6. óra Szerzői mű fogalma. MOME Kulturális jog /2. Szerzői mű fogalma. Egyéni ősz október 29. Dr. Tóth Péter Benjamin

Átírás

1 MOME Kulturális jog / ősz 6. óra Szerzői mű fogalma október 29. Szerzői mű fogalma Egyéni Az irodalom, a tudomány és a művészet minden egyéni, eredeti alkotása. Az alkotó személyiségéből fakad Alkotói mozgástér

2 ilyen még nem volt Nem szolgai másolat eredeti Párhuzamos alkotás? Szabadalomnál, védjegynél előfordulhat Ld. Alexander Bell vs. Elisha Gray: telefon Megoldást a lajstromozási elsőbbség jelent Szerzői jogban nincs ilyen! Minden ember különböző, egyéni jelleg szükséges! Ha két műegyforma, akkor vagy másolásról van szó vagy nem volt kellőalkotói mozgástér, tehát nem mű idea vs. expression Amit a szerzői jog véd, az Nem az ötlet Nem a stílus Nem a tartalom Nem az alapvető építőkocka what is a 4 chord song? I Hanem a kifejezés(expression)

3 Az a fránya köznyelv gondolatszövedék Hétköznapi beszédünk erősen kötődik a tárgyakhoz, akkor is, amikor kifejezetten szellemi javakról beszélünk. Például: könyv lemez kotta DVD festmény fénykép épület és ugyanez helyesen: könyv irodalmi mű lemez zenemű kotta zenemű DVD filmalkotás festmény képzőművészeti alkotás fénykép fotóművészeti alkotás épület építészeti alkotás milyen jogokat vettem? Ez a gondolat ad választ arra a most már látjuk buta kérdésre is, hogy amikor veszek egy könyvet / CD-t / DVD-t, milyen jogot kaptam. Helyes válasz: A könyv az enyém lett, de az irodalmi műnem A CD az enyém lett, de a zeneműnem A festmény az enyém lett, de a képzőművészeti alkotás nem!

4 Fogódzók 1./ Az Szjt. felsorolja a legtipikusabb műfajtákat a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzátartozódokumentáció(a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű(a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonlómódon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez- és díszletterv, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. Fogódzók 2./ Az Szjt. néhány tárgyról kimondja, hogy nem állhat szerzői jogi védelem alatt: egyes hivatalos rendelkezések(funkcióhoz kötött a gyakorlat szerint!) jogszabályok, indokolás, szakértői vélemény, szakdolgozat az ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek az alkotás építőkockái: ritmus, írói stílus, harmóniák, szavak, színek, stb. a folklórkifejeződései. de az erre épülő alkotások védelme fennáll. és egy fontos alapelv: a védelem nem függ esztétikai értékítélettől Elég alacsonyan van a küszöb Mégis: a komplexebb alkotást könnyebb megvédeni Fontos! Ez nem jogdogmatikai okok miatt van itt, hanem tisztán bizonyítási okok miatt Minél szimplább a mű, annál könnyebb átverni a szakértőt A szerzői jog keletkezése avagy hol kell levédetni? SEHOL!

5 Formalitásmentes oltalom elve A szerzői jog automatikusan keletkezik. Berni Uniós Egyezményben rögzített szabály! A mű létrejöttének pillanatától Magyar törvény szerint még a műrögzítése sem állítható a védelem feltételéül Formalitásmentes oltalom elve Oka: Nagyobb fokú egyediség Előnye: minden szerzőnek van rá lehetősége (olcsó) kisebb adminisztráció Hátránya: bizonyítási nehézségek, két szempontból: tárgyi: eléri a védelmi szintet vagy nem? (parkolójegy) személyi: honnan tudhatjuk, hogy ki a mű szerzője? Megoldás: Megoldás #1:vélelem. De: formalitásmentes oltalom miatt igen gyenge. Azt kell szerzőnek tekinteni (az ellenkező bebizonyításáig), Akinek a neve feltüntetésre kerül a művön. Megoldás #2:Mégis levédetni : műnyilvántartásba vétel műjegyzékbe vétel közjegyzői letétbe adás de más bizonyítás is mindig lehet. Álmegoldás Csak itt nálunk, Magyarországon Alvélelem Ha a név nem került feltüntetésre, akkor azt kell szerzőnek tekinteni, aki az SZTNH-hoz bejelentette a művet. Ha ez sincs, azt kell szerzőnek tekinteni, aki közös jogkezelő szervezetnél bejelentette a művet Ez egyértelműen rossz szabály! Hamis név feltüntetésével megverhető Ezek a bejelentési formák alkalmasak arra is, hogy az 1. helyi vélelmet megdöntsék!

6 Szabályozás pillérei 7. óra Szerzői jogok és korlátaik november 5. I. Jogok és korlátaik II. Jogkezelés III. Jogérvényesítés 1. Nyilvánosságra hozatal Az I. pillérben SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK Az első nyilvánosságra hozatal csak a szerző engedélyével történhet meg. mű lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. szerző halála után fellelt művet ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a szerzőazt nyilvánosságra hozatalra szánta.

7 1. Nyilvánosságra hozatal Negatív oldala: már nyilvánosságra került műveinek visszavonása, de ez jogátruházás esetén nem érinti a felhasználást, és komoly feltételekhez kötve: az csak alapos okból, írásban történhet, és köteles a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. ( kártalanítás ) 2. Névjog művön, műre vonatkozóközleményen feltüntessék kérheti a névmegjelölés nélküli vagy felvett név alkalmazását is szerzői minőségét ne vonják kétségbe függ a felhasználás jellegétől tehát nem minden felhasználási forma esetén azonos e jog tartalma. Művésznevek Nem szerzői jog, hanem Ptk. alapján Mindenkinek joga van a névviselésre Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járótevékenységet mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül felvett névvel is lehet folytatni. NINCS kötelezőbejelentés. Összetéveszthetőség esetén módosítás kérhető. 3. Mű egységének védelme A szerzőszemélyhez főződőjogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása olyan megváltoztatása, amely a becsületére vagy hírnevére sérelmes.

8 A szerzői jogi kérdés: a másik csokor VAGYONI JOGOK Ha van előttem egy szellemi termék, és azt valahogyan használni, hasznosítani szeretném: kell engedélyt kérnem és/vagy jogdíjat fizetnem? 30 Védett mű? 1. lépcső: Védett mű? NEM IGEN Felhasználás? Mi a szerzői műfogalma? (múlt óra) NEM NEM KELL IGEN IGEN Szabad felhasználás? NEM KELL 31 Mennyi a védelmi idő? pma 70 év utoljára elhunyt szerzőtárs ismeretlen szerző Kapcsolódó jogok 32

9 2. lépcső: Felhasználás /1 Felhasználás : másolatkészítés + nyilvánosság számára elérhetővé tétel 2. lépcső: Felhasználás /2 Felhasználás : másolatkészítés + nyilvánosság számára elérhetővé tétel Nyilvánosság, mint kulcsfogalom! szűk családi, baráti körön kívüli személyek tényleges vagy potenciális Nyilvánosság, mint kulcsfogalom! szűk családi, baráti körön kívüli személyek tényleges vagy potenciális Típusai: 2. lépcső: Felhasználás /3 többszörözés(rögzítés + másolatkészítés) terjesztés(csak dologi formában! nyilvános előadás(élő + gépi eszközel) nyilvánossághoz közvetítés(távoli közönség) átdolgozás műfajon belül (pl. zenei) műfajok között (pl. megfilmesítés) fordítás 2. lépcső: Felhasználás /4 Részletek felhasználása: a mű bármely azonosítható részlete de: alapvető építőkockák nem! 30 mp ingyen -MÍTOSZ! Díjazás vélelme a felhasználási engedélyért cserébe díj jár (=jogdíj) 35 36

10 3. lépcső: Szabad felhasználás/1 Kivétel a szerző engedélyezési joga alól 3. lépcső: Szabad felhasználás/2 Kivétel a szerző engedélyezési joga alól Háromlépcsős teszt: kivételes esetre vonatkozik nem sérelmes a mű rendes felhasználására nem sérti a szerzőjogos érdekeit Háromlépcsős teszt: kivételes esetre vonatkozik nem sérelmes a mű rendes felhasználására nem sérti a szerzőjogos érdekeit Tisztességesség Tisztességesség lépcső: Szabad felhasználás/3 Főbb esetkörök: idézés+átvétel magáncélú másolatkészítés iskola, könyvtár, múzeum, archívum másolás + közzététel + efemer könyvtári kölcsönzés (PLR) sajtó nyilvános előadási esetek fogyatékkal élők Idézés Idézés: műrövid részletének átvétele saját műben. Feltételei: a műnek csak részlete idézhető idézési cél által indokolt terjedelemben az eredetihez híven forrás és szerző feltüntetésével csak saját alkotásban! - jól elkülöníthetően Kapcsolat tudományos / szakmai etikával 39 40

11 Magáncélú másolatkészítés Régi szabály - új technikai környezet tárcsás magnók - videomagnók - CD/DVD felvevők 3 lépcsős teszt sérül 1965 Németország: kompenzációs díj szerzői jog egyik alapelve: ahol jövedelmet termel a művek felhasználása cserébe a magánmásolás szabad Nálunk: kép- és hanghordozókra, 5 közös jogkezelő szervezet Vizuális alkotások építészeti alkotások és műszakilétesítmény-tervek esetében nem végezhető még magáncélú másolatkészítés vizuális alkotásból idézni nem lehet tudományos ismeretterjesztőelőadás, iskolai oktatás céljára vizuális alkotás szabadon felhasználható a szabadban, nyilvános helyen, állandójelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható Szabályozás pillérei 8. óra Szerzői jogok és korlátaik november 19. I. Jogok és korlátaik II. Jogkezelés III. Jogérvényesítés

12 Elsődleges jogosultak II. PILLÉR Jogkezelés Szerző Előadóművész Hangfelvétel-előállító Filmelőállító Adatbázis-előállító Jogutódlás - természetes személyek Öröklési jog általános szabályai szerint mindig van örökös Végintézkedés elsőbbsége Ennek hiányában: törvényes öröklés 1.leszármazók (+ házastárs haszonélvezeti joga) 2.házastárs 3.felmenők és távolabbi rokonok 4.Állam Új Ptk. újdonságai Jogutódlás - jogi személyek Megszűnés jogutódlással átalakulás egyesülés szétválás Minden jog és kötelezettség átszáll Megszűnés jogutódlás nélkül 47 48

13 Jogutódlás - jogátruházás Személyhez fűződő jogok: soha nem ruházhatók át Vagyoni jogok általában nem ruházhatók át, kivéve reklámozás céljára írt mű adatbázis film szoftver munkaviszony Egyedi joggyakorlás szerződés függő helyzet: munkaszerződés független helyzet: felhasználási szerződés Munkaszerződés ha munkaviszonyból folyó(tehát: munkaköri) kötelezettség a mű alkotása a műátadásával a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg a munkáltatómegszerzi a vagyoni jogok teljességét (jogátruházás!) Felhasználási szerződés /1 Szerződési szabadság, de: in dubio pro auctoris életműszerződés tilalma írásbeliség 51 52

14 Felhasználási szerződés /2 Jövőben megalkotandó mű a felhasználójogosult a művet kijavításra (kétszer is) visszaadni ha nem végzi el: elállhat a felhasználóa szerződéstől (díjfizetés nincs) / lényegét nem érintő változtatásokat a felhasználó végrehajthatja ha elvégzi, de nem alkalmas így sem a felhasználásra: mérsékelt díjazás illeti a szerzőt. Szerződési tudnivalók/1 A szerződés: két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata. Írásban / Szóban / Ráutaló magatartással Szerződési tudnivalók/2 Felhasználási szerződés tartalmi elemei: Felek megnevezése Mű megnevezése Felhasználási jog terjedelme (+ 3. személyre átengedhető?) Időbeli hatály ( opciós jog ) Területi hatály Kizárólagosság (kiadói szerződés!) Megírás, átadás-átvétel részletei Szerződés felmondása - rendes és rendkívüli Jogdíj (egyösszegű? százalékos? kettő kombinációja?) Egyebek (tiszteletpéldányok, felhasználófellépési joga, szerző névjoga, későbbi átdolgozások engedélyezése, stb.) Szerződési tudnivalók/3 Két általános jótanács: stratégiai jelentőségűkérdéseket előre tisztázni magunkban hogyan lehet felmondani a szerződést? (Ronin) 55 56

15 Privátszféra vs. szerzői jog óra A digitális korszak szerzői joga november 26. [A.] A szerzői jog kezdetei: Könyvkiadói monopóliumok (1501 Németo.) Stuart Anna dekrétuma (1709 Anglia) befektetés védelme magánemberek: befogadók (sem) Privátszféra vs. szerzői jog 2. Privátszféra vs. szerzői jog 3. [B.] XIX. sz. második fele Berni Uniós Egyezmény műérzékelés: nem releváns felhasználási csel. tipikus felhasználási cselekmények: nyilvánosság ld.: előadás, terjesztés, később: közvetítés ahol mégis felhasználás: kivétel ld. másolatkészítés [C.] Technikai fejlődés érdekek összeütközése magánmásolások tömegessége a XX. sz. második felében lakossági másolási berendezések megjelenése jelentős eltolódás

16 Privátszféra vs. szerzői jog 4. [D.] Szoftver Műélvezet is engedélyköteles felhasználás futtatás: többszörözés Nincs szabad felhasználás csak a jogszerűfelhasználóvégezhet bizonyos cselekményeket engedélykérés, díjfizetés nélkül. engedély nélkül kiadott könyv vevője vs. engedély nélkül kiadott szoftver vevője Privátszféra vs. szerzői jog 5. [E.] Internet Művek befogadói a puszta érzékelés is letöltést, tehát felhasználási cselekményt, többszörözést igényel! Művek közvetítői nemcsak hatalmas médiabirodalmak, hanem egyszerű magánszemélyek (gimnazisták, egyetemisták) is nagy számban Művek létrehozói otthon is stúdióminőségű felvétel készíthető. minden korábbinál több szerző Szabályozott jogviszonyok Nemzetközi és európai vizeken JOGI SZABÁLYOZÁS Kezdetben: one-to-many műfelhasználás könyvkiadás rádió, televízió Digitális korszak many-to-many műfelhasználás szerző saját felhasználása technikai lehetősége fájlcsere

17 WIPO Internet-szerződések 1. [A.] Előzmények Berni Uniós Egyezmény felülvizsgálat (1971) globális kereskedelem (WTO, TRIPS, 1994) jogérvényesítési szabályok, vitarendezés közben: internet jelensége WIPO WIPO Copyright Treaty (WCT) WIPO Performances and Phonograms Treaty (WPPT) WIPO Internet-szerződések 2. [B.] Digitális agenda B.1. Többszörözési jog alkalmazása futólagos rögzítések sorozata élénk vita végül egyeztetett nyilatkozat: BUE alkalmazandó, elektronikus memóriákra is WIPO Internet-szerződések 3. [B.] Digitális agenda B.2. internetes átvitelre vonatkozó jog példányonkénti terjesztés rádiós-televíziós sugárzás sui generis jog umbrella solution: hozzáférhetıvététel olyan módon, hogy a közönség tagjai egyénileg választhatják meg honnan és mikor férnek hozzá (mobil távközlés!) WIPO Internet-szerződések 4. [B.] Digitális agenda B.3. Kivételek háromlépcsős teszt kiterjesztése egyeztetett nyil.: kivételek kiterjeszthetők fejlődő országok törekvése

18 WIPO Internet-szerződések 5. [B.] Digitális agenda B.4. Műszaki védelmi eszközök, jogkezelési adatok cél: a megnyílóműszaki védelmi lehetőségeknek jogi védelmet adni talán csak rövid kitérő? Európai jogalkotás azóta 2000/31/EKsz. irányelv az elektronikus kereskedelemről (...) (Elker.) 2001/29/EKsz. irányelv a szerzői jogok információs társadalomban való érvényesüléséről (Infosoc.) 2004/48/EK. sz. irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (Enforcement) Hatásos műszaki intézkedések (TPM) megjelenése Másolásvédelem? DRM ESZKÖZÖK 1.) tömeges felhasználások (korábban legfeljebb a műérzékelés lehetett tömeges), amelyeket jogilag korlátozni szinte lehetetlen, technikailag korlátozni elképzelhető. [2.) a szerzői jog a tényleges uralom hiánya miatt jött létre. A tényleges tulajdonhoz hasonlóan nem lehetett lopásgátlást csinálni. Bizonyos területeken vissza lehet szerezni a természettől való uralmat!] 72

19 TPM-től DRM-ig the answer to the machine is in the machine (Charles Clark) hatásos műszaki intézkedések WIPO Infosoc-irányelv (2001/29/EK, 6. cikk) Szjt. 95., Btk. 329/B. DRM-jelenség és problémakör DRM = digital rights management Mi a DRM? Digitális jogkezelés vagy Digitális jogok kezelése? Informatikai fogalom Digitális formában létező tartalmakhoz való hozzáférést, azokkal valódigitális műveleteket korlátozóvagy gátló+ ezt kiegészítőműszaki megoldások Szjt. 95. A TPM szabályozása fogalma nem engedélyezett cselekmények megelőzése, megakadályozása hatásosság tiltott cselekmények megkerülés kiegészítő cselekmények Konfliktusforrások TPM-nél a szerzői jogi korlátok nem léteznek, csak technikaiak Tárgyi hatály? Védelmi idő? Engedélyköteles felhasználások? Jogkimerülés? Joggyakorlási feltételek? Szabad felhasználás? konfliktus: szerzői jog által nem tiltott felhasználás lehetetlennététele. közterület elkerítése? NEM! 75 76

20 Konfliktusok hatályos megoldás Szjt. 95/A. és 105/A. szabad felhasználás kedvezményezettje kimerítő lista tegye lehetővé a szabad felhasználást jogszerű hozzáférés feltétel! Egyeztető Testület Főv. Bír. jogszerűen online közzétett anyagokra nem vonatkozik! 80

21 DRM -csak kitérővolt? Kiadók erőltették Jon Lech Johansen (norvég tinédzser): DeCSS ügy itunes áttörés: DRM nélküli verziók Máig vita tárgya (pl: e-book) Előfizetéses szolgáltatásoknál nélkülözhetetlen Merre tovább? ALTERNATÍV UTAK Alternatív utak 1. SABAM vs. TISCALI (Scarlet) ügy az ISP szűrési kötelezettsége Jogi háttér: 2000/31/EK: nincs monitoring kötelezettség, de tudomásszerzés esetén eltávolítás 2004/48/EK: közreműködők eltávolítási és adatszolgáltatási felelőssége Európai Bíróság: aránytalan igény lenne egy teljes repertoárra nézve Visszatérő kérdés: ISP szerepe Alternatív utak 2. Francia modell: graduated response alapötlet: a meglévő szankciók túlzók lényeg: három felszólítás az ISP segítségével szankció csak a harmadiknál - internetkapcsolat korlátozása másutt: EMI vs. Eircom ügy, NZL, Dél-Korea EU Parlament: Telecom package alapvető jog a korlátlan internet-hozzáférés? Negatív sajtó Új utak, szerzıi jog 83 Új utak, szerzıi jog 84

22 Alternatív utak 3. Előfizetési díjas, all you can eat szolgáltatások p2p versenytársa lehet? (skandináv tapasztalatok!) Spotify Deezer, Korlátlanzene.hu Problémák jogok összegereblyézése képes fenntartható modellé válni? STIM javaslat: Alternatív utak 4. kiindulópont: a p2p a legjobb szolgáltatás, ráadásul megszüntetése lehetetlen következtetés: nem perelni, hanem jogosítani: átalánydíjért szerződéses alapon jogot kapja: a fájlcserélőmagánszemély, ISP-k közreműködésével opt-out lehetőség mindkét oldalon csak kommunikációs trükk? (elhalt) Új utak, szerzıi jog 85 Új utak, szerzıi jog 86 Alternatív utak 5. Global licence elképzelés: kiindulópont: azonos következtetés: törvényi engedély, átalánydíj Nemzetközi egyezményekbe ütközne? Mennyire lenne népszerű? Hányfelé kellene osztani? SABAM javaslat: 1 euró/előfizető/hó Csak kommunikáció? (ez is elhalt) 10. óra Egyebek december 3. Új utak, szerzıi jog 87

23 Linkek Letöltés. Lopás? (Prezentáció) CISAC: what is a creator? CISAC: what is a creative work? YouTube Copyright School: