Készült a H-Iroda Kft, Hegedüs Istvánné, könyvelési szolgáltatók ügyfelei részére! 2012/2. szám. 2012.10.26. Tartalom: Általános tájékoztatás Munkahelyvédelmi tv. vált. ÁFA változások KATA KIVA Tájékoztató szakképesítésről Novemberi ügyfélfogadási időpontok Novemberi adónaptár TISZTELT ÜGYFELÜNK! Elkészült tájékoztatónk 2. száma. Az első hírlevél után több ügyfelünk jelezte, hogy ő nem csak a saját vállalkozását érintő információkat kérné, hanem az összeset, mert családtagja, ismerőse érintett lehet benne. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem küldünk különkülön hírlevelet a különböző témákban, hanem egybe foglaljuk bele. De azért, hogy mindenki kiszűrhesse a sok információból a rá vonatkozót, minden cikk elején feltüntetjük az abban a témában érintettek körét. Ezt a következő oldalakon láthatják is. Hegedüs Istvánné Elérhetőségeink: Bp-i iroda tel.:06-1-203-7713 fax: 06-1-204-1929 Hegedüs Istvánné: 06-70-7083995 hegedusne@hiroda.hu 06-70-3752367 zsolt@hiroda.hu
Munkahelyvédelmi célt szolgáló törvényváltozások Érintettek: Alkalmazottat foglalkoztatók, vagy leendı foglalkoztatók A munkaadó a szakképzettséget nem igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállalója után a bruttó munkabérének, de maximum 100.000 Ft-nak a 14,5%-át adókedvezményként érvényesítheti a szociális hozzájárulási adóból. Tehát a fizetendı 27%-os adót kell 14,5%-al csökkenteni, azaz 12,5% lesz csak az adó. A munkaadó a munkaviszonyban foglalkoztatott 25 év alatti és 55 év feletti alkalmazottja után adókedvezményt vehet igénybe. A 25 év alatti foglalkoztatottnak, ha nincs még 180 nap biztosításban töltött napja (pályakezdı), akkor a kedvezmény a bruttó munkabérének, de maximum 100.000 Ft-nak a 27%-a, a foglalkoztatás elsı két évében. Tehát a 27%-os szociális hozzájárulási adót kell 27%-al csökkenteni, azaz nem kell ezt az adót megfizetni utána. Az említett két év kezdete a munkaviszony létesítése abban az esetben, ha ez 2013.01.01. után történik. A már fennálló munkaviszony esetében is érvényesíthetı a kedvezmény, ha az egyéb feltételeknek megfelel, ekkor a két évet 2013.01.01.-tıl kell számítani. Azon 25 év alatti munkavállalók, akiknek már van 180 biztosításban töltött napjuk, valamint az 55 év feletti munkavállalók után, a szociális hozzájárulási adóból a bruttó munkabérük, de maximum 100.000 Ft 14,5%-a vehetı igénybe kedvezményként. Tehát a 27%-os szociális hozzájárulási adó helyett csak 12,5%-ot kell fizetni. A kedvezmény abban a hónapban is érvényesíthetı, amelyikben a munkavállaló a 25. vagy 55. életévét eléri, valamint a két év lejár. Az elsı esetben a 180 napot el nem érı biztosítási jogviszony igazolásához az adóhatóság által kiadott, 15 napnál nem régebbi igazolásra van szükség. A tartósan álláskeresı személy foglalkoztatása esetén a munkaadó kedvezményt vehet igénybe. Ennek mértéke a bruttó munkabér, de maximum 100.000 Ft 27%-a a foglalkoztatás elsı két évében, 14,5% a harmadik évben. Tehát két évig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, a harmadik évben pedig 12,5%-ot kell. Tartósan álláskeresınek számít az, aki a foglalkoztatást megelızı 9 hónapban 6 hónapig álláskeresıként nyilvántartott volt. Errıl az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) ad ki igazolást. A 9 és 6 hónapba nem számít bele a közmunka idıtartama. A GYED folyósítását követıen, valamint a GYES és gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követıen foglalkoztatott munkavállaló után adókedvezmény érvényesíthetı. Mértéke a bruttó munkabér de maximum 100.000 Ft 27%-a az elsı két évben, 14,5% a harmadik évben. tehát az elsı két évben nem kell szociális hozzájárulási adó fizetni, a harmadik évben pedig csak 12,5%-ot. A kedvezmény az ellátás megszőnését követı hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig érvényesítheti. Tehát a teljes 3 év akkor vehetı figyelembe, ha a munkaviszony az ellátás megszőnése után legkésıbb 9 hónapra létrejön (45-36). A kedvezmény az ellátást folyósító szerv igazolása alapján vehetı figyelembe. Az elızıekben leírt kedvezmények 2013.01.01.-tıl érvényesíthetıek. Ezzel párhuzamosan megszőnik a START kártya kibocsátása. Aki olyan START kártyás dolgozót foglalkoztat, aki jogosult lehet valamelyik fent leírt kedvezményre, az a két kedvezményt nem vonhatja össze. A 100.000 Ft-os határ úgy kell értelmezni, hogy akinek a bruttó keresete magasabb, azután a 100.000 Ftig érvényesíthetı a kedvezmény, a felett a teljes adót meg kell fizetni. Példa: 150.000 Ft-os bruttó bérő 55 év feletti dolgozónál a 100.000 Ft után 12,5%-ot, az 50.000 Ft után 27%-ot kell fizetni. Tehát kedvezmény nélkül 40.500 Ft, a kedvezménnyel 26.000 Ft az utána fizetendı szociális hozzájárulási adó. A 100.000 Ft-os határt részmunkaidıs alkalmazott esetében arányosítani kell. Tehát napi 4 órában foglalkoztatott után havi 50.000 Ft a kedvezmény alap maximuma.
Változások az Áfában. Érintettek: áfa alanyok, alanyi áfa mentesek (az 1. pont tekintetében) 1.) Alanyi mentesség bevétel határa 5.000.000 Ft-ról 6.000.000 Ft-ra változik. 2013-ra az is választhatja az alanyi mentességet, akinek 2012-es bevétele az 5m Ft-ot meghaladta, de a 6m Ft-ot nem érte el, és várhatóan 2013-ban sem éri el. 2.) Pénzforgalmi elszámolás választása. Eddig a kettős könyvvitelt vezetők (jellemzően cégek), az Áfát a teljesítés napjával számolták el. Tehát a fizetendő áfát akkor is be kellett vallani a teljesítés időszakáról készült bevallásban, ha az nem került kiegyenlítésre, viszont a levonható áfát is ugyanígy levonhatta, akkor is, ha azt nem fizette ki. Egyéni vállalkozó esetében a fizetendő áfára 45 napos halasztás volt érvényben. Tehát, ha a bevételi számláját a vevője nem egyenlítette ki, akkor nem a teljesítés napjával, hanem azt követő 45. napon vált fizetendővé és abban a bevallási időszakban kellett bevallania. A levonható áfáját csak a pénzügyi kiegyenlítés esetén vonhatta le. 2013. 01.01.-től pénzforgalmi elszámolást választhat az a kisvállalkozó, akinek az éves nettó árbevétele 2012-ben a 125m Ft-ot nem haladta meg. A választásról 2012.12.31.-ig kell nyilatkozni az adóhatóság felé. Ebben az esetben az utalásos bevételek áfája csak a vevő általi kiegyenlítéskor válik fizetendővé (annak a bevallási időszakot követő 20.-án, amikor a püi. kiegyenlítés megtörtént), viszont az utalásos kiadások után levonható áfát is csak a pénzügyi kiegyenlítéssel lehet érvényesíteni. Ha a kiegyenlítés részletekben történik, akkor a kiegyenlített rész áfa tartama válik esedékessé. Kiegyenlítésnek kell tekinteni a követelés vagy kötelezettség engedményezését, elengedését, tartozásátvállalását. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Érintettek: mindenki Ezt a tételes adót választhatja az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkezı BT és KKT. Nem választhatja az, akinek a megelızı két éven belül az adóhatóság az adószámát jogerısen felfüggesztette vagy törölte. Szintén nem választhatja akinek a tevékenységei között biztosítási ügynöki, brókeri, vagy ingatlan bérbeadási tevékenység szerepel. A kisadózó vállalkozások körébıl kikerül többek között az: - akit számla vagy nyugtaadás elmulsztása miatt mulasztási bírsággal sújtanak, -akinek az adószámát felfüggesztik, -akinek a negyedév utolsó napján 100e Ft-ot meghaladó nyilvántartott adótartozása van. A KATA-t nem teljes évre kell választani, tehát év közben is be lehet rá jelentkezni. De ha akár saját döntésbıl, akár valamely kizáró ok miatt a vállalkozónak megszőnik a KATA alanyisága, a következı 24 hónapban újra nem jelentkezhet be alá. A KATA hatálya alá tartozó vállalkozásnak legalább egy kisadózó magánszemélyt be kell jelentenie. Ez egyéni vállalkozás esetében maga a vállalkozó. Társas vállalkozás esetén 1 vagy több olyan személy, aki a társaság tevékenységében személyes közremőködést vagy vezetıi tisztségviselıi feladatokat végez és nincs a társaságnál munkaviszonyban. Ez a személy elnevezése a kisadózó. A kisadózó lehet fıállású, vagy fıállásúnak nem minısülı (munkaviszony melletti, saját jogú öregségi nyugdíjban részesülı). folytatás
A tételes adó mértéke: A kisadózó vállalkozás a kisadózó személy után, ha fıállású akkor havi 50.000 Ft, ha fıállásúnak nem minısülı, akkor havi 25.000 Ft tételes adót fizet. Ha a vállalkozás több kisadózót jelent be, akkor minden személy után külön-külön meg kell ezt az összeget fizetni. Ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele a 6 millió Ft-ot meghaladja, akkor a tételes adón kívül a 6 millió Ft feletti rész 40%-át kell adóként megfizetnie. Nem kell a tételes adót megfizetni azokra a hónapokra, ha a teljes hónapban táppénzen, tgyás-on, gyes-en, gyed-en, gyát-on volt, vagy egyéni vállalkozását szüneteltette. De ha például a táppénz a hónap 2. napjától kezdıdik, akkor már a teljes tételes adót meg kell fizetni, tehát nem naptári napra kell arányosítani, mint a járulékokat. Ha viszont a fenti ellátások bármelyike a 30 napot meghaladta, akkor az ellátás megszőnése hónapjára nem kell megfizetni az adót. A tételes adó megfizetése kiváltja a kisadózóként bejelentett személy járulékát, az utána fizetendı szociális hozzájárulási adót, a tevékenységére tekintettel kifizetett juttatás személyi jövedelemadóját. Ezen felül a kisadózó egyéni vállalkozás személyi jövedelemadóját, osztalékadóját, a kisadózó társas vállalkozás társasági adóját. A tételes adó nem váltja ki az alkalmazottak után fizetendı adókötelezettségeket. A fıállású kisadózó biztosítottnak minısül. A TB ellátások és munkanélküli ellátás megállapításánál havi 81.300 Ft alap kerül beszámításra. Tehát aki most a garantált bérminimum alapján fizet adót és járulékot, az 108.000 Ft után kap pl. táppénzt. Ez a KATA hatálya alatt csak 81.300 Ft lesz. A nem fıállású kisadózó nem számít biztosítottnak. Ha a kisadózó az adóhatóságtól jövedelemigazolást igényel, akkor ezen idıszakra a bevételének 60%-át igazolják, ha kisadózó vállalkozás több tagja is kisadózó, akkor fejenként egyenlı részre osztva. Nyilvántartási kötelezettség. A kisadózó vállalkozás az általa kiadott nyugtán vagy számlán a Kisadózó jelölést tünteti fel. Ennek elmaradása esetén mulasztási bírsággal sújtható. A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, tehát a kiadásait nem kell nyilvántartania. Adatszolgáltatási kötelezettség. Az egy kisadózótól éves szinten több mint 1 millió Ft összegő számlát befogadó adóalany adatszolgáltatást köteles benyújtani a tárgyévet követıen az adóhatóság felé. a kisadózó vállalkozás adatairól valamint a gazdasági kapcsolatról. Munkaviszonytól való elhatárolás. Az adatszolgáltatási kötelezettség alapján az adóhatóság ellenırzést kezdeményezhet. Az ellenırzés során az adóhatóság az ellenkezıjének bizonyításáig úgy tekinti, mintha a megbízó és a kisadózó között munkaviszony jött volna létre. Ennek ellenkezıje akkor bizonytott, ha a következı körülmények közül legalább kettı megvalósul: a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (alvállalkozót, alkalmazottat foglalkoztatott), a kisadózó az éves bevételének legalább 50%-át nem az adatszolgáltatásra kötelezett megbízótól szerezte, a megbízó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjáról, a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában van, a z eszközöket és anyagokat nem a megbízó bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Iparőzési adó. A kisadózó vállalkozás iparőzési adóját az általános elıírásoktól eltérıen kell megállapítani. Székhelye és telephelyei szerinti önkormányzatonként 2,5 2,5 millió Ft adóalap után kell megfizetni az iparőzési adót. Tehát ahol 2% az ipa mértéke (pl. Budapest), ott éves szinten 50.000 Ft lesz az iparőzési adó. Azon vállalkozásoknak akiknek két külön önkormányzatnál van a székhelye és a telephelye, annak mindegyik helyen külön meg kell fizetni az 50.000 Ft adót.
A KISVÁLALLATI ADÓ (KIVA) Érintettek: gazdasági társaságok (főleg nyereséges, több alkalmazottat foglalkoztatók) Ezt az adózási módot nem ismertetem nagy részletességgel, mivel ügyfeleink körébıl kevesen érintettek benne. Velük átbeszéljük a részleteket. Az adó alanya lehet az egyéni vállalkozó kivételével tulajdonképpen az összes többi vállalkozási forma. A választási feltételek: átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladja meg a 25 fıt, bevétele nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, az adóévet megelızı két évben az adóhatóság az adószámát nem törölte vagy nem függesztette fel, mérlegfıösszege nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, adótartozása nem haladja meg az 1 millió Ft-ot. A KIVA teljes adóévre választható. Az adóalanyiság megszőnése esetén 2 évig nem választható újra. A KIVA alapja a pénzforgalmi szemlélető eredménynek a személyi jellegő kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegő kifizetések összege. Az adó mértéke az alap 16%-a. A KIVA alanya mentesül a társasági adó, a foglalkoztatottak után fizetendı 27%-os szociális hozzájárulási adó és a szakképzési adó megfizetése alól. Iparőzési adó. Az általános szabályoktól eltérıen a KIVA alanya a kisvállalkozói adó alapjának 20%-kal növelt összege után fizet iparőzési adót. Tájékoztatás szakképesítésről TISZTELT ÜGYFELÜNK! Az Önök magasabb szintű kiszolgálása érdekében ez év júniusában Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, október hónapban Termékdíj ügyintéző szakképesítéseket szereztem.
Ügyfélfogadási napok novemberben: Hegedüs Istvánné: 06. Kedd 07. Szerda 08. Csütörtök 09. Péntek 12. Hétfő 14. Szerda 15. Csütörtök 16. Péntek 20. Kedd : 05. Hétfő 06. Kedd 07. Szerda 08. Csütörtök (csak délelőtt) 12. Hétfő 13. Kedd 14. Szerda 20. Kedd 21. Szerda KÉRJÜK, hogy a lehetőségekhez képest igazodjanak ügyfélfogadási napjainkhoz. Természetesen megértjük, hogy nem mindenki tudja a munkája miatt ezt tartani, külön egyeztetés alapján más időpontot is tudunk egyeztetni. Mi megpróbáljuk a fenti időpontokban biztosítani az ügyfélfogadást, de rajtunk kívülálló okok ezt módosíthatják. Kérjük, a jól bevált szokás alapján telefonon jelezzék előre jövetelüket, ezzel egy felesleges úttól megkímélve magukat. Novemberi adófizetési kötelezettségek november 12.: havi járulékok, szja előleg november 20.: havi áfa,