Lengyelné Molnár Tünde
MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK
Lengyelné Molnár Tünde Eger, 2011
Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. ISBN 978-615-5221-31-6 Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005
Tartalom 1. Bevezetés... 11 1.1 Célkitűzés (kurzusra)... 11 1.2 A kurzus tartalma... 11 1.3 A kurzus tömör kifejtése... 11 1.4 Kompetenciák és követelmények... 12 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók... 12 2. A szerzői jog törvényi háttere... 13 2.1 Célkitűzés... 13 2.2 Tartalom... 13 2.3 A tananyag kifejtése... 13 2.3.1 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és módosításai... 13 2.3.2 A szerzői jogi védelem tárgya... 14 2.3.3 A szerzői jogi védelem hatálya, alanya... 15 2.3.4 Gyűjteményes mű... 16 2.3.5 Név nélküli művek... 16 2.3.6 A szerzői jog vagyoni értéke... 16 2.3.7 A szerzői jog vagyoni értéke... 16 2.3.8 Vagyoni jogok... 17 2.3.9 Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű. 18 2.3.10 Védelmi idő... 18 2.3.11 A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai... 18 2.3.12 Egyéb... 21 2.4 Összefoglalás... 21 2.5 Önellenőrző kérdések... 22 3. Digitális anyagok szerzői jogi háttere... 23 3.1 Célkitűzés... 23 3.2 Tartalom... 23 3.3 A tananyag kifejtése... 23 3.3.1 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és módosításainak egyes műfajokra vonatkozó rendelkezései... 23 3.3.2 A számítógép programalkotás... 24 3.3.3 Adatbázis... 25 3.3.4 Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei... 25 3.3.5 A védelmi idő... 27 3.3.6 AZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK VÉDELME... 28 3.3.7 A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI... 29 3.3.8 Záró rendelkezések... 30 3.3.9 Egyéb... 30 3.3.10 Digitális jog(osultság)kezelés... 31 3.3.11 Ki dönthet a dokumentum felhasználásáról?... 32 5
6 3.3.12 Miért van szükség védelemre?... 32 3.4 Összefoglalás... 33 3.5 Önellenőrző kérdések... 33 4. A titkosító módszerek történelmi áttekintése... 34 4.1 Célkitűzés... 34 4.2 Tartalom... 34 4.3 A tananyag kifejtése... 34 4.3.1 Titkosítás... 34 4.3.2 Betűcsoportosítás... 35 4.3.1 Behelyettesítő titkosítás... 37 4.3.2 Caesar-módszer... 38 4.3.3 Keverő titkosítás... 40 4.3.4 Helyettesítő titkosítók feltörése... 41 4.4 Összefoglalás... 46 4.5 Önellenőrző kérdések... 47 5. A titkosítás generációi és egyéb módszerek... 48 5.1 Célkitűzés... 48 5.2 Tartalom... 48 5.3 A tananyag kifejtése... 48 5.3.1 Titkosítás... 48 5.3.2 Tritheim tábla... 49 5.3.3 Vigenere-titkosítás... 51 5.3.4 Blokk-kódolók... 55 5.3.5 Affin titkosító... 56 5.3.6 Biliterális, polyterális helyettesítések... 57 5.3.7 Önrejtjelezés... 58 5.3.8 Kódoló gépezet... 60 5.3.9 Titkosító gépek... 61 5.3.10 Enigma... 61 5.3.11 Titkosítás generációi... 63 5.4 Összefoglalás... 65 5.5 Önellenőrző kérdések... 65 6. Szteganográfia... 66 6.1 Célkitűzés... 66 6.2 Tartalom... 66 6.3 A tananyag kifejtése... 66 6.3.1 Szteganográfia eredete... 66 6.3.2 A képekbe, szövegekbe, tárgyakba rejtés módszerei... 67 6.3.3 Szteganográfia a II. világháború alatt... 68 6.3.4 Szteganográfia ma... 68 6.3.5 Miben különbözik a szteganográfia a titkosítástól?... 69 6.3.6 Sztegalízis, védekezés... 69 6.4 Összefoglalás... 69 6.5 Önellenőrző kérdések... 70
7. Kriptográfiai alapfogalmak... 71 7.1 Célkitűzés... 71 7.2 Tartalom... 71 7.3 A tananyag kifejtése... 71 7.3.1 Kriptográfia... 71 7.3.2 Kerckhoffs-elvek... 72 7.3.3 Kriptográfia és biztonság... 72 7.3.4 Titkosítási rendszerekkel szembeni követelmények.... 73 7.4 Összefoglalás... 74 7.5 Önellenőrző kérdések... 74 8. Titkosítási algoritmusok... 75 8.1 Célkitűzés... 75 8.2 Tartalom... 75 8.3 A tananyag kifejtése... 75 8.3.1 Szimmetrikus kulcs... 75 8.3.2 Nyilvános kulcsú rejtjelezés... 78 8.3.3 Diffie és Hellman protokoll... 78 8.3.4 RSA... 79 8.3.5 Támadási lehetőségek... 81 8.3.6 PGP, GnuPG.... 81 8.4 Összefoglalás... 82 8.5 Önellenőrző kérdések... 82 9. A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia... 83 9.1 Célkitűzés... 83 9.2 Tartalom... 83 9.3 A tananyag kifejtése... 83 9.3.1 A szerzői jogok érvényesítése elektronikus/digitális környezetben... 83 9.3.2 Első szabályzások... 84 9.3.3 Az Európai Unió irányelvei... 86 9.3.4 BSA... 87 9.3.5 Az Európai Tanács rendelkezései... 88 9.3.6 Eltérő megoldások... 88 9.1 Összefoglalás... 89 9.2 Önellenőrző kérdések... 89 10. A digitális jogkezelés... 90 10.1 Célkitűzés... 90 10.2 Tartalom... 90 10.3 A tananyag kifejtése... 90 10.3.1 A digitális jogkezelés fogalma... 90 10.3.2 DRM a gyakorlatban... 92 10.3.3 A DRM szereplői... 94 10.3.4 Kifogások a DRM alkalmazása ellen... 94 10.3.5 A digitális jogkezelő rendszerek célja és eszköztára... 95 10.3.6 A Digital Object Identifier (DOI)... 96 7
10.3.7 A digitális vízjel... 97 10.3.8 Titkosítás, hitelesítés, digitális aláírás... 98 10.3.9 Leíró nyelvek... 98 10.3.10 Eszközök... 100 10.1 Összefoglalás... 101 10.2 Önellenőrző kérdések... 101 11. DRM-algoritmusok. Szerzői jogi visszaélések az elektronikus dokumentumok világában... 102 11.1 Célkitűzés... 102 11.2 Tartalom... 102 11.3 A tananyag kifejtése... 102 11.3.1 DRM-algoritmusok... 102 11.3.2 XCP... 103 11.3.3 CSS... 103 11.3.4 CPPM... 103 11.3.5 HDCP... 103 11.3.6 AACS... 104 11.3.7 BD-ROM Mark... 104 11.3.8 BD+... 105 11.3.9 OMA... 105 11.3.10 FairPlay... 106 11.3.11 SUN DReaM (DRM/everywhere available)... 106 11.3.12 A könyvtárak és a digitális jogkezelés... 106 11.3.13 A szerzői jogi jogsértések számítógépes környezetben, különös tekintettel a fájlcserére... 108 11.3.14 A szerzői jogi jogsértések elkövetésének helyei... 109 11.4 Összefoglalás... 109 11.5 Önellenőrző kérdések... 109 12. Összefoglalás... 110 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása... 110 12.2 Tartalmi összefoglalás... 110 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása... 110 12.3.1 A szerzői jog törvényi háttere... 110 12.3.2 Digitális anyagok szerzői jogi háttere... 110 12.3.3 A titkosító módszerek történelmi áttekintése... 110 12.3.4 A titkosítás generációi és egyéb módszerek... 110 12.3.5 Szteganográfia... 110 12.3.6 Kriptográfiai alapfogalmak... 111 12.3.7 Titkosítási algoritmusok... 111 12.3.8 A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia... 111 12.3.9 A digitális jogkezelés... 111 12.3.10 DRM-algoritmusok. Szerzői jogi visszaélések az elektronikus dokumentumok világában... 111 12.4 Zárás... 111 8
13. Kiegészítések... 112 13.1 Irodalomjegyzék... 112 13.1.1 Hivatkozások... 112 9
1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS (KURZUSRA) A tanegység célja, hogy átfogó tudást biztosítson a digitális dokumentumok jogi és technikai eszközökkel megvalósított biztonságát illetően. A félév során bemutatásra kerülnek azok az informatikai, valamint jogi eszközök, amelyek lehetővé teszik a digitális tartalmak titkosítását, illetve jogosulatlan felhasználás elleni védelmét. 1.2 A KURZUS TARTALMA 1. A szerzői jog törvényi háttere 2. Digitális anyagok szerzői jogi háttere 3. A titkosító módszerek történelmi áttekintése 4. A titkosítás generációi és egyéb módszerek 5. Szteganográfia 6. Kriptográfiai alapfogalmak 7. Titkosítási algoritmusok 8. A szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technológia 9. A digitális jogkezelés 10. DRM-algoritmusok. Szerzői jogi visszaélések az elektronikus dokumentumok világában 1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A tanegység több tudományterületet bejárva próbál egy hatalmas, de napjaink nagyon aktuális területét végigjárni. A tananyagban a szerzői jog, a kriptográfia, szteganográfia, digitális jogkezelés, védekező algoritmusok vegyes képét találjuk. Először megismerkedhetünk a szerzői jogi követelményekkel, mely azért fontos, hogy el tudjuk helyezni, értsük mire is szolgálnak a később bemutatásra kerülő témakörök. A tananyagban kitüntetett szerepe van a digitális jogkezelésnek, ezért mielőtt megismerkednénk a gyakorlatban történő alkalmazásával a harmadik leckéből elsajátíthatjuk a speciálisan a digitális anyagokra vonatkozó szerzői jogi törvényeket. A tananyag ezután egy más dimenzióba vezet minket, és a titkosítás tudományterületét ismerhetjük meg. Ennek célja, hogy a konkrét algoritmusok érthetőbbek legyenek, betekintünk a titkosítás tudományába. Először egy történeti ágon át haladva olvashatunk változatos megoldásokról, majd a titkosítás generációin végigmenve eljutunk napjaink már komoly matematikai ismereteket is igénylő algoritmusaihoz. Közben megismerhetjük a kódolás tudományának, a kriptográfiának a fogalomrendszerét, illetve az elrejtés tudományát, a szteganográfiát. Majd a fogalmak ismertetése után kerülnek összefoglalásra a titkosítási algoritmusok. A tananyag ezután visszakanyarodik a szerzői jog területére melynek középpontjába most a szerzői jogok védelmét szolgáló digitális technika kerül. Ehhez megnézzük az Európai Unió irányelveit, valamint a jogsértő eseteket. Végezetül a használható DRM- 11
algoritmusok bemutatása következik, de a tananyagot a könyvtárak és a digitális jogkezelés helyzetével zárjuk. 1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A tananyaghoz szükséges kompetencia a jogi területen való tájékozódás, hogy a hallgató képes legyen érzékelni a problémát, és megtalálni a problémához illő jogszabályokat, valamint képes legyen értelmezni azt. A tananyag sikeres elsajátításához szükség van logikus gondolkodásmódra, mellyel képes a bemutatásra kerülő titkosítási eljárások alkalmazásának és megfejtésének követésére, esetleg reprodukálására. 1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A tantárgy célja, hogy a hallgató elsajátítsa a szerzői jogi szabályozás és a tikosítás elméletét, képessé váljon önállóan eldönteni mely szerzői jogi esettel állunk szemben, legyen tisztában a kriptográfia és szteganográfia módszereivel. A sikeres munkához feltétlenül szükséges, hogy A hallgató a fogalmakkal legyen tisztába, mely a kurzus anyagának elsajátításával érhető el. A tananyag az alapismereteken kívül rávilágít a problémákra és azok megoldására. Érdemes a történeti részeket is figyelmesen elolvasnia, mert a tudományterület fejlődésének végig követése a gyakorlatban is használható tapasztalatokhoz vezet a későbbiekben. A hallgató ismerje meg a titkosítási módszereket, kövesse végig a levezetéseket, értse meg, majd próbálja meg önállóan is megoldani a bemutatott kódolásokat, esetleg önállóan is készítsen különböző technikákkal készült anyagokat. 12
2. A SZERZŐI JOG TÖRVÉNYI HÁTTERE 2.1 CÉLKITŰZÉS A szerzői jog törvényi szabályozására az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról című jogszabály vonatkozik. A törvényt többször módosították, így a mai érvényes rendelkezésekhez ismerni kell a módosító rendeleteket is, melyek a következők: 2001. évi XLVIII. törvény; 2001. évi LXVII. törvény; 2003. évi CII. törvény [hatályos 2004. május 1. napjától]; 2003. évi CXXV. törvény; 2004. évi LXIX. törvény [hatályos 2004. július 10. napjától]) A leckében végigvesszük a törvény legfontosabb rendelkezéseit, de már annak a bemutatása is a módosításoknak megfelelően történik, azaz az éppen hatályban lévő tartalma szerint. A lecke célkitűzése bemutatni a módosított törvényt, érthetően, használható módon közreadva, a felmerülő szakkifejezéseket megmagyarázva, de nem pótolva a jogszabály elolvasását, és nem helyettesítve azt. 2.2 TARTALOM A lecke bemutatja a szerzői jog törvényének első részét, melyben meghatározásra kerül, kit illet meg a szerzői jog, milyen hatállyal, milyen speciális esetek léteznek (pl. név nélkül megjelent művek) milyen anyagi következményei vannak a szerzői jognak, illetve ki és mely esetekben használhatja fel szabadon a műveket. Konkrétan az alábbi területek törvényi hátterének értelmezését találjuk a leckében: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és módosításai A szerzői jogi védelem tárgya A szerzői jogi védelem hatálya, alanya Gyűjteményes mű Név nélküli művek A szerzői jog vagyoni értéke Vagyoni jogok Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai 2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 2.3.1 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és módosításai A szerzői jogról szóló törvény megalkotásának egyik célja, hogy ösztönözzön a szellemi alkotásra, illetve segítse a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megóvását. 13
2.3.2 A szerzői jogi védelem tárgya A szerző jogi védelem tárgyába tartoznak röviden az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. Fontos tisztázni mi is értendő ez alatt! A törvény sok esetet felsorol, hogy melyek tartoznak a szerzői jogi védelem alá, melyeket nagy vonalakban át fogunk tekinteni, de fontos, hogy minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotás abban az esetben is szerzői jogi védelem alá tartozik, ha külön nincsen megnevezve a törvényben. Irodalmi művek alatt érjük a szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos és publicisztikai műveket. Publicisztikai műnek tekintjük a hír, tudósítás, híradás, riport, interjú, glossza, tárca, karcolat, különféle rádiós és televíziós műfajokat stb. Szerzői jogi védelem alá tartozik a nyilvános beszéd, valamint a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték is. Az informatikai szakterületen dolgozó, tanuló személyeknek különösen fontos tudniuk, hogy a számítógépes programok, illetve a teljes dokumentációjuk szerzői jogi védelem alá tartoznak, függetlenül attól, hogy forráskódban, vagy egyéb formában vannak rögzítve, illetve függetlenül a program jellegétől az összes felhasználói programot és operációs rendszert is védi a törvény. A törvény eddig be nem mutatott produktumokra is kiterjed, még pedig azok a következők: e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. (5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. 14
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. (8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek. 1 A bemutatott jogszabály több pontja utólag, főleg az 2001. évi LXVII. törvény módosításának hatására került bele, így a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok védelme, illetve az utolsó (8) pontban olvasható kritériumok. Ugyanezen 2001-es módosítás 67. - ának következménye, hogy kivonták a szerzői jogi védelem alól a (4) pontban említett jogszabályokat és egyéb állami és bírósági rendeleteket és iratokat. A szerzői jogi védelem tárgyát képező jelenlegi felsorolást a 2003. évi CII. törvény módosította még, melynek 57. -a kivonta ki a szerzői jogi védelem alól az (5) pontban felsorolt napi híreket, és tényeket. Ezekkel együtt a végső formát a 2010.júniusi állapotnak megfelelően olvasattuk. 2.3.3 A szerzői jogi védelem hatálya, alanya A törvény külön rendelkezik azokról a művekről, melyek először külföldön jelennek meg. Ezek nem tartoznak a magyar szerzői jogi védelem alá, csak abban az esetben, ha a szerzője magyar állampolgár, vagy a szerzőt egyéb nemzetközi egyezmény, vagy viszonosság miatt megilleti a védelem. A viszonosság egy kölcsönös segély nyújtása az államok közti nemzetközi kapcsolatok során, melynek lényege, ha az egyik állam hatósága megkeresi a másik államot egy kérelemmel, akkor azt szerződésben rögzített feltételekkel teljesítik. Ha nem sikerül megegyezni, vagy eldönteni kit illet meg a törvény védelme, akkor a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni. A szerzői jogi törvény pontosan meghatározza, kire vonatkozik a szerzői jog, ki az alanya. Erre a válasz egyértelműen az, aki a művet megalkotta. Azonban szerzői jogi védelem illeti meg azt a művet is, mely más személy művének átdolgozása, fordítása, abban az esetben, ha az új alkotásnak egyéni, egyedi jellege van, ennek a pontnak egyetlen kritériuma van, az eredeti mű szerzőjét megillető jogokat nem lehet megsérteni. Külön szabályozásra kerül a több szerző közös műveinek szerzői jogi kérdése. Ha a közös mű egyes részei önállóan is felhasználhatóak, akkor a részek szerzői joga önállóan értelmezhető, azonban ha ezt az önálló művet más műhöz szeretné kapcsolni a szerző, azaz más alkotás részeként szeretné felhasználni, akkor az eredeti közös mű minden szerzőjének beleegyezésére szüksége van, ahhoz hogy ezt megtehesse. Ha több szerző közösen létrehozott műve nem önálló részekből áll, akkor a szerzői jog is közös, vita esetén egyenlő arányban illetik meg jogok a szerzőket. Ha a szerzői jog megsérülésének gyanúja felmerül, akkor bármelyik szerző önállóan is felléphet az ügyben, itt már nem szükséges minden szerző egyetértése. Külön foglalkozik a jogszabály az együttesen létrehozott művekkel. Ennek meghatározása: Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehet- 1 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 1. 15
séges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni. 2 Ilyen például egy nemzeti szabvány. Ez esetben a szerzői jog azt illeti meg legyen az magánszemély vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki kezdeményezte és irányította a mű létrehozását, és amelynek a nevében nyilvánosságra hozták a művet. 3 2.3.4 Gyűjteményes mű A gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok védelméről nem rendelkezett az 1999-es szerzői jogi törvény, ez a törvény módosításának hatására került szerzői jogi védelem alá. A törvény szerint akkor részesül szerzői jogi védelemben egy gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. 4 Gyűjteményes mű esetében a szerzői jogra a szerkesztő jogosult, és emellett a gyűjteménybe felvett művek eredeti szerzői jogai változatlanul fennállnak, illetve a szerzői jogi védelem a gyűjteményes műre vonatkozik, nem pedig a gyűjteményes mű tartalmi elemeire. 2.3.5 Név nélküli művek Ha bármely művet úgy hoznak nyilvánosságra, hogy nincs megnevezve az alkotója, vagy pedig felvett néven (szerzői álnéven) kerül nyilvánosságra, akkor az jogosult a szerzői jogra, aki először nyilvánosságra hozta a művet. 2.3.6 A szerzői jog vagyoni értéke A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok, ezt nem lehet lemondani, vagy más számára átruházni. Az azzal járó vagyoni jogokra is ugyanez érvényes, nem lehet lemondani róluk és más számára átruházni sem lehet. Ez alól az öröklés jelent kivételt, ugyanis örökölni lehet a szerzői jogot, sőt végrendeletben rendelkezni is lehet a szerzői jog utódjáról, illetve egyes törvényben meghatározott esetekben feltételekkel átruházható a jog. 2.3.7 A szerzői jog vagyoni értéke A törvény szerint, a szerző dönt arról, hogy a művet nyilvánosságra hozza-e vagy sem. A szerző hozzájárulása nélkül a nyilvánosságra hozatal előtt a mű tartalmáról lényeges információkat nem lehet kiadni. A szerző halála után megtalált művek esetében úgy tekintik, hogy azt a szerző a nyilvánosságra hozatalra szánta, kivéve, ha erről ellenkező nyilatkozatot nem tett, vagy jogutódja nem tesz. Azaz a hozzátartozóknak (jogutódnak) van joguk megtagadni a nyilvánosságra hozatalt. 2 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 6. (2). bekezdés 3 A rendelkezés ezen tartalma a 2001. évi XLVIII. törvény 67. (1) bekezdése módosításának hatására jött létre. 4 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 7. (1) bekezdése a 2001. évi LXXVI. törvény 3. -nak megfelelően módosított szöveg. 16
A szerző vissza is vonhatja a mű nyilvánosságra hozatalának engedélyét, vagy megtilthatja a nyilvánosságra hozott dokumentum további felhasználását, de ezt csak alapos indoklással írásban teheti meg, és a közben felmerült károkat meg kell térítenie. A szerzőt megilleti az a jog, hogy a nyilvánosságra hozott művön, illetve az arról szóló közleményeken fel legyen tüntetve a neve. Ez a műből származó részletekre, idézetekre is vonatkozik. Átdolgozások, feldolgozások és fordítások esetén fel kell tüntetni az alapul szolgáló mű szerzőjét is. A szerzőnek joga van úgy nyilvánosságra hozni a művét, hogy nem tünteti fel a nevét, vagy álnéven teszi azt meg. Ilyen esetben az újabb felhasználások során sem kell a szerző nevét használni, illetve az álnevével kell feltüntetni őt. Sőt abban az esetben is kérheti a szerző, hogy ne használják a nevét a műve újabb jogszerű felhasználása során, ha korábban ő maga névvel hozta a művét nyilvánosságra. A mű megváltoztatása, vagy olyan átalakítása, mely a szerző becsületét sérti, vagy hírnevét rontja a szerző személyhez fűződő jogát sérti. A törvény rendelkezik arról, hogy szerző halála után ki léphet fel a szerzői jog megsértése miatt, még pedig a védelmi időn belül, ami a szerző halálától számított 70 év. Ez az a személy, aki a szerző hagyatékának gondozásával meg lett bízva, vagy ennek hiányában az örökös. A védelmi idő mértékét a 1886-ban Berni Egyezményben (részletesen a 10. leckében) a szerző halálától számított 50 évben határozták meg, hogy a védelem szerzőt egész életére és még két generáción át a leszármazottai számára is biztosított legyen. Az Európai Unió 1993-ban emelte meg 70 évre, mivel az Unióban meghosszabbodott az átlagos életkor, és az 50 év nem már nem elegendő a két generáció számára. Érdekes kitétel, hogy a mű felhasználója is felléphet a szerző személyéhez fűződő jogainak védelmében, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult. A védelmi idő letelte után is fel lehet lépni a szerző emlékének megsértése címén olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. 5 2.3.8 Vagyoni jogok A vagyoni jogok szabályozása során kimondja a törvény, hogy csak és kizárólag a szerzőnek van joga a művet vagy annak egy részét felhasználni, akár anyagi formában vagy nem anyagi formában történő felhasználásról legyen is szó. Ha más szeretné felhasználni a művet felhasználási szerződést kell kötnie a szerzővel. Ez alól a mű sajátos címének felhasználása sem kivétel (azaz ha egyedi, sajátos címmel rendelkezik egy mű, akkor erre is vonatkozik a szerzői jog). Ugyanez érvényes a műben szereplő jellegzetes és eredeti alakokra is. Ezek kereskedelmi hasznosítása a szerző joga, illetve ő adhat engedélyt erre a tevékenységre. A szerzőt a műve felhasználása után díj illeti meg. Ha konkrétan nem állapodtak meg arról, mekkora összegét járul hozzá a szerző a műve felhasználásához, akkor a díjnak arányban kell állnia a felhasználásból származó bevétellel. Erről a szerző csak kifejezett nyilatkozattal mondhat el. 5 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 14. (2). bekezdés 17
A szerzőt akkor is megilleti a díjazás, ha a felhasználási engedély kiadására nem kizárólagossági joga van. A mű felhasználásáról felhasználási szerződést kell kötni. Ennek hiányában jogosulatlan felhasználásról beszélünk, illetve akkor is, ha nem a szerződésben rögzítetteknek megfelelően használják fel a művet. A felhasználó feladata, hogy a szerzőt (vagy jogutódját) tájékoztassa a mű felhasználásának módjáról és mértékéről. Ilyen felhasználásnak számít: a) a többszörözés b) a terjesztés c) a nyilvános előadás d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése f) az átdolgozás g) a kiállítás. 6 Ezen pontok mindegyike részletesen szabályozva van a törvényben. Egy területet szeretnék kiemelni a munkaköri kötelezettség részeként létrehozott művek szerzői jogi következményeit. 2.3.9 Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű Ha nem történik külön megállapodás, akkor a munkaköri kötelezettség során létrehozott művek szerzői joga a munkáltatót illeti meg a szerző jogutódjaként. Azonban a szerzőt megilleti a díjazás, abban az esetben, ha a munkáltató másnak is engedélyezi a felhasználást, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra ruházza át. Ha a szerző munkaviszonyából adódóan köteles volt a művet előállítani, akkor azzal, hogy elkészült vele, és átadja a munkáltatójának, hozzá is járult, hogy az nyilvánosságra hozható legyen, azonban a nevének feltüntetéséről rendelkezhet, kérheti, hogy ne szerepeljen a neve a mű mellett. 2.3.10 Védelmi idő Védelmi időnek a szerzői jog esetében a szerző egész élete, majd halála után számított 70 éven számít. Ha több szerző közös művéről van szó vagy filmalkotásról, akkor az utolsó elhunyt szerző halálától számítódik a 70 év. Név nélküli mű esetén a védelmi idő kezdete az első nyilvánosságra hozatalt követő év. Ha közben jelentkezik a szerző, akkor az ő halálát követő évtől fogják számítani a 70 évet. Ha valaki egy mű védelmi idejének lejártát követően nyilvánosságra hoz egy korábban nem nyilvános művet, akkor őt is megilleti a szerzői jogi védelem, az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított 25 éven át. 2.3.11 A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátjai Nyilvánosságra hozott művek esetén van lehetőség a díjtalan felhasználásra a szerző engedélye nélkül. A következőkben összefoglaljuk, mely esetekben van lehetőség erre. 6 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 17. 18
A díjtalan szabad felhasználás, még ha egyébként meg is felel az alábbi feltételeknek, csak abban az esetben lehetséges, ha nem sérti a szerző jogos érdekeit, tisztességesen történik, és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. A szabad felhasználás esetei 1. Az első esete minden személyre vonatkozik, a mű részletét a forrás, valamint a szerző nevének feltüntetésével bárki idézheti az eredeti műnek megfelelően. Az idézés terjedelmére korlát nincs a törvényben megfogalmazva, csupán annyi kitétel van, hogy az átvevő mű jellegének és céljának megfelelő terjedelemben lehet idézni és az eredetihez híven. 2. A szabad felhasználás következő esete az iskolai oktatásra vonatkozik. Iskolai oktatásnak számít: az óvodai nevelés az általános, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatás az alapfokú művészetoktatás vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően megvalósuló oktatás. Iskolai oktatási célra, vagy tudományos kutatás céljára a forrás és a benne megjelölt szerző feltüntetésével át lehet venni már megjelentetett irodalmi vagy zenei művet film részletét művészeti alkotás képét. Ennek feltétele, hogy nem üzletszerűen történik a felhasználás. Ez esetben nem kell a szerző engedélye az elkészült új mű sokszorosításához, tankönyvvé, segédkönyvvé alakításához (azaz ha a címoldalon fel van tüntetve az iskolai cél) Mivel ez esetben is fel kell tüntetni a forrást, adódhat a kérdés miben másabb ez az előző pontnál? Akkor beszélhetünk átvételről, ha annak terjedelme bő, azaz egy idézés terjedelmét meghaladja. Ha a művet az iskolai oktatáshoz át szeretnék dolgozni, akkor már szükség van az eredeti szerző engedélyére. 3. Természetes személy készíthet másolatot egy műről, ha közvetve sem használja jövedelemszerzésre. Kivételt képeznek, azaz nem másolható az építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver, számítógéppel üzemeltett adatbázis, nyilvános előadás anyaga, valamint kotta. Nem lehet azonban másolni teljes könyvet, folyóiratot, napilapot még magán célra sem (csak kézzel, vagy írógéppel). Nem lehet a műről mással másolatot készíttetni számítógépen vagy elektronikus adathordozón. 19
20 4. A nyilvános könyvtárak, az iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, a muzeális intézmények, a levéltárak, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok is készíthetnek másolatot a műről, ha azzal nem közvetve jövedelemszerzés a céljuk. 5. Nyilvánosan tartott előadások részletei, politikai beszédek tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatók. A felhasználás során a forrást - a szerző nevével együtt fel kell tüntetni. Ha azonban már egy ilyen felvételt gyűjteményes kiadványhoz szeretnénk felhasználni, akkor kell a szerző engedélye. 6. Napi eseményekről, gazdasági, politikai helyzetről szóló cikkek, vagy az e témáról sugárzott művek a sajtóban szabadon felhasználhatóak, többszörözhetőek a forrás és a szerző nevének feltüntetésével. 7. A szerzői jogi törvény arra is kitér, hogy a televíziós előadások díszleteként bármilyen művészeti alkotás felhasználható és a szerző nevének feltüntetése nélkül is. Azonban, ha valaki díszletet vagy jelmezt készített, akkor az ő engedélye már szükséges a felhasználáshoz. 8. Egyes művek a napi eseményekről való tájékoztatás céljára szabadon felhasználhatóak a forrás és a szerző nevének feltüntetésével. Miben más ez, mint a szabadfelhasználás első pontja? Hiszen idézzük a szerzőt, feltüntetjük a forrást Az eltérés abban rejlik, hogy egy napilapban megjelentetett újságcikk, egy tv műsor híradója jövedelemszerzés céljából készül. 9. Fel lehet használni a műveket előadás megtartására anélkül, hogy a mű szerzőjének jogdíjat kellene fizetni, abban az esetben, ha az előadás semmiféle jövedelemszerzéssel nem jár. (a felmerül költségeken túli díjazásért történő előadás már jövedelemszerzés) 10. A könyvtárak működése szempontjából nagyon fontos szabadfelhasználásra vonatkozó rendelkezés: A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ennek értelmében a könyvtárak és egyéb felsorolt intézmények a gyűjteményüket számítógépen elérhetővé tehetik, és azt kutatás, tanulás céljára a saját intézményükön belül számítógépen közvetíthetik. 11. Szoftverek és számítógépes adatbázisok kivételével az országos szakkönyvtáraknak lehetőségük van a művek egyes példányai haszonkölcsönbe adni. Haszonkölcsönnek nevezzük, amikor valamit kölcsönadunk ingyen, és akinek kölcsön adtuk köteles majd nekünk visszaadni a szóban forgó dolgot.
Kiegészítésként meg kell említeni, hogy a nyilvános könyvtáraknak is van lehetőségük a műpéldányok haszonkölcsönzésbe adására, de mivel ezen esetben az állam átvállalja a szerzői jogdíj megfizetését, ez nem szabadfelhasználásnak minősül. Láthattuk, hogy lehetőséget ad a törvény a mű többszörözésére, azonban ezen példányokat már nem lehet terjeszteni a szerző engedélye nélkül. 2.3.12 Egyéb A tárgyalt szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és módosításainak első részében vannak olyan paragrafusok, melyek nem kapcsolódnak szorosan a tárgyhoz, ezért nem kerültek részletes ismertetésre. Vagyoni jogok szabályozásán belül nem tértünk ki a: A többszörözés joga A terjesztés joga A nyilvános előadás joga A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga Az átdolgozás joga Témakörökre. Ezen kívül a jogszabály megadja a A felhasználási szerződések általános szabályait A kiadói szerződés A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző vagy alkotás (árva mű) esetén Területek jogi szabályozását. Ha valakinek szüksége van ezen részek alapos ismeretére a 1999. évi LXXVI. törvény és módosításai jogszabályban tud utána nézni. 2.4 ÖSSZEFOGLALÁS A lecke bemutatta, mely művekre, produktumokra vonatkozik a szerzői jogi védelem, és mely munkák azok, amelyeket nem véd szerzői jog. A lecke bemutatta, hogyan kezelendő a külföldön megjelent munkák szerzői jogi kérdése, illetve hogyan kell értelmezni a művek átdolgozását, fordítását szerzői jogi szempontból. Kaptunk egy képet arról, mi a teendő több szerző közös műve esetén, melyek különben önálló alkotások, illetve mi változik, ha egy egységes művet alkotnak. Fontos kérdés az is, hogy a szerzők saját anyagukat hogyan használhatják fel a későbbiekben több szerzős művek esetében. Érdekes területe a szerzői jognak, hogy hogyan kezeli a név nélkül megjelent munkákat, illetve milyen jogok illetik meg azt, aki mások anyagából készít egy gyűjteményt. A lecke foglalkozik még a nyilvánosságra hozatal kérdésével, illetve a szerzői jogi díjazás területével, megtudhattuk, ki kaphatja, mennyi ideig, mi a helyzet, ha munkaköri kötelességként állítottuk elő a művet. Illetve a lecke utolsó, de főleg a könyvtárak szempontjából fontos kérdése, hogy mely esetekben lehet szabadon felhasználni a szerzői joggal védett anyagokat. 21
2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Mit értünk azalatt, hogy a szerző jogi védelem tárgya röviden az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások? 2. Hogyan kell kezelni a név nélküli műveket? 3. Sorolja fel a szabad felhasználás eseteit! 4. Milyen elv alapján emelte meg az Európai Unió a védelmi időt 50 évről 70 évre? 5. Milyen törvény vonatkozik a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott művekre? 22
3. DIGITÁLIS ANYAGOK SZERZŐI JOGI HÁTTERE 3.1 CÉLKITŰZÉS DIGITÁLIS JOGOK KEZELÉSE A lecke célkitűzése, áttekinteni azon műfajokat, melyekre az előző leckében tárgyalt jogszabályi vonatkozástól eltérő rendelkezések érvényesek. Nem elkülönülő részről van szó, hiszen a könyvek, periodikumok digitális archiválása már az adatbázisokra vonatkozó jogszabályokat érinti, miközben minden könyvre, egyéb irodalmi alkotásra érvényes jogszabálynak is teljesülnie kell. Egy adatbázis építő a műveket archiválni fogja, ami a többszörözés feladatkörének felel meg, illetve ha az adatbázist CD-ROM-on, vagy interneten kereshetővé teszi, akkor már a terjesztés szerepét tölti be a szolgáltató. Ilyen tevékenységeknek a könyvtárak is aktívan részesei, ha pedig információs szakemberként szeretnénk kamatoztatni tudásunkat, akkor különösen fontos ismerni a vonatkozó jogszabályokat. 3.2 TARTALOM A lecke bemutatja a 1999. évi LXXVI. törvénynek és módosításainak az egyes műfajokra vonatkozó rendeleteit. Ez alapján a lecke foglalkozik a számítógépes programalkotással, az adatbázisok témakörével, a képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei. Ezen tevékenység eredményeire, alkotásokra más védelmiidő-rendszer vonatkozik, ezeket is megismerhetjük a leckéből. A jogszabály külön fejezetben szabályozza az adatbázisok előállítóinak védelmét, melynek lényegét megismerhetjük a leckét elolvasva. A szerzői jog követelményeinek megismerése után célszerű a szerzői jog megsértésének következményeivel is tisztában lenni. 3.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE 3.3.1 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és módosításainak egyes műfajokra vonatkozó rendelkezései A jogszabály egyes műfajokat külön szabályoz. Ilyenek a számítógépes program adatbázisok reklámozás céljára megjelent mű filmalkotások és más audiovizuális művek képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei. A szakmai és a tantárgy jellegéből adódóan az első két műfajra vonatkozó törvény ismerete szükséges, valamint az utolsó pontra vonatkozó törvény részletesen kitér a múzeumok kötelezettségeire műalkotások beszerzése során, ezért nézzük meg ezeket részletesen is. 23
3.3.2 A számítógép programalkotás Az előző lecke első sorai között olvashattuk, hogy a számítógépes program szerzői jog köteles. A szerzői jogi törvény külön részbe szabályozza, mely informatikai eljárások, területek hogyan értelmezendők. Nézzük meg a rendeleteket! A szerzői jogi védelem nemcsak a számítógép programokra érvényes, hanem a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre is. 8 Ennek lényege, hogy nemcsak a kész program áll szerzői jogi védelem alatt, hanem a teljes folyamat a kiinduló matematikai ötlettől kezdve az operációs rendszerekhez történő igazítási algoritmusokon át a teljes fejlesztésre vonatkozik. Ha a programot átírják más programnyelvre, akkor az szerzői jogi szempontból egy egyéni plusz hozzátételének számít, tehát ha nem sérülnek az eredeti szerző jogai, akkor az új program íróját is szerzői jog illeti meg. Míg azt olvashattuk az előző leckében, hogy a szerzői jog vagyoni jogai nem ruházhatóak át, addig a szoftverre vonatkozó anyagi jogok átruházhatóak. Ha a szerző munkaviszonyból származó kötelezettségeként készít egy szoftvert, akkor annak elkészültével a vagyoni jogok a munkáltatót illetik, és ha a munkáltató értékesíti a szoftvert, a szerzőt akkor sem illeti meg külön díjazás. Nem vonatkozik a szerzői jog a többszörözésre, azaz a szoftver jogszerűen megszerző felhasználó készíthet biztonsági másolatot a szoftverről, ha a felhasználáshoz szükséges. Illetve a szoftver szabadon átdolgozható, fordítható, feldolgozható, hibái kijavíthatóak szerzői jogi következmények nélkül, ha a felhasználó jogszerűen jutott a szoftver birtokába. Ugyancsak szabadon tanulmányozható a szoftver alapját képző algoritmus, forráskód, ha jogszerűen megvásárolt a szoftver, de ez csak a tanulmányozásra vonatkozik, változtatás nélkül a szoftver részeit nem lehet felhasználni. Kivételt képez ez alól a következő paragrafusban megfogalmazott eset: A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében. 9 Itt fel lehet használni a szerző engedélye nélkül a program egyes részeit, de csak azon cél érdekében, hogy a program tudjon működni, és csak azokra a részekre korlátozódnak melyek az együttes működéshez szükségesek. Az együttes működési célon kívül nem használható fel a program részlet, sőt nem is lehet elmondani másoknak a tartalmát, kivéve, ha az együttes működéshez feltétlenül szükséges. Illetve nem használható fel más hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez és forgalomba hozatalához. A számítógépes programra is vonatkozik a szabad felhasználás lehetősége, és díjtalanul felhasználható, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Nem érvényes a számítógépes program a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések közül, hogy tudományos és oktatási célra átvehető a mű egyes része, illetve színpadi 8 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 58. (1). bekezdés 9 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 60. (1). bekezdés 24
vagy egyéb ünnepélyek előadásain sem használható, hiába nem jövedelemszerzés lenne az ünnepség célja. 3.3.3 Adatbázis A törvény először is meghatározza, mi számít adatbázisnak: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni. 10 Minden rendelkezés, ami az adatbázisokra vonatkozik, érvényes a hozzákapcsolódó dokumentumokra is (működtetésére, tartalmára vonatkozó dokumentumokra). A törvény rendelkezései csak az adatbázisokra vonatkoznak, azokra a szoftverekre, melyekkel előállítják, vagy üzemeltetik az adatbázist, már nem ez a törvény vonatkozik. A törvény alapján szerzői jogi védelemre a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok jogosultak. Hasonlóan a szoftverekre vonatkozó jogszabályokhoz (és ellentétesen az egyéb művekre vonatkozó rendelkezésekkel) az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatóak, illetve ha a szerző munkaviszonyból származó kötelezettségeként állítja össze az adatbázist, akkor annak elkészültével a vagyoni jogok a munkáltatót illetik, és ha a munkáltató értékesíti az adatbázist, a szerzőt akkor sem illeti meg külön díjazás. A jogszerű felhasználó a szerző engedélye nélkül végezhet olyan tevékenységeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis tartalmát rendeltetésszerűen fel tudja használni. Ha a felhasználónak csak az adatbázis egy részének felhasználására van joga, akkor az előbbi engedmény is csak az adott részre vonatkozik. A törvény rendelkezik a gyűjteményes adatbázisra vonatkozó szabad felhasználás elvéről, mégpedig a szoftverekkel, illetve egyéb művekkel azonos módon, díjtalanul felhasználható, ha nem sérti a szerző jogait, illetve a tisztesség követelményeinek megfelel a felhasználás és összhangban van a szabad felhasználás rendeltetésével. 3.3.4 Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotások, műszaki létesítmények tervei A törvény első része azt szabályozza, hogy mi minősül egy műalkotás jogszerűtlen megváltoztatásának (ha a szerző hozzájárulása nélkül változtatják meg a küldő megjelenést, vagy rendeltetésszerű használatot). A tervező döntése, hogy feltünteti-e a nevét a műalkotáson, illetve a nevét a műről készült látképen is fel kell tüntetni (ami egyébként a szerző hozzájárulása nélkül készülhet). A szabad felhasználás azon elve, hogy bárki művéből lehet idézni a forrás feltüntetésével nem használható képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások felhasználására. A szabad felhasználás ezen kategóriában arra vonatkozik, hogy a nyilvános helyen állandó jelleggel felállított alkotásokról a szerző engedélye nélkül lehet látképet készíteni és azt felhasználni, illetve tudományos ismeretterjesztő előadások és iskolai oktatás célára engedély, és díjazás nélkül fel lehet használni a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari valamint a fotóművészeti alkotásokat. 10 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 60/A. (1). bekezdés, mely paragrafust a 2001. évi LXVII. törvény 4. -a iktatta be. 25
A könyvtárak és múzeumok számára fontos ismerni a kiállításra vonatkozó szerzői jogi szabályozást. Eszerint bárki tulajdonában is van egy alkotás köteles azt a szerző számára ideiglenes visszaadni (hogy szerzői jogait gyakorolhassa). A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nem szükséges a szerző beleegyezése (más esetekben viszont igen), de a nevét fel kell tüntetni a kiállítás során. A törvény külön szabályozza a követő jogot. A követő jog kérdése vita tárgyát képezte a jogászok körében, hogy átlássuk a probléma okát, olvassuk el a következő idézetet Kulcsár Eszter munkájából 11, mely egyben meg is világítja a követő jog lényegét: a követő jogdíj intézménye ellentmond a szerzői jog alapelvének, miszerint a szerzői mű védelme elválik, független a mű anyagi hordozójának jogi sorsától, vagyis az eredeti műpéldány elidegenítése nem jár automatikusan a szerzői vagyoni jogok átruházásával és fordítva. Emellett egy másik, a szerzői jogban gyökerező tétel, hogy a szerző műve minden egyes felhasználásáért a felhasználással arányos díjazásban részesül. A képzőművészeti művek hasznosítása lényegében az eredeti műpéldányokhoz kötődik. Hasonló megállapításra jut Pierredon-Fawcett, aki a követő jog lényegét a művész és műve szellemi és nem tisztán gazdasági jószág közötti kapcsolatban látja. Csak az eredeti műpéldány az, amely mint alkotója személyiségének közvetlen és tökéletes kifejeződése képes rendszerint a műélvezet teljességét közvetíteni. Képzőművészeti alkotások esetében tehát, ahogyan arra a fentiekben rámutattunk, nagyobb jelentősége van az eredeti műpéldánynak, mint a kéziratnak vagy az eredeti kottának az irodalomban, illetve a zenében. A művész fő célja az eredeti műpéldány felhasználásának engedélyezése, ahol a tipikus felhasználási cselekmény a műpéldány értékesítése (terjesztése). Az egymást követő eladások nyomán újabb és újabb felhasználói kör számára válik hozzáférhetővé az alkotás, ami egyben lehetővé teszi a megszerzett műben megtestesülő szellemi termék élvezetét is. Ennélfogva az eredeti műpéldány tulajdonjogának visszterhes átruházása szerzői jogilag releváns felhasználáshoz vezet. Ezért a mű felhasználásáért járó szerzői díjazás alapelvének megfelelően a művésznek ellenszolgáltatás jár. A törvény szerint erről a díjazásról lemondani nem lehet, és meghatározásra kerül az is, hogy mi számít képzőművészeti alkotásnak például kép, kollázs, festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás illetve iparművészeti alkotásnak, például falikárpit, kerámia, üvegtárgy 11 Kulcsár Eszter: A követő jog nemzetközi és európai uniós szabályozásának alakulása. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 110. évf. (2005) 3. sz. <online> < http://www.mszh.hu/kiadv/ipsz/200506/01-kulcsar.html#ii > 26
továbbá fotóművészeti alkotásokra is érvényes a követő jog, ha azt maga a szerző készítette. Eredetinek minősülnek azon másolatok is, melyeket a szerző maga készített, és kézjegygyel vagy egyéb ismertető jeggyel ellátta. A törvény szabályozza a szerzői jogi díjazás mértékét is, mely a műalkotás vételárának függvénye: a) 5 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó részében; b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében; c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében; d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében; e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében. (5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget. Az 5000 forintnál alacsonyabb összegű műtárgyak esetén nincs megkötés a díjazás mértékére, illetve az is szabályozott, hogy az euró árfolyamának a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alapul venni, az adott naptári negyedév első napjának megfelelően. A műalkotásért fizetendő díjat nem közvetlenül a szerzőnek, hanem közös jogkezelő szervezetnek kell átutalni, aki eljuttatja a szerzőhöz, vagy jogutódjához. A rendelkezés nemcsak Magyarországi állampolgárokra érvényes, hanem azokra is, akiknek csak tartózkodási helye Magyarország, továbbá minden az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának állampolgárának műve esetén meg kell fizetni a díjat. Ha muzeális intézmény szerzi meg a műalkotást, de nem műkereskedőtől (műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság), akkor nem kell szerzői díjat fizetnie, ha a múzeum működése közvetve sem szolgál jövedelemszerző tevékenységet. 3.3.5 A védelmi idő A védelmi idő mértékét, ahogy olvashattuk az előző leckében 70 évben van meghatározva. A törvény azonban műfajonként eltérő időtartamokat határoz meg, így ha az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó műfajjal van dolgunk, akkor nem 70 éves védelemben kell gondolkodni, hanem: Hangfelvétel esetében a forgalomba hozatalát követő évtől 50 év, ha nem hozzák forgalomba, akkor az elkészítését követő évtől 50 év. Nem rögzített előadások esetén is 50 év a védelmi idő, mely az előadás megtartását követő évtől számítódik. Sugárzott műsorok esetén a nyilvánosságra hozatalt követő évtől 50 év (legyen az alapja vezetéken vagy sugárzott módon történő továbbítás). Filmek esetében a forgalomba hozatal vagy ennek hiányában a film készítését követő évtől 50 év. 27
Ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított 50 éven felül nem hozzák forgalomba, viszont a nyilvánossághoz közvetítik, akkor ez lesz az alapja a védelmi idő számításának. Ha film esetén hamarabb kerül a nyilvánosság elő, mint ahogy forgalomba hozzák, akkor a védelmi idő a korábbi eseménytől, azaz a nyilvánosságra hozatalt követő évtől 50 év. 3.3.6 AZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK VÉDELME Mivel a könyvtárak jelentősen szerepet töltenek be az adatbázisok előállítása során is, ezért érdemes ismerni a vonatkozó szerzői jogi szabályokat. A kérdés fontosságát jól tükrözi Tószegi Zsuzsa tanulmánya, mely a könyvtárak digitalizálási tevékenységét mutatja be: Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a digitalizálás szempontjából a szerzői jogi kérdések a legfontosabbak közé tartoznak. Egy szerzői joggal védett mű esetében, ha nem kapjuk meg a jogtulajdonos hozzájárulását, akkor sem az interneten, sem CD-ROM-on, sem más hordozón nem adhatjuk közre a digitalizált művet márpedig a korábban nyomtatásban megjelent műveket főként azért digitalizáljuk, hogy az interneten vagy CD-ROMon hozzáférhetővé tegyük őket a nagyközönség számára. A szerzői jogi szabályok szerint a digitalizálás a mű többszörözésének minősül, amelynek engedélyezése a szerző kizárólagos joga ezért minden esetben először azt kell megvizsgálnunk: a szerzői jog szempontjából védett műről van-e szó? Ha nem, akkor nincs akadálya a digitalizálásnak. Ha igen, akkor fel kell kutatnunk a szerző(ke)t (illetve a jogtulajdonosokat), meg kell velük kötni a felhasználási szerződést, és csak ezután kezdődhet a munka. 12 Nézzük meg, milyen jogokat követel meg és biztosít a szerzői jogi törvény! Az adatbázis készítőjének hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmát másolják, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék közvetítéssel, vagy az adatbázis példányainak terjesztésével. Ha csak egy részét szeretnénk másolni egy adatbázisnak, akkor a törvény arra vonatkozik, hogy az adatbázis kisebb része ismételten és rendszeresen akkor nem másolható, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit. Mindezen tevékenységekért, melyeket eddig említettünk az adatbázis előállítójának díjazás jár. Az adatbázis készítőjének az számít, aki kezdeményezte az adatbázis előállítását, és biztosította a hozzá szükséges ráfordításokat. Az adatbázis előállítóját akkor is megilletik a szerzői jogok, ha az adatbázis tartalma is szerzői jogi védelem alatt áll, de akkor is, ha a tartalma nem áll (vagy nem állhat) szerzői jogi védelem alatt, ugyanis az adatbázis előállítójának jogai nincsenek kapcsolatban az adatbázisban szereplő művek szerzőinek jogaival. Az adatbázisok előállítóinak védelme minden Európai Gazdasági Térség területén élő személy vagy székhelyű társaság esetén érvényes, vagy legalábbis a működése kapcsolódik a térség gazdaságához. 12 Tószegi Zsuzsanna: A szövegdigitalizálás döntési folyamata. In: Könyvtári Figyelő, 2006. 2. sz. <online><http://epa.oszk.hu/00100/00143/00059/toszegi.html > 28