Munkaügyi Központ Püspökladányi kirendeltsége Jóváhagyta: Nagy Kálmán Csabáné mb. igazgató A Püspökladányi Kirendeltség és Püspökladány város munkaerő-piaci helyzete Hajdú-Bihar megye kistérségei kedvezményezettség szerint Polgári Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúhadházi Debreceni Püspökladányi Hajdúszoboszlói Berettyóújfalui Derecske- Létavértesi Jelmagyarázat: Nem kedvezményezett Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal 2011. 4150 Püspökladány, Kossuth utca 6. Telefon: (36 54) 517-180 Fax: (36 54) 517-188 E-mail: hajdummkpuspokladany@lab.hu
TARTALOMJEGYZÉK 1. HAJDÚ-BIHAR MEGYE FŐBB MUNKAERŐ-PIACI MUTATÓI A KSH ADATAI ALAPJÁN 2. A PÜSPÖKLADÁNYI KISTÉRSÉG 2.1. A Püspökladányi kistérség általános jellemzői 2.2. Gazdasági aktivitás a Püspökladányi kistérségben 2.3. A Püspökladányi kistérség munkaerő-piaci jellemzői a nyilvántartási adatok alapján 3. A MUNKAERŐPIAC HELYZETE A PÜSPÖKLADÁNYI KIRENDELTSÉG VONZÁSKÖRZETÉBEN 3.1. Regisztrált álláskeresők 3.2. Munkaerőigények, közvetítések 3.3. Közmunkaprogramok 2010. évben 3.4. Egyszerűsített foglalkoztatás 3.5. Közfoglalkoztatás 2011. évben 4. FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK ÉS MUNKAERŐ-PIACI PROGRAMOK 4.1. Képzés, átképzés 4.2. Foglalkoztatást elősegítő támogatások 4.2.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, távmunka támogatása 4.2.2. Mobilitási támogatás 4.2.3. Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalatszerzésének támogatása 4.2.4. Közhasznú támogatás 2010. évben 4.2.5. Munkahelymegőrző támogatás 4.2.6. Vállalkozóvá válást elősegítő és önfoglalkoztatási támogatás 4.2.7. A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás 4.2.8. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatását célzó támogatás 4.2.9. Álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél történő foglalkozatásának támogatása járulékkedvezmény igénybevételével 4.2.10. Költségvetési előirányzatból nyújtott rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás 5. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM (TÁMOP) 5.1. TÁMOP 1.1.2. 5.2. TÁMOP 1.1.1. 5.3. TÁMOP 1.1.3. 6. TOVÁBBI TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK START kártya START PLUSZ kártya START EXTRA kártya 7. A KIRENDELTSÉG SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEI
1. HAJDÚ-BIHAR MEGYE FŐBB MUNKAERŐ-PIACI MUTATÓI A KSH ADATAI ALAPJÁN Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén, az Észak-alföldi régióban található. Északról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, délről Békés, nyugatról Jász- Nagykun-Szolnok megye, keletről pedig Románia határolja. Területe 6 211 km 2, lakónépessége a KSH adatai alapján 2011. január 1-jén 539 674 fő volt. A régión belül a megye területe 35%-os, míg lakónépessége 36,4%-os arányt képvisel. A gazdasági aktivitás alakulása 2009-2010. év Megnevezés HAJDÚ-BIHAR MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ORSZÁGOS 2009. év 2010. év 2009. év 2010. év 2009. év 2010. év Foglalkoztatottak 177,9 183,4 489,1 497,4 3781,9 3781,2 Munkanélküliek 22,7 27,9 81,1 84,6 420,7 474,8 (ezer fő) Gazdaságilag aktívak 200,6 211,3 570,2 582,0 4202,6 4256,0 Gazdaságilag nem aktívak 210,8 200,3 565,2 546,1 3487,1 3430,4 Aktivitási arány 48,8 51,3 50,2 51,6 54,7 55,4 Munkanélküliségi ráta (%) 11,3 13,2 14,2 14,5 10,0 11,2 Foglalkoztatási ráta 43,2 44,6 43,1 44,1 49,2 49,2 Változás ezer fő % ezer fő % ezer fő % Foglalkoztatottak 5,5 3,1 8,3 1,7-0,7 0,0 Munkanélküliek 5,2 22,9 3,5 4,3 54,1 12,9 Gazdaságilag aktívak 10,7 5,3 11,8 2,1 53,4 1,3 Gazdaságilag nem aktívak -10,5-5,0-19,1-3,4-56,7-1,6 Aktivitási arány 2,5%-pont 1,4%-pont 0,7%-pont Munkanélküliségi ráta 1,9%-pont 0,3%-pont 1,2%-pont (Forrás: KSH honlap, STADAT táblák) A megyében a gazdaságilag aktívak száma 2010. évben 211,3 ezer fő volt, ami 10,7 ezer fővel több, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktívak száma ugyanekkor elérte a 200,3 ezer főt, ami 10,5 ezer fővel kevesebb a 2009. évihez képest. 2010-ben 5,2 ezer fővel több 27,9 ezer fő munkanélküli volt, mint egy évvel korábban. Ez a munkanélküliek számában 22,9%-os emelkedést jelentett, mely meghaladta mind a régiós (+4,3%), mind pedig az országos (+12,9%) emelkedés ütemét. A két időszak adatainak összevetéséből látható, hogy a foglalkoztatottak számában 5,5 ezer fős (+3,1%) emelkedés történt. A változás meghaladta a régiós (+1,7%) növekedés mértékét. 2010. évben 44,6%-os foglalkoztatási arány és 13,2%-os munkanélküliségi ráta volt számítható a megyében. Az aktivitási arány ugyanekkor 51,3%-os volt. 2009. évhez képest mindhárom mutató esetében emelkedés történt. Az aktivitási arány a régióstól és az országostól alacsonyabban alakult. A foglalkoztatási ráta a régiós értékétől valamivel jobb, de az országostól kedvezőtlenebb képet mutatott. A munkanélküliségi ráta a régiós változást meghaladó mértékű növekedés ellenére sem érte el a régió átlagát, de meghaladta az országos munkanélküliségi rátát. 2
2. A PÜSPÖKLADÁNYI KISTÉRSÉG 2.1. A Püspökladányi kistérség általános jellemzői A Püspökladányi kistérség területe 955 km 2 és 13 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangot visel. A kistérség lakónépessége 2009. év végén 49 095 fő, a munkavállalási korú népesség (15-61 éves korosztály) 34 159 fő volt. A 2010. január 1-jei adatok szerint a népsűrűség átlagosan 51,4 fő/km 2, ami nem éri el a megyei értéket (87,2 fő/km 2 ). A kistérségben a regisztrált vállalkozások száma 2009. évben 7 163 volt, így ezer lakosra a megyei átlagot (160) el nem érő 146 vállalkozás jutott. (Forrás: KSH, Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 2009.; FH településsoros statisztika) Hajdú-Bihar megye kistérségei kedvezményezettség szerint Polgári Hajdúböszörményi Balmazújvárosi Hajdúhadházi Püspökladányi Hajdúszoboszlói Debreceni Derecske- Létavértesi Jelmagyarázat: Nem kedvezményezett Berettyóújfalui Hátrányos helyzetű Leghátrányosabb Leghátrányosabb komplex programmal 2.2. Gazdasági aktivitás a Püspökladányi kistérségben 2010. évben a Püspökladányi kistérségben, a gazdaságilag aktívak száma 19 319 fő volt, ami 436 fővel több, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag nem aktívak száma ugyanakkor 67 fővel (0,4%-kal) 17 860 főre nőtt. A foglalkoztatottak száma 464 fővel nőtt, ami a vizsgált évben 16 336 főt jelentett. A munkanélküliek száma egy év alatt 28 fővel, illetve 0,9%-kal csökkent, így 2 983 fő lett. A tárgyidőszakban a kistérségi aktivitási arány 52,00%-os volt, mely 0,50%-ponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatási ráta a bázisidőszakihoz viszonyítva 0,60%-pontot emelkedett, így 2010. évben elérte a 43,90%-ot. A munkanélküliségi ráta a 2009. év 15,95%-os értékéhez képest 0,51%-ponttal 15,44%-ra módosult. (Forrás: NFSZ honlap, Kistérségi munkaügyi adatok) 2.3. A Püspökladányi kistérség munkaerő-piaci jellemzői a nyilvántartási adatok alapján A Püspökladányi kistérség településein 2010-ben átlagosan 4 806 fő álláskeresőt tartott nyilván a munkaügyi központ. Számuk egy év alatt 136 fővel, 2,8%-kal csökkent. A legnagyobb számban (-63 fő) Kabán csökkent, ami 9 százalékos változást jelentett, a legnagyobb arányban (-10,0%) pedig Bihardancsházán, amit (a település mérete miatt) mindössze 2 fős eltérés okozott. Ugyanakkor négy településen növekedett az álláskeresők 3
száma. A legnagyobb létszámbeli növekedés (+32 fő) Földesen, a legnagyobb arányú emelkedés (+11,9%) Sápon volt. A kistérség relatív mutatója (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népességhez viszonyítva) egy év alatt 0,34 százalékponttal csökkent, 2010 átlagában 13,98%-ot tett ki. A kistérségen belül a legalacsonyabb érték Nádudvar esetében (11,65%), a legmagasabb pedig Sáp esetében (20,59%) figyelhető meg. A mutató legnagyobb mértékben Sáp településen emelkedett (+2,21%-pont), és Báránd esetében csökkent (-1,40%-pont.) Az álláskeresők 30%-a, átlagosan 1 444 fő egy évnél hosszabb ideje van folyamatosan nyilvántartva, számuk egy év alatt 17,2%-kal mérséklődött. Mind a 13 településen csökkent a tartós álláskeresők létszáma. A járadék típusú ellátásban részesülők száma 2009. évhez képest 11,8%-os csökkenést mutat, ilyen típusú ellátásban 2010. évben átlagosan 659 fő részesült. Segély típusú ellátást 2010. évben a megelőző évi létszámtól több, szám szerint 503 fő kapott, itt a növekedés mértéke 27,3%-ot ért el. Rendelkezésre állási támogatást, illetve rendszeres szociális segélyt 1 761 fő részére folyósítottak, 143 fővel (-7,5%-kal) kevesebbnek, mint 2009-ben. 2010. évben, az ellátásban részesülők száma átlagosan 2 923 fő volt. 60,2 százalékuk önkormányzati ellátásban - rendelkezésre állási támogatásban és rendszeres szociális segélyben -, a létszám 22,6%-a járadék, míg 17,2%-a segély típusú ellátásban részesült. 2009. évhez képest az ellátottak száma 123 fővel csökkent. Mindez úgy, hogy a járadék típusú ellátásban részesülők részaránya 1,9%-ponttal mérséklődött, a segély típusúban részesülőké 4,2%-ponttal nőtt, az önkormányzat által ellátottak aránya pedig 2,3%-ponttal szintén csökkent. (Forrás: FH településsoros statisztika) 3. A MUNKAERŐPIAC HELYZETE A PÜSPÖKLADÁNY KIRENDELTSÉG VONZÁSKÖRZETÉBEN A Püspökladányi Kirendeltséghez 12 település tartozik, melyek együtt csaknem lefedik a Sárréti kistérség egészét. Nádudvar nem tartozik a kirendeltség illetékességi területéhez. A térségre a szezonális munkavégzés, a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások nagy száma jellemző. A szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztését hátráltatja a tőkeszegénység. A térség turisztikailag fejleszthető, mert a települések nagy részén gyógyhatású termálvíz található. A munkaerő-piaci versenyben továbbra is előnyt élveznek a több szakképzettséggel rendelkező munkavállalók. Az ő esélyeik lényegesen jobbak az állásfeltárásban és az elhelyezkedésben is, mint a szakképzetlen, nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek. Elhelyezkedési kilátásaik továbbra is kedvezőtlenek azoknak is, akik a nyugdíjkorhatárhoz állnak közel, és azoknak is, akik a közelmúltban léptek ki az iskolapadokból. Az általunk működtetett foglalkoztatáspolitikai aktív eszközöknek az a célja, hogy ezeket a hátrányokat, minimalizálni, ellensúlyozni tudjuk. 4
3.1. Regisztrált álláskeresők A Püspökladányi Kirendeltségen 2011 júliusában 4 071 fő álláskeresőt tartottunk nyilván, melyből 806 fő tartósan álláskereső személy volt. Püspökladányban, 2011 júliusában a regisztrált álláskeresők száma 1 538 fő volt, ebből a tartós álláskeresők száma 392 fő. Az összes regisztrált álláskereső 37,8%-a, a tartósan nyilvántartottak 48,6%-a püspökladányi lakóhellyel rendelkezett. A Foglalkoztatási Hivatal településsoros statisztikája szerint Püspökladány településen a 2011. júliusban a munkavállalási korú népesség száma 10 649 fő, a település relatív mutatója pedig 14,44% volt, ami magasabb a megyei átlagnál (12,29%), és az országosnak 1,74 szerese. Relatív mutató (%) * Arányszám ** Püspökladány 14,44 1,74 Hajdú-Bihar megye ( átlag) 12,29 1,48 Országos (átlag) 8,28 1,00 * a regisztrált álláskeresők a munkavállalói korú népesség százalékában ** a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Térségünkben a 2010-es évben már kedvező tendencia mutatkozott mind a regisztrált álláskeresők, mind a tartósan álláskeresők számának alakulásában. A korábbi években látható jelentős emelkedés egyik oka az volt, hogy a gazdasági válság térségünkben is éreztette a negatív hatását. A 2011. évben tapasztalható emelkedés oka még mindig az ingadozó és kedvezőtlen gazdasági helyzetben keresendő. Kirendeltségünk mindent megtesz annak érdekében, hogy térségünk álláskeresőit elhelyezze, ezért nagyobb hangsúlyt fektettünk a vállalati kapcsolattartásra, a közfoglalkoztatás elősegítésére. A regisztrált álláskeresők és a tartósan állást keresők száma a Püspökladányi Kirendeltség körzetében (zárónapi adatok) Forrás: FH adattárház 5
A regisztrált álláskeresők és a tartósan állást keresők száma Püspökladány városban (zárónapi adatok) Forrás: FH adattárház 3.2.Munkaerőigények, közvetítések 2010. évben 561 munkaerőigény bejelentést rögzítettek a Püspökladányi kirendeltségen, amely 1 285 újonnan bejelentett álláshelyre vonatkozott. Ez év júliusáig 949 db új munkaerőigény érkezett. Ezekben összesen 2 722 főre nyújtottak be igényt a munkaadók. A megnövekedett állásajánlatok egy része a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódik. A kirendeltségen újonnan bejelentett ez évi állásajánlatok a megyei ajánlatoknak mintegy 10%-át teszik ki. A kirendeltségre bejelentett álláshelyekre a sikeres közvetítések száma 2010 évben 1171 db volt. 2011. hetedik hónapjáig 2794 főt közvetítettünk ki sikeresen A sikeres közvetítések, valamint a foglalkoztatottak számának növelése érdekében 2008. évtől önálló vállalati kapcsolattartó munkatárs kezdte meg munkáját. Feladata a vállalkozókkal, cégekkel, civil szférával és az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás. Fogadja a munkaerőigényeket, tájékoztatja az érdeklődőket a várható és a már bevezetett jogszabályváltozásokról, munkáját szükségesnek és jónak ítéljük meg. Az elmúlt évben az önkormányzatoknak is nagyon gyakran nyújtott segítséget a Út a munkához program bevezetésével kapcsolatban. 2010. évtől pedig a Foglalkoztatási Hivatal állományában lévő, de ténylegesen a kirendeltségen feladatát ellátó állásügynök is megkezdte tevékenységét, akinek szintén a hatékony állásfeltárás a feladata. Munkáját elsősorban a cégek és vállalkozások telephelyén végzi. A tavalyi az idei évben is igen szerteágazó problémakörökben keresték fel munkaadóink kollégáinkat és kérték tanácsukat, segítségüket. A kirendeltségre érkezett állásajánlatok legnagyobb részét fel tudjuk tölteni, annak ellenére, hogy a munkáltatók professzionális munkaerőt keresnek. A munkaerő kínálatunk továbbra is meghaladja a munkaerő keresletet. 6
Legkeresettebb munkakörök 2010. év 2011. év eladó, gépkocsivezető, szociális gondozó és ápoló, mezőgazdasági gépkezelő, segédmunkás, kőműves szociális ügyintéző, pultos, adminisztrátor Takarítónő, varrónő, tartósítóipari munkás, segédmunkás, egyéb irodai jellegű foglalkozás, hegesztő, kőműves, villanyszerelő, szociális gondozó, Az elmúlt egy év alatt több esetben hirdettük, és minden fórumon hangoztattuk a munkáltatók munkaerőigény bejelentési kötelezettségének betartását. Egyre több munkáltató keresi fel kirendeltségünket támogatási és egyéb, foglalkoztatással felmerülő problémájával kapcsolatban. Továbbra sem jellemző a térségben a vállalkozások számának emelkedése, az új vállalkozások nagy része kényszervállalkozás. A térség településein működő munkáltatók főleg mikro-méretűek, ahol kevés a foglalkoztatottak létszáma, munkaerő bővítésre nem gondolnak, mivel a meglévő vállalkozás megtartása is gondot okoz. 3.3. Közmunkaprogramok 2010. évben 2010. évben, térségünkben 3 közmunkaprogram indult. A 2010. 01. 15. - 2010. 06. 15. közötti időszakban a Téli - Tavaszi közmunkaprogram keretében 16 fő püspökladányi álláskereső alkalmazására nyílt lehetőség. A 2010. 01. 15. - 2010. 06. 15-ig terjedő időszakban, a Roma közmunkaprogram, elnevezéssel indult programban, melyben 34 fő püspökladányi lakos vett részt. 2010. március 15-től indult útjára a Téli-Tavaszi kiegészítő közmunkaprogram, amely 39 fő püspökladányi lakosnak adott munkalehetőséget. 3.4. Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. évben jelentős változás történt az alkalmi jellegű munkavégzés jogi szabályozásában, melynek eredményeként 2010. április 1-jével megszűnt az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetősége. Ettől az időponttól kezdve AM könyvvel új munkaviszonyt nem lehet létesíteni, a könyveket 2010. július végéig az állami foglalkoztatási szervnek le kellett adnia minden ügyfélnek. 2010. április 1-jétől lépett életbe az egyszerűsített foglalkozatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.), mely szerint egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony - természetes személy által kizárólag háztartási munkára - a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által történő foglalkoztatásra - mezőgazdasági, növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunkára, valamint - alkalmi munkára. Ügyfeleinknek ebben az időszakban az őket nyilvántartó kirendeltségen bejelentési kötelezettségük volt a munkavégzés tényéről, annak függvényében, hogy milyen ellátásban részesültek. A 2010. augusztus 1-jétől hatályos, és jelenleg is érvényben lévő 2010. évi LXXV. törvény újabb módosításokat vezetett be az egyszerűsített foglalkoztatás területén. Ezt követően egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyok a következők a munkavégzés jellege szerint - mezőgazdasági idénymunka - turisztikai idénymunka - és alkalmi munka. 7
A háztartási munkát és a közhasznú szervezet által létesített munkaviszony esetét kivette a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás fogalomköréből. A korábbi szabályozással ellentétben az új Eft. szerint a munkaviszony a felek megállapodása alapján a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni legkésőbb a munka megkezdéséig, ha a munkavállaló kéri. Fontos változás az ügyfelek számára, hogy az álláskeresési járadékban részesülő személyeknek nem kell bejelentenie a munkaügyi központ felé, ha alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt létesítenek. 3.5. Közfoglalkoztatás 2011. évben 2011. január 1-jétől megszűnt a közcélú foglalkoztatás, a közhasznú munkavégzés és a hagyományos központi közmunkaprogram. Az eddigi rendszert felváltotta a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program, melynek legfőbb célja, hogy igazságosabb, egyszerűbb, finanszírozhatóbb, átláthatóbb legyen a rendszer, és minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra, melynek rendjét kormányrendelet szabályozza és a munkaügyi kirendeltségek közvetítésével valósul meg Lényeges változás, hogy a közfoglalkoztatási támogatások 2011. szeptember 1-jétől nem pályázati formában, hanem kérelemre nyújthatók. A közfoglalkoztatás típusai: Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás 2011. évben 21 db pályázat érkezett, mely 1 562 fő foglalkoztatására irányult. Püspökladányból 2 pályázat érkezett, mely 480 főt érintett. Jellemző munkakörök: szociális szolgáltatási foglalkozás, egyéb védelmi szolgáltatás, egyéb szakipari foglalkozás, egyéb irodai jellegű foglalkozás, egyéb építési szakipari foglalkozás. Önkormányzati hosszabb idejű közfoglalkoztatás Összesen 21 pályázatot nyújtottak be eddig 2011. évben, mely 386 főt érintett. Az egy püspökladányi pályázat révén 66 fő foglalkoztatása valósul meg. Jellemző munkakörök: szociális szolgáltatási foglalkozás, egyéb védelmi szolgáltatás, egyéb irodai jellegű foglalkozás, egyéb építési szakipari foglalkozás, egyéb műszaki foglalkozás, postai kézbesítő. Országos közfoglalkoztatás Ennek keretében 4 foglalkoztató nyert pályázatot, összesen 152 fő foglalkoztatására. Ebből, Püspökladány városból 38 fő foglalkoztatása valósulhatott meg. A közfoglalkoztatásban résztvevők a következő munkakörökben dolgoztak: - hulladékmentesítés az utak mentén kialakított parkolók és környezetük rendbetétele, az út menti növényzet gondozása. 8
- Csatornapartokon gaztalanítási és cserjeirtási feladatok ellátása, belvízvédekezésben való részvétel. - Mezőgazdasági segédmunkás feladatok ellátása, kaszálás, bozótirtás, szemétszedés, zöldterület fenntartása, kezelése. - Árok és csatornatisztítás, cserjeirtás, nádkaszálás, műtárgytakarítás. Vállalkozók közmunka támogatása Erre pályázat nem érkezett 2011-ben. 4. FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK ÉS MUNKAERŐ-PIACI PROGRAMOK 4.1. Képzés, átképzés Az egyik legfontosabb célkitűzésünk a humánerőforrás fejlesztése. A gyorsan változó körülmények között a munkahelymegtartás, illetve az elhelyezkedés legfontosabb kritériuma a munkavállaló szaktudása és kreativitása. Az álláskeresők iskolai végzettség és szakképzettség szerinti igen kedvezőtlen összetétele miatt a foglalkoztathatóság javítása érdekében a Munkaerő-piaci Alap Foglakoztatási Alaprésze decentralizált részeként rendelkezésünkre álló forrás jelentős részét a munkaerőpiaci képzések támogatására, az oktatási költségek és a különböző juttatások finanszírozására fordítjuk. 2010. és 2011. évben az egyéni kezdeményezésű, a munkaügyi központ által ajánlott, a Regionális Képző Központ közreműködésével megvalósuló, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2., 1.1.1., 1.1.3 keretében és a munkaviszonyban állók képzése keretében biztosítunk képzési lehetőséget. (Jelenleg az egyéni kezdeményezésű programok támogatása felfüggesztésre került.) 2011. évben már nem lehetett bevonást eszközölni a TÁMOP 1.1.1 és TÁMOP 1.1.3. programokra sem. Kiemelten támogatjuk: A képző központok és a regionális munkaügyi központ között létrejött megállapodásban foglaltak alapján a képző központokban megvalósuló képzéseket, a képző központ által megvalósított képzéseket a jogszabályban meghatározott célcsoportok részére, Az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, a munkakör betöltésére, a foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzéseket, A szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására vonatkozó képzéseket, a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzéseket, a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzéseket, továbbá az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzési programokat. Kirendeltségünk 2010. évben 144 fő képzésbe kerülését támogatta, melyből 70 fő volt püspökladányi lakos. 2011. évben a jelenleg bevont 47 hallgatóból 23 fő rendelkezett püspökladányi lakhellyel. 2011. évben közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzést is indított kirendeltségünk. A közfoglalkoztatásban résztvevő ügyfelek motorfűrész-kezelő és vízkárelhárító képzésen vesznek részt. A 23 képzésben került ügyfélből 15 fő volt püspökladányi lakos. 9
A képzésben résztvevők keresetpótló juttatásban és 90%-os utazási kedvezményben részesülnek. Aki álláskeresési járadékot kap, az a hallgató a járadék lejártát követő naptól jogosult keresetpótló juttatásra. Az oktatási költséget részben vagy egészben szintén a munkaügyi központ viseli. A munkaügyi központ által támogatott képzések 70-80%-a debreceni helyszínnel valósul meg, de egyre több esetben találkozunk kihelyezett képzéssel Berettyóújfaluban, és más városokban is. Sajnos a kihelyezett képzések esetében nagyon sok kritériumnak kell megfelelni, melyet nem minden esetben van lehetőségünk teljesíteni, ezért csekély a kihelyezett tanfolyamok száma. A képzések kiválasztásánál továbbra is előnyben részesítjük azokat a kurzusokat, amelyekre a munkaerőpiacon kereslet mutatkozik, mint például a gazdasági informatikus, számítástechnikával kapcsolatos képzések, hegesztő, villanyszerelő, kisgyermek gondozónevelő, szakács, mérlegképes könyvelő, valamint az önálló nyelvi képzések és a nyelvi képzéssel összekapcsolt szakképesítés megszerzésére irányuló tanfolyamok. Ezen szakmák megszerzésével nemcsak a térségben, hanem más régiókban is nagyobb eséllyel szerezhetnek állást az álláskeresők. A munkaerő-utánpótlás biztosítását a kirendeltség csak részben tudja kezelni, mivel munkaerő-piaci képzésben a 18. életévét betöltött álláskereső vehet részt. Mind többen ismerik fel azt, hogy egy-egy munkahely tartós betöltése csak szakképzettség megszerzésével lehetséges, ennek következtében a szakmával nem rendelkezők között fokozottabb érdeklődést tapasztalunk a képzési támogatások iránt. A tanfolyamok azonban azok számára is egyre vonzóbb, akik már több szakképesítéssel is rendelkeznek, hiszen így nagyobb esélyt látnak a jövőbeni elhelyezkedésükre. 4.2. Foglalkoztatást elősegítő támogatások Ebben az évben bővült azoknak a támogatásoknak a köre, amelyeket nyújthatunk, azoknak foglalkoztatóknak, akik nyilvántartott álláskeresőt kívánnak alkalmazni és ezzel statisztikai állományi létszámukat emelik. 4.2.1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás, távmunka támogatása A munkaadó részére adható foglalkoztatás bővítését szolgáló vissza nem térítendő bértámogatás. Ezen támogatás hátrányos helyzetű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatására irányul, a munkabér és járulékainak legfeljebb 50%-ának megfelelő összegben adható, legfeljebb egy év időtartamra. Megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai legfeljebb 60%-ának megfelelő összeg adható, legfeljebb egyévi időtartamra. 2010. évben foglalkoztatás bővítő bértámogatást 53 munkáltató részére állapítottunk meg, melyből 17 cég volt püspökladányi székhelyű. A vállalkozások 18 fő segédmunkás foglalkoztatásához kértek támogatást. 2011. évben 14 vállalkozás részére 28 fő foglalkoztatásához nyújtott kirendeltségünk bértámogatást, melyből 22 fő volt püspökladányi lakos. Távmunka támogatás sem 2010. évben, sem 2011. évben nem volt. 10
4.2.2. Mobilitási támogatás A regisztrált álláskeresők munkába járás terheinek csökkentése érdekében kirendeltségünknek az alábbi mobilitási támogatási formák nyújtására van lehetősége. - csoportos személyszállítás, - lakhatási hozzájárulás, - helyközi utazási támogatása, 2010. évben az álláskeresők munkába járásával kapcsolatos helyközi utazási költségek téríthetőek meg, legfeljebb 30.000 Ft/fő összegben. 2010. évben 2 munkáltató és két munkavállaló esetében állapítottunk meg helyközi utazási támogatást, melyek közül 1 fő munkavállaló volt püspökladányi lakos. 2011. évben helyközi utazási támogatásra még nem érkezett be kérelem. 4.2.3. Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerző támogatása 2010. évben indult újra a már néhány évvel ezelőtt is működő és a foglalkoztatók körében igen népszerű támogatási forma. A foglalkoztatók kérelmére támogatni tudjuk a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők megfelelő munkatapasztalatot nyújtó munkahelyen történő foglalkoztatását 50-100%-ig terjedő bérköltség támogatás nyújtásával. A támogatás annak a munkaadónak állapítható meg, aki vállalja a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négy órás munkaidőben, legalább 365 nap időtartamra. 2010. évben összesen 16 munkaadó vette igénybe ezt a támogatási formát 16 fő foglalkoztatásához, melyből 10 vállalkozás és 10 álláskereső volt püspökladányi érdekeltségű. 2011. évben eddig 7 foglalkoztató és 8 fő pályakezdő foglalkoztatásához járultunk hozzá, melyből 4 munkáltató 4 fő helyi lakos részére nyújtottunk támogatást. A legkeresettebb munkakörök között tanító, informatikus-könyvtáros, környezet és természetvédelmi ügyintéző, mezőgazdasági gépszerelő, pénzügyi számviteli ügyintéző, szakács, segítő pedagógus, ruházati eladó, felnőttképzési szaktanácsadó, villanyszerelőszerepelt. 4.2.4. Közhasznú támogatás 2010. évben 2010. évben közhasznú foglalkoztatás keretében kerestük az új lehetőségeket, a tartósabb megoldásokat az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzdők munkába állításához. Közösségi célként a lakosságot vagy a települést érintő közfeladatok vagy az önkormányzat által önként vállalt közhasznú tevékenység folytatása jelent meg. Támogatásként 2010. évben az előző évhez hasonlóan ismét kiírásra került a Helyi szintű közfeladatok ellátása hátrányos helyzetű álláskeresők bevonásával című célprogram 2010. november 30-ai befejezéssel. Célcsoportja: álláskeresőként nyilvántartott pályakezdő, vagy szakképzetlen vagy 45. életévét betöltött, vagy roma, vagy tartósan - legalább 6 hónapja nyilvántartott álláskereső. A célprogram keretében 3 hónapra 90%-os bér és járulék támogatás mellett a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszköz költségére 18.000 Ft/fő egyszeri költségtérítést biztosítunk a foglalkoztatottak után. 11
2010-ben összesen 35 db kérelem érkezett be kirendeltségünkre közhasznú támogatás iránt, mely során 49 fő foglalkoztatásához nyújtottunk segítséget. Ebből Püspökladány esetében 6 munkáltató, 25 főre igényelt és kapott támogatást. A támogatás jellemzően irodai kisegítő, adminisztrátor, és pedagógiai asszisztens munkaköröket érintett. 4.2.5. Munkahelymegőrző támogatás A munkahelymegőrző támogatás célja, hogy egy adott vállalkozás a nehéz gazdasági helyzete ellenére a segítségünkkel továbbra is munkában tartsa dolgozóit, biztosított legyen működésének folytonossága. A gazdasági válság okozta recesszió miatt, ehhez több forrásból, több lehetőség áll a munkaadók rendelkezésére. A munkahelyek megőrzéséért elnevezésű, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, és a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészének decentralizált keretéből nyújtható támogatásokra lehet kérelmeket benyújtani. 2010. évben összesen 1 püspökladányi vállalkozás részesült munkahelymegőrző támogatásban, melynek időtartama 4 hónap volt, 4 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, ezáltal 4 helyi dolgozó megtartásához kapott segítséget. Az idei évben 1 püspökladányi foglalkoztató 1 helyi lakost tudott e támogatás segítségével 4 hónapos támogatási időtartammal +4 hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel továbbfoglalkoztatni. 4.2.6. Vállalkozóvá válást elősegítő és önfoglalkoztatási támogatás A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás annak az álláskeresőnek nyújtható, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, és aki önmaga foglalkoztatását munkaviszonyon kívüli tevékenységgel egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már működő vállalkozáshoz csatlakozással), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A vállalkozás indítását elősegítő támogatás formái (pályázatot kell benyújtani): a) 2 millió Ft-ig terjedő kamatmentes tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő támogatás. 2010. évben 6 fő nyújtott be pályázatot, melyből 4 fő volt püspökladányi lakos, 2011-ben pedig a beérkezett 15 fő pályázatból 5 fő volt helyi érdekeltségű. A pályázat tartalma szerint többek között használtcikk kereskedő, karosszéria javítás, autókozmetika, bútorjavító, masszőr, biztosítási üzletkötő és műköröm építő tevékenység beindítását pályázták az álláskeresők. A pályázók a támogatás b) részét igényelték és kapták meg. 4.2.7. A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás A gazdasági válság okozta következmények enyhítését célzó új támogatási forma, amely a tavalyi évben került bevezetésre. A támogatás célja, hogy megsegítse azoknak az 12
álláskeresőknek a foglalkozatását, akik a gazdasági recesszió következtében veszítették el munkahelyüket. A támogatás mértékének megállapításához az ügyfél részére megállapított álláskeresési járadék alapját vesszük figyelembe, mely nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér és járulékainak 60%-át. A támogatás az ügyfél részére megállapított járadék folyósítási idejéből még hátralévő időtartammal megegyező időtartamra állapítható meg. Fontos feltétel még, hogy az álláskeresési járadék a munkaszerződés megkötését közvetlenül megelőző időponthoz képest legalább 180 nap múlva járjon le. 2010. évben összesen 5 munkáltatót tudtunk támogatni ezen eszköz segítségével, melyből 2 vállalkozás, és 3 fő álláskereső volt püspökladányi. Jellemző munkakörök: eladó, tehergépkocsi vezető, szociális gondozó és ápoló. 2011. évben e támogatási forma már nem működött, további támogatást már nem lehet megállapítani. 4.2.8. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatását célzó támogatás A Munkaerő-piaci Alap 2010-ben a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásaira biztosított forrásból átcsoportosított pénzeszköz terhére finanszírozza a RÁT-ra (rendelkezésre állási támogatás) jogosult személyek foglalkoztatásának vissza nem térítendő támogatását. Mértéke, a RÁT havi összege, mely legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg. 2010-ben összesen 1 püspökladányi munkáltató, 1 helyi lakos foglalkoztatása iránt nyújtott be kérelmet, és kapott rá támogatást. 2011. évben ezen támogatási forma már nem működött, további támogatást már nem lehet megállapítani. 4.2.9. Álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának támogatása járulékkedvezmény igénybe vételével A 2006-os évet követően 2009-ben került újra bevezetésre ez a támogatási forma, melynek célja az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél járulékkedvezmény formájában történő foglalkoztatásának támogatása. Mértéke és időtartama: a munkáltató a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy foglalkoztatása után a foglalkoztatás megkezdésétől számított 1 évig mentesül a Tbj 19. (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék (24% nyugdíj és 3% egészségbiztosítási járulék) megfizetése alól. A foglalkoztató az első évet követően köteles még egy évig a támogatott foglalkoztatással megegyező ideig a munkavállalót tovább foglalkoztatni, a bővített létszámot megtartani. 2010-ben kirendeltségünkre 4 foglalkoztató 4 főre nyújtott be kérelmet ebben a támogatási formában. 2011. évben e támogatás iránt kérelem nem érkezett be kirendeltségünkre. 4.2.10. Költségvetési előirányzatból nyújtott rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás Megváltozott munkaképességű munkavállalót munkaviszonyban képzettségének és egészségi állapotának megfelelő munkakörben és munkahelyen foglalkoztató munkáltató részére a megváltozott munkaképességű személy állapotából adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése céljából foglalkoztatást elősegítő bértámogatás nyújtható. 13
A támogatás célja, hogy a rehabilitációs célú munkavégzést követően esély legyen a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezésükre. A támogatás megállapításának, illetve folyósításának feltételeit a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, a részletes szabályokat a 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet tartalmazza. A támogatások fajtái: a) rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő támogatás b) költségkompenzációs támogatás 2010-ben 1 munkáltatónak ítéltünk meg támogatást 49 főre, melyből püspökladányi lakos nem volt. 2011. évben 2 munkáltató részére 15 főre nyújtottunk támogatást, melyből nem volt püspökladányi lakos. 5. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM (TÁMOP) 2009. évben az egyes aktív eszközökön túl a munkaügyi központ eltérő ügyfélkört megcélzó komplex munkaerő-piaci programok szervezésével is törekedett a foglalkoztatási helyzet javítására. 2010-évben ezek a programok lezárultak, új belépője a programoknak nem volt, csak az előző évről áthúzódó programokkal kapcsolatos feladatokat hajtottuk végre. 2011. évben nem indult ilyen jellegű munkaerő-piaci program. 5.1. TÁMOP 1.1.2. Az Észak-alföldi régióban 2007. július 1-jével indult az ESZA TÁMOP segítségével a Hátrányos helyzetűek decentralizált munkaerő-piaci programja, melynek célja a regisztrált álláskeresők és a gazdaságilag inaktív személyek munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése. A program keretén belül az álláskeresők képzési-, bér-, és bérköltség támogatásban részesülhetnek, valamint szolgáltatásokon vehetnek részt, ezáltal nagyobb esélyük van az elhelyezkedésre. A TÁMOP 1.1.2. program első és második szakaszának lezárását követően 2011. május 2-án elindult a program harmadik szakasza. Az ügyfeleket hat célcsoportba soroltuk, bevonásuk jelenleg is folyamatban van. Bevont létszám alakulása kirendeltségi szinten 2011.08.31-ei állapot Célcsoport Bevont létszám (fő) 1. Alacsony iskolai végzettségűek célcsoportja 10 2. Fiatalok, pályakezdők 21 3. 50 éven felüliek 14 4 Gyes-ről, gyed-ről vagy ápolási díjról visszatérők 3 5. Bérpótló juttatásban részesülők 8 6. Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek 11 Összesen: 67 2011. évben kirendeltségünk 40 fő püspökladányi álláskeresőt vont be a programba. 14
Támogatási elemek részletezése Célcsoport Bevont létszám (fő) 1. Szolgáltatás (humánszolgáltatás) 18 2. Képzési támogatás 15 3. Bértámogatás 14 4 Munkatapasztalat-szerzés céljából bérköltség támogatás 26 5. 50 év felettiek 3 szakaszos bérköltség támogatása 9 6. Munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazási költség 0 7. Munkába járáshoz kapcsolódó csoportos utazás költség 0 (Egy programba bevont fő, több támogatási elemben is részt vesz.) 5.2. TÁMOP 1.1.1. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánk jogosulttá vált igénybe venni azokat a támogatási formákat, melyeket a közösség a tagok számára nyújt. Egyik ilyen támogatási forrás az Európai Szociális Alap, amelynek többek között fontos célkitűzése, hogy csökkentse a tagországok munkanélküliségét. A Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című program új szolgáltatásokkal, támogatási formákkal kívánja elérni a munkaerőpiacra való be-, illetve visszajutást, valamint a munkahely megtartását. A program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek a képzést, a támogatott foglalkozáson keresztül a munkatapasztalat-szerzést, munkagyakorlat-szerzést, illetve a munkakipróbálást, valamint az önfoglalkoztatást, illetve ezen támogatások igénybevételét segítik, továbbá azok, amelyek hozzájárulnak a résztvevő rehabilitációjához, munkaerő-piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez. A TÁMOP 1.1.1. programba 2008. óta van lehetőség ügyfeleket bevonni, akik többségükben rehabilitációs járadékban részesülnek. A tavalyi évben módunkban állt az előbb említett célcsoporton kívül, azokat az álláskeresőket is beléptetni a programba, akik munkaképesség csökkenésük, vagy összegészség károsodásuk alapján a hatályos eljárásrend szerint jogosultak igénybe venni a program által nyújtható támogatásokat. A programba jelenleg újabb személyeket bevonni nem lehet. Az indulástól napjainkig összesen 43 fővel kötöttünk megállapodást, köztük 15 fő a püspökladányi lakos. 5.3. TÁMOP 1.1.3. A TÁMOP 1.1.3. program 2010-ben indult. Megvalósításának forrása a TÁMOP 1.1.3. kiemelt programra meghatározott, az ESZA és a nemzeti társfinanszírozás által biztosított összeg. A programba jelenleg bevonni újabb személyeket nem lehet. A program célcsoportjába azok tartoznak, akik a bevonás időpontjában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) alapján rendelkezésre állási támogatásra jogosultak, feltéve, hogy nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésükre csak akkor van lehetőség, ha foglalkoztathatóságuk javítása érdekben a rendelet szerinti támogatásban részesülnek. A program szolgáltatási és támogatási elemből áll. A programban való részvétel megállapodás megkötésével indul, melyben meghatározásra kerülnek azok az elemek, amelyeket a munkaügyi központ és az álláskereső szükségesnek ítél meg a végső cél a munkába állás eléréséhez. Ebbe a projektbe kirendeltségünk összesen 45 főt vont be, melyből 30 fő püspökladányi lakos. 15
6. TOVÁBBI TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK 6.1. START kártya Kedvezményezettek köre START kártyára az a pályakezdő fiatal jogosult, aki a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A munkaadót megillető járulékkedvezmény A 2010. január 1-je előtt kiváltott kártyák esetén a bruttó munkabért terhelő közterheket figyelembe véve az első évben a munkáltató a havi bruttó kereset 10%-át, míg a második évben 20%-át fizeti meg járulékfizetési kötelezettség címén. A munkáltatót az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. Felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, az azt követő három hónapjában 20%-ának megfelelő közterhet köteles a munkáltató megfizetni. A kedvezmény az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint kell a járulékot megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása START-KÁRTYÁ-val történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. A kártya érvényessége Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének időtartama: - alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal Start-kártyája esetén a kiállítás keltétől számított két év, - a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-KÁRTYÁ-ja esetén a kiállítás keltétől számított egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak. A START KÁRTYA kiváltására egy alkalommal van lehetőség, kivéve, ha az előző megrongálódik, megsemmisül, vagy az ügyfél elveszíti azt. A kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START KÁRTYÁ-t megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. 16
6.2. START PLUSZ kártya Kedvezményezettek köre A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerint START PLUSZ kártyára az a személy jogosult, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Jogosult továbbá az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja. A munkaadót megillető járulékkedvezmény Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásakor a munkaadót a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére ezt meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, az Art. 20/A. (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. A START PLUSZ kártya a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglakoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. Ha a kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. A kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására, ami a feltételek fennállása esetén több alkalommal is kiváltható. 17
6.3. START EXTRA kártya Kedvezményezettek köre A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) alapján START EXTRA kártya kiváltására jogosult az az álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy a bérpótló juttatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és bérpótló juttatásban részesül. Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. Kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani. A munkaadót megillető járulékkedvezmény Érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadó a foglalkoztatás első évében mentesül a 27%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, a foglalkoztatás második évében pedig a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START EXTRA kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. Ha a START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa, a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell biztosítani. A munkaerő-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosultak a START EXTRA kártya kiváltására. Ebben az esetben a START EXTRA kártya a feltételek fennállása esetén több alkalommal is kiváltható. 18
A START PLUSZ, illetve SART EXTRA kártyát az igénylő legkésőbb 2011. december 31-éig válthatja ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-éig illeti meg a törvény szerinti járulékkedvezmény. 7. A KIRENDELTSÉG SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEI Kirendeltségünk szolgáltatási profilja a munkaközvetítésen túl, a humánszolgáltatások biztosítása is. Álláskereső klub, álláskeresési technikák oktatásán, csoportos pályaorientációs tanácsadáson való részvételre minden évben lehetőséget biztosítunk az érdeklődőknek. Tapasztalatunk az, hogy a tréningen való részvétel a munkavállalási esélyeket jelentősen növeli, az álláskeresők egy része már a foglalkozások befejezése előtt munkaviszonyt létesít. Annak érdekében, hogy növelni tudjuk az ügyfelek csoportos foglalkozásokon való részvételi hajlandóságát, egy sok éves hagyománnyal szakítottunk. Újdonságként bevezettük a településekre kihelyezett szolgáltatások rendszerét. Ennek köszönhetően minden évben sikerrel töltjük fel a csoportok teljes létszámát. A résztvevők szívesebben veszik igénybe ezeket a lehetőségeket a saját településükön, ismerős közegben. A csoportos humánszolgáltatásokon kívül egyéni álláskeresési, és munkatanácsadást is végzünk, illetve igény szerint pszichológus munkatársunk is rendelkezésünkre áll. 2010. évben 2 Álláskereső Klubfoglalkozás indult Püspökladányban, 30 fő helyi lakos részvételével. 2011. évben szintén 2 csoportot indítottunk városunkban, szintén 30 fő részvételével. Álláskeresési technikák oktatásán 2010. évben 28 fő püspökladányi lakos vett részt, 2011. évben 1 csoport is indult Püspökladányban 16 fő részvételével. Azoknak az ügyfeleinknek, akik a pályaválasztásukban bizonytalanok, pályát szeretnének választani vagy módosítani, pályaorientációs tanácsadást tudtunk felajánlani. 2010. évben 17 fő püspökladányi álláskereső élt ezzel a lehetőséggel. A humánszolgáltatás színvonalát és elérhetőségét jelentősen növeli az a lehetőség, hogy kirendeltségünk több olyan végzettségű ügyintézővel rendelkezik, akik tanácsadásokat tarthatnak, illetve külső szolgáltatók szakemberei is segítenek, e szolgáltatás lebonyolításában. Az Európai Unióba történt csatlakozásunkat követően új szolgáltatások biztosítására is lehetőségünk nyílt. Az EURES rendszer adatbázisában a külföldi álláslehetőségeket tudjuk megtekinteni, és ügyfeleink számára hozzáférhetővé tenni. Az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat, angol nevén EURopean Employment Services) közös fórumot teremt az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági Térség országaiban és a Svájcban működő állami foglalkoztatási szolgálatok között. Magában foglal továbbá egyéb olyan regionális és országos testületeket is, amelyek érdekeltek a foglalkoztatási ügyekben, pl. szakszervezeteket, munkáltatói szervezeteket, valamint helyi és regionális hatóságokat. Az EURES hálózat célja, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, valamint minden olyan polgár számára hasznos, aki élni szeretne a személyek szabad áramlásának elvével. Három szolgáltatásféle tartozik ide: tájékoztatás, tanácsadás és toborzás/állásközvetítés. Az EURES főbb célkitűzései a következők: 19