Devizahitelesek MSZP: a kormány kezdjen tárgyalásokat a pénzügyi szakemberekkel és az ellenzékkel

2011.09.12 hétfő Devizahitelesek MSZP: a kormány kezdjen tárgyalásokat a pénzügyi szakemberekkel és az ellenzékkel Munka törvénykönyve Az MSZP parlament elé viszi a szakszervezetek javaslatait Mesterházy: igazságtalanabbá válik a választási rendszer Az ember, aki sohasem hazudott Devizahitelek - MSZP: a kormány kezdjen párbeszédet a tehermegosztásról! Nemzetpolitikai kerekasztalt kezdeményezett az MSZP elnöke Balogh András: a terrorizmus nem szűnt mega szocialisták a parlamentbe viszik a szakszervezeti javaslatokat OGY - MSZP: Eger is legyen "leghősiesebb város" Bennfentes kereskedés gyanúja miatt a pénzügyi felügyelethez fordul az MSZP Sukoró-ügy - Nem szavazza meg Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését az MSZP Hiába a szómágia

A Fidesz megszünteti a bírói önigazgatást Hova tűnt az adófizetők egy százalékos felajánlása? 9/11: Soha ne felejtsük! A fele sem igaz Újpest eladósítására készül a fideszes Wintermantel Zsolt! Addig beszélhetünk a munkavállalók jogairól, amíg vannak munkahelyek Giró-Szász András: minőségi csere és megtakarítás az új szóvivővel A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon: http://mszp.hu/calendar

Devizahitelesek MSZP: a kormány kezdjen tárgyalásokat a pénzügyi szakemberekkel és az ellenzékkel Budapest, 2011. szeptember 10., szombat (MTI) Az MSZP véleménye szerint a Fidesz pénteki javaslata nem jelent érdemi megoldást a devizahitelesek problémáira, ezért Burány Sándor arra szólította fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a pénzügyi szakemberekkel és az ellenzéki pártokkal. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának szocialista tagja szombati, az OTP Nádor utcai székháza előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Lázár János pénteki bejelentése nem ad érdemi megoldást a devizahitelesek problémáira, ráadásul többet ártott, mint használt, mert a devizahitelesek nagy részét a korábbinál is nehezebb helyzetbe hozza. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ha a forint árfolyama tovább romlik a svájci frankhoz képest, akkor a törlesztőrészletek is tovább fognak nőni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hitelfelvevők nagy része nem tud élni a végtörlesztés lehetőségével, mert nincsen hozzá elegendő megtakarítása. A képviselő ezért arra is felszólította a Fideszt, hogy nézzen szembe a tényekkel és ( ) őszintén mondja meg Magyarországnak, hogy hazudott, amikor az állította, hogy pénzügyi szabadságharcunk sikerrel járt. Burány Sándor kijelentette, hogy a Fidesz már bebizonyította, segíteni nem képes, de ártani még tud. A gazdaságpolitikában amit csinál, azt legjobban az ámokfutás szó jellemzi fogalmazott. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a fideszes politikusok felelőtlen nyilatkozatai több kárt okoztak a hazai devizahiteleseknek, mint amennyi kárt tudna okozni a világ valamennyi jegybankja. Munka törvénykönyve Az MSZP parlament elé viszi a szakszervezetek javaslatait Budapest, 2011. szeptember 10., szombat (MTI) Az MSZP valamennyi szakszervezeti javaslatot a parlament elé terjeszt az új Munka törvénykönyvéről szóló, várhatóan a következő hetekben kezdődő parlamenti vitában mondta Gúr Nándor, a szocialista párt foglalkoztatáspolitikai tagozatának elnöke szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. Az ellenzéki parlamenti képviselő úgy fogalmazott, pártja még azokat az előterjesztéseket is az Országgyűlés elé kívánja vinni, amelyekkel nem ért

egyet, így pótolva valamelyest a Munka törvénykönyve koncepciójának elmaradt társadalmi egyeztetését. Gúr Nándor megerősítette, hogy az MSZP elfogadhatatlannak tartja az új Munka törvénykönyve jelenlegi tervezetét, mivel számos ponton sérti a munkavállalók érdekeit és jogait. Példaként említette, hogy a jövőben többet kellene dolgozni ugyanannyi vagy kevesebb bérért, továbbá kötöttebbé válnának a szabadságolás szabályai, illetve kibővülne a dolgozók kártérítési felelőssége. Kiemelte: a kormánynak a hasonló koncepciók készítése helyett olyan, az emberek mindennapi életét segítő intézkedéseket kellene tennie, mint amilyen a többkulcsos adó bevezetése, vagy a munkára rakodó járulékok csökkentése. Gúr Nándor jelezte, az MSZP az ország több pontján is demonstrációkat szervez a kormánynak a munka világát érintő tervei ellen. Mesterházy: igazságtalanabbá válik a választási rendszer Budapest, 2011. szeptember 11., vasárnap (MTI) - Mesterházy Attila szerint a kormányülésen és a Fidesz-KDNP frakciószövetség ülésén született döntések nyomán igazságtalanabbá válik a választási rendszer, "szétcincálják" a bírósági rendszert és romlik majd az önkormányzatok helyzete is. Az MSZP elnök-frakcióvezetője vasárnapi, a hét legfontosabb eseményeiről szóló, az MTI-hez is eljuttatott blogbejegyzésében a parlamenti választási rendszer átalakításával kapcsolatban azt írta, a Fidesz "tudatosan úgy döntött, hogy minél több szavazatnak kell elvesznie, s hogy eltorzítják a rendszert. A választási eredmény a jövőben kevésbé fejezi majd ki a leadott szavazatok arányát, mint most". Mesterházy Attila véleménye szerint új intézkedésekkel "cincálják szét" a bírósági rendszert, és döntöttek az önkormányzatiság "kivégzéséről" is, mert az iskolák és egészségügyi intézmények állami felügyelet alá vonása teljesen kivonja a helyiek kezéből az intézmények felügyeletét. A szocialista politikus a tervezett 40 milliárd forint értékű áfabehajtást "hasszámnak" nevezi, mert véleménye szerint semmiféle magyarázat nincs annak nagyságára, illetve arra sem, hogy mire alapozzák azt a várakozást, hogy ezt a pénzt ténylegesen be is lehet majd szedni. Mesterházy Attila úgy ítéli meg, hogy a "kormány egyebet sem tud tenni a költségvetési politikában, csakis az elődei, meg az emberek által felhalmozott pénzt elkölteni". Véleménye szerint a "nyugdíjvagyon elkobzása" nélkül 7 százalékos hiány lenne az idei költségvetésben. A miniszterelnök tettei alapján "hivatalosan is kijelenthető, hogy Orbán Viktor az adóemelés kormányát vezeti" - írta az MSZP elnöke. Ezt azzal indokolta, hogy emelkedik a jövedéki adó és a dízelolaj adója. Elemzése szerint ez tovagyűrűzik a gazdaságban, további áremeléseket okoz a feketegazdaság malmára hajtva a vizet. Mesterházy Attila a devizahitelesek végtörlesztésével kapcsolatos bejelentést úgy értékeli, a "Fidesz feltette a fizessenek a bankok című lemezt, de közben megint bedönti a forintot, nehéz helyzetbe hozva százezreket egy ostoba ötlet miatt". Szavai szerint, ha mégis megvalósítanák ezt az "őrültséget", azzal lehetetlenné tennék, hogy a bankok finanszírozzák a hazai vállalkozásokat. "E nélkül pedig marad a növekedés Matolcsy György által elért szintje, a kerek nulla" - írta a politikus.

Az ember, aki sohasem hazudott www.mesterhazyattila.hu 2011. szeptember 11. Orbán Viktor, aki sohasem hazudott, azt várja tőlünk, hogy ne a szavai, hanem a tettei alapján ítéljük meg a munkáját. Rendben, miniszterelnök úr! Beszéljenek a szavai helyett a tettei! Napokat töltött ülésezéssel a héten a kormány és a kormánypárti frakciószövetség. Mit intéztek el? Először is, a parlamenti választási rendszert igazságtalanabbá teszik a jelenleginél. A Fidesz tudatosan úgy döntött, hogy minél több szavazatnak kell elvesznie, s hogy eltorzítják a rendszert. A választási eredmény a jövőben kevésbé fejezi majd ki a leadott szavazatok arányát, mint most. Eldöntötték továbbá, hogy milyen konkrét intézkedésekkel cincálják szét a bírósági rendszert. Az igazságszolgáltatásának azt az ágát, amelyet eddig a Fidesz még nem hajtott uralma alá. Emellett döntöttek az önkormányzatiság kivégzéséről. Az iskolák és egészségügyi intézmények állami felügyelet alá vonása teljesen kivonja a helyiek kezéből az intézmények felügyeletét. Olyan iskolákról, rendelőkről, kórházakról van szó, amelyekre a települések hatalmas áldozatok árán sok pénzt költöttek. Most ezeket az állam magához vonja, közben viszont az önkormányzatok által a rendszerekbe forgatott pluszforrásokat a kormány képtelen pótolni. A helyzet nagyon úgy fest, hogy lesznek állami intézmények, de nem lesz rájuk pénz, továbbá lesznek névleges önkormányzatok, de valójában a megyei és járási helytartók - mind fideszes politikusok - tartják majd kézben a helyi ügyeket. Az egész országot betagolják a Fidesz pártgépezetébe. Ha ez nem volna elég, tovább zajlik az oktatási rendszer szétdúlása. Az oktatási államtitkárság egyes javaslatai 50, mások inkább 100 évvel vetnék vissza a magyar közoktatási rendszert. A pedagógusok életpálya-modelljére pedig a forradalmi gazdaságpolitika nem tud pénzt adni. Se intézményfenntartásra, se béremelésre nem jut majd pénz a következő években. Jól nézünk ki. Amit meg a költségvetés és a gazdaságpolitika kapcsán művel a kabinet, azt lassan már minősíteni sem lehet. Két teljes napot szántak arra, hogy az idei költségvetésben tátongó 100 milliárdos lyukat betömjék, mégsem sikerült. A beharangozott 40 milliárd forint értékű áfa-behajtásra mifelénk azt mondják, hogy "hasszám". Semmiféle magyarázat nincs arra, miért pont ennyi pénzt remélnek a szigorúbb beszedéstől (amire persze nincs ember a NAV-nál), s mire alapozzák azt a várakozást, hogy ezt a pénzt ténylegesen be is lehet majd szedni. Fontos látni: a kormány egyebet sem tud tenni a költségvetési politikában, csakis az elődei, meg az emberek által felhalmozott pénzt elkölteni. Hiszen miből csökkent Orbán Viktor államadósságot? A devizatartalékból és az elrabolt magánnyugdíjpénztári vagyonból. Orbán Viktor bejelentése az adósságcsökkentés kapcsán semmi másról nem szól, mint hogy kitűnően el tudja költeni mások pénzét. Pontosan tudjuk, hogy a nyugdíjvagyon elkobzása nélkül 7 százalékos hiány lenne az idei költségvetésben. Így gazdálkodik az Orbán-kormány. Mivel a miniszterelnök kérésére következetesen csak a tetteit és nem a szavait figyeljük, ezért hivatalosan is kijelenthető, hogy Orbán Viktor az adóemelés kormányát vezeti. Hiszen emelkedik a jövedéki adó és a dízelolaj adója. Ez bizony tovagyűrűzik a gazdaságban, további áremeléseket okoz a feketegazdaság malmára hajtva a vizet.

Mondhat bármit Matolcsy György, beszélhet kompenzációról Szijjártó Péter, a tett, amire figyelni kell: adóemelés. Közgazdászok sora figyelmeztet arra, hogy 2012 már nem vészelhető át a jelenlegi gazdaságpolitikai nyomvonalon haladva. A kormány, meg a kormánypárti frakciók azonban nem foglalkoznak a jövő évvel. Lazán hágják át a saját maguk által hozott törvényt, miszerint augusztus végére el kell juttatni a Költségvetési Tanácshoz a költségvetés tervezetét. Még tervezet sincs! Csak egy röpdolgozat, amelyben nincsenek számok. Ez komolytalan, méltatlan, felelőtlen. A hét csúcspontja azonban alighanem a devizahitelesek végtörlesztésével kapcsolatos bejelentés volt. Értem én, hogy a Fidesz feltette a "fizessenek a bankok" című lemezt, de közben megint bedönti a forintot, nehéz helyzetbe hozva százezreket egy ostoba ötlet miatt. Ha mégis megvalósítanák ezt az őrültséget, azzal lehetetlenné tennék, hogy a bankok finanszírozzák a hazai vállalkozásokat. E nélkül pedig marad a növekedés Matolcsy György által elért szintje, a kerek nulla. A tettek tehát beszédesek, figyelünk is rájuk. Dilettantizmusról, arroganciáról, felelőtlenségről, háborús logikáról beszélnek. Egész Magyarország érdeke, hogy a demokraták megállítsák ezt a esztelen háborúskodást. Devizahitelek - MSZP: a kormány kezdjen párbeszédet a tehermegosztásról! Budapest, 2011. szeptember 11., vasárnap (MTI) - Az MSZP szerint a kormánynak párbeszédet kellene kezdeményeznie annak érdekében, hogy olyan tehermegosztás szülessen a nehéz helyzetbe került devizahitelesek megsegítésére, amely nem veszélyezteti sem az állam, sem a pénzügyi szektor működését. Tóbiás József, a szocialista párt frakcióigazgatója vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján jó szándékúnak, ugyanakkor megalapozatlannak és kidolgozatlannak nevezte a Fidesz-KDNP javaslatát a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő visszafizetésére. Mint mondta, egy ilyen lépés szembe menne a kabinet összes eddigi, a devizahitelekről szóló lépésével, emellett összeomlással fenyegetné a teljes pénzügyi rendszert, ami az eredeti szándéktól várt előnyöknél is sokkal nagyobb gazdasági és társadalmi veszteséggel járhat. Az ellenzéki politikus kiemelte: az ősz a társadalmi konfliktusok kezelésének időszaka lesz, ezt azonban csak egyeztetés, vagyis az érdekek ütköztetésével lehetne hatékonyan elvégezni, amelyre - szerinte - a kormány képtelen. Tóbiás József úgy fogalmazott, a munka törvénykönyvének koncepciója már azt mutatja, Magyarországon megszűnt a közösségi érdekképviselet lehetősége, a jövőben mindenki csak magára számíthat, arra, hogy egyénileg mely jogait képes érvényesíteni a munkáltatóval szemben. Hozzátette: a jó irányba haladó változtatásokhoz az egészségügy és az oktatás területén is szükség lenne az állam és az érintettek párbeszédére, ám a kabinet ezen ágazatokban sem hajlandó erre, csak azokra kíváncsi, akik egy véleményen vannak vele.

A kormány vasárnap tárgyal a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének lehetőségéről. Az indítványt a Fidesz-KDNP frakciószövetség tette hajdúszoboszlói ülésén. Lázár János Fideszfrakcióvezető pénteken közölte: javaslatuk szerint a svájci frankot 180, az eurót 250 forintos árfolyamon végtörleszthetnék a hitelesek, a tranzakció teljes költségét pedig a bankoknak kellene viselniük. Ha a kormány elfogadja az indítványt, a végtörlesztési lehetőséget három hónapig az eddig felmondott szerződésekre is megnyitják - tette hozzá a frakcióvezető. Nemzetpolitikai kerekasztalt kezdeményezett az MSZP elnöke Budapest, 2011. szeptember 11., vasárnap (MTI) - Nemzetpolitikai szakértői kerekasztal létrehozását kezdeményezte határon túli szervezetek bevonásával vasárnap az MSZP elnöke. Mesterházy Attila ezt azután közölte az MTI-vel, hogy az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány balatonlellei táborának helyszínén tárgyalást folytatott Gajdos Istvánnal, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, Juhász Sándorral, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége vezetőjével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. A szocialista politikus elmondta: az MSZP célja, hogy az eddiginél intenzívebb kapcsolatot tartson a határon túli magyar szervezetekkel, és párbeszéden alapuló aktív nemzetpolitikát folytasson. Ennek egyike elemeként kezdte meg működését az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány, amelyet a pártelnök nemzetpolitikai szakértői kerekasztal létrehozására kért fel. Az egyeztető fórum - amelybe minden határon túli régió egy-egy szakértőjét kérik fel - lehetőséget ad a határon túli magyar közösségek problémáinak megfogalmazására és a kormány nemzetpolitikai tevékenységének értékelésére - mondta Mesterházy Attila, hozzátéve: a kerekasztaltól azt várja, hogy javaslatokkal segítse az MSZP nemzetpolitikájának alakítását. Az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítvány magyarországi és szomszédos országokban élő fiatal magyar politikusok, szakértők részvételével rendezte meg az Európai Ifjúsági Akadémia Táborát. A háromnapos rendezvényen - mások mellett - előadást tartott Mesterházy Attila, Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára, Gajdos István, Pásztor István és Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. Balogh András: a terrorizmus nem szűnt meg A Nemzetközi Mensch Alapítvány és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vasárnapi budapesti megemlékezésén, a belvárosi Szabadság téren Balogh András, az MSZP alelnöke, aki 2001-ben Magyarország Afganisztánba akkreditált nagykövete volt, elmondta: a terrorizmus okait kell felszámolni, amelyek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság hiányából fakadnak. Hangoztatta: a terrorizmus nem szűnt meg, minden erőfeszítés ellenére ma is jelen van a világ minden részén.

Úgy vélte, olyan világot kell teremteni, ahol az "embertelen, gonosz eszméknek" nincs hatásuk. Ez az egyik legfőbb erkölcsi kötelesség azokban az országokban is, amelyekben - hasonlóan Magyarországhoz - nem nőtt a közvetlen terrorfenyegetettség 2001 óta, mivel ma már nincsenek elszigetelt helyek a világban - mondta. Szavai szerint a szeptember 11-i támadás után az első gondolat az együttérzésé volt, a második a csodálaté azok iránt, akik segítettek a merénylet után, a harmadik pedig a tenni akarásé. Ez a három gondolat máig ugyanolyan erősen él a magyar társadalomban is, mint tíz éve - jelentette ki. A szocialisták a parlamentbe viszik a szakszervezeti javaslatokat Budapest, 2011. szeptember 12., hétfő (MTI) - Valamennyi szakszervezeti javaslatot a parlament elé terjeszt az MSZP az új Munka törvénykönyvéről (Mt) szóló, várhatóan a következő hetekben kezdődő parlamenti vitában jelentette ki Gúr Nándor a Népszava hétfői számának cikkében. A szocialista párt foglalkoztatáspolitikai tagozatának elnöke megjegyezte, pártja még azokat az előterjesztéseket is az Országgyűlés elé viszi, amelyekkel nem ért egyet. Ezzel akarják pótolni a munka törvénykönyve koncepciójának elmaradt társadalmi egyeztetését. Gúr Nándor a lapban megerősítette, hogy az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Mt. módosításának jelenlegi tervezetét, mivel több ponton sérti a munkavállalók érdekeit és jogait. Példaként említette, hogy a jövőben többet kellene dolgozni ugyanannyi vagy kevesebb bérért, továbbá kötöttebbé válnának a szabadságolás szabályai, illetve bővülne a dolgozók kártérítési felelőssége. OGY - MSZP: Eger is legyen "leghősiesebb város" Budapest, 2011. szeptember 12., hétfő (MTI) - Miután fideszes képviselők múlt pénteken kezdeményezték, hogy az Országgyűlés adományozza a "Leghősiesebb Város" címet Szigetvárnak, szocialista honatyák hétfőn olyan javaslatot nyújtottak be, hogy ezt a címet Eger városa is kapja meg. Az ellenzéki politikusok indítványa rögzíti: a parlament fejet hajt Eger lakóinak és védőinek az 1552-es támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, és Eger városnak a "Civitas Invicta" címet adományozza. Sós Tamás és Kolber István javaslata indoklásában jelzi, egyetért a fideszes képviselők javaslatával, hogy Szigetvár a leghősiesebb város címet megkapja, de javasolják, hogy az egykori "egri erősséget" megvédők emlékére ugyanilyen címet adományozzon az Országgyűlés.

Bennfentes kereskedés gyanúja miatt a pénzügyi felügyelethez fordul az MSZP Budapest, 2011. szeptember 12., hétfő (MTI) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökéhez fordul Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője, azt kérve Szász Károlytól: vizsgálja ki, hogy történt-e bennfentes kereskedés Lázár János Fidesz-frakcióvezető pénteki, a devizahitelek rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésére vonatkozó bejelentésével összefüggésben. Mesterházy Attila hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: egyes információk szerint a múlt héten olyan tőzsdei tranzakciók történhettek, amelyek például az OTP-részvények árfolyamának várható esésére spekuláltak. Hozzátette, ha igazak a piaci pletykák, hogy ezeket a kötéseket a Fidesz-KDNP javaslatának előzetes ismeretében bonyolították le, az felveti a bennfentes kereskedés gyanúját. Mint mondta, azt várják a pénzügyi felügyelettől, hogy kivizsgája azokat az információkat, amelyek szerint "azok, akiknek lehetősége volt erről a döntésről előzetes információt szerezni, és a birtokukban, vagy a családjuk birtokában voltak OTPrészvények, olyan tranzakciós megbízásokat adtak, amelyek felvetik a bennfentes kereskedelem lehetőségét". Az OTP-részvények kereskedését pénteken délután tíz százalékos árfolyamesés miatt felfüggesztették. Hétfőn a nyitás előtt egész napra felfüggesztették az OTP és az FHB részvényeinek tőzsdei kereskedését. A felfüggesztést a kibocsátók kérték, arra hivatkozva, hogy várhatóan olyan információ válik publikussá hétfőn, amely a részvények kereskedésére jelentős hatással bírhat. Sukoró-ügy - Nem szavazza meg Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését az MSZP Budapest, 2011. szeptember 12., hétfő (MTI) - Az MSZP képviselői nemmel szavaznak Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére, a kötelező döntés alól csak a volt miniszterelnök kapott felmentést - ismertette a szocialista képviselőcsoport hétfői ülése után Mesterházy Attila, hozzátéve, hogy erről egyhangúlag határoztak. Az MSZP elnök-frakcióvezetője újságíróknak azt mondta: nem adják támogatásukat egy "aljas politikai koncepciós per megindításához". Véleménye szerint a Fidesz-kormány nem tudja betartani az ígéreteit, és annak érdekében, hogy erről elterelje a figyelmet, nem riad vissza a "leszámolástól", "a koncepciós perektől" és attól sem, hogy politikai nyomás alá helyezi az ügyészséget. Hozzátette, a szocialista frakció tiszteletben tartja, hogy Gyurcsány Ferenc a mentelmi jogának felfüggesztését kéri, megítélésük szerint azonban azzal fejezhetik legjobban a szolidaritásukat, ha nem szavazzák meg a mentelmi bizottság indítványát. Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának megvonásáról hétfőn vita nélkül, a jelen lévő képviselők kétharmadának voksával dönt az Országgyűlés. Felszólalhat viszont a határozathozatal előtt a volt kormányfő, aki

vélhetően élni fog a lehetőséggel. Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel gyanúsítaná meg az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését. A szocialista testületi tagok ellenszavazata mellett ezt javasolta az Országgyűlésnek a parlament mentelmi bizottsága is. Hiába a szómágia Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva arra a kérdésre várt választ, hogy komolyan lehet-e venni annak a miniszterelnöknek a mondatait, aki többször beszélt arról, hogy nem kell a szavaira figyelni. Mesterházy Attila figyelemre méltónak találta mindazt, ami Orbán Viktor beszédéből kimaradt. Mint mondta, a miniszterelnök nem pontosította, hol nem lehet majd számítani az állam finanszírozására a jövőben. A nyugdíjrendszer, a felsőoktatási rendszer és az egészségügy rendszerének önfenntartóvá tételével kapcsolatban az MSZP elnöke úgy vélekedett, tisztáznia kellett volna a kormányfőnek a rosszindulatú feltételezéseket megelőzendő, hogy bevezeti-e a vizitdíjat, a tandíjat és a svéd nyugdíjmodellt. A kormány gazdaságpolitikája az elmúlt 15 hónapban láthatóan megbukott jelentette ki Mesterházy Attila hozzátéve, hogy a téves gazdaságpolitika zsákutcájába egyre inkább belevezeti az országot a miniszterelnök a tévedés beismerése helyett. Az MSZP javaslata szerint nem az államadósság csökkentését kell fókuszba helyezni, hanem a foglalkoztatás bővítését, a gazdaság élénkítését, és vissza kell térni ahhoz az adórendszerhez, amely több kulcsot alkalmazott. Ma Magyarországon a téves gazdaságpolitika miatt leállt a gazdaság, nem hiteleznek a bankok, a kis- és középvállalkozók nem jutnak megbízáshoz, hitelhez vagy piachoz, ahol tudnának termelni, így nem bővül a foglalkoztatottság fogalmazott az MSZP elnöke. Mesterházy Attila arról is beszélt, hogy ma az országban 3,7 millió ember él a létminimum alatt, és ezekről az emberekről a Fidesz-kormány lemondott. Hozzátette: az ország keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenlévő 20 százalék fölötti munkanélküliség égető problémájával kellene foglalkozni. A MSZP elnöke elmondta: a jövedékiadó-emelést az emberek a zsebükön fogják érezni, és hiába a szómágia, az ilyen intézkedéseket megszorításoknak hívják. Mesterházy Attila parlamenti vitanapot javasolt a fent taglalt kérdések megtárgyalása érdekében, hogy megállapodhassanak egy nemzeti minimumról, amely alapján az ország kivezethető a nehéz helyzetből, ám ennek érdekében mint fogalmazott - egészen biztosan változtatnia kell a kormánynak saját politikáján.

A Fidesz megszünteti a bírói önigazgatást Budapest, 2011. szeptember 10., szombat (OS) - A kormány újabb lépést kíván tenni a demokratikus intézményrendszer felszámolása felé! Bár sok részlet még ismeretlen a Fidesz igazságszolgáltatási reformjából, az jól látszik, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntetik, a Tanács hivatalát pedig egyszerűen átkeresztelik. Ez azt jelenti, hogy a valódi döntéshozatali - bírói önigazgatási - fórum megszűnik, és helyette egy csupán adminisztratív feladatokat ellátó hivatal marad, élén egy hivatalnoki feladatokat ellátó bíróval. Ezzel lényegesen csorbulni fog a bírói hatalmi ág függetlensége. Az igazságszolgáltatás vonatkozásában ezt a modellt nagyjából ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a végrehajtó hatalmi ágnál megszüntetnék a kormányt, s az érdemi döntéseket meghozni jogosult miniszterelnök és miniszterek helyett az Országgyűlés egy országos kormányhivatal vezetőt választana, aki az államigazgatás legfőbb adminisztrátora. A kormány tehát újabb lépést kíván tenni a demokratikus intézményrendszer felszámolása felé! Dr. Bárándy Gergely az MSZP országgyűlési képviselője az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja Hova tűnt az adófizetők egy százalékos felajánlása? Budapest, 2011. szeptember 10., szombat (OS) - Oláh Lajos, a Parlament Fenntartható fejlődés bizottságnak alelnöke az elmúlt időszakban számos alkalommal fordult Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez az adófizetők egy százalékos felajánlása kapcsán, melyre sajnálatos módon egyetlen alkalommal sem kapott konkrét választ. Ugyanis az adófizető állampolgárok több mint egymilliárd forintot ajánlottak fel korábban annak reményében, hogy már 2011-ben a pollenszám drasztikusan csökkeni fog, melytől az életkörülményük javulását várták. Sajnos ez nem így lett. A felajánlások hatására nem hogy a helyzet nem javult, hanem a Kormányzat még mindig tétlenül azt várja, hátha majd a problémát az időjárási viszonyok megoldják. Oláh Lajos elmondta, a szóban forgó összeg meg is jelent az elfogadott 2011. évi költségvetésben, a "parlagfű elleni közérdekű védekezések végrehajtásának támogatása" fejezeti kezelésű előirányzatban, azonban arról azóta is vajmi kevés információ látott napvilágot, sőt a témában illetékes kormánytagok is kitérnek a válasz alól, ha arra valaki rákérdez.

A szocialista képviselő értetlenül áll a dolog előtt, hiszen azt gondolja, ha akár a civil szervezetek, akár egy állampolgár, vagy akár ő megkérdezi, hogy az általa felajánlott összeget mire szánták, és költötték, arra kötelesek választ adni a témában érintettek. Először is a Kormányzat a felajánlott összeg egy részét zárolta, majd következő döntésével helyre tette ezt a hibát, azóta azonban "csak" azt nem árulják el, hogy mire kívánják költeni, vagy mire költötték esetlegesen már el a szóban forgó összeget. Ezt követően a minisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy készül az előirányzat felhasználására intézkedési terv, azonban annak csak egy "teljes körűnek" nem nevezhető kivonatát lehetett megismerni, mely sem összegeket, sem határidőket, sem felelősöket nem tartalmazott. Itt pedig a kör bezárult, egyéb felvilágosítást még képviselői hivatalos megkeresésére sem lehetett kapni. Indokolt tehát a kérdés, hova tűnt az adófizetők egy százalékos felajánlása, mire költötték azt? Esetleg a Kormányzat az állampolgárok parlagfű elleni védekezésre szánt adóforintjait nem arra használja, amire azt az emberek szánták eredendően? Miért ez a titkolózás? Miért nem ismerhetjük meg az intézkedési tervet teljes körűen, ha valóban készült olyan? Milyen célra, mekkora összegeket szántak? Kik a felelősei az intézkedési tervben foglalt feladatoknak? Milyen határidőket tartalmaz az? Eddig konkrétan milyen szerződések kötettek az 1 % terhére? Mik azok a szerződések, amelyek teljesültek és mik azok, amelyek folyamatban vannak? Pontosan hány forintról van szó ezekben a szerződésekben? Milyen pályázati kiírások előzték meg a szerződéseket kötelezettségvállalásokat? Ilyen és hasonló jellegű kérdések fogalmazódhatnak meg mondta Oláh, és hangsúlyozta, amennyiben a Kormányzat nem arra a célra fordítja, illetve fordította a több mint egymilliárd forintot, amire azt eredendően az állampolgárok szánták, abban az esetben az emberek becsapásáról van szó. Végül ezúton is kéri, hogy hozzák nyilvánosságra az ügyre vonatkozó előirányzati tervet, melyből megismerhető, hogy milyen célra, mekkora pénzösszeget szántak, hogy milyen határidővel kívánták azt megvalósítani, melyik feladatnak ki a felelőse stb. 9/11: Soha ne felejtsük! Budapest, 2011. szeptember 11., vasárnap (OS) - 2001. szeptember 11-én összehangolt terrorakcióval gyilkolt meg az al-kaida csaknem háromezer embert az Egyesült Államok területén. A Magyar Szocialista Párt a tízéves évfordulón a támadás áldozataira emlékezik. A terrorcselekmény nemcsak egyéni tragédiákról szólt: az al-kaida ezen a napon az egész nyugati civilizáció ellen intézett támadást. Szeptember 11-e nem a muzulmán világ és Amerika csatája volt, hanem egy szélsőséges terrorszervezet támadása a nyugati kultúra ellen. Ezért soha nem felejthetjük el 2001. szeptember 11-ét! Az emlékezés mellett a tanulságokat is le kell vonni. Értve ezen nemcsak a biztonsági intézkedéseket, az elővigyázatosságot és a terror elleni háborúk tanulságait, hanem azt is, hogy a kultúrák közötti harmonikus együttélés, a szélsőségek megfékezése a békés jövő záloga. Hogy az erőszak ellenszere a

tolerancia, a másik és mások elfogadása. A NATO, majd később az Európai Unió tagjaként Magyarország is csatlakozott az Egyesült Államok terror elleni elkötelezett küzdelméhez. Számos politikai és katonai szakértő, a közélet jeles személyiségei már e küzdelem kezdetén hangsúlyozták: elhúzódó harcra van kilátás, kitartásra és elszántságra van szükség a szélsőséges erőkkel szembeni győzelemhez. A küzdelem azonban máig nem ért véget. Hazánk továbbra is becsülettel kiveszi a részét az iraki és afganisztáni demokratikus átalakulást elősegítő katonai, politikai és gazdasági szerepvállalás hosszú távú feladatainak sorából. Magyarország érdeke is egy biztonságosabb, demokratikusabb, kiszámíthatóbb világ létrejötte. Az MSZP létrejötte óta küzd azért, hogy Európa és a nyugati civilizáció részeként Magyarország nyitott, szélsőségektől mentes, befogadó kultúrává váljon, ahol a társadalmi különbségek folyamatosan csökkennek, az ideológiai különbségek pedig csak vitákhoz, de nem erőszakhoz vezetnek. Tíz évvel ezelőtt Magyarország egyik legfontosabb szövetségesének a társadalmi békéjét dúlták fel a terroristák. A tíz évvel ezelőtti események mélyen beleégtek az amerikaiak emlékezetébe, családok ezrei gyászolnak ma is. A Magyar Szocialista Párt a gyászoló amerikaiakkal szolidaritást vállal és vár ma el minden magyar állampolgártól. Mesterházy Attila pártelnök, frakcióvezető A fele sem igaz Budapest, 2011. szeptember 12., hétfő (OS) - Az LMP és az MSZP nem vett részt a Fidesz-KDNP és a Jobbik közös albizottságában, amely az államadósság növekedését vizsgálta, az MSZP ma sem vesz részt a költségvetési bizottság ülésén, amelyik a jelentést vitatja. Miközben miniszterelnökök és pénzügyminiszterek mindegyike állt a vizsgálat elé, részletes adatokkal szolgált, az albizottsági állásfoglalás a tényeket semmibe vevő, indulatos és szakmailag megalapozatlan. Az MSZP ezek után minden évben értékelő jelentést készít a szakmai szervezetek, a szakértők véleményére alapozva, hogy az emberek ismerjék meg a valóságot. Szükség is van rá, mert a Fidesz-KDNP-kormány félrevezeti az embereket. Így tettek, amikor azt jelentették be, hogy soha nem látott mértékben csökkentik az államadósságot 4%-kal, ami nem más, mint az általuk elkövetett adósságnövekedés kompenzálása. Azonban még ez is csak látszat, mert az államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államkötvényeit vonják be, vagyis nem történik más, minthogy eltörlik az állam tartozását az emberek felé. Az sem igaz, hogy ez a csökkentés egyedi lenne.1994 és 1997 között az államadósság mértékét a Horn-kormány a GDP 90 százalékáról 62 százalékra csökkentette, az évi átlagos csökkenés 9 százalékpont volt, több mint duplája annak, amire most Orbán Viktor büszke. Annak az utóbbi bejelentésnek sincs jelentősége, amit most tett a miniszterelnök, hogy ősszel tovább csökken az államadósság. Tavasszal a kormány már előre bevonta azokat a devizaalapú forrásokat kötvénykibocsátással, amelyeket

ősszel majd ki kell fizetni az Európai Bizottságnak és magánbefektetőknek. A Fidesz-KDNP és Jobbik közös albizottságának vádjaival szemben a valóság az, hogy nem a jobboldali kormányok csökkentették az államadósságot korábban sem, és nem csak a szocialista-liberális kormányok növelték. 1990-1994 között a jobboldali kormány alatt nőtt az államadósság 90,7%-ra. 1994-2001 között 52-56%-ra csökkent, a Horn-kormánynak köszönhetően. Utána 2001-2007 között 65,9%-ra nőtt. Nagy különbség, hogy míg a jobboldali kormányok alatt a tehetősebbeknek, kiváltságosoknak juttatott kedvezmények miatt emelkedett az adósság, addig a baloldali kormányok időszakában az alacsony keresetűek fizetésének, a nyugdíjasok megélhetésének rendezésére és az infrastruktúra fejlesztésére elköltött összegek miatt. Az államadósságunk, mint más európai országokban, csak a válság beköszöntével nőtt 70% fölé, de Magyarország a 2009-2010-ben végrehajtott konszolidáció révén ma a legstabilabb országok közé tartozik. Viszont a mai jobboldali kormány által választott költségvetési megszorítások nemcsak igazságtalanok, hanem ráadásul nem segítik a gazdasági növekedést, nem teremtenek új munkahelyeket, és nem biztosítanak védelmet a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek. Ezt a tények igazolják! Szekeres Imre, az MSZP Gazdaságpolitikai kabinetvezetője, országgyűlési képviselő Újpest eladósítására készül a fideszes Wintermantel Zsolt! Budapest, 2011. szeptember 12., hétfő (OS) - Kapuzárási pánik a fideszes önkormányzatoknál újabb sok milliárdos adósságot zúdíthatnak városaikra! Sajtóhírek szerint állami jóváhagyáshoz kötik majd az önkormányzatok hitelfelvételét. Ezért több fideszes önkormányzatnál is több milliárdos kötvényadósságot készítenek elő. Most éppen Újpest eladósítására készül a fideszes Wintermantel Zsolt! Előterjesztése szerint 5 milliárdos kötvényadósságot javasol Újpest és az újpestiek nyakába zúdítani, akár húsz évre, jelenleg majd 10 százalékos kamattal! Akár évi félmilliárdnál is jóval több törlesztés terhelheti Újpestet húsz éven keresztül! Az első három évben csak kamattartozásra majd másfél milliárdot kell Újpestnek kifizetnie! Újpest, az előző ciklusban fejlesztési, működési hitel és kötvényadósság nélkül működött, mintegy egymilliárd forint európai uniós forrást nyert. Elkészült az új Főtér, az új gyermek-szakrendelő, gyermekfogászat, bevezetésre került az ingyenes Hpv elleni védőoltás, a tankönyv-támogatási rendszer, tucatszám újultak meg a játszóterek, parkok, több mint 5000 újpesti család nyert az ÖKO-programban. Újpestet fejlesztési, működési hitel és kötvényadósság nélkül vették át a fideszesek! Az elmúlt időszakban Újpest vezetője, Wintermantel Zsolt polgármester, mint fideszes parlamenti és fővárosi közgyűlési képviselő engedelmesen megszavazta az országos és fővárosi, valamint helyi megszorításokat. Mindeközben most akarnak 5 milliárdos kötvényadóságot az újpestiek nyakába zúdítani! Akkor, amikor éppen az Orbán-kormány jelentette be az államadósság - s benne az önkormányzati adósság - elleni küzdelmet. Akkor, amikor fideszesek által eladósított Esztergom, vagy közétkeztetési számlákat sem fizető, szintén fideszes vezetésű és szintén rommá adósított

Pest Megyei Önkormányzat rémisztő példái vannak előttünk. Megeshet, hogy a városvezetést - mivel folyamatosan Újpest érdekei ellen szavaznak és tesznek - már régen leváltják, amikor az újpestiek még mindig az évi félmilliárdot is meghaladó adósság terhét fogják nyögni majd két évtizedig! Az újpesti MSZP tiltakozik Újpest eladósítása ellen, arra szólítja fel Wintermantel Zsoltot és az újpesti fideszeseket, hogy vonják vissza az előterjesztést, hogy az állás és fizetéshalmozó városvezetők képviseljék végre Újpest érdekét. Ne szavazzanak meg engedelmesen, árulóként semmilyen, Újpestet sújtó, Újpest érdekeivel ellentétes településcsonkítást, hatáskör elvonást, megszorítást és eladósodást. Felszólítjuk a kormányt és a Budapest Főváros Kormányhivatalát, hogy rendeljen el önkormányzati adósságstopot országszerte és tiltsa meg Újpest eladósítását! az MSZP Újpesti Káposztásmegyeri Szervezete Addig beszélhetünk a munkavállalók jogairól, amíg vannak munkahelyek Budapest, 2011. szeptember 10. A munka világát érintő szabályozást vissza kell terelni a helyes, a munkaadói és munkavállalói oldal érdekeit egyaránt figyelembe vevő irányba. Legalább ilyen fontos azonban, hogy megállítsuk a kormányzat gazdasági ámokfutását, mert a nemzetközi beruházók elriasztásával lassan nem lesz miről vitatkoznunk, hiszen elfogynak a munkahelyek fogalmazott Herczog Edit az MSZP munkás és foglalkoztatáspolitikai tagozatainak közös szombati rendezvényén. A munkavállalók jogait egyoldalúan csorbító kétharmados törvényhozási gépezettel szemben kizárólag akkor várhatunk segítséget Európából, ha a hatályos uniós joganyaggal szembeni kirívó jogsértés történik. Sajnos a foglalkoztatáspolitika nem tartozik az EU közös politikái közé, így például a munkaidőre vonatkozó ajánlások sem kötelező erejűek, mint ahogy a 20 évig kiválóan működő háromoldalú érdekvédelmi egyeztetési rendszer kormányzati szétbombázása sem feltétlenül az európai napirend része fogalmazott Herczog Edit az MSZP Munkás és Érdekvédelmi Tagozata valamint a Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Tagozata szombati konferenciáján. Kétségtelen azonban, hogy mind a Bizottság, mind az EP illetékes fórumain fel kell hívni erre az európai döntéshozók figyelmét tette hozzá. Az EP-képviselő szerint a munkajogi szabályozást ért csorbák kiküszöbölése mellett a munkahelyteremtésre is oda kell figyelni. Herczog szerint addig beszélhetünk a munkavállalók jogairól, amíg vannak munkaadók, vannak munkahelyek. Márpedig úgy tűnik, legsürgetőbb gond éppen ezen a téren van: a kormányzat gazdaságpolitikai ámokfutása elriasztja a nemzetközi befektetőket, a nemzetközi cégeket, ezzel veszélybe sodorja munkahelyek és családok százezreit!

Giró-Szász András: minőségi csere és megtakarítás az új szóvivővel Az MSZP üdvözli az új kormányszóvivő kinevezését. Giró-Szász András személyében a Fidesz-kormánynak olyan új szóvivője lesz, akinek szakmai felkészültsége, politikai ismeretei köztudottan meghaladják ciklusbeli kollégái vonatkozó képességeit. A szocialisták ezért üdvözlik, és előzetes bizalmukról biztosítják az új kormányszóvivőt. Szintén helyes strukturális döntés, hogy a kormányszóvivő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyett a Miniszterelnökségen kezdi meg a munkáját. Mindez azonban még indokoltabbá teszi azt a javaslatunkat, hogy az ésszerűség és a megtakarítás jegyében szüntessük meg a miniszterelnöki szóvivő posztját. Amikor kiemelt cél az állami kiadások csökkentése, akkor még fölöslegesebbnek tűnik Szijjártó Péter személyében a kétmilliós külön miniszterelnöki szóvivő alkalmazása. Meggyőződésünk (egyúttal pedig a közvélemény döntő többségének véleménye) szerint nincs olyan szóvivői, politikai vagy szakmai feladat, melyet Giró-Szász András rosszabbul látna el, mint Szijjártó Péter. Azzal pedig, hogy még bővült is a szóvivők köre (külön rendészeti, valamint foglalkoztatáspolitikai szóvivőkkel, illetve a köztársasági elnöki stáb e fronton tervezett bővítésével), még inkább kérdésessé válik, hogy mi szüksége van Magyarországnak a kétmilliós szóvivőre. A szocialista párt ezért azt javasolja, szűnjön meg a miniszterelnöki magán-szóvivői poszt. Ha a jövőben Orbán Viktor valamit nem személyesen akar közölni a nyilvánossággal, immár rendelkezésére áll a Miniszterelnökségen Giró-Szász András, de választhat a szakmai szóvivők, Czomba Sándor és Garamvölgyi László közül is ha pedig ragaszkodik Szijjártó Péterhez, nyilván módja van arra, hogy ne közpénzből fizetett, miniszteri biztosi bársonyszékbe ültesse, hanem a Fidesz pénztárából finanszírozza. A kétmilliós szóvivő immár fölöslegessé vált; ez az átalakítás egyszerre jelentene minőségi cserét és komoly megtakarítást is. Török Zsolt, szóvivő