Áfakulcs Szakmai folyóirat Bemutatószám 2014. június I. évfolyam 2. szám 2015. március BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Tartalom A HÓNAP TÉMÁJA Szolgáltatói szektor adóhatósági ellenőrzése ADATSZOLGÁLTATÁS A 18 százalékos áfakulcs alá tartozó, belföldi teljesítési helyű ügyletek feltüntetése az általános forgalmi adó bevallásban VERSUS - EKÁER rendszer adminisztrációs terheinek csökkenése - Tudnivalók az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerről OLVASÓI KÉRDÉSEK SZAKÉRTŐ VÁLASZOK - A szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó legkisebb tartalmú szolgáltatás-csomag Üdvözlettel: Varga Szabolcs Szerkesztő Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő dr. Lőrincz Zsuzsanna NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról www.afakulcsszaklap. hu a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. 1.
A HÓNAP TÉMÁJA Szolgáltatói szektor adóhatósági ellenőrzése Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az adóhatóság évek óta egyre nagyobb figyelmet fordít a szolgáltató szektor szereplőinek ellenőrzésére. Az adóhatóság a szolgáltatói szektorban évről évre egyre nagyobb számban végez utólagos adóellenőrzésnek nem minősülő célellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzéseket. Ezek során a számla-, és nyugtaadási kötelezettség, valamint a foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését ellenőrzi. Az adóhatóság jellemzőn a számla-, és nyugtaadási kötelezettség teljesítését fel nem fedett próbavásárlás keretében ellenőrzi, ha a kötelezettség teljesítésre került. Ebből adódóan az vállalkozás utólag értesül az ellenőrzés lefolytatásáról. Amennyiben az adóhatóság helyszíni ellenőrzése során a számla- és nyugtaadási kötelezettség, valamint a foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésénél jogsértést állapít meg, akkor várható, hogy ezt követően átfogó utólagos adóellenőrzést rendel el, amely már ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt. Bizonyos szolgáltatásokat (adótanácsadás, ügyvédi szolgáltatás, könyvelés stb.) nyújtó vállalkozások helyszíni ellenőrzésénél a revizorok részéről tényleges fizetésre nem minden esetben kerül sor. Ennek általában az az oka, hogy az ügyfélként fellépő revizorok által közölt információk nem elégségesek, vagy nem elég egyértelműek ahhoz, hogy a vállalkozás megbízást fogadjon el, így díjat sem számít fel. Tudomásom szerint ilyen esetben többször előfordult, hogy a számla- és nyugtaadási kötelezettség ellenőrzését végző revizorok felfedték kilétüket, s az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvben azt is rögzítették, hogy a vállalkozás részéről nullás számla kiállítása nem történt meg. Tekintsük át az Áfa tv. rendelkezéseit ezzel öszszefüggésben. Az Áfa tv. 159. (1) bekezdése szerint az adóalany köteles ha e törvény másként nem rendelkezik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa tv. 2. a) pontja szerint adót kell fizetni az adóalany által ilyen minőségében belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után. Sajátos szabályt fogalmaz meg az Áfa tv. 14. (2) bekezdése, amely szerint szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Megítélésem szerint szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknál az adóhatóság revizorai által lefolytatott próbavásárlás esetén a vállalkozástól idegen célok elérésére való szándék nem merülhet fel, saját vagy alkalmazottak magánszükségletének kielégítése való szándék pedig szóba sem jöhet. Tehát leszögezhető, hogy próbavásárlás során ellenérték hiányában számlázási kötelezettség nem merülhet fel. Ezen túl ingyenes szolgáltatásról kizárólag akkor lehet szó, ha a felek közötti kötelmi viszony jött létre, azaz a felek kifejezetten megállapodtak abban, hogy egyik fél köteles a másik fél javára bizonyos tevékenység végzésére, amelynek ellenértékét a másik fél ellenszolgáltatásként köteles megfizetni. 2.
Az ügyfélként fellépő adóellenőr(ök) egyoldalúan nem hozhat(nak) létre kötelmi viszonyt, ha ezt az ellenőrzött vállalkozás nem kívánja létrehozni. Kötelmi viszony hiányában az Áfa tv. által szolgáltatásnyújtásként értelmező és számlázási kötelezettséggel járó esemény sem történhet. Annak valóban nincs akadálya, hogy a vállalkozás saját döntése alapján nullás számlát bocsásson ki, hiszen ezt az Áfa tv. 159. (1) bekezdése, vagy más jogszabályi rendelkezés sem tiltja. A NAV 2015. évi ellenőrzési irányelve szerint a magánorvosok és az állatorvosok is az adóhatósági ellenőrzések középpontjában lesznek. E személyi körben az adóhatóság 2014- ben vagyonosodási vizsgálatokat kezdett, tekintettel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személyek által megszerzett nagy értékű ingóságok, és ingatlanok megvásárlására a bevallásban feltüntetett jövedelmeik nem nyújthattak fedezetet. Az adóhatóság eddigi tapasztalatai szerint ugyanis gyakran előfordul, hogy a magánorvosok és az állatorvosok szja-bevallásukban alacsony jövedelem szerepeltetnek, ezzel szemben jelentős vagyongyarapodás állapítható meg. Az ellenőrök helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatják a számla- és nyugtaadást, a nyilvántartások szabályos vezetését, és azt is, hogy a magánrendelőkben foglalkoztatott személyek (orvos, asszisztens, más beosztású személy) szabályszerűen be van-e jelentve. A magánorvosok esetében az általános forgalmi adókötelezettség nem merül fel, azonban ez nem minden esetben igaz. Az Áfa tv. 85. (1) bekezdés b-c) pontja a humán-egészségügyi ellátásra, szolgáltatásra vonatkozóan adómentességet fogalmaz meg. Azonban az Áfa tv. 85. (1) bekezdés b-c) pontjából nem adódik az, hogy minden olyan humán-egészségügyi szolgáltatás, amelyet orvos nyújt adómentesnek minősül. Az Európai Bíróság esetjoga szerint azok az orvosi szolgáltatások adókötelesek, amelyek nem a humán egészség megőrzését, fenntartását, visszaállítását célozzák. Az adóhatóság Európai Bíróság ezen jogértelmezésén alapuló álláspontja szerint az egészség megőrzés fogalmi megítélésénél releváns a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló törvény azon rendelkezése, amely meghatározza, hogy mely ellátások nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére. Az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozhatók a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatások. Továbbá az adójogi megítélés szempontjából mellékes, hogy a nyújtott szolgáltatás az ágazati szakmai megítélés alapján egészségügyi szolgáltatás. Nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatások jellemző területe a plasztikai sebészet és az esztétikai fogászat. Az adóhatóság jogértelmezéséből adódóan az Áfa tv. 85. (1) bekezdés b) pontja alapján az a plasztikai sebészeti ellátás mentes az adó alól, amelyben a magánszemély társadalombiztosítási jogviszonya alapján közszolgáltatótól részesült. Az adóhatóság álláspontjából adódóan az Áfa tv. 85. (1) bekezdés c) pontja szerint az a plasztikai sebészeti ellátás mentes az adó alól, amelyet humán-egészségügyi szolgáltató nyújt magánszemély számára, s az ellátás a szolgáltató társadalombiztosítási szervvel kötött szerződése és/vagy a magánszemély társadalombiztosítási jogviszonya alapján az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozható lenne. Az esztétikai célú fogászati beavatkozások közé sorolható a fogékszerek felhelyezése, kizárólag esztétikai célú fogszabályzás, más esztétikai célú szolgáltatások (pl. fogfehérítés). Az adóhatóság az adóellenőrzés során a plasztikai sebészet ellenértéke után a teljesítés időpontjában hatályos általános adómérték alapján áfát állapít meg, ha egészségmegőrző, egészség- 3.
helyreállító tartalommal nem bír, azaz a beavatkozás alapvetően esztétikai megfontolásokból került elvégzésre. Az esztétikai célú fogászati beavatkozásoknál ugyanez a helyzet, azzal, hogy az adómentesség elvi lehetősége sem merülhet fel. A fentiek alapján, ha az említett szolgáltatásokat az utólagos adóellenőrzés alá vont magánorvos adómentesen számlázta, akkor a vizsgálat terhére áfa adónemben adókülönbözetet állapít meg. Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany személy volt, akkor az adóhatóság a fizetendő áfát visszafele számítva köteles meghatározni (azaz a bevétel magában foglalja a fizetendő áfát is), mivel az áfa pótlólagos áthárítása nem valósítható meg. Ha az adóhatóság által elvégzett ellenőrzés során a magánorvos által nyújtott és adómentesen számlázott szolgáltatásokat adókötelesnek minősíti, akkor a fizetendő adó előírása mellett a magánorvost megillető, de általa nem gyakorolt adólevonási jogot is hivatalból érvényesítenie kell, hiszen az adóhatóság az adózó terhére felmerülő körülmények mellett az adózó javára szolgáló körülményeket is köteles feltárni. ADATSZOLGÁLTATÁS A 18 százalékos áfakulcs alá tartozó, belföldi teljesítési helyű ügyletek feltüntetése az általános forgalmi adó bevallásban (1565a-01-01 lap 06. sor) Írta: dr. Váradi Adrienn NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A 2015. évben továbbra is változatlan az áfabeli szabályozás annak tekintetében, hogy bizonyos termékekre, illetve szolgáltatásokra nézve az általános, azaz 27 százalékos adókulcs helyett kedvezményes, 18 százalékos adómérték alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy ezen értékesítésre irányuló ügyletek adóalapja, és az ahhoz tartozó adó összege az áfabevallásban külön sorban szerepeltetendő, az áfabevallás kitöltése szempontjából is lényeges, hogy az e körbe sorolható ügyleteket akár termék, akár szolgáltatás annak tárgya egyértelműen elkülöníthessük. I. Termékek: A 18 százalékos adókulcs alá tartozó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 3/A. számú melléklet I. részében felsorolt termékek 2009. július 1. napjától kezdődően esnek a 18 százalékos adókulcs alá, így ezen időponttól az alábbiakban felsorolt, négy nagy csoportra tagolt termékek körére vonatkozóan a kedvezményes mértékű (18%) adó számítandó fel: 1.Tej és tejtermék (az anyatej kivételével) - vtsz.: 0401-ből, 0402, 0403, 0404 10, 0405-től 0406-ig (ide tartozik például a pasztőrözött tej, a tejföl, és az ömlesztett sajt) 2.Tejtermékek (kivéve egyes, a fent említett 3/A. számú melléklet I. részének 2. pontjában hi- 4.
vatkozott közvetlen fogyasztásra alkalmas italokat, melyek ún. imitátumként a tej pótlására szolgálnak) - vtsz.: 0404 90-ből (ide tartoznak azok a termékek, melyek a tej alkotórészeiből állnak, de összetételük különbözik a természetes tejtermékekétől) 3.Ízesített tej - vtsz.: 2202 90 91-ből, 2202 90 95-ből, 2202 90 99-ből (ide tartozik többek között a kakaós-, illetve karamellás tej) 4.Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék - vtsz.: 1901 (kivéve: 1901 10 00 02), 1903, 1904, 1905 10, 1905 40, 1905 90 (ide tartoznak például a péksütemények nyers formában, illetve a kenyerek és egyes cukrászati termékek) A fentiek alapján látható, hogy az Áfa tv. hivatkozott melléklete a 18 százalékos kulcs alá tartozó termékek beazonosíthatósága érdekében nem csak szöveges meghatározással él, hanem az egyes termékek konkrét vámtarifaszámát is megjelöli (a kedvezményes adókulcs felszámításának feltétele természetesen az, hogy az értékesítendő termék mindkét besorolásnak megfeleljen). Az előbbiekhez kapcsolódó rendezőelvként megjegyzendő, hogy az adózóknak a termékek vámtarifaszámok szerinti besorolását a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 30. napján hatályos rendszerét figyelembe véve szükséges elvégezniük, így annak későbbi, a besorolási rendszert illető módosításai az adókötelezettség szempontjából már nem rendelkeznek relevanciával. (A besorolással kapcsolatosan felmerülő kérdésekben történő tájékoztatás nyújtására a NAV Szakértői Intézete rendelkezik hatáskörrel, amely a következő levelezési címen érhető el: Budapest, 1631 Pf. 35; a tájékoztatás érdekében javasolt a besorolandó termék összetételi adatait az Intézet rendelkezésére bocsátani.) A szóban forgó termékek vonatkozásában a teljes körűség kedvéért szükséges továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy a 18 százalékos adómérték alkalmazhatósága szempontjából elengedhetetlen annak eldöntése, hogy az adott termékeket termékértékesítés keretében vendéglátó egységben (vagy esetlegesen azon kívül, a fogyasztóhoz történő kiszállítással) értékesítik, vagy éttermi, illetve vendéglátó-ipari szolgáltatás keretében szolgálják ki azt. -- Amennyiben klasszikus értelemben vett éttermi, vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás történik (azaz az adóalany a terméken túlmenően biztosítja például az annak elfogyasztásához szükséges felszolgálást, terítést, eszközöket, helyiséget is, következésképpen az értékesítés jellegében a szolgáltatás dominál), az általános forgalmi adó rendszerét tekintve szolgáltatásnyújtás történik, mely nem tartozik a kedvezményes adómérték alá. --Abban az esetben viszont, ha a vendéglátás körében ugyan, de étel- és italtermék elvitelre történő értékesítése történik, akkor ezen ügylet az Áfa tv. alkalmazásában termékértékesítésnek minősül, így amennyiben a termék az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében felsorolt valamely kategóriába besorolható a kedvezményes adókulccsal kezelhető. II. Szolgáltatások: 1. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. részében nevesített kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások tekintetében a 18 százalékos áfakulcs alkalmazása 2009. július 9. napjától kezdődően került előírásra, így ezen kedvezményes adómérték olyan ügyletek esetében alkalmazható, amelyek áfabeli szabályok szerinti teljesítésére 2009. július 9. napján, illetve ezt követő időpontban került sor. Annak meghatározása érdekében, hogy mi tekinthető konkrétan szálláshely-szolgáltatásnak, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. 23. pontjában foglalt definíciót kell alapul vennünk, mely szálláshely-szolgáltatásnak minősíti az -- üzletszerű gazdasági tevékenység keretében -- rendszerint nem huzamos jellegű, 5.
-- éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára történő szálláshely nyújtását, továbbá -- az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását is. (A szálláshely-szolgáltatás nem azonos az ingatlan polgári jog szerinti bérbeadásával; ez utóbbi alapján kizárólag időleges rendszerint huzamosabb idejű használatba adásra kerül sor, melyhez egyéb kiegészítő szolgáltatások nem kapcsolódnak, és a tevékenység nem erre vonatkozó engedély birtokában, és nem feltétlenül üzletszerű gazdasági tevékenység keretében történik.) Látható tehát, hogy a tárgyalt szolgáltatás a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvben foglaltakkal összhangban tartalmát tekintve alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatást jelent, amely során a szolgáltatás nyújtója ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő szállást (például szálloda, panzió, kemping, üdülőház stb.) biztosít az igénybevevők részére. Az ilyen típusú szolgáltatások esetén mivel a gyakorlati életben nem ritka az, hogy az egyes szálláshelyek a szállást nem önmagában, hanem különböző kiegészítő szolgáltatásokkal együtt nyújtják az egyik legtipikusabb nehézséget a kapcsolódó szolgáltatások adójogi megítélése jelenti. Ezen problematika megoldása érdekében rendezőelvként az mondható el, hogy a szálláshelyszolgáltatáshoz kapcsolódó ún. alapcsomagok (olyan kiegészítőszolgáltatás-csomag, melynél kevesebb tartalmú, kisebb értékű csomag az adott szolgáltatónál nem vehető igénybe, például kötelező reggeli, wellness-részleg használata) mivel azok a szállás árába kerülnek beépítésre, és így önálló értékkel nem rendelkeznek az áfa rendszerében járulékos költségnek minősülnek, míg az alapcsomagon felül opcionálisan rendelhető szolgáltatások (például minibár, masszázs) önálló jellegüket megtartva, a rájuk irányadó adómértékkel adóztatandóak. (Ez utóbbi szolgáltatásokat az ügyletről kiállított számlában tételesen, a rájuk vonatkozó adómérték szerepeltetésével kell feltüntetni.) Megjegyzendő továbbá, hogy a szálláshelyek időben történő megosztása (üdülőhasználati jog) útján történő hasznosítása azonosan ítélendő meg, mint egy előre lefoglalt szállodai szoba vagy panzió igénybevétele, tehát ezen szolgáltatások vonatkozásában is alkalmazható a 18 százalékos adómérték. 2. Alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás A fent már említett szolgáltatás az Áfa tv. 3/A. számú mellékletének kiegészítésével 2012. július 20. napjától kezdődően került besorolásra a 18 százalékos adómérték alá. Annak megítélése, hogy egy adott szolgáltatás tartalmában megfelel-e az ezen kedvezményes adómérték alkalmazásával érintett szolgáltatások körébe, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései irányadóak; a jogszabály értelmében alkalmi rendezvénynek az adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény minősül, míg szabadtéri rendezvénynek az olyan szabadban tartott rendezvény tekinthető, melynek időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők száma az 1 000 főt meghaladja. Az Áfa tv. és a Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát kizárólag az olyan rendezvények tartoznak a 18 százalékos kedvezményes kulcs alá, melyek --alkalminak minősülnek (a rendszeres jellejű rendezvények tehát nem tartoznak ide), és szabadban kerülnek megtartásra (és ennek időtartama alatt 6.
VERSUS Ezen rovatunk keretein belül egy nagy érdeklődésre szert tevő, aktuális témáról közlünk kétoldali állásfoglalást, ezáltal is biztosítva Önnek a széles látókört. Célunk, hogy Ön a jogszabály betartása mellett megértse annak célját és következményeit is. E havi témánk az EKAER aktuális változásai, első tapasztalatai adóhatósági és adózói szemszögből. EKÁER rendszer adminisztrációs terheinek csökkenése Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) a Közösségi termékértékesítéssel, Közösségen belüli termékbeszerzéssel, valamint az első belföldi adóköteles termékértékesítéssel összefüggő áruszállításokat az e-útdíj és egyéb kamerahálózat segítségével követi nyomon. Az elektronikusan rögzített fuvarozási adatokat a NAV kockázatelemzési tevékenysége során hasznosítja. Az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2015. január 1-jétől hatályba léptetett szabályok teljesítése jelentős nehézséget és adminisztrációs terhet eredményeztek a kötelezetti kör számára. Ennek egyik oka az volt, hogy a bejelentési kötelezettség nem a termék mozgatásában részt vevő fuvarozókat, hanem az ügyletben érintett belföldi fele(ke)t [Közösségi termékértékesítésnél az eladót, Közösségen belüli termékbeszerzésnél a vevőt, első belföldi a Közösségi termékértékesítésnél az eladót és a vevőt] terhelte. Ezen túl a 2015. január 1-jétől hatályos szabályok alkalmazása számos kérdést vetett fel, az Art. 11. számú melléklete egyes, a gyakorlatban rendszeresen felmerülő helyzetekre vonatkozóan irányadó rendelkezést nem tartalmazott, vagy szükségtelenül bonyolult szabályokat írt elő. Ez a helyzet már önmagában jelentős mértékben növelte a vállalkozások adminisztrációs terheit, hiszen a szabályozatlanságból adódóan jelentős többlet-időráfordítást követelt meg a vonatkozó rendelkezések alkalmazása. A jogalkotó észlelte a szabályozás anomáliát, ezért jelentősen módosította a bejelentésre vonatkozó szabályokat, amely önmagában csökkentette az adminisztrációs terheket. A következőkben azoknak a változásoknak a lényegét ismertetjük, amelyek következtében a vállalkozások adminisztrációs terhei 2015. március 1-jétől csökkentek, valamint azokat, amelyek folytán 2015. április 1-jétől tovább mérséklődnek. 2015. március 1-jétől az Art. 22/E. -a a keretrendelkezéseket foglalja magában, valamint ezen időponttól az Art. 11. számú melléklete hatályon kívül került helyezésre. A bejelentésre vonatkozó részletes rendelkezéseket az 50/2015. (II.27.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. Ez már önmagában csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit, hiszen a vonatkozó szabályok egy jogszabályban találhatóak meg. A 2015. március 1-jével hatályba lépő EKAERre vonatkozó szabályokat a március 1-jén és az azt követő fuvarozások tekintetében kell alkalmazni. 2015. március 1-e előtt tett bejelentetések tekintetében az Art. 2015. február 28-án hatályos Art. rendelkezései az irányadóak. A Rendelet magában foglalja: értelmező rendelkezésekre, bejelentésre kötelezett tevékenységek megállapítására, bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségre, az EKAER szám megállapítás rendjére, kockázati biztosíték összegének megállapítására és megfizetésére, pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt garanciaszerződésre vonatkozó szabályokat. 7.
Az adminisztrációs terhek csökkentését a Rendelet a következő új/módosított szabályai eredményezik: számos értelmező rendelkezés bevezetése; EKAER szám általános funkciójának meghatározása (egy feladótól egy címzett részére egy gépjárművel termék egyszeri mozgatása); bejelentésre kötelezett személyek körének szűkítése (címzettet, feladót terheli a bejelentési kötelezettség); EKAER-nyilvántartásba bejegyzendő adatok körének szűkítése; bejelentendő adatok körének szűkítése, módosítás lehetőségének bővítése; egyértelműen megfogalmazott mentességi szabályok; a mentességnél irányadó mennyiségi-, és értékhatár felemelése; kockázatos terméken belüli elhatárolás (kockázatos élelmiszer, egyéb kockázatos termék felosztás) megszüntetése; útszakaszra vonatkozó egyedi adóhatóság által engedélyezhető mentesítés lehetőségének bevezetése; azon helyzet egyértelmű szabályozása, amelynél a termékértékesítéshez fuvarozás nem kapcsolódik, de az ügylet teljesítése után a termék fuvarozásra kerül (feladó és címzettnek egyaránt a vevő minősül, így csak ő kötelezett bejelentésere); nem kockázatos termék esetében egyszerűsített adattartalmú bejelentés lehetőségének bevezetése 2015. április 1-jétől; termelőkre vonatkozó különös szabály bevezetése [ha a termelő terméket értékesít a termelői csoport (nyilvántartott integrátor) részére, amelyet az harmadik személynek továbbértékesít, akkor az utóbbi értékesítés minősül első belföldi adóköteles termékértékesítésnek]; új szabályok bevezetése intermodiális szállításoknál (kizárólag a belföldi útszakasz viszonylatára terjed ki a bejelentési kötelezettség); érvényes EKAER szám érvénytelenítésének lehetősége 2015. április 1-jétől (az adózó, törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, illetve ezen személyek által meghatalmazott felhasználó az indok megadásával érvénytelenítheti az EKAER számot); az Áfa tv. szerinti láncértékesítés esetére vonatkozó szabály megállapítása; egy feladónál egy gépjárművel több felrakodási cím esetén egyértelmű szabályok bevezetése (2015. április 1-jétől EU-ból belföldi kirakodási címre történő közúti fuvarozás esetén a sorban utolsó felrakodási címet; belföldről az EU más tagállamába, vagy belföldi fuvarozás esetén pedig valamennyi felrakodási címet kell bejelenteni); egy címzettnél egy gépjárművel több lerakodási cím esetén egyértelmű szabályok bevezetése (2015. április 1-jétől belföldről EU-beli lerakodási címre történő közúti fuvarozás esetén a sorban első lerakodási címet; EU más tagállamából belföldre, vagy belföldi fuvarozás esetén pedig valamennyi lerakodási címet kell bejelenteni); új szabályok bevezetése több feladási címről, vagy kirakodás címre történő fuvarozásnál (2015. április 1-jétől, ha egy gépjárművel több feladási címről, illetve több kirakodási címre történő fuvarozás történik, akkor is csak egy EKAER számot kell kérni); kockázati biztosíték számításánál a 60 napos időintervallum 45 napra történő csökkentése. Megítélésem szerint azon vállalkozások számára járnak az új szabályok legnagyobb előnnyel, akik (amelyek) élhetnek az egyszerűsített adattartalmú bejelentéssel, vagy az adóhatóságtól ún. útszakasz mentesítést kapnak. Nem kockázatos termék esetében 2015. április 1-jétől egyszerűsített adattartalmú bejelentést tehet az az adózó, aki (amely): ¾a bejelentés évét megelőző második adóévben beszámolójában, vagy azon konszolidált beszámolóban, amelynek készítésébe bevonták a kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készletek értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte, vagy meghaladta (80%-os arány); és ¾szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban; és ¾ a bejelentések időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. 8.
Egyszerűsített bejelentésnél a feladó adatait (név, adószám), a címzett adatait (név, adószám) és a belföldi közúti fuvarozásnál használt jármű rendszámát kell bejelenteni. A Rendeletben meghatározott feltételek alapján ezzel a lehetőséggel csak azok az ún. nagy adózók élhetnek, akik (amelyek) jelentős hányadban (legalább 80%-ban) saját előállítású termékeiket értékesítik. A gyártásszervezés sajátosságaira figyelemmel kérhető meghatározott belföldi felrakodási és kirakodási cím között, maximum 20 km szakaszra vonatkozóan ún. útszakasz mentesítés kérhető az adóhatóságtól, ha az adózó által saját részre beszerzett vagy az általa feladott termék fuvarozása napi bejelentési kötelezettség terhelné, s ez számára aránytalan adminisztrációs terhet jelent. A mentesítést az adóhatósághoz benyújtandó kérelemben lehet kérni, amelyet dokumentumokkal kell alátámasztani a mentesítés törvényi feltételének fennállását. Továbbá a kérelemben a Rendelet 5. (2) bekezdésében meghatározott adatokat meg kell adni, valamint nyilatkozni kell arról, hogy az egyszerűsített adattartalmú bejelentés feltételéül előírt feltételek is fennállnak. A mentesítést az adóhatóság határozatban engedélyezi, amely annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül érvényes, s abban a mentesített útszakasz is megjelölésre kerül. A mentesítés időtartalmának lejártát megelőző 90 napon belül a mentesítés új kérelem útján ismételten kérhető. Az ún. útszakasz mentesítés lehetősége a törvényi feltételek következtében igencsak szűk adózói kör részére érhető el. Tudnivalók az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerről Írta: dr. Lőrincz Zsuzsanna NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) bevezetésére a 2014. évi adótörvény módosítások gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezései között került sor. Az EKAER röviden összefoglalva egy olyan rendszer, amelynek keretében az előzetes bejelentés, valamint a szállítmányok megérkezésének bejelentése révén lehetővé válik az áruk tényleges útjának valós idejű nyomon követése. A rendszer rendeltetésszerű működéséhez a kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek fuvarozása esetében hozzájárul az ún. kockázati biztosíték rendszer, valamint bizonyos kockázati tényezők felmerülése esetén a hatósági zár alkalmazása. Az EKAER rövid bemutatása Az EKAER rendszerben az áruk nyomon követéséhez a szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt rögzíteni kell. A bejelentési kötelezettség kizárólag belföldi kereskedőket érint az alábbiak szerint: Be kell jelenteni: 1) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, 2) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint 3) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést, amennyiben a fenti tevékenységet az Útdíjtörvény szerinti útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össz- 9.
tömegű gépjárművel) közúti fuvarozás keretében végzik. A kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre speciális szabályok vonatkoznak. A 2015. március 1-jén hatályba lépő változások szerint bejelentési kötelezettség a kockázatos élelmiszerek esetében akkor áll fenn, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. A kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek körét NGM rendelet határozza meg. A fent említett bejelentési kötelezettség alól egyes szállítmányok mentességet élveznek. Így például mentesek a bejelentési kötelezettség alól az útdíjköteles gépjárművel szállított nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg. Jövedéki termékek szállítása esetén sincs bejelentési kötelezettség, valamint mentességet élveznek például a vámfelügyelet alatt álló termékek, postai küldemények, fémkereskedelmi engedélyköteles termékek is. Az EKAER rendszer fontos eleme az adókötelezettségek biztosítására szolgáló kockázati biztosíték, amelyet kockázatos termékek belföldi szállításakor (azaz az előzőekben említett felsorolás 1. és 3. pontjának esetében) kell nyújtani. A kockázati biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az EKAER rendszerben a bejelentést megelőző 45 napban (a bejelentés napját is beszámítva) regisztrált kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. A bejelentés alapján az elektronikus rendszer EKAER számot generál, amely 15 napig érvényes. Az EKAER számot a bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ebben az esetben az igazolatlan eredetű termék a romlandó áruk és élő állatok kivételével a bírság összegének mértékéig lefoglalható, a lefoglalt ingóság pedig zár alá vehető. A kockázati biztosítékra vonatkozó szabályok 2015. március 11-étől érvényesek. Az EKAER bevezetésének előzményei Az EKAER bevezetésére elsősorban az áfát érintő visszaélések visszaszorítása érdekében került sor, hiszen az elmúlt években az áfacsalásoknak igen sokféle káros módja alakult ki. Ellenőrzési tapasztalatok szerint a visszaélések legnagyobb részben a teljesen fiktív, vagy nem a fuvarokmányokon szerepeltetett adatoknak megfelelő áruszállításokhoz, valamint ezekhez kapcsolódóan az eltűnő és adófizetési kötelezettségeiket nem teljesítő kereskedőkhöz kötődnek. Jellemző továbbá az is, hogy a Közösségen belüli termékértékesítések adómentességének lehetőségét kihasználva a csalárd szándékú adózók termékei gyakran valótlan adattartalmú szállítási okmánnyal Magyarországon kerülnek forgalomba, a termékek tehát a belföldi forgalomban érvényes adó megfizetése nélkül, a dokumentumokon feltüntetettekkel ellentétben soha nem hagyják el az ország területét. Az adó megfizetését elkerülni szándékozó adózók sokszor olyan határokon átnyúló, jól szervezett láncolatokat hoznak létre, amelyekben leginkább az ömlesztett, egyedileg nem azonosítható, nagy tömegben szállítható termékek tekintetében törekednek a visszaélésre. Az ilyen láncok leginkább az áfa megfizetésének elkerülésére szerveződnek, és tevékenységük során a láncban részt vevők az ellenőrző hatóság megtévesztése céljából jel- 10.
lemzően módosítják, illetve cserélgetik a szállításhoz szükséges CMR fuvarokmányokat. Az is gyakran előfordul, hogy a már beazonosított, korábban látókörbe került gazdálkodók a szállítások során eltűnnek, és helyettük újak alakulnak, vagy nem aktív vállalkozások lépnek a régiek helyére. Gyakori továbbá, hogy az ellenőrzéskor bemutatott fuvarokmányokon a feladó és a címzett is külföldi székhelyű, Magyarország pedig csak lerakóhelyként szerepel, ennek ellenére az itt lerakodott áru természetesen az adó megfizetése nélkül nyomtalanul eltűnik belföldön. A csalások visszaszorítására több jelenleg is ismert módszer használatos. Ilyen például a fordított adózás visszaélésekkel érintett termékekre való kiterjesztése. (A fordított adózás lényege, hogy az általános szabályokkal ellentétben az áfát nem az értékesítőnek, hanem az áru vevőjének kell megfizetnie.) Az áfacsalások és a fordított adózás kapcsolatáról elmondható, hogy az adófizetési kötelezettség vevőre való telepítése hozzájárul ugyan az adott ágazat megtisztításához, nem jelent azonban teljes körű és végleges megoldást. Megfigyelhető ugyanis, hogy amint egy termékkörre kiterjesztik a fordított adózás hatályát, az áfacsalásra specializálódott adózók tevékenységüket más egyenes adózás alá eső termékek tekintetében folytatják. Hasznos természetesen az érintett termékkörök fokozott ellenőrzése is, ez azonban a kapacitások végessége miatt szintén nem lehet egyedüli és végleges megoldás. Szükségessé vált tehát egy új, hatékonyabb módszer kidolgozása, amelynek eredményeként született meg az EKAER. Az EKAER célja és előnyei Az EKAER az előbbiekben felvázolt problémák megoldását célozza. Az EKAER rendszerében a modern technológiai vívmányok felhasználásával ugyanis lehetővé válik az áru útjának valós idejű nyomon követése, hiszen az eddigi vizsgálati módszerekkel szemben az egyes gazdasági események nem csak a könnyen módosítható, illetve eltüntethető papír alapú okmányokból ellenőrizhetők utólagosan, hanem azok tényleges megvalósulásának idején is. Mivel pedig az adóvisszaélésre specializálódott adózók különösen az Európai Unió más tagállamában vagy belföldön előállított termékek belföldi értékesítése kapcsán igyekeznek elkerülni az áfa megfizetését, az EKAER rendszerben a tagállami ügyletekhez, valamint az első belföldi nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítéshez kapcsolódik az árumozgások egyes adatainak elektronikus bejelentése. Az EKAER rendszer az áfacsalások visszaszorítása mellett a tisztességes piaci szereplők számára is előnyökkel jár, hiszen a közúti áruszállítás nyomon követhetősége és a kereskedelem meghatározó részének átláthatósága a remények szerint kiszorítja a versenyből a fiktív fuvarokkal ügyeskedő csalárd szándékú adózókat, akik eddig visszaélések segítségével szereztek maguknak piaci előnyt. Az EKAER biztosítéki rendszerének alkalmazásával pedig előreláthatólag ösztönözhető az adókötelezettségek szabályszerű teljesítése is. A rendszer további előnye, hogy védi a fogyasztókat is, hiszen a kereskedők kötelező regisztrációja révén a szakhatóságok figyelmének előterébe kerülnek a kockázatos termékeket szállítók, így az egészséget veszélyeztető szállítmányok, valamint a bizonytalan eredetű készletek is tetten érhetők. Az EKAER rendszer hozadéka a társhatóságokkal való szorosabb együttműködés is. Végül, de nem utolsó sorban az EKAER védelmet jelent a magyar állam költségvetésének is, hiszen az jelenleg elesik azoktól az adóbevételektől, amelyeket a csalárd szándékú adózók az eddig csak részben ellenőrizhető, és sokszor csak papíron létező fuvarokkal elcsalnak. Tekintettel továbbá arra, hogy a fiktív árumozgás az egész Európai Unió gazdaságát veszélyezteti, az EKAER a kárt okozó láncolatok kiiktatásában való közreműködésével a többi tagállamnak is segítséget nyújthat. 11.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen várjuk. A szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó legkisebb tartalmú szolgáltatás-csomag Abban az esetben, ha a vendég csak külön ellenérték fejében veheti igénybe a menü ebédet, akkor a menü ebéd már nem tekinthető a csomag részének, önállóan adózik, az adó mértéke pedig 27 %. Ilyen esetet az Áfa tv. alkalmazásában akként kell kezelni, hogy a vendég a csomag részének minősülő vacsorát nem vette igénybe, a menü ebédet pedig külön rendelte meg. Kérdés Szállodánkban az igénybe vehető legkisebb csomag: szállás félpanzió fürdőbelépő. Ezt a tvnek megfelelő módon 18 %-os áfával számoljuk el. Viszont mostanság számos vendégünk egyéni kérése volt, hogy a vacsora szolgáltatásunkat becserélné egy menü ebédre. Ilyen esetben mi a helyes eljárás? Hogy kell a számlán szerepeltetni a szolgáltatásokat?? Mehet az ebéd is a 18%-os kulcs alá vagy pedig plussz szolgáltatásként kell feltüntetni a számlán a megfelelő 27%-os kulccsal? Válasz A szálláshely-szolgáltatáshoz kapcsolódó legkisebb tartalmú szolgáltatás-csomag az Áfa tv. alkalmazásában egy szolgáltatásnak minősül, amelynek ellenértékét terhelő áfa mértékét a szálláshely-szolgáltatásra (mint főszolgáltatást) vonatkozó adómértékkel egyezik meg. Amennyiben a vendég külön ellenérték fizetése nélkül kapja a vacsora helyett a menü ebédet, akkor az adózási szabályok nem változnak. Ekkor is szolgáltatás-csomag az Áfa tv. alkalmazásában egy szolgáltatásnak minősül, amelynek ellenértékét terhelő áfa mértékét a szálláshelyszolgáltatásra (mint főszolgáltatásra) vonatkozó adómértékkel (18 %) egyezik meg. Ettől függetlenül feltétlenül javasolható, hogy a szolgáltatás-csomag tartalmát a szolgáltató pontosítsa, ha a vendégek ilyen jellegű kérése rendszeresen felmerül és azt teljesíteni kívánja (csomag = szállás + félpanzió (reggeli és vacsora, vagy reggeli és menü ebéd) + fürdőbelépő). Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez A kézirat lezárásának dátuma: 2015. március 16. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12.