NAGISZ ZRT. BIHARNAGYBAJOMI SERTÉSTELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

NAGISZ ZRT. BIHARNAGYBAJOMI SERTÉSTELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGISZ ZRT. 4181 NÁDUDVAR, Fİ U. 119. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY MUNKASZÁM: K-06-2016 2016. DECEMBER

1/127 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Aláírólap... 5 Bevezetés... 6 1. Általános adatok... 6 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai... 6 1.2. A felülvizsgált cég adatai... 6 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek... 7 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása... 9 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek 9 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok 9 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok 9 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása... 9 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt... 10 2. A felülvizsgált tevékenységekre vonatkozó adatok... 11 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével... 11 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja 11 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése 12 2.1.3. A felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája mennyiségi és az összetétel feltüntetésével 14 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg... 14 2.3. Föld alatti és felszíni vezetékek, tartályok, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése... 14 3. A tevékenységek folytatása során bekövetkezett, illetıleg jelentkezı környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 15 3.1. levegı... 15 3.6.1. Jelenlegi állapot 17 3.6.2. A jelenlegi mőködés levegıterhelése által okozott levegıkörnyezeti hatások _ 18 3.6.3. Az emissziók terjedése (hatásterülete) és a levegıminıségre gyakorolt hatásai 27 3.6.4. A levegıterhelés csökkentését célzó megoldások 47

2/127 3.6.5. Összefoglaló 51 3.2. Víz... 51 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése 51 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása. 52 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása 52 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg 53 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján. 54 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése 54 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása 54 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését 55 3.2.9. Összefoglaló 59 3.3. Hulladék... 59 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése 59 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról 59 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban) 60 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése 60 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit 60 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése. 61 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése 61 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése 61

3/127 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése 61 3.3.10. Összefoglaló 61 3.4. Talaj... 62 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai 62 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.) 62 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása 62 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése 63 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása 64 3.4.6. Összefoglaló 64 3.5. Zaj és rezgés... 64 6.5.1. A helyszín leírása 65 6.5.2. Üzemvitelhez kapcsolódó megjegyzések 65 6.5.3. A Telephely zajforrásai 66 6.5.4. A telephely zajkibocsátása 69 6.5.5. Hatásterületek meghatározása 70 6.5.6. Összefoglalás 72 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 72 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása 72 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása 73 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése 84 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása 84 3.6.5. Összefoglaló 84 3.7. Az alkalmazott legjobb elérhetı technika ismertetése... 84 3.7.1. BAT technika a takarmányozás területén 84 3.7.2. BAT technikák az energiagazdálkodás területén 85 3.7.3. BAT technikák a levegıtisztaság-védelemben 86 3.7.4. BAT technikák a vízgazdálkodás területén 88 3.7.5. BAT technikák a hulladékgazdálkodás területén 91 3.7.6. BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére 92 4. Rendkívüli események... 93 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként... 93 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása... 93 5. Összefoglaló... 93

4/127 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is... 93 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal... 94 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el.... 95 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket... 95 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére... 95 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására... 95 6. Mellékletek... 96 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély... 96 6.2. Ivóvíz vizsgálati eredmények... 104 6.3 Talaj- és talajvíz vizsgálati eredmények... 112 6.4. Zajmérési pontok és jegyzıkönyv... 125 6.5. 2015 évi anyagmérleg... 126

5/127 Tárgy: ALÁÍRÓLAP Nagisz Zrt. Biharnagybajomi sertéstelep EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM Megrendelı: Készítette: Nagisz Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Környezetgazdálkodási osztály Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, Akusztikai szakértı KvVM Sz-821/2007, EüM 100-9/2006 Dr. Nagy Tibor SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Készült: Tóth Gyula környezetgazdálkodási osztályvezetı Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV/Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı Mérnök kamarai tagság: 09-1032 4 nyomtatott példányban

6/127 BEVEZETÉS A Nagisz Zrt Biharnagybajomi sertéstelepe 5376/12/2011. sz. egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Az új felülvizsgálati dokumentáció benyújtási ideje 2016. december 31. A teljes körő felülvizsgálati dokumentáció, valamint a mellékletek a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben elıírtak szerint állítottuk össze. Úgy, hogy megfeleljenek az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményeinek is. Rögzítésre került a telephelyen végzett tevékenységek részletes leírása, ezek környezetre gyakorolt hatása, alátámasztva mérések értékeivel. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZİ ADATAI A cég elnevezése: Nagisz Zrt. Környezetgazdálkodási osztály A cég székhelye: 4181. Nádudvar, Fı út 119. A cég cégjegyzékszáma: 09-10-000194 Telefonszám: 06-54/525-506 E-mail: tgy@nagisz.hu Tóth Gyula Nagy Tibor Széll Gábor Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, KvVM Sz-821/2007 akusztikai szakértı 1.2. A FELÜLVIZSGÁLT CÉG ADATAI Hosszú neve: Nagisz Mezıgazdasági termelı és Szolgáltató Zárt Körően Mőködı Részvénytársaság Rövid neve: Nagisz Zrt. KÜJ száma: 100234604 Székhelye: 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Település azonosító száma: 28103 A cég statisztikai számjele: 12113219-0124-114-09 Cégjegyzékszáma: Cg.09-10-000194 Elnök-igazgató: Kovács Lajos Lakcíme: 4181 Nádudvar, Petıfi u. 14. A Zrt. megalapításának éve: 1995. december 31. A tulajdon viszonyokban változás nem történt.

7/127 1.3. A TELEPHELYEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK Telepvezetı: Holb Máté Lakcíme: 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 153. A sertéstelep létszáma: 11 fı Telephelye: 4172 Biharnagybajom, Nagyrábéi útfél Település azonosító száma: 24828 Telephely helyrajzi száma: Biharnagybajom 096/10, 096/23 Telephely nagysága: 49 415 m 2 + 19 785 m 2 KTJ száma: 100462921 A telephely Biharnagybajom és Nagyrábé között húzódó 4213 számú út mellett található. Biharnagybajom közigazgatási területén, Biharnagybajomtól 1,8 km-re, Nagyrábétól 3,5 kmre. A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag elıállítása, nevelése. Hízlalást ezen a telepen végeznek. A telep 6-700 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb. 3 000 db sertés). A telephely adataiban változás nem történt. Átnézetes helyszínrajz a telep elhelyezkedése

8/127 Átnézetes helyszínrajz a telep elhelyezkedése Helyszínrajz - a jelenlegi állapot

9/127 1.4. A TELEPHELYRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEK ÉS ELİÍRÁSOK FELSOROLÁSA ÉS BEMUTATÁSA 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek - Az ÁNTSZ Hajdú-Bihar megyei Intézete a veszélyes anyagokkal folytatott tevékenységre általános tevékenységi engedélyt adott ki (2703-4/1999). Továbbra is érvényben van, bár jogszabályi változások miatt meg kellene újítani. - A TiKTVF 834/1/2005. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. - A TiKTVF 5376/12/2011. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok - A TIVIZIG 249-7/1976. sz. vízjogi üzemelési engedélyt adott a telep vízilétesítményeinek. - A TIVIZIG 1325/29/1996. sz. vízjogi üzemelési engedélyt adott a telep vízilétesítményeinek. - A TIVIZIG 1325/54/1998. sz. módosítja a vízjogi üzemeltetési engedélyt a trágyakezelés létesítményeivel. - A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelıség 3692/03/2000. sz. határozatában jóváhagyta a telep üzemi vízminıségi kárelhárítási tervét. - A TiKTVF 3487/2/2008. sz. módosítja értelmében a vízjogi üzemeltetési engedélyt, érvényességi ideje 2010. december 31. - A TiKTVF 4938/17/2011. sz. módosítja a vízjogi üzemelési engedélyt, a hígtrágya elhelyezés és szennyvízelvezetés létesítményeivel. - A TiKTVF 3476//2012. sz. határozatában jóváhagyta a telep üzemi vízminıségi kárelhárítási tervét. 2017-ben felül kell vizsgálni. - A TiKTVF 120/7/2014. sz. módosítja a vízjogi üzemeltetési engedélyt, az új szigetelt földmedrő trágyatározó adataival. 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok - A Hajdú-Bihar Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 445/5-TALF/2006. sz. hígtrágya kijuttatási engedélyt adott 242,3156 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatala Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 18.2/10663-2/2010. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 707,8523 ha területre. 1.5. A TELEPHELYEN A VIZSGÁLAT IDİPONTJÁBAN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK FELSOROLÁSA, A TEÁOR-SZÁMOK MEGJELÖLÉSÉVEL ÉS AZ ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA RÖVID LEÍRÁSA A vizsgálat idıpontjában, illetve az azt megelızı évben a Nagisz Zrt. Biharnagybajomi sertéstelepén az alábbi TEÁOR számú tevékenységek végzése történik. A felülvizsgált telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR Tevékenység 01.46 Sertéstenyésztés

Nagisz Zrt. (KÜJ 100234604) 10/127 1.6. A TELEPHELYEN AZ ÉRDEKELT ÁLTAL KORÁBBAN (LEGFELJEBB 5 ÉV) FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZETRE VESZÉLYT JELENTİ TEVÉKENYSÉGEKRE, A BEKÖVETKEZETT KÖRNYEZETET ÉRINTİ RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKKEL EGYÜTT 2012 A megvalósult trágyazsákokból az egyik kiszakadt (6 900 m3-es). A kiömlı hígtrágya által elöntött területek rekultivációja és a kártalanítás megtörtént. A kiszakadt zsáktároló kapacitásának pótlására a régi földmedrő tározó megmaradt részének kitakarítása, majd HDPE fóliaszigeteléssel 1 db 9 00 m3-es tározó kialakítása történt. 2013 A trágyatároló zsák kiszakadásának okait vizsgálják (gyártó, kivitelezı, üzemeltetı). 2014 A trágyatároló zsák kiszakadásának okait vizsgálják (gyártó, kivitelezı, üzemeltetı).

11/127 2015 A trágyatároló zsák kiszakadásának okait vizsgálják (gyártó, kivitelezı, üzemeltetı). 2016 A trágyatároló zsák kiszakadásának okait vizsgálják (gyártó, kivitelezı, üzemeltetı). A telepen történt változások mőhold felvételek segítségével 2009. 04. 04. 2010. 09. 16. 2013. 09. 27. 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A TEVÉKENYSÉGEK ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE, A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK IDİPONTJA, A FELHASZNÁLT ANYAGOK LISTÁJA, AZ ELİÁLLÍTOTT TERMÉKEK LISTÁJA A MENNYISÉG ÉS AZ ÖSSZETÉTEL FELTÜNTETÉSÉVEL 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja A sertéstelep 1973-ban épült. 1978-ig a Biharnagybajomi Dózsa termelıszövetkezet üzemeltetette. Ezt követıen a Nádudvari Vörös Csillag MGTSZ 51 %-os tulajdont szerezve, Egyszerő Gazdasági Egyesülés formájában gesztorként üzemeltette. Az elsı átalakítás és bıvítés 1980-82 között történt. A vemhesítı épület kivételével minden épületet átalakítottak, és megépült egy 180 férıhelyes kocaszállás és egy 10 termes, összesen 2640 férıhelyes malac utónevelı. A telep korabeli takarmányozási lehetıségek mellett kb. 550 db kocával évi 12 0000 db malacot állított elı, amibıl 8 500 db hízót értékesített. 1994-tıl a telep a takarmányozási rendszer fejlıdésével, már 16 000 db malacot állított elı. A telep 1995-re kezdett elhasználódni. Elkezdıdött rekonstrukciós munkák során az épületek homlokzatát, és a lapos tetıket felújították. A malac utónevelı 6 termében és a hizlaldák felében (8 db terem) a tartástechnológiát kicserélték. Az átalakított hizlaldák takarmányozására központi moslékkonyhát építettek. A hígtrágya győjtésére földmedrő tározót építettek.

12/127 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag elıállítása, nevelése. A telep 6-700 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb. 3 000 db sertés). Az egész telepre általánosan jellemzı a zárt, hígtrágyás tartás. H11-H18 hízlaldák A kis csoportos tartás során 1 teremben 32 kutrica, kutricánként 10 férıhely van. 2 kutricának egy közös vályúja van. A teremben középen közlekedı folyosó, melynek a két oldalán van a 16-16 kutrica. Minden páros számú terem elején kapcsolóhelyiség található, így az elsı kutricában 3 férıhely van csak. A hizlaldákban a takarmány konyhából (HOWEMA típusú) nedves moslékos etetés történik, itt adagolt formában. Az itatás kutricánként 1 db csészés itatóval van megoldva. A szellıztetés KSE, minden teremben 4 db szívó tetıventilátor van és 16 db légbeejtı a mennyezett felett. A friss levegı a légbeejtıkön keresztül a perforált álmennyezeten keresztül jut a termekbe, az áll mennyezett felett temperálódik a levegı. A légbeejtık és a ventillátorok szabályzását 3 fázisú frekvenciaváltó, valamint egy központi vezérlı végzi. A központi vezérlı szabályozza a H11-18 hizlaldák, a 7 utónevelı terem ás a 6 fiaztató terem szellızését. H19-H26 hízlaldák Nagycsoportos tartás van, amelyben kutricánként 20 férıhely van. Egy teremben 16 kutrica van. Szintén 2 kutricánként van 1 közös vályú. Itt a terem szélén van közlekedı folyosó. A páros számú terembe itt is belóg a kapcsoló helyiség, így az elsı kutricában 17 férıhely van csak. A nedves etetés itt adagolt, ad libitum. Egy szenzor figyeli a takarmányfogyást, és ez alapján csökkenti, vagy növeli az adagot. Az itatás kutricánként 2 csészés itatóval, kivéve a

13/127 25-26-os termeket ott szintén 1 csészés itató van kutricánként. Itt FANCOM szellızés van, termenként 3 db ventilátor. A friss levegı a fali légbeejtıkön keresztül jut be, itt nincs temperálás. Termenként 16 db légbeejtı van, kivéve a 25-ös terem ott csak 14 db. A szellızés vezérlése termenkénti. A hizlaldák főtését 7 db hordozható SHAMANDOW, illetve SIBLY típusú 40 kw-os hılégfúvókkal oldják meg. Kocaszállás K9 Az épület közepén közlekedı folyosó, amely két oldalán kutricák találhatók. A legelsı két kutrica kan ketrec, keresı kanok számára, utána 7-7 db 8 koca férıhelyes kutrica van, amely kocánként 2,2 m 2 területet biztosít. Az etetés száraz, adagolt. A légcserét 4 db szívó tetı ventilátor, 2 db nyomó hátfali ventilátor és 7 db oldalfali légbeejtı végzi. Főtés ugyanaz, mint a hizlaldáknál. Kocaszállás A és B Három sorban helyezkednek el a kutricák, közöttük két közlekedı folyosó hosszában, valamint 3 keresztfolyosó. Összesen a férıhely kapacitás 189. Az etetés száraz adagolt, RAPIDEX típusú térfogat adagolóval. Itatás ketrecenként 1 db csészés önitatóval. TUFIGO szellızés van kialakítva. 3 db légakna, ezekhez kapcsolódik 11 db EXATOP légbeejtı. A főtést 6 db ERMAF 40kW-os hılégfúvó biztosítja. Vemhesítı Három közlekedı folyosóra főzve négy sorban egyedi kocaállások vannak. 218 db egyedi kocaállás van, plusz 3 db kanketrec keresı kanok számára. RAPIDEX típusú térfogat adagolós berendezéssel egyedi száraz adagolt etetés történik. Az itatás szinttartós vályús, ROXEL típusú berendezéssel. FANCOM szellızés biztosítja a friss levegıt, 4 db tetı ventilátor és 2 x 16 db oldalfali légbeejtı. A nyári nagy meleg enyhítésére vízpaneles hőtıberendezés van beépítve. Fiaztatók Teljesen új fiaztató termek (6 db) lettek kialakítva, új ITEK-es technológiával. Termenként 28 kutrica férıhely van, összesen 168. A kocának RAPIDEX térfogat adagoló egyedi száraz adagolt etetı és szopókás itató van. A malacoknak etetı tálca és csészés itató van. Termenként 1 db KSE ventilátor van, álmennyezetes kocánkénti légbeejtıvel, a koca fejéhez 160-as KGE csı vezeti a friss levegıt. Főtés kutricánként 1-1 padló kerámia főtılap, meleg vizes. Minden terem elıtt a folyosón 4 db radiátor, amelyek a folyosóra beesı friss levegıt télen temperálják. Malac utónevelık 7 db terem lett kialakítva, termenként16 db kutrica, kutricánként 20 férıhely, így összesen 7 x 320 utónevelı férıhely van (2 240 fh). DURAFARM típusú önetetı van kétkutricánként egy, önetetınként 2 db önitató. Termenként van 2 db KSE ventilátor, az alapszellızés a perforált álmennyezeten keresztül történik, de van még termenként 6 db légbeejtı is. A központi folyosón deltacsök temperálják a levegıt, és az így kerül az álmennyezet fölé. Nyáron a légbeejtıkön keresztül közvetlenül a külsı levegıt engedik be. Minden teremnek deltacsöves

14/127 főtése van. A B7-es teremnek dupla főtése van, mennyezethez közeli deltacsı, valamint búvó ládás panel (mőanyag lap leszorítja a malac szintjére a meleg levegıt). 2.1.3. A felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája mennyiségi és az összetétel feltüntetésével A tevékenységben felhasznált veszélyes anyagok jelentıs része fertıtlenítésre szolgál (H-lúg, formalin, klórmész). Az állatok kezeléséhez szükséges, 1-2 hétre elegendı gyógyszer, vakcina mennyiségét is a telepen tartják. Ezen túl kenı- és üzemanyagok (benzin, gázolaj) tárolása és felhasználása folyik a telephelyen. Benzinbıl havonta kb. 17 l-t, gázolajból 80 l-t, kenıolajból 8 l-t használnak. Az állatlétszám éves átlag adatai: 2015. éves létszám adatok /db/ Hónap Koca Tenyész koca süldı Kan Szopós malac Választott malac Hízó Átlag 638 121 0 1 060 2 223 2 616 2.2. A TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓK, NYILVÁNTARTÁSOK, BEJELENTÉSEK, HATÓSÁGI ELLENİRZÉSEK, ENGEDÉLYEK, HATÁROZATOK, KÖTELEZÉSEK ISMERTETÉSE, BÍRSÁGOK ESETÉBEN 5 ÉVRE VISSZAMENİLEG Nyilvántartások, tervek A nyilvántartási rendszerben nincs változás. Hatósági ellenırzések 2011. 10. 13. - a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni szemléje a vízmőre vonatkozóan (gáztalanító berendezés). 2012. 05. 03. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése. 2012. 08. 02. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség panasz bejelentés kivizsgálása. 2013. 06. 20. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése. 2014. 03. 11. - a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség nagylétszámú sertéstelep éves ellenırzése. Engedélyek Lásd az 1.4. alatt. 2.3. FÖLD ALATTI ÉS FELSZÍNI VEZETÉKEK, TARTÁLYOK, ANYAGÁTFEJTÉSEK HELYÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK ISMERTETÉSE Föld alatti vezetékek Nincs változás Föld feletti vezetékek Nincs változás.

15/127 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 3.1. LEVEGİ E fejezet a levegı védelmérıl szóló módosított 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban Ltr), valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekrıl és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeirıl szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján készült. A sertéstelep környezete a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónába sorolható. Ennek értelmében a légszennyezettségi tartományok és a maximális légszennyezettségek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete szerinti kategorizálásban: Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM 10 Benzol Talaj közeli ózon* PM 10 Arzé n (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) F F F E F O-I F F F F D *: napi 8 órás mozgó átlag koncentrációk maximuma PM 10 benz(a) -pirén (BaP) D csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplı anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1-2. sz. mellékletei szerinti levegıterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitőzései (zárójelben a tőréshatárok, ill. a határérték feletti esetek megengedhetı száma): Légszennyezı anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás éves Kén-dioxid (SO 2 ) 250 (24) 125 (3) 50 Szén-monoxid (CO) 10000 5000 3000 Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 ) 200 150 - Nitrogén-dioxid (NO 2 ) 100 (18*) 85 40 Szálló por (PM10) - 50 (35**) 40 Szálló por (TSPM) 200 100 - Ózon (O 3 ) 120*** Ülepedı por (ÜP) 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év

16/127 * az egy órás határérték évi 18 alkalommal léphetı túl; ** a 24 órás határérték évi 35 alkalommal léphetı túl; ***: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. A nagy létszámú sertéstelepekre, az 1. sz. táblázatban közölt levegıbe történı kibocsátások jellemzıek (Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében. Budapest, 2004). Levegı Ammónia (NH 3 ) Metán (CH 4 ) N 2 O NO x CO 2 Bőz (pl. H 2 S) Por Füst/CO Sertéstelepek kibocsátásai a levegıbe Tevékenység Istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Főtı berendezések az épületekben, kisebb tüzelıberendezések Istállók, a telepen főtésre, ill. szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány ırlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése N-hez kapcsolódó kibocsátások Minthogy az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, ill. vizek savasodása tekintetében, a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapták. Az ammónia nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, ill. állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellıztetı rendszerrel távozik az épületbıl. Az ammónia szintjét olyan tényezık befolyásolják, mint a hımérséklet, légcsere, páratartalom, állatsőrőség, az alom minısége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló tényezıket a 2. táblázat mutatja be. Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok, ill. tényezık Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezık A bélsár keletkezése Húgysav és meg nem emésztett Állat és a takarmány fehérje Lebomlás Ammónia a trágyában/hígtrágyában Folyamatjellemzık (ph, hımérséklet, víz aktivitás, stb.) Párolgás Ammónia a levegıben Folyamatjellemzık és a helyi klíma Szellızés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hımérséklet, relatív páratartalom, légáramlás Kibocsátás Ammónia a környezetben Levegıtisztító berendezések Egyéb gázok Sokkal kevesebbet tudunk az egyéb gázok kibocsátásairól, bár e témában is történnek kutatások, különösen a metán és a dinitrogén-oxid tekintetében. A dinitrogén-oxid magasabb szintje általában egyrészt a levegıztetéses hígtrágyakezelés, másrészt az istállótrágya kezelése során jellemzı. A széndioxid keletkezése a légzéshez köthetı, arányosítható az állat hıtermelésével. A talajban zajló mikrobás folyamatok (denitrifikáció) dinitrogén-oxid (N 2 O) és nitrogén gáz (N 2 ) keletkezésével járnak. Míg a dinitrogén-oxid egyike azon gázoknak, melyek az

17/127 üvegházhatás elıidézésében szerepet játszanak, a nitrogén gáz a környezetre ártalmatlan. Mindkettı keletkezhet a talajban a nitrát lebomlásakor, függetlenül attól, hogy a nitrát maga trágyából, szervetlen mőtrágyából vagy a talajból magából származik; a trágya jelenléte azonban elısegíti a folyamatot. Bőzhatás A bőzhatás egy helyi jelentıségő kibocsátás, melynek jelentısége fokozatosan növekedett, ahogy a sertéstartó gazdaságok száma növekedett, ill. ahogy a külvárosi lakóövezetek közelebb kerületek a tradicionálisan mezıgazdasági területekhez. A trágyából, ill. hígtrágyából keletkezı bőzös, illékony gázok kibocsátásában a fı tényezık a mikroba, ill. nedvesség tartalom. A bőz keletkezésének fıbb forrásai a következık: istállók, trágya és hígtrágya tárolók, trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre. Jóllehet, a trágya kijuttatásakor keletkezı bőzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejőek, összehasonlítva az istállókból, ill. a tárolásból származó bőzhatással; másrészt jelentısen csökkenthetık a megfelelı kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat, a bőzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetık az üzemeltetıtıl. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendık elsısorban a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint a lakóövezetek. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. 3.6.1. Jelenlegi állapot A telep a 4213. sz. Biharnagybajom-Berettyóújfalu összekötı út mellett található, Biharnagybajomtól K-re 1.8 km-re, Nagyrábétól Ny-ra 3.5 km-re.

18/127 A telep körüli 300, 500 és 1000 m-es területek A területen az évi átlagos szélsebesség 2.94 m/s, a jellemzı szélirány ÉK-i. 3.6.2. A jelenlegi mőködés levegıterhelése által okozott levegıkörnyezeti hatások Istállókból származó kibocsátások A jelenlegi (helyszíni szemle ideje 2016.11.15.) állatférıhely kapacitás: Koca 701 db Koca süldı 80 db Battériás malac 2310 db Fiaztató 168 db Hízó 5280 db Összesen 8539 db

19/127 Az istállók elhelyezkedése

20/127 Az állatok elhelyezésére szolgáló istállók típus szerint a következık: Jelölés Nevezés Épületek száma (1) 11-26 hizlalda 16 db (2) K9 kocaszállás 1 db (3) A-B koca szállás 2 db (4) Vemhesítı vemhesítı 1 db (5) Kanszállás kanszállás 1 db (6-7) F1-F6 fiaztatók 2 db (8-9) B1-B7 battériás utónevelık 2 db Épületek főtése, légszennyezı pontforrások Főtés Épület Berendezés db Teljesítmény (kw/db) Kémény magasságok (m) Kémény átmérık (m) Fiaztatók, kazánház Westen boiler digit 8 24 4 0.100 Kocaszállások FANCOM+Multifan 4 40 - - Vemhesítı FANCOM+Multifan 2 40 - - Hizlaldák SHAMANDOW, illetve SIBLY mobil 7 40 - - Szociális épület Westen boiler digit 1 24 4 0.100 A FANCOM hılégfúvók légszállító kapacitása 2000 m 3 /h/db. A telephelyen az Ltr. szerinti bejelentésre kötelezett pontforrás nem üzemel. A tüzelıberendezések levegıhasználata Az elmúlt 5 év földgáz felhasználásai és bemenı névleges energiatermelése (34 MJ/m 3 főtıértékkel számolva): 2011 2012 2013 2014 2015 m 3 /év 72570 71691 81529 71069 75471 MJ/év 2467380 2437494 2771986 2416346 2566014 Az elméleti levegıszükségletet és a keletkezı füstgázmennyiséget a Rosin-Fehling egyenletekkel határozhatjuk meg. Elméleti levegıszükséglet: [Nm 3 /Nm 3 ]

21/127 Elméleti füstgázmennyiség: [Nm 3 /Nm 3 ], ahol Hi a főtıérték, földgázra: H i = 34 MJ/m 3 = 34000 kj/m 3. az a 1,2 és b 1,2 paraméterek értelmezése: a1 a2 b1 b2 0.2756-0.466 0.29 0.05 A számításokat elvégezve kapjuk: L elm = 8.90 m 3 /m 3 V elm = 9.91 m 3 /m 3 A főtés által elhasznált levegı és a kibocsátott füstgáz mennyiségeit az alábbiak szerint számíthatjuk. Földgáz tüzelés esetén λ = 1.2 értékkel számolhatunk, így az éves levegıhasználat (m 3 /év): Földgázfelhasználás (m 3 /év)*l elm (m 3 /m 3 )*1.2 Füstgázkibocsátás: = V elm + L elm λ ( 1) V, ahol a fentieken túl V a tényleges füstgázkibocsátás (m 3 /m 3 földgáz) λ légfelesleg tényezı Az éves füstgázkibocsátás (m 3 /év): földgáz felhasználás (m 3 /év)*v (m 3 /m 3 ) Földgáz tüzelés esetén λ = 1.2 értékkel számolhatunk, így V= 11.69 m 3 /m 3 földgáz. A számításokat elvégezve kapjuk a telephely tüzeléstechnikai eredető levegıhasználatát és füstgázkibocsátását. 2011 2012 2013 2014 2015 levegıhasználat (m 3 /év) 775048 765660 870729.72 759017 806030 füstgázkibocsátás (m 3 /év) 848343 838068 953074.01 830797 882256 Épületek szellıztetése (helyüket ld. az alábbi térkép, forrás: Google Earth)

22/127 A légtérbe kerülı szennyezett levegı éves mennyisége (Q, m 3 /év): 3 nap óra m Q = 365 24 ventilátor db beéptelj.. év nap óra Az istállók szellızése, éves léghasználat: Légtérbe kerülı Beépített elszívó szennyezett levegı Épület maximális mennyisége db típus m³/óra/db -tól -ig m³/óra m 3 /év 11-18 hizlaldák 32 KSE 8000 12000 384000 3.364E+09 19-26 hizlaldák 24 FANCOM 8000 12000 288000 2.523E+09 K9 kocaszállás 3 FANCOM 8000 12000 36000 3.154E+08 Kocaszállások, A, B 6 RAPIDEX TUFFIGO 8000 12000 72000 6.307E+08 Vemhesítı 4 FANCOM 8000 12000 48000 4.205E+08 F1-F6 fiaztatók 6 KSE 1000 3000 18000 1.577E+08 B1-B7 utónevelık 14 KSE 1000 3000 42000 3.679E+08 ÖSSZESEN 888000 7.779E+09

23/127 A használt, elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezések A sertéstelepen az elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezés nem üzemel. Helyhez kötött diffúz légszennyezı források jellemzıi, légszennyezı komponensei A nagy létszámú sertéstelepeken elıforduló jellemzı tevékenységekbıl származó kibocsátások becslése nem könnyő feladat, és a szóródás az adatokban igen jelentıs. Az Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében (Bp., 2004.) címő dokumentumban szereplı jellemzı kibocsátási szinteket foglaljuk össze az alábbiakban. 1 NH 3 CH 4 N 2 O Sertés kategória kg/állat férıhely/év -tól -ig -tól -ig -tól -ig Koca Vemhes 0.4 4 21.1 - - Választási <30 kg 0.06 0.34 3.9 - - malac Hízó >30 kg 1.35 3 2.8 4.5 0.02 0.15 A sertéstartásból eredı PM10 kibocsátás (beleértve a takarmányozást, telephelyen belüli mozgást) a szakirodalom szerint 99.9 g/év/állat. 2 A fenti 8539 db állatférıhellyel számolva a kibocsátás 99.9 [g PM10/év/állat] x 8539 [állat]/8760 [óra/év] = 97.4 g PM10/h (0.0974 kg/h). 1 Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagy létszámú sertéstelepek esetében (BAT útmutató). III. melléklet. KvVM, Integrált Szennyezés-megelızési és Környezet-egészségügyi Fıosztály, Budapest, 2004. 2 Nele Van Ransbeeck, Dust, ammonia and greenhouse gases in pig fattening facilities: measuring strategies, indoor concentrations and emissions. Institute for Agricultural and Fisheries Research, www.ilvo.vlaanderen.be, 2013.

24/127 A fenti fajlagos értékekbıl számolva az istállók jelenlegi kibocsátásai: NH 3 CH 4 N 2 O PM10 Állatlétszám kg/év -tól -ig -tól -ig -tól -ig - Koca+kocasüldı (fiaztatóval) 949 379.6 3796 20023.9 - - - Malac <30 kg 2310 924 9240 9009 - - - Hízó >30 kg 5280 2112 21120 14784 23760 106 792 - EREDİ KIBOCSÁTÁS (KG/ÉV) 3416 34156 43817 52793 106 792 853.0 EREDİ KIBOCSÁTÁS (KG/ÓRA) 0.390 3.899 5.002 6.027 0.012 0.0904 0.0974 EREDİ KIBOCSÁTÁS ÁTLAGA (KG/ÓRA) 2.144 5.514 0.0512 0.0974 A hígtrágya a meglévı, fóliával szigetelt földmedrő tározóba kerül, ahonnan hatóságilag engedélyezett módon a környezı szántóföldekre juttatják. A BAT útmutató szerinti hazai átlagos trágya-kibocsátási referencia értékek a MI-08 1782-84 szerint becsülhetık. Bélsár Vizelet Ürülék összesen kg/állat/nap Koca 8 7 15 Kocasüldı 5 4.3 9.3 Malac 1.15 1.4 2.55 Hízó 3.2 3.0 6.2 A telep trágyakibocsátása: Állatlétszám Bélsár Vizelet Ürülék összesen kg/év Koca (fiaztatóval) 869 6952 6083 13035 Kocasüldı 80 400 344 744 Malac 2310 2657 3234 5891 Hízó 5280 16896 15840 32736 ÖSSZESEN 8539 26905 25501 52406 A BAT útmutató referenciaértékei szerint a trágyatárolásból az alábbi NH 3 kibocsátásokra lehet számítani: Trágya és hígtrágya tárolási technika Trágya NH 3 vesztesége (%) Hígtrágya földgáttal körbevett medencékben 10 A fenti, összesen 52406 kg/év trágyamennyiséget figyelembe véve a jelenlegi NH 3 kibocsátás a trágyából 5240.6 kg/év, azaz 0.598 kg/óra. Az istállókból származó átlagos 2.144 kg/h kibocsátással együtt az eredı ammónia, NH 3 kibocsátás átlagosan. 2.742 kg/h.

25/127 Figyelembe véve a telep (Biharnagybajom 096/10, 096/23 hrsz. területek, sertéstelep és hígtrágya tároló) 69200 m 2 területét, az átlagos fajlagos emissziók az alábbiak szerint becsülhetık. NH 3 CH 4 N 2 O PM10 g/s/m 2 1.101E-05 2.213E-05 2.057E-07 3.909E-07 A telep bőzkibocsátása A szagterhelés becslésére a 10-es faktor módszere, ill. a VDI 3782 szabványban elıírt módszer alkalmazható. A módszer a szagimmissziós koncentrációt tízzel szorozva figyelembe veszi a fellépı koncentráció csúcsokat. Ha az így kapott koncentráció nagyobb, mint 1 SZE/m3, az adott helyen és idıszakban >10 % gyakoriságú a túllépés, szagóra bekövetkeztével kell számolni. A telep jelenlegi állatállományával és a trágyatárolókkal Oldenburg 3 alapján számolva a telep bőzkibocsátása 40959 SZE/s. Figyelembe véve a telephely teljes területét (sertéstartás + hígtrágya, 69200 m 2 ), az egységnyi felületre számított kibocsátás: 0.592 SZE/s/m 2 A földgáztüzelésbıl adódó levegıterhelést az alábbiak szerint számíthatjuk 4. CO NOx (mint NO2) CO 2 g/m 3 eltüzelt gáz 0.32 2 196 2015-ben a gázfogyasztás 75471 m 3 volt, átlagosan 26.5 m 3 /h. A legkisebb fogyasztás júliusban és augusztusban történt, átlagosan 0.08 m 3 /h. Ennek megfelelıen maximális légszennyezı anyag kibocsátás az alábbiak szerint becsülhetı: CO NOx (mint NO2) CO 2 g/h 8.48 53 5194 A sertéstartó épületeket tartalmazó telep 49415 m2 területét figyelembe véve a fajlagos kibocsátások: CO NOx (mint NO2) CO 2 g/s/m 2 4.767E-08 2.979E-07 2.920E-05 Mivel kis teljesítményekrıl van szó, az ebbıl adódó kibocsátásokat felületi emisszióknak tekinthetjük. Az Ltr. Szerint bejelentésre kötelezett pontforrás nincs a telephelyen. 3 Oldenburg, J. 1989. Geruchs und Ammoniak Emissionen aus der Tierhaltung KTBL Schrift 333. diss. Herausgegeben vom, Kuratorium für Technik und Bauwensen in der Landwirtschaft e.v. 6100. Darmstadt Kranichstein, Germany 4 H. E. Hesketh, Air Pollution Control. Traditional and Hazardous Pollutants. Revised Edition. Technomic Publishing Co., Inc., Lancaster Basel, 1996. pp. 79-107

26/127 Telephelyen belüli gépjármő mozgások 1 db Balkancar DV 1784.33.23 dízeltargonca dögkihordás, dögös kukák mozgatása, zsákos táp rakodása, 0.5 óra/8 óra üzemidıben. TZK kistraktor főkaszával, esetenként. A dízelmotorok fajlagos üzemanyag fogyasztása 0.24 kg/kwh 5. Az ebbıl eredı kibocsátást az alábbiak szerint számíthatjuk 6. Emissziós faktor Szennyezı anyag [g/kwh] Szén-monoxid (CO) 5.00 Kén-dioxid (SO 2 ) (az üzemanyag S tartalma 0.05 m/m %) 0.001 kg SO 2 /kg üzemanyag Metán (CH 4 ) 0.05 Nem-metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) 0.19 Nitrogén-oxidok (NO x ) 0.40 Szilárd anyag (korom) 0.02 Munkagép Névleges teljesítmény Fogyasztás SO2 CO NOx (mint NO 2 ) (kw) (kg/h) (g/h) CH CH4 Korom (PM) Balkancar 47.5 11.4 11.4 238 19.00 9.03 2.38 0.95 TZK 11 2.64 2.64 55 4.40 2.09 0.55 0.22 Összesen 58.5 14.04 14.04 293 23.40 11.12 2.93 1.17 Az eredı terhelés: SO2 CO NOx (mintno 2 ) CH CH4 Korom (PM) (g/h) Sertéstartás - - - - 5514 97.4 2144 51.2 Balkancar 11.4 238 19 9.03 2.38 0.95 - - TZK 2.64 55 4.4 2.09 0.55 0.22 - - Tüzeléstechnika - 8.48 53 - - - - - Összesen 14.04 300.98 76.4 11.12 5517.18 98.5 2144 51.2 A terület nagysága (sertéstartás) 49415 m 2. Ennek figyelembe vételével a felületi kibocsátások (g/s/m 2 ) az alábbiak szerint becsülhetık: SO 2 CO NOx (mintno 2 ) CH g/s m 2 Korom (PM), ill. PM10 NH3 N2O NH3 CH4 N 2 O Sertéstartás - - - - 3.909E-07 1.101E-05 2.213E-05 2.057E-07 Balkancar 6.408E-08 1.335E-06 1.068E-07 5.073E-08 5.340E-09-1.335E-08 - TZK 1.484E-08 3.092E-07 2.473E-08 1.175E-08 1.237E-09-3.092E-09 - Tüzeléstechnika - 4.767E-08 2.979E-07 - - - - - Összesen 7.892E-08 1.692E-06 4.295E-07 6.248E-08 3.975E-07 1.101E-05 2.215E-05 2.057E-07 5 http://www.diracdelta.co.uk 6 http://www.dieselnet.com

27/127 3.6.3. Az emissziók terjedése (hatásterülete) és a levegıminıségre gyakorolt hatásai Az Ltr. 2. 12a. pontja definiálja a helyhez kötött diffúz forrás hatásterületét: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemzı üzemállapot mellett kibocsátott mőszaki becsléssel meghatározható légszennyezı anyag terjedése következtében a légszennyezı diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzık mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási idıtartamra számított várható talajközeli levegıterheltség-változás a) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetıség 20%-ánál nagyobb, vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb. A területen folyamatos levegıminıség mérı állomás nem mőködik. Az alapterheltségeket a gázalakú légszennyezı anyagokra az éves határértékek (ha van) 10%-ra, a PM10 esetén 20%- ra becsültük. SO 2 CO NO 2 PM10* NH 3 CH 4 µg/m 3 TNMH C (CH) 1 órás határérték 250 10000 100 50 200 - - - Alapterheltség 5 300 4 8 0 0-0 A-feltétel 25 1000 10 5 20 - - - B-feltétel 49 1940 19.2 8.4 40 - - - C-feltétel a várható 1 órás maximum 80%-a * PM10 esetén 24 órás határérték A bőz terjedése, hatásterülete A térségben, ahogy az elıbbiekben bemutattuk, az éves átlagos szélsebesség 2.94 m/s. A 40959 SZE/s kibocsátás mellett a hatastavolsag.exe programmal elvégezve a számításokat 7 a bőzterjedés rövid idejő hatástávolsága átlagos légköri stabilitás (S=6, normális) esetén 526 m. E távolságnál csökken 1 SZE/m 3 alá a várható rövid idejő szagintezitás értéke. N 2 O 7 http://ktvktvf.zoldhatosag.hu/menu/hirek/hatastav/hatastelepit.exe

28/127 Az AERMOD View 8.1 planetáris határréteg Gauss modellel elemeztük a bőzterjedés éves eloszlását a telep körüli 4x4 km-es területen. A modell alapján a telephely körüli éves szag gyakoriságát mutatja be az alábbi térkép. Pirossal jeleztük a maximumot (4.06 SZE/m3) és annak helyét. Éves szinten nem várható, hogy a bőzterheltség a lakott területek határán meghaladja az 1 SZE/m 3 értéket.

29/127

30/127

31/127 A rövid idejő maximális ammónia terheltség nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben megállapított határértéket. A fenti A feltétel (200*0.1=20 µg/m 3 ) szerint becsült hatástávolság 403 m. Ammóniára alapterhelés nincs, így a B feltétel: 200*0.2 = 40 µg/m 3, amire 219 m a hatástávolság. A C feltételt (maximum, 199*0.8=159 µg/m 3 ) 40 m távolságban éri el az ammónia szennyezettség. A vizsgált területen átlagosan 30.8 µg/m 3 maximális 1 órás ammónia terheltség várható. A sertéstelep diffúz ammónia kibocsátásának hatástávolsága

32/127 A rövid idejő maximális SO 2 terheltségre nem lehet megállapítani A, ill. B feltétel szerinti hatástávolságot. A C feltételt (maximum, 1.02*0.8=0.816 µg/m 3 ) 40 m távolságban éri el a SO 2 szennyezettség. A vizsgált területen átlagosan 0.158 µg/m 3 maximális 1 órás SO 2 terheltség várható. A rövid idejő maximális metán terheltségre nem állapít meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet határértéket. A C feltételt (maximum, 400*0.8=320 µg/m 3 ) 40 m távolságban éri el a CH 4 szennyezettség. A vizsgált területen átlagosan 61.9 µg/m 3 maximális 1 órás CH 4 terheltség várható.

33/127 A rövid idejő maximális dinitrogén-oxid terheltségre nem állapít meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet határértéket. A C feltételt (maximum, 3.7*0.8=2.96 µg/m 3 ) 40 m távolságban éri el a N 2 O szennyezettség. A vizsgált területen átlagosan 0.574 µg/m 3 maximális 1 órás N 2 O terheltség várható. A rövid idejő maximális nem metán illékony szénhidrogén (CH) terheltségre nem állapít meg a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet határértéket.

34/127 A C feltételt (maximum, 0.806*0.8=0.645 µg/m 3 ) 40 m távolságban éri el a CH4 szennyezettség. A vizsgált területen átlagosan 0.125 µg/m 3 maximális 1 órás CH4 terheltség várható. Szén-monoxid Az A feltétel (10000*0.1=1000 µg/m 3 ) szerint nem lehet meghatározni hatástávolságot. A B feltétel (1940 µg/m 3 ) szerint nem lehet meghatározni hatástávolságot. A C feltételt (maximum, 21.8*0.8=17.4 µg/m 3 ) 40 m távolságban éri el a CO terheltség. A vizsgált területen átlagosan 3.38 µg/m 3 maximális 1 órás CO terheltség várható.

35/127 A rövid idejő maximális diffúz nitrogén-oxidok (mint NO2) terheltsége nem éri el a határértéket. Az A feltétel (100*0.1=10 µg/m 3 ) szerint nem lehet becsülni hatástávolságot. A B feltétel: 19.2 µg/m 3, amire szintén nem lehet becsülni hatástávolságot. A C feltételt (maximum, 5.53*0.8=4.42 µg/m 3 ) 40 m távolságban éri el az NO2 szennyezettség. A vizsgált területen átlagosan 0.856 µg/m 3 maximális 1 órás NO2 terheltség várható. A sertéstelep SO 2, CH 4, N 2 O, TNMHC, CO és NO2 kibocsátásainak hatástávolsága: 40 m A telep diffúz szilárd anyag kibocsátásának hatástávolsága. A fenti A feltétel (50*0.1=5 µg/m 3 ) szerint becsült hatástávolság 43 m.

36/127 Alapterhelés 8 µg/m 3, így a B feltétel: (50-8)*0.2 = 8.4 µg/m 3, nem állapítható meg hatástávolság. A C feltételt (maximum, 7.12*0.8=5.7 µg/m 3 ) 34 m távolságban éri el a PM10 terheltség. A vizsgált területen átlagosan 1.05 µg/m 3 maximális 1 órás PM10 terheltség várható. A sertéstelep PM10 kibocsátásának hatástávolsága: 43 m

37/127 Az AERMOD View 8.1. planetáris határréteg Gauss modellel vizsgáltuk a telephely levegıkörnyezeti hatását. Az elemzés során figyelembe vettük a terület domborzati viszonyait, a szélviszonyok és a keveredési rétegvastagságok éves menetét. A számított éves levegıterheltség eloszlásokat mutatják be a következı térképek. A telep körüli 4 km x 4 km-es területen vizsgáltuk a légszennyezı anyagok terjedését, a tevékenységbıl származó terheltségek térbeli eloszlását. A térképeken pirossal jeleztük a maximum terheltségeket és azok helyeit. Kén-dioxid (SO 2 ) terheltségek éves eloszlása

38/127 Szén-monoxid (CO) terheltségek éves eloszlása

39/127 Nitrogén-dioxid (NO 2 ) terheltségek éves eloszlása

40/127 Ammónia (NH 3 ) terheltségek éves eloszlása

41/127

42/127 CH 4 terheltségek éves eloszlása

43/127 TNMHC (CH) terheltségek éves eloszlása

44/127 Dinitrogén-oxid (N 2 O) terheltségek éves eloszlása

45/127 Szilárd anyag (PM10) terheltségek éves eloszlása

46/127

47/127 3.6.4. A levegıterhelés csökkentését célzó megoldások Az alkalmazott tartási technológia biztosítja a káros (határértékek feletti) levegıterhelés megelızését. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idıszakosan üzemeltetett mozgó légszennyezı források jellemzı kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás, ill. jármőforgalom hatásai. A dolgozók egyénileg, gépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral járnak ki. A szállítás útvonala: 4213. sz. Biharnagybajom-Berettyóújfalu összekötı út. A 4213. jelő út 0 km + 000 m - 6 km + 718 m szelvények közötti jelenlegi átlagos forgalmi adatai Az országos közutak 2015. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, 2016. június) alapján: Gépjármő kategória Jármő/nap Személygépkocsi 632 Kis tehergépkocsi (<3,5 t) 325 Összesen 957 Tehergépkocsi (>3,5 t) közepes 19 nehéz 15 pótkocsis 22 nyerges 20 speciális 0 Összesen 76 Autóbusz egyes 23 csuklós 1 Összesen 24 Motorkerékpár 38 Lassú jármő 17 GÉPJÁRMŐ ÖSSZESEN 1112 Összefoglalva jármőkategóriánként: Személygk. + kisteher gk. (<3.5 t) Teher-gépkocsi (>3.5 t) Autóbusz + motorkerékpár + lassú jármő [j/óra] 995 93 24 Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Személygk. + kisteher gk. (<3.5 t) Teher-gépkocsi (>3.5 t) Autóbusz [j/óra] 57.213 5.3475 1.38

48/127 A telephez kapcsolódó maximális forgalom (oda-vissza): Gépjármő típus Forduló/nap Idıszak Honnan/hová Takarmány beszállítás IFA 2 Hetente 3-szor Nádudvar Állat kiszállítás kamionnal 2 Hetente Kiskunfélegyháza Állat beszállítás kamionnal 1 Hetente Nádudvar Dögszállítás (ATEV konténerben) 1 Hetente Nyírbátor Gyógyászati készítmények 3.5 t. gk. 1 havonta Nádudvar Kommunális szennyvíz 1 havonta Biharnagybajom Kommunális szemét 11 t 1 hetente Bihari Hulladékgazdálkodási Kft., Berettyóújfalu Ivóvíz (ballonos) szgk. 1 havonta Biharnagybajom Szervezett ételszállítás szgk. 1 naponta Biharnagybajom Dolgozói közlekedés szgk. 5 naponta Biharnagybajom Ha a legkedvezıtlenebb szállítási egyidejőséget feltételezzük, ennek mértéke nem haladja meg a napi 7 db (oda-vissza 14) nehézteher, 1 db (oda-vissza 2) kisteher és 7 db (oda-vissza 14) személygépkocsi kategóriába tartozó jármőforgalmat. Személygk. + kisteher gk. (<3.5 t) Teher-gépkocsi (>3.5 t) Autóbusz [j/nap] 16 14 0 Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Személygk. + kisteher gk. (<3.5 t) Teher-gépkocsi (>3.5 t) Autóbusz [j/óra] 0.920 0.805 0 A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármő emissziók 60 km/h sebességnél az alábbiak: Jármő CO CH (FID) NO 2 SO 2 PM CO 2 g/km/jármő személygépkocsi 7.74 1.56 1.62 0.00699 0.101 166.4 tehergépjármő >3.5 t 9.18 0.645 5.99 0.0932 1.56 671.9 autóbusz 9.56 0.953 5.46 0.121 1.63 873.2 A számításokat elvégezve kapjuk a forgalomból eredı kibocsátásokat. 4213. út terhelése Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.123 0.0248 0.0257 0.000111 0.00161 2.6445 tehergépjármő >3.5 t 0.0136 0.0010 0.00890 0.000138 0.00232 0.9981 autóbusz 0.00366 0.0004 0.00209 0.000046 0.00062 0.3347 ÖSSZESEN 0.140 0.0261 0.0367 0.000296 0.00455 3.9773

49/127 Telepi közlekedés terhelése Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.00198 0.000399 0.000414 0.00000179 0.0000258 0.0425 tehergépjármő >3.5 t 0.00205 0.000144 0.00134 0.0000208 0.000349 0.1502 ÖSSZESEN 0.00403 0.000543 0.00175 0.0000226 0.000375 0.1928 4213. út %-ában 2.87% 2.08% 4.77% 7.65% 8.24% 4.85% Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett útvonalon közlekedı jármővek légszennyezı hatásának számításait. A vizsgált útvonal szennyezı anyag kibocsátásainak számítása a következı módon lehetséges: 3 n j eij j= 1 E =, i 3 3.6 10 ahol: E i a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyezı anyag kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl [mg/s m]; e ij a j-edik jármőfajta kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl a jármőfolyam tényleges sebességénél [g/km] n j a jármőfolyam jármőszáma az adott jármőtípusból (j=1 - személygépkocsi, j=2-3,5 t-nál nagyobb tömegő tehergépjármő, j=3 - autóbusz) [db/óra]; 1/3.6*10 3 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám. Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejő átlagolási idıtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétıl szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstıl és a kémiai átalakulástól (ez a legrosszabb eset), az alábbi egyenlettel történik: Ci = 2 1000 Ei, π sinα u σ zv ahol: C i az i-edik szennyezı anyag koncentrációja [µg/m 3 ]; E i a vonalforrás i-edik szennyezı anyag emissziója [mg/s m]; α szélirány és az út által bezárt szög [ ]; σ zv folytonos vonalforrás esetén a függıleges turbulens szóródási együttható [m]; zv 2 2 ( σ σ ) σ = +, ahol z 0 z σ z0 a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjármővek esetén σ z0 = 1,5 m σ z a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható (MSZ 21457/4-80. Légszennyezı anyagok transzmissziós paraméterei. A turbulens szóródás mértékének meghatározása). [m] és 1.3 H 1.55exp ( 2.35 p) σ z = 0.38 p 8.7 ln x z, ahol 0 H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétıl mért távolság [m]; z 0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevıje, értéke a stabilitási indikátortól függ.