TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Tűzriadó terv Akvárium Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér. (Gamma Trade Kft) IV. rész
TŰZRIADÓ TERV Tűzészlelés: A tűz személyes érzékeléssel észlelhető a füst, a hő, vagy fényhatás alapján. Tűzjelzés: Tűz esetén a tűzoltóságra jelezni kell, akkor is ha a tűz kialudt, vagy sikerült eloltani! Telefon tűzoltóság: 105; 112 Telefon mentők: 104 Telefon rendőrség: 107 Az általános segélyhívó számok a fővárosi rendőrkapitányságon és a fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságon jeleznek, ezért a bejelentésnél elsőként kell tájékoztatni, hogy a tűz mely kerületben keletkezett! Tűzjelzés esetén a tüzet jelző személynek az alábbi információkat feltétlenül közölni kell: 1. A tűzeset pontos helye, címe (Kerület; utca; ház szám; a létesítményen belül a pontos keletkezési hely pl: tánctér.) 2. Mi ég 3. Mekkora a tűz terjedelme 4. Van-e élet veszélyben 5. A szórakozó helyen tartózkodó vendégek létszáma 6. A kiürítést akadályozó körülmények 7. A hő és füstelvezetés megtörténte, vagy a lehetőségének akadálya 8. A jelző személy neve és telefonszáma 9. A tűzoltóság által feltett kérdésekre is válaszolni kell. Létszámellenőrzést kell tartani a kiürítés alatt és után is
A tüzet észlelő személy feladatai: Akvárium Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér. 1. A tűzoltóság riasztása a fentebb felsoroltak szerint 2. A dolgozók és az épületben tartózkodók riasztása kiabálással 3. A szomszédos helyiségekben, vagy étteremben tartózkodók riasztása 4. Az ajtók, kapuk kinyitása vagy kinyittatása 5. Kulcsok kikészíttetése 6. Információ gyűjtés a tűz jellemzőiről 7. Tűz oltásának megkísérlése 8. Áramtalanítás, közművek elzárása vagy azok megtételére való intézkedés Amennyiben rendezvény ideje alatt keletkezett tűz, úgy a vendégek kiürítését a biztonsági személyzet feltétlenül segítse. Fel kell készülni az alkoholos és/vagy kábítószer befolyásoltsága alatt lévő személyekre. Stressz helyzetben az emberek viselkedése nem kiszámítható, a fent említett szerek befolyásoltsága alatt lévő személyek viselkedése kifejezetten kiszámíthatatlan!!!!! A keletkezett tűz oltását meg kell kísérelni a rendelkezésre álló eszközökkel: 1. Tűzoltó készülékkel 2. Tűz pokróccal való letakarása 3. Éghető anyag eltávolításával 4. Áramtalanítás után vízzel, amennyiben nem éghető folyadék ég! A tűzoltás során a füst elleni védelemről gondoskodni kell az ablakok és ajtók kinyitásával és a száj elé tett nedves törölközővel. Tűz esetén teljes áramtalanítást kell végezni a főkapcsoló 0 állásba helyezésével! A tűz észlelésekor az épületben tartózkodókat kiabálással riasztani kell, az épületet azonnal el kell hagyni, ott csak a tűz oltásán ténykedők tartózkodhatnak. Feltétlenül kerülni kell az esetleges hősködést. Amennyiben a tűz a visszavonulási útvonalakat meggátolhatja úgy a tűz oltását abba kell hagyni és az épületet minél előbb el kell hagyni.
A tűzoltóság kiérkezésekor a tűzoltás vezetőjét minden szükséges információval el kell látni. Az életmentés, épület kiürítése: A tűztől veszélyeztetett helyről a személyeket el kell távolítani. Az ott tartózkodókat hangos "Tűz van, a helyiséget elhagyni!" kiáltással kell figyelmeztetni, a zenét le kell állítani. A biztonsági berendezéseket üzembe kell helyezni, mely emberi hangon a magyaron kívül három nyelven tájékoztatja a benn tartózkodókat a követendő magatartásról, és szükséges információkról. 1. A veszélytelenül megközelíthető kijárati ajtón hagyják el az épületet 2. A vendégtérről az embereket a földszinti kijáratokon át a szabadba kell menekíteni, irányítani. 3. A sérülteket a szabadba kell szállítani, és stabil oldalfekvésben kell elhelyezni. 4. Riasztani kell a mentőket is! (tel: 104; 112) 5. A mentést követően létszám ellenőrzést kell tartani! 6. A dolgozóknak biztonságos helyen, együtt kell tartózkodni addig, amíg a tűzoltásvezető utasítást nem ad a további ténykedésre. Utasítás esetén a mentési tevékenységben részt kell venni. A MENTÉS SORÁN FELTÉTLENÜL KERÜLNI KELL A PÁNIK HELYZET KIALAKULÁSÁNAK BEKÖVETKEZTÉT. A BIZTONSÁGI SZEMÉLYZET HIGGADT VISELKEDÉSE ÉLETMENTŐ LEHET!!!! Vagyon mentés: Vagyonmentést alapvetően nem kell végezni, kizárólag akkor kezdhető meg a vagyon mentése, amennyiben az épület kiürítése megtörtént és életveszély, illetve kockázat nélkül végrehajtható a vagyon mentése. A tűzoltás: A tűzoltás során elsődlegesen a következő oltási módokat lehet a tűzoltóság megérkezéséig alkalmazni: 1. égő anyag eltávolítása 2. a nem égő anyag eltávolítása 3. tűz oltása tűzoltó készülékkel 4. áramtalanítás, közművek elzárása
A tűzoltás előtt áramtlanítani kell! A sorrendiség a tűzoltás során: 1. életmentés 2. tovaterjedés meggátlása érdekében /körülhatárolás/ 3. lángolás megszüntetése érdekében/lefeketítés/ 4. teljes eloltás A tűzoltási tevékenységet csak a testi épség veszélyeztetése nélkül szabad végre hajtani. Nagy meleg, és füst esetén védőfelszerelés hiányában oltás nem szabad végezni. Személyvédelem: A tűz során fellépő káros hatások ellen VÉDEKEZNI kell! 1. füst ellen az orr és száj elé tett nedves kendővel 2. hő ellen a testre csavart nedves pokróccal, illetve sugárral történő hűtéssel ÉGŐ EMBERT porral oltóval ne oltsuk, hanem elsődlegesen letakarással fojtsuk el a tüzet! Hő- és füstelvezetés: A keletkező hőt, és füstöt az AJTÓK-ABLAKOK nyitásával el kell vezetni. Amennyiben hosszantartó jelentős tűzről van szó, és a hő elvezetése nem biztosított, az épületszerkezet jelenős károsodásával a belső szerkezetek omlásával kell számolni. Tennivalók a tűzoltók kiérkezésekor: 1. a szükséges információkat megadni: 2. a bent rekedt személyek számáról és tartózkodásuk valószínűsíthető helyéről 3. az áramtalanításról 4. a vízforrásokról 5. az esetleges speciális veszélyekről 6. a tűz pontos helyéről 7. a hő-és füstelvezetés állapotáról 8. tevőlegesen segíteni a tűzoltók munkáját a tűzoltásvezető utasítása alapján 9. át kell adni a helyszínrajzot
Pánik helyzet kezelése: Tűz keletkezése esetén a hőmérséklet a légtérben rövid időn belül jelentős mértékben megnövekszik. A legmagasabb hőmérséklet a tűzfészek kivételével, a mennyezet alatt alakul ki. A meleg levegő felfelé száll, mivel a belmagasság alacsony, így a hirtelen növekvő hőmérsékletet a szórakozó vendégek rövid időn belül érzékelni fogják. A helyiségben az égő anyagok füstfejlesztő képességétől függően különböző vastagságú, sűrűségű, füstréteg alakulhat ki. Az égés folyamán a füstgázok kezdetben csak a tér egy részét töltik ki. A mennyezet alatt bizonyos vastagságú meleg levegő párnát képeznek. Zárt térben a mennyezet alatt felgyülemlett füsttakaró egy bizonyos idő alatt a padlóhoz közelít. Amikor a füstréteg eléri a fejmagasságot, akkor a menekülés, illetve a személyek mentése egyre nehezebbé válik. Ahogy a füst a légzőszerveken keresztül a tüdőbe jut, szédülést, fejfájást okoz. A kilátástalan helyzet a pánik kialakulásának lehetőségét fokozza. Amennyiben tovább emelkedik a hőmérséklet, fokozódó fájdalomérzet keletkezik, majd kialakulhat egy olyan állapot, amikor az ember már nem képes semmit sem tenni. A füst szinte az összes funkciót zavarja, nagymértékben növeli a belső feszültséget. Zavartságot, tájékozatlanságot okozhat. A látás nehézségei a térbeli tájékozódás, a mozgáskoordináció zavaraihoz vezethetnek. A menekülő emberek segélykiáltozásai, sikoltozása. Ez fokozott pszichikai megterhelést jelent a mentendő személyekre és a menekítést végzőkre egyaránt. A menekítés során, amennyiben a füst már a fejmagasságot elérte, célszerű négykézláb, vagy guggolva végezni. Az alsóbb rétegekben a levegő oxigéndúsabb, és a látási viszonyok is jobbak. A pánikhelyzet előidéző oka jellegzetesen csapdahelyzet, ahonnan nem mindenki számára van azonos menekülési esély. A helyzetben résztvevő egyén számára a társak jelenléte akadályozó tényező a menekülésben, úgy érzi, hogy segítséget nem kaphat tőlük, és éppen ezért a kooperáció helyett versenyhelyzet áll elő, amely versenyhelyzetben a tét a résztvevők élete. Ezen indokok idézik elő a tolongás, a tülekedés, a másokat letipró menekülési reakció megjelenését. Pánikhelyzetben nem várható az együttműködés, mert a csapdahelyzet, a rémület lehetetlenné teszi a tudatos gondolkodást. Ez a viselkedési forma robbanásszerűen terjed, és lehetetlenné teszi, hogy a néhány fős józanságát, higgadtságát megőrző személy a tömegben érezhető változást idézzen elő. A pánikhelyzet elkerülése az elsődleges cél egy esetleges menekítés esetén. A biztonsági személyzet határozott, magabiztos viselkedése, elkerülheti a csapdahelyzet kialakulását. A tűzriadó tervben foglaltakat legalább évente gyakoroltatni kell, melyről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni!