Esettanulmányok az állami földbérleti pályázati rendszer értékeléséhez. 2. Borsodi Mezőség

Esettanulmányok az állami földbérleti pályázati rendszer értékeléséhez 2. Borsodi Mezőség Előzmények A Fejér megyei elemzés és annak nyilvánosságra kerülése a közvéleményben nagy visszhangot keltett. Hatására élénk társadalmi vita alakult ki arról, hogy kihez is kerül és kihez kellene, hogy kerüljön az állami földek tartós bérleti joga. A kormányzat - az elemzés tényeinek ellenére is - váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben. A kritikákkal kapcsolatban visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz, mondván: A kutya ugat, a karaván halad! Ám egyre több - ezt cáfoló - elemzés, tény lát napvilágot. Mindezektől indíttatva elkészítettem az állami földbérleti rendszer értékelésének második esettanulmányát. Választásom azért esett a Borsodi Mezőségre, mert az ott lezajlott földbérleti pályázati folyamat több szempontból is példa értékű, a rendszer működésének újabb állatorvosi lova, amely a Fejér megyei elemzésen túlmutató, további szempontokra is rávilágít, fontos tanulságokkal szolgál. Mindenekelőtt azért választottam másodikként a Borsodi Mezőséget, mert különleges természeti értékeket hordozó ráadásul zömében állami kézben lévő - területe mintául szolgálhat a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott környezet- és tájgazdálkodási koncepció gyakorlati megvalósítására, a fenntarthatóság környezeti, gazdasági és társadalmi szempontjainak gyakorlati, vidékfejlesztési szándékú összehangolására. Ennek előfeltételei adottak, hiszen itt - a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és puffer-területén, a Mezőcsáti Kistérségben - az illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a helyi társadalom közel két évtized alatt korrekt, kölcsönösen eredményes együttműködést alakított ki. A kistérségben erre az együttműködésre alapozva tudatos vidékfejlesztési program zajlik. E program sikerének is egyik fontos alapfeltétele, hogy a termőföld és az egyéb helyi erőforrások a helyi közösségek, a helyben lakó gazdálkodó családok kezében és használatában legyenek. Ezen túl a választást az is indokolta, hogy Fejér megye után egységes, összefüggő területen itt hirdették ki eddig a legtöbb nyertes pályázatot, ami az elemzés statisztikai megbízhatóságát és ezzel a levonható tanulságok általánosíthatóságának lehetőségét is jelentősen növelte. Fontos szempont volt az is, hogy a vidékfejlesztési tárca vezetése a földbérleti viszonyok választási- és kormányprogramban, továbbá a föld- és birtokpolitikai irányelvekben majd a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett irányvonalnak megfelelő átalakítási folyamatában a térséget kezdetektől zászlóshajónak tekintette, ahol példa értékkel megkezdi a visszavett, állami földterületek helyi gazdálkodó családokhoz, helyi közösségekhez juttatását. Ezért én magam is igen intenzíven részt vettem az első pályázati forduló előkészítésében. Mindezeken túl a félresikeredett, kétfordulós pályáztatási folyamat a jövőre nézve is tanulságos, érdekes összehasonlítási lehetőséget kínált a helyi gazdacsaládok bevonásával, a helyi közösséggel egyetértésben kialakított első fordulós bérbeadási rendszer várható, majd a gazdasági és politikai érdekcsoportok által eltorzított, egyenirányított második fordulós bérbeadási rendszer tényleges eredményeinek összehasonlítására. 1

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban - bizonyára az előbbiekkel is összefüggésben Fejér megye után innen, a Borsodi Mezőségből kaptam eddig a legtöbb segítségkérő, kétségbeesett illetve felháborodott visszajelzést, valamint az eligazodást, az érdekviszonyok feltárását segítő információt a helyi közösségektől és a gazdálkodó családoktól. Ami az előzményeket illeti, azok önmagukban is számos érdekességgel, tanulsággal szolgálnak. A fent vázolt fenntartható környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat egyaránt érvényesítő, vidékfejlesztési célú - földbérleti rendszer kialakításának, a helyi gazdálkodó családok, a helyi gazdaság és társadalom, a helyi közösségek megerősítésének egyik legkomolyabb akadálya pl. a térségben éppen a korábban megkötött földbérleti szerződés volt. A Magyar Állam tulajdonában lévő területek kezelője, a BNPI ugyanis - a tulajdonos állam nevében eljárva 1995-ben az állam és a helyi közösség szempontjából igen előnytelen, hosszú futamidejű haszonbérleti szerződést kötött 4.200 hektárnyi területre a részben olasz tulajdonosi hátterű Mariano Kft- vel. A Kft. a piaci ár töredékéért bérelte a területet, egy részéért 100 Ft/ha/év bérleti díjat fizetett, a nagyobbik részét térítés nélkül használta. A megállapodás 1995-ös aláírásakor csak 10 évre adhatták volna bérbe a földeket, ennek ellenére a szerződésben 20 éves időtartamot állapítottak meg. Emellett a cég a természetvédelmi feladatait sem látta el. A szakértői vélemények és a hatósági jegyzőkönyvek természetkárosításról, elhanyagolt állapotú földekről, természetvédelmi területekről, ősgyepekről és állattartó telepekről számoltak be. Ezek ellenére a társaság a területek után csak az elmúlt 4 évben összesen több mint 800 millió Ft támogatáshoz jutott. A Magyar Állam mindezek miatt mintegy 10 éven keresztül perben állt a céggel, amely a jog minden eszközét kihasználta a bírósági döntés elodázására, és talán az állam sem tett meg mindent jogai érvényesítéséért. (Ez a - korrupció, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúját is felvető - körülmény önmagában is komoly vizsgálatot igényelne!) Ezen előzmények után a kormányváltást követően az ellenérdekelt gazdasági és politikai lobbik ellenére a hozzám eljuttatott döbbenetes szerződés hatására és a vidékstratégiai elképzelések jegyében 2010 késő őszén kezdeményezésemre a VM vezetése újabb vizsgálatokat indított, melybe 2011 tavaszán az elszámoltatási kormánybiztost, Budai Gyulát is bekapcsoltuk. A kormányzat és a tárca az esetet precedensértékűnek tekintette, és komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a területet - a közérdeket sértő módon - használó, spekuláns tőkés társaságtól valamint a hozzá kapcsolódó, nagyrészt átláthatatlan, ám részleteiben a helyi közösség által jól ismert gazdasági és politikai érdekkörtől és hálózatától visszaszerezze, és - a kormányváltást megelőzően tett ígéreteinek megfelelően a helyi közösségnek visszajuttassa. Az ügyet magam is az ország tényleges rendszerváltó megújításának, a vidék talpra állításának, a helyi gazdaság és társadalom megerősítésének mintapéldájaként, zászlós hajójaként tartottam számon, és a VM legfelső vezetése is hosszú időn keresztül így kezelte. Az események akkor gyorsultak fel, amikor 2011 júniusában az addig magabiztos cég és érdekköre legnagyobb meglepetésére - a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében semmisnek nyilvánította a Bükki Nemzeti Park és a Mariano Kft. között 1995-ben létrejött földbérleti szerződést. Az ügy valóban precedens értékű volt, mert a nemzeti parkok 1990 és 1995 között számtalan a helyi közösségek és az állam számára - előnytelen szerződést kötöttek több tízezer hektárra. A példa értékű ítéletet követően erőteljes gazdasági és politikai lobbi-tevékenység indult, és a tárcára is komoly nyomás nehezedett, hogy egyezzen meg a Kft-vel. Ám némi belső feszültség a 2

Környezetügyi Államtitkárság megegyezést kezdeményező felvetése - után az az általam is a leghatározottabban szorgalmazott döntés született, hogy a nyomás ellenére sem alkudozunk a pervesztes Kft-vel, hanem a visszaszerzett területeket pályázati úton az arra hosszú ideje váró, helyben lakó, gazdálkodó családoknak adjuk tartós bérbe. Az első földbérleti pályázat előkészítése és lebonyolítása számos példa értékű, általánosan is jól hasznosítható - tanulsággal, tapasztalattal szolgált, ezért ezt a folyamatot, magát is érdemes részletesebben bemutatni és dokumentálni. Kidolgozása és gyors végrehajtása érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése az alábbi fontosabb intézkedéseket hozta, lépéseket tette. Létrehozott egy koordinációs bizottságot, melyet a Miniszter megbízása alapján munkatársaimmal én irányítottam, de abban a kezdetektől aktívan részt vett az Illés Zoltán által irányított környezetügyi államtitkárság és annak Rácz András által vezetett természetvédelmet felügyelő helyettes államtitkársága, a Simon Attila vezette jogi helyettes államtitkárság, a BNPI, az NFA és az MVH vezetése továbbá Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is. Kora ősszel előbb földügyi miniszteri megbízottként, majd október 22-től kinevezett földügyi miniszteri biztosként - Szabó Csaba is bekapcsolódott a munkába. A bizottság a terület vagyonkezelője, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság számára azonnal feladatul szabta, hogy a helyi közösség, az érintett önkormányzatok és a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület bevonásával a törvényi feltételek és birtokpolitikai irányelveink alapján, a tárca szoros felügyelete mellett haladéktalanul dolgozza ki a haszonbérleti pályázat feltételeit. A helyi lakosság közvetlen bevonását országos minta kísérletének is szántuk, melynek tapasztalatait az akkor előkészítés alatt álló, ősszel indítani tervezett, az NFA által koordinált új állami földbérleti pályázati rendszer kialakításánál is érvényesíteni kívántuk. A 2011. július 18-ával indult intenzív munka során a BNPI vezetése példás gyorsasággal elkészítette a haszonbérleti pályázati kiírást. Ennek első lépései között, 4 helyi értekezlet keretében egyeztettek a térség érintett 9 településének önkormányzataival, szakmai szervezeteivel és gazdálkodóival. Adatbázis alapon pontosították a haszonbérbe adni tervezett földrészletek körét és térmértékét, a gazdák részére munkatérképeket készítettek, amelyeken javaslatokat tehettek a pályázati egységek kialakítására. Az érintett és a környező településeken meghirdették a földhasználat lehetőségét, és a Gazdakör bevonásával termőföld-igény felmérést végeztek a helyi gazdálkodó családok körében, amely 2011. augusztus 8-ával zárult. Ennek eredménye szerint 10.915 hektár gyepre valamint 6.481 hektár szántóra (3,4-szeres ill. 6,9-szeres túligénylés) tartottak volna igényt a gazdálkodók. A beérkezett igények előzetes felülvizsgálatát, a komolynak tekinthető gazdálkodói igények kiszűrését a BNPI felkérésére a Gazdakör végezte. A blokkok, pályázati egységek ezen - helyben jelentkező, szakmailag indokolt - igények alapján, továbbá egyéb szempontok (pl. a megközelíthetőség, használhatóság, kút elérhetősége, szárnyék erdők elhelyezkedése, stb.) helyismerethez kötött, közös mérlegelésével kerültek kialakításra. Végül az eredetileg javasolt 81 helyett 54 pályázati egység került kialakításra, melyeket a Gazdakör által elfogadott, három kezdő ill. működő gazdálkodóknak valamint juhtartóknak szóló - pályázati típusba soroltak. A bírálatban érvényesíteni tervezett általános szakmai szempontokat és a bírálati rendszer egészét közösen alakították ki. A nyertesek számának növelése érdekében az együttes pályázat alkalmazására tettek javaslatot, amely lehetőséget teremt olyan kisebb gazdálkodók részére is, 3

akik önmagukban nagyobb blokk elnyerésére nem lettek volna képesek, de ez a megoldás egyben a családi gazdálkodás keretében induló fiatal gazdáknak is nagyobb biztonságot adhatott volna a kezdéshez. Fontos közös elvként határozták meg, hogy a felvehető pályázati csomagok számát 3 db-ban, az egy érdekcsoport által megnyerhető összes terület térmértékét pedig 200 ha-ban maximálták. Ezek figyelembe vételével a BNPI - a VM instrukcióinak megfelelően, a települések helyi lakosainak előnyeit garantáló pontok beépítésével, továbbá a Gazdakör javaslatait és a jogi kereteket figyelembe véve - elkészítette a bírálati szempontrendszert és pontozási javaslatot, amit a Gazdakör elfogadott, a miniszteri operatív bizottság pedig jóváhagyott. Mivel augusztus 18-án jelent meg a földbérleti pályázatok eljárásrendjét szabályozó 161/2011 (VIII. 18.) számú kormányrendelet, ezért az egy hónap alatt - a tárca által megkíván egyeztetések lebonyolításával, példa értékű gyorsasággal előkészített pályázati anyagokat és rendszert össze kellett hangolni a szeptember 1-től hatályos új jogszabállyal. Ezt a BNPI augusztus 30-ra elvégezte, és a pályázati felhívásokat augusztus 31-én az érintett önkormányzatokhoz eljuttatta. Azok az egyes településeken szeptember 1-én kifüggesztésre kerültek. Az információk minél szélesebb körű biztosítása érdekében a BNPI vezetése a pályázati kiírásról szeptember 5-én a Gazdakör elnökségi ülésén, majd szeptember 7-én a Gazdakör által a Mezőcsáti Művelődési Házban szervezett nyilvános fórumon részletes tájékoztatást adott. Ezen túl az Igazgatóság ügyfélszolgálatot alakított ki, ahol fogadták a gazdálkodókat, és számukra a pályázattal kapcsolatosan szükséges információkat, segítséget megadták. A pályázati csomagok felvételére a jogszabályi előírásoknak megfelelően a BNPI székhelyén személyesen, vagy hivatalos meghatalmazott útján, szeptember 30-ig volt lehetőség. A pályázatok beadási határideje október 3-a 12 óra, bontásáé október 5-e 9 óra, elbírálásáé október 24-e, az eredmények közzétételéé pedig október 25-e volt. 2011. szeptember 15-én a VM kibővített operatív bizottsági ülésén ahol első alkalommal vett részt Szabó Csaba, friss földügyi miniszteri megbízott - Duska József, a BNPI igazgatója a pályáztatás tartalmáról, folyamatáról és annak állásáról részletes tájékoztatást adott, valamint Budai Gyula kormánybiztosnak, Szabó Csaba miniszteri biztosnak továbbá nekem a teljes anyagot átadta. Szakmai vagy politikai kifogást senki nem emelt. Budai Gyula a gazdakör elnökével, Szabó Csaba pedig a területileg illetékes országgyűlési képviselőkkel való további együttműködésre kérte a BNPI vezetését. Magam megköszöntem a példa értékű munkát. A kiterjeszthetőség érdekében az Igazgatóságtól a kidolgozott rendszer és az egyeztetési folyamat dokumentálását, a helyben lakó, gazdálkodó családokkal és a Gazdakörrel való további szoros együttműködést, és a helyi közösségek megerősítését, helyzetbe hozását kértem. Budai Gyula kormánybiztos még hozzátette, hogy a választási és a kormányprogramban is ezt ígértük az embereknek. A pályázati eljárás során 131 pályázati csomag felvételére került sor, és a megadott határidőn belül 109 pályázatot nyújtottak be a BNP Igazgatóságra. A pályázatot a beadási határidő lejárta után 10 órával indokolás nélkül visszavonták. Az első pályázati forduló érvénytelenítése, a pályázatok visszavonása és annak körülményei ezek után legalább is meglepőek, bár már október 3-a, a pályázatok benyújtási határnapja előtt is voltak erre utaló utólag fontosnak bizonyuló körülmények, fejlemények. Ezek önmagukban is igen tanulságosak, ezért e történéseket az akkor összefüggéstelennek látszó, de összeillő mozaikokat utólag összerakva - az alábbiakban részletesebben ismertetem. 4

A pályázati előkészítő munka az előzetes földigényeket feltáró - a pályázni szándékozók saját közlésű adataiból összeállított - adatbázisra alapult. Már az adatbázis felállításakor, július végén, augusztus elején nyilvánvalóvá vált, hogy mely igénylők azok, akik a pályázati feltételek elveinek nem felelnek meg. Ezek között a területtől idegen jelentkezők is voltak, jelentős nagyságú földigénnyel. Nehezen magyarázható magabiztosságra vallott pl. az, hogy több ezer hektárral az igénybejelentők között volt az éppen kiebrudalt Mariano Kft., továbbá a helyi közösség által közismerten igen magas politikai kapcsolatokkal rendelkező több pályázó is, köztük egyebek mellett Hagyaczki József 600 ha, Demeter Péter 400 ha, Kanyok Attila pedig ugyancsak 400 ha földigénnyel. Amikor a tervezési munka abba a fázisba érkezett, amelyben már látható volt, hogy a 200 hektáros felső területi korlát és egyéb kritériumok miatt az igényük nem fog kielégülni, ők a feltételek megváltoztatása érdekében intenzív lobbi-tevékenységbe kezdtek. Ezzel a nyomásgyakorlással magam úgy szembesültem, hogy a földhasznosítási pályázati folyamat során két ízben is - a Mariano Kft-vel való esetleges megállapodás meghiúsulásakor, majd a pályázati dokumentációnak a földügyi miniszteri megbízott számára történő szeptember 15-ei átadását követően rosszalló megjegyzést kaptam az egyik kormánytag, országgyűlési képviselőtől, amit mindkét alkalommal visszautasítottam. 2011. szeptember 22-én délután Mengyi Roland, a B.A.Z. Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő helyi információk szerint - szóban megkísérelte utasítani a BNPI igazgatóját a pályázat visszavonására. Az igazgató közölte vele, hogy kizárólag államigazgatási illetékességű, írásbeli utasításra látja részéről lehetségesnek a pályázat visszavonását. Erről a befolyásolási szándékról magam csak jóval később, közvetve értesültem. 2011. szeptember 30-án, Lakitelken, a XXIX. Országos Gazdafórumon Az állami tulajdonú termőföldek hasznosításának aktuális kérdései címmel Szabó Csaba, a VM földügyi miniszteri megbízottjaként, hivatali minőségében tartott előadást. Ebben a Borsodi Mezőség TK földbérleti pályázatát - bizonyítatlan elmarasztaló indoklással már, mint negatív példát említette, egyben 3 nappal a beadási határidő lejárta előtt felvetette a pályázat visszavonásának lehetőségét. Erről én ekkor még mit sem tudtam! Ugyanezen a napon, Budapesten, az OMÉK-en, a Nemzeti Vidékstratégia 2020 társadalmi vitájának záró rendezvényén Nemzeti Vidékstratégia a magyar vidék jövője címmel megtartott eladásomban a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatát országosan követendő példaként, zászlóshajó -ként említettem. Másnap, október 1-én ugyancsak az OMÉK-on rendezett Földügyi fórumon, A vidékfejlesztési tárca hosszú távú földbirtok politikája címmel az előadást utolsó pillanatban visszamondó földügyekért felelős államtitkárt, Farkas Imrét helyettesítve megtartott előadásomban ugyanezt tettem. Ezen a napon, október 1-én a Földügyi fórum ideje alatt, ahova a Miniszter Farkas Imre helyett engem küldött, miniszteri értekezletet tartottak, ahova távozásomat követően érkezett meg Szabó Csaba miniszteri megbízott is, majd amint az utólag számomra is kiderült távollétemben döntés született a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatainak érvénytelenítéséről és visszavonásáról. Erről én csak utólag, október 4-én délelőtt értesültem, így október 3-án, hétfőn még a Túri-Kovács Béla képviselő úr által - I/4227 számon, Hol tart az állam tulajdonában álló termőföldekhez kötődő nemzeti érdekeink védelme címmel - a vidékfejlesztési tárca vezetőjéhez intézett interpellációjára adott válaszomban is mintaértékkel említettem a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatának előkészítését és lebonyolítását. 5

Mialatt én az interpellációra válaszoltam, Szabó Csaba miniszteri megbízott telefonon utasítást adott a pályázatok azonnali visszavonására, és a BNPI igazgatóját, Duska Józsefet Budapestre rendelve, a Miniszter őt hivatalából azonnali hatállyal felmentette. A miniszteri megbízott intézkedéséről a BNPI vezetése előbb szóban, majd írásban tájékoztatta Budai Gyula kormánybiztost. Másnap én is tőlük értesültem a történtekről. Ezek után a felügyelő helyettes államtitkár, Rácz András megerősítő tájékoztatását követően - a BNPI igazgató-helyettese a pályázatot - 10 órával a beadási határidő lejárta után, érdemi indokolás nélkül visszavonta, és az igazgatóság honlapján hirdetményben tájékoztatta az érintetteket, hogy bontatlan pályázati anyagaikat november 2-ig átvehetik az Igazgatóságon. A VM nehezen értelmezhető sajtómagyarázata szerint a Borsodi Mezőség földbérleti pályázatát azért kellett visszavonni, mert még a bírálat előtt utolérte, beérte a NFA földbérleti pályázata, és az abban meghirdetésre kerülő egységes elvek szerint kívánják a BMTK földbérleti pályázatait is lebonyolítani. Ezzel szemben Sebestyén Róbert, az NFA elnöke még 2011. október 13-án, a MAGOSZ választmányi ülésén is - konkrét kérdésre - azt válaszolta, hogy a Nemzeti Parkok kezelésében lévő, védett területek vonatkozásában nem az NFA pályázati feltételei érvényesek, hanem egy - majd később kialakítandó - NFA-tól független eljárásrend. A történtek után Budai Gyula kormánybiztossal azonnali szűk körű vezetői egyeztetést kezdeményeztünk, melyen rajtunk kívül Fazekas Sándor miniszter és Szabó Csaba miniszteri megbízott vett részt. Ezen a megbeszélésen a történteket határozottan számon kérő Budai Gyula a döntés általa feltételezett igazi okairól, gazdasági, politikai hátteréről, a személyi és egyéb összefüggésekről beszélt, (nevekről és összefüggésekről, amelyek azután a legnagyobb nyertesekkel kapcsolatban úgy tűnik, megalapozottan ma sorra fel is merülnek!). A kormánybiztos velem ellentétben, aki minderről ott értesült láthatóan igen tájékozott volt a háttérkapcsolatokról, amiket a vitapartnerek sem cáfoltak. Ezekkel ő szembesítette a minisztert és a miniszteri megbízottat, kilátásba helyezve ezek nyilvánosságra hozását, és mindketten sürgettük a döntés megváltoztatását. (Ennek ismeretében tanulságos mai nyilatkozatait hallgatni. Érdekes, hogy esetemben az államtitkári kinevezés nem okozott emlékezet-kiesést! De hát - hála Istennek - nem vagyunk egyformák!) A miniszter közölte, hogy a döntés nem változtatható, majd az új pályázat előkészítését és lebonyolítását tőlem elvonva, azzal - a továbbiakban miniszteri biztosi felhatalmazással egy személyben és teljes jogkörrel Szabó Csabát bízta meg. A történteket magam számára azzal az elhatározással nyugtáztam, hogy a tárcától való távozásomat a földbérleti pályázatok tényleges eredményeitől, vagyis attól teszem függővé, hogy az állami földek bérleti jogát valóban a helyben lakó, gazdálkodó családok, a gazda fiatalok továbbá a gazdálkodást és gyermekek világra hozatalát vállaló fiatal párok, vagy bennfentes gazdasági érdekcsoportok kapják. Ekkor az azonban számomra már teljesen világossá vált, hogy az állami földek bérbeadásának játékszabályait máshol és mások határozzák meg, és én már csak ennek a pályázati eredményekben, a nyertes célcsoportokban megnyilvánuló kézzelfogható bizonyítékait vártam. A megismételt földbérleti pályázat feltételei, bírálati szempontjai és pontrendszere e fenti egységesítési hivatkozás ellenére nemcsak az első forduló pályázati feltételeitől, hanem az NFA által alkalmazott általános rendszertől is jelentősen eltért. Egyrészt az eredeti - szigorúbb és a helyi közösségek érdekeit konszenzusosan érvényesítő - pályázati feltételeket (érdekcsoportonként, családonként összesen legfeljebb 200 hektár illetve 3 birtoktest pályázható, helyben lakásért és működő gazdaságért jelentős többletpont, stb.) törölték. Másrészt az NFA általános földbérleti pályázati feltételeit (cégek, gazdasági társaságok esetében lezárt adóévben több mint 50 % 6

mezőgazdasági bevétel, de legalább 2011. június 1. előtti alapítás, 10 % pályázati biztosíték befizetése, stb.) is jelentősen felpuhították. Az új pályázati feltételrendszerben a fentiek közül egyetlen kritérium sem maradt, vagyis az új pályázóknak a feltételek jelentős részének már egyáltalán nem kellett megfelelniük. A bírálati rendszerben ugyanakkor változatlanul megmaradtak azok a szempontok, pontszámok és súlyarányok, amelyek egyrészt igen csekély előnyt, többletpontot adtak pl. a fiataloknak, a helyben lakóknak vagy a szakmai ismereteknek (az összesen adható 380 pontból ezekre sorrendben legfeljebb 10!, 20! ill. 10! pont adható), másrészt szakmailag megalapozatlanok (pl. minden tájon változatlanul a sertéstartásra adható a legtöbb pont, a foglakoztatási számok a valóságtól teljesen elrugaszkodottak, pl. 10! fő/ha foglalkoztatás vállalására adható a legnagyobb, 3x10 pont), vagy egyértelműen a nagy állattartó telepekkel rendelkezőket preferálják (pl. nem a hektáronkénti fajlagos állatsűrűséghez, hanem az állatállomány teljes nagyságához kötötten növekvő pontszám). De ennél is súlyosabb következménnyel jár, hogy változatlanul és feltűnően nagy pontszámmal valamint súlyaránnyal szerepelnek azok a bírálati szempontok, amelyek tág teret biztosítanak a bíráló szubjektív megítélésének. Elég itt csak a 2.7. Szakmai és gazdasági megalapozottság, illeszkedés a vidékfejlesztési stratégiához, a birtokpolitikai irányelvekhez és a pályázati felhívásban rögzített célokhoz - tartalmában teljességgel meghatározatlan - bírálati szempontra utalni, amelyre önmagában 150! pont - a 380 összes pontszám közel 40! %-a - adható. Egyebek mellett ez az a szubjektív bírálati elem, amely mindent fölülírhat, az összes többi szempontot elfedheti, mint ahogyan a megismert pályázatok esetében ez a szempont igen gyakran el is döntötte, hogy ki nyeri a pályázatot. Jellemző módon a kitöltési és bírálati segédlet (8. melléklet) erről a 2.7. szempontról egyetlen szóval sem tesz említést. Így azután könnyen előfordulhat az a helyzet, amit egy konkrét blokk pályázatainak egri, helyszíni vizsgálata során magam állapítottam meg, hogy tudniillik két pályázat gazdálkodási tervezete szóról szóra megegyezett, ám ugyanarra a szövegre az évek óta e szakterületen tevékenykedő vesztes 60 pontot kapott, míg a gazdálkodásba épphogy belecsöppent nyertes 120 pontot, ami el is döntötte, melyikük nyer. A titkosítás következtében pedig amely közvagyon bérbeadása esetén bizony megítélésem szerint az új Alaptörvényünkbe (betűjébe, de mindenképp szellemébe) ütközőnek is tekinthető - mindezt konkrét nevekkel, adatokkal még csak nyilvánosságra sem lehet hozni! Ennek révén a rendszer azt is megakadályozza, hogy a pályázatokba és a bírálatokba akár maguk a pályázók, akár mások betekintsenek. Ezzel a bizonyítékok nem hozzáférhető, illetve nyilvánosságra nem hozható volta miatt - egyúttal megakadályozza a szabálytalanságok, részrehajló bírálatok vagy szándékos torzítások feltárását, a problémák jogi útra terelését. Álságos és demagóg tehát az a megfogalmazás, hogy aki jogsértésre utaló jeleket lát, az forduljon a bírósághoz, hiszen a testre szabott pályázati feltételrendszer, jogi környezet nem is teszi szükségessé a jogsértést. Jogszerűen lehet a pályázati eredményeket a célcsoport igényeinek megfelelően alakítani. (Ez a megközelítés Suchman Tamás, privatizációért felelős egykori miniszter elhíresült mondását idézi fel bennem, aki az erősen kifogásolt privatizációs ügyletekre a tán nem szokványos, de törvényes megfogalmazást volt szíves alkalmazni!) Egyébként jogorvoslati lehetőséget a rendszer nem is tartalmaz! A megismételt pályázatot a fenti feltételekkel 2011. december 7-én írták ki. A beadási határidő 2012. január 23-a volt. A meghirdetett 2.847 ha terület 44 földrészlete (blokkja) közül 2.718 ha terület 41 blokkján volt eredményes a pályáztatás. Eredményhirdetésre 2012. március 28-án, szerződéskötésre pedig április 3-án került sor. A fent leírt tanulságos folyamat és rendszer, valamint annak eredményei fényében érthetően nem csak élénk figyelem és erős várakozás kíséri a Kormánynak a földbérleti pályázatokkal 7

kapcsolatos lépéseit és megnyilatkozásait, hanem egyre szélesedő társadalmi vita, élesedő kritika kíséri azokat. A kormány-nyilatkozatok ezeket a kritikákat a napvilágra került értékelések eredményeit, tényeit ugyan nem cáfolva, de tagadva visszautasítják. Az egyre hangosabb kérdés pedig változatlan: kiket részesít előnyben a Kormány az állami földek bérbe adásánál? Valóban - a meghirdetett birtokpolitikai irányelveinek megfelelően - a helyben lakó, gazdálkodó családokat, vagy a - közvélemény által vélelmezetten - kormány közeli, spekuláns tőkeérdekeltségeket? A földbérleti ügyek és e kérdés körül kibontakozó, egyre terebélyesedő vitában igen eltérő vélekedések, nyilatkozatok, ködösítések, mellébeszélések és hazudozások, mi több nyíltszíni rágalmak, önző politikai szándékokat sejtető sanda utalások látnak napvilágot. Ehhez a tények cáfolata helyett az azokat nyilvánosságra hozók szavahihetőségét, hitelességét aláásni szándékozó - állami szintre emelt - lejárató kampány is társul. Mindez arra utal, hogy a nyilvánosságra hozott elemzések eredményei olyan kellemetlen tények, amelyek a nyilvánosság előtt tarthatatlanná teszik a földbérleti pályáztatás jelen rendszerének folytatását, mi több a megkötött szerződések haladéktalan felülvizsgálatát követelik. Folytatni érdemes és kell tehát a tényfeltáró, elemző munkát! Ezért döntöttem úgy, hogy Fejér megye után a Borsodi Mezőség állami földbérleti pályázati eredményeit, tapasztalatait is részletesen és teljes körűen feldolgozom, közzé teszem, továbbá ezt - a pályázatok eredményei nyilvánosságra hozatalának ütemében - a többi térségre is megteszem. Ennek szellemében a hivatalosan közzétett az összképet illetően tán nem is véletlenül áttekinthetetlen, a nyertes személye, családok vagy érdekeltségek szerint közvetlenül nem összerendezhető pályázati eredmények, továbbá a helyi és egyéb információk feldolgozásával elemeztem e borsodi térség állami földbérleti pályázati eredményeit, majd azokat szúrópróba szerűen - a pályázati anyagokba is betekintve - ellenőriztem. Ez utóbbira a VM vezetés állításával ellentétben - az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző Albizottságának NFA-hoz kihelyezett, április 19-ei ülésén sajnos alig maradt idő, mivel a tárca által a helyszínre szervezett, sajtó-nyilvános, indító színjáték, valamint a titoktartás és az adatok nyilvánossága körül kirobbantott politikai vita az albizottsági ülés idejének nagy részét elvitte. Miután Budai Gyula államtitkár a BNPI vezetésének megtiltotta, hogy az aktákat betekintés céljából ismételten felhozzák Budapestre, a pályázatok tényleges megvizsgálására, a mélyfúrások elvégzésére május 10-én, a BNPI székhelyén, Egerben kerítettem sort. Az elemzésem és a helyszíni vizsgálataim első a titkosítás következtében egyáltalán nyilvánosságra hozható eredményeiről még aznap, Mezőcsáton a MAGOSZ országos vezetésének a fórumomon való részvételt letiltó utasítása ellenére telt ház előtt beszámoltam, és a helyi gazdákkal konzultáltam. Öntsünk hát valóban a Borsodi Mezőségben is tiszta vizet a pohárba, ahogyan azt egy kormányoldali napirend előtti országgyűlési felszólalás és az arra adott miniszteri reagálás címében is megfogalmazta. A sok mellébeszélés, parasztvakítás helyett lássuk hát itt is a tényeket, továbbá e térség és Fejér megye elemzésének összesített immáron az eddig bérbe adott területek közel felére, több mint 7.600 ha területre kiterjedő eredményeit, tanulságait! A pályázatok és azok eredményei A BNPI a Borsodi Mezőségben - az elemzés záró dátumáig, 2012. április 10-éig 3 településen, összesen 2.847 hektár területen kialakított 44 bérleti egységen hirdetett eredményt, melyek közül 41 blokk (2.718 hektár) esetében volt a pályázat sikeres, 3 blokk (129 hektár) esetében pedig sikertelennek minősült. Az átlagos blokkméret az NFA által eddig országosan meghirdetett 34 ezer hektáron kialakított 2.355 bérleti egységre (blokkra) vonatkozóan 14,7 ha, az eddig általam vizsgált 8

Fejér megyében pedig 50,4 ha. A Borsodi Mezőségben viszont ez az átlagérték az eredményesen pályáztatott 41 blokkra vonatkozóan 6 és 196! ha között változva - átlagosan 67,8 ha/blokk. Ez az adat vagyis az egy pályázati egység, blokk területe - azonban arra vonatkozóan nem ad eligazítást, hogy egy adott pályázó vagy érdekeltségi kör mekkora terület földbérleti jogát szerzi meg. A pályázati kiírás ugyanis arra vonatkozóan változatlanul nem tartalmazott korlátozó rendelkezést, hogy adott pályázó illetve érdekeltségi kör hány pályázatott adhat be, illetve hány egység bérleti jogát szerezheti meg! Ennek következtében a 44 meghirdetett blokkra összesen 169 (de volt olyan pályázó is, aki egymaga 19!) pályázati csomagot vásároltak meg, 149 pályázatot adtak be. Annak megállapításához tehát, hogy egy adott pályázó vagy érdekeltségi kör mekkora terület földbérleti jogát szerezte meg, a nyertes pályázatok ahogyan Szabó Csaba földügyi miniszteri biztos a Mezőgazdasági Bizottság Ellenőrző Albizottságának 2012. március 21-ei ülésén fogalmazott: az olimpiai bajnokok - részletes elemzésére van szükség. Ennek legfontosabb eredményeit az 1/a. és 1/b. ábrákon illetve az 1/a. és 1/b. táblázatokban foglaltam össze. 1/a. ábra: A Borsodi Mezőség állami földbérleti pályázói által elnyert birtoktömbök (bérleti egységek) szám szerinti megoszlása (%) Jávorszki János Kiss János Szabó Zoltán Start 2003. Bt. Bodó Gergő Geter-Farm Kft. Nagy István László Nagy István Zsolt Hagyacki József ifj. Győri Kálmán Lőrinczék Bogárdi Ferenc Pásztor Kálmán Vályi-Nagyék Agrobesz Kft. Lázár Miklós Istvánné Pásztorné Jánosi Katalin Jakab József dr. ifj. Lapostyán Barnabás Szirmay Tibor 9

1/a. táblázat: A Borsodi Mezőség nyertes állami földbérleti pályázatainak összesítő táblázata a 2012. április 10-ei állapot szerint (elnyert birtoktömbök száma) Érdekeltségek / székhely/lakhely Települések Elnyert egységek db % 1. Start 2003. Bt.,(Kanyok Attila): Mezőcsát,(Tiszaújváros) Mezőnagymihály 3 7,3 2. Geter-Farm Kft., (Demeter Péter): Gelej Mezőnagymihály 4 9,8 3. Hagyacki József: Mezőkövesd Mezőnagymihály 5 12,2 - Puszta Agro 2010. Kft.: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 4 9,8 - Hagyacki József: Mezőkövesd Mezőnagymihály 1 2,4 A 300 ha fölötti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály 12 29,3 4. Bogárdi Ferenc: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 2 4,9 - Böllérudvar Kft.: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 1 2,5 - Bogárdi Ferenc: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 1 2,4 5. Pásztorné Jánosi Katalin: Igrici Mezőnagymihály 2 4,9 6. Jakab József dr.: Mezőkövesd Mezőnagymihály 3 7,3 - Terravet-J. Bt.: Mezőkövesd Mezőnagymihály 2 4,9 - Jakab Dávid: Mezőkövesd Mezőnagymihály 1 2,4 7. ifj. Lapostyán Barnabás: Tiszadorogma Mezőnagymihály 1 2,4 A 100-300 ha közötti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály 8 19,5 8. Szirmay Tibor: Nagyecsér tanya (Budapest) Mezőnagymihály 1 2,5 9. Lázár Miklós Istvánné: Mezőkeresztes Mezőnagymihály 1 2,4 10. Agrobesz Kft.: Szentistván Mezőnagymihály 1 2,4 11. Vályi-Nagyék: Gelej Mezőnagymihály, Mezőkeresztes 2 4,9 - Vályi-Nagy Bettina: Gelej Mezőkeresztes 1 2,5 - Vályi-Nagy Attila Béláné: Gelej Mezőnagymihály 1 2,4 Az 50-100 ha közötti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály, Mezőkeresztes 5 12,2 12. Pásztor Kálmán: Mezőnyárád Mezőnagymihály 1 2,4 13. Lőrinczék: Poroszló Mezőnagymihály 4 9,8 - Lőrincz Vince: Poroszló Mezőnagymihály 3 7,3 - Lőrincz Csaba: Poroszló Mezőnagymihály 1 2,5 14. ifj. Győri Kálmán: Ároktő Mezőnagymihály 1 2,4 15. Nagy István Zsolt: Mezőcsát Mezőcsát 2 4,9 16. Nagy István László: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 2 4,9 17. Bodó Gergő: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 2 4,9 18. Kiss János: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 2 4,9 19. Szabó Zoltán: Mezőcsát Mezőcsát 1 2,4 20. Jávorszki János: Újlőrincfalva Mezőcsát 1 2,4 Az 50 ha alatti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály, Mezőcsát 16 39,0 A 20 nyertes érdekeltség mindösszesen Mezőnagymihály, Mezőcsát, Mezőkeresztes 41 100,0 Az 1/a. ábra és az 1/a. táblázat adatai alapján az alábbi fontosabb megállapítások tehetők. 10

A 44 meghirdetett blokkra beadott 149 pályázat közül 20 érdekeltségséghez tartozó 25 pályázó volt nyertes (Szabó Csaba szavaival olimpiai bajnok )! Az ódaítélt 41 bérleti egységből csupán 15 (36,6%) került az adott településen, helyben lakókhoz (lásd lejjebb). A 100 hektárt meghaladó 7 nyertes érdekeltség 10 pályázójához az elkelt 41 bérleti egység közül 20 került, ami az összes egység 48,8%-a. Ez ebben a csoportban érdekeltségenként átlagosan 2,9 db, pályázónként pedig átlagosan 2,0 db elnyert bérleti egységet jelent. A többi 13 nyertes érdekeltség (15 pályázó) összesen 21 bérleti egységhez, a birtoktömbök 51,2%-ához jutott. Ez ebben a csoportban pályázónként 1,4 db elnyert bérleti egységet jelent. Az összes 20 nyertes érdekeltség átlagosan 2,1 (1 5) meghirdetett birtoktömb bérleti jogát nyerte el. Ez a 25 nyertes pályázóra vetítve átlagosan 1,6 elnyert blokkot jelent. A legtöbb bérleti egységet (5 blokk, 12,2%) Hagyacki József és Puszta Agro 2010. Kft.-je szerezte meg. Őt követi Demeter Péter Geter-Farm Kft.-je (4 blokk, 9,8 %), majd sorrendben Lőrinczék (Vince és Csaba, 4 blokk, 9,8 %), továbbá a Kanyok Attila által jegyzett Start 2003. Bt. és dr. Jakab József állatorvos (Terravet-J Bt. + Jakab Dávid) érdekeltsége (3-3 blokk, 7,3-7,3%). 1/b. ábra: A Borsodi Mezőség állami földbérleti pályázói által elnyert területek megoszlása területnagyság szerint (%) Bodó Gergő Nagy István László Nagy István Zsolt ifj. Győri Kálmán Kiss János Szabó Zoltán Jávorszki János Lőrinczék Pásztor Kálmán Start 2003. Bt. Vályi-Nagyék Agrobesz Kft. Lázár Miklós Istvánné Szirmay Tibor ifj. Lapostyán Barnabás Jakab József dr. Geter-Farm Kft. Pásztorné Jánosi Katalin Bogárdi Ferenc Hagyacki József 11

1/b. táblázat: A Borsodi Mezőség 100 hektár fölötti nyertes állami földbérleti pályázatainak összesítő táblázata a 2012. április 10-ei állapot szerint (elnyert terület) Érdekeltségek / székhely/lakhely Települések Elnyert terület ha % 1. Start 2003. Bt.,(Kanyok Attila): Mezőcsát,(Tiszaújváros) Mezőnagymihály 493 18,1 2. Geter-Farm Kft., (Demeter Péter): Gelej Mezőnagymihály 465 17,1 3. Hagyacki József: Mezőkövesd Mezőnagymihály 434 16,0 - Puszta Agro 2010. Kft.: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 238 8,8 - Hagyacki József: Mezőkövesd Mezőnagymihály 196 7,2 A 300 ha fölötti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály 1.392 51,2 4. Bogárdi Ferenc: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 299 11,0 - Böllérudvar Kft.: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 190 7,0 - Bogárdi Ferenc: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 109 4,0 5. Pásztorné Jánosi Katalin: Igrici Mezőnagymihály 246 9,0 6. Jakab József dr.: Mezőkövesd Mezőnagymihály 176 6,5 - Terravet-J. Bt.: Mezőkövesd Mezőnagymihály 157 5,8 - Jakab Dávid: Mezőkövesd Mezőnagymihály 19 0,7 7. ifj. Lapostyán Barnabás: Tiszadorogma Mezőnagymihály 136 5,0 A 100-300 ha közötti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály 857 31,5 8. Szirmay Tibor: Nagyecsér tanya (Budapest) Mezőnagymihály 65 2,4 9. Lázár Miklós Istvánné: Mezőkeresztes Mezőnagymihály 64 2,4 10. Agrobesz Kft.: Szentistván Mezőnagymihály 63 2,3 11. Vályi-Nagyék: Gelej Mezőnagymihály, Mezőkeresztes 51 1,9 - Vályi-Nagy Bettina: Gelej Mezőkeresztes 41 1,5 - Vályi-Nagy Attila Béláné: Gelej Mezőnagymihály 10 0,4 Az 50-100 ha közötti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály, Mezőkeresztes 243 9,0 12. Pásztor Kálmán: Mezőnyárád Mezőnagymihály 45 1,7 13. Lőrinczék: Poroszló Mezőnagymihály 41 1,5 - Lőrincz Vince: Poroszló Mezőnagymihály 31 1,1 - Lőrincz Csaba: Poroszló Mezőnagymihály 10 0,4 14. ifj. Győri Kálmán: Ároktő Mezőnagymihály 34 1,3 15. Nagy István Zsolt: Mezőcsát Mezőcsát 26 1,0 16. Nagy István László: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 24 0,9 17. Bodó Gergő: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 22 0,8 18. Kiss János: Mezőnagymihály Mezőnagymihály 18 0,7 19. Szabó Zoltán: Mezőcsát Mezőcsát 10 0,4 20. Jávorszki János: Újlőrincfalva Mezőcsát 6 0,2 Az 50 ha alatti nyertes érdekeltségek összesen Mezőnagymihály, Mezőcsát 226 8,3 A 20 nyertes érdekeltség mindösszesen Mezőnagymihály, Mezőcsát, Mezőkeresztes 2.718 100,0 12

Az 1/b. ábra és az 1/b. táblázat adatai alapján az alábbi fontosabb megállapítások tehetők. A meghirdetett 2.847 ha földterületből 2.718 hektár bérleti jogát 20 érdekeltség 25 pályázója - vállalkozás, család illetve magánszemély szerezte meg. 4 nyertes pályázó (Pásztorné Jánosi Katalin, Szirmay Tibor, Lázár Miklós Istvánné és az Agrobesz Kft.) az előző évben lefolytatott pályázati előkészítés során földigényt nem nyújtott be, és nem tagja a Gazdakörnek. A legkisebb - egy pályázó által elnyert - földterület 6 ha, a legnagyobb 493! hektár volt, ami a teljes földterületnek 0,2 illetve 18,1! %-a. A teljes földterület 51,2!%-a (1.392 ha) 3 vállalkozáshoz került (Start 2003 Bt. Kanyok Attila /18,1 %/, Geter Farm Kft. Demeter Péter /17,1 %/, Puszta Agro 2010 Kft. Hagyaczki József /16,0 %/). A terület további 15,3 %-át öt olyan személy nyerte el, akik közül Pásztorné Jánosi Katalin (9,0 %), Lázár Miklós Istvánné (2,4 %) és Lőrincz Csaba (0,4%) termőfölddel nem rendelkező, nem mezőgazdasági foglalkozású magánszemélyek, Lőrincz Vince (1,1 %) 10 mft. adótartozással rendelkezett, Szirmay Tibort (2,4 %) pedig az érintett települések lakói korábban nem ismerték. A fennmaradó 33,5 %-on 13 vállalkozás és gazdálkodó osztozott. A 100 ha-nál nagyobb terület bérleti jogát elnyert 7 érdekeltség összesen 2.249 ha terülthez jutott, ami az összes bérbe adott terült 82,7! %-a. E 7 legerősebb érdekeltség esetén az egy érdekkörre jutó átlagos terület 321! ha (136 493! ha). E legnagyobb érdekeltségekhez tartozó 10 nyertes pályázó átlagosan 225! ha (19 493! ha) állami földterület bérleti jogához jutott. A többi 13 nyertes érdekeltség a 2.718 ha összterületből csupán 469! ha-t, vagyis a területek 17,3! %-át tudta megszerezni. Esetükben az egy nyertesre jutó átlagos terület 36,1 ha (6 65 ha). Az összes 20 nyertes érdekeltség esetében az egy nyertesre jutó átlagos terület 135,9 ha (6-493! ha). Ez az összesen 25 nyertes pályázóra vetítve pályázónként átlagosan 108,7 ha állami földbérleti lehetőséget jelent. A helyi lakosok által elnyert bérleti egységek számát és területét szemlélteti a 2. táblázat valamint a 2. ábra. Ezek alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők. Helyi lakosok a 41 elnyerhető egységből 15 db-ot (36,6 %) kaptak meg. A nagy blokkokat zömében más településen élők szerezték meg, míg a helyben lakó nyerteseknek inkább kisebb blokkok jutottak. Az 50 hektárnál nagyobb terület bérleti jogához jutott nyertesekhez került 25 parcella közül helyben lakó gazdálkodók 6-ot (24 %-ot), a másutt lakók viszont 19-et (76 %-ot) nyertek el. Az 50 hektárnál kisebb terület bérleti jogához jutott nyertesekhez került 16 parcella közül helyben lakó gazdálkodók 9-et (56,3 %-ot), a másutt lakók pedig 7-et (43,7 %-ot) nyertek el. Az összes odaítélt 2.718 ha-os területből a helyi lakosok mindössze 637! ha (23,4! %) föld bérleti jogához jutottak. Ebből a helyieknek jutott 637 hektárból 537 hektárt 3 nagyobb helyi nyertes pályázó (a Puszta Agro 2010. Kft., a Böllérudvar Kft. és Bogárdi Ferenc Mezőnagymihályi érdekeltségek), 100 hektárt pedig 5 kisebb helyi nyertes érdekeltség szerzett meg. 13

2. táblázat: A helyi lakosok által elnyert blokkok száma, területe és aránya nyerteskategóriák szerint (2012. április 10.) Nyertes-kategóriák Elnyert blokkok Elnyert terület összes (db) helyiek (db) helyiek (%) összes (ha) helyiek (ha) helyiek (%) 300 ha fölött 12 4 33,3 1.392 238 17,1 100-300 ha között 8 2 25,0 857 299 34,9 50-100 ha között 5 0 0,0 243 0 0,0 50 ha alatt 16 9 56,3 226 100 44,2 Összesen 41 15 36,6 2.718 637 23,4 2. ábra: A helyi gazdálkodók által elnyert földterületek aránya (%) a Borsodi Mezőségben a.): a blokkok száma (db) alapján, más településről 63,4% helyben lakó 36,6% b.): az elnyert terület (ha) alapján. helyben lakó 23,4% más településről 77,1% 14

A nyertesek között vannak, akik a pályázati feltételeknek nem feleltek meg, minthogy (1) nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, azaz nem egyéni vagy családi gazdálkodók, (2) nem laknak ténylegesen, életvitelszerűen a bejelentett lakcímen. További esetekben a pályázatok eredményét személyes összeköttetések, kapcsolatok, érdekeltségek is befolyásolhatták, e feltevések azonban kellően nem bizonyítottak, ill. nehezen tetten érhetők. (Ezekre a kérdésekre a következőkben, a legnagyobb nyertesek bemutatásánál még visszatérünk.) Arról, hogy az elnyert állami földterületek mekkora - már létező - birtokokat növeltek tovább, nincs információ, miután az állami földnyilvántartási rendszer még mindig nem képes arra vonatkozó országos adatokat szolgáltatni, hogy adott személy, család vagy érdekeltség mennyi földterületet tulajdonol vagy - bérletként illetve egyéb jogcímen - használ. A földigénylő űrlapon a leendő pályázók önmaguk adtak információt az általuk használt terület nagyságáról, és a pályázati rendszernek az összeszámított 1.200 hektár felső területi korlátra vonatkozó kikötése is önbevalláson alapul, amit a rendszer nem képes ellenőrizni. Pedig igen tanulságos lehet és fontos lenne az elnyert földterület és a már létező birtoktest mérete közötti összefüggés vizsgálata. A 100 ha-t meghaladó területhez jutott 7 érdekeltség (Sz.Cs: az olimpiai bajnokok ) Mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy nem csak a legnagyobb érdekeltségekkel kapcsolatban, hanem a 100 hektár alatti állami földbérleti lehetőségekhez jutott nyertesek között is találunk gyanús, a helyiek számára magyarázhatatlan, vagy inkább az ő értelmezésük szerint - a beavatkozó egyenirányítás alapos gyanúját keltő és mindenképpen magyarázatra szoruló eseteket. Közéjük sorolható pl. Lázár Miklós Istvánné (a Mariano Kft. volt adminisztrátora) és Lőrincz Csaba, termőfölddel nem rendelkező, nem mezőgazdasági foglalkozású magánszemélyek. De mindenképpen ide sorolható Lőrincz Vince, aki a NAV nyilvántartása szerint még ez év március 31-én is 10 mft. adótartozással rendelkezett, (hátterében - helyi információk szerint Gáspár Gyula debreceni multimilliárdos agrár-nagyvállalkozóval, aki további több száz hektár állami földbérleti lehetőségre kapott ígéretet!), ill. Szirmay Tibor, akit az érintett települések lakói korábban nem ismertek. Ezen elemzés keretei azonban nem teszik lehetővé, hogy minden egyes nyertes pályázót részletesen megvizsgáljunk. Bizonyára erre is sort kell majd keríteni, (vagy az oknyomozó újságírás majd ezt is elvégzi), ám a fő tendenciák, az általánosítható tanulságok szemléltetésére ehelyütt koncentráljunk csak a legnagyobb érdekeltségekre! A 300 ha fölötti 3 nyertes érdekeltség összesen 12 blokk és 1.392 ha terület bérleti jogát szerezte meg, ami az ezidáig bérbe adott összes terület 51,2 %-a. Az átlagos blokkméret ebben a csoportban 116 ha. Ezek a legnagyobb nyertesek az alábbiak. 1. A Start 2003. Bt.: 3 pályázati egységben (blokkban) összesen 493 ha (18,1 %) állami föld bérleti jogát nyerte el (Mezőnagymihály: 706. blokk 192 ha, 715. blokk 128 ha, 719. blokk 173 ha, átlagos blokkméret 164,3 ha). A cég tulajdonosa Kanyok Attila, az első pályázati fordulóban 400 ha földterületet igényelt. Nem helyi, hanem Tiszaújvárosi lakos, 2010-ben Tiszaújváros FIDESZ-es polgármester-jelöltje, továbbá Mengyi Roland, országgyűlési képviselő, a B.A.Z Megyei Közgyűlés FIDESZ-es elnöke választási kampányfőnöke volt, és ma is munkatársa. Gazdálkodási tapasztalattal nem rendelkezik, eredeti végzettségét tekintve szociálpedagógus, a Gazdakörnek nem tagja. A nyilvános céginformációk szerint 80 eft. törzstőkéjű, vélhetően korábban alvó (eredmény-kimutatása 2010-ben és 2011-ben egyaránt 0! Ft) nyertes cég, a Start 2003. Bt. beltagja Kanyok Attila (75 eft), kültagja pedig Kavalec Anita Eszter, Mályi alpolgármestere (5 eft.). A cég székhelyét 2012.! januárjában néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt - 15

helyezte át Oszlárról Mezőcsátra, a Szent István út (korábbi Vörös hadsereg út) 48. szám alatti a helyi információk szerint romos, lelakatolt családi házba, korábbi áruszállítási, közúti fuvarozási főtevékenységét egyidejűleg egyéb szarvasmarha tenyésztésre változtatta. Kanyok Attila egyébként tavaly szeptemberben a Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítványtól is bérbe vett százhúsz hektárnyi Sajópüspökitől (szlovák határ) Négyesig (Tisza-tó, távolság 122 km) 8 faluban, 27 kisebb egységből álló, így gazdálkodásra alig (ám a terület alapú támogatások felvételére annál inkább!) alkalmas - területet. A haszonbérleti szerződést néhány nappal azelőtt írták alá, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium visszavonta a mezőségi földekre első alkalommal kiírt pályázatot. Így most már 613 ha területen fog gazdálkodni, ami - egy e szakterületen kezdőtől - nem kis bátorságra vall! 2. A Geter-Farm Kft.: 4 pályázati egységben (blokkban) összesen 465 ha (17,1 %) állami föld bérleti jogát nyerte el (Mezőnagymihály: 696. blokk 59 ha, 698. blokk 142 ha, 699. blokk 69 ha, 700. blokk 195 ha, átlagos blokkméret 116,3 ha). Az első pályázati fordulóban 400 ha területet igényelt. A céget 2012.! januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították. Székhelye Gelej, tulajdonosa a nem helyben, hanem Gelejen élő, gazdaköri tag Demeter Péter. Felesége, Demeterné Nyeste Erzsébet Gelej polgármestere, Tállai András BM államtitkár feleségének unokatestvére. Eddig 800 birkát tartott, 160 hektáron gazdálkodott, így az újonnan elnyert állami földbérlettel együtt gazdaságának területe 625 ha-ra nőtt. 3. Hagyacki József: magánszemélyként és Puszta Agro 2010. Kft. nevű cégével is pályázott. 5 pályázati egységben (blokkban) összesen 434 ha (16 %) állami föld bérleti jogát nyerte el (Mezőnagymihály: 689. blokk 25 ha, 691. blokk 196 ha, 694. blokk 64 ha, 714. blokk 110 ha, 727. blokk 39 ha, átlagos blokkméret 86,8 ha). Az első pályázati fordulóban feleségével együtt 600 ha területet igényelt. Fiával együtt eddig mintegy 370 db szarvasmarhát tartott, 330 hektáron gazdálkodott, így az újonnan elnyert állami földbérlettel együtt gazdaságának területe 764 ha-ra nőtt. A Mezőkövesden élő család és cége tulajdonában van egy vágópont is. Nem tagjai a Gazdakörnek. Hagyacki József több, mint 10 éve Tállai Andrással, a BM államtitkárával közösen elnökli a Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesületet. A 100 és 300 ha közötti 4 nyertes érdekeltség összesen 8 blokk és 857 ha terület bérleti jogát szerezte meg, ami a bérbe adott összes terület 31,5 %-a. Az átlagos blokkméret ebben a csoportban 107,1 ha. Az ide tartozó nyertesek az alábbiak. 4. Bogárdi Ferenc: magánszemélyként és Böllérudvar Kft. nevű cégével is pályázott. 2 pályázati egységben (blokkban) összesen 299 ha (11 %) állami föld bérleti jogát nyerte el (Mezőnagymihály: 701. blokk 109 ha, 711. blokk 190 ha, átlagos blokkméret 149,5 ha). Mezőnagymihályi, helyben lakó gazdálkodó, a Gazdakör elnökségi tagja. Eddigi 426 ha-os gazdasága a most elnyert állami földterületekkel együtt összesen 725 ha-ra bővült. 5. Pásztorné Jánosi Katalin: 2 pályázati egységben (blokkban) összesen 246 ha (9 %) állami föld bérleti jogát nyerte el (Mezőnagymihály: 703. blokk 134 ha, 710. blokk 112 ha, átlagos blokkméret 123 ha). Az első pályázati fordulóban állami föld bérlésére igényt nem jelentett be. Nem helyi lakos, hanem Igriciben élő, fiatal, GYES-en lévő kismama, eredeti foglalkozására nézve jogi asszisztens, műköröm-építő. Gazdálkodási gyakorlata neki magának nincs. Helyi információk szerint férje mezőgazdasági vállalkozása csődbe ment, gépeiket is elárverezték. Nem tagja a Gazdakörnek. A helyiek szerint vélhetően Strohmann, akinek hátterében Mudra Kálmán miskolci multi-milliárdos kereskedő, nagyvállalkozó állhat. 16

6. Jakab József dr.: fia, Jakab Dávid valamint cége, a Terravet- J. Bt. is pályázott. 3 pályázati egységben (blokkban) összesen 176 ha (6,5 %) állami föld bérleti jogát nyerte el. (Mezőnagymihály: 693. blokk 19 ha, 712. blokk 32 ha, 728. blokk 125 ha, átlagos blokkméret 58,7 ha). Az első pályázati fordulóban 500 ha-t igényelt. Mezőkövesdi, tehát nem helyben lakó állatorvos, a Gazdakörnek nem tagja. Eddigi 330 ha-os gazdasága a most elnyert állami földterületekkel együtt összesen 506 ha-ra bővült. 7. ifj. Lapostyán Barnabás: 1 pályázati egységben (blokkban) összesen 136 ha (5 %) állami föld bérleti jogát nyerte el (Mezőnagymihály: 717. blokk 136 ha, átlagos blokkméret 136 ha). Nem helyi lakos, hanem Tiszadorogmán élő, fiatal gazda. A Gazdakörnek édesapja elnökségi tagja, maga pedig szintén tagja. Az eddig általa használt terület a most elnyert állami földterületekkel együtt összesen 186 ha-ra bővült. A 100 ha alatti 13 nyertes érdekeltség összesen 21 blokk és 469 ha terület bérleti jogát szerezte meg, ami a bérbe adott összes területnek csupán 17,3 %-a. Az átlagos blokkméret ebben a csoportban 22,3 ha. Az ide tartozó nyertesek átlagosan csupán 1,6 blokk és 36,1 ha terült bérleti jogát tudták megszerezni, ugyanakkor az első pályázat szerint esélyes további mintegy 30-40 helyi gazdálkodó család egyáltalán nem jutott földhöz. A két pályázati forduló összehasonlító értékelése 3. táblázat: A Borsodi Mezőség két földbérleti pályázati fordulójának összesített adatai Megnevezés Pályázati fordulók 1. (2011.) 2. (2012.) Időpontok Meghirdetés 2011. 09. 01. 2011. 12. 07. Beadási határidő 2011. 10. 03. 2012. 01. 23. Visszavonás 2011. 10. 03. - Eredményhirdetés - 2012. 03. 28. Szerződéskötés - 2012. 04. 03. Meghirdetett/elnyert terület Meghirdetett blokk (db) 55 44 Meghirdetett terület (ha) 3.953 2.847 Elnyert (sikeresen hirdetett) blokk (db) 55 1 41 Elnyert terület (ha) 3.953 1 2.781 Pályázati csomagok száma (db) Megvásárolt (db) 131 169 Beadott (db) 109 149 Nyertesek (fő ill. cég (db)) Pályázók (fő ill. cég (db)) 81 1 25 Érdekeltségek (db) 45 1 20 Megjegyzés: x 1 - a helyi gazdaközösséggel előzetesen együtt kialakított és általuk egyhangúlag elfogadott rendszer alapján várható (becsült) értékek. 17

A két pályázati forduló összehasonlítható alapparamétereit a 3. táblázat, a visszavont pályázat prognosztizált, valamint a megismételt pályázat tényleges eredményeinek, az elnyert területek megoszlásának és számának összehasonlítását pedig a 4. táblázat és a 3. ábra szemlélteti. A 2012-es pályázat során a 2.781 ha földterületen összesen 25 pályázó (személy, család vagy vállalkozás) osztozott. Az elnyert birtoktestek méretének pályázónkénti átlaga 111,2 ha. Ezzel szemben a 2011-es pályázatot megelőző egyeztetések eredményeként a pályázaton meghirdetett 3.974 ha földterületből 81 pályázó (személy, család vagy vállalkozás) jutott volna földhöz. A javasolt birtoktestek méretének átlaga ekkor 49,6 ha lett volna. A lefolytatott 2012-es pályázat eredményeként a földhöz jutottak száma 70 %-kal kevesebb, az egy pályázó által elnyert birtoktestek összesített mérete pedig több mint kétszer nagyobb volt a 2011-ben javasolthoz képest. Noha a 2012-es pályázatban az elnyert földterület 69,6 %-a volt a 2011-ben odaítélni tervezett teljes területnek, a nyertesek száma még az arányosan várható számnak (56) is kevesebb, mint a fele (25). Ez az elnyert földterületek átlagos méretében is megmutatkozik. Mindezt jól szemlélteti a 3. ábra. 4. táblázat: A helyi gazdaközösség és a BNPI által összeállított igényfelmérés és javaslat a birtoktestek kialakítására a földbérleti pályázatok 1. fordulójában, valamint a 2012-ben ténylegesen elnyert terület Sorsz ám Igénylő Település Az igénylő által 2011-ben Gazdaköri javaslat 2011-ben 2012-ben elnyert használt igényelt terület arány terület (ha) (ha) (ha) (%) (ha) 1. id. Győri Kálmán Ároktő 70 100 50 1,26-2. ifj. Győri Kálmán Ároktő 210 330 150 3,77 34 3. Szekeres Barnabás Ároktő 9 10 10 0,25-4. Vályi-Nagy Sándor Gelej 11 50 40 1,01-5. Vályi-Nagy Sándorné Gelej 7 50 40 1,01-6. Vályi-Nagy Bettina Gelej 0 200 40 1,01 41 7. Vályi-Nagy Attila Gelej 0 100 20 0,50-8. Vályi-Nagy Attiláné Gelej 40 100 20 0,50 10 9. ifj Vályi-Nagy Sándor Gelej 0 50 50 1,26-10. Cseh Krisztián Károly Gelej 1 60 25 0,63-11. Cseh Viktor Gelej 0 60 10 0,25-12. Pásztor István Gelej 0 150 40 1,01-13. Pásztorné Vályi-Nagy Jolán Gelej 0 150 35 0,88-14. Szajlai Bertalan Gelej 40 80 45 1,13-15. Szajlainé Nagy Tímea Gelej 0 80 45 1,13-16. Demeter Péter Gelej 160 400 100 2,52 465 18

17. Szűcs Kálmán Gelej 77 20 20 0,50-18. Riczkó Petronella Mezőcsát 16 190 50 1,26-19. Csorba Katalin Mezőcsát 0 100 50 1,26-20. Arnóth Lajos Mezőcsát 170 100 25 0,63-21. Arnóth István Mezőcsát 114 100 25 0,63-22. Arnóth Istvánné Mezőcsát 37 40 25 0,63-23. ifj. Arnóth István Mezőcsát 92 100 50 1,26-24. Kuliné Arnót Erzsébet Mezőcsát 15 40 30 0,75-25. Bakondiné Nagy Szilvia Mezőcsát 81 50 25 0,63-26. Nagy István Zsolt Mezőcsát 150 130 50 1,26 26 27. ifj. Ducsai István Mezőcsát 55 60 20 0,50-28. Surányi Tibor Mezőcsát 170 200 50 1,26-29. Taskó és Társa Kft. Mezőcsát 163 400 200 5,03-30. Bóta József Mezőcsát 15 50 50 1,26-31. Bóta Istvánné Mezőcsát 96 50 25 0,63-32. Szabó Zoltán Mezőcsát 97 75 25 0,63 10 33. Papp Lajos Mezőcsát 180 130 40 1,01-34. Ducsai István Mezőcsát 119 80 40 1,01-35. ifj. Ducsai József Mezőcsát 31 100 50 1,26-36. id. Ducsai József Mezőcsát 132 50 30 0,75-37. Vincze Viktor Mezőcsát 100 120 25 0,63-38. Csetkó István Mezőcsát 105 50 50 1,26-39. Veres János Mezőcsát 50 150 70 1,76-40. Fábián László Mezőcsát 0 300 100 2,52-41. Szabó Kálmán Mezőcsát 14 10 10 0,25-42. Fekete Károly Mezőkeresztes 40 200 50 1,26-43. Balázs János Mezőkeresztes 49 25 25 0,63-44. Kovács Attila Mezőkeresztes 22 40 20 0,50-45. Jakab Dávid Mezőkövesd 22 300 50 1,26 19 46. Hagyaczki József Mezőkövesd 98 300 50 1,26 196 47. Hagyaczki Józsefné Mezőkövesd 0 300 50 1,26-48. Pásztor Kálmán Mezőnyárád 44 250 25 0,63 45 49. Angyal Kálmán Mezőnagymihály 16 20 50 1,26-50. Monoki János Mezőnagymihály 21 140 90 2,26-51. Barati Róbert Mezőnagymihály 12 70 70 1,76-52. ifj. Tóth András Mezőnagymihály 2 150 50 1,26-53. Balla József Mezőnagymihály 1 50 50 1,26-54. Boldizsár Csabáné Mezőnagymihály 0 10 10 0,25-55. Kiss János Mezőnagymihály 4 30 20 0,50 18 56. Böllérudvar Kft. Mezőnagymihály 270 250 100 2,52 190 57. Bogárdi Ferenc Mezőnagymihály 156 130 100 2,52 109 58. Borsod Földgép Kft. Mezőnagymihály 0 100 100 2,52-59. Holló Ferenc Mezőnagymihály 30 100 50 1,26-60. Dövényiné M. Bernadett Mezőnagymihály 19 110 50 1,26-61. Kiss Tibor László Mezőnagymihály 58 100 100 2,52-62. Kékesi Attila Mezőnagymihály 0 300 50 1,26-63. Bodó Gergő Mezőnagymihály 0 450 50 1,26 22 19

64. Bodó József Mezőnagymihály 11 300 50 1,26-65. Nagyné Bukta Erika Mezőnagymihály 0 120 40 1,01-66. Nagy István László Mezőnagymihály 10 120 40 1,01 24 67. Kiss László Mezőnagymihály 0 40 40 1,01-68. Alagromax Kft. Mezőnagymihály 18 400 100 2,52-69. Farnyik János Mezőnagymihály 0 360 50 1,26-70. Varga László Mezőnagymihály 11 200 100 2,52-71. Kulcsár Zoltán Mezőnagymihály 0 50 50 1,26-72. ifj. Holló Ferenc Mezőnagymihály 0 100 50 1,26-73. Koncz József Szentistván 75 100 50 1,26-74. Juhászné Kispál Katalin Szentistván 6 40 20 0,50-75. Tiszabábolna önkorm. Tiszabábolna 0 50 14 0,35-76. Bodnár Mihály Tiszabábolna/-lök 0 50 50 1,26-77. ifj. Lapostyán Barnabás Tiszadorogma 50 160 60 1,51 136 78. Csizmadia Zoltán Tiszadorogma 1 180 50 1,26-79. Kanyok Attila Tiszaújváros 0 400 50 1,26 493 80. Jávorszki János Újlőrincfalva 0 120 50 1,26 6 81. Kókáné Pásztor Éva Vatta 0 70 25 0,63 - Összesen 3.673 10.950 3.974 2.058 Átlag 45 135 49 25 Minimum 0 10 10 0 Maximum 270 450 200 496 Igényeltek, de a gazdakör nem javasolta 82. Kovács Mihály Ároktő 200 80 - - 83. Papp István Ároktő 200 150 - - 84. Kőszegi József Ároktő 34 90 - - 85. Agrofarm 2005 Kft. Borsodivánka 631 800 - - 86. Aponyi Ferenc Igrici 10 240 - - 87. ifj. Nagy Sándor Mezőkövesd 439 700 - - 88. Agromag-Plusz Kft. Mezőkeresztes 331 500 - - 89. Bordás Zoltán Mezőkeresztes 7 50 - - 90. Sándor Tamás Mezőkeresztes 22 50 - - 91. Mezőkeresztes önkorm. Mezőkeresztes 0 60 - - 92. Terravet-J Bt. Mezőkövesd 308 200-157 93. Dudás Tamás Mezőkövesd 11 30 - - 94. Gulyás Tibor Mezőnagymihály 3 100 - - 95. Mariano Kft. Mezőnagymihály 3.300 2.440 - - 96. Fodor Csaba Szentistván 64 6 - - 97. Koczka József Tiszadorogma 43 20 - - 98. Farkas Béla Tiszadorogma 27 40 - - 99. Mészárné Böszörményi Ed. Tiszadorogma 0 40 - - 100. Mészár László Tiszadorogma 90 40 - - 101. Tiszadorogma önkorm. Tiszadorogma 0 50 - - 102. Kovács Zoltán Tiszavalk 21 50 - - 103. Kovács Vince Tiszavalk 122 80 - - Összesen 5.863 5.816 - - Átlag 267 264 - - 20