VT-02 TÍPUSÚ VÁGÁSTAKARÍTÓ

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Erdőmérnöki Kar Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet VT-02 TÍPUSÚ VÁGÁSTAKARÍTÓ 2011.

2

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, ERDŐMÉRNÖKI KAR ERDÉSZETI-MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET Intézetigazgató: Prof. Dr. Horváth Béla egyetemi tanár H-9400. Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (H-9401. Sopron, Pf. 132.) Telefon: 99/518-153. Telefax: 99/518-111. E-mail: emki@emk.nyme.hu VT-02 TÍPUSÚ VÁGÁSTAKARÍTÓ Gépesítési információ Sopron, 2011. 3

A gépesítési információ készült: a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a Kiskunsági Erdőgép Műszaki Szolgáltató, Kereskedelmi és Termelő Kft., valamint a NymE ERFARET Nonprofit Kft. GOP-1.1.2-08/1-2008-0004. számú projektjének támogatásával. A kutatás-fejlesztést végezte: a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdészetiműszaki és Környezettechnikai Intézete. A kutatás-fejlesztésben közreműködők: Dr. Czupy Imre egyetemi docens, Csalló Rudolf szakoktató, Horváth Attila predoktor, Juhász Gábor intézeti mérnök, Ötvös-Mezei Judit intézeti titkár, Prof. Dr. Horváth Béla egyetemi tanár, intézetigazgató, Vinkovics Sándor intézeti mérnök. A gépesítési információt írta: Dr. Czupy Imre egyetemi docens, Prof. Dr. Horváth Béla egyetemi tanár, intézetigazgató. A sorozatot szerkeszti: Prof. Dr. Horváth Béla egyetemi tanár, intézetigazgató. 4

TARTALOMJEGYZÉK 1. A vágástakarító műszaki jellemzői... 6 1.1 A vágástakarító termékazonosítói... 6 1.2 A vágástakarító rendeltetése, alkalmazási területe... 6 1.3 A vágástakarító szerkezeti felépítése... 6 1.4 A vágástakarító műszaki adatai... 7 1.41 A vágástakarító befoglaló méretei... 7 1.42 A vágástakarító szerkezeti méretei... 7 1.42.1 Fogas tolólap... 7 1.42.2 Rendező... 8 1.42.3 Hidraulikus rendszer... 8 1.43 A vágástakarító üzemeltetési adatai... 8 1.5 A vágástakarító szerkezeti egységeinek jellemzése... 8 1.51 Fogas tolólap... 8 1.52 Rendező... 8 1.53 Hidraulikus rendszer... 9 2. A vágástakarító értékelése... 10 2.1 A gép szerkezeti felépítésére vonatkozó értékelés... 10 2.2 Az üzemeltető erőgép jellemzése... 10 2.3 A gép biztonságtechnikai értékelése... 11 2.4 A gép munkaminőségének értékelése... 11 2.5 A gép ökonómiai értékelése... 11 2.51 Teljesítmény-jellemzők... 11 2.51.1 A vágástakarító munkájának értékelése halomba összetolásos munkarendben... 12 2.51.2 A vágástakarító munkájának értékelése sávos áthelyezéses munkarendben... 13 2.51.3 A teljesítmény-vizsgálatok értékelése... 15 2.52 Költségelemzés... 17 3. Irodalom... 19 Az eddig megjelent gépesítési információk... 20 5

1. A VÁGÁSTAKARÍTÓ MŰSZAKI JELLEMZŐI 1.1 A VÁGÁSTAKARÍTÓ TERMÉKAZONOSÍTÓI Típusa: Fejlesztője: Gyártója: VT-02. Nyugat-magyarországi Egyetem EMKI (együttműködve a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-vel és a Kiskunsági Erdőgép Műszaki Szolgáltató, Kereskedelmi és Termelő Kft-vel). 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Telefon: 99/518-153. Telefax: 99/518-111. Szepiművek. 4177 Földes, Dobó u. 1/b. 1.2 A VÁGÁSTAKARÍTÓ RENDELTETÉSE, ALKALMAZÁSI TERÜLETE A vágástakarító az erősítési technológiák vágástakarítási műveletének munkagépe. A vágástéren visszamaradt vágástéri melléktermék (áganyag) és a kiemelt tuskók összegyűjtésére és rakodására szolgál, a tolási, zárási és emelési mozzanatok együttes alkalmazásával. Tuskózott és tuskózatlan erdősítési területen egyaránt alkalmazható, mivel a fogrendszer az akadályokon (tuskó, kő stb.) károsodás nélkül képes áthaladni. 1.3 A VÁGÁSTAKARÍTÓ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A VT-02 típusú vágástakarító mobil, homlokrakodóval üzemeltethető munkagép. Olyan konstrukciójú eszköz, amely a homlokrakodó karrendszeréhez csatlakoztatva képes munkavégzésre. A gép fő szerkezeti részei az alábbiak (1. ábra): fogas tolólap (1), rendező (2), hidraulikus rendszer (3). 6

2 3 1 1. ábra A VT-02 típusú vágástakarító szerkezeti felépítése 1. fogas tolólap; 2. rendező; 3. hidraulikus rendszer 1.4 A VÁGÁSTAKARÍTÓ MŰSZAKI ADATAI 1.41 A vágástakarító befoglaló méretei Szélessége: Hosszúsága: Magassága: Befogható szelvénymérete: 3000 mm. 1400 mm. 1300 mm. 1500 mm. 1.42 A vágástakarító szerkezeti méretei 1.42.1 Fogas tolólap Szélessége: Hosszúsága: Magassága: Fogszáma: Fogosztása: 3000 mm. 1400 mm. 1300 mm. 9 db. 330 mm. 7

1.42.2 Rendező Szélessége: Hosszúsága: Magassága: Fogszáma: Fogosztása: Fogtő szélessége: 3000 mm. 1400 mm. 1060 mm. 7 db. 430 mm. 140 mm. 1.42.3 Hidraulikus rendszer A hidraulikus rendszer névleges nyomása: Munkahengerek száma: Kiszolgálása: 100 bar. 2 db. az erőgép hidraulikus rendszeréréről. 1.43 A vágástakarító üzemeltetési adatai Teljesítményigénye: Kiszolgálást végző személyek száma: Terület-teljesítménye műszakóránként: min. 125 kw. 1 fő. 0,06-0,19 ha/h, a befolyásoló tényezőktől függően. 1.5 A VÁGÁSTAKARÍTÓ SZERKEZETI EGYSÉGEINEK JELLEMZÉSE 1.51 Fogas tolólap A fogas tolólap mint vázkeret, hordozza a vágástakarító további szerkezeti elemeit, és biztosítja az erőgéphez (a homlokrakodó karrendszeréhez) történő kapcsolódást. A fogas tolólap váza hegesztett kivitelű, és olyan merevítésű, hogy az üzem közben fellépő igénybevételeknek ellenáll. Terepegyengetési feladatok ellátására is alkalmas. 1.52 Rendező A rendező csuklósan kapcsolódik a fogas tolólaphoz. Az összetolt vágástéri melléktermék (áganyag) és tuskók rögzítését biztosítja a rakodás fázisában. 8

1.53 Hidraulikus rendszer A hidraulikus rendszer biztosítja: a vágástakarító egészének mozgatását a homlokrakodó karrendszeréhez; valamint a rendező mozgatását a fogas tolólaphoz képest, kettős működésű hidraulikus munkahengerek segítségével. A hidrosztatikus energiát a homlokrakodó (az erőgép) hidraulikus rendszere szolgáltatja. 9

2. A VÁGÁSTAKARÍTÓ ÉRTÉKELÉSE 2.1 A GÉP SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉS A VT-02 típusú vágástakarító szerkezeti felépítése olyan, hogy biztosítani tudja az alapfunkció ellátását. A gépen a szoros üzemi megfigyelés alatt történt meghibásodások: a rendező fogvégei a merevítés végétől kezdődően elhajoltak, némelyik 90 fokot meghaladóan (a fogvégek elhajlásának oka az, hogy a rakat képzése során a rendező zárásakor az egyes fogakra eltérő nagyságú terhelőerő jut); a rendező fogakat tartó keresztmerevítése kismértékben meghajolt; a munkahengerek palástfelületén, vélhetően túlnyomás következtében, olajfolyás jelent meg; teljesen nyitott állapotában a rendezőt mozgató hidraulikus munkahengerek felső részét eléri a rendező és a munkahenger kapcsolatát biztosító fül, kisebb sérülést okozva; egy alkalommal fordult elő a hidraulikus rendszerben tömítetlenségből adódó olajfolyás, amit utánhúzással megszüntettek. A vágástakarítón a széleskörű alkalmazhatóság, és a zökkenőmentes üzemeltetés érdekében a sorozatgyártás előtt célszerű néhány módosítást végrehajtani, nevezetesen: a hidraulikus rendszerbe olyan munkahengereket építeni, melyek névleges nyomása megegyezik az erőgép hidraulikus rendszerének névleges nyomásával; a rendező és a munkahengerek kapcsolatát biztosító füleket átalakítani olyan méretűvé, melynél a fülek a munkahengert nem érik el; a rendezőn hosszabban merevített fogakat kialakítani, az elhajlások elkerülése érdekében; a fogas tolólap fogmerevítését hátrább tolni. 2.2 AZ ÜZEMELTETŐ ERŐGÉP JELLEMZÉSE A vágástakarítót a vizsgálatok alatt Manitou Scopic MLT 735-120 LSU TURBO típusú homlokrakodóval üzemeltették, melynek: tömege: 6640 kg; teherbírása: 3500 kg; motorteljesítménye: 90,5 kw (123 LE). A vágástakarító normál üzemben ezzel az erőgéppel kielégítően működött, nagy vágáslap átmérőjű, és a gyökérzeten jelentős mennyiségű földet tar- 10

talmazó, nagy tömegű nemesnyár tuskók esetében azonban ennek az erőgépnek a teljesítménye és az öntömege kevésnek bizonyult a VT-02 típusú prototípus vágástakarító megfelelő működtetéséhez, mivel: több nagyméretű tuskó egyidejű megemelésénél hosszirányú stabilitási problémák jelentkeztek; továbbá gondot okozott a tolólemez nagy tömegű tuskók alá történő betolása is. Mindezért a vágástakarító üzemeltetéséhez olyan erőgép szükséges, amely: kivitelét tekintve: homlokrakodó; tömege: min. 13000 kg. teherbírása: min. 4000 kg. motorteljesítménye: min. 125 kw (170 LE). 2.3 A GÉP BIZTONSÁGTECHNIKAI ÉRTÉKELÉSE A vágástakarító az 5/1993. (XII. 26.) MüM számú rendelet szerint második szintű megfelelőség tanúsításra nem kötelezett, ennek megfelelően a minőségtanúsítást a gyártó megtette. 2.4 A GÉP MUNKAMINŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A vágástakarító munkája akkor megfelelő, ha a tuskókkal vegyes vékony gallyanyag összetolására, mozgatására, rakodására képes, továbbá ha tisztára letakarított, elegyengetett területet (talajfelszínt) hagy hátra. A vizsgálatok szerint a gép megfelelő minőségű munka végzésére alkalmas. 2.5 A GÉP ÖKONÓMIAI ÉRTÉKELÉSE 2.51 Teljesítmény-jellemzők A VT-02 típusú prototípus vágástakarítóról eddig kétféle munkarendben sikerült teljesítmény-adatokat gyűjteni, nevezetesen: a halomba összetolásos munkarendben (a sávosan elhelyezkedő nemesnyár tuskókat a gép a terület közepére több nagy halomba közelítette) és 11

a sávos áthelyezéses munkarendben (a sávosan elhelyezkedő erdeifenyő tuskókat és vágástéri mellékterméket a gép meghatározott rend szerint egymásra helyezte). A vágástakarító munkájának értékeléséhez alkalmazott módszerek az alábbiak voltak: szemrevételezés; időszerkezet meghatározása, melynek során az alábbi műveletelemek elvégzésének idejét mértük: o összetolás, felmarkolás, o átállás, o lerakás, o pihenő, o hibaelhárítás, o várakozás. 2.51.1 A vágástakarító munkájának értékelése halomba összetolásos munkarendben Az előzetesen kitermelt fák tőátmérője átlagosan 43,0 cm volt (a területen felvételezettek között a legkisebb tuskóátmérő 27 cm, a legnagyobb 67 cm). Mivel az állomány a helyi viszonyokhoz képest kötött (agyagos homok) talajon állt, ezért, valamint a nemesnyár gyökérszerkezetének jellemzőiből adódóan, a kiemelt tuskókon viszonylag nagy mennyiségű föld maradt, ami azok tömegét jelentősen növelte. A munkamenet a következő volt: a gépkezelő az erőgéppel megközelítette a tuskósávot, annak hidraulikus rendszere segítségével a talaj felszínére, illetve annak közelébe helyezte a vágástakarítót; a rendező teljesen kinyitott állapotában a fogas tolólapot a tuskók alá tolta, majd a rendező lefele irányuló mozgatásával rögzítette a tolólapon elhelyezkedő tuskókat; a homlokrakodó karrendszere segítségével megemelte a rakatot (az időszerkezet összetevőinek meghatározásakor az eddigi műveleteket soroljuk az összetolás, felmarkolás műveletelemek csoportjába); ezt követően a gép a rakatot a halomhoz közelítette ( átállás ); a halomhoz érve a rendező nyitását követően a tolólap lefele billentésével az adapter ürítése megtörtént ( lerakás ); újabb, átállás művelettel a gép visszatért a munkaterületre (ezzel véget ért egy műveleti ciklus). 12

A 0,18 hektár területű, nemesnyár tuskókkal borított vágástér halomba összetolásos munkamódszerrel való letakarításakor az alábbi jellemzőket mértük: munkavégzés időtartama: 131,12 min; letakarított vágástéri apadék térfogata: 91,5 m 3 ; átlagos közelítési távolság: 18 m. Az elvégzett munka időszerkezetét a 2. ábrán mutatjuk be. 27,8% Összetolás,felmarkolás Átállás 3,0% Lerakás 1,5% Pihenő 10,4% 3,5% 53,7% Hibaelhárítás Várakozás 2. ábra Műveletelemek megoszlása nemesnyár tuskós területen A fenti (szoros üzemi megfigyelés alatt mért) adatokat, mint átlagos értékeket, valamint 8 órás műszakidőt alapul véve, az alábbi teljesítményadatok számíthatók: letakarított vágástéri apadék: 41,8 m 3 /óra (334,8 m 3 /műszak); területteljesítmény: 0,08 ha/óra (0,66 ha/műszak); gépkihasználási tényező: 85,1 %. 2.51.2 A vágástakarító munkájának értékelése sávos áthelyezéses munkarendben A VT-02 típusú vágástakarító erdei fenyves állomány vágásterületén dolgozott. A fakitermelést követően végrehajtották a tuskózást. A kialakult tuskósávokban a kiemelt tuskókon kívül a területen hátramaradt vékony faanyag is áthelyezésre került. Az 5 m szélességű tuskósávok egymástól 10 m 13

távolságra helyezkedtek el. A vizsgálat ideje alatt a gép 4 db 160 m hosszú tuskósávot helyezett át. A terület szélén található tuskósávra (1.) a szomszédos két (2. és 3.) sáv került áthelyezésre, a következő kettő (4. és 5.) pedig a 6. tuskósávra. A munkavégzés térbeli rendjét a 3. ábra mutatja. A munkamenet a következő volt: a gépkezelő a vágástakarítót a föld felszínére helyezte, a fogas tolólapot a vágástéri apadék és tuskók alá tolta; az előre irányuló mozgás következtében a vágástakarító folyamatosan feltöltődött vágástéri melléktermékkel, majd a rendező segítségével rögzítésre került az összetolt faanyag; a térbeli rendnek (lásd 3. ábra) megfelelő sorra történő átállást követően a rendező felfelé mozgatásával (nyitás) és a fogas tolólap lefelé billentésével az apadék lerakása megtörtént a tuskósáv felett. Egy műveleti ciklus a halomba összetolásos munkarendhez hasonlóan sorrendben az alábbi műveletekből állt: összetolás, felmarkolás; átállás; lerakás; átállás. Az előzetesen kitermelt fák tőátmérője átlagosan 27,1 cm volt (a területen felvételezettek között a legkisebb tuskóátmérő 8 cm, a legnagyobb 60 cm). A talaj alacsonyabb agyagtartalma, valamint az erdeifenyő gyökérszerkezete miatt a kitermelt tuskók kevesebb visszamaradt földet tartalmaztak, így kisebb tömeggel rendelkeztek. A 0,8 hektár területű, erdeifenyő tuskókkal borított vágástér sávos öszszetolásos munkamódszerrel való letakarításakor az alábbi jellemzőket mértük: munkavégzés időtartama: 321,43 min; letakarított vágástéri apadék térfogata: 552,6 m 3 ; átlagos közelítési távolság: 15 m. Az elvégzett munka időszerkezetét a 4. ábrán mutatjuk be. A fenti (szoros üzemi megfigyelés alatt mért) adatokat, mint átlagos értékeket, valamint 8 órás műszakidőt alapul véve, az alábbi teljesítményadatok számíthatók: letakarított vágástéri apadék: 103,1 m 3 /óra (825,1 m 3 /műszak); területteljesítmény: 0,15 ha/óra (1,19 ha/műszak); gépkihasználási tényező: 81 %. 14

3. ábra Munkavégzés térbeli rendje erdeifenyő vágásterületen 25,7% Összetolás,felmarkolás Átállás Lerakás 14,4% 48,4% Pihenő 0,0% Hibaelhárítás 4,5% 7,0% Várakozás 4. ábra Műveletelemek megoszlása erdeifenyő tuskós területen 2.51.3 A teljesítmény-vizsgálatok értékelése Vizsgálataink alapján a területteljesítmények tekintetében számottevő eltérés mutatkozott a különböző munkamódszerekkel végzett vágástakarítási módok között. Ez azzal magyarázható, hogy kisebb átlagos tuskóátmérő esetén 15

ugyanakkora rakat rövidebb idő alatt tolható össze, illetve bizonyos tuskóátmérő felett az erőgépnél instabilitás lépett fel. A különböző állományokból származó vágásterületeken mért tuskóméreteket az 5. ábra szemlélteti. 5. ábra Tuskóméretek A gép területteljesítménye az alábbi tényezőktől függ: átállás átlagos távolsága; vágástéri melléktermék (tuskó, áganyag) mennyisége; erőgép teljesítménye (rakatképzés ideje); erőgép terepjáró képessége; tuskók átlagos vágáslap átmérője; gépkihasználási tényező. A géptől elvárható átlagos területteljesítmény függően a befolyásoló tényezőktől 0,5-1,5 ha/műszak (0,06-0,19 ha/h) közé tehető. A tuskókkal vegyes vékony gallyanyag összetolása, mozgatása során nagy mennyiségű talaj (homok) hullott ki az adapter fogai között. Ennek következtében a tuskósávban sokkal tisztább biomassza került felhalmozásra, mint dózerokkal történő összetolás esetében. Így a tuskók tovább feldolgozása (pl. aprítás, szeletelés) esetén a tisztítási költségek alacsonyabbak lesznek. Mivel az összetolás művelete alatt a tolólapot a gépkezelő a földfelszínre letéve tolta, a vágástakarító tereprendezést is végzett. A gép tisztára letakarított, elegyengetett területet hagyott hátra mind összetolásos, mind sávos áthelyezéses munkarendben dolgozva. 16

2.52 Költségelemzés A költségelemzés célja a munkagépre (VT-02 típusú vágástakarítóra) és a gépcsoportra (erőgép + munkagép) vonatkozó: műszakóra önköltség (Ft/h), valamint a vágástakarítás műveleti költségének (Ft/ha) meghatározása. A költségelemzés 2011. évi árakon készült, felhasználva az VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (VM-MGI) bázisgazdaságainak átlagadatait (Gockler, 2011). A költségelemzés munkagépre vonatkozó kiinduló adatai: gépár: A = 695.000,- Ft (a gépár az ÁFÁ-t nem tartalmazza, mivel az visszaigényelhető, így a gépüzemeltetés költségeit nem terheli); gép éves teljesítése (éves műszakórák száma): t év = 800 h, vizsgálataink, és irodalmi adatok alapján; értékcsökkenési leírás (amortizációs kulcs): p = 17 %; javítási költségtényező (azt fejezi ki, hogy évente a gépár hány százaléka fordítódik javításra és karbantartásra): r = 27,6 %, a VM-MGI bázisgazdaságaiban alkalmazott rakodógépekre jellemző, 2011. évi átlagérték alapján (tekintettel arra, hogy a vizsgált gépre vonatkozó ilyen irányú, hosszú távú adatok nem állnak rendelkezésre); egyéb költségtényező (azt fejezi ki, hogy évente a gépár hány százaléka az egyéb költség): e = 4,3 %, a VM-MI bázisgazdaságaiban alkalmazott rakodógépekre jellemző, 2011. évi átlagértékek alapján (tekintettel arra, hogy a vizsgált gépre vonatkozó ilyen irányú, hosszú távú adatok nem állnak rendelkezésre). A vágástakarító műszakóra-önköltsége (F 03vt ) a fentiek alapján: F 03vt A (p + r + e) 695. 000 ( 0, 17 + 0, 276 + 0, 043) = = = 452, Ft / h. t 800 év Az erőgép műszakóra-önköltsége (F 03eg ): A vágástakarító üzemeltetésére a nagyobb homlokrakodók optimálisak, közülük a 101-150 kw teljesítményű magajáró rakodógépek adatait vesszük alapul, a VM-MGI bázisgazdaságaiban 2011-re prognosztizált átlagértékkel. Ennek alapján: F 03eg = 10.705,- Ft/h. A gépcsoport műszakóra-önköltsége (F 03 ): F 03 = F 03er + F 03vt = 10.705+ 425 = 11.130,- Ft/h. 17

A vágástakarítás műveleti költsége (M 03 ): gépcsoport műszakóra-önköltségének (F 03 ) és a gép műszakidő alatti területteljesítményének (W 03 ) függvénye, azaz: F M 03 = W A géppel elérhető műszakidő alatti területteljesítmény: 03 03 W 03 = 0,06-0,19 ha/h közötti, ennek megfelelően a vágástakarítás műveleti költsége: közötti. M 03 = 58.580,- 185.500,- Ft/ha A vágástakarítás műveleti költségének (M 03 ) számszerű értékeit a műszakidő alatti területteljesítmény függvényében az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat. A vágástakarítás műveleti költsége W ha 03 h M Ft 03 ha 0,06 0,09 0,12 0,15 0,18 0,19 185.500,- 123.670,- 92.750,- 74.200,- 61.830-58.580,-. 18

3. IRODALOM Czupy I. szerk. (2009): GOP-1.1.2-08/1-2008-0004 projekt: Faenergetikai és erdővédelmi gépesítés-fejlesztések című részprojekt: Vágástéren viszszamaradt áganyagot összegyűjtő berendezés fejlesztése (1. munkaszakasz) részfeladat. Kézirat, Sopron. 26 p. Czupy I. szerk. (2010): GOP-1.1.2-08/1-2008-0004 projekt: Faenergetikai és erdővédelmi gépesítés-fejlesztések című részprojekt: Vágástéren viszszamaradt áganyagot összegyűjtő berendezés fejlesztése (2. munkaszakasz) részfeladat. Kézirat, Sopron. 50 p. + mellékletek. Czupy I.(2011): A tuskókiemelés elméleti háttere. Mezőgazdasági Technika, LII. 11:2-4. p. Gál J. - Káldy J. (1973): Erdőművelés. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. Gockler L. (2011): Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2011-ben. Mezőgazdasági gépüzemeltetés. 32 p. Horváth B. (1996): Az erdészeti gépesítés helyzete, jövője. Mezőgazdasági Technika, XXXVII. 8:8-9. p. Horváth B. (2001): Az erdőgazdaság gépesítésének helyzete, fejlesztési lehetőségei. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának 2000. évi tájékoztatója. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest. 192-198. p. Horváth B. (szerk.) (2003): Erdészeti gépek. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Horváth B. (2008): Az erdészeti gépfejlesztések jelene és jövője. Mezőgazdasági Technika, 2008. XLIX. 3. ISSN 0026 1890. 27-29. p. Horváth B. - Jóri J. I. - Fenyvesi L. - Hajdú J. - Wachtler I. (2005): A klímaváltozás befolyása a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási technológiák gépesítési feladataira. AGRO-21 Füzetek. 46. ISSN 1218-5329. 38-55. p. Horváth B. - Jung L. - Kaknics L. - Szabó J. (2007): Energetikai célú fahasznosítás és annak gépesítése. Erdészeti Lapok, 2007. CXLII. 4. ISSN 1215-0398. 129-130. p. Horváth B. - Marosvölgyi B. - Czupy I. - Major T. (2007): Erdészeti munkagépek, gépüzemeltetés I. FVM Vidékfejlesztési, Képzési Szaktanácsadási Intézet, Budapest. Solymos R. (1997): Az erdő- és fagazdaság minőségi fejlesztése. "AGRO-21" füzetek. Az agrárgazdaság jövőképe. 16:3-19. p. 19

AZ EDDIG MEGJELENT GÉPESÍTÉSI INFORMÁCIÓK 1996. 1. SR-8 kihordó (Dr. Horváth B. - Dr. Pirkhoffer J.). 2. ETB-2 erdészeti tárcsa (Spingár P.). 3. ERZ-1 erdészeti zúzó (Czupy I.). 4. EFE-1 pásztakészítő eke (Dr. Horváth B.). 1997. 5. ALV-1 ágyásalávágó (Dr. Horváth B.). 6. ETL-3 erdészeti talajlazító (Czupy I. - Dr. Horváth B.). 7. BPG-600 pásztázógép (Dr. Horváth B. - Spingár P.). 8. Függesztőberendezések LKT típusú erdészeti traktorokhoz (Dr. Horváth B. - Vargovics J.). 9. VTZ-1 vízszintes tengelyű zúzó (Major T.). 1998. 10. CASE POCLAIN 1188 CK tuskózógép (Czupy I. - Dr. Horváth B. - Major T.). 1999. 11. JAVO Mini töltőgép (konténerezőgép) (Czupy I. - Dr. Horváth B. - Major T.). 12. JAVO Standard töltőgép (konténerezőgép) (Czupy I. - Dr. Horváth B. - Major T.). 13. RÁBA FA 27.235-6.6-000 / LOGLIFT F60S erdészeti tehergépkocsi (Dr. Horváth B. - Juhász G.). 14. ETS-2 erdészeti sorközművelő tárcsa (Major T.). 2000. 15. Hazai gyártású erdészeti gépek (Czupy I. - Dr. Horváth B. - Juhász G. - Major T.). 16. EGEDAL-COMBI típusú vetőgép (Major T. - Marosi A.). 2002. 17. BGF-450 K2 típusú gödörfúró (két oldalra kifordítható) (Czupy I. - Major T.). 18. Erdészeti- és elsődleges faipari gépek dokumentációs tára (Dr. Horváth B. - Juhász G.). 19. BGT-EF típusú csemetetermesztési gépsor (Gyurátz F. - Dr. Horváth B.). 2003. 20. BGT-ETG típusú erdőtelepítési gépsor (Gyurátz F. - Dr. Horváth B.). 20

2004. 21. TIMBERJACK-MAN típusú vékonyfa-kötegelő gép (Czupy I. - Dr. Gólya J. - Dr. Horváth B. - Major T. - Markó A.). 2006. 22. BLÜ-1-EF típusú lengőcsoroszlyás ültetőgép (Major T.). 23. LOGSET-6F típusú kihordó (Dr. Horváth B.). 2008. 24. VÍZÖNTŐ típusú gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó berendezés (Dr. Fekete Gy. - Dr. Horváth B.). 21

Kiadja: a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézete. Felelős kiadó: Prof. Dr. Horváth Béla. Készült a Lővér Print Kft. (Sopron) nyomdaüzemében. Felelős vezető: Priszinger Imre. Megjelent 400 példányban. 22

23