A szociális szolgáltatások működési engedélyezésének. A legfontosabb változások áttekintése

Átírás

1 A szociális szolgáltatások működési engedélyezésének változásai A legfontosabb változások áttekintése

2 Az új jogszabály A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet ( új Szmr.) Tíz év után ez szabályozta újra a szociális engedélyezés és ellenőrzés területét és váltotta fel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendeletet. ( régi Szmr.)

3 Az engedélyezési eljárás változásai általában A régi Szmr.-ben külön engedélyezési szabályok vonatkoztak a kizárólag alapszolgáltatást (ide nem értve a nappali ellátást) nyújtó szociális szolgáltatókra, a nappali intézményekre és a bentlakásos intézményekre. Az új Szmr. alapján valamennyi szociális szolgáltató és intézmény engedélyezése alapvetően egységes szabályok szerint történik. Továbbra is megmaradnak azok a különbségek pl. a csatolandó iratok és az eljáró szakhatóságok terén, amelyeket a szolgáltató, intézmény által nyújtani kívánt szociális szolgáltatások indokolnak.

4 A kétszakaszos engedélyezési eljárás megszüntetése A régi Szmr. alapján a bentlakásos intézmények engedélyezése két szakaszban zajlott. Leegyszerűsítve: az első szakaszban a tárgyi feltételek meglétét vizsgálták, ezt az elvi működési engedéllyel zárták le, majd a második szakaszban a személyi feltételek meglétét ellenőrizték. Tipikusan azonban az elvi engedély jogerőre emelkedését követő néhány napon belül már be is nyújtják a rendes működési engedély iránti kérelmet, így a két szakasz jobbára formális, az ügyintézést bonyolító, felesleges adminisztrációs terhet jelentő megoldássá vált. (Számos esetben viszont hasznosnak bizonyult: a fenntartó még a személyi feltételek biztosítása, tehát további költségek felvállalása előtt megbizonyosodhatott a tárgyi körülmények elsősorban szakhatósági megfelelőségéről.) E két szempontot egyaránt figyelembe véve a bentlakásos szociális intézmények esetében megszűnt a kétszakaszos engedélyezés. Az engedélyezés ügyintézési határideje az általános 22 munkanap lett. Ebbe a szakhatóságok ügyintézési határideje és a módszertani intézmények szakvéleményezésének határideje nem számít bele. A tárgyi feltételek megfelelőségében bizonytalan fenntartóknak azonban lehetőségük lesz előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni, amely az elvi működési engedélyhez hasonlóan hat hónapig használható majd fel.

5 A működési engedély kiadásának feltételei A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan - ide nem értve a külső férőhelyeket a) a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, vagy b) olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött.

6 Engedélyezési hatáskör egységesítése Egységesedik a hatáskör a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások engedélyezése esetén. A régi Szmr. szerint, ha egy intézmény szociális alapszolgáltatást és bentlakásos ellátást is nyújtott, a szociális szolgáltatásokra a működési engedélyt a szociális és gyámhivatal adta ki. Ilyen szabály a gyermekvédelem területén nem volt. Ha tehát egy integrált intézmény egyaránt nyújt bentlakásos és bentlakás nélküli szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat, a szociális szolgáltatásokra és a bentlakásos gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokra a működési engedélyt a szociális és gyámhivatal, míg a bentlakást nem nyújtó gyermekjóléti szolgáltató tevékenységre a városi jegyző adta ki. Az új Szmr. szerint, ha egy integrált intézmény bármelyik telephelyén nyújt bentlakásos szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatást, minden telephely esetében a szociális és gyámhivatal rendelkezik majd hatáskörrel.

7 Az alapszolgáltatások ellátási területe Tartalmilag más az ellátási terület az alapszolgáltatások és a bentlakást nyújtó ellátások esetében. Alapszolgáltatások esetében az ellátás igénybevételének a helyét is jelöli. Ezt próbálta kezelni a 174/2009. Kormányrendelet és az új Szmr. is. Az alapszolgáltatás ellátási területe - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb a) a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre, vagy b) négy szomszédos - a fővároson kívüli - kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. E szociális szolgáltatások esetén ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. (A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie.

8 Szektorsemlegesség erősítése Egységesítésre kerültek a nem állami és egyházi fenntartókra vonatkozó szabályok. Tartós bentlakásos intézmény esetén az intézmény épületének a továbbiakban egyházi fenntartó esetében is a fenntartó (egyház) vagy a fenntartóval ellátási szerződést kötő önkormányzat tulajdonában kell lennie. Az egyházi, nem állami fenntartóknak a továbbiakban ha jogszabály kivételt nem tesz a szociális alapszolgáltatások esetén is rendelkezniük kell szakmai felelősségbiztosítással.

9 Pontosítások az engedély vonatkozásában Meghatározásra kerültek a határozott idejű működési engedély (az intézmény minden feltételnek megfelel, de az épület csak határozott időre van a használatában) és az ideiglenes működési engedély (az intézmény nem felel meg minden feltételnek, de az engedély jogszabály alapján kiadható) szabályai is. Egyértelműsítésre került több, az engedély kiadásával kapcsolatos rendelkezés is (pl. személyi feltételek vizsgálata a fenntartói nyilatkozaton túl).

10 A tanúsítványok szerepének növelése A továbbiakban valamennyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény kap majd tanúsítványt. Ezt jól látható helyen ki kell függesztenie, elősegítve az ellátást igénybe venni szándékozók tájékozódását. (Mivel a működési engedély sokszor 10 oldalnál is hosszabb, annak kifüggesztése ezt a célt nem tudja szolgálni.)

11 A működési engedélyek ismételt kiadásának megszűnése Megszűnik a működési engedély ismételt kiadása, minden változás esetén a működési engedély módosítására kerül sor. Az eljárás egyszerűsítése érdekében a rendelet több szabályt tartalmaz. Több esetben elegendő az engedély módosítását a változást követően kérni, A fenntartó köztartozását csak fenntartóváltozás esetben kell vizsgálni. Fenntartóváltozást a régi és az új fenntartónak együttesen kell kérelmeznie, bizonyos esetekben igazolni kell, hogy az ellátottak a változáshoz hozzájárultak, hogyan módosítható az ideiglenes működési engedély, mit kell tenni, ha a módosítás engedélyezhető ugyan, de a hatóság más kérdésben jogsértést tapasztal. Egyes esetekben a felelős fenntartói tervezés érdekében, a tapasztalatokra támaszkodva a tervezet meghatározza, hogy a működési engedély módosítása mikor kérhető: szociális szolgáltatók, intézmények esetében főszabályként naptári negyedévenként egyszer, fenntartóváltozás esetén naptári évenként egyszer stb.

12 Bejelentési kötelezettség A fenntartó köteles az első fokú működést engedélyező szervnek a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki, a nappali vagy bentlakásos intézmény épületén építésiengedélyköteles építést, bővítést vagy átalakítást végeztetett, az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben változás következett be, így különösen, ha a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik, feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé.

13 Az intézmény megszüntetésére vonatkozó szabályok változása Pontosításra kerültek a bejelentési kötelezettség és a szolgáltató, intézmény megszüntetésének szabályai is, különös tekintettel az ellátásra köteles állami fenntartók esetén.

14 Működési engedély visszavonása A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja a fenntartó - jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő - kérelmére, a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén, a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben. A fenntartó köteles a működési engedély visszavonását a kérelmezni, vagy más fenntartónak átadni, mielőtt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését kérné, a szociális szolgáltatót, intézményt megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna, a szociális szolgáltató, intézmény a szociális szolgáltatások nyújtásával felhagyna. Az ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére akkor vonható vissza, ha az ellátottakról megfelelően gondoskodott. Az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére akkor vonható ha a) bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy b) az ellátottakról megfelelően gondoskodott. A működési engedély nem vonható vissza a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös fenntartóváltozását engedélyezik, a fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok...folytatja,

15 A szankciók bővülése A gyakorlat megmutatta, hogy a jogszabályban meghatározott szankciók sok jogsértésre nem nyújtanak megfelelő választ. A tapasztalatok fényében az új szociális engedélyezési rendelet új jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé. Ilyen például: új ellátottak felvételének megtiltása a hiányosságok megszüntetéséig, (létszámstop) a szociális alapszolgáltatás működésének felfüggesztése (bentlakásos intézmény esetében ilyen az ellátás természete miatt nem jöhet szóba), a működési engedély hivatalból történt módosítása (ennek akkor van jelentősége, ha a fenntartó pl. adatváltozás miatt elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását: nem kell felszólítani, hogy utólag kérje a módosítást, a pontatlanság hivatalból kiküszöbölhető).

16 A szankciók részletezése A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiséget, illetve a külső férőhelyet törli a működési engedélyből, a szociális intézmény épületének egy részét lezárhatja, a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel, legalább tizenöt munkanapos, de legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével szólíthatja fel a fenntartót a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, megtilthatja újabb ellátottak felvételét, hatósági szerződést köthet, a működési engedélyt hivatalból módosíthatja, szociális igazgatási bírságot szabhat ki.

17 Az engedély nélkül működő intézményekre vonatkozó szabályok módosulása 1 A jegyző, más hatóság és az ellátottjogi képviselő haladéktalanul értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha tudomására jut, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak. Ha a működést engedélyező szerv tudomására jut, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak, a) annak megállapítása érdekében, hogy valóban szociális szolgáltatást nyújtanak-e, valamint b) - ha megállapításra kerül, hogy szociális szolgáltatást nyújtanak engedély nélkül - a biztosított feltételek és a működés körülményeinek megállapítása érdekében soron kívül helyszíni ellenőrzést tart. Az ellenőrzés magánlakásban és abban az esetben is lefolytatható, ha az ügyfél vagy a helyszínen jelen lévő más személy úgy nyilatkozik, hogy az ápolásra, gondozásra nem intézményi jogviszony keretében kerül sor. Ha a működést engedélyező szerv megállapítja, hogy szociális szolgáltatást engedély nélkül nyújtanak, bírságot szab ki, és felszólítja a működtetőt, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt munkanapon belül kérelmezze a működési engedély kiadását, ha... a működési engedély kiadásához szükséges feltételek megteremtéséről és az ideiglenes működés feltételeiről a működtetővel hatósági szerződést köthet, A hatósági szerződésben egy évnél hosszabb teljesítési határidő nem határozható meg. A hatósági szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bírság ismételt kiszabása és a szociális szolgáltatás abbahagyásának kötelezettsége jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A hatósági szerződés normatív állami hozzájárulás igénybevételére nem jogosít. Ha ugyanaz a működtető a hatósági szerződés megkötését követően ismételten engedély nélkül nyújt szociális szolgáltatást, vele hatósági szerződés nem köthető. kötelezi a működtető személyt, szervezetet, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel.

18 Az engedély nélkül működő intézményekre vonatkozó szabályok módosulása 2 Ha a működtető a működési engedély iránti kérelmet határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a működtető személyt, szervezetet, hogy a szociális szolgáltatással hagyjon fel. A működést engedélyező szerv Határozatát, hatósági szerződést az ellátásra köteles helyi önkormányzattal és az ellátottjogi képviselővel is közli A korábbi működtető az ellátás megszervezése érdekében köteles együttműködni az ellátásra köteles helyi önkormányzattal, amely gondoskodik a rászoruló és ellátatlan személyekről. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátásra köteles helyi önkormányzat nem köteles emelt szintű szolgáltatást biztosítani. Az ellátásra köteles helyi önkormányzat és az ellátást biztosító szociális szolgáltató, intézmény más fenntartója az ellátottaknak és más személyeknek a korábbi működtetővel szemben fennálló követeléseiért nem felel.

19 Az engedély nélkül működő intézményekre vonatkozó szabályok módosulása 3 Az ellátásra köteles helyi önkormányzat a megtett intézkedésekről tájékoztatja a működést engedélyező szervet. A rászoruló és ellátatlan személyek ellátását az ellátásra köteles helyi önkormányzat, illetve az ellátási kötelezettséget az Szt. szerint a helyi önkormányzattól átvállaló más fenntartó a tulajdonos, illetve a haszonélvező hozzájárulásával abban az épületben is biztosíthatja, amelyben az engedély nélküli szolgáltatást nyújtották. (A működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdonosának, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát.)

20 Formanyomtatványok A jövőben a működési engedély kiadása, módosítása, visszavonása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amely egyszerűsíti mind a fenntartók, mind a hatóságok munkáját. Ezek adattartalmát a rendeletek mellékletei rögzítik.

21 Működő szolgálatokra, intézményekre vonatkozó szabályok A 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. (8) bekezdése alapján kiadott ideiglenes működési engedély a fenntartó kérelmére határozatlan idejűre módosítható akkor is, ha a szociális szolgáltató, intézmény alkalmazottai a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot nem végezték el, de a fenntartó a tanfolyamra való bejelentkezést igazolja. Ha a falugondnoki (tanyagondnoki) szolgáltatást, a támogató szolgáltatást, illetve az utcai szociális munkát nyújtó szolgáltató (integrált intézmény) alkalmazottai a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot nem végezték el, de a tanfolyamra való jelentkezést a fenntartó igazolja, a szolgálat működése ideiglenes jelleggel, legfeljebb négy évre engedélyezhető.

22 A szociális vállalkozói engedélyek felhasználhatósága A október 1-je előtt hatályos szabályok alapján kiadott szociális vállalkozói engedélyek a működési engedélyezési eljárás során június 30-áig használhatók fel. Ebben az esetben a működési engedélyezési eljárásban a kérelemhez a szociális vállalkozói engedély másolatát kell csatolni. A szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező fenntartók június 30-áig kötelesek kérni felvételüket az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

23 Alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató székhelye, telephelye és az ellátási terület kapcsolata Annak a szociális szolgáltatónak, intézménynek, amely szeptember 1-jén jogerős működési engedéllyel rendelkezik, vagy amelyre a működési engedély iránti kérelmet szeptember 1-jét megelőzően nyújtották be, június 30-áig kell megfelelnie a 6. (4) bekezdésében foglaltaknak, A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie. és szükség esetén kérelmeznie a működési engedély módosítását. Ha a szociális szolgáltató székhelye nem felel meg a 6. (4) bekezdésében foglaltaknak, a módosítási kérelem benyújtásáig a működési engedélyezéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben az elsődleges ellátási terület szerint illetékes városi jegyző jár el.

24 Alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató székhelye, telephelye és az ellátási terület kapcsolata 2 Ha a szociális szolgáltató, intézmény székhelye, telephelye nem felel meg a 6. (4) bekezdésében foglaltaknak, és a fenntartó a (14) bekezdés szerinti kérelmet határidőben nem nyújtja be, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt a határidő lejártát követő huszonkét munkanapon belül hivatalból visszavonja. Ha az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség nem az ellátási területen van, és a fenntartó a (14) bekezdés szerinti kérelmet határidőben nem nyújtja be, valamint a működési engedély visszavonására e bekezdés szerint nincs szükség, a működést engedélyező szerv...a működési engedélyből hivatalból törli.

25 Tartalékalap felhasználása A működést engedélyező szerv a fenntartó kérelmére az Szt. 92/C január 1- jét megelőzően hatályos - (2) és (4) bekezdése alapján elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását engedélyezi.