ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 100201374 KTJ: 100391724 Iktatószám: 12867-13/2009. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: dr. Reiner Viktória/ Kelemenné Melléklet: 1 db Dorog,, SARPI DOROG Kft. veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság a SARPI Dorog Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2510 Dorog, Bécsi u. 131., KSH azonosítószáma: 10678523-9004-113-11) részére a Kft. kérelmének részben helyt adva, felülvizsgálva a H-1512-11/2006. számú határozattal kiadott hulladékkezelési engedélyben foglaltakat e n g e d é l y t a d a Dorog, 1722/18. hrsz-ú telephelyéhez kapcsolódóan az 1. számú mellékletben felsorolt veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésére. 1. A telephelyen végzett tevékenység megnevezése: Hulladékok kezelése. Kezelési kód: D 10 hulladékégetés szárazföldön, a képződő hő energetikai hasznosításával kiegészülve az 1. számú mellékletben szereplő hulladékokra. 2. A telephelyen kezelhető hulladékok megnevezését és mennyiségét az engedély 1. számú melléklete tartalmazza. 3. A tevékenység jellemző adatai: A hulladékégető maximális égetési kapacitása: 35000 tonna/év. A forgókemence névleges hőteljesítménye: 70 GJ/h. 15-17 MJ/kg átlagos fűtőértékű hulladékok esetén az égethető hulladékok mennyisége 4-4,6 tonna/óra között változhat. 4. A technológia ismertetése: A hulladékok termikus ártalmatlanítási technológiája a következő műveleteket tartalmazza: - hulladék átvétel, - gyűjtés - égetésre történő előkészítés, - az égetés és hő hasznosítás, - füstgáztisztítási műveletsor. A hulladékokat a Kft. saját laboratóriumában megvizsgálja az égetés szempontjából lényeges fizikai, és kémiai jellemzőkre.
2 A hulladékok gyűjtése jóváhagyott működési szabályzatban meghatározott gyűjtőhelyeken történik. Az égetési menü összeállítása számítógépen, egy a kemence hőterhelését is figyelembe vevő optimalizálási program alapján történik, amely alapján meghatározzák a rendelkezésre álló különböző halmazállapotú és összetételű hulladékok óránkénti hulladékáramát. A szilárd és hordós hulladékokat aprítással készítik elő égetésre. A folyékony hulladékokat átlag fűtőérték szerint, elegyedési és kémiai tulajdonságaik alapján keverik össze. A folyékony hulladékok adagolása napi tartályból történik, mely keverővel ellátott. A fizikai, kémiai vagy fertőzőképességük miatt nem keverhető hulladékokat külön beadagolási ágakon juttatják égetésre. A beadagolt hulladék égetése egy 108 m 3 térfogatú, 6-7 fordulat/óra fordulatszámú, tűzálló falazattal ellátott forgókemencében történik. A kemence hő kapacitása 65-75 GJ/h. Az égetési hőmérséklet 1250+50 C o, a hulladék tartózkodási ideje a forgókemencében 30-90 perc közötti. A forgókemence homlokfalán kombinált TÜKI égő került elhelyezésre, amely alkalmas gáz, olaj, valamint alacsony és magas fűtőértékű hulladékok elégetésére. A kombinált égők lándzsái külön-külön oxigén betáplálással rendelkeznek. A nehezen lebomló hulladékok termikus ártalmatlanítására szolgál az utóégető kamra. Az utóégetőben a hőmérséklet 1150 +50 C o, a füstgáz tartózkodási ideje min. 2 sec, de a közepes tartózkodási idő a teljes tűztérben 7,1 sec. Az utóégetőből a forró füstgáz a hő hasznosító kazánba jut, amely a füstgáz hőtartalmát gőz előállításra használja. Az így keletkezett gőzt hasznosítják, az üzem saját gőz szükségletének biztosításán túlmenően, óránként 900 kw elektromos energia termelésével. A többletenergia kinyerése generátor üzemeltetésével biztosított. A lehűlt füstgáz egyenáramú, mésztejes abszorberbe kerül, ahol a savas komponensek egy része megkötődik. Az abszorber és a reaktor közötti szakaszon egy pneumatikus szállítóhoz kapcsolt adagolószerkezet került beépítésre, melynek segítségével lehetőség van porrá oltott mészhidrát és por alakú aktívszén beadagolására, ami a dioxinok és furánok, valamint a toxikus nehézfémek lekötését szolgálja. Az adagoló berendezés után egy reaktor került beépítésre, mely egy 200 m 3 -es puffer tér, ahol a füstgázok sebessége lecsökken, így megnövekszik a tartózkodási idő elősegítve a szennyező anyagok adszorpcióját. Az előtisztított füstgázok ezután a zsákos porleválasztóba jutnak, ahol a gáz por tartalma nagyon jó hatásfokkal leválasztható. A porleválasztás után a füstgázok a katalitikus dioxinmentesítő toronyba kerülnek, ahol a vanádium-pentoxid katalizátor a füstgázban lévő dioxin és furán vegyületeket oxidációval lebontja, és emellett a füstgáz nitrogén-oxidok tartalmát is csökkenti. A füstgázok a ventillátorokon keresztül a két porlasztósíkkal ellátott mésztejes mosóba kerülnek, ahol a füstgázok lehűlnek, vízgőzzel telítődnek, és megkötődik a maradék szennyezőanyag tartalmuk. 5. Az elérhető legjobb technika alkalmazása: A hulladékok gyűjtése, előkezelése, a termikus folyamatok irányítása megfelel a legjobb technikára vonatkozó, az adott szektorra vonatkozó BAT dokumentumnak. II. 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 1.1. A veszélyes hulladékok kezelésre történő átvétele (hulladékégetőmű telephelyére való beszállítása) SZ vagy K kísérőjegyek alkalmazásával történhet. Veszélyesnek nem minősülő hulladék esetén egyéb olyan bizonylat is alkalmazható, amelyből megállapítható az átadó neve, azonosító adatai, a hulladék EWC kódja, mennyisége, csomagolása, származása. 1.2. A telephelyen egyidőben gyűjthető veszélyes hulladékok mennyisége a folyékony veszélyes hulladékok esetén 2.700 t, pasztaszerű veszélyes hulladékok esetén 1.600 t, szilárd veszélyes hulladékok esetén 3.000 t lehet. 1.3. A poliklórozott bifenileket (PCB) és poliklórozott terfenileket (PCT), valamint a szerves foszforsavésztert tartalmazó veszélyes hulladékoknak - az égetési menütől függően 150-300 mg/nm 3 oxigén égetőtérbe való beadagolásával biztosított égetése oly módon történhet, hogy a bemenő hulladékáramra vetítve a PCB és PCT, valamint külön a szerves foszforsav-észter tartalom nem haladhatja meg az 1 m/m %-ot. 1.4. Az égetőművet úgy kell üzemeltetni, hogy az égetési folyamat során a keletkező gáz hőmérséklete az utolsó égéslevegő hozzáadása után, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is legalább 2 mp
3 tartózkodási ideig elérje a forgókemence tűzterében és utóégetőben a 850 0 C hőmérsékletet. Amennyiben több, mint 1% szerves kötésben levő halogént klórban kifejezve tartalmazó hulladék kerül égetésre, akkor az említett tartózkodási időig a hőmérsékletnek legalább 1100 0 C-ot kell elérni. 1.5. Az égetés és füstgáztisztítás során keletkező szilárd maradékanyagokat veszélyes hulladékként kell nyilvántartani, környezetszennyezést kizáró módon történő összegyűjtéséről és további kezeléséről gondoskodni kell. 1.6. Az égetéssel kezelt és a keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni. 1.7. Az égetőmű üzemeléséről üzemnaplót kell vezetni, melyben az alábbi adatokat kell rögzíteni: - üzemeltetési idő, fordulatszám, égetés időpontja, égetés időtartama - elégetett hulladék fajtánkénti mennyisége, összetétele, EWC kódszáma, - szilárd maradék anyagok mennyisége, salak esetén éghető anyag tartalma, - elvégzett javítási munkák üzemzavar elhárítások, - az üzemelést vezérlő automatikus rendszer működésére, beállítására vonatkozó információk - előforduló rendkívüli események leírása, feltételezett okának meghatározása, megtett intézkedések. 1.8. Az égetés során keletkező salak összes szerves szén (TOC) tartalma nem haladhatja meg a 3%-ot, vagy az izzítási veszteség az 5%-ot. 1.9. A működés során a H-10427-3/2009. számon kiadott határozatban szereplő levegővédelmi követelményeket kell betartani. 1.10. A szennyvíz, csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésével összefüggő, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart, a környezet-veszélyeztetés, illetve környezetkárosodás helyét, jellegét és mértékét haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak. 1.11. Az energetikai hasznosításra felhasználható hulladékfajtákra vonatkozóan betartandó előírások és határértékek ( hulladék fajtánként külön-külön) nettó fűtőérték min 13 MJ/kg égetési maradék tartalom, az égetésre kerülő hulladékra max 20 m/m% vonatkoztatva 1.12. A hulladékégetés során képződő hőenergiából kinyert energiának meg kell haladnia a hulladékégetéshez, az energiakinyeréshez, az energetikai hasznosításra történő átadáshoz és az energetikai hasznosítási folyamatokhoz együttesen felhasznált energia mennyiségét. A hulladékégetés során energetikailag ténylegesen hasznosítható többletenergiának kell képződnie. 1.13. A hulladékégetés során felszabadult többletenergia túlnyomó részét ténylegesen fel kell használni hőenergia, illetve átalakítás után elektromos energia formájában. 1.14. A hulladékégetés során kapott hulladék mennyiségének kevesebbnek kell lennie a hulladékégetés során felhasznált hulladék mennyiségénél. 1.15. A hulladékégető műnek a szükséges karbantartási időt (beleértve a felfűtési és kalibrálási időt is) leszámítva folyamatosan biztosítani kell a többletenergia kinyerését, annak energetikai hasznosításra történő átadását és energetikai hasznosítását. 2.) Szakhatósági előírások: A közegészségügyi hatóság előírásai: 2.1. A tevékenységből adódóan a munkavégzés során a dolgozók biztonságos munkavégzésének feltételeit a vonatkozó jogszabálynak megfelelően kell biztosítani. 2.2. A tevékenység során a talajt, vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti. III. A hatóság az EWC 050701* kódú higanyt tartalmazó hulladékok és az EWC 060404* kódú higany tatalmú hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására, illetőleg az R1- fűtőanyagként
4 történő felhasználás vagy más módon energia előállítás megnevezésű kód engedélyezésére irányuló kérelmet e l u t a s í t j a. IV. A hulladékkezelési engedély a jelen engedély ötévenként történő felülvizsgálat tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. A felülvizsgálatot az engedélyesnek kell kérnie, az engedély lejárta előtt. V. A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 159.000- Ft (Százötvenkilencezer forint), amelynek megfizetéséről a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell gondoskodni. I N D O K O L Á S A SARPI Dorog Kft. veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési kérelmet nyújtott be az első fokú környezetvédelmi hatósághoz. A kérelem megfelel a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 98/2001. (VI.15.) és a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletek, valamint a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet előírásainak. A Kft. kérelme elbírálásáért 318.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A kérelem alapján a hatóság az alábbiakat állapította meg: A Kft. Dorog, 1722/18. hrsz. alatti telephelyén végezni kívánja a hulladékkezelési tevékenységet végezni. A szilárd, folyékony, paszta- vagy iszapszerű halmazállapotú hulladékok közúton, zárt szállító eszközökben, speciális konténerekben és hordókban elhelyezve, továbbá tartálykocsikban kerülnek beszállításra. A hulladékok mérlegelésére hídmérlegek állnak rendelkezésre. A kórházi hulladékok kivételével a Kft. laboratóriuma vizsgálja a beérkező hulladékok tűzveszélyességi osztályát, lobbanáspontját, fűtőértékét, ph értékét, sűrűségét, szárazanyag- és hamu tartalmát, Na-, K-, összes S-, Cl-, Br-, összes nehézfém-, N-, P-, víz-, olaj- és peroxid, valamint olajok esetén a PCB tartalmát. A Kft. laboratóriuma vizsgálja a beérkező hulladékok felsorolt jellemzőin kívül a jód tartalmát is. A beszállított hulladék minőségére, EWC kódszámára vonatkozó besorolására, származására, mennyiségére, valamint kezelésére vonatkozó adatok az un. MarkLab programrendszerben kerülnek rögzítésre. A szilárd hulladékokat 1-2-3 jelű, együttesen 300 m 3 -s térfogatú, vasbeton bunkerekben ömlesztve kerülnek gyűjtésre, vagy a bunkerek előtti területen gyűjtik. A bunker előtti tároló szilárd burkolatú, kamerázott, megvilágított terület. A gyűjtőhely a bunkerkapukkal szemközt helyezkedik el, anyaga beton, területe 200 m 2. A bunker előtti gyűjtőhelyen a szilárd hulladékokat raklapon lefóliázva, illetve zárt konténerekben gyűjtik. Az égetőmű üzemi területéhez kapcsolódó nyílttéri gyűjtőhelyen (Flóra s telep) az átvett hulladékok ép, zárt csomagolásban raklapon, a konténerek leponyvázva kerülnek gyűjtésre. A terep lejtés viszonyai miatt a hulladékok gyűjtésére is alkalmas konténertárolónak 4 db bazalt beton térburkolatú terasz került megépítésre, a teraszok hasznos területe: 3 db 370 m 2 -es és 1 db 230 m 2 -es. A lezárt 2. és 3. számú lezárt hulladéklerakó felszínén kialakított gyűjtőhelyen a felügyelőség által H-16648-2/2005.-I. sz. határozatban jóváhagyott gyűjtőhely működési szabályzata alapján történhet szilárd hulladék gyűjtés zárt gyűjtőedényzetben. A hordós hulladékokat tűzveszélyességi osztályok szerint elkülönítve a fedett, víz és vegyszerálló burkolattal, valamint kármentővel ellátott hordótárolóban gyűjtik. A felmosásból és a spinkler rendszer teszteléséből keletkező szennyvíz vagy a tűzoltóvíz a kármentőbe kerül. A keletkező hulladékok összeszívatásra, majd égetésre kerülnek.
5 A szilárd és a hordós hulladék aprítását nagy teljesítményű NIRO WR 3000S típusú daráló berendezés végzi. Az aprított hordós és vegyes szilárd hulladékok a 4-es bunkerben kerülnek elhelyezésre, majd onnan égetésre. A folyékony hulladékokat hordóban, tartályautókban és folyadékkonténerekben fogadják, majd átlag fűtőértékük, elegyedési és kémiai tulajdonságuk szerint gyűjtik az összesen 1725 m 3 folyékony hulladék befogadására alkalmas tartálypark tartályaiban. A tartályok mindegyike térfogatával megegyező térfogatú vegyszer- és vízálló bevonattal ellátott beton kármentővel van körülvéve. A folyékony hulladékok forgókemencébe történő adagolása az ún. napi tartályból történik. A kórházi hulladékok göngyölegei - a hulladék fertőző képessége miatt- nem kerülnek felbontásra, a hulladék laboratóriumi vizsgálat nélkül, a kórházi hulladékliften, zsilipen keresztül azonnal égetésre kerül. A Kft. technológiai sor karbantartási időszakában a kórházi hulladékok biztonságos gyűjtése t érdekében egy mobil hűtőkonténert telepít. A paszta-szerű halmazállapotú és az egyéb, hordókban érkezett hulladékokat tűzveszélyességi osztályuk mértéke szerint elkülönítve fedett, vegyszerálló, andezit aljzatú, kármentővel ellátott, 1000 m 2 alapterületű hordótárolóban gyűjtik. Azok a folyékony halmazállapotú hulladékok, amelyek valamelyik jellemzőjüknél fogva speciális kezelést igényelnek, az ún. speciális feladó ágon kerülnek ártalmatlanításra. Az ún. speciális hulladékok amelyek kémiai-fizikai tulajdonságaik miatt egyéb hulladékokkal nem keverhetők külön ágon, közvetlenül a tartályból, adagolhatók a forgókemencébe. A hulladék tulajdonságaitól és a hulladékot tartalmazó tartály nyomásállóságától függően a beadagolása 4 ágon történhet, ahol membránszivattyúval, sűrített levegővel vagy nitrogénnel létrehozott túlnyomással történő beadagolás biztosított. A gáz halmazállapotú hulladékok (pl. halonok) beszállítása nyomás alatti palackokban, tartályokban történik. A hulladékok gyűjtése az un. C1 gyűjtőhelyen történik, innen kerül a hulladék az égetési helyre, ami a folyékony halmazállapotú speciális hulladék feladó helye mellett került kialakításra. Égetés előtt a palackra csatlakoztatják a manométerrel ellátott flexibilis tömlő menetes végét, és a mennyiség szabályzóval, mérővel ellátott korrózióálló acél vezetéken - nyomásszabályzón és gyorselzárókon keresztül - a homlokfalon lévő különálló lándzsán át történik az égetés. A lándzsán gőzporlasztást alkalmaznak. A Kft. kérelmében megadta az égetőmű folyamatos működéséhez szükséges tartalék veszélyes hulladék mennyiségét, amely 1000 t. A termikus ártalmatlanítás: A hulladékok termikus ártalmatlanítási technológiája az égetés és hő hasznosítás, valamint a füstgáztisztítási műveletsorból tevődik össze. Hulladékok előkészítése: Az égetési menü összeállítása számítógépen, egy optimalizálási program alapján történik, ennek segítségével a kemence hőterhelését is figyelembe véve határozzák meg a rendelkezésre álló különböző halmazállapotú és összetételű hulladékok óránkénti hulladékáramát. A folyékony hulladékokat átlag fűtőérték szerint, elegyedési és kémiai tulajdonságaik alapján keverik össze. A folyékony hulladékok adagolása napi tartályból történik, melyet a homogenizálás érdekében keverővel láttak el. A C-D-E tűzveszélyességi osztályba sorolt szilárd hulladékok az 1-3-as bunkerből kerülnek darálásra, majd az aprított, homogenizált hulladékokat a darupályán közlekedő polipmarkoló üríti az adagoló rendszerbe, majd az adagolószerkezet mérlegelve adagolja a forgókemencébe. Az A-B tűzveszélyességi osztályú hordós és szilárd hulladékok aprítás után a 4-es bunkerbe kerülnek, ahol folyamatos elszívást és gőzlefúvatást alkalmaznak, de szükség szerint lehetőség van a bunker és a bunkertér nitrogénnel történő intertizálására. Az aprított hulladékok illékony komponenseinek párolgása miatt az esetlegesen bekövetkező robbanási koncentráció kialakulásának megakadályozása céljából jelenleg folyamatban van a 4-es bunkerbe és a bunkertérbe egy négycsatornás infravörös érzékelővel ellátott folyamatos gázkoncentráció mérő műszer beépítése. A beadagolt hulladék égetése egy 3,8 m átmérőjű, 11 m hosszú 108 m 3 térfogatú, 6-7 fordulat/óra fordulatszámú, tűzálló falazattal ellátott forgókemencében történik. A kemence hő kapacitása 65-75 GJ/h. Az égetési hőmérséklet 1250+50 C o, a hulladék tartózkodási ideje a forgókemencében 30-90 perc közötti. A forgókemence homlokfalán kombinált TÜKI égő került elhelyezésre, amely alkalmas gáz, olaj, valamint alacsony és magas fűtőértékű hulladékok elégetésére. A kombinált égők lándzsái külön-külön oxigén betáplálással rendelkeznek. A nehezen lebomló hulladékok termikus ártalmatlanítására szolgál az
6 utóégető kamra. Az utóégetőben a hőmérséklet 1150 +50 C o, a füstgáz tartózkodási ideje min. 2 sec, de a közepes tartózkodási idő a teljes tűztérben 7,1 sec. Az utóégetőből a forró füstgáz a hő hasznosító kazánba jut, amely a füstgáz hőtartalmát gőz előállításra használja. Az így keletkezett gőzt hasznosítják, az üzem saját gőz szükségletének biztosításán túlmenően, óránként 900 kw elektromos energia termelésével. A lehűlt füstgáz egyenáramú, mésztejes abszorberbe kerül, ahol a savas komponensek egy része megkötődik. Az abszorber és a reaktor közötti szakaszon egy pneumatikus szállítóhoz kapcsolt adagolószerkezet került beépítésre, melynek segítségével lehetőség van porrá oltott mészhidrát és por alakú aktívszén beadagolására, ami a dioxinok és furánok, valamint a toxikus nehézfémek lekötését szolgálja. Az adagoló berendezés után egy reaktor került beépítésre, mely egy 200 m 3 -es puffer tér, ahol a füstgázok sebessége lecsökken, így megnövekszik a tartózkodási idő elősegítve a szennyező anyagok adszorpcióját. Az előtisztított füstgázok ezután a zsákos porleválasztóba jutnak, ahol a gáz por tartalma nagyon jó hatásfokkal leválasztható. A porleválasztás után a füstgázok a katalitikus dioxinmentesítő toronyba kerülnek, ahol a vanádium-pentoxid katalizátor, 170-200 C hőmérsékleten a füstgázban lévő dioxin és furán vegyületeket oxidációval lebontja, és emellett a füstgáz nitrogén-oxidok tartalmát is csökkenti. A füstgázok a ventillátorokon keresztül a két porlasztósíkkal ellátott mésztejes mosóba kerülnek, ahol a füstgázok lehűlnek, vízgőzzel telítődnek, és megkötődik a maradék szennyezőanyag tartalmuk. A füstgázok a 70 m magas kéményen át jutnak a környezetbe. A tevékenység környezetre gyakorolt hatása: Levegőtisztaság- védelem: A telephelyen 3 db bejelentett pontforráson jutnak légszennyező anyagok a környezetbe. A pontforrások közül 1 db hulladékégetésből származó füstgázokat kibocsátó kémény(p1), 1db a laboratóriumban lévő helyi és központi elszívók véggázait kibocsátó kürtő (P2), harmadik pedig a tartalék áramforrás - vészaggregát kürtője (P003). A beszállításra kerülő hulladékok többségében ponyvázott vagy fedett konténerekben érkeznek a telephelyre. A szilárd hulladékok bunkerekbe történő ürítésük pedig a nyitott bunkerajtókon keresztül zajlik. A bunkerek légtere szívott, de előterük felületi légszennyező forrást képezhet, amikor kémiai anyagokkal átitatott hulladékok kerülnek mozgatásra, ill. ürítésre. A folyadék tároló tartályok nitrogénnel inertizáltak, ún. gázinga rendszerrel működnek, azaz, a tartály töltésekor a kinyomott oldószergőz és nitrogén az elszívó rendszerbe kerül, a tartály ürítésekor pedig automatikusan történik a nitrogén gáz bevezetése. Szennyvíz és csapadékvíz-kezelés: A gépkocsimosó és a laboratórium szennyvizét az iker kialakítású olajfogóra vezetik, ahonnan előtisztítás után kerül az ipari szennyvízgyűjtő medencébe. A műtárgyban kiszűrt, felúszott olajos hulladékokat égetéssel ártalmatlanítják. Külön csatorna vezeti el az olajtároló, a folyékony hulladéktároló telep, a vezérlő épület, valamint a fedett hordótároló és lefejtő területén keletkező ipari szennyvizet és a feltételesen szennyeződhető csapadékvizet az ipari szennyvízátemelőbe (S1). A üzemterület tisztításából származó takarítási vizek az üzem szennyvízelvezető csatornáján keresztül szintén az S1 medencébe jutnak. Az ipari szennyvízátemelő medencéből a szennyvíz a Richter Gedeon Zrt. dorogi fióktelepének szennyvíztisztítójára kerül tisztításra. A telephelyet és ezen belül az égetőmű üzemi területét a külvizek elvezetésére övárok rendszer veszi körül. A hulladékégetőmű üzemterületén a csapadékvíz elvezető rendszer a telek É-i sarokpontján elhelyezett iker kialakítású 2 x 150 m 3 térfogatú csapadékvízgyűjtő medencébe köt be. Ide kerül bevezetésre az üzemet L alakban körülvevő mélyszivárgón keresztül kitermelt felszín alatti víz is. A csapadékmedencében összegyűlt csapadékvíz és a mélyszivárgó víz először az S1 jelű szennyvíz medencébe, majd onnan a Richter Gedeon Zrt. szennyvíztisztítójába kerül. Ha az üzem területére olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, hogy az S1, illetve a CS1 jelű medencék nem képesek a lehullott csapadékvizet, illetve az üzemterületen keletkező hulladékvizet tárolni folyamatos szennyvízátadás mellett a Richter Gedeon tisztítóműve felé, akkor egy túlfolyón keresztül gravitációs úton a 2008. évben megépített 3500 m 3 -es vésztározóba kerül a víz. A medence ürítése a vésztározó felől az S1 medencébe történik automatikusan vezérelve az S1 medence fogadóképességétől függően. Másodlagosan keletkező hulladékok: - veszélyes anyagokat tartalmazó salak EWC kód 19 01 11*.
7 Ennek gyűjtése konténerekben történik, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. - gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok (hőhasznosító kazánból, az abszorberből és a zsákos porleválasztóból kikerülő porszerű maradékanyag) EWC kód: 19 01 07* Gyűjtésük 200 m 3 -es porsilóban, lefejtése tartályautóba vagy BIG-BAG zsákokban. Egy részét exportálják sóbányákban való hasznosítás céljából a másik részt hazai, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek adják át ártalmatlanítás céljából. - gázok kezeléséből származó szűrőpogácsa (mosóban keletkező víztelenített iszap) Alkalmanként visszakeverik a szilárd hulladék bunkerbe és égetésre kerül. EWC kód: 19 01 05* Gyűjtését konténerekben végzik, ártalmatlanítását az égetőműben végzik. Havária esetén szükséges intézkedések: Rendkívüli esemény leginkább egy vagy több veszélyes anyagot vagy veszélyes hulladékot tartalmazó tároló berendezés meghibásodásakor vagy veszélyes anyag vagy hulladék kiömlése esetén fordulhat elő, amelynek elhárítását a jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási terv szerint végzik. A hatóság vizsgálta a műszaki és személyi feltételek fennálltát: Az engedélyezett kezeléshez rendelkezésre állnak a berendezések, műtárgyak. A folyékony hulladékok előkezeléséhez, keveréséhez, szűréséhez és összeszívatásához a szükséges mennyiségű lefejtő és átemelő szivattyúk rendelkezésre állnak, melyek tervszerű, rendszeres karbantartása szervizcégek bevonásával rendszeresen megtörténik. A szilárd és a hordós hulladék aprítását nagy teljesítményű NIRO WR 3000S típusú daráló berendezés végzi. Az aprított hulladékok elkülönítve gyűjthetők. A társaság dolgozói veszélyes hulladék kezelésére képzett szakemberek. A Kft. a hulladékkezelés irányítására főállású környezetvédelmi megbízotton felül 2 fő környezetvédelmi mérnököt is alkalmaz. Az elérhető legjobb technika alkalmazása: A magyar nyelven megjelent, az elérhető legjobb technika meghatározására vonatkozó útmutató alapján, a veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó szempontoknak való megfelelés az alábbiak szerint állapítható meg: - A hulladék eredete szerinti szükséges, a gyűjtött, kezelt hulladékok ellenőrzése, mintázása, elemzése. A Kft. laboratóriumában bevizsgálja a termikus kezelésre szánt hulladékok fűtőértékét, lobbanáspontját, halogén, kén, nehézfémek és amennyiben szükséges PCB-k tartalmát, vizsgálja hulladékok összeférhetőségét és reakcióképességét. A radioaktív hulladékok átvételének elkerülését un. sugárkapu biztosítja. - A hulladékok homogenizálásának, égési tulajdonságainak és kiégési fokának javítása érdekében a hulladékok előkezelése, égetésre történő előkészítése biztosított, - A beadagolás kiegyenlítő rendszerhasználata, hulladék égési jellemzőinek javítása, a füstgáz összetételének stabillá tétele érdekében. - Speciálisan kezelendő folyékony és gáznemű hulladékok közvetlenül történő égetőtérbe juttatása csökkentve a diffúz légszennyezést és bűzképződés kockázatát. - Átfogó technikák (megfelelő fogadó és adagolórendszer, füstgáztisztítás legyen, minimális tárolási idő, szagok kezelése, tűzérzékelők használata, hulladékok megfelelő keverése). - Termikus folyamat (szabályozott legyen a levegőbeáramlás, ismert legyen az áramlási modell, füstgázok keveredése, folyamatos üzem, égés optimalizálás, az égéslevegő helyettesítése oxigénnel, nagyméretű kemence alacsony gázsebességgel, hosszú tartózkodási idővel stb.). - Energia visszanyerés (elektromos áram, gőznyerés, megfelelő turbina, energiaveszteség csökkentés, kondenzátor nyomás minimalizálása ). A termelt elektromos energia átvétele az E.ON Zrt. részéről folyamatosan biztosított. - Kommunikációs technikák alkalmazása (környezetmenedzsment). - Specifikus technikák (hulladékok összekeverése, aprítás, energiaszükséglet minimalizálása /0,3 MWh/t legyen a villamosenergia szükséglet/. A hulladékok gyűjtése, előkezelése, a termikus folyamatok irányítása megfelel a legjobb technikára vonatkozó, az adott szektorra vonatkozó BAT dokumentumnak.
8 A kérelemben foglaltaknak a hatóság részben adott helyt, az EWC 050701* kódú higanyt tartalmazó hulladékok és az EWC 060404* kódú higany tatalmú hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására irányuló kérelmet a határozat III. fejezetében elutasította, az alábbiak miatt: - A magas higanytartalmú hulladékok égetése során higany és vegyületei juthatnak a környezetbe. Az égetőműben kezelt hulladékok higanytartalmának jelentős részét a magas hatékonyságú, 5 fokozatú füstgáztisztító rendszer megkötné, azonban 100%-os leválasztás nem érhető el. A higanytartalmú hulladékok kezelésének nem a leghatékonyabb módja az égetőműben való ártalmatlanítás, hanem a higanytartalom visszanyerése, anyagában történő hasznosítása. (A Kft. a 2008. évben átvett higanytartalmú vegyületeket kezelésre átadta.). A Hgt. alapelvei és általános szabályai szerint az adott műszaki és gazdasági körülmények között törekedni kell a leghatékonyabb megoldásra, a jelen műszaki és gazdasági körülmények között higany tartalmú hulladékokra vonatkozóan nem az égetés az elérhető legjobb eljárás. - A Kft.-nek a D1 kezelési kód R1 hulladékkezelési kóddal való kiegészítésére irányuló kérelmét a hatóság elutasította, mivel a Kft. által üzemeltetett létesítmény, technológia elsődleges célja a hulladékok ártalmatlanítása, és csak másodlagos cél az energiatermelés. Az égetés által nyert hő visszanyerése alapvetően ártalmatlanítási művelet folyománya. A Európai Bíróság a C-116/01. számú, a hazai eljárások során irányadó ítéletében kimondta, hogy ugyanazon technológia, művelet vonatkozásában nem adható egyidejűleg D10-es és R1-es kód. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm.rendelet 32/B (1) bekezdése és 5. számú melléklete, valamint a 32/C (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjai alapján szakhatósági állásfoglalás megadása céljából az eljárásba bevonta az ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézetét, amely a 3275-5/2009. számú, Dorog Város Önkormányzatának Jegyzőjét, amely a 11937/2009. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, amely a 20.2/3996-1/2009. számú, illetve az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetét, amely az 5003/2/2009. számú állásfoglalásával a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett hozzájárult az engedély kiadásához. A hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy az hulladékgazdálkodási szempontból megfelel a jogszabályokban foglalt tartalmi és formai követelményeknek, a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Fentiekre tekintettel a hatóság a rendelkező részben foglalt előírásokkal engedélyezte a kérelmező részére az 1. és 2. számú mellékletben veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését. A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási, nyilvántartási és jelentési kötelezettségek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásain alapulnak. Az égetéssel kezelt és a keletkező hulladékokról vezetendő nyilvántartás tartalmát e Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A hulladékok besorolása a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. mellékletén alapul. A hulladékok nyilvántartását ugyanezen rendelet szerinti kódokkal kell vezetni. A kezelési kódot a Hgt. 3. számú melléklete tartalmazza. A határozat Hgt. 14. (2) bekezdésén, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet (Korm. rend.) 20. (1) bekezdésén, a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet (Rend.) 27. -án, illetve a fent megjelölt jogszabályokon alapul. A hatóság az engedély hatályát a Korm. rend. 22. (3) bekezdése és a Rend. 29. -a alapján állapította meg. A hatóság a bírósági felülvizsgálati szakban lévő egységes környezethasználati és működési engedélyt a bírósági döntést követően hivatalból módosítja a hulladékkezelési engedély hatályának egységesítése érdekében. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése és a 99. -a biztosítja. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi
9 hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése állapítja meg. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 38. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, 2009. november 26. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató
10 1. számú melléklet EWC lista 1 Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok 01 01 Ásványok bányászatból származó hulladékok 01 01 01 fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék 01 01 02 nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék 01 03 Fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok 01 03 04* szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő 01 03 05* veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő 01 03 06 meddő, amely különbözik a 01 03 04-től és a 01 03 05-től 01 03 07* fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok 01 03 08 hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07-től 01 03 09 timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től 01 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 01 04 Nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok 01 04 07* nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07-től 01 04 09 hulladék homok és hulladék agyag 01 04 10 hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07-től 01 04 11 kálisó és kősó feldolgozásából származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től 01 04 12 ércek mosásából és tisztításából származó meddő és egyéb hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től és a 01 04 11-től 01 04 13 kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07-től 01 04 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 01 05 Fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok 01 05 04 édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok 01 05 05* olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok 01 05 06* veszélyes anyagokat tartalmazó fúróiszapok és egyéb hulladékok 01 05 07 baritot (bárium-szulfátot) tartalmazó fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05-től és a 01 05 06-tól 01 05 08 klorid-tartalmú fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05-től és a 01 05 06-tól 01 05 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 2 Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 02 01 Mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai 02 01 01 mosásból és tisztításból származó iszap 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek 02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek 02 01 04 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) 02 01 07 erdőgazdálkodási hulladékok 02 01 08* veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok 02 01 09 mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól 02 01 10 fémhulladék
02 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 11 02 02 Hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok 02 02 01 mosásból és tisztításból származó iszapok 02 02 02 hulladékká vált állati szövetek 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 02 04 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 02 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 02 03 Gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából konzervgyártásból; élesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásából és fermentálásból származó hulladékok 02 03 01 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok 02 03 02 tartósítószer hulladékok 02 03 03 oldószeres extrakcióból származó hulladékok 02 03 04 fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 03 05 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 02 04 Cukorgyártási hulladékok 02 04 01 cukorrépa tisztításából és mosásából visszamaradt föld 02 04 02 nem szabványos kalcium-karbonát 02 04 03 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 04 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 02 05 Tejipari hulladékok 02 05 01 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 05 02 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 05 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 02 06 Sütő- és cukrászipari hulladékok 02 06 01 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 06 02 tartósítószer hulladék 02 06 03 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 06 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 02 07 Alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó) 02 07 01 a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok 02 07 02 szeszfőzés hulladéka 02 07 03 kémiai kezelésből származó hulladék 02 07 04 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 07 05 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 02 07 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 3 Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír és kartongyártásból származó hulladékok 03 01 Fafeldolgozásból, falemez-és bútorgyártásból származó hulladékok 03 01 01 fakéreg és parafahulladék 03 01 04* veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok 03 01 05 faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04- től 03 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok
12 03 02 Faanyagvédő szer hulladékok 03 02 01* halogénezett szerves vegyületeket nem tartalmazó faanyagvédő szerek 03 02 02* halogénezett szerves vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek 03 02 03* fém-organikus vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek 03 02 04* szervetlen vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek 03 02 05* veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb faanyagvédő szerek 03 02 99 közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek 03 03 Cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok 03 03 01 fakéreg és fahulladék 03 03 02 hulladék papír hasznosításából származó festékiszap 03 03 05 papír újrafeldolgozásából származó festékeltávolítási (de-inking) iszap 03 03 07 hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok 03 03 08 hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok 03 03 09 hulladék mésziszap 03 03 10 mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok 03 03 11 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10-től 03 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 4 Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 04 01 Bőr- és szőrmeipari hulladékok 04 01 01 húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka 04 01 02 meszezési hulladék 04 01 03* oldószertartalmú, zsírtalanítási, folyékony fázis nélküli hulladék 04 01 04 krómtartalmú cserzőlé 04 01 05 krómot nem tartalmazó cserzőlé 04 01 06 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot tartalmazó iszapok 04 01 07 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok 04 01 08 krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kék hasíték, forgács, apríték, csiszolási por) 04 01 09 kötözési és kikészítési hulladékok 04 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 04 02 Textilipari hulladékok 04 02 09 társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) 04 02 10 természetes alapanyagokból származó szerves anyagok (pl. zsír, viasz) 04 02 14* kikészítésből származó, szerves oldószert tartalmazó hulladékok 04 02 15 kikészítésből származó hulladékok, amelyek különböznek a 04 02 14-től 04 02 16* veszélyes anyagot tartalmazó színezékek és pigmentek 04 02 17 színezékek és pigmentek, amelyek különböznek a 04 02 16-tól 04 02 19* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 04 02 20 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 04 02 19-től 04 02 21 feldolgozatlan textilszál hulladékok 04 02 22 feldolgozott textilszál hulladékok 04 02 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 5 Kőolaj finomításból, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok
13 05 01 Kőolaj finomításból származó hulladékok 05 01 02* sótalanító berendezésből származó iszapok 05 01 03* tartályfenék iszapok 05 01 04* alkil-savas iszapok 05 01 05* kiömlött olaj 05 01 06* üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszapok 05 01 07* savas kátrányok 05 01 08* egyéb kátrányok 05 01 09* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagot tartalmazó iszapok 05 01 10 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 05 01 09-től 05 01 11* tüzelőanyagok lúgos tisztításából származó hulladékok 05 01 12* savas olajok 05 01 13 kazántápvíz iszapja 05 01 14 hűtőtornyok hulladékai 05 01 15* elhasznált derítőföld 05 01 16 kőolaj kéntelenítéséből származó, kéntartalmú hulladékok 05 01 17 bitumen 05 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 05 06 Kőszén pirolítikus kezeléséből származó hulladékok 05 06 01* savas kátrányok 05 06 03* egyéb kátrányfélék 05 06 04 hűtőtornyok hulladékai 05 06 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 05 07 Földgáz tisztításából és szállításából származó hulladékok 05 07 02 ként tartalmazó hulladékok 05 07 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 6 Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 06 01 Savak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 06 01 01* kénsav és kénessav 06 01 02* sósav 06 01 03* folsav (hidrogén-fluorid) 06 01 04* foszforsav és foszforossav 06 01 05* salétromsav és salétromossav 06 01 06* egyéb savak 06 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 02 Lúgok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 06 02 01* kalcium-hidroxid 06 02 03* ammónium-hidroxid 06 02 04* nátrium- és kálium-hidroxid 06 02 05* egyéb lúgok 06 02 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 03 Sók és azok oldatai, valamint fémoxidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 06 03 11* cianidtartalmú szilárd sók és oldatok
14 06 03 13* nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik 06 03 14 szilárd sók és azok oldatai, amelyek különböznek a 06 03 11-től és a 06 03 13-tól 06 03 15* nehézfémeket tartalmazó fémoxidok 06 03 16 fémoxidok, amelyek különböznek a 06 03 15-től 06 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 04 Fémtartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 06 03-tól 06 04 03* arzéntartalmú hulladékok 06 04 05* más nehézfémeket tartalmazó hulladékok 06 04 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 05 Szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok 06 05 02* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 06 05 03 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 06 05 02-től 06 06 Kén-vegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint a kén vegyipari feldolgozásából és kéntelenítő eljárásokból származó hulladékok 06 06 02* veszélyes szulfid-vegyületeket tartalmazó hulladékok 06 06 03 szulfid-vegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 06 06 02-től 06 06 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 07 Halogének termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint halogén vegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok 06 07 01* elektrolízisből származó azbeszttartalmú hulladékok 06 07 02* klórgyártásból származó aktív szén 06 07 03* higanyt tartalmazó bárium-szulfát iszap 06 07 04* oldatok és savak, pl. kontakt-sav 06 07 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 08 Szilícium és szilíciumszármazékok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 06 08 02* veszélyes klór-szilánokat tartalmazó hulladékok 06 08 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 09 Foszforvegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint foszforvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok 06 09 02 foszforvegyületeket tartalmazó salak 06 09 03* veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett, kalcium alapú reakciók hulladékai 06 09 04 kalcium alapú reakciók hulladékai, amelyek különböznek a 06 09 03-tól 06 09 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 10 Nitrogén vegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint nitrogén vegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok 06 10 02* veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok 06 10 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 11 Szervetlen pigmentek és opálosító anyagok termeléséből származó hulladékok 06 11 01 titán-dioxid termeléséből származó, kalcium alapú reakció hulladékai 06 11 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 06 13 Közelebbről nem meghatározott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 06 13 01* szervetlen növényvédő szerek, faanyagvédő szerek és egyéb biocidok 06 13 02* kimerült aktív szén (kivéve 06 07 02) 06 13 03 műkorom 06 13 04* azbeszt feldolgozásának hulladéka 06 13 05* korom
06 13 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 15 7 Szerves kémiai folyamtokból származó hulladékok 07 01 Szerves alapanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából származó hulladékok 07 01 01* vizes mosófolyadékok és anyalúgok 07 01 03* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 01 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 01 07* halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok 07 01 08* egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 07 01 09* halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) 07 01 10* egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) 07 01 11* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 07 01 12 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 01 11-től 07 01 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 07 02 Műanyagok, műgumi és műszálak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 02 01* vizes mosófolyadékok és anyalúgok 07 02 03* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 02 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 02 07* halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok 07 02 08* egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 07 02 09* halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) 07 02 10* egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) 07 02 11* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 07 02 12 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 02 11-től 07 02 13 hulladék műanyagok 07 02 14* veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladékok 07 02 15 adalékanyag hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 14-től 07 02 16* eszélyes szerves szilícium-vegyületeket tartalmazó hulladékok 07 02 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 07 03 Szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) 07 03 01* vizes mosófolyadékok és anyalúgok 07 03 03* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 03 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 03 07* halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok 07 03 08* egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 07 03 09* halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) 07 03 10* egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) 07 03 11* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 07 03 12 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 03 11-től 07 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 07 04 Szerves növényvédő szerek (kivéve 02 01 08 és 02 01 09), faanyagvédő szerek (kivéve 03 02) és biocidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok
16 07 04 01* vizes mosófolyadékok és anyalúgok 07 04 03* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 04 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 04 07* halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok 07 04 08* egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 07 04 09* halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) 07 04 10* egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) 07 04 11* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 07 04 12 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 04 11-től 07 04 13* veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok 07 04 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 07 05 Gyógyszerek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 05 01* vizes mosófolyadékok és anyalúgok 07 05 03* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 05 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 05 07* halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok 07 05 08* egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 07 05 09* halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) 07 05 10* egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) 07 05 11* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 07 05 12 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 05 11-től 07 05 13* veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok 07 05 14 szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 07 05 13-tól 07 05 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 07 06 Zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 07 06 01* vizes mosófolyadékok és anyalúgok 07 06 03* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 06 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 06 07* halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok 07 06 08* egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 07 06 09* halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) 07 06 10* egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) 07 06 11* folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok 07 06 12 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 06 11-től 07 06 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok 07 07 Finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, fogalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok 07 07 01* vizes mosófolyadékok és anyalúgok 07 07 03* halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 07 04* egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 07 07 07* halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok 07 07 08* egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok