TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ. Budapest, 2015. szeptember

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ELFOGADÁSRA ELŐKÉSZÍTETT DOKUMENTÁCIÓ Budapest, 2015. szeptember

Projektszám: 2-08-556 Törökbálint Város településszerkezeti tervét Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefon/fax: (+36-1) 2667561 E-mail: pestterv@pestterv.hu; Honlap: www.pestterv.hu A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Irányító tervező, projekt menedzser, településrendezés, és szövegszerkesztés településtervezési vezető Pekár Zoltán tervező Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Közműellátás: Örökségvédelem régészeti része: Örökségvédelem építészeti része: Gertheis Mátyás Mándi József vezető területrendező tervezővezető táj- és kertépítész tervező Rhorer Ádám (KÖZLEKEDÉS Kft.) műszaki igazgató Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Bíró Attila (KÉSZ Kft.) vezetőtervező Reményi László (MNM NÖK) régész Lőrincze Zsuzsa (Parler Bt.) Muszik Lászlóné (Parler Bt.) szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463 tervezői jogosultság: TT/1 szakképesítés: okl. településmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-6220 tervezői jogosultság: TT szakképesítés: okl. táj- és kertépítészmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5149 tervezői jogosultság: TT/T, TK szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-3157 tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T szakképesítés: okl. gépészmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2418 tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T szakképesítés: okl. építőmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: 01-2456 tervezői jogosultság: TRe-T, TRh-T, TRv-T, VZ-T vízimérnöki tervező régész diploma száma: 1230/2001 (ELTE-BTK) okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01-1462 okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, műemlékvédelmi szakértő SZÉSZ-5 01-1599 Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. 1 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx Budapest, 2015. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS... 6 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK... 8 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 8 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 12 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata... 13 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... 13 1.3.1. OTrT... 14 1.3.2. BATrT... 19 1.3.3. PMTrT... 28 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai... 28 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... 28 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai... 28 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata... 29 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök... 29 1.7. A település társadalma... 30 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség... 30 1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata... 35 1.8.1. Természeti adottságok... 35 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet... 35 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... 36 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek... 36 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék... 36 1.8.3.3. Ökológiai hálózat... 37 1.9. Az épített környezet vizsgálata... 37 1.9.1. Területfelhasználás vizsgálata... 38 1.9.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata... 38 1.9.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek... 41 1.9.1.2.1. Lakóterületek... 41 1.9.1.2.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek)... 44 1.9.1.2.3. Gazdasági területek... 44 1.9.1.2.4. Üdülőterületek... 45 1.9.1.2.5. Különleges (beépítésre szánt) területek... 46 1.9.1.2.6. Közlekedési területek... 46 1.9.1.2.7. Zöldterületek... 46 1.9.1.2.8. Erdőterületek... 46 1.9.1.2.9. Mezőgazdasági területek... 46 1.9.1.2.10. Vízgazdálkodási területek... 47 1.9.1.2.11. Természetközeli területek... 47 1.9.1.2.12. Különleges (beépítésre nem szánt) területek... 47 1.9.1.3. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)... 47 1.9.2. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... 48 1.9.3. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok... 49 1.9.4. Az épített környezet értékei... 49 1.9.4.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag... 49 1.9.4.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület... 49 1.9.4.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők... 49 1.9.4.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület... 49 1.9.4.5. Műemlék, műemlék együttes... 49 1.9.4.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely. 49 1.9.4.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet... 49 1.9.4.8. Nemzeti emlékhely... 50 1.9.4.9. Helyi védelem... 50 1.10. Közlekedés... 50 1.10.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 50 1.10.2. Közúti közlekedés... 50 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 2

1.10.3. Közösségi közlekedés... 51 1.10.3.1. Közúti közösségi közlekedés... 51 1.10.3.2. Kötöttpályás közösségi közlekedés... 51 1.10.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 52 1.10.5. Parkolás... 52 1.11. Közművesítés... 52 1.11.1. Víziközművek... 54 1.11.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás... 54 1.11.1.2. Szennyvízelvezetés... 55 1.11.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés... 56 1.11.2. Energiaközművek... 56 1.11.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás... 56 1.11.2.1.1. Villamosenergia ellátás... 57 1.11.2.1.2. Földgázellátás... 57 1.11.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei... 57 1.11.3. Elektronikus hírközlés... 58 1.11.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények... 58 1.11.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények... 59 1.11.3.3 Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben... 59 1.12. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)... 62 1.12.1. Talaj... 62 1.12.2. Felszíni és a felszín alatti vizek... 63 1.12.3. Levegőtisztaság és védelme... 64 1.12.4. Zaj- és rezgésterhelés... 65 1.12.7. Árvízvédelem... 68 1.13. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők).. 69 1.13. Vízrajzi veszélyeztetettség... 69 1.13.1. Árvízveszélyes területek... 69 1.13.2. Belvízveszélyes területek... 69 1.13.3. Mély fekvésű területek... 69 1.13.4. Árvíz és belvízvédelem... 69 2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 69 2.1. Probléma és értéktérkép... 69 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK... 70 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE... 70 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK... 70 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer... 70 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek (lakóterületek, üdülőterületek, vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek)... 70 1.1.1.1.1. Lakóterületek, lakásállomány... 70 1.1.1.1.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek)... 73 1.1.1.1.3. Gazdasági területek... 73 1.1.1.1.4. Üdülőterületek... 73 1.1.1.1.5. Különleges - beépítésre szánt - területek... 74 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek (közlekedési területek, zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek, vízgazdálkodási területek, természetközeli területek, különleges területek)... 74 1.1.1.2.1. Közlekedési területek... 74 1.1.1.2.2. Zöldterületek... 74 1.1.1.2.3. Erdőterületek... 74 1.1.1.2.4. Mezőgazdasági területek... 74 1.1.1.2.5. Vízgazdálkodási területek... 75 1.1.1.2.6. Természetközeli területek... 75 1.1.1.2.7. Különleges - beépítésre nem szánt - területek... 75 1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek... 75 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek... 76 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI... 76 1.2.1. A változások bemutatása... 76 1.2.1.1. A településszerkezeti változások bemutatása... 76 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek 3 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

bemutatása... 79 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 80 2. SZAKÁGI JAVASLATOK... 81 2.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK... 81 2.1.1. Biológiai aktivitásérték változása... 81 2.2. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE... 81 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK... 81 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok... 81 3.2. Főbb közlekedési csomópontok... 82 3.3. Belső úthálózat... 87 3.4. Közösségi közlekedés... 87 3.5. Kerékpáros közlekedés... 88 3.6. Főbb gyalogos közlekedés... 88 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás... 88 3.8. Mintakeresztszelvények... 89 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK... 90 4.1. Viziközművek... 92 4.1.1. Vízellátás... 92 4.1.2. Szennyvízelvezetés... 93 4.1.3. Csapadékvíz-elvezetés... 95 4.2. Energiaellátás... 97 4.2.1. Villamosenergia ellátás... 97 4.2.2. Földgázellátás... 98 4.3. Elektronikus hírközlés... 100 4.3.1. Vezetékes elektronikus hírközlés... 100 4.3.2. Nem vezetékes elektronikus hírközlés... 100 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók... 101 5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK... 101 6. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS... 101 7. Egyéb kiegészítő munkarészek... 102 7.1. Népességprognózis... 102 7.2. A közintézmények méretezése... 103 7.3. Területi hatásvizsgálat... 104 TERVIRATOK... 105 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TERVLAPJAI... 117 III. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV... 118 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT... 118 M-1 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA... 119 1. A terület-felhasználás... 119 1.1. A településszerkezet fő elemei... 119 1.2. A beépítésre szánt területek tagolódása... 119 1.3. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa... 119 1.4. A beépítésre nem szánt területek tagolódása... 120 1.5. A területfelhasználási elemek... 120 1.5.1. Lakóterületek... 120 1.5.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézményi területek)... 120 1.5.3. Gazdasági területek... 121 1.5.4. Üdülőterületek... 121 1.5.5. Különleges - beépítésre szánt - területek... 121 1.5.6. Közlekedési és közműterületek... 122 1.5.7. Zöldterületek... 122 1.5.8. Erdőterületek... 122 1.5.8. Mezőgazdasági területek... 122 1.5.9. Vízgazdálkodási területek... 123 1.5.10.Természetközeli terület... 123 1.5.11. Különleges - beépítésre nem szánt - területek... 123 1.6. Közigazgatási határ, a bel- és külterületek határa... 123 2. A tájrendezés és természetvédelem... 124 3. A zöldfelületi rendszer... 124 4. Az örökségvédelem... 124 4.1. A település védelem alatt álló művi értékei:... 124 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 4

4.2. Művi értékvédelem alá vonandó létesítmények:... 124 5. A közlekedés... 125 6. A közműellátás... 125 7. A környezetvédelem... 126 8. A védőterületek és védősávok... 127 9. A korlátozások... 128 M-2 MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)... 129 1. A tervezett változások, beavatkozások... 129 1.1. A közlekedéshálózati elemek változása... 129 1.2. A terület-felhasználási elemek változása... 129 2. A változások, fejlesztések ütemezése... 131 3. A terület-felhasználási egységek hasznosításának feltételei, kapcsolódó egyéb rendezési feladatok... 131 4. A terv végrehajtását elősegítő egyéb kapcsolódó rendelkezések... 132 M-3 MELLÉKLET: A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE... 134 M-4 MELLÉKLET: A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA... 135 1. OTrT összhang... 135 2. BATrT összhang... 140 3. PMTrT összhang... 147 M-5 MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE... 148 RAJZI MELLÉKLET: A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP... 150 TERVLAP JEGYZÉK: Rajzszám Alátámasztó rajzi munkarészek és megnevezésük Méretarány AT Alaptérkép a módosítással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének jelölésével m=1:10.000 TSZV Településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat m=1:10.000 PR Problématérkép m=1:10.000 RSZTV A korábban jóváhagyott, hatályos részterületi szabályozási tervek igazgatási területen belüli elhelyezkedésének vizsgálata m=1:30.000 KÖT Közlekedési terv m=1:30.000 TKV Tájrendezési és környezetalakítási vizsgálat m=1:30.000 TKT Tájrendezési és környezetalakítási terv m=1:30.000 KF-E Közműfejlesztési javaslat: energiaközművek és elektronikus hírközlés m=1:9.000 KF-V Közműfejlesztési javaslat: viziközművek m=1:9.000 Rajzszám Jóváhagyandó rajzi munkarész megnevezése Méretarány TSZT Településszerkezeti terv m=1:10.000 A papír dokumentáció egyes tervlapokat A/4, vagy A/3-as lapméretűre kicsinyített változataikban tartalmazza. A CD dokumentáció változatban ezek a tervlapok is a fenti méretaránynak megfelelő felbontással, szabadon nagyítható digitális pdf formátumban szerepelnek és így méretarányhelyesen nyomtathatóak ki. A papír térképek esetén a papírnyomat tényleges méretarányát a tervlapon szereplő mértékléccel előbb le kell ellenőrizni! Budapest, 2015. szeptember 5 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

BEVEZETÉS Törökbálint Város korszerűsített, megújított településszerkezeti tervét, az önkormányzat megbízásából cégünk a PESTTERV Kft., a 2008. negyedik negyedévében kötött tervezési szerződés alapján és keretei között készítette el. A tervezési feladat lényegében a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a szabályozási terv (továbbiakban: SZT) átfogó módosításának, korszerűsítésének elkészítése volt. A könnyebb hatósági kezelhetőség biztosítása érdekében a TSZT munkarészeit és a teljes munka alátámasztó munkarészeit együtt ebben a külön kötetben dokumentáltuk. (A HÉSZ és SZT külön kötetben található.) A településtervezési munka 2008-ban az adatbeszerzésekkel, illetve ez alapján a hatályos tervhez korábban elkészült szakági helyszíni vizsgálatok korszerűsítésével indult. A TSZT módosítás elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2001-ben jóváhagyott és több módosítással jelenleg is hatályos TSZT a megváltozott önkormányzati igényeknek és a 2013. január 1-e után hatályos jogszabályoknak megfelelően átfogó korszerűsítésre, a módosított jogszabályi jelkulcsnak megfelelően átszerkesztésre kerüljön, továbbá az időközben elkészült TSZT módosítások is beillesztésre kerüljenek, ennek révén pedig létrejöjjön egy új, korszerű egybeszerkesztett egységes tervanyag. E tervmódosítás tehát az előbb ismertetett célokat szolgálja, lényeges új -, a korábbi, hatályos tervi megoldásoktól gyökeresen eltérő - tervi megoldásokat jellemzően nem tartalmaz. A most dokumentált TSZT a hatályos tervi megoldások továbbfinomított, korszerűsített változata. Kiindulásként a tervezési szerződésben részletesen rögzítésre kerültek az elvégzendő tervezési feladatok. E feladatok elvégzése során - a településfejlesztési koncepció önkormányzati elfogadása, a tervezési program önkormányzati döntések által meghatározott kiegészülése és módosulása, majd a jogszabályok jelentős megváltozása miatt - a szerződésben rögzített feladatokon túlmenően szükségessé vált több egyéb kiegészítő feladat elvégzése is. A több szakaszból álló teljes tervezési folyamatban ez az anyag az önkormányzati elfogadásra előkészített dokumentáció, mely a korábbi dokumentációnak a jogszabályokban rögzített módon lefolytatott egyeztetését és korrigálását követően készült el. 2013. január 1-ét követően már a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. A folyamatban lévő, kialakult tervezési és szerződéses helyzetre való tekintettel, a fenti jogszabály által nyújtott eltérési lehetőségek keretei között, a tervdokumentációt a következőkben ismertetett - az adottságokkal összhangban lévő - tartalomnak megfelelően dolgoztuk ki. 2013. január 1-ét követően már a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítészével tartott megbeszélésen elhangzott, hogy azoknál a tervezési munkáknál, amelyek korábban indultak, mint ahogy hatályba lépett a 314/2012 Korm. Rendelet és egyes munkarészei is már elkészültek, lezárásra is kerültek (pl. TFK, vizsgálati alátámasztó munkarészek) a 314/2012 Korm. Rendelettel összhangban értelemszerűen egyes munkarészek (fejezetek) elkészítése kellő indokoltsággal elmaradhat, és emiatt a fejezetszámozás is változhat. Ez alapján a folyamatban lévő, kialakult tervezési helyzetre (a 2010. 03 hóban jóváhagyott TFK-ra és a 2012. 09. hóban lezárt vizsgálatokra) való tekintettel a rendeletben felsorolt fejezetek közül a jogszabályban biztosított eltérési lehetőség alapján a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetek fennállására való tekintettel - teljes egészében elmaradnak az alábbi fejezetek: - 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések - 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek - 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok - 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők - 1.8. A település humán infrastruktúrája - 1.8.1. Humán közszolgáltatások - 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása - 1.9. A település gazdasága file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 6

- 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre - 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői - 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése - 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők - 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok - 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere - 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program - 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere - 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység - 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika - 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás - 1.10.6. Intézményfenntartás - 1.10.7. Energiagazdálkodás - 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások - 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat - 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése - 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata - 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei - 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek - 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése - 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái - 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok - 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek - 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület - 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata - 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat - 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat - 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter - 1.14.5. Az építmények vizsgálata - 1.14.5.1. Funkció, kapacitás - 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) - 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom - 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái - 1.17.5. Sugárzás védelem - 1.17.7. Vizuális környezetterhelés - 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák - 1.18.1. Építésföldtani korlátok - 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei - 1.18.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek - 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei - 1.18.3. Egyéb - 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) - 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások - 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások - 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely - 1.20. Városi klíma - 2.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis - 2.1.1. A folyamatok értékelése - 2.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - 2.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata - 2.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek - 2.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása - 2.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) - 2.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) - 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 7 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

- 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok - 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok - 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai - 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása - 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok - 6. Szabályozási koncepció - 7. Beépítési terv A fenti rövidítés miatt a dokumentációban 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott fejezetszámok is értelemszerűen megváltoztak. I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településfejlesztési koncepció A tervmódosítást az e tervezés első ütemében elkészült, a településrendezési terv elkészítését megalapozó településfejlesztési koncepció önkormányzati jóváhagyása teszi lehetővé. E koncepciót a város önkormányzatának képviselő-testülete a terviratok között csatolt 60/2010. (II. 25.) ÖK. határozattal hagyta jóvá. A tervezés a településfejlesztési koncepcióban meghatározott szempontok szerint folyt. Területfejlesztési és területrendezési tervelőzmények A területfejlesztési és területrendezési tervelőzményekkel és azok TSZT összhangjával külön fejezet foglalkozik. Előzetes államigazgatási, egyéb érdekelt szervezeti és partnerségi egyeztetési vélemények A településrendezési tervezési munka megindítása után - legutóbb 2013 év elején - az 1997. évi LXXVIII. Tv. 8. (2) bekezdéssel, továbbá a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37. -sal összhangban a tervek véleményezésében érdekelt a partnerségi egyeztetés szerint az eljárásban érintett partnereket, a külön meghatározott államigazgatási szerveket és az érintett területi, települési önkormányzatokat az önkormányzat megkereste. Az önkormányzathoz visszaérkezett és cégünkhöz eljuttatott válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltak önkormányzati szempontból is hasznosítható elemeit a tervezés során az adottságokhoz igazodó módon lehetőség szerint figyelembe vettük. A visszaérkezett előzetes államigazgatási véleményekből következően betartandó település-specifikus különleges szempontok: Államigazgatási szerv neve Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen Igen Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Teljes papír és CD dokumentációt is kér. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Vízelvezetéssel kapcsolatos adatok közlése mellett az általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Legalább a rajzi munkarészeket kéri papír formátumban is megküldeni. Javasolják, hogy a gazdasági és közlekedési területek határán pufferterület kijelölése indokolt. Környezeti vizsgálat készítését szükségesnek tartja. Duna-Ipoly Nemzeti Park Tájékoztatásul közli a település területét érintő természeti Igazgatóság értékvédelem alatt, vagy kijelölés alatt álló területeket, amelyeket a Igen településrendezési tervben fel kell tüntetni. Környezeti vizsgálat készítését szükségesnek tartja. Nemzeti Környezetügyi Intézet Igen Tájékoztatásul közlik, a település különféle környezeti szempontú file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 8

Közép-Duna-völgyi Kirendeltsége Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Magyar Bányászati Hivatal Budapesti Bányakapitányság Nemzeti Média- és Hirközlési Hatóság Egyéb érdekelt szerv neve Pest Megyei Főépítész Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat Főépítésze Budaörs Város Polgármestere Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Igen Nem Igen besorolásait, valamint a vonatkozó jogszabályokat. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs Véleményezési jogkörrel nem rendelkezik. Helyette a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jogosult eljárni. Aktualizálni kell a település sajátos értékeire vonatkozó adatokat (pl. műemlék, műemléki környezet, régészeti lelőhely). Örökségvédelmi Hatástanulmányt kell készíteni. Megadja a települést érintő műemlékek és régészeti lelőhelyek számát. A HÉSZ-ben és SZT-ben rögzítendő elemekre javaslatot tett. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Lehetőleg papír dokumentációt kér. A dokumentációhoz később a hrsz-eket ábrázoló rajzi kivonatokat kér. A tervezést segítő művelési ági alapadatokat adott. Egyebekben általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Nincs. Nincs. Nincs. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Lényeges előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet, melyekhez részletes szempontokat adott. Hangsúlyozza a vízelvezetés kiemelt jelentőségét az új beépítésekkel és a Hosszúréti-patakkal összefüggésben. Jelzi, hogy saját hasonló tervüket hamarosan közbenső véleményezésre bocsátják. Így elképzeléseik véleményezhetővé válnak. Örömmel veszik a temető korrekcióra vonatkozó javaslatokat és a közigazgatási határ módosítási egyeztetések folytatásának fontosságát jelzik. Kérik a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító területének más városüzemeltetési funkciók telepítését lehetővé tevő Gip jelű átsorolását. Jelzi, hogy a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztítótól DK-re lévő területeik vízgazdálkodási és erdőövezetbe átsorolásával kár éri önkormányzatukat. Az Ibolya utca meghosszabbításában a Szilvás feltáráshoz tervezett 9 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

Biatorbágy Város Főépítésze Igen Nincs. Papír dokumentációt kér. Érd Megyei Jogú Város Főépítésze Igen Budaörsi Rendőrkapitányság Törökbálinti Rendőrőrs Magyar Közút Nonprofit Zrt Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt Állami Autópálya Kezelő Zrt. TIGÁZ-DSO Nem Igen Igen Igen Igen Igen úthálózathoz illeszkedő csatlakozó úthálózatot kér Törökbálinton ábrázolni. Kéri, hogy a tervek tartalmazzák a Budaörs területén tervezett metró fejlesztés jelölését, szükséges helybiztosítását a kapcsolódó törökbálinti területen. Kéri az iszapterítésre vonatkozó pontatlan megfogalmazás módosítását a 7.1.2. fejezetben. Jelzi, hogy a Budaörs-törökbálinti szennyvíztisztító megszüntetése után a Hosszúréti-pataknál 11 millió m 3 /év értékkel kisebb tisztított vízmennyiséggel lehet számolni. Kérik a 81105 jelű út mentén budaörsi irányból érkező kerékpárutat feltüntetni. Az Ibolya utca Szilvás között tervezett felüljárón létesítendő kerékpárút becsatlakozását kérik ábrázolni. A Méhecske utcán tervezett - a 81101 j közút felől a 81105 j. közút felé haladó - kerékpárutat kérik ábrázolni. Kéri ábrázolni a közös közigazgatási határ mentén meglévő és tervezett gyűjtőút-hálózati elemeket (Méhecske utca és folytatása). A közművesítési adottságok ismertetésénél (9.1. fejezet) két helyen szövegpontosítást kér. A szennyvízelvezetés (71.-72. oldal, 9.2.2. fejezet) egy helyen szövegpontosítást kér. Ehhez kapcsolódóan a KF-V jelű lapon két helyen rajzi pontosítást kér, melyhez rajzi mellékletet csatolt. A csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatban a záportározók méretezésénél a teljes vízgyűjtő területet javasolja figyelembe venni. Ezzel összefüggésben kéri a Malom-dűlői ároknak a Hosszúrétipatakba való bevezetését megoldani a törökbálinti tervekben és a Malom-dűlői árok vízgyűjtőjén keletkező csapadékvizek számításba vételét. Üdvözli az Érd Iparos u. és az SCB között tervezett közúti és kerékpárúti kapcsolatokat és a tervezett intermodális központot a Tó Parknál. Nincs Egyéb általános tájékoztatáson túl jelezte, hogy a jelzett védőtávolságok feltüntetését szükségesnek tartja. Jelezte, hogy a település térségében a közeljövőben országos közúthálózati fejlesztési nem várható. Egyebekben általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Nincs. Általános tervezési elvek és jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet. Szövegpontosítás igényt jelez a gázhálózati adatoknál és jelzi, hogy a várhatóan kielégítendő gázigény kiszolgálásának elvi akadálya nincs. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 10

A partnerségi egyeztetésben érintett véleményező neve Dr. Lengyel Andrea Hámor Tamás A további véleményezési eljárásban részt kíván-e venni? Várhatóan igen Várhatóan igen Lényegesebb előzetes észrevételek, különleges megjegyzések: A környékbeliek nevében tiltakozott a Dulácska-major - Damjanich utca - Kinizsi utca - Óvoda utca által határolt terület különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményi területből gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területbe történő átsorolása ellen. Ezen felvetését több pontban kifejtve indokolta. A tervjavaslattal egyetértve sérelmezi és kifogásolja a 34. oldal tetején szereplő állítást, amely szerint "Ezt az állapotot a heterogén beépítés és a részleges közművesítettség ellenére tűrt állapotként az önkormányzat tudomásul veszi." E megfogalmazás javítására szövegjavaslatot tett. Hochbaum Pál Várhatóan igen Tiltakozik a Dulácska-major átminősítése ellen. Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület Lepsényi Ágnes Sándor Péter Szabó Iván Vissy Emil Várhatóan igen Várhatóan igen Várhatóan igen Várhatóan igen Várhatóan igen Több pontban részletesen véleményezi a tervet. Így: Örömmel látja több terület erdővé átminősítését. Fontosnak gondolja a Tó park szabályozásának azt az irányát, amit a tárgyalásokon képvisel Törökbálint. A Tükörhegy IV területén a tervezett és engedélyezett lakás alapterület harmadát látná szívesen, kertvárosias vagy ahhoz minél közelebbi elrendezésben. Pistály területét továbbra is mezőgazdasági területnek gondolja tartani. Az építési jog módosítása gondos mérlegelés tárgya kell, hogy legyen. Kéri, hogy az ipari-gazdasági-kereskedelmi területek minél sűrűbb hazai lombos fákkal történő beültetését írja elő a HÉSZ, és ezt tartassa is be az építéshatóság megmaradt állománya. A József-hegy felső karéjának lakóterületté minősítését nem támogatja. A Szarvas-mező véderdő funkcióját nem javasolja törölni, inkább a megvalósítás eszközeit javasolja megkeresni. A Napliget beépítésének lehetetlenné tételére minden szabályozási eszköz alkalmazását javasolja. Jelzi, hogy a Pistályi-réten, a Károlyi Mihály utca végén a záportározókra nagy szükség van. A Hosszú-réten az általuk javasolt kis költségű két gát megépítését javasolja. A Hosszúréti-patak Dulácska völgyhíd fölötti folyását védelemre javasolja. A megtervezett kerékpárút hálózat szerepeljen a tervek között. Javasolja, hogy hozzanak létre Törökbálinton egy közgyümölcsöst a Kárpát-medence őshonos fajaiból, fajtáiból. A Géza fejedelem utcával párhuzamosan lévő nádasból vizes élőhelyes Arborétumot, pihenőparkot javasol létrehozni, több lépcsőben, oktatási és pihenési céllal. Javasolja tanösvényeket létrehozását a környező erdőkben és arra érdemes egyéb területeken. A város Iskoláinak közelében kéri, hogy jelöljön ki az Önkormányzat egy-egy iskolakertet, amelynek gondozását tanári irányítás mellett a diákok végezhetnék. Kifogásolja a "Dulácska major" területének övezeti átsorolását gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területbe. Ezen felvetését több pontban kifejtve indokolta. Részletesen kimunkált észrevétele elsősorban a Napliget elnevezésű területet vonja kritika alá, mely övezeti besorolásának visszavonását kezdeményezi, de jelzi az egész Településszerkezeti tervre vonatkozó negatív észrevételét. Javasolja, a Pistályon a Kékes és Ibolya utcák által határolt területen belül egy új összekötő út létrehozását, amely az Aranyeső utat és az Ibolya utat köti össze, megfelezve a kérdésés területet. Jelzi, hogy minden újabb területátsorolás ellentétes, minden egyes törökbálinti polgár érdekeivel, kivéve egy szűk érdekcsoportot. Kéri 11 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

Wienerberger zrt. Várhatóan igen ezek azonnali leállítását, és a már átsorolt területeken minden eszközzel akadályozni azok beépítését. Jelzi, hogy a bánya tájrendezését a budapesti Bányakapitányság BBK/579-10/2013. számú határozatával jóváhagyott terv szerint befejezte. A biológia rekultiváció (füvesítés, fa;- és cserje ültetés) megtörtént. Ezzel összhangban a bezárandó bánya teljes területén a jelenlegi Különleges bánya övezeti besorolás helyett a Kertvárosias (Lke) lakóterület besorolást kér. Az egyéb érintett szervezetek véleményei, a munkafázis lezárásáig, azaz 2013. június 12-ig (, azaz a megkereséstől számított 21 napon túli időpont után) még nem érkeztek meg az önkormányzathoz. Egyéb munkarészek A munkához elkészült ún. örökségvédelmi hatástanulmány, amelyet tervezési munkánk során felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáltunk. Ennek régészeti részét a Nemzeti Örökségvédelmi Központ, a művi értékvédelmi részét a Parler Kft. készítette el. A 2/2005.(I.11.) Korm. Rendeletben meghatározott ún. környezeti vizsgálatot és értékelést munkánk elkészítése során ugyancsak felhasználtunk, és önálló kötetben dokumentáltuk. Egyéb kapcsolódó előzmények, források A tervezés során a KSH népszámlálási kiadványt (2011) vettük igénybe külső forrásmunkaként. A tervdokumentáció államigazgatási, egyéb érdekelt szervezeti és partnerségi egyeztetési véleményezése A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottak szerinti tervegyeztetési eljárást 2014 augusztusában kezdte meg az önkormányzat. A szabályszerűen lefolytatott eljárás teljes iratanyaga az önkormányzatnál rendelkezésre áll. A mostani dokumentáció változat az ebben az egyeztetési eljárási fázisban érkezett és az önkormányzat szerint is befogadható vélemények alapján szükséges módosítások tervbeépítésével állt össze. 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település Pest megyében található. Törökbálint Város a Budapesti Agglomeráció Ny-i szektorába, az Érdi Járásba, a Budaörsi (statisztikai) Kistérséghez tartozó, és Budapesttel közvetlenül határos, és mintegy 13.000 fő lélekszámú város. A település Budapesttől Ny-i irányban, a 0 km-től mintegy 10-15 km távolságra és autóval kedvező esetben 15-30 percnyi utazási időre található a Budai-hegység D-i határán. Törökbálinttal közvetlenül határos Budaörs, Budapest XXII. kerület, Diósd, Érd, Sóskút, Biatorbágy. A településen áthaladó országos közutakon (M0, M1, M7 autópályák, 8102. 8103, 8104. j. ök. utak) Sóskút kivételével mindegyik szomszéd település közvetlenül megközelíthető. A közúti kapcsolatokon kívül vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik Törökbálint. Önálló repülőtere nincs, de Budapesten (Újbudán), igen közel található repülőtér is. Regionális és kistérségi kapcsolatok A regionális, az agglomerációs (Budapesti) kapcsolatok értékelésénél megállapíthatjuk, hogy mint budapesti agglomerációs településen, Törökbálinton is egyre erősödően érezhetőek az agglomerációs hatások. A település részére Budapest biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is jelentős mértékben a főváros biztosítja (ingázás). Törökbálint a fővárosi népesség egyik kedvelt kitelepülési célterülete. A helyi népességnövekedés fő forrása a budapesti népességkiáramlás, de más országrészekből és országokból is megfigyelhető a népességbeáramlás. A Budapestről kitelepülők egy része azonban megtartja budapesti munkahelyét, így a lakosságnak ez a része csak lakik itt, és esetleg még esetenként az alapfokú közintézményi szolgáltatásokat is Budapesten veszi igénybe. Az életszínvonal várható emelkedésével bizonyosan számítani lehet az "őslakos" népesség Budapest irányába fellépő file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 12

igényeinek emelkedésével is. Az elsődleges kistérségi kapcsolatok vizsgálatánál kiemelendő, hogy a város járásközpontjával, Érddel és korábbi körzetközpontjával, Budaörssel való hagyományos igazgatási kapcsolatai hosszútávon is megmaradnak. A környező nagyobb települések (elsősorban Érd, Budaörs) munkahelyteremtő és egyéb intézményi jellegű szolgáltatásait távlatilag is igénybe fogja venni a helyi lakosság. A környező településsekkel való napi kapcsolatok és egyéb kistérségi kapcsolatai általában jónak értékelhetők. Néhány területen azonban némi súrlódás is érzékelhető Érddel, Budaörssel. E kapcsolati rendszerre a járás rendszer 2013 évi indulása után részlegesen nyilván hatással van, várhatóan e belső kapcsolati rendszerek változhatnak. Igazgatási területen belüli kapcsolatok A település közigazgatási területén belüli kapcsolatokat értékelve az alábbi megállapítások tehetők. A település központi belterülete az alapellátási és egyes középfokú funkciók biztosításával vonzó hatást gyakorol a belterület szélei mentén elhelyezkedő egyéb belterületekre és külterületi beépített (lakott) területekre (pl. Szabadházi-hegy, Pistály, Annahegy, Ida-major, tanyák stb.). 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) településre vonatkozó megállapításai vizsgálata során először rögzítenünk kell, hogy a 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül. Az OTFK-ban megfogalmazott elvek egyrészt az OTrT-ben, másrészt a megyei területfejlesztési koncepción keresztül érvényesülnek, emiatt a tervi megoldások OTFK-val való összhangjának önálló vizsgálata nem szükséges. Elégséges az OTrT-vel és a megyei területfejlesztési koncepcióval való összhang igazolása. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció nem tartalmaz konkrétan Törökbálintra vonatkozó területi, vagy egyéb megállapítást. A koncepció társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági célkitűzéseinek általános megállapításai ugyan érvényesek a településre is, de ezek vagy nem tartoznak a településrendezési tervek hatáskörébe, vagy pedig a rendezési terv módosításai nem akadályozzák ezek megvalósulását. Így Pest Megye Területfejleszési Koncepciójával való összhang a tervezés során biztosított. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - A 2003. évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), - A 2005. évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) Törökbálint hatályos TSZT-je az OTrT és a BATrT elfogadása előtt 2001-ben került jóváhagyásra. A mostani tervezés során az OTrT-ben és BATrT-ben rögzített kötelező elemeket, előírásokat már be kell tartani. Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) nem érinti a települést, így nem képezi vizsgálat tárgyát. 13 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

1.3.1. OTrT Az OTrT Törökbálintra vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. 2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve: Az OTrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: - A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. - É-i részén halad át a tervezett (Budapest-Bécs) nagysebességű vasútvonal, illetve a meglévő Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. - területét érintik a meglévő M0, M1 és M7 jelű autópályák. - területének települési térségen kívüli része nagyrészt a vegyes területfelhasználású, kisebb részben a vízgazdálkodási térségbe tartozik. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Az OTrT országos és térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 6. (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 14

3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete: A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek az ökológiai hálózat övezetével. 3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 15 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírások: 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 16

3/6.sz. melléklet: Világörökségi es világörökségi várományos terület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével. 3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete A fenti térkép alapján a település egy része érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezete övezetével. Az erre vonatkozó OTRT előírás: 15. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. 17 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. 3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete A fenti térkép alapján a település nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7. (1) bekezdésében rögzített szöveges követelmény érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Ez alapján, Törökbálinton az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága 341,38 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 324,311ha) a tervezés során csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 8. -ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH-nek kellett volna adatot szolgáltatni, de ez (adathiány miatt) nem történt meg. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett az OTrT 8. -a által. Megjegyzés: A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 18

jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. sz melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. Az OTrT előírásait Törökbálint területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított, hatályos - BATrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a BATrT-nek való megfelelést is vizsgálni kell majd. Az OTrT és a BATrT közötti eltérést a 2014-es OTrT 31/B. -a alapján az alábbiak szerint kell majd figyelembe venni: 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1 11. melléklete, 9. (7) bekezdése, valamint 10. -a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni, c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. 1.3.2. BATrT A tervezés során az OTrT-n túlmenően a BATrT előírásait is figyelembe kell venni. A BATrT Törökbálintra vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. A konkrét BATrT betartandó szabályok ismertetését megelőzően kiemeljük, hogy a MTv. (Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) az alábbi kiemelt térségi övezeteket megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál ezeket már nem kell alkalmazni: - 3.7. sz. melléklet: Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - 3.8. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - 3.9. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3.10. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3.11. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete - 3.12. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete - 3.13. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete - 3.14. sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete - 3.15. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - 3.16. sz. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület övezete - 3.17. sz. melléklet: Nagyvízi meder övezete - 3.19. sz. melléklet: Vízeróziónak kitett terület övezete - 3.20. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete 19 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

A BATrT 1/3. számú szöveges mellékletének Törökbálintra vonatkozó része: Térségi terület-felhasználási kategóriák Térségi terület-felhasználási Település közigazgatási területéhez kategória területe (hektár) viszonyított arány (%) Városias települési térség 1458,20 49,60 Erdőgazdálkodási térség 379,09 12,89 Mezőgazdasági térség 993,53 33,79 Építmények által igénybevett térség 74,26 2,53 Vízgazdálkodási térség 35,08 1,19 Összesen: 2940,16 100,00 2.sz. melléklet: Szerkezeti terv: Az BATrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: A település - érintett gyorsforgalmi utakkal, a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonallal, a nagysebességű vasútvonallal, a térségi kerékpárúthálózat elemével; - érintett a térségi szénhidrogén-szállító vezetékkel; - döntően városias települési térségbe, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségekbe, kisebb részben pedig építmények által igénybe vett térségbe és vízgazdálkodási térségbe tartozik. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra és az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 5. (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 20

területfelhasználási egység köréből sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. (9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. 6. (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítve összességében nem csökkenhet. 7. (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. (1) (6) bekezdés előírásait. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol a mezőgazdasági térség javára csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 8. (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9. (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1 10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. 10. A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. A vízgazdálkodási térség vonatkozásában a BATrT 10. helyett az OTrT 31/B. c) pontja alapján az OTrT 6. (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó: 6. (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; Az előzőek alapján, a BATrT előírásaiban a Törökbálintra vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a jogszabályi állapotnak megfelelően a következők: Átsorolható ilyen kategóriából Ilyen célra Lehetséges területnagyság (ha) Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből - erdőterületté, illetve természetközeli területté. legalább: 322,2265 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 56,8635 - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. legalább: 894,177 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 99,353 A vízgazdálkodási térségből - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legalább: 29,818 legfeljebb: 5,262 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 29,164 21 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

Törökbálint 2011.09.01 után jóváhagyott, BATrT átsorolási korlátot érintő TSZT módosításainak terület igénybevételi jellege és nagysága: Átsorolható ilyen kategóriából Ilyen célra Igénybevett területnagyság (ha) 56/2013 (III.21.) Ök hat. Összesen Erdőgazdálkodási térségből Mezőgazdasági térségből - erdőterületté, illetve természetközeli területté. 0 0 - bármely települési területfelhasználási egységgé. 0 0 - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. 0 0 - bármely települési területfelhasználási egységgé. 6,8 6,8 A vízgazdálkodási térségből - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. 0 0 0 0 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 0 0 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 22

A fentiek alapján a 2011.09.01 után jóváhagyott TSZT módosításokkal helyesbítve a BATrT átsorolási lehetőségek összesített értékei. Átsorolható ilyen kategóriából Ilyen célra Lehetséges területnagyság (ha) A TSZT módosításoknál már igénybevett összes területnagyság (ha) További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha) Erdőgazdálkodási térségből - erdőterületté, illetve természetközeli területté. legalább: 322,2265 0 legalább: 322,2265 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 56,8635 0 legfeljebb: 56,8635 Mezőgazdasági térségből - mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. legalább: 894,177 0 legalább: 894,177 - bármely települési területfelhasználási egységgé. legfeljebb: 99,353 6,8 legfeljebb: 92,553 A vízgazdálkodási térségből - vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. legalább: 29,818 0 legalább: 29,818 legfeljebb: 5,262 0 legfeljebb: 5,262 A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb: 29,164 0 legfeljebb: 29,164 23 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

Az egyéb rajzi mellékletek Törökbálint területi érintettségének összefoglaló táblázata: 3.1. sz. melléklet 3.2. sz. melléklet 3.3. sz. melléklet 3.4. sz. melléklet 3.5. sz. melléklet 3.6. sz. melléklet 3.18. sz. melléklet 3.22. sz. melléklet 3.22. sz. melléklet Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Erdőtelepítésre alkalmas terület Földtani veszélyforrás terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Honvédelmi terület x x x - x x x - - x= érintett; -= nem érintett 3.1. sz. melléklet: Magterület övezete 3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete, 3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete: A fenti térkép alapján a település különböző részei érintettek a magterület övezetével, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezetével. A magterület övezetére vonatkozó OTRT előírások: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 24

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A magterület övezetére vonatkozó BATrT előírások: 16. (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet. Az ökológiai folyosó övezetére vonatkozó OTRT előírások: 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. A pufferterület övezetére vonatkozó OTRT előírás: 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 3.4. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: A fenti térkép alapján a település nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 25 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

3.5. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete: A fenti térkép alapján a település több területén érintett a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére vonatkozó OTRT előírások: 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó OTRT előírás: 19/A. Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 26

3.18. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete: A fenti térkép alapján a település teljes területe érintett a földtani veszélyforrás területének övezetével. A földtani veszélyforrás területének övezetére vonatkozó OTRT előírások: 25. (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. 3.21. sz. melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3.22. sz. melléklet: Honvédelmi terület övezete: A fenti térkép alapján a település sem a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével, sem a honvédelmi terület övezetével nem érintett. Ezen felül vizsgálni kell még az alábbi két, az OTrT által megállapított, de a BATrT-ben még nem 27 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

létező, rajzilag nem meghatározott, megyei tervi övezet előírásait is. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete vonatkozó OTrT előírása: 19/A. A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete vonatkozó OTrT előírásai: 19/B. (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. 1.3.3. PMTrT Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) nem érinti a települést. Emiatt a településen a megoldások PMTrT-nek való megfelelőségét nem kell vizsgálni. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Törökbálint a szomszédos települések közül Sóskút és Budapest XXII. kerülete (a volt Mechanikai Művek területét leszámítva) esetén érdemben csak azok külterületi erdő és mezőgazdasági területeivel határos, így megoldandó terület-felhasználási problémák e határok mentén nincsenek. Ezen települések szerkezeti terveiben rögzített (meglévő és tervezett) közlekedési és közmű nyomvonalak, továbbá Budapest XXII. kerülete esetén a volt Mechanikai Művek beépített területe már adottak, további fejlesztésük, vagy a nyomvonalak módosítása nem merült fel. Emiatt megoldandó konfliktus szerkezeti tervi vonatkozásban sem áll fönn. Budaörs, Biatorbágy, Érd és Diósd lakó- és gazdasági területei is több helyen is ránőttek a törökbálinti közigazgatási határra. Azokon a hosszabb szakaszokon, ahol a hasonló jellegű területek kapcsolódnak egymáshoz a határ mindkét oldalán, tompítandó zavaró hatásokról nem beszélhetünk. Ezeken a részeken csak a településhatárokon futó utak, és a határos területek feltáró útjai esetében lehet szükség a nyomvonalak, szabályozások összehangolására, pontosítására. A közigazgatási határok egyéb szakaszain pedig jellemzően erdő és mezőgazdasági területek találhatók a Törökbálinti oldalon, így konfliktushelyzet itt sincs. Fontos tényező a térség vízelvezetési rendszerében a Hosszúréti-patak és mellékágai. Ezek a vízfolyások, és a rajtuk létesített tározók rendszere a részben már a szomszédos települések szerkezeti terveiben is megjelenik, ezek összehangolása jelen tervnek is fontos szempontja. Fontos kapcsolódási szempont a különböző közúti és kötött pályás közlekedési nyomvonalak elhelyezkedése. A meglevő nyomvonalakon túl jelentős a Budaörs felé megjelenő vasúti nyomvonalak (Győr-Hegyeshalom vasúti fővonal, elővárosi vasútvonal/metró, nagy sebességű vasútvonal) elhelyezkedésének összehangolása, ezt a települések közötti egyeztetések nyomán lehetett tisztázni. A tervezett közúti nyomvonalak közül megemlítendő a volt Cora mögötti kapcsolat Érd/Sóskút irányában, valamint a különböző elkerülő, összekötő és átkötő útvonalak Budaörs felé (pl Pistályi gyűjtőút, Méhecske utca, Budaörs Ibolya utcai átkötés). Ezen elemeket az érintett szomszédos települések rendezési terveiben szereplő elhatározásokkal összehangoltan rögzítettük. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A terviratok között csatolt 60/2010.(II.25.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepció lényegesebb megállapításai a következők: Hosszú távú cél: Törökbálint váljon olyan kertvárossá a főváros szomszédságában, amely egyaránt nyújt szerethető és minőségi lakókörnyezetet az itt élőknek, és amely kiváló térségi pozíciójából adódó gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználva stabil, hosszú távon is fenntartható agglomerációs település. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 28

A hosszú távra szóló, átfogó célkitűzés megvalósulása a középtávú specifikus célok elérése útján történik. Specifikus célok: - Az agglomerációs helyzet kezelése, a népességnövekedéssel összehangolt városfejlesztés és várospolitika. (A célkitűzés a tipikusan agglomerációs helyzetű Törökbálint előre jelezhető további népességnövekedésével összefüggésben határozza meg az alapelveket és a szükségessé váló intézményfejlesztés kalkulált irányszámait.) - Az életminőség általános javítása, XXI. századi életkörülményeket biztosító, vonzó kertváros megteremtése. (A fejlesztési cél kiterjed az agglomerációs átlag feletti színvonalú kisvárosi ellátási színvonal és kertvárosi lakókörnyezet feltételeinek biztosítására. Ennek érdekében egyaránt közép- és hosszú távú cél a meglévő lakóterületek közterületi fejlesztése, új lakóterületek kialakításának helybiztosítása, és a népességnövekedéssel szükségessé váló alap- és középfokú közintézmény fejlesztés.) - A városszerkezet átgondolt, ütemezett és mértéktartó fejlesztése. (A célkitűzés magába foglalja mindazokat az elvárásokat, amelyek Törökbálint - ma még több tekintetben nem megfelelő színvonalú - arculatának, városszerkezetének, városképének, és a város lakhatóságának javítása érdekében megfogalmazhatók. Törökbálint területeivel való gazdálkodás során az alábbi elvek szem előtt tartását, illetve az alábbi célok elérését kell kitűzni, amelyek a fejlesztés alapjául kell, hogy szolgáljanak.) - Differenciált gazdaságfejlesztés, a gazdasági környezet javítása. (A célkitűzés a városfejlesztés és működtetés anyagi forrásainak növelésére, a munkahelyek számának növelésére, a város kivételesen kedvező térségi pozíciójából adódó lehetőségek maximális kihasználására irányul.) Törökbálint rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. Törökbálint hatályos településfejlesztési koncepciója a korábbi helyzetértékelés aktualizálásával, célrendszerének felülvizsgálatával, illetve 2006-ban elkészült középtávra szóló Integrált Városfejlesztési Stratéga (IVS) valamint a városfejlesztési politikát meghatározó rövid és közép távú ciklusprogram figyelembevételével készült el. Így e vonatkozásban a hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai voltak a mértékadóak. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: - Törökbálint TSZT: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 27./2002. (IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Depo SZT és HÉSZ: 23/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Depo SZT és HÉSZ:módosítás 7/2002. (II. 25.) Ör.; - Nemax terület SZT és HÉSZ: 24/2001.(X.31.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún. Napliget SZT; - Köles-dűlő TSZT módosítás: 250/2002.(IX 19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Techno Park TSZT módosítás: 251/2002.(IX.19.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2002.(IX.20.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Czégényi-tanya SZT és HÉSZ: 9/2003.(IV.30.) Ör. (Korányi és Társai Kft.); - Szabadházi-hegy TSZT módosítás: 82/2003.(IV.03.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 10/2003.(IV.03.) Ör. (PESTTERV Kft.).), amelyet kiváltott az ún. 2010-es Szabadházi-hegy SZT; - Tükörhegy IV. ütem TSZT módosítás: 223/2005.(VIII.25) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 21/2005.(IX.23.) Ör. (PORTATERV Kft.); - Nemzetközi Üzleti Park TSZT módosítás: 328/2005.(X20.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 28/2005.(XI.18.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Raktárvárosi út környezete SZT és HÉSZ: 36/2005.(XII.09.) Ör. (Archi Soft Kft.); - Hosszúréti-patak és környéke TSZT módosítás: 8/2006.(II.22.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 8/2006.(III.15.) Ör. (VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); - Vízipark területe SZT és HÉSZ: 22/2006.(VII.01.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Volt Laktanya TSZT módosítás: 297/2006.(VIII.24.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 26/2006.(VIII.28.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Égett-völgy területe TSZT módosítás: 440/2006.(XI.23.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 29/2006.(IX.29.) Ör. (BFVT Kft.); - Településközpont TSZT módosítás: 37/2007.(II.22) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 5/2007.(III.1.) Ör. 29 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

(VÁROSFEJLESZTÉS Zrt.); - Tó Park területe TSZT módosítás: 382/2006.(IX.28.) Ök.; - Tó Park SZT és HÉSZ módosítás: 15/2007.(V.25.) Ör.; - Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ: 33/2007.(XII.3.) Ör. (Iparterv Zrt.); - Nagysebességű vasút TSZT módosítás:485/2008.(xii.11.) Ök. (PESTTERV Kft.); - Kinizsi utcai intézményi központ TSZT módosítás: 198/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 28/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület TSZT módosítás: 199/2009.(V.28.) Ök., SZT és HÉSZ: 29/2009. (VI.12.) Ör. (PESTTERV Kft.), amelyet kiváltott az ún. 2012-es Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT; - Jázmin u. TSZT módosítás: 233/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 32/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); - Annahegy TSZT módosítás: 234/2009.(VI.25.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 33/2009. (VI.29.) Ör. (BFVT Kft.); - Tükörhegy IV. ütem SZT és HÉSZ: 43/2009. (IX.30.) Ör. (PORTATERV Kft.); - Napliget területe TSZT módosítás: 376/2009.(XI.05.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 49/2009. (XI.25.) Ör. (BFVT Kft.); - Szabadházi-hegy SZT módosítása: 11/2010. (V.5.) Ör. (Város és Ház Bt.); - Szabadházi-hegy SZT módosítás módosítása: 13/2010. (V.28.) Ör. (Város és Ház Bt.); - Anna-hegyi pihenő SZT és HÉSZ: 17/2010. (VI.25.) Ör. (Pro Arch Bt.); - Égett-völgy TSZT módosítás: 310/2011. (IX.29.) Ök., illetve SZT és HÉSZ módosítása: 28/2011 (IX.30.) Ör (BFVT Kft.); - Erdő, Pihenő u., Hegyalja út által határolt terület SZT és HÉSZ módosítása: 24/2012 (V.25.) Ör. (PORTATERV Kft.); - Volt Mechanikai Művek SZT és HÉSZ módosítása: 35/2012. (X. 15) Ör. (Z.É. Műhely Kft. Zrt.) - Budaörsi szennyvíztiszító környezete TSZT módosítás: 56/2013. (III.21.) Ök., illetve 19/2013. (IV. 22.) Ör. (PESTTERV Kft.); - Tükörhegy IV. ütem TSZT módosítás: 203/2014. (VI. 26.) Ök., illetve SZT és HÉSZ: 24/2014. (VI. 30.) Ör. (PESTTERV Kft.). 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A települési népesség jellemzőinek (népességszám, korösszetétel, iskolázottság, foglalkoztatottság, családok) vizsgálata, értékelése során a 2011. évi népszámlálási (KSH publikációban szereplő) adatokat vettük alapul. A helyi társadalom vizsgálatánál helyszíni adatfelvételre, célzott települési szociológiai vizsgálatok elvégzésére nem volt mód. Ettől függetlenül azonban frissebb kiinduló adatokat is igyekeztünk - 2012. közepén- az önkormányzattól beszerezni és az átadott adatokat alábbi elemzéseinkben felhasználtuk. Az adatok korszerűsége a régebbi adatfelvételi állapot miatt ugyan némi kritikával illethető, de a tendenciák és nagyságrendek jól érzékelhetők. A népességszám eddigi alakulása A település népességszáma a XIX. század végétől napjainkig lényegében folyamatosan növekedett (kivétel a II. világháború időszaka és a 90-es évtized eleje). A 2011-es utolsó helyi adat szerint a lakónépesség száma 13.555 fő volt. Az 1990-2011 közti időszakra jellemző megyei városi (25,4 %) átlagos népességnövekedés helyett a településen nagyobb népességnövekedés volt tapasztalható (35,8 %). Az utóbbi évtizedek népességszám változására (növekedésére) jellemző, hogy a korábban jelentős elvándorlás helyett már erős bevándorlás figyelhető meg, ugyanakkor a természetes szaporodás a korábbi pozitív helyett már negatív egyenleget mutatott. A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Jelenlévő népesség 1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. (fő) 1.980 2.917 3.676 3.837 4.607 5.295 5.007 6.892 8.686 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 30

Jelenlévő népesség 10000 8000 (fő) 6000 4000 2000 0 1870. 1900. 1910. 1920. 1930. 1941. 1949. 1960. 1970. (évszám) A népesség számának alakulása (KSH adat 2011.) Lakónépesség 1970. 1980. 1990. 2001. 2011. (fő) 8.571 10.579 9.459 11.278 12.841 Lakónépesség 14000 12000 10000 (fő) 8000 6000 4000 2000 0 1970. 1980. 1990. 2001. 2011. (évszám) A népesség számának alakulása 1996-tól 2011-ig (helyi adat) évszám állandó lakosság száma (fő) lakónépesség száma (fő) 2011. 13.467 13.555 2010. 13.431 13.576 2009. 13.272 nem ismert 2008. 13.047 13.156 2007. 12.898 12.926 2006. 12.582 12.611 2005. 12.478 12.472 2004. 12.271 12.223 2003. 12.076 12.084 2002. 11.780 11.864 2001. 11.186 12.236 2000. 10.899 11.069 1999. 10.279 10.483 1998. 10.046 10.235 1997. 9.988 10.176 1996. 9.832 10.125 31 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

Népszaporodás (KSH adat 2011.) 1970. 1980. 1990. 2001. 2011. Lakónépesség összesen (fő): 8.571 10.579 9.459 11.278 12.841 Élve születések száma 1.922 1.218 1.187 1.451 Halálozások száma 915 1.169 1.365 1.507 Természetes szaporodás +1.007 +49-178 -56 Vándorlási különbözet +1.001-1.169 +1.997 +1.619 Tényleges szaporulat +2.008-1.120 +1.819 +1.563 A népesség nemek szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) összesen férfi nő 1000 férfira jutó nő Népesség száma (fő): 12.841 6.139 6.702 1091,7 A népesség korösszetétele A korcsoportok szerinti népességmegoszlás adatait figyelembe véve (az ún. korfa alakját vizsgálva) megállapítható, hogy a település népesség korösszetétele szerint öregedő volt 2011-ben, azaz viszonylag kevés a gyermekek, és ezzel párhuzamosan magas az időskorúak aránya a lakónépességen belül. Az egyes egymás utáni korosztályok létszámbeli változása sem egyenletes (nagy ugrások tapasztalhatóak), ami a korosztályonként eltérő igények kielégítésének tervezhetőségét, gazdaságosságát nagyban rontja. A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Lakónépesség összesen (fő): 12.841 0-tól 4-ig 748 5-től 9-ig 775 10-től 14-ig 736 15-től 19-ig 725 20-tól 24-ig 660 25-től 29-ig 654 30-tól 34-ig 941 35-től 39-ig 1.123 40-től 44-ig 1.102 45-től 49-ig 709 50-től 54-ig 721 55-től 59-ig 1.020 60-tól 64-ig 880 65-től 69-ig 722 70-től 74-ig 486 75-től 79-ig 337 80-tól 84-ig 276 85-től 226 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 32

A népesség korcsoportok szerinti megoszlása 85-től 80-tól 84-ig 75-től 79-ig 70-től 74-ig 65-től 69-ig 60-tól 64-ig 55-től 59-ig 50-től 54-ig 45-től 49-ig 40-től 44-ig 35-től 39-ig 30-tól 34-ig 25-től 29-ig 20-tól 24-ig 15-től 19-ig 10-től 14-ig 5-től 9-ig 0-tól 4-ig 0 200 400 600 800 1000 1200 (fő) A népesség iskolázottsága 2011-ben a 7 évesnél idősebb korú népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya a megyei városok átlagát (17,13 %) meghaladta. A településen ez a mutatószám 22,55 % volt. A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (fő): 11.766 0 131 Általános iskola (osztály) 1-7 1.243 8 2.425 Középiskola érettségi nélkül 1.743 Középiskola érettségivel 3.571 Egyetem, felsőfokú iskola oklevéllel 2.653 A népesség vallás és felekezet szerinti megoszlása A 2011-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 16,98 %-a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozónak minősítette magát. A népesség 36,03 %-a római katolikus, de jelentős a református vallásúak (10,41%) települési arányszáma is. Vallás és felekezet szerinti megoszlás (KSH adat 2011.) római katolikus 4.626 görög katolikus 98 33 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

ortodox keresztény 20 református 1.337 evangélikus 148 izraelita 21 más vallási közösséghez, felekezethez tartozik 248 vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 2.181 ateista 276 nem kívánt válaszolni, nincs válasz 3.886 Összesen (fő): 12.841 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerinti megoszlása Az alábbi táblázat szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 85,52 %-a tartja magát magyarnak. A kisebbségek közül a legnagyobb a német nemzetiség aránya (5,22 %). Nemzetiségi hovatartozás (KSH adat 20011.) magyar 10.982 bolgár 14 cigány 63 görög 6 horvát 10 lengyel 12 német 670 örmény 6 román 69 ruszin 4 szerb 13 szlovák 14 ukrán 7 hazai nemzetiségek együtt 888 arab 11 kínai 3 orosz 15 egyéb 205 Összesen (fő): 12.841 Foglalkoztatottsági adatok A népesség gazdasági aktivitás szerint (KSH adat 20011.) 2011. Megoszlási arány % Foglalkoztatott 5.330 41,51 Munkanélküli 581 4,53 Inaktív kereső 3.317 25,83 Eltartott 3.613 28,14 Összesen (fő): 12.841 100 Az aktív korú, nem foglalkoztatottak száma 2000-től 2012-ig (helyi adat) Időpont Regisztrált álláskeresők száma (fő) Szociális segélyben részesülők -RÁT/BPJ/FHT- száma (fő) 2000. 12. hó 118 21 2001. 12. hó 84 11 2002. 12. hó 81 0 2003. 12. hó 77 0 2004. 06. hó 91 10 2005. 06. hó 123 23 2006. 06. hó 139 17 2007. 06. hó 149 15 2008. 06. hó 154 16 2009. 06. hó 253 14 2010. 06. hó 361 28 2011. 06. hó 317 6 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 34

2012. 06. hó 320 26 Családok Az alábbi táblázatok alapján a településen is megfigyelhető jelenség az egy családból álló háztartások számának dominanciája (73,04 %), és a nem családháztartások igen magas aránya (25,8 %). Háztartások és családok főbb adatai (KSH adat 2011.) 1980. 1990. 2001. 2011. Háztartások száma 3.453 3.468 3.917 4.755 100 háztartásra jutó személy 291 267 282 263 foglalkoztatott 148 124 121 112 Családok száma 2.878 2.613 3.198 3.583 100 családra jutó családtag 297 292 298 297 összes gyermek 110 113 115 116 Háztartások, háztartás-összetétel szerint (KSH adat 2011.) Megoszlási arány % Összesen 4.755 100 Család háztartás 3.528 74,20 Egy családból álló háztartás 3.473 73,04 Két és több családból álló háztartás 55 1,16 Nem családháztartás összesen 1.227 25,80 A családok családösszetétel szerint (KSH adat 2011.) Összes család száma 3-583 Házaspár és élettárs összesen 2-889 Házaspár és élettárs + 0gyerek 1-095 Házaspár és élettárs + 1gyerek 778 Házaspár és élettárs + 2gyerek 724 Házaspár és élettárs + 3, vagy több gyerek 292 Egy szülő + 1 gyerek 449 Egy szülő + 2 gyerek 207 Egy szülő + 3, vagy több gyerek 38 1.8. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.8.1. Természeti adottságok Törökbálint a Tétényi-fennsík földrajzi kistájon helyezkedik el. A település éghajlatára jellemző, hogy az évi napfénytartam valamelyest meghaladja az 1950 órát, míg az évi középhőmérséklet 10 o C, az abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34 o C és az abszolút hőmérsékleti minimumok átlaga -15 o C körül van. A csapadék évi összege 550-600mm. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i és az átlagsebessége 3-3,5m/s. Az ökológiailag értékes területek (erdő, rét, legelő és nádas) a település területének mintegy ötödét teszik ki. Az erdőterületek aránya (11%), ami elmarad az országos (19%) és a megyei (23%) átlagtól. Az erdők alig 1,5%-a természetszerű erdő. (A természetszerű erdők zömmel őshonos fafajokból álló erdők, melyek környezetvédelmi szempontból értékesebbek, védőhatásuk nagyobb, mint a kultúrerdőké.) A település erdői nem alkotnak összefüggő területeket, többnyire kisebb erdőfoltokban helyezkednek el. A potenciális erdőtársulások ebben a térségben a karsztbokorerdők, tatárjuharos tölgyesek, valamint a nyílt társulások közül a sziklagyepek és a pusztafüves lejtős sztyepprétek. Az eredeti vegetációk helyén ma túlnyomórészt beépített területek, valamint intenzív mezőgazdasági és erdőgazdasági területek találhatók. A vízrajzi és talaj adottságok a vonatkozó fejezetekben kerülnek részletes tárgyalásra. 1.8.2. Tájhasználat, tájszerkezet Törökbálint a Budapesti agglomeráció nyugati szektorának erősen urbanizálódott települése. Az 35 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

elmúlt évtizedek beépítésre szánt területi fejlesztései szinte kivétel nélkül elsősorban a mezőgazdasági, kisebb részt az erdőterületek rovására valósultak meg. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jelentős a közlekedési hálózatok tájszerkezetet alakító és a tájhasználatban elfoglalt szerepe. A mezőgazdasági területeken belül jelentős a kertes (korábban volt zártkerti) területek részaránya, ezeknek sokszor a valós gazdálkodási igényektől elrugaszkodott, indokolatlan beépítésével együtt. A nagyüzemi jellegű mezőgazdasági tájhasználat céljára megmaradt területeken sem annyira a modern, fenntartható gazdálkodás szempontjait figyelembe vevő farmgazdálkodás a jellemző, hanem a kisközepes lakó-gazdálkodó birtokok. 1.8.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.8.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 3.10. sz. mellékletében kijelölt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete érinti Törökbálint belterülettől délre eső területeit (Nagyerdő, Kerek-domb, Rókahegy. A kijelölés alapjául elsősorban a Tétényifennsík szélét alkotó, a település más területeihez képest relatíve magasabban fekvő, kilátás és rálátás szempontjából frekventáltabb, jellemzően erdővel borított területek szolgáltak, 1.8.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Helyi jelentőségű védett természeti területek: A településnek egy helyi jelentőségű természetvédelmi területe van, amely Törökbálinti erdők néven került védetté nyilvánításra. Ez több erdőterületet foglal magába, melyek a Nagy-erdő, Annahegy, Róka-hegy területére esnek. Összterületük mintegy 243 hektár. Természeti értékek, nyílt karszt területek:a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében földtani természeti értékek, azon belül is nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló területek találhatók a településen. Az érintett nyílt karsztok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről. A nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínen a karsztos kőzet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása tilos. A nyílt karszt területek által érintett földrészletek: 086/1, 086/2, 086/3, 087, 0136, 0138, 0151, 0152/2, 0152/8, 0152/9, 0152/10, 0152/11, 0152/12, 0152/13, 0152/38, 0152/39, 0152/40, 0152/41, 0152/42, 0155/38, 0155/40, 0155/41, 0164, 0165, 0166/2, 0166/4, 0166/6, 0166/7, 0166/9, 0166/10, 0166/11, 0176, 0177/3, 0177/4, 0177/5, 0178, 0179/1, 0179/2, 0190, 0193/7, 0193/8, 0193/39, 0193/40, 0193/41, 0193/42, 0193/43, 0193/44, 0193/45, 0193/46, 0193/47, 0193/48, 0194/3, 0196/2, 0196/3, 0196/4, 0196/5, 0196/6, 0196/7, 0196/19, 0196/23, 0196/24, 0196/25, 0196/27, 0196/28, 0203/2, 0205/7, 0206/2, 0210/2, 0213/1, 0213/3, 0213/9, 0213/10, 0213/11, 0213/12, 0213/13, 0213/14, 0213/15, 0213/16, 0213/17, 0213/18, 0213/19, 0213/20, 0213/21, 0213/22, 0213/23, 0213/24, 0213/25, 0213/26, 0213/27, 0213/28, 0213/29, 0213/30, 0213/31, 0213/32, 0213/33, 0213/34, 0213/35, 0213/36, 0213/37, 0213/38, 0213/39, 0213/40, 0213/41, 0213/42, 0215/3, 0215/21, 0215/22, 0215/23, 0215/24, 0215/25, 0215/26, 0215/27, 0215/28, 0215/29, 0215/30, 0215/31, 0215/32, 0215/33, 0215/34, 0215/35, 0215/36, 0215/37, 0215/38, 0215/39, 0215/40, 0215/41, 0215/42, 0215/43, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/64, 0215/65, 0215/66, 0215/67, 0215/68, 0215/69, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0215/80, 0215/81, 0215/82, 0215/83, 0215/84, 0215/85, 0215/86, 0215/87, 0215/88, 0215/89, 0215/90, 0215/91, 0295/4, 0295/7, 0295/8, 0295/9, 0295/10, 0295/28, 0295/29, 0295/30, 0295/31, 0295/32, 0295/33, 0295/85, 0295/86, 0295/87, 0295/88, 0295/89, 0295/90, 0295/91, 0295/92, 0295/93, 0295/94, 0295/95, 0295/96, 0295/97, 0295/98, 0295/99, 0295/100, 0295/101, 0295/102, 0295/103, 0295/104, 0295/105, 0295/106, 0295/107, 0295/108, 0295/109, 0295/110, 0295/111, 0295/112, 0295/113, 0295/114, 0295/115, 0295/116, 0295/117, 0295/118, 0295/119, 0295/120, 0295/121, 0295/122, 0295/123, 0295/124, 0295/125, 0295/126, 0295/127, 0295/128, 0295/129, 0295/130, 0295/132, 0295/133, 0295/135, 0295/136, 0295/141, 0295/159, 0295/160, 0295/161, 0295/162, 0295/167, 0295/168, 0295/169, 0295/170, 0295/175, 0295/176, 0295/177, 0295/178, 7851, 7866, 7884, 7885/2, 7975 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 36

Natura 2000, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20017 jelű Érd-Tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 0152/2, 0152/10, 0152/38c, 0152/39, 0152/41, 0152/42, 0155/40a, 0295/140a, 0152/44. 1.8.3.3. Ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat területei az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az OTrT országos ökológiai hálózatának lehatárolásai a Budapesti Agglomeráció kiemelt térség Területrendezési Tervében (2005. évi LXIV. törvény) kerülnek tovább pontosításra. Az ökológia hálózat lehatárolása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól kapott adatok alapján, már a 2013-ban módosított OTrT alapján történt. Az országos ökológiai hálózatnak a településre eső részterületei: - A Tétényi-fennsík - A település Biatorbágy és Érd irányába fekvő mező- és erdőgazdasági területeinek jelentős része 1.9. Az épített környezet vizsgálata Főbb területi adatok A településre jellemző főbb területi jellegű és azzal összefüggésben lévő népességi adatokat a következő táblázat tartalmazza. A település alapadatai (KSH 2011. és TAKARNET 2012.) Igazgatási terület (ha) -TAKARNET 2012.- 2939,8500 Lakónépesség (fő) -KSH 2011.- 12.841 Átlagos népsűrűség (fő/km 2 ) -KSH 2011.- 436,8 Belterületek (ha) -TAKARNET 2012.- 807,8237 Külterület (ha) - TAKARNET 2012.- 1891,9431 Zártkert (ha) - TAKARNET 2012.- 240,0832 A településszerkezet és az egyes terület-felhasználási elemek jellemzőinek leírását, helyszíni vizsgálataink alapján, alfejezetenként dokumentáltuk. Helyszíni vizsgálatainkat 2008. év végén folytattuk le, de 2013 közepén frissítettük. A településszerkezeti és terület-felhasználási vizsgálat eredményét önálló térképen dokumentáltuk. Ezen a térképen az egyes területeket mértékadó jelenlegi használatuknak, illetőleg a hatályos tervekben már rögzített besorolásuknak megfelelően ábrázoltuk (kiinduló jogi állapot). A PR jelű problématérképen több egyéb lényeges tényező megjelenítése mellett értékeltük az egyes területek átsorolásának megvalósulását is. E kartogramon egyebek mellett jelöltük a hatályos tervektől eltérően megvalósult területeket, a csak a szerkezeti tervben átsorolt, de az SZT-kben még át nem sorolt területeket, továbbá a várható tervjóváhagyáshoz képest 7 évnél régebben szabályozott területeket is. Erre azért volt szükség, hogy a tervezés mozgásterét felmérhessük. Azokat a területeket, amelyek megvalósultak, megvalósulás alatt vannak, vagy 7 éven belül készült hatályos SZT-vel rendelkeznek külön nem jelöltük, mert ezeken a területeken más, új elképzelések megvalósítására csak megfelelő kártalanítás esetén kerülhetne sor, ami nem reális alternatíva. A jogszabályban rögzített 7 éves intervallumot az e terv pillanatnyilag feltételezett jóváhagyási időpontjától visszamérve határoztuk meg. A határnap ebben az esetben az új tervek várhatóan legkésőbb 2014. őszi hatálybalépési időpontjához képest -7 év, azaz 2007. őszi volt. 37 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

A településrendezési szöveges munkarészeket az alábbi alfejezetekben dokumentáltuk. A tervi műleírásokhoz tartozó és a jóváhagyandó rajzi munkarészeket a tartalomjegyzék szerinti témaköri feldolgozással készítettük el. E helyen ismét külön ki kell emelnünk, hogy érdemi tervmódosítással Törökbálintnak csak néhány részterülete érintett, illetve a joghatályos munkarészeknek is csak egyes részeire terjed ki a módosítás. A módosítási témakörök lényege a következő: - a TSZT, a teljes igazgatási területre elkészült SZT és a HÉSZ általános formai -és a lehetséges mértékű tartalmi- korszerűsítése, az új elképzeléseknek és a jogszabályi módosításoknak megfelelő részleges módosítása; - a hatályos tervlapok módosított OTÉK-nak megfelelő átszerkesztése az új digitális alaptérképre; - a korábban elkészült és a hatályos 26 db részterületre szóló SZT megoldásainak beillesztése a település egészére szóló SZT-be és HÉSZ-be, a megoldások összedolgozása egységes új tervanyag összeállítása; - a település szerkezetét meghatározó közlekedési hálózat felülvizsgálata, módosítása; - az egyedi határozatok alapján már eddig meghozott átsorolási döntések tervbeillesztése. A terv fentiekben vázolt módosításokkal nem érintett részei tehát lényegét tekintve megegyeznek a jelenleg joghatályos településrendezési tervek (TSZT, több részterületi SZT) és a HÉSZ jelenleg érvényes megoldásaival! 1.9.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.9.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Törökbálint Város történelmi, nőtt település. Az igazgatási területen megvalósult beépítés, a mai településszerkezet jellemzően szerves fejlődési folyamat eredményeképpen alakult ki. Természetesen a tájhasználatot, a kül- és belterületek tényleges terület-felhasználását itt is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés- és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. Törökbálinton, mint dombvidéki településen azonban a természeti korlátozó, alakító tényezők a síkvidéki településsekkel ellentétben sokkal inkább meghatározóak. Az igazgatási terület alakja szabálytalan. Legnagyobb mérete K-Ny-i irányban kb. 9 km, É-D-i irányban pedig kb. 7 km. Az összesen 29 km 2 nagyságú igazgatási területből a TAKARNET szerint ma még kb. 8 km 2 a belterületek nagysága, azaz az igazgatási terület kb. egyharmada. A belterület az igazgatási terület súlypontjától kissé É-ra eltolódva helyezkedik el. A domborzat változatos. A terepet dombok, völgyek, vízfolyások, vízfelületek tagolják. A vízrajzi elemek közül is kiemelkedik a jellemzően ÉNy-DK folyásirányú Hosszúréti-patak (Kő-ér), amely a Dunába ömlik, illetve a Hosszúréti-patak felé lefolyással bíró Törökbálinti-tó. A településszerkezetben és -képben ezeken a táji természeti adottságokon, illetve a művi környezet elemein kívül meghatározó szerepe van még a kisebb-nagyobb összefüggő erdőknek, gyümölcsösöknek is. A település legmagasabb pontja az Annahegyen és a Kerek-dombtól D-re az Érdi határ közelében lévő magaslati pontokon található kb. 265-270 mbf magassággal. A város legmélyebb pontja 130 mbf magassággal a Hosszúréti-patak budaörsi határnál lévő kifolyási pontjánál található. Így a legnagyobb szintkülönbség városon belül eléri a 140 m-t is. A város településszerkezetét és -képét a természeti környezet fentebb ismertetett adottságain kívül az épített környezet is lényegileg befolyásolja. Az igazgatási területen áthaladó autópályák és egyéb közutak, illetőleg a vasutak nyomvonalai, valamint a kialakult vegyes funkciójú beépítés is meghatározója a törökbálinti településszerkezetnek, -arculatnak. A más településekhez képest jóval sűrűbb közlekedési kapcsolatrendszer a szokásosnál jobban meghatározza a település életét és egyúttal fejlesztési lehetőségeit is. A közúthálózati elemek közül az M7 autópálya és az M0 autóút a belterületen áthaladva Törökbálint egyes belterületi részeit elválasztja, leszakítja egymástól, az igazgatási területet négy részre osztja. Az M1 autópálya az igazgatási terület É-i határán halad, így szerkezeti értelemben nem osztja tovább a város területeit. Az egyéb alsóbbrendű utak közül a diósdi (8102. j.), az érdi (8103. j.) és a raktárvárosi (8105. j.) utak a belterületen áthaladva tovább tagolják és egyben feltárják a települést. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 38

A Budapest-Hegyeshalom MÁV vasútvonal az É-i településhatár közelében haladva a belterületet megközelíti, tagolja és egyúttal vasúti kapcsolattal látja el a lakóterületeket. Az ehhez a vonalhoz kapcsolódó iparvágány a vasúti ellátást igénylő raktárterületeket (DEPO) szolgálja ki. A település belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek. A lakóterületek alapvetően az alábbi hat fő típusba sorolhatók: - A korábban kialakult hagyományos telekstruktúrán létrejött falusias, fésűs beépítés a település történelmi részén (Ófalu), és amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú (kisvárosias) jelleget ölt. Az Ófaluban apró (mintegy 60 nöl) és óriás (mintegy 600 nöl) területű, valamint némely esetben szabálytalan alakú telkek is megtalálhatók. A nagyobb telkek elvben a hagyományos gazdálkodói céloknak is megfelelnének. - A külterületen koncentráltan elsősorban az Ida-majorban és a Virág tanyán alakultak ki falusias lakóterületek. - Az elmúlt mintegy 50-60 évben kialakult kertvárosias lakóterületek, amelyen oldalhatáron álló esetenként szabadonálló beépítésű családi házas beépítés valósult meg. Ezeken a területeken a szabályosabb alakú telkek, raszteres telektömb hálózat a jellemző. A telekállományról megállapítható, hogy általában mintegy 160 és 290 nöl közötti nagyságú telkekből áll. Ezek a telkek méretükből adódóan lakó és legfeljebb a lakókörnyezetet nem zavaró, alacsony intenzitású kereskedelmi, szolgáltató és kisipari funkciókra lehetnek alkalmasak. - Az elmúlt évtizedben kialakult Tükörhegyi új kertvárosias lakóterületre a megvalósult épületek méretéhez képest kis alapterületű (mintegy 250-300 nöl) szabályos alakú telekállomány a jellemző. A telkeken szabadonálló családi házas és csoportos beépítés valamint lényegében a lakó funkció kizárólagossága a jellemző. - Kertvárosais lakóterületként a Rudák-telepen (és a fentiekkel összhangban a Tükörhegyen több területen) egyeditelkes, a Bajcsy Zs. út mentén pedig úszótelkes sorházas beépítésű lakóterületek alakultak ki. - A téglagyárral szemközti területen és a Széchenyi téren egy-egy kisvárosias, kislakótelepes, csoportos beépítés alakult ki. A téglagyárral szemközti területen egyeditelkes társasházas, a Széchenyi téren tömbtelkes társasházas beépítés valósult meg. Mindkét megvalósult beépítési forma idegen testként ékelődik be a családi házas lakóterületek beépítése közé. Megjegyezzük, hogy az Akácos utca mentén lévő családiházas lakóterületeket a nemrég jóváhagyott SZT ugyancsak kisvárosias lakóterületbe sorolta. A domborzati adottságok függvényében alakult ki a települési lakóutcák hálózata az Ófalu területén. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben kiépült településrészeken alapvetően a terepviszonyokat figyelmen kívül hagyó derékszögű úthálózat a meghatározó, amely helyenként nagy meredekségű lakóutcákat eredményezett. Az utóbbi időszakban keletkezett tervezett lakóterületeknél már jobban figyelembe vették a terepadottságokat az utcák kialakításánál. A település mai belterületén még találhatók beépítetlen foghíj telkek, területek (pl. Tükörhegy IV.), amelyek az esetleges további lakó célú fejlesztési igényeket még ki tudják szolgálni. A nagymélységű telektömbökben pedig tömbfeltárás révén újabb lakótelkek kialakulása is prognosztizálható ismerve a település agglomerációs helyzetét. Az átlagos népsűrűség (436,8 m 2 /fő) kertvárosi településjelleget mutat. A közintézmények jelenleg főképpen az Ófaluban a köztársaság téri alközpontban és a Szérűskert környezetében koncentrálva találhatók meg, de elszórtan más településrészeken is fellelhetők. A lakosságot ellátó kereskedelmi és szolgáltató egyéb létesítmények több-kevesebb egyenletességgel a lakóterületek egészén belül megtalálhatók. A legjelentősebb ipari termelő tevékenységek a lakóterületek közvetlen környezetében (pl. Schöller, Bio-Filter), vagy azon belül (Téglagyár, OMÜV) működnek valamint a Törökbálint-Budaörs-Budapest hármas határ mentén (Iparterület, Volt Mechanikai Művek) találhatók meg. A lakóterületek közé beékelődő ipartelepek telepítési szerkezete kedvezőtlen adottságként értékelhető, mert a lakóterületeket vélhetően számottevő környezetterhelés éri. Az Iparterületen folytatott robbanóanyag manipuláció a telep tágabb környezetében is potenciális veszélyforrás. Kiemelkedő települési és térségi jelentőséggel bír az M0 melletti nagy kiterjedésű SCB kereskedelmi és egyéb vállalkozási (AUCHAN, ATLANTA CENTER stb.) területei. Az M1 autópálya D-i határa mentén a Tó Park meglévő kereskedelmi, szolgáltató tevékenysége szintén térségi jelentőségű. Mindkét területről megállapítható, hogy még sok hasznosítatlan tartalék területtel bírnak. Ugyancsak helyi és kistérségi jelentőségű telephely a DEPO, amely jelenleg a budaörsi határ menti logisztikai 39 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

tevékenységek központi területe. A vállalkozási területek között meg kell említenünk az M0 autópálya kétoldali törökbálinti pihenőhelyét. Ezeken üzemanyagtöltő állomások és a K-i oldalon gyorsétterem is működik. A Tétényi-fennsík szélén nagykiterjedésű, korábban honvédségi hasznosítású objektum található. A Volt Laktanya eredeti funkciója megszűnt. Ezen a területen jelenleg már az új vegyes gazdasági célú területhasználat előkészítése van folyamatban. A Hosszúréti-patak völgyében két szennyvíztisztító telep található. A törökbálinti tisztító az igazgatási határ É-i részén, a budaörsi pedig a Szabadházi-hegy lábánál alakult ki. Üdülő funkciók befogadására alkalmas területekkel is rendelkezik Törökbálint. Ezek közül az egyik említésre méltó üdülőházas üdülőterület az érdi út mentén elhelyezkedő Fortuna kemping területe, továbbá a vízipark területékez kötődő néhány hektáros bővítési területe. Jelenleg érvényes övezeti besorolása alapján a József-hegy felső része, illetve a Szabadházi-hegy területe és az Annahegy területe ma már jogilag is hétvégiházas üdülőterület. E helyen említjük meg az igen jelentős kiterjedésű volt zártkerti területek között -, amelyek jelenlegi tényleges területhasználati funkciói alapján gyakorlatilag már most is hétvégiházas üdülőterületek- a település határa mentén a Pistályon kialakult korábbi kertes mezőgazdasági területeket. Az Érddel határos ún. Felső-völgyi út menti volt zártkerti területek jelenlegi valós területhasználati funkcióik alapján jelenleg már szintén hétvégiházas üdülőterületként működnek. E volt zártkerti területekkel kapcsolatban feltétlenül említést érdemel, hogy az a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik célterülete és hogy a Pistály és a Felső-völgyi út menti területek övezeti besorolása az üdülő funkcióra pillanatnyilag még nem megoldott. E területek - ellentétben jelenlegi valós használati viszonyaikkal - a hatályos településrendezési tervek szerint még mezőgazdasági területek. Kisebb kiterjedésű egyéb - volt zártkerti - kertes mezőgazdasági területek találhatók még a Szavasmezőn a budaörsi határ (Méhecske utca) mentén illetve a Malom-dűlő területén. Ezek a kertes mezőgazdasági területek ugyancsak a kevésbé tehetősebb (részben budapesti) rétegek betelepülésének egyik alternatív célterülete. Törökbálint egyes településrészein elszórtan több, az ún. különleges terület-felhasználási kategóriába sorolandó területhasználat alakult ki. Ilyenek például a tüdőgyógyintézet, a TTC sportpálya, az üzemen kívüli Flóra kemping területe, a temetők területei, a gyepmesteri telep, a tervezett vízipark, a téglagyári alapanyagot biztosító agyagbánya (, melynek a bányaművelés következtében kialakult tava időközben halastó lett) és egyéb meglévő jelentős zöldfelületet igénylő intézményterületek a Dulácska környezetében, az Égett-völgyben, a Köles -dűlőn és a Volt Laktanya területén. Ezen területek zöme a beépítésre szánt, kisebb része a beépítésre nem szánt különleges területek közé tartozik. Törökbálinton a külterületek klasszikus tanyás beépítésének alapvetően nincsenek hagyományai. Ugyanakkor jelentős nagyságú tanyás jellegű, külterületi beépítések alakultak ki Az M0 autóút vonalától Ny-ra (pl. az érdi út közelében, az Ida-major közelében és az SCB környezetében lakóterületi jelleggel). A korábbi TSZ majorok (Égett-völgy, Ida-major, Rác-zug, Dulácska környezete) funkcionális átalakulása jobbára folyamatban van. Az Annahegyi volt zártkertek körbefogják a régi kőbányák területét, ahol mezőgazdasági, élelmiszeripari alapanyag-termelésként jelenleg nagyüzemi gombatermesztés folyik. A település megfelelő színvonalon kiépített és fenntartott közhasználatú zöldterülettel (közparkkal) gyengén ellátott. A zöldterületi hiányosságokat némiképp enyhíti, hogy a jellemzően kertvárosias családiházas beépítés miatt a rekreációs igények nagyobb része saját telken belül megoldható. A településnek nagy kiterjedésű a beépítetlen külterülete. Ennek jelentős hányada gyümölcsös kisebb részt szántó terület. Az erdőterületek aránya alacsony, ellenben kedvező adottságként értékelhető, hogy a legnagyobb összefüggő erdőterületek a belterülettel közvetlenül határosak. Az erdők egy része parkerdőként is funkcionál. Az elmúlt 10-20 évben történt belterületbe vonásokról összefoglalóan megállapítható, hogy az új hasznosításra tervezett területek csak lassan épültek be. Emiatt jelenleg helyenként még van kisebbnagyobb területi tartalék. file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 40

1.9.1.2. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.9.1.2.1. Lakóterületek A jelenlegi belterület meghatározó részét a lakóterületek alkotják. A lakóterületeket a beépítési jellegzetességük és telekállomány adottsága alapján az OTÉK szerinti kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába soroltuk vizsgálatainknál. A jelenlegi lakóterületek a településszerkezeti ismertetéssel paralel módon az alábbi típusokba oszthatók, amely típusok a már ismertetett telekstruktúrán kívül beépítésükben is különböznek. - Az Ófaluban létrejött eredetileg falusias kialakulású, fésűs beépítés amely a településközpontban egyre inkább hézagosan zártsorú, zártsorú kisvárosiasiasodó jelleget ölt, szintszámát tekintve alapvetően földszintes, az utóbbi időben egyre inkább tetőtérbeépítéses is. - A külterületeken koncentráltan kialakult falusias lakóterületek (tanyasűrűsödési helyek) jellemzően szabadonálló és oldalhatáron álló, földszintes beépítéssel jöttek létre. A területhasználati funkcióik némely esetben a valós mezőgazdálkodói funkciókhoz igazodnak. - Az elmúlt mintegy 50-60 évben kialakult nagykiterjedésű kertvárosias lakóterületeken létrejött oldalhatáron álló esetenként szabadonálló (néhol ikres) beépítésű családi házas beépítés szintén jellemzően földszintes, legfeljebb tetőtérbeépítéses. - A Tükörhegyi kertvárosias területeken ugyancsak jellemzően földszintes, az előző típusnál talán ritkábban tetőtérbeépítéses is. Ezeken a területeken szembetűnő jelenség a telekmérethez képest igen nagy épület alapterület ( lepényházak ), a túlépültség és a melléképületek hiánya. - A kialakult kisvárosias beépítéseknél kuriózumként F+2 szintszámmal és lapostetős beépítéssel is találkozhatunk. Jóllehet az F és F+1 szintszám (tetőtérbeépítéssel) a jellemzőbb. A magastetős beépítési változatok talán jobban integrálódtak a településképbe, mint a lapostetősök. Megállapítható, hogy település szerte rendszertelenül előfordulnak lapostetős megoldással készült családiházak, illetve F+1 szintszámú családiházas beépítés is. Ez nyilván az építéshatósági munka korábbi hiányosságaira utal. Ki kell emelni, hogy az Ófalu egyes részein még fellelhető sajátos Svábházas beépítésen kívül a lakóterületeken mára már túlsúlyban vannak a tájidegen, uniformizált, karakterszegény épületek. Tükörhegyi új beépítésről megállapítható, hogy ugyan a településen a legdrágább lakóépületeket jellemzően itt találhatjuk, de összességében városképileg mégis kedvezőtlen eredmény jött létre. Törökbálint kedvező elhelyezkedésének és a kiemelkedő közműellátottságnak köszönhetően az épületállomány zömmel jó és megfelelő állagú, és kellően komfortos, de a negatív szélsőségre is akad példa (pl. az Ófalu egyes részei, vagy a Jázmin u. és környéke). Az utóbbi néhány évtizedben épült épületek szerkezetüket tekintve is korszerűek. A meglévő lakóépület állomány mennyiségi, és minőségi jellemzésénél a KSH által publikált 2011-es népszámláláskor felvett adatokat tekintettük mérvadónak. A lakásállomány mennyiségi és minőségi elemzését a főbb települési statisztikai adatokat értékelő előző fejezetben végeztük el. A lakásállomány statisztikai adatai és értékelése Törökbálint lakásszáma 2011-ben a KSH szerint 4.665 db volt. A lakásállomány döntő része (97,08 %-a) volt magánszemélyek tulajdona, és mindössze 2,92 %-a volt önkormányzati és egyéb tulajdon. A nem lakott lakások aránya magas, 7,57 %. A lakásvagyon mindössze 16 %-a épült 1946 előtt, míg az 1970 óta épült lakások aránya 66 %. A lakásállomány 70,05 %-a három és több szobás. A lakásállomány 61,63 %-a alapterületre 80 m 2 -nél nagyobb. A lakóházak 97,56 %-a földszintes. A lakásállomány mindössze 78,71 %-a volt összkomfortos. A lakóegységek száma 2011-ben 4.665 db, a háztartások száma 4.755 db volt. Így az egy lakásra jutó háztartások száma 1,02, azaz gyakorlatilag 1 db. Ez azt jelenti, hogy egy háztartásra statisztikai értelemben 1 lakás jut, így mennyiségi lakáshiány nincs (lényegében 100 %-os az ellátottság). 41 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

A lakások és lakott üdülők tulajdoni jellege és használati jogcíme szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Összesen (db): 4.665 magánszemély tulajdona 4.529 Tulajdonjelleg önkormányzati tulajdon 84 más intézmény, szervezet 52 tulajdonosi 4.080 Lakott lakások használati jogcíme bérleti 175 más jogcímű 58 Lakások rendeltetése (KSH adat 2011.) Lakóegység összesen (db): 4.673 együtt 4.651 Lakás lakott 4.299 nem lakott 352 Üdülő lakott 14 Lakás és lakott üdülő együtt 4.665 Lakott egyéb lakóegység 8 lakásban 12.475 Lakók üdülőben 26 egyéb lakóegységben 13 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 290 A lakások és lakott üdülők építési év szerint (KSH adat 2011.) (db) Megyei városi átlag (%) Összesen 4.665 100 1946 előtt 744 12,55 1946-1960 közötti 280 8,01 1961-1970 közötti 554 12,86 1971-1980 közötti 916 20,76 1981-1990 közötti 632 15,42 1991-2000 közötti 789 10,82 2001-2005 közötti 504 9,97 2006-2011 közötti 246 9,61 A lakások és a lakott üdülők építési év szerinti összetétele 1991-2000 közötti 17% 2001-2005 közötti 11% 1981-1990 közötti 13% 2006-2011 közötti 5% 1971-1980 közötti 20% 1961-1970 közötti 12% 1946 előtti 16% 1946-1960 közötti 6% file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 42

Lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása (KSH adat 2011.) Szobaszám (db) 1 szobás 338 2 szobás 1.059 3 szobás 1.277 4 és több szobás 1.991 Összesen 4.665 A lakások és lakott üdülők szobaszám szerinti megoszlása 4 és több szobás 43% 3 szobás 27% 1 szobás 7% 2 szobás 23% Lakások és lakott üdülők alapterülete (KSH adat 2011.) Összesen A lakás alapterülete (m 2 ) Egy lakásra jutó alapterület (m (db) 2 ) 29 alatt 30-39 40-49 50-59 60-79 80-99 100 felett 4.665 91 202 266 390 841 950 1.925 100 A lakó- és üdülőházak magassága és nagysága (KSH adat 2011.) Összesen (db): 3.890 Földszintes: 3.795 Emeletes: 95 1 3.384 Lakóépületenkénti lakásszám: 2-3 438 4-10 66 11-től 2 Lakások és lakott üdülők felszereltség szerint (KSH adat 2011.) Összesen (db): 4665 Hálózati 4482 Vízzel Házi 135 Meleg folyóvízzel 4489 A lakások ellátása Vízöblítéses WC-vel 4518 Köz 4039 Csatornával Házi 578 Lakások és lakott üdülők komfortosság szerint (KSH adat 2011.) Összkomfortos 3672 Komfortos 727 Félkomfortos 117 Komfort nélküli 121 Szükség és egyéb lakás 28 Összesen (db): 4665 43 file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx

A lakások és a lakott üdülők komfortosság szerint Komfortos 15% Félkomfortos 2% Komfort nélküli 3% Szükség és egyéb lakás 1% Összkomfortos 79% Új, használatbavételi engedéllyel rendelkező lakások száma 2001-től 2011-ig (helyi adat) 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 171 112 79 84 56 58 29 61 56 36 28 Összes lakásszám 2001-től 2012-ig (helyi adat) 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 3661 3832 3944 4023 4107 4163 4221 4250 4311 4367 4403 4431 1.9.1.2.2. Vegyes területek (településközpont területek és intézmény területek) Egy korábbi fejezetben már vizsgálatuk a település humán infrastruktúrájának, humán közszolgáltatásoknak a helyzetét. Így pontosan látjuk a közintézmények jelenlegi kapacitását, az ellátás rendszerét. Ezek a közintézmények a település belterületén belül, de annak különböző részein, a lakóterületek közé ékelődve, elszórtan helyezkednek el. Jelentősebb közintézmény sűrűsödés az Ófalu területén tapasztalható. A településszéli területek intézményi ellátottsága emiatt értelemszerűen gyengébb. A közintézmények elhelyezésére szolgáló építési telkeket az eltérő alapfunkció hangsúlyozására az ún. intézményi terület-felhasználási kategóriába soroltuk. A települési közintézmények épületállományáról megállapítható, hogy azok szerkezeti értelemben többnyire megfelelőnek mondhatók. Kialakításuk alapvetően a befogadott funkcióhoz igazodik. Építészeti arculatukat tekintve nem nevezhetők egyedi értékkel bírónak. A településközpont kategóriába soroltuk azokat az építési telkeket, amelyeken alapvetően nem lakó célokra létesített főépületként kereskedelmi, szolgáltató épületek találhatóak, vagy azokat a lakóingatlanokat is, melyek ezen létesítmények központképző sűrűsödési helyein vannak. Azokat az elsősorban kereskedelmi, szolgáltató intézményeket, amelyek lakótelkeken, lakóépületekben valósítottak meg lakóterületi terület-felhasználási kategóriába soroltuk. 1.9.1.2.3. Gazdasági területek Törökbálint aktív keresőinek jó része ingázik más településeken lévő munkahelyeire. Ugyanakkor jelentős a más településekről bejáró dolgozók száma is. A munkanélküliség megjelenésével nőtt azoknak a száma is, akik a munkanélküli státuszt nem vállalva esetleg a mezőgazdaságból kívántak volna megélni, de egyre nő azok száma is, akik újabb helyi munkahelyektől várják megélhetésük biztosítását. A korábbi rendszer helyi munkahelyeket biztosító vállalkozásai a rendszerváltás következtében többnyire vagy megszűntek, vagy átalakultak. Az ipari és kereskedelmi-szolgáltató munkahelyek mára kisebb részben a lakótelkeken, részben a korábbi majorokban továbbá az egyéb régi, és jelentős számban az újonnan létesült telephelyeken találhatóak. A régebbi gazdasági célú vállalkozások korábbi telephelyei és épületállománya mára részben használaton kívül kerültek, részben átalakulva új vagy megújult tevékenységeknek adnak otthont. Ma már a régi de már nem működő telephelyeknek a funkcióval megtöltésén keresztül a helyi munkahelyteremtés fokozása, a korábban igénybevett file: Torokbalint_TSZT_20150914.docx 44