MERT HA IRUNK NÉPDALT, MÉRT NE NÉPMESÉT?

GULYÁS JUDIT MERT HA IRUNK NÉPDALT, MÉRT NE NÉPMESÉT? A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával A címlapon: Rozália kisasszony könyvei között Éva kisasszony Szuszmir kályhafűtő mesemondását hallgatja. Vízfestmények Csokonai Vitéz Mihály A méla Tempefői c. drámájának Bíró Mihály készítette kéziratos másolatában (1807 1809) Csurgói Református Gimnázium Könyvtára, K. 90. sz. ISBN 978 963 05 8751 8 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2010 Gulyás Judit, 2010 A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Szerkesztette: Vajda Ambrus; Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Egri Róbert; Fedélterv: Kaszta Mónika Nyomdai előkészítés: Győrei D. László A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda végezte Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2010 Kiadványszám: TK090042 Megjelent 22 (A/5) ív terjedelemben HU ISSN 0077-6602 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 7 A 19. SZÁZADI MAGYAR MESÉK KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI, PROBLÉMÁI ÉS LEHETŐSÉGEI... 13 Az ismert szövegek... 15 Az ismeretlen szövegek... 23 Az irodalomtörténet és a folklorisztika érdekkörén kívül... 25 A kora 19. századi meseszövegek idegensége és kétes státusa... 33 A népmese irodalmi mese kategóriák alkalmazásának implikációi... 38 A népköltészeti szövegek írásbeli reprezentációjának hitelessége... 43 19. századi mesetextualizáció: a szóbeliség írásbeliség médiumváltás technikái... 45 Mesegyűjtés... 45 A meseszöveg szerkesztése és kiadása... 53 Változatképződés, rekonstrukció, filológia... 55 Az 1840-es évek népmese műfaj-megjelölésű irodalmi művei... 57 KÍSÉRLETEK A NÉPMESE MŰFAJNAK A SZÉPIRODALOMBA VALÓ BEVEZETÉSÉRE AZ 1840-ES ÉVEKBEN... 59 Petőfi Sándor: János vitéz. Népmese (1845)... 59 Szájhagyomány, ponyva, irodalmi mű... 60 A címről és a kettős fázisú megírásról... 64 A legelőtől Tündérországig... 67 A János vitéz ún. epizódjeleneteinek értelmezéséről... 72 Műfaji kétségek a János vitéz 19. századi recepciótörténetében... 79 A János vitéz paratextusának műfaji utalásai... 80 Vígeposz vagy mese: az 1845 1849 közötti recepció... 83 5

6 Vígeposz, tündérmese, népies beszély: az 1850 1865 közötti recepció... 99 Az 1865 1900 közötti recepció... 103 A néprege, a népmonda és a tündérrege Tompa Mihály költészetében... 117 Gömör, Borsod, Zemplén... 121 Köznemesség és mesemondás... 123 Kollégiumi mesemondás... 128 Az irodalmi pálya kezdete és jellege... 130 A Népregék, népmondák összeállítása: anyaggyűjtés, korai publikációk... 133 A megjelentetés előkészületei... 155 A kötetcímről és az alkalmazott műfaji terminusokról... 158 A tradíció olyan, mint a hang, melyet a szél messziről hoz felénk. 162 A Népregék, népmondák egykorú fogadtatása... 174 Folklór és irodalom: Tompa újabb műfaji tervei... 187 Tompa Mihály tündérmitológiája... 190 Arany János: Rózsa és Ibolya. Népmese (1847)... 203 A Rózsa és Ibolya mesetípusának nemzetközi változatai... 203 A típus 19. századi magyar variánsai... 209 Arany János és családjának meseismerete... 216 Arany János, Ercsey Julianna és Arany László szövegváltozata... 225 A nagyszalontai folklórgyűjtés variánsai... 234 A Rózsa és Ibolya megírását és korabeli fogadtatását meghatározó szituáció... 246 Egy mese terve... 251 Szép tárgy, a gonosz; nagyon költői... 265 A Rózsa és Ibolya egykorú fogadtatása... 271 A Magyar Szépirodalmi Szemle kritikai megjegyzései a Rózsa és Ibolyáról... 278 Henszlmann Imre bírálata a Rózsa és Ibolyáról... 282 Tompa Mihály a Rózsa és Ibolya egykorú fogadtatásáról... 297 ÖSSZEGZÉSKÉPPEN... 301 IRODALOM... 307

ELőszó Ebben a könyvben egy olyan időszak szöveghagyományának egy szegmensét vizsgálom, amelyre a néprajztudomány, illetve az irodalomtörténet-írás a népköltészet felfedezése és az irodalmi népiesség kategóriákat alkalmazza hagyományosan. Bármilyen leíró megnevezést használunk is ezen időszak jellegzetes szövegalkotási folyamataira, ezek egyik közös vonása, hogy ugyanarról a jelenségről tudósítanak, vagyis a népköltészetnek mint a specifikus nemzeti szöveghagyomány hordozójának értékelvű szemléletéről, illetve egy olyan törekvésről, amely ezt az értékként azonosított, alapvetően a szóbeliségben létező korpuszt (illetve annak bizonyos elemeit) az írásbeliség révén kívánta rögzíteni, annak érdekében, hogy az írásbeli integráció révén egy hagyományközösségre épülő nemzeti irodalom jöhessen létre. Ez az integráció az írásbeliség közegében ment végbe tehát, hiszen az írásbeliség médiuma több szempontból is nélkülözhetetlen volt e folyamat során, amennyiben a szóbeliség nehezen megragadható, tünékeny természetével szemben képes volt e szövegeket rögzíteni, előadóhoz és alkalomhoz kötött létmódjuktól függetleníteni. Az írásbeli szövegrögzítés archiváló-dokumentáló funkciója ( gyűjtés vagy mentés ) mellett azonban arra is alkalmas volt, hogy a nyomtatás révén ezen az írásbeli rögzítéssel némiképpen változékonyságuktól és performatív aspektusuktól is megfosztott szövegeket azután a magyar nyelvterület egészére eljuttassa, ezáltal a lassú, időben elhúzódó szóbeli hagyományozással szemben széles nyilvánosság számára elérhetővé tegye. A szóbeli hagyomány bizonyos szövegtípusainak az írásbeliségbe való áthelyezésére vonatkozó törekvés nem csupán tudományos vizsgálódások formájában jelentkezett, hanem művészeti folyamatok részeként is, amennyiben a népköltészet mintaként szolgálva számottevő hatást gyakorolt az irodalom stíluskonvencióira és poétikai rendszerére. A magyar irodalom műfaji rendszerében ennek megfelelően új műfajok (pl. népdal, rege, ballada, mese) tűntek fel az 1820 és 1860 közötti időszakban több-kevesebb sikerrel. A szóbeli szöveg- 7

hagyománnyal való szembesülés tehát esztétikai-poétikai lehetőségek kiaknázására is módot adott, és a népköltészetnek az irodalomba való bevonása során a népköltészet funkciójának olyan értelmezése, amely szerint az a nemzeti irodalom megteremtésének vagy legalábbis megőrizve megújításának záloga, fontos motivációs erőként működött ezen folyamat hátterében. A könyv a magyar irodalomtudományban az utóbbi években megindult, a 19. századi irodalmi népiesség programját (annak koncepcióit, megvalósulását és hatását) vizsgáló, a népköltészet és az irodalom intenzív kölcsönhatásának időszakából származó szövegeket újraolvasó kutatási irányhoz csatlakozik a folklorisztika térfeléről. A korszak sajátosságaiból adódik, hogy amennyiben távolabbi célként az intézményesült folklorisztika szaktudományos vizsgálatait megelőzően lejegyezett 19. századi magyar népköltészeti szövegek feltárását és értelmezését kívánjuk elvégezni, ehhez szükséges megismerni és megérteni a korabeli irodalmi-kulturális elitnek a népköltészetre vonatkozó előfeltevéseit s a népköltészeti alkotások közzétételének gyakorlatából kirajzolódó koncepcionális jellegzetességeit, hiszen amit a 19. századi magyar népköltészetről tudunk, csak azok révén tudjuk, akik ekkor az elitkultúra részeseiként a folklóralkotásokat írásos formában rögzítették, szelektálták, szerkesztették, és új kontextusban közzétették. Az egyes fejezetekben közelebbről azt vizsgálom, milyen kísérletek történtek a reformkori magyar kultúrában, ezen belül az 1840-es évek második felében arra vonatkozólag, hogy egy folklórműfajt, nevezetesen a tündérmese műfaját beillesszék a szépirodalom műfaji-esztétikai rendszerébe. A jelenség folklorisztikai implikációi első pillantásra feltehetően nem számottevőek, e könyvvel többek között mégis azt szeretném bemutatni, hogy egy ilyen jellegű vizsgálódás a tündérmesék korabeli ismeretére, használatára vonatkozólag is fontos adalékokkal szolgálhat. E forráscsoport vizsgálatának néprajzi relevanciája abból a körülményből fakad, hogy 1850-ig bezárólag igen kevés magyar nyelvű meselejegyzést ismerünk, a nyomtatásban napvilágot látott, ismert meseszövegek száma alig pár tucatnyi. Szórványos folyóiratközlésektől eltekintve magyar népmesék magyar nyelven az elitkultúra intézményrendszere biztosította nyilvánosság fórumain méghozzá olyan specifikus kontextusban, amely a népköltészetet értékként és általában a megismerés, valamint a nemzeti önismeret, önszemlélet tárgyaként reprezentálja 1846 1848 előtt, a Népdalok és mondák köteteit megelőzően nem jelentek meg, a magyar népmesékre vonatkozó első tanulmány 8

pedig csupán 1847-ben látott napvilágot (két évtizedig nem követte hasonló). Míg például a népdal iránt már a korábbi évtizedekben is számottevő érdeklődés jelentkezett (a gyűjtési felhívásokban és a szépirodalomban is ez volt a preferált műfaj), a népmese igazán majd csak 1850-es évek második felétől nyert teret a népköltészeti szövegközlésben. A tárgyalandó időszakból tehát kevés népmesei szöveg és még kevesebb, a mese műfajra vonatkozó reflexió ismeretes. Ezt a hiányt hidalhatja át részben az a forráscsoport, amelyet azok a mesék (illetve az azokra vonatkozó egykorú reflexiók) képeznek, amelyek a szépirodalom részeként, ám a népmeséket imitálva jelentek meg az 1840-es években. Olyan, az írásbeliségben keletkezett, szerzői névhez kötött, verses epikai műveket vizsgálok tehát, amelyek közös vonása, hogy ezek mindegyike népmese (illetve korabeli szinonimával: pórrege, népmonda, néprege) szerzői műfajmegjelöléssel látott napvilágot. Horváth Jánosnak a magyar irodalom fejlődéstörténetéről szóló munkáját megalapozó nevezetes definícióját követve és adaptálva ( Mert hisz a mi kérdésünk csak az lehet: mikor mit tartottak irodalomnak, nem pedig, hogy mi mit tartunk annak ): a magam számára népmese az, amit a korban annak tartottak. A 19. század közepén népmeseként megjelent irodalmi művek kapcsán megfogalmazott alkotói és befogadói kétségek, problémák, vélemények, értékelések azért tarthatnak számot a folklorisztika érdeklődésére, mert közvetett módon legalább részben feltárhatják azt a műfaji kompetenciát, melynek a korszak népmesegyűjtői, népmesekiadói, majd népmeseolvasói birtokában lehettek. E műfaji kompetencia vizsgálata ahhoz is hozzásegíthet, hogy rávilágíthassunk azokra az előfeltevésekre, melyek a korszakban a népmesekiadókat, illetve a meséket is tartalmazó népköltési gyűjtemények szerkesztőit a szövegek közzétételének és elrendezésének munkálatai során vezérelték, és amely előfeltevések igen sok ponton eltérnek a 19. század végén intézményesülő szakfolklorisztika folyamatosan (és esetenként reflektálatlanul) módosuló textológiai elveitől és gyakorlatától. Az 1820-as évektől mesei szüzsék szépirodalmi felhasználására több kísérlet is történt, a drámai kidolgozások mellett (melyek eklatáns példája Vörösmarty Csongor és Tündéje, de idekapcsolhatók a tündérjátékok is), a jelentős hagyományokra támaszkodó magyar verses epika, illetve az alakulófélben lévő prózaepika művelői is megpróbálkoztak a szóbeliségben hagyományozódó narratív szövegtípusoknak (mese, monda, ballada) az irodalmi szöveghagyományba való 9

integrációjával. Az úgynevezett népies költők egy részének az 1840-es évek közepén Petőfi által létrehozott (és később felszámolt), az irodalomtörténeti emlékezet számára érzékelhetővé tett triumvirátusa vagyis Petőfi, Tompa és Arany 1845 és 1847 között három egymást követő évben jelentetett meg olyan elbeszélő költeményeket, amelyek a népmese vagy a néprege/népmonda műfajmegjelöléssel reflektált módon a folklórepikából vették szüzséjüket (János vitéz, népmese; Népregék, népmondák; Rózsa és Ibolya meséje, népmese). Ezek vizsgálata során egyfelől kérdés lehet tehát, miként viszonyulnak ezek a művek egymáshoz, s a korban érzékelhető volt-e egyáltalán ezek bármilyen szempontból való kapcsolata, vagy sem. Másfelől érdemes lehet abból a szempontból is megnézni e szövegeket, hogy milyen szerepet tölthettek be az adott költői életmű felépítésében. Harmadrészt vizsgálható, hogy a keletkezési körülmények, a szerzők előzetes folklórismeretének és a fogadtatás jellegzetes attitűdjeinek feltárása, a műfaji tervek, kísérletek és azok megvalósulása, illetve az olvasóközönség ezekre adott reakciójának bemutatása során milyen korabeli ismeretek és ezekre alapozott elvárások mutathatók ki a mese műfajra, tágabban pedig folklór és irodalom, szóbeliség és írásbeliség viszonyára vonatkozólag. Bár a könyv címében megjelölt periódus az 1840-es évek, egyfelől, mint a fentiekből látható, valójában mindössze három év (1845 1847) során megjelent szövegeket vizsgálok, másfelől viszont az egyes esettanulmányokban a címben szereplő 1840-es évtized megszabta időhatáron alkalmanként túllépek, amenynyiben azt indokoltnak tartom. Így a János vitéz műfajának történeti értelmezéséhez a 19. század második feléből származó értékeléseket is áttekintem, kitérek Tompa 1850-es évek elején folytatott műfaji kísérleteire is, mivel ezek a Népregék, népmondákban alkalmazott tárgykezelés továbbgondolásáról, módosulásáról adnak számot, illetve Arany János verses meséje kapcsán az összehasonlításhoz az első világháborúig rögzített nagyszalontai változatokat is bevontam az elemzésbe. A könyvben nem esik szó két, az 1840-es években keletkezett és nyilvánvalóan releváns szövegcsoportról: a három kiemelt szerző idevágó művei mellett ugyanis a kontextus gazdagítása érdekében alapvető fontosságú lenne olyan, a korabeli sajtóban, elsősorban a szépirodalmi periodikákban, divatlapokban megjelent, ma már elfeledett szövegek feltárása és értelmezése is, amelyek szintén tündérmesei szüzséket használtak fel, és/vagy erre a mű címében, alcímében is reflektáltak valamiféle műfajmegjelöléssel. A másik, az 1840-es évek meséi 10

kapcsán kínálkozó szövegcsoportot azok a mesék képezik, amelyek az Erdélyi János szerkesztette Népdalok és mondák három kötetében jelentek meg. Két ok miatt nem tárgyaltam itt ezt az anyagot: egyfelől e szövegek mindig is népmeseként voltak klasszifikálva, míg e kötet azokra a kétes státusú korabeli szövegekre összpontosít, amelyek irodalmi műalkotásként, ám népmese műfajmegjelöléssel jelentek meg, másfelől pedig az Erdélyi János szerkesztette népköltési gyűjtemények (így az 1855-ben megjelent Magyar népmesék is) önmagukban érdemel(né)nek monografikus feldolgozást terjedelmük és jelentőségük okán, ezek kapcsán viszont legalábbis a mesék esetében elemi filológiai problémák sem megoldottak még. A fentiek mellett tisztázandó a mese szó használata, jelentése is. Az esettanulmányokban olyan szövegeket elemzek, amelyek tündérmesei (ATU 300 749) motívumcsoportokat vagy szüzséket tartalmaznak. A mese számos egyéb alműfajának (állatmese, tréfás mese, legendamese stb.) a szépirodalomban való korabeli megjelenését nem vizsgálom, s hasonlóképpen nem tartozik e kötet tárgyához a korszakban oly népszerű, mesének nevezett fabula műfaj tárgyalása sem, amely egyébként jelentős és igen jól elkülöníthető szöveghagyománnyal rendelkezett a 19. század közepéig. A tárgyalt anyag sajátosságai miatt azonban kitérek a történeti monda és a hiedelemmonda műfajára, bár ezek a jelenleg érvényes folklorisztikai műfaji klasszifikáció szerint a tündérmese műfajától távolabb esnek, ugyanakkor a vizsgált periódusban a tündérmesével való kapcsolatukat meglehetősen erőteljesnek érzékeltem. Az elit- és a populáris kultúra, a nagyhagyomány és a kishagyomány fogalmát, a két kulturális rendszer viszonyát Peter Burke modellje szerint értelmezem. Az előszóban már felbukkant olyan negatív felsorolás, amely azt tartalmazza, mi az, amit nem vizsgálok e könyvben. E hiányosságok körét bővítve jelzem, hogy hasonlóképpen alapvetően szükségesnek tartom a továbbiakban a korabeli európai, közép-európai folyamatokkal való összevetést, illetve a magyar írásbeliségen belül maradva a korábbi, elsősorban az 1820-as évektől datálható műfaji kezdeményezésekkel, töredékes szöveghagyománnyal való szembesítést, valamint az 1850-es évek végén, 1860-as évek elején érzékelhető szemléletváltás nyomán a mese műfaj felhasználhatóságával, lehetséges kulturális funkcióival kapcsolatos elképzelések feltérképezését. A magyar történeti mesekutatás azonban az utóbbi években örvendetesen megindult kezdeményezések és fejlemények ellenére a 18 19. századi mesehagyományra vonatkozólag megítélésem 11

szerint olyan adathiányos és értelmezésszegény, hogy ilyen jellegű összehasonlítások egyelőre nem végezhetőek el megalapozott módon. Jelen könyv e történeti mesehagyománynak időhatárait és a vizsgált korpusz terjedelmét tekintve igen kis szeletére korlátozódik; reményeim szerint hozzájárulva a magyar mese történetéről szóló jövőbeni szintézisek, értelmezések elkészültéhez. A könyv alapjául egy doktori disszertáció szolgált. Ennek utolsó nagyobb fejezete, amely Henszlmann Imre mesetanulmányáról szólt, terjedelmi okokból elmaradt a jelen közlésből. A maradék fejezetek egy része korábban már megjelent; ezeket átdolgoztam e kötet számára. Az elmúlt évek során sokan segítették szakmai tanácsaikkal munkámat. Tisztelettel és köszönettel írom le nevüket itt: Bárth Dániel, Benedek Katalin, Biczó Gábor, Czifra Mariann, Czövek Judit, Csörsz Rumen István, Dallos Edina, Égető Melinda, Gönczy Monika, Görög-Karády Veronika, Hermann Zoltán, Hesz Ágnes, Kőrösi Katalin, Kerényi Ferenc, Kleščinsky Zsuzsa, Küllős Imola, Landgraf Ildikó, Lappints Virág, Magyar Zoltán, Máté Gábor, Mészáros Csaba, Mikos Éva, Nagy Ilona, Olosz Katalin, Pócs Éva, Raffai Judit, Rudasné Bajcsay Márta, Schwarcz Gyöngyi, Steckl Anna, Szemerkényi Ágnes, Szilágyi Miklós, Vargha Katalin, Váradi Monika Mária, Voigt Vilmos, Vörös Boldizsár. Sokat jelentett számomra, hogy részt vehettem az ELTE Magyar és európai felvilágosodás doktori program műhelyszemináriumain és az Irodalomtudományi Intézet Arany-kutatócsoportjának, valamint a Néprajzi Kutatóintézet Folklór Osztályának megbeszélésein. Köszönöm Domokos Mariannak, hogy éveken át olyan sokat tudtunk beszélgetni és levelezni a 19. századi mesékről és mesegyűjtőkről. Nagyon sokat köszönhetek Szilágyi Mártonnak. Nemcsak irodalomszemlélete volt rám hatással, de az ő türelme, figyelme és bizalma nélkül bizonyosan nem kezdtem volna el e témával (sem) foglalkozni. Nagyon szépen köszönöm családom jókedvét és türelmét. A könyvet szeretett barátaim, Györgydeák Anita (1973 2007) és Horváth Csaba Péter (1974 2004) emlékének ajánlom. 12

Összegzésképpen Amikor elkezdtem olvasni vagy újraolvasni ezeket a szövegeket, alapjában véve Horváth Jánosnak az irodalmi népiesség történetéről szóló monográfiájában olvasható megállapításából indultam ki: Népmesét az említett német nyelvű kiadványokon kívül nem is gyüjtöttek még ekkor [ ]»Pórrege«,»néprege«,»tündérrege«, sőt»népmonda«címen írtak azonban műmesét eleget, melyek nagyrészében a mese, rege, monda és az irodalmi beszély jegyei és formái tisztázatlanul keverednek 877 és nem tettem mást, mint az általa megjelölt időszakot (1820 1840-es évek) leszűkítve, pusztán néhány, az 1840-es évek második felében népmeseként vagy népregeként kiadott, szerzői névhez társítható verses irodalmi műalkotás keletkezés- és fogadtatástörténetét próbáltam dokumentálni és értelmezni. Célom az volt, hogy a folklorisztikai és az irodalomtörténeti kutatásokban egyaránt némiképpen marginalizált szövegek vizsgálatával közelebb juthassunk annak megértéséhez, milyen szerepet játszhatott a folklórepika egy műfaja a 19. századi nemzeti irodalom alakításában, az erre vonatkozó korabeli alkotói törekvések és értelmezési stratégiák áttekintése révén. Kiindulásként a kutatástörténet kérdéseinek és eredményeinek bemutatása után vázoltam azt, hogy a 19. század első felében a meseszövegek lejegyzésének a későbbiekben rögzült folklóralkotás, illetve gyermekirodalom funkcióktól eltérő használata is lehetett, s a népmese irodalmi mese kategóriák visszamenőleges használata a 19. századi mesekorpuszra alkalmatlan, mert egyrészt a 19. század végén rögzült diszciplináris felosztás mentén e szövegeket olyan periferiális pozícióba helyezi, amely miatt azok kívül kerültek a folklorisztika és az irodalomtörténet érdekkörén, másrészt a szóbeliség és az írásbeliség médiumváltás közötti fokozatok a történeti mesekorpuszban elmosódottak, harmadrészt olyan elvárásrendszernek próbálja a korai meseszövegeket megfeleltetni, amelyeknek ezek nem tudnak eleget tenni, hiszen ezek a hitelességi kritériumok a korszak- 877 Ho rv á t h J. 1927. 254. 301

ban irrelevánsak voltak. Ugyanitt amellett érveltem, hogy a szóbeli szövegek írásbeli rögzítése és közzététele során a textualizáció következményeként a folklórszövegek írásbeli variálódása figyelhető meg a korszakban, aminek egyrészt technikai okai voltak, másfelől azonban a folklórszöveg fogalmának korabeli sajátosságaiból fakadnak (szerzőnélküliség, nyitott szövegformálási lehetőségek). Az ezt követő három nagyobb esettanulmányban korabeli meseközlések alakulástörténetét és recepcióját mutattam be. Az első esettanulmányban Petőfi Sándor János vitéz című, 1845-ben népmese alcímmel napvilágot látott elbeszélő költeményét mint egy műfaji kísérlet meghatározó (alapító) szövegét elemeztem. Ennek során egyrészt bemutattam, hogy az értelmezéstörténetben nem meseinek tartott epizódoknak a népköltészet sajátosságait és a mű értékszerkezetét figyelembe véve releváns szerepük van, egyetlen kivételként a zsiványtanyajelenetet azonosítottam, ebben ugyanis a hős motivációja ellentmond a népmesei hősök értékszemléletének és cselekvési stratégiáinak. Ehhez kapcsolódóan, a mű szimbolikája alapján amellett érveltem, hogy a János vitéz eltér a magyar népmesék hőseinek felemelkedési útjától, mivel a céltalan, majd pedig halálvágytól vezérelt hős a holtak birodalmában, a túlvilágon tudja csak részlegesen helyreállítani azt az értékteljességet, amelyet a cselekmény kezdetén elvesztett, és öszszességében a János vitézt egy olyan, létértelmezési problémákat irodalmi műben megjelenítő szöveghagyomány részeként értelmeztem, amely hagyomány emblematikus darabja Vörösmarty Mihály mesedrámája, a Csongor és Tünde. A következő egységben Petőfi művének a műfajiságra vonatkozó 19. századi recepcióját vizsgáltam, melynek során egy folklorisztikailag ez idáig kiaknázatlan forráscsoportot vontam be az elemzésbe, vagyis a poétikatankönyveket. Amint azt az elemzésben bemutathattam, a János vitézhez rendelt szerzői műfajmegjelölés (népmese) a 19. században folytonos értelmezési zavart okozott. A művet megjelenésének idején vagy meseként vagy vígeposzként olvasták, s a komikus eposzi olvasat egészen az 1860-as évek közepéig fennmaradt, ekkor azonban újabb műfaji azonosítások is előkerültek (eposz, monda), melyek mind arra utalnak, hogy az irodalmi műhöz rendelt népmese műfajmegjelölés sértette a korabeli olvasók műfaji kompetenciáját, illetve a kanonikus műfajok sorában nem tudták megnyugtatóan elhelyezni Petőfi szövegét. Az eposzi olvasat felmerülése érvelésem szerint annak a folyamatnak köszönhető, amely az egész 19. századi magyar irodalmat jellemezte, vagyis a közösségi nemzeti narratíva iránti igénynek, amit különböző műfajokban próbáltak beteljesíteni (pl. Arany epo- 302

szai, Toldy irodalomtörténete, történelmi regények, de idevonható Ipolyi Arnold és számos kortársa mitológia-kísérlete is), és amelynek az individualista hőst középpontjába állító tündérmese nem tudott eleget tenni, ami a műfaj későbbi marginalizációjának is egyik oka lehetett. A második esettanulmányban egy mára már elfeledett, keveseket megszólítani képes, ám a korszakban rendkívül népszerű mű, Tompa Mihály Népregék, népmondák (1846) című, harminc elbeszélő költeményt tartalmazó kötetének keletkezés- és fogadtatástörténetét mutattam be. Tompa és a kortársak visszaemlékezései révén kitértem a kollégiumi, illetve a nemesi mesemondás kora 19. századi gyakorlatára, amellett érvelve, hogy a mesemondás ez idő tájt egyáltalán nem csak a paraszti közösségek jellemzője volt még/már. Ezt követően azt próbáltam meg bemutatni, milyen módon igyekezett Tompa művének az epikai hitelt biztosítani, és miként gyűjtötte össze azokat a szájhagyományozott epikus szövegeket, amelyeket költői művében feldolgozott. Tompa nagy súlyt fektetett arra, hogy versei alapjául olyan szövegeket használjon fel, amelyek egy-egy lokális közösségben, kistérségben vagy régióban jól ismert, hagyományozott történetek voltak, ennek érdekében levelezése útján távolabbi ismerőseit is felkérte anyagközlésre, illetve azoktól is jegyzett fel történeteket, akikkel napi érintkezésben volt. (Tompa későbbi epikájában ettől eltérően főként nyomtatott történeti forrásokra támaszkodott.) A fejezetben elsősorban az eperjesi időszakban megismert és a későbbiekben feldolgozott történetek forrásait igyekeztem azonosítani (különös tekintettel a jávorfa-mese változatainak összefüggésére). Bemutattam emellett a mese műfajjal szoros összefüggésben lévő néprege műfajra vonatkozó reflexiókat és Tompa ez irányú kísérleteit is. A Népregék, népmondák kötet korabeli fogadtatását elemezve, a műről 1846 1847-ben megjelent recenziókat értelmeztem; ezek mindegyikének közös vonása volt, hogy a költői műalkotás pozitív fogadtatása mellett, annak értékei között a mű etnográfiai dokumentumként való olvasata is megjelenik. Ez pedig elvezethet ahhoz az összefüggéshez, hogy a kötet kiugró korabeli sikere nem kis részben annak is tulajdonítható, hogy a korszak nemzeti-történeti epika iránti igényét tudta kielégíteni, míg a jóval kevésbé sikeres irodalmi népmesék erre nem voltak képesek. A fejezet zárásaként Tompának az 1840 1850-es évek fordulóján írott, Tündérrege és Néprege című műveit mutattam be, külön kitérve Tündérország című epikus ciklustervezetének kérdésére. Ennek kapcsán Tompa különböző epikus folklórműfajok irodalmi transzponálására vonatkozó, egy magyar tündérmito- 303

lógia megteremtését célzó kísérletezését vizsgálva mutathattam rá arra, hogy magyar hősepika hiányában a tündérmese, hiedelemmonda, történeti monda szövegbázisára kellett támaszkodniuk a korabeli szerzőknek, amikor a szóbeliségben is élő narratív műfajok alapján próbáltak meg hagyományközösségi elvű nemzeti szépirodalmat létrehozni. Összességében Tompa Mihály 1845 és 1854 közötti munkássága azt mutatja, hogy sokrétűen kísérletezett a folklórepika különféle műfajainak irodalmi integrációjával, ugyanakkor e kísérletezés a tündérmese műfaj szempontjából végső soron negatív választ hozott, hiszen 1855 után nem foglalkozott többé az ebben a műfajban rejlő poétikai lehetőségekkel. A harmadik esettanulmány Arany János Rózsa és Ibolya című, 1847-ben szintén népmese alcímmel megjelent elbeszélő költeményét vizsgálta. Ennek során amellett érveltem, hogy Arany első, nyomtatásban megjelent költeménye, vagyis a Rózsa és Ibolya keletkezését és fogadtatását is erősen meghatározta az a szokatlan siker és a nyomában megszülető elvárások, amelyek eposzát, a Toldit övezték. Arany meséjét a korabeli műkritika azért is fogadhatta türelmetlenséggel, közömbösen vagy fanyalogva, mert nagyszabású epikus tehetsége elaprózásának tekintették azokat a különböző epikus műfajokhoz tartozó rövidebb műveit, amelyek pedig nemcsak a pályakezdő költő kísérletezése miatt fontosak, hanem publikációs lehetőséget és egy írói életmű kiépítésének kereteit is megteremt(het)ték volna számára. A fejezetben bemutattam Arany János és családjának, ismerőseinek adatolható, illetve valószínűsíthető meseismeretét. A Rózsa és Ibolya szüzséjével megegyező mesetípushoz (ATU 313/AaTh 313C) tartozó európai, illetve 19. századi magyar variánsok, köztük Arany János feleségének és fiának kéziratos, illetve kiadott szövegváltozatának összehasonlító vizsgálatával egyfelől azt próbáltam meg érzékeltetni, milyen volt az a narratív tradíció, amelyhez képest Arany János poétikai megoldásai értelmezhetőek, másfelől azt a textualizációs eljárást dokumentálni, ahogyan Arany Jánosné mesekéziratából Arany László egy népköltési gyűjtemény részeként megjelenő eredeti magyar népmesét hozott létre, harmadrészt kitértem arra is, hogy a 20. század elején a nagyszalontai Folklore Fellows gyűjtés keretében lejegyzett és kiadott szövegvariánsok az irodalmi mű szüzséjének a helyi hagyományban való utólagos megkonstruálására utalnak. Arany János művének értelmezése során a János vitézhez hasonlatosan szintén felvetettem a Csongor és Tünde kontextusában való olvasás lehetőségét is, illetve, mivel az Arany használta mesetípus szüzséje a nemzetközi szakirodalom megállapítása szerint erőteljesen 304

emlékeztet Médeia és Iaszón történetére, megpróbáltam egyben az antik mítosz felől is olvasni a szöveget. Részletesen vizsgáltam Henszlmann Imre Rózsa és Ibolya-értelmezését, amely A népmese Magyarországon című tanulmány részeként jelent meg 1847-ben. Ennek során azt mutattam be, hogy Henszlmann főbb kritikai megállapításai annak a körülménynek tulajdoníthatók, hogy a Rózsa és Ibolya mesetípusától eltérően egy másik mesetípus (ATU 408) sajátságos megoldásait kérte számon a szövegtől. Arany János meseírási kételyeire és az irodalmi népmese kérdésére reflektálva Tompa Mihály e könyv címébe is beemelt mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét megjegyzése pedig egy mondatban foglalja össze a vizsgálódásunk középpontjában álló kérdés lényegét, vagyis azt, hogy a népdalt irodalmi műfajként igen nagy sikerrel felhasználó korabeli szépirodalom számára analogikus módon kínálkozott a lehetőség, hogy a folklórprózaepika egy kitüntetett műfaját, a tündérmesét hasonlóképpen próbálják meg irodalmi műfajként is megalkotni és bevezetni. Bár, amint azt az előszóban is jeleztem, a vizsgált szövegek csupán a szóba jöhető korpusz töredékét képezik, és nehezen lehet általánosító megállapításokat tenni pár esettanulmány alapján, összességében e kezdeti vizsgálódásokból az rajzolódott ki, hogy az 1840-es évek magyar irodalmában több kísérlet is történt az epikus folklórműfajok, ezen belül a népmese (tündérmese) irodalmi integrációjára, s ennek során bizonyos irodalmi mesék egy-egy mesetípus legkorábbi publikált magyar variánsának is bizonyultak. A korszak magyar kultúrájában, magyar irodalmában ugyanakkor nem mutatható ki annak érzékelése, hogy koherens műfaji hagyomány lenne kialakulóban. E poétikai kísérletek (Arany és Tompa munkásságában) az 1850-es évek elején még folytatódnak, de végül kudarcba fúlnak; töredékes művek, majd a mese műfajhoz sorolható művek megszűnése utal arra, hogy a népmese (tündérmese) műfaját a magyar irodalom végső soron nem tudta beilleszteni kánonába. Ennek kettős oka lehetett: egyrészt a 19. század második harmadában a népköltészeti kiadványok és az anyanyelvi gyermekirodalom erőteljes térnyerésével a mese egyre inkább e két kontextusban vált értelmezhetővé, másfelől a korszak epika iránti igénye a történeti tárgyú, közösségi eredetmondákat preferálta, s ezeknek az elvárásoknak a képviseleti elv vállalására alkalmatlan tündérmese műfaj eleget tenni nem tudott. 305

irodalom Ab r a h a m s, Ro g e r D. 1993 Phantoms of Romantic Nationalism in Folkloristics. Journal of American Folklore CVI. 3 37. Acél Zsolt 2009 Elbeszélés és élettörténet Petőfi Sándor János vitéz című művében. Forrás XLI. 46 62. Ad a m i k Ta m á s 1998 In speciem unius corporis. Ovidius Metamorphosesének struktúrája és üzenete. Antik tanulmányok XLII. 103 115. AJÖM I. 1951 Arany János Összes Művei. I. Kisebb költemények. S. a. rend. Voinovich Géza. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM II. 1951 Arany János Összes Művei. II. Az elveszett alkotmány; Toldi; Toldi estéje. S. a. rend. Voinovich Géza. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM III. 1952 Arany János Összes Művei. III. Elbeszélő költemények. S. a. rend. Voinovich Géza. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM VI. 1952 Arany János Összes Művei. VI. Zsengék, töredékek, rögtönzések. S. a. rend. Voinovich Géza. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM X. 1962 Arany János Összes Művei. X. Prózai művek. 1. S. a. rend. Keresztury Mária. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM XI. 1968 Arany János Összes Művei. XI. Prózai Művek. 2. Szerk. Keresztury Dezső, s. a. rend. Németh G. Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM XIII. 1966 Arany János Összes Művei. XIII. Hivatali iratok. 1. Szerk. Dánielisz Endre Törös László Gergely Pál. Budapest, Akadémiai Kiadó. 307

AJÖM XV. 1975 Arany János Összes Művei. XV. Arany János levelezése (1828 1851). S. a. rend. Sáfrán Györgyi. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM XVI. 1982 Arany János Összes Művei. XVI. Arany János levelezése (1852 1856). S. a. rend. Sáfrán Györgyi. Budapest, Akadémiai Kiadó. AJÖM XVII. 2004 Arany János Összes Művei. XVII. Arany János levelezése (1857 1861). S. a. rend. Korompay H. János. Budapest, Universitas. Aknay Tibor 2003 Gáspár János (1816 1892). Dokumentumok. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. (A magyar neveléstörténet forrásai, XIX.) Apo, Sat u 1983 Commentary. In Honko, Lauri Laaksonen, Pekka (eds.): Trends in Nordic Tradition Research. Helsinki, SKS, 164 167. (Studia Fennica, 27.) 1995 The Narrative World of Finnish Fairy Tales. Structure, Agency, and Evaluation in Southwest Finnish Folktales. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia. (FFC 256.) 2007 The Relationship between Oral and Literary Tradition as a Challenge in Fairy-Tale Research: The Case of Finnish Folklore. Marvels & Tales: Journal of Fairy-Tale Studies XXI. No. 1. 19 33. Arany János 1867 Összes költeményei. A költő arczképével. Pest, Ráth Mór. 1902 Rózsa és Ibolya. Losonczi István. Budapest, Franklin-Társulat. (Olcsó Könyvtár 1233. sz.) 1968a Széptani jegyzetek. In Arany János Összes Művei. X. Prózai Művek. 1. Szerk. Keresztury Dezső, s. a. rend. Keresztury Mária. Budapest, Akadémiai Kiadó, 532 565. 1968b Eredeti népmesék. In Arany János Összes Művei. XI. Prózai Művek. 2. Szerk. Keresztury Dezső, s. a. rend. Németh G. Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó, 326 342. 1968c A jövő stilusa. (Gyakorlat, jelenkori példákból.) In Arany János Összes Művei. XI. Prózai Művek. 2. Szerk. Keresztury Dezső, s. a. rend. Németh G. Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó, 476 477. 1968d Nyugot-felföldi népmondák (1861). In Arany János Összes Művei. XI. Prózai Művek. 2. Szerk. Keresztury Dezső, s. a. rend. Németh G. Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó, 65 73. 308

1968e 1968f A magyar irodalom története rövid kivonatban. In Arany János Összes Művei. X. Prózai Művek. 1. Szerk. Keresztury Dezső, s. a. rend. Keresztury Mária. Budapest, Akadémiai Kiadó, 446 531. Dózsa Dániel: Zandirhám. In Arany János Összes Művei. XI. Prózai Művek. 2. Szerk. Keresztury Dezső, s. a. rend. Németh G. Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó, 7 13. Arany László 1862 Eredeti népmesék. Pest, Heckenast. 1864 [y. i.] Dunamelléki eredeti népmesék. [Ism.] Koszorú II. első félév, 209 212. 1867 Magyar népmeséinkről. Budapesti Szemle VIII. 40 66, 200 228. 1901 Népmese-gyűjteménye. Budapest, Franklin-Társulat. Ar i è s, Philippe 1987 Gyermek, család, halál. Ford. Csákó Mihály Szapor Judit. Budapest, Gondolat. Atádi Golub Vilmos 1846 Népregék, népmondák. Irodalmi Őr. Melléklet az Életképekhez 14. sz. (április 18.) 145 150. Bä c k e r, Jö r g 2005 Schwanjungfrau. In Brednich, Rolf Wilhelm (Hrsg.): Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung. Band 12. Berlin New York, Walter de Gruyter, 311 318. Ba l a s s a Iván 1963 Karcsai mondák. Budapest, Akadémiai Kiadó. (ÚMNGY XI.) Ballagi Aladár 1892 Sigvárd. Népmese. Irodalomtörténeti Közlemények II. 120 128. Balogh Ernő 1988 Kukorica Jancsitól Szilveszterig. Petőfi népszemléletének értelmezéséhez. In uő: Tündérálmok. Tanulmányok a reformkori irodalomról. Budapest, Zrínyi, 97 117. Banó István 1988 Népmese. In Vargyas Lajos (főszerk.): Magyar Néprajz. V. Folklór. 1. Magyar népköltészet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 7 78. Baros Gyula 1918 Arany, Petőfi és a ponyvairodalom. Magyar Könyvszemle XXVI. 154 181. Baróti Lajos 1910 Petőfi a ponyván és a népirodalomban. Budapest, Kunossy, Szilágyi és tsa. (Petőfi-könyvtár, XXII.) 309

Barzó József 1857 Egy két szó a népdalokról, népregék s mondákról. Magyar Sajtó ápr. 8. 1 2. Ba s i l e, Gi a m b at t i s ta 1846 Der Pentamerone oder: Das Märchen aller Märchen. I II. Aus dem Neapolitanischen übertragen von Felix Liebrecht. Breslau, im Verlage bei Josef Max und Comp. Ba u s i n g e r, He r m a n 1979 Buchmärchen. In Ranke, Kurt (Hrsg.): Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung. Band 2. Berlin New York, Walter de Gruyter, 974 977. 1984 Folklore, Folkloristik. In Ranke, Kurt (Hrsg.): Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung. Band 4. Berlin New York, Walter de Gruyter, 1397 1403. 1989 Párhuzamos különidejűségek. A néprajztudománytól az empirikus kultúratudományig. Ethnographia C. 24 37. Be c h s t e i n, Lu d w i g 1845 Deutsches Märchenbuch. Leipzig, Verlag von Georg Wigand. Beke Ödön 1932 Szakállas farkas. Ethnographia XLIII. 167. Benedek Katalin 1991 Polgári mesekönyvek parasztságképe. (Magyar mese és mondavilág. Ezer év meseköltése. Meséli Benedek Elek.) In Hofer Tamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat. Tanulmánygyűjtemény. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 135 142. (Magyarságkutatás könyvtára, VII.) 1995 Milyen műfaj a mese a reformációban és a barokkban? Fabula? Mítosz? Találós? In Szilágyi Miklós (szerk.): Népi Kultúra Népi Társadalom XVIII. Budapest, Akadémiai Kiadó, 105 117. 2003 Három vándorló Királyfirul való Historia. A sárospataki kéziratos mesegyűjtemény (1789). S. a. rend., utószó, jegyz. Benedek Katalin. Budapest, L Harmattan. 2007 Identitáskoncepciók és a szakfolklorisztika kiépítése másfélszáz évvel ezelőtt. A Magyar Mythologia keletkezéstörténete kortársi életutak, dokumentumok, levelezések, viták tükrében. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és történelem. Budapest, Akadémiai Kiadó, 164 210. Benedek Marcell 1907 A népköltészet hatása a XIX. század nagy magyar epikusaira. Budapest, Markovits és Garay Könyvnyomdája. 310

Beöthy Zsolt 1886 A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I. 1526 1774. Budapest, MTA. 1887 A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. II. 1774 1788. Budapest, MTA. Bernáth Árpád 1999 Arany János pályakezdése. In Szajbély Mihály (szerk.): Mesterek, tanítványok. Ünnepi tanulmánykötet a hetvenéves Csetri Lajos tiszteletére. Budapest, Magvető, 471 490. Bernáth Lajos 1902 Magyar népmesék a XVIII. században. Ethnographia XIII. 289 301. Berze Nagy János 1907 Népmesék Heves- és Jász-Nagykún-Szolnok megyéből. Jegyzetek Katona Lajos. Budapest, Kisfaludy Társaság Athenaeum. (MNGY IX.) 1916 Adalékok Tompa Mihály A szegény és gazdag czimű költeményének tárgytörténetéhez. Ethnographia XXVII. 134 138. 1917 [Ism.] Gulyás József: A sárospataki kéziratos mesegyűjtemény. Ethnographia XXVIII. 135 136. 1925 Petőfi költészetének folklore-párhuzamai. Ethnographia XXXVI. 21 48. 1940 Baranyai magyar néphagyományok. I III. Pécs, kiadja Baranya vár megye közönsége. 1957 Magyar népmesetípusok. I II. Pécs, Baranya Megye Tanácsa. 1958 Égig érő fa. Pécs, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya Megyei Szervezete. Bihari Anna 1980 Magyar hiedelemmonda katalógus. Budapest, MTA Néprajzi Kutatócsoport. (Előmunkálatok a Magyarság néprajzához 6.) Bisztray Gyula 1976 A prenumeráció. In uő: Könyvek között egy életen át. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 44 79. Bitnitz Lajos 1827 A magyar nyelvbeli előadás tudománya. Pest, Petrozai Trattner Mátyás betűjivel. Bittenbinder Miklós 1912 Toldi előhangja. Irodalomtörténeti Közlemények XXII. 129 130. Bó d y-márkus, Rozália (Auswahl, Nachwort von) 2007 Deutsche Presse aus Ungarn in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Literatur, Theater, Sprache und Aspekte der Identität. Hrsg. Balogh F., András Tarnói, László. Budapest, Argumentum. 311

Bo g at i r j o v, Pj o t r Gr i g o r j e v i c s 1985 Megjegyzések a folklór és a hivatásos művészet kapcsolatáról. In A néphagyomány alakulása. Pjotr Grigorjevics Bogatirjov válogatott tanulmányai. Fordításgyűjtemény. Vál., szerk. Verebélyi Kincső, ford. Dobos Ferenc. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 49 55. (Folcloristica, 8.) Boldizsár Ildikó 1997 Varázslás és fogyókúra. Mesék, mesemondók, motívumok. Budapest, József Attila Kör Kijárat Kiadó. Bo t t i g h e i m e r, Ru t h B. 1987 Grimms Bad Girls and Bold Boys. The Moral and Social Vision of the Tales. New Haven, Yale UP. 2002 Fairy Godfather. Straparola, Venice, and the Fairy Tale Tradition. Philadelphia, University of Pennsylvania Press. 2006 Fairy Tale Origins, Fairy-Tale Dissemination, and Folk Narrative Theory. Fabula XLVII. 211 221. Br i g g s, Ch a r l e s L. 1993 Metadiscursive Practices and Scholarly Authority in Folkloristics. Journal of American Folklore CVI. 387 434. Brisits Fr i g y e s 1933 Vörösmarty és az Ezeregyéjszaka. Irodalomtörténeti Közlemények XLIII. 59 74. Bubenik Ferenc 1884 Petőfi Sándor. Élete és költői működésének vázlata. Ford. Márai Lajos. Budapest, Révai Testvérek Bizománya. Bu r k e, Pe t e r 1991 Népi kultúra a koraújkori Európában. Ford. Bérczes Tibor. Budapest, Századvég Hajnal István Kör. Ca n e pa, Na n c y L. (ed.) 1997 Out of the Woods. The Origins of the Literary Fairy Tale in Italy and France. Detroit, Wayne State UP, 37 80. 1999 From Court to Forest. Giambattista Basile s Lo cunto de li cunti and the Birth of the Literary Fairy Tale. Detroit, Wayne State UP. Champier István 1912 Petőfi János vitézének hatása Arany Toldijára. Kassa. Cr a i g, Cynthia C. 1997 Lecteur, ne vous allarmez pas (Reader, be not afraid): Giacomo Casanova and reading the fantastic. In Canepa, Nancy L. (ed.): Out of the Woods. The Origins of the Literary Fairy Tale in Italy and France. Detroit, Wayne State UP, 278 305. 312

Czuczor Gergely Fogarasi János 1867 A magyar nyelv szótára. Negyedik kötet. Pest, Emich Gusztáv magyar akadémiai nyomdásznál. Császár Elemér 1917 [Ism.] A sárospataki kéziratos népmese-gyüjtemény. Irodalomtörténeti Közlemények XXVII. 484. 1923 Tompa Mihály. Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Rt. (Bethlen Könyvtár, 5.) Cs o k o n a i Vi t é z Mi h á ly 1978 Összes Művei. Színművek. I. 1793 1794. S. a. rend. Pukánszkyné Kádár Jolán. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1999 Összes művei. Levelezés. S. a. rend. Debreczeni Attila. Budapest, Akadémiai Kiadó. Csorba Zoltán 1966 Tompa Mihály élete, költői működése megyénkben és városunkban. In uő: Petőfi, Tompa, Jókai Miskolcon és Borsodban. Miskolc, Városi Könyvtár, 17 31. (Borsod-Miskolci Füzetek, 4.) Csörsz Rumen István 2009 Szöveg szöveg hátán. A magyar közköltészet variációs rendszere 1700 1840. Budapest, Argumentum. (Irodalomtörténeti füzetek, 165.) Dallos Edina 2009 Természetfölötti szereplők a tatár varázsmesékben. (A sárkány, a boszorkány és a táltos ló.) Budapest, Akadémiai Kiadó. (Kőrösi Csoma Könyvtár) Dánielisz Endre 1981 Szendrey Zsigmond nagyszalontai évei. In Kós Károly Faragó József (szerk.): Népismereti dolgozatok. Bukarest, Kriterion, 202 218. Dávidházi Péter 1994 Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Második, javított kiadás. Budapest, Argumentum. 1998a A hatalom szétosztása. Klasszikus, modern és posztmodern a szövegkritikában. In uő: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Budapest, Argumentum, 209 225. 1998b A nemzeti nagyelbeszélés újjászületése (A narratív identitás műfajvándorlása irodalomtól tudományig). Alföld XLIX. 2. 61 77. 1998c És ki adta néked ezt a hatalmat? In uő: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára. Budapest, Argumentum, 9 26. 313

2004 Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet. Budapest, Akadémiai Kiadó Universitas. De b r e c z e n i At t i l a 1998 [Ism.] Petőfi Sándor összes művei. Költemények 3. Irodalomtörténet LXXX. 667 670. Debreczeni István 1968 Arany János hétköznapjai. Budapest, Gondolat. Dégh Linda 1946 Népmese és ponyva. Magyar Nyelvőr LXX. 68 72, 143 147. 1947 Népmese és ponyva. Magyar Nyelvőr LXXI. 4 7, 43 45, 88 92. 1948 Adatok a magyar parasztság irodalmi életéhez. In Magyar századok. Irodalmi műveltségünk történetéhez. Horváth János emlékkönyv. Budapest, Egyetemi Nyomda, 299 315. 1957 Adalékok a hálás halott epizód mesei és mondai formálódásához. Ethnographia LXVIII. 307 318. 1960 Az egyéniségvizsgálat perspektívái. Ethnographia LXXI. 28 43. 1963 Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény tanulságai és soron következő feladatai. Ethnographia LXXIV. 1 12. 1989 Folktales and Society. Story-telling in a Hungarian Peasant Community. Bloomington Indianapolis, Indiana UP. 1995a What Can Gyula Ortutay and the Budapest School Offer to the Contemporary Students of Narrative? In uő: Narratives in Society: A Performer- Centered Study of Narration. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia, 7 29. (FFC 255.) 1995b The Nature of Women s Storytelling. In uő: Narratives in Society: A Performer-Centered Study of Narration. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia, 69 69. (FFC 255.) Dékány Rafael 2004 A pityke és a kökény. Dékány Rafael válogatott népmeséi az 1880-as évek második feléből. Szerk. Kriston Vízi József. Budapest, Argumentum. Demény István Pál 1980 Kerekes Izsák balladája. Bukarest, Kriterion. De m m e l Jó z s e f 2006 Ösmerem ezt az impertinens akasztófára való publicumot. A prenumeráció forrásértékének vizsgálata Tompa Mihály kapcsolathálóján keresztül. Irodalomtörténeti Közlemények CX. 650 676. Dézsi Lajos 1896 Népmeséink történetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények VI. 345 350. 314

Dobos Ilona 1962 Egy somogyi parasztcsalád meséi. Budapest, Akadémiai Kiadó. (ÚMNGY X.) 1970 A történeti mondák rendszerezéséről. Ethnographia LXXXI. 97 111. 1971 Tarcal története a szóhagyományban. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1981 Gyémántkígyó. Ordódy József és Kovács Károly meséi. Budapest, Szépirodalmi Kiadó. 1988 Bodrogkeresztúri mesék és mondák. Budapest, Akadémiai Kiadó. (ÚMNGY XXII.) Do l l e r u p, Cay Holbek, Be n g t Reventlow, Iven Rosenberg Ha n s e n, Carsten 1984 The Ontological Status, the Formative Elements, the Filters and Existences of Folktales. A Discussion. Fabula XXV. 241 265. Domokos Mariann 2005a 2005b 2007a 2007b 2007c 2007d 2008a Gaal György mesegyűjtése. (Kiadott és kéziratban maradt mesék a 19. századból.) Palimpszeszt XXIV. http://magyar-irodalom.elte.hu/ palimpszeszt/24_szam/03.html Ipolyi Arnold, a népirat-szerző. Adalékok a 19. századi népmeseszövegek történetéhez. Ethnica VII. 2. sz. 62 64. nekünk is mily nemesb hazai feladataink vannak és szép tárgyaink, melyek illustrálásra várnak Adalékok a népmese és a meseillusztráció 19. századi kapcsolatához. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és vizuális kultúra. Budapest, Akadémiai Kiadó, 329 362. Kazinczy Gábor és a mesék I. A Népek meséi című fordításgyűjteményről. In Bálint Péter (szerk.): A meseszövés változatai. Mesemondók, mesegyűjtők és meseírók. (Második, átszerkesztett kiadás.) Debrecen, Didakt, 141 157. Kriza János mesegyűjtése és a Vadrózsák. In Ambrus Vilmos Schwarcz Gyöngyi (szerk.): Változó folklór. Tanulmányok Verebélyi Kincső tiszteletére. Budapest, ELTE BTK Folklore Tanszék, 195 210. (Folcloristica, 10.) A mesegyűjtő Merényi László. Történeti források akadémiai kiküldetéséről. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és történelem. Budapest, Akadémiai Kiadó, 139 163. Mesemondók és mesegyűjtők a 19. században. Marosi Gergely és mesélői. In Gulyás Judit (szerk.): Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 242 278. (Artes Populares, 23.) 315

2008b Kazinczy Gábor és Beke József mesegyűjteményei: Kiadatlan mesék a 19. századból. In Gulyás Judit (szerk.): Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 279 313. (Artes Populares, 23.) 2008c Dzsinnek és tündérek könyvtára: a 17 18. századi francia mesék kritikai kiadása. In Gulyás Judit (szerk.): Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 412 423. (Artes Populares, 23.) 2009a Szerzői jogi kérdések 19. századi folklórszövegek kapcsán. In Mezey Barna Nagy Janka Teodóra (szerk.): Jogi néprajz jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 228 263. (ELTE Jogi Kari Tudomány, 2.) 2009b Szövegalakítási stratégiák a magyar népmesegyűjtés és -kiadás elméletében és gyakorlatában a 19. században (1848 1872). PhD-értekezés. Kézirat, ELTE BTK. Domokos Mariann Gulyás Judit 2009 Az Arany-család mesekéziratainak és Arany László Eredeti népmesék című művének kritikai kiadásáról. In Berta Péter (szerk.): Ethno-lore XXVI. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 11 77. Dömötör Ákos 1962 Sarkadi népmesék. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum. Dömötör Ákos Kerényi Ferenc 1994 A János vitéz egyetemes mesemotívumairól. Irodalomtörténeti Közlemények XCVIII. 375 380. Dö m ö t ö r Te k l a Kato n a Imre Ortutay Gy u l a Voigt Vi l m o s 1979/1989 A magyar népköltészet. Budapest, ELTE Folklore Tanszék. Dömötör Tekla Katona Imre Voigt Vilmos 1978 Folklorisztikai tudománytörténet. Szöveggyűjtemény I. 1840 1900. Budapest, Tankönyvkiadó. Drescher Pál 1934 Régi magyar gyermekkönyvek 1538 1875. Budapest, Magyar Bibliophil Társaság. Dukkon Ágnes 2005 A romantikus elbeszélő költemény és a folklór kapcsolata. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és irodalom. Budapest, Akadémiai Kiadó, 162 181. 316

El e k Os z k á r 1911 Tompa Árokháti Lőrincz -e. Egyetemes Philologiai Közlöny XXXV. 152 154. 1912 Tompa Árokháti Lőrincze -e Egyetemes Philologiai Közlöny XXXVI. 491 492. 1914 A jávorfa meséje. Ethnographia XXV. 14 31. 1915 Költőink képzelete és a népmesék. Irodalomtörténet IV. 306 314. 1916 Petőfi Sándor János vitéz -e és a népmesék. Ethnographia XXVII. 168 190. 1917 Rückert és Tompa. Irodalomtörténet VI. 319 320. Endrődi Sándor (szerk.) 1911/1972 Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842 1849. Budapest, Petőfi Társaság/Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. (Reprint kiadás.) Er d é ly i Já n o s 1846 Népdalok és mondák. I. kötet. Pest, Beimel József. 1847 Népdalok és mondák. II. kötet. Pest, Beimel József. 1848 Népdalok és mondák. III. kötet. Pest, Magyar Mihály. 1855 Magyar népmesék. Pest, Heckenast Gusztáv sajátja. 1869 A nép költészete. Népdalok, népmesék és közmondások. Összeszedte Erdélyi János. Pest, Heckenast. 1886 Pályák és pálmák. Budapest, Franklin-Társulat. 1960 Levelezése. I. S. a. rend. T. Erdélyi Ilona. Budapest, Akadémiai Kiadó. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 2.) 1985 Úti levelek, naplók. Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta T. Erdélyi Ilona. Budapest, Gondolat. 1991a Tompa Mihály: Népregék, népmondák. In uő: Irodalmi tanulmányok és pályaképek. S. a. rend., jegyz. T. Erdélyi Ilona. Budapest, Akadémiai 1991b Kiadó, 150 155. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 14.) Nyelvészeti és népköltészeti, népzenei írások. S. a. rend. T. Erdélyi Ilona. Budapest, Akadémiai Kiadó. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 13.) 2003 Irodalmi, színházi, közéleti írások és beszédek. S. a. rend., bev., jegyz. T. Erdélyi Ilona. Budapest, Mundus. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 19.) 2008 Magyar népmesék. Erdélyi János gyűjtését újramondta Tóth László. Pozsony, Kalligram. 317

Erődi Béla 1878 Költészettan. Iskolai és magán használatra. Budapest, Grimm és Horovicz. Erődi Dániel 1874 Költészettan. Középtanodai és magánhasználatra. Esztergom, kiadja Stumpf Péter. Faragó József 1967 Bevezető. In Benedek Elek: A táltos asszony. Népmesék és mondák. Vál., szerk., bev. Faragó József. Bukarest, Irodalmi Kiadó. 1969 Kurcsi Minya havasi mesemondó. Bukarest, Irodalmi Kiadó. 1993 Egy fiatfalvi mesemondó az 1810-es években. In Barna Gábor (szerk.): Cigány néprajzi tanulmányok. I. Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18-19. században. Salgótarján, Mikszáth, 125 131. Farkas Antal 1790 Erköltsi iskola az az húszon négy nyájas históriák, a mellyek e Világnak furtsa tsalárdságait, sok tartómányoknak tulajdonságit, s a benne lévö embereknek, úgy jó erköltseiket, mind [!] gonoszra tzélzó, indúlatyaikat mutattyák. Irattatott két részben német nyelven, az haza iffiainak kedvekést [!] forditotta magyarra Farkas Antal, a kassai districtusnak provincialis komissariusa. Kassán, Füskúti Landerer Mihály bötüivel. Farkas Katalin 2010 A 19. századi színház és mese. A tündérmese elemeinek megjelenése a korai magyar színpadon a kialakuló színikritika fényében. In Filkó Veronika Kőhalmy Nóra Smid Bernadett (szerk.): Voigtloristica. Tanulmányok a 70 éves Voigt Vilmos tiszteletére. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 62 77. (Folcloristica, 11.) Fehér Katalin 2002 Egy reformkori bencés szerzetes olvasmányai. Magyar Könyvszemle CXVIII. 80 86. Fényes Elek 1841 Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Első kötet. Második, javitott kiadás. Pesten, Trattner-Károlyi tulajdona. 1851 Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. I IV. Pesten, nyomatott Kozma Vazulnál. 318

Fenyő István 1972 Az irodalmi népiesség elméleti alapvetése. Irodalomtörténeti Közlemények LXXVI. 146 171. Ferenczi Zoltán 1896 Petőfi életrajza. II. kötet. Budapest, Franklin-Társulat. Fi n e, El i z a b e t h C. 1984 The Folklore Text. From Performance to Print. Bloomington Indianapolis, Indiana UP. Fi n n e g a n, Ru t h 1977 Oral Poetry. Its Nature, Significance and Social Context. Cambridge, Cambridge UP. Fischer Sándor 1890 Petőfi élete és művei. Előszó: Jókai Mór. Ford. Tolnai Lajos. Budapest, Grill Károly könyvkereskedése. Fónagy Iván 1988 Hiperbola. Világirodalmi lexikon. IV. Budapest, Akadémiai Kiadó, 480 485. Fórizs Gergely 1999 A méh románca. Arany János virágfájdalma. Irodalomtörténeti Közlemények CIII. 671 687. Földes Györgyi 2004 A mese metafizikája és a magyar avantgárd. Balázs Béla, Lesznai Anna és Kassák Lajos meséi. Irodalomtörténet LXXXI. 517 536. Fr a n z, Ma r i e-louise v o n 1995 Női mesealakok. Ford. Bodrog Miklós. Budapest, Európa. 1998 Az árnyék és a gonosz a mesében. Ford. Orosz Magdolna Zalán Péter. Budapest, Európa. Fr e n z e l, El i s a b e t h 1984 Floire et Blancheflor. In Ranke, Kurt (Hrsg.): Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung. Band 4. Berlin New York, Walter de Gruyter, 1310 1315. Fr e u d, Si g m u n d 2000 Álomfejtés. Ford. Hollós István. Budapest, Helikon. Fry e, No rt h r o p 1998 A kritika anatómiája. Négy esszé. Ford. Szili József. Budapest, Helikon. Ga a l, Ge o r g v o n 1822 Märchen der Magyaren. Bearbeitet und herausgegeben von G. G. Wien, Druck und Verlag von J. B. Wallishausser. 319

Gaal György 1860 Magyar népmesegyűjteménye. Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc. Harmadik kötet. Pesten, Emich Gusztáv sajátja. Gaal Mózes é. n. (1898) Petöfi Sándor élete és költészete. Pozsony Budapest, kiadja Stampfel Károly. Gaborják Ádám 2006 Nyomtatás, tér, lezárás? Paratextualitás és medializáltság Erdélyi János népdalgyűjteménye kapcsán. In Hász-Fehér Katalin (szerk.): A látható könyv. Tanulmányok az irodalmi medialitás köréből. Szeged, Tiszatáj Könyvek, 277 316. (Klasszikus-magyar-irodalom-történet. Tanulmányok 2.) Gärtner Petra 2007 Grimm-mesék és illusztrációik a 19. századból. Alba Regia XXXVI. 7 24. Gáspár János Kovácsi Antal 1853 Magyar olvasó-könyv gymnasiumok, polgári és reál-tanodák s magán -növendékek használatára. Az oktatás és lélektan mai igényei szerint szigoruan korhoz alkalmazva, néhány pályatárs közremunkálásával. Első folyam, második fele. Dolgozák és szerkeszték Gáspár János és Kovácsi Antal, nevelők. Első folyam 7 11 éves gyermekeknek. Kolozsvár, özvegy Barráné és Stein sajátja. Gáspár János 1854 Csemegék kisebb gyermekek számára, melyekkel Családok- és kisdedóvóknak kedveskedik Gáspár János nevelő. Második, javított, nagyszámú verscsemegék s két színezett képpel bővített kiadás. Kolozsvár, özvegy Barráné és Steinnál. Gay, Dav i d E. 2000 Inventing The Text: A Critique of Folklore Editing. Folklore, an Electronic Journal of Folklore Vol. 14. 98 117. Géczi János 2000 Megjegyzések Arany János korai rózsajelkép-használatához. Irodalomtörténeti Közlemények CIV. 784 790. Géczi Lajos 1989 Ungi népmesék és mondák. Jegyzetek: Dömötör Ákos. Budapest, Akadémiai Kiadó Madách. (ÚMNGY XXIII.) 1994 Ondava menti népmesék és mondák. Jegyzetek: Nagy Ilona. Pozsony, Madách Posonium. 320

Ge n e t t e, Gé r a r d 1996 Transztextualitás. Ford. Burján Mónika. Helikon XLII. 1 2. sz. 82 90. Go l d b e r g, Ch r i s t i n e 1992 The Forgotten Bride (AaTh 313C). Fabula XXXIII. 39 54. 1997 The Tale of the Three Oranges. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia. (FFC 263.) Gönczy Monika 2005 Variációk egy témára: Erdélyi János: Népdalok és mondák I. Kelecsényi József kéziratos gyűjteménye a Debreceni Egyetem kézirattárában. In Debreczeni Attila Gönczy Monika (szerk.): Et in Arcadia ego. A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 468 480. (Csokonai Könyvtár, 36.) Görög-Karády Veronika 2006 Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete. Mesék, teremtéstörténetek etnoszemiotikai elemzései. (Afrika, Európa.) Budapest, L Harmattan. Gr ä t z, Ma n f r e d 1988 Das Märchen in der deutschen Aufklärung: vom Feenmärchen zum Volksmärchen. Stuttgart, Metzler. 1995 Kunstmärchen. In Brednich, Rolf Wilhelm (Hrsg.): Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung. Band 8. Berlin New York, Walter de Gruyter, 612 622. Greguss Ákos (Ágost) 1849 A szépészet alapvonalai. Budapest, Kisfaludy-társaság. Gr i m m, Ja c o b Grimm, Wi l h e l m 1861 Gyermek s házi regék Grimm után. Ford. Nagy István. Budapest, Lauffer Vilmos-féle Könyvkiadóhivatal. 1989 Gyermek- és családi mesék. Ford. Adamik Lajos és Márton László. Budapest, Magvető. 2009 Német mondák. Ford. Adamik Lajos és Márton László. Pozsony, Kalligram. Gulyás József 1917 A sárospataki kéziratos mesegyűjtemény. Sárospatak, Ref. Főiskola Könyv nyomdája. 1923/1924 Népi és folklorisztikus elemek Csokonai műveiben. Ethnographia XXXIV XXXV. 151 156. 1925 Idősb Verestói György a nép meséiről. Ethnographia XXXVI. 168 169. 1931 Előszó. In A sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény. A Sárospataki Főiskola négyszázados jubileuma alkalmából kiadja a theologus ifjuság. Sárospatak, 3 4. 321

Gulyás Judit 2001 Fény és halál. A János vitéz műfaja és értékszerkezete. In Ambrus Vilmos Péter Krisztina Raffai Judit (szerk.): Folytatás. Tanulmányok Voigt Vilmos tiszteletére. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 28 40. (Artes Populares, 18.) 2005a A János vitéz morfológiai elemzése. In Vargyas Gábor (szerk.): Ethnolore XXII. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 257 302. 2005b Én is élek még édes Ferim. Adalékok egy 19. századi költő, meseíró, Szemere Krisztina életrajzához. In Gulyás Judit Tóth Arnold (szerk.): Mindenes Gyűjtemény. II. Tanulmányok Küllős Imola tiszteletére. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 191 248. (Artes Populares, 22.) 2006a úgy kívánhat helyt Muzarionban mint a Galeriákban a Breughel ördögös és boszorkányos bohóskodásai. A Muzárion, Élet és Literatúra mese-közlései és korabeli fogadtatásuk (1829 1833). In Ekler Andrea Mikos Éva Vargyas Gábor (szerk.): Teremtés. Szövegfolklorisztikai tanulmányok Nagy Ilona tiszteletére. Budapest Pécs, L Harmattan, 497 547. (Studia Ethnologica Hungarica, VII.) 2006b [Ism.] A történetek történetiségéről. (Ruth B. Bottigheimer: Fairy Godfather. Straparola, Venice, and the Fairy Tale Tradition.) Tabula IX. 1. sz. 114 123. 2008a A mese szó használata a magyar írásbeliségben 1772 1850 között, A magyar nyelv nagyszótárának történeti korpusza alapján. In Gulyás Judit (szerk.): Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 165 241. (Artes Populares, 23.) 2008b Giovan Francesco Straparola és Gaal György meséi a Hasznos Mulatságokban. In Gulyás Judit (szerk.): Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 317 330. (Artes Populares, 23.) 322 2008c [Ism.] A tündérmese a 16 18. századi olasz és francia irodalomban. (The Origins of the Literary Fairy Tale in Italy and France. Ed. Canepa, Nancy L.) In Gulyás Judit (szerk.): Tanulmányok a 19. századi magyar szövegfolklórról. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 381 411. (Artes Populares, 23.) 2009 Mese és zene. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és zene. Budapest, Akadémiai Kiadó, 277 296. 2010 Adalékok Henszlmann Imre mesetanulmányának keletkezéséhez. In Filkó Veronika Kőhalmy Nóra Smid Bernadett (szerk.): Voigtloristica. Tanulmányok a 70 éves Voigt Vilmos tiszteletére. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 11 30. (Folcloristica, 11.)

Gu ly á s Pá l 1956 Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. I. Budapest, Akadémiai Kiadó. György Lajos 1941 A magyar regény előzményei. Budapest, MTA. Gyulai Ágost 1899 Szilágyi István levele Arany Jánosról. Irodalomtörténeti Közlemények IX. 488 489. Gyulai Pál 1862 [Ism.] Eredeti népmesék. Összegyűjtötte Arany László. Budapesti Szemle I. folyam, XV. kötet, 386 392. 1906 Egy anya. Budapest, Franklin-Társulat. (Olcsó Könyvtár, 1435 1436. sz.) 1908 Petőfi Sándor és lyrai költészetünk. Budapest, Kunossy, Szilágyi és tsa. (Petőfi-könyvtár, V. füzet.) Hajdú Mihály 2003 Általános és magyar névtan. Személynevek. Budapest, Osiris. Halász Ignác 1888 Rudolf meg Rudinca. Magyar Nyelvőr XVII. 426 429. Ha n s e n, Wi l l i a m 2002 Ariadne s Thread. A Guide to International Tales found in Classical Literature. Ithaca, NY, Cornell UP. Harmos Sándor 1912 Petőfi János vitéz -ének hatása Arany Toldi -jára. Irodalomtörténeti Közlemények XXII. 131 151. Ha r r i e s, El i z a b e t h W. 2001 Fairy Tales about Fairy Tales: Notes on Canon Formation. In uő: Twice upon a Time. Women Writers and the History of the Fairy Tale. Princeton, NJ, Princeton UP, 19 45. Hász-Fehér Katalin 2004 A nemzeti szentimentalizmus programjának egyik forrása: az osszianizmus. In Ármeán Otília Kürtösi Katalin Odorics Ferenc Szörényi László (szerk.): Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szeged, Pompeji Alapítvány, 208 220. Henszlmann Imre 1847 A népmese Magyarországon. Magyar Szépirodalmi Szemle II. félév, 6. sz. (aug. 8.) 81 86, 7. sz. (aug. 15.) 100 106, 8. sz. (aug. 22.) 117 122, 9. sz. (aug. 29.) 133 141, 10. sz. (szept. 5.) 152 156, 11. sz. (szept. 12.) 323

2005b 164 172, 12. sz. (szept. 19.) 181 188, 13. sz. (szept. 26.) 200 207, 14. sz. (okt. 3.) 213 220, 15. sz. (okt. 10.) 228 236, 21. sz. (nov. 21.) 321 324, 22. sz. (nov. 28.) 346 349, 23. sz. (dec. 5.) 361 366, 24. sz. (dec. 14.) 379 380. 1978 A népmese Magyarországon. In Dömötör Tekla Katona Imre Voigt Vilmos (szerk.): Folklorisztikai tudománytörténet. Szöveggyűjtemény. I. 1840 1900. Budapest, Tankönyvkiadó, 246 321. Hermann Zoltán 1999 És a melly világot álmaikban látnak (Újabb szempontok Petőfi János vitézének értelmezéséhez.) Új Dunatáj IV. 19 28. 2003 Az öncsonkító Vörösmarty. Az olvas(hat)atlan Csongor és Tünde. In Hansági Ágnes Hermann Zoltán Horváth Csaba Szitár Katalin (szerk.): Mozgó Világ. Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére. Budapest, Ráció, 125 137. 2004 Befejezni nem. A mese- és elbeszélésgyűjtemények kerettörténeteiről. Ex-Symposion 46 47. sz. 53 56. 2005a Arany János: Rózsa és Ibolya. In Sallai Éva (szerk.): De mi a népiesség Budapest, Kölcsey Intézet, 435 449. (Kölcsey-füzetek, XVI.) A lakodalmi rítusok elemei az Árgirusban és a Csongor és Tündében. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és irodalom. Budapest, Akadémiai Kiadó, 182 192. 2006 A szóbeliség és az írásbeliség határán: Szilcz István kéziratos mesegyűjteménye. In Csörsz Rumen István Hegedüs Béla Tüskés Gábor (szerk.): Historia litteraria a XVIII. században. Budapest, Universitas, 515 527. 2007 Mint Vőlegénynek, úgy mégyek a Halál Angyalának elejébe. (Hamupipőke és Fanni.) In Kovács Árpád (szerk.): A regény és a trópusok. Tanulmányok. (A második Veszprémi Regénykollokvium.) Budapest, Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék, 285 299. 2009 Magyarentod. Adalékok a Dobozy-témához. In Csörsz Rumen István Hegedüs Béla Vaderna Gábor (szerk.): Margonauták. Írások Margócsy István 60. születésnapjára. I. kötet. Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet, [Rec.iti], 208 219. http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/members/szerk/ margonautak/margonautak/hermann-margonautak.pdf Ho l b e k, Be n g t 1983 Nordic Research in Popular Prose Narrative. In Honko, Lauri Laaksonen, Pekka (eds.): Trends in Nordic Tradition Research. Helsinki, SKS, 145 162. (Studia Fennica, 27.) 324

1987 Interpretation of Fairy Tales. Danish Folklore in a European Perspective. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia. (FFC 239.) Ho n k o, La u r i 1998 Textualising the Siri Epic. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia. (FFC 264.) Ho n t i, Ha n s 1928 Verzeichnis der publizierten ungarischen Volksmärchen. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia. (FFC 81.) Honti János 1962 Mesék és mítoszok halálról és halhatatlanságról. In uő: Válogatott tanulmányok. Szerk., bev. Ortutay Gyula, jegyz. Dömötör Tekla. Budapest, Akadémiai Kiadó, 265 273. Horváth Barna 2000 Adalékok Igrici község önkormányzatának és művelődéstörténetének kezdeteihez. Sárospatak, Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiája. (A Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiájának kiadványai, 18.) Horváth János 1922/1989 Petőfi Sándor. Budapest, Pallas Gondolat. 1927 A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Budapest, MTA. 1976 A magyar irodalom fejlődéstörténete. Budapest, Akadémiai Kiadó. Illyés Gyula 1936 Petőfi Sándor. Budapest, Nyugat. 1948 Petőfi Sándor. Budapest, Nyugat. Imre László 1992 Egy különös sorsú költő évfordulóján. Múzeumi Kurír 63. VII. kötet, 3. sz. 3 6. 1996 Műfajok létformája XIX. századi epikánkban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó. (Csokonai Könyvtár, 9.) Ipolyi Arnold 1854 Magyar mythologia. Pest, Heckenast Gusztáv. (Reprint: Európa, 1987.) 1914 Népmesegyűjteménye. Szerk. Kálmány Lajos. Budapest, Athenaeum. (MNGY, XIII.) 2006 Tengeri kisasszony. Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról 1846 1858. Közreadja Benedek Katalin. Budapest, Balassi. (Magyar Népköltészet Tára, 6.) 325

Irányi István 1890a 1890b Petőfi Tompa Kerényi Eperjesen 1845-ben. Sárosmegyei Közlöny XI. 48. sz. 1 2. Petőfi Tompa Kerényi Eperjesen 1845-ben. Sárosmegyei Közlöny XI. 49. sz. 1 2. Iva n č i č Ku t i n, Ba r b a r a 2007 The Roles of Participants in a Storytelling Event. Folklore, Electronic Journal of Folklore Vol. 37. 35 41. Ja k o b s o n, Ro m a n Bo g at i r e v, Pi o t r 1969 A folklór sajátos alkotásmódja. In Hang jel vers. Budapest, Gondolat, 329 346. Ja s o n, He d a 2000 Motif, Type and Genre. A Manual for Compilation of Indices and a Bibliography of Indices and Indexing. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia (FFC 273.) Jä rv, Risto 2005 The Gender of the Heroes, Storytellers and Collectors of Estonian Fairy Tales. Folklore, Electronic Journal of Folklore XXIX. 45 60. Juhász Géza 1966 Talányos Csokonai? Néhány kiadatlan szövegváltozattal. Irodalomtörténeti Közlemények LXX. 400 408. Julow Viktor 1975 Talányos Csokonai tragikus Csokonai. In uő: Árkádia körül. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 122 133. Kálmány Lajos 1914 Hagyományok. Mesék és rokonneműek. I. kötet. Vácz, Néphagyományokatgyűjtő Társaság. Kalmár Elek 1893 Petofi [!] János vitézének népies elemei. Egyetemes Philologiai Közlöny XVII. 643 651, 714 721. Ka m e n e t s k y, Christa 1984 Children s Literature in Hitler s Germany: The Cultural Policy of National Socialism. Ohio, Ohio UP. Kapossy Lucián 1896 Magyar Poetika és olvasókönyv. A középiskolák felsőbb osztályai számára. Második javitott és bővitett kiadás. Sárospatak, kiadja a Sárospataki irodalmi kör. (Gimnáziumi könyvtár, XI.) 326

Karacs Zsigmond 1993 A debreceni Tompa-kéziratok. In Kováts Dániel (szerk.): Széphalom. V. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 255 263. Kardos Albert 1940 Csokonai barátja, Nagy Gábor. Debrecen, Városi nyomda. Kardos Károly 1885 Emléklapok Szilágyi Istvánnak. In Szilágyi-album. Irták Szilágyi István volt tanitványai. Kiadta Várady Gábor. Budapest, Pesti könyvnyomda Rt., 46 55. Kardos Tibor 1967 Az Árgirus-széphistória. Budapest, Akadémiai Kiadó. Ka s t, Ve r e n a 2002 Férfi és nő a mesében. Lélektani értelmezések. Ford. Oláh Zsuzsanna. Budapest, EuroAdvice. Katinszky Géyza 1882 A költészettan alapelemei válogatott mintapéldákkal. Tanítóképző intézetek, polgári iskolák és nőnevelő intézetek számára és magánhasználatra. Budapest, Lauffer Vilmos kiadása. Katona Lajos 1899a Néprajzi adalékok Csokonai munkáiban. Ethnographia X. 163 165. 1899b Az Akastyán-hegyről. Ethnographia X. 177 184. 1903 Magyar népmese-typusok. Ethnographia XIV. 30 39, 125 138, 189 196, 236 239, 418 425, 463 468. Kéki Lajos 1912 Tompa Mihály. Budapest, Franklin-Társulat. 1913 Petőfi János vitéz -ének hatása Arany Toldi -jára. Budapesti Szemle 154. kötet, 408 421. Ké k y La j o s 1936 A százéves Kisfaludy-Társaság története (1836 1936). Budapest, Franklin- Társulat. Kerényi Ferenc 1981 A régi magyar színpadon. 1790 1849. Budapest, Magvető. 2000 A magyar színikritika kezdetei (1790 1837). I III. Budapest, Mundus. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 16 18.) 2007 Petőfi Sándor kötetei. In Szegedy-Maszák Mihály Veres András (szerk.): A magyar irodalom történetei. 1800-tól 1919-ig. Budapest, Gondolat, 243 257. 2008 Petőfi Sándor élete és költészete. Kritikai életrajz. Budapest, Osiris. 327

Ke rt b e n y, Ka r l 1851 Ueber den Dichter und seine Werke. In Toldi. Erzählende Dichtung in zwölf Gefängen von J. Arany. Aus dem Ungarischen übersetzt durch Kertbeny. Leipzig, Friedr. Ludw. Herbig, I XXIV. Ke s z e g Vi l m o s 2007 A népmese előadásának módja és kontextusa. Ethnographia CXVIII. 15 70. 2008 Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség. Egyetemi jegyzet. Kolozsvár, KJNT BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék. Kiss Gabriella 1964 Arany László népköltési hagyatékából. Ethnographia LXXV. 475 476. Kiss József 1962 Petőfi az egykorú hazai német nyelvű sajtóban. In Pándi Pál Tóth Dezső (szerk.): Tanulmányok Petőfiről. Budapest, Akadémiai Kiadó, 91 193. (Irodalomtörténeti Könyvtár, 9.) 1987 Petőfi adattár. I. Petőfi az egykorú sajtóban és egyéb nyomtatott forrásokban. Budapest, Akadémiai Kiadó. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 11.) Kiss Kálmánné 2006 Kisúji harangszó. Kisújszállás irodalmi hagyományai és kapcsolatai. Kisújszállás. (Helytörténeti füzetek, 18.) Kiss Lajos 1953 A Lengyel László-játék. In Szabolcsi Bence Bartha Dénes (szerk.): Kodály emlékkönyv. Zenetudományi tanulmányok. I. Budapest, Akadémiai Kiadó, 373 398. Kolosvári Aladár 1907 Arany János élete. Második, bövitett kiadás. Mezőtúr. Koltai Virgil 1899 Poetika és olvasmányok a Poetikához. A legujabb miniszteri tanterv szerint gymnasiumok, reáliskolák, felső keresk. iskolák számára és magánhasználatra. Budapest, Athenaeum. Kornstein Hermann 1906 Mezőgazdaság. In Móczár József (szerk.): Nagyszalonta 1606 1906. Nagyszalonta, Székely J. Jenő könyvnyomdája, 143 157. Korompay Bertalan 1989 Folklórunk nagy kezdeményezői. Arany László. In uő: Finn nyomokon. Folklór, néprajz, irodalom. I. Budapest, szerzői kiadás. 328

Ko r o m pay H. Já n o s 1992 Petőfi fogadtatásának kritikatörténeti értelmezése (1843 1849). Irodalomtörténeti Közlemények XCVI. 1 23. 1998 A jellemzetes irodalom jegyében. Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodása. Budapest, Akadémiai Kiadó Universitas. 1999 Szerkezet és jelentés a János vitézben. Irodalomtörténeti Közlemények CIII. 376 397. Kósa László 1989 A Magyar Néprajzi Társaság százéves története (1889 1989). Budapest, Magyar Néprajzi Társaság KLTE Néprajzi Tanszék. 2001 A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest, Osiris. Kovács Ágnes 1944 Kalotaszegi népmesék. Budapest (ÚMNGY V VI.) 1956 Utószó. In Felsőtiszai népmesék. A meséket elmondta Furicz János szőlőpásztor és Pályuk Anna cselédasszony. A meséket feljegyezte Kocsisné Szirmai Fóris Mária. S. a. rend. Kovács Ágnes. Debrecen, Alföldi Magvető, 398 404. 1961 Benedek Elek és a magyar népmesekutatás. Ethnographia LXXII. 430 440. 1969 A XX. században rögzített magyar népmeseszövegek XIX. századi nyomtatott forrásai. I. Arany László magyar népmesegyűjteménye. In Ortutay Gyula (szerk.): Népi Kultúra Népi Társadalom III. Budapest, Akadémiai Kiadó, 177 211. 1977a Arany László. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. I. Budapest, Akadémiai Kiadó, 120 121. 1977b A 20. században rögzített magyar népmeseszövegek 19. századi nyomtatott forrásai. (2. Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág I V.) In Kósa László (szerk.): Népi Kultúra Népi Társadalom IX. Budapest, Akadémiai Kiadó, 139 188. 1978a A Flóri könyve és a Csemegék. In Verebély Kincső (szerk.): Folklorizmus egykor és ma. Előadások III. Kecskemét, 41 52. (Folklór, Társadalom, 1978b Művészet, 4 5.) Ipolyi Arnold, a népmesekutató. Isten, ördög, tündér, boszorkány, sárkány, táltosló a népmesében és a Magyar Mythologiában. In Hoppál Mihály Istvánovits Márton (szerk.): Mítosz és történelem. Budapest, MTA Néprajzi Kutatócsoport, 133 142. 1979 Jávorfácska. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. II. Budapest, Akadémiai Kiadó, 675. 329

330 1980a Népmesekutatás. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. III. Budapest, Akadémiai Kiadó, 741. 1980b Nógrádsipeki mesemondók. In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Nógrádsipek. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu mai folklórjáról. Budapest, Akadémiai Kiadó, 33 73. (Néprajzi tanulmányok) 1982a Arany Juliska és Arany László meséi. In Novák László (szerk.): Arany János tanulmányok. Nagykőrös, Nagykőrösi Arany János Múzeum, 495 530. (Nagykőrösi Arany János Múzeum Közleményei, II.) 1982b Szövegfeldolgozás. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. V. Budapest, Akadémiai Kiadó, 112. 1982c Szövegrögzítés. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. V. Budapest, Akadémiai Kiadó, 112. 1982d Verses mese. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. V. Budapest, Akadémiai Kiadó, 533. 2005 A rókaszemű menyecske. Kovács Ágnes ketesdi népmesegyűjteménye. S. a. rend. Olosz Katalin. Kolozsvár, Kriterion. Kovács Kálmán 1963 Mit mond az agg rege. Tompa Mihály mondafeldolgozásai. Studia Litteraria I. 69 81. Kováts Dániel 1992a Tompa Mihály öröksége. Múzeumi Kurír 63. VII. kötet, 3. sz. 7 10. 1992b Tompa Mihály virágregéi. Új Horizont XX. 5 6. sz. 69 75. Kö h l e r-zü l c h, In e s 1997 Who are the Tellers? Statements by Collectors and Editors. Fabula XXXVIII. 199 209. Körösmenti Nagy Lajos 1994 Zsadány népélete. Válogatás. Szerk. Miklya Jenő. Zsadány, kiadja Zsadány Község Önkormányzata. Kristóf György 1912 Petőfi János vitéz -ének hatása Arany Toldi -jára. Urania XII. 475 484. Kr i z a Já n o s 1863 Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. Első kötet. Kolozsvártt, Stein János Erd. Muz. Egyleti Könyvárus bizománya. Küllős Imola 1977 Adalékok a magyar népdalfogalom történetéhez. In Kósa László (szerk.): Népi Kultúra Népi Társadalom IX. Budapest, Akadémiai Kiadó, 111 138.

2004 Közköltészet és népköltészet. A XVII XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. Budapest, L Harmattan. 2007 Közköltészeti és folklórhagyományok Csokonai Vitéz Mihály műveiben. In Hermann Zoltán (szerk.): s végre mivé leszel? Tanulmányok Csokonai Vitéz Mihály halálának bicentenáriuma alkalmából. Budapest, Ráció, 239 253. (Ráció Tudomány, 10.) La k y (Ev. J.) De m e t e r 1847 A költészetnek rövid elméleti s gyakorlati rendszere és történeti vázlata. Szombathely, Bertalanffy Imre bötüivel. 1862 Irály- és költészettan. Gymnasiumi használatra. Pest, kiadja Ráth Mór. Landgraf Ildikó 1993 A magyar történeti mondakutatás kérdései. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei XXVIII. 51 54. 1998 Bevezetés. In Beszéli a világ, hogy mi magyarok Magyar történeti mondák. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság Európai Folklór Intézet, 15 58. 1999 Két műfaj határán. Fogalomhasználat és rendszerezési kérdések a magyar mondakutatásban. In Benedek Katalin Csonka-Takács Eszter (szerk.): Démonikus és szakrális világok határán. Mentalitástörténeti tanulmányok Pócs Éva 60. születésnapjára. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 407 415. 2006a Archívumon innen, katalóguson túl. Többletek és hiányok a mai magyar történeti mondakutatás műfajelméleti és rendszerezési kérdéseiben. In Vargyas Gábor (szerk.): Ethno-lore XXIII. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 27 40. 2006b Az írott kultúra hatásának útjai és útvesztői a 48-as hagyományok tükrében. In Ekler Andrea Mikos Éva Vargyas Gábor (szerk.): Teremtés. Szövegfolklorisztikai tanulmányok Nagy Ilona tiszteletére. Budapest Pécs, L Harmattan, 426 441. (Studia Ethnologica Hungarica, VII.) Landgraf Ildikó Hála József 2006 A háromszáz özvegyasszony tánca. Egy bányászmondánk néhány történeti, irodalomtörténeti és folklorisztikai vonatkozása. In Hála József: Ásványok, kőzetek, emberek. Történeti és néprajzi dolgozatok. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 203 225. (Életmód és tradíció, 9.) La n g e r, Gu d r u n 1979 Das Märchen in der tschechisen Literatur von 1790 bis 1860. Studien zur Entwicklungsgeschichte des Märchens als literarischer Gattung. 331

332 Giessen, Wilhelm Schmitz Verlag. (Frankfurter Abhandlungen zur Slavistik, Band 28.) Lengyel Miklós 1906 Tompa Mihály élete és művei. Budapest, Athenaeum. Lévay József 1869 Emlékbeszéd Tompa Mihály felett. Olvastatott a Kisfaludy-Társaság ünnepélyes közülésén Pesten 1869. febr. 14. Miskolczon, nyomatott Rácz Ádám könyvnyomdájában. 1890 Tompa Mihályról. 1874. Budapesti Szemle LXI. kötet, 157. sz. 1 27. 1988 Visszatekintés. (S. a. rend. Balázs Győző. Miskolci Református Reálgimnázium, 1935.) Reprint kiadás. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sajószentpéter Nagyközségi Tanács. 2001 Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója. I. kötet (1892 1907). Szerk. Porkoláb Tibor. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Herman Ottó Múzeum Miskolci Egyetem Textológiai Műhelye. Lo r d, A. B. 2000 The Singer of Tales. Second edition. Ed. Mitchell, Stephen Nagy, Gregory. Cambridge, MA, Harvard UP. (Harvard Studies in Comparative Literature, XXIV.) Lukács Pál 1846 Kis Lant. Pest, kiadta Magyar Mihály. Maczke Valér 1876 Költészettan. Budapest, Franklin-Társulat. Ma g n a n i n i, Su z a n n e 2007 Postulated Routes from Naples to Paris: The Printer Antonio Bulifon and Giambattista Basile s Fairy Tales in Seventeenth-Century France. Marvels & Tales: Journal of Fairy-Tale Studies XXI. No. 1. 78 92. Magyar Zoltán 2001 Torna megyei népmondák. Budapest, Osiris. (Magyar Népköltészet Tára 1.) 2005 A magyar történeti mondák katalogizálásának kérdései. In Vargyas Gábor (szerk.): Ethno-lore XXII. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 345 386. Magyar Zoltán Varga Norbert 2006 Három szem klokocska. Egy gömöri pásztor hiedelemvilága és történetei. Budapest, Gondolat Európai Folklór Intézet. Mailáth János 1829a Tündér Ilona. Muzárion. III. kötet, XVII. rész, 172 183.

1864 Magyar regék, mondák és népmesék. Gróf Majláth János után Kazinczy Ferencz. Kiadta Kazinczy Gábor. Pest, Heckenast Gusztáv tulajdona. Mailáth, Johann Grafen von 1825 Magyarische Sagen und Maehrchen. Brünn, J. G. Trassler. 1837 Magyarische Sagen, Mährchen und Erzählungen. I II. Zweite Auflage. Stuttgart und Tübingen, Verlag der J. G. Cotta schen Buchhandlung. Makai Sándor 1999 Zsadány község története. Zsadány, Zsadány Község Önkormányzata. Margócsy István 1998 Szigvárt apológiája. Irodalomtörténeti Közlemények CII. 655 667. 1999 Petőfi Sándor. Kísérlet. Budapest, Korona. 2007 A király mulat. (Fejedelmi csábítás a magyar romantikában.) In uő: Égi és földi virágzás tükre. Tanulmányok a magyar irodalmi kultuszokról. Budapest, Holnap, 269 290. Máriássy Béla 1902 Tompa Mihály Eperjesen. Az eperjesi Széchenyi-kör Tompa-ünnepélyén 1902. évi október hó 5-ikén tartott felolvasás. Eperjesen, Kósch Árpád Könyvnyomtató-Intézetéből. Marót Károly 1915 A bábúcsel Tompa Árokháti Lőrincz -ében. Egyetemes Philologiai Közlöny XXXIX. 674 678. Martinkó András 1973 Feleletre váró kérdések a János vitéz körül. In uő: Költő, mű és környezet. (Kérdőjelek a Petőfi-irodalomban.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 64 100. Martinkó András Voigt Vilmos 1982 Mese. In Király István (főszerk.): Világirodalmi lexikon. VIII. Budapest, Akadémiai Kiadó, 274 281. Második katonai felmérés 2005 A Magyar Királyság és Temes. DVD. Budapest, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft. Mednyánszky Alajos 1832 1834 Elbeszéllések, regék s legendák a magyar előkorból. I II. Németből Báró Mednyánszky Alajos után szabadon fordították Nyitske Alajos és Szebényi Pál nevelők. Pesten, Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. Mednyánszky, Alois Freiherrn von 1829 Erzählungen, Sagen und Legenden aus Ungarns Vorzeit. Pesth, bei Konrad Adolph Hartleben. 333

Meltzl Hugó 1909 Gondolatok Petőfiről. In Meltzl Hugó Petőfi-tanulmányai. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Barabás Ábel. Budapest, Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat. (Petőfi-könyvtár, X.) Merényi László 1863 Dunamelléki eredeti népmesék. I. kötet. Pest, kiadja Heckenast Gusztáv. Mészáros István 1963 Népi gyermekjátékaink Lengyel László királya. Ethnographia LXXIV. 272 278. 1987 1988 Magyar irodalom reformkori középiskoláinkban. Irodalomtörténeti Közlemények XCI XCII. 674 707. Miklós Róbert Kováts Dániel (szerk.) 1991 Tompa Mihály költői útja. Miskolc, Kazinczy Ferenc Társaság. (Borsod- Miskolci Irodalomtörténeti Füzetek, 16.) Mi k o s Éva 2005 Szerelemdal Megjegyzések egy Csokonai-vers társadalom- és művelődéstörténeti kapcsolatairól, valamint népszerűségéről a 19. századi kalendáriumok alapján. In Gulyás Judit Tóth Arnold (szerk.): Mindenes Gyűjtemény. II. Tanulmányok Küllős Imola tiszteletére. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 169 189. (Artes Populares, 22.) 2006 A magyar honfoglalás történeteinek konstruálódása a XIX XX. század fordulójának ponyva-, ifjúsági- és tankönyvirodalmában. Esettanulmány Böngérfi János életművének példáján. In Ekler Andrea Mikos Éva Vargyas Gábor (szerk.): Teremtés. Szövegfolklorisztikai tanulmányok Nagy Ilona tiszteletére. Budapest Pécs, L Harmattan, 442 461. (Studia Ethnologica Hungarica, VII.) 2010 Árpád pajzsa. A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerűsítése a XVIII XIX. században. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék L Harmattan. (Szóhagyomány) Milbacher Róbert 1998 Isteni Sángyim! Bájdús Jankóm! Lelkem, fattyam! In Fogarasi György Odorics Ferenc (szerk.): A szerző neve. Szeged, Ictus JATE Irodalomelmélet Csoport, 146 172. (dekon-könyvek, 11.) 2000 Földben állasz mély gyököddel A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata. Budapest, Osiris. (Doktori mestermunkák) 334

2007 A népnemzeti program elméleti alapvetése. In Szegedy-Maszák Mihály Veres András (szerk.): A magyar irodalom történetei. II. 1800-tól 1919-ig. Budapest, Gondolat, 220 223. 2009 Arany János és az emlékezet balzsama. Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben. Budapest, Ráció. Mitrovics Gyula 1912 [Ism.] Kéki Lajos: Tompa Mihály. Egyetemes Philologiai Közlöny XXXI. 865 867. Mi t r o v i c s Gy u l a, ifj. 1890 Adatok Tompa diákkorához. Sárospataki Lapok XXXII. 660 662, 678 682, 694 697. MNK I. 1987 Magyar népmesekatalógus. A magyar állatmesék katalógusa. AaTh 1 299. Szerk. Kovács Ágnes Benedek Katalin. Budapest, MTA Néprajzi Kutató Csoport. MNK II. 1988 Magyar népmesekatalógus. A magyar tündérmesék típusai. AaTh 300 749. Szerk. Dömötör Ákos. Budapest, MTA Néprajzi Kutató Csoport. MNK VIII. 1989 Magyar népmesekatalógus. A magyar hazugságmesék katalógusa. AaTh 1875 1999. Szerk. Kovács Ágnes Benedek Katalin. Budapest, MTA Néprajzi Kutató Csoport. MNK X/1. 2001 Összefoglaló bibliográfia. Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája. Összeáll., bev. Benedek Katalin. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet. MNT I. 1951 Magyar Népzene Tára. I. Gyermekjátékok. Szerk. Bartók Béla Kodály Zoltán. S. a. rend. Kerényi György. Akadémiai Kiadó, Budapest. Móczár József 1906 Szalonta története. In uő (szerk.): Nagyszalonta 1606 1906. Nagy szalonta, Székely J. Jenő könyvnyomdája, 34 76. Moenich Károly 1911 Nyelvtörténeti adatok II. Magyar Nyelv VII. 321 322. Molnár Mátyás 1969 Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz. In Csallány Dezső (szerk.): A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. XI. 227 260. 335

N. N. 1846 Budapesti napló. Jelenkor VII. (január 25.) 40 41. Nagy Géza 1985 Karcsai népmesék. I. Jegyz. Erdész Sándor. Budapest, Akadémiai Kiadó. (ÚMNGY XX.) Nagy Ilona 1979 Hattyúleányok. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. II. Budapest, Akadémiai Kiadó, 494 495. 1981 Rózsa és Ibolya, Rózsa és Viola. In Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. IV. Budapest, Akadémiai Kiadó, 383 384. 1991 Mesemondás hallgatóság nélkül. In Halász Péter et al. (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 691 695. 1997 Női és férfi folklór repertoárok egy családon belül: mesemondás a XX. század végén. Ethnographia CVIII. 123 133. 2000 Adalékok Gaál György kézirathagyatékának sorsához. In Balázs Géza Csoma Zsigmond Jung Károly Nagy Ilona Verebélyi Kincső (szerk.): Folklorisztika 2000-ben. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. I. Budapest, ELTE BTK, 66 75. 2003a A mesemondás forgatókönyve hétköznapi kommunikációs helyzetben. In Pócs Éva (szerk.): Folyamatok és fordulópontok. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest Pécs, L Harmattan PTE Néprajz Tanszék, 289 293. (Studia Ethnologica Hungarica, IV.) 2003b A népmese: az élőszótól a nyomtatásig. Könyv és nevelés V. 89 96. 2007a A Grimm testvérek mesegyűjteményéről. In Berta Péter Vargyas Gábor (szerk.): Ethno-lore XXIV. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet, 3 50. 2007b A népköltési gyűjtemények kiadásáról. In Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Szerk. Jankovics József Császtvay Tünde Csörsz Rumen István Szabó G. Zoltán. Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet, 1161 1173. http://www.iti.mta. hu/szorenyi60/nagy_ilona.pdf Na g y, Lu d o v i c u s 1828 Notitiae politico-geographico-statistico inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum. Tomus Primus. Budae, Procusae Typis Annae Landerer. 336

Nagy Sándor 1907 Tompa Mihály nemzetsége. Irodalomtörténeti Közlemények XVII. 421 428. 1908 Tompa Mihály iskolai pályája. Irodalomtörténeti Közlemények XVIII. 282 302. 1909a Tompa Mihály Eperjesen és Pesten. Irodalomtörténeti Közlemények XIX. 303 316. 1909b A virágrege. Irodalomtörténeti Közlemények XIX. 167 173. 1914 A János vitéz és a Toldi. Irodalomtörténeti Közlemények XXIV. 43 73, 171 195. Névy László 1870 Az írásművek elmélete, vagyis az irály-, költészet- és szónoklattan kézikönyve. Iskolai és magánhasználatra. Pest, Ráth Mór bizománya. 1880 Poetika. A költői műfajok elmélete. Középtanodai használatra. Budapest, kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár). Ni c h o l s, St e p h e n G. 2000 Filológia a kéziratkultúrában. Gondolatok a tudományágról. Helikon XLVI. 481 491. Niedermüller Péter 1990 Adatok a magyar folklór szövegbázisának megkonstruálásához a XIX. században. Ethnographia CI. 96 104. Olosz Katalin 1998 A százötven éves Népdalok és mondák székelyföldi anyaga és gyűjtői. Ethnographia CVIX. 285 297. Olti Mózes 1906 Szalonta nevezetességei. In Móczár József (szerk.): Nagyszalonta 1606 1906. Nagyszalonta, Székely J. Jenő könyvnyomdája, 248 262. Oltványi Ambrus (s. a. rend., jegyz.) Kiss József (szerk.) 1987 Petőfi-adattár. II. Petőfi a kortársak leveleiben és naplóiban. Budapest, Akadémiai Kiadó. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 12.) Oravecz Ödön 1903 János vitéz. Irodalmi tanulmány Petőfi Sándor költeményéhez. Rozsnyó. 1904 János vitéz és Toldi. Csokonai Lapok VII. 147 149. Ortutay Gyula 1939 A magyar népköltési gyűjtemények története. Ethnographia L. 221 237. 1940 Fedics Mihály mesél. Budapest, Egyetemi Magyarságtudományi Intézet. (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, I.) 337

338 1959 Variáns, invariáns, affinitás. Az MTA I. Osztályának Közleményei X. 195 238. 1960 A magyar népmese. In Ortutay Gyula Dégh Linda Kovács Ágnes: Magyar népmesék. I. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 5 66. 1963 Jacob Grimm és a magyar folklorisztika. Ethnographia LXXIV. 321 341. Óváry Zoltán é. n. Rózsa és Ibolya. Arany János verses meséje. Doktori értekezés. Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest. Kézirat. (ELTE BTK Kari Könyvtár, It. 731. sz.) 1923/1924 Rózsa és Ibolya. Arany János verses népmeséje. Ethnographia XXXIV XXXV. 23 30. Ősz János 1910 Az ördög leánya. (Székely mese a Kisküküllő felső folyásáról.) Magyar Nyelvőr, XXXIX. 282 287. Pais Dezső 1975 Tündér. In uő: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. S. a. rend. Kázmér Miklós. Budapest, Akadémiai Kiadó, 213 249. Paksa Katalin 1988 Magyar népzenekutatás a 19. században. Budapest, MTA Zenetudományi Intézet. Palágyi Menyhért 1909 Petőfi. Budapest, Kunossy, Szilágyi és tsa. (Petőfi-könyvtár, XIII.) Pándi Pál 1982 Petőfi. A költő útja 1844 végéig. Budapest, Szépirodalmi Kiadó. Pap Ignácz 1846 Elemi költészet-tan. Segéd-könyvűl költészet-halgatók számára. Veszprém, Jesztány Totth János nyomtatása. Papp Júlia 2000 Vár állott, most kőhalom (A Querela Hungariae-toposz motívumai 18 19. századi hazai romleírásokban.) Irodalomtörténeti Közlemények CIV. 115 128. Péter Katalin (szerk.) 1996 Gyermek a kora újkori Magyarországon. Budapest, MTA Történettudományi Intézet. Pe t ő f i Sá n d o r 1888 Válogatott költeményei. II. rész. Elbeszélő költemények. Magyarázta Dr. Badics Ferencz. Budapest, Athenaeum R. társ.

1895 János vitéz. Költői népmese. A közép- és rokon iskolák alsó osztályai számára. Magyarázatokkal ellátta Kalmár Elek. Budapest, Athenaeum R. Társulat. 1899 Válogatott elbeszélő költeményei. Badics Ferencz dr. magyarázataival. Második, olcsó kiadás. Budapest, Athenaeum. (Iskolai könyvtár. A magyar olvasmányok tára, 2.) 1900 Összes költeményei. Bevezetéssel ellátta Dr. Horváth Cyrill. Budapest, Országos Könyvkiadó Vállalat. 1951 Összes Művei. II. Költemények 1846 1847. S. a. rend. Varjas Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1952 Összes Művei. IV. Szépprózai és drámai művei. S. a. rend. Varjas Béla. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956 Összes Művei. V. Útirajzok, naplójegyzetek, hírlapi cikkek és egyéb prózai írások. S. a. rend. V. Nyilassy Vilma Kiss József. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1983 Összes költeményei (1844. január augusztus). Kritikai kiadás. S. a. rend. Kiss József Ratzky Rita Szabó G. Zoltán. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Petőfi Sándor Összes Művei, II.) 1997 Összes költeményei (1844. szeptember 1845. július). Kritikai kiadás. Szerk. Kerényi Ferenc. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Petőfi Sándor Öszszes Művei, III.) Pintér Sándor 1891 A népmesékről. XIII eredeti palóczmesével. Losoncz, Kármán-Társulat. 1903 Nyilt levél Katona Lajos úrhoz. Ethnographia XIV. 197 200. Pó c s Éva 1982 Ipolyi és a Magyar Mythologia. In Kríza Ildikó (szerk.): Kriza János és a kortársi eszemáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Budapest, Akadémiai Kiadó, 195 202. 1986 Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethnographia XCVII. 177 256. 1989 Tündérek, démonok, boszorkányok. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1990a A magyar néphit természetfeletti lényei. In Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar Néprajz. VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest, Akadémiai Kiadó, 543 544. 1990b Tündér. In Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar Néprajz. VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Budapest, Akadémiai Kiadó, 557 559. 2002 A korabeli magyar néphit Ipolyi Arnold Magyar Mythologiájában. In Csonka-Takács Eszter Czövek Judit Takács András (szerk.): Mir-susnē- 339

hum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. I. Budapest, Akadémiai Kiadó, 169 183. 2005 Tündéres és Szent Ilona szerzete, avagy voltak-e magyar tündérvarázslók? In Csörsz Rumen István (szerk.): Mindenes gyűjtemény. I. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 289 308. Pogány Péter 1959 Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán (1770 1823). Budapest, Akadémiai Kiadó. (Irodalomtörténeti Füzetek, 24.) 1978 A magyar ponyva tüköre. Budapest, Európa. Pollák Miksa 1912 Tompa Mihály és a Biblia. Budapest, Franklin-Társulat. (Az izr. magyar irodalmi társaság kiadványai, 22.) Pór Anna 1974 Balog István és a 19. század elejének népies színjátéka. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Irodalomtörténeti Füzetek, 86.) Porkoláb Tibor 1999 Felette szúrós koszorú. Tompa Mihály pályanyertes Kazinczy-ódájának compromittáltatása. Irodalomtudomány (Miskolc) 1. sz. 42 56. Pozbai Dezsőné 1993 Tompa Mihály és a Péchy-fiúk Eperjesen. In Kováts Dániel (szerk.): Széphalom. V. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 235 254. Propp, Vlagyimir Jakovlevics 1995 A mese morfológiája. Ford. Soproni András. Második, javított kiadás. Budapest, Osiris Századvég. 2005 A varázsmese történeti gyökerei. Ford. Istvánovits Márton. Budapest, L Harmattan. Pukánszky Béla 2001 A gyermekkor története. Budapest, Műszaki Kiadó. Pukánszkyné Kádár Jolán 1930 A magyar népszínmű bécsi gyökerei. Budapest, Pallas. (Irodalomtörténeti Füzetek, 38.) Pulszky Ferenc 1840a Népmondák. Athenaeum. Tudományok és Szépművészetek Tára. IV. évf. II. félév. 11. sz. aug. 6. 161 169. 340

1840b 1840c 1840d Ungarische Volkssagen. Von Fr. v. Pulszky. In Iris. Taschenbuch für das Jahr 1841. Herausgegeben von Johann Graf Mailáth und Dr. S. Saphir. Zweiter Jahrgang. Mit sechs Stahlstichen. Pesth, Verlag von Gustav Hecke nast, 83 88. Népmondák. In Emlény. Karácsonyi, ujesztendei és névnapi ajándék. MDCCCXL. Öt aczélra metszett képpel. Pesten, kiadja Heckenast Gusztáv, 223 230. Ungarische Volkssagen: Die unterirdischen Dörfer. Nach Fr. Pulszky, von Dr. E. Henszlmann. Pesther Tageblatt 36. sz. (febr. 11.) 141. 1958 Életem és korom. I. S. a. rend. Oltványi Ambrus. Budapest, Szépirodalmi Kiadó. Radó Vilmos 1890 Magyar népmondák. Az ifjúság számára feldolgozta Radó Vilmos. Deák-Ébner Lajos képeivel. Budapest, Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai). (Hazai festőművészek által illusztrált ifjúsági iratok, II.). Raffai Judit 2001 A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, Osiris. 2004 A magyar mesemondás hagyománya. Budapest, Hagyományok Háza. 2007 Vajdasági magyar népmese-katalógus. PhD-értekezés. Kézirat. Budapest, ELTE BTK. Révai József 1949 A forradalom költője. In uő: Petőfi. Budapest, Szikra, 5 28. Révai Nagy Lexikona 1911 III. kötet. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Riedl Frigyes 1923 Petőfi Sándor. Budapest, kiadta Síkabonyi Antal. Rimauski, Janko [Ján Francisci] 1845/1975 R Slovenskje Povesti. Faksimile I. Zväzku Z roku 1845. Vydala Matica Slovenská. (Fakszimile kiadás az alábbi alapján: Slovenskje Povesťi. Usporjadau a vidau Janko Rimauski. Zvazok I. V Levoċi, u Jana Werthmüllera a sina, 1845.) Rolla Margit 1944 Arany estéje. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Rozvány György 1870 Nagy-Szalonta mezőváros történelme (monographiája) tekintettel a derecskei uradalomhoz tartozó egykori hajduközségek viszonyaira. Gyulán, Dobay János könyvnyomdája. 341

Rózsahegyi Dereáno István 1941 Arany János Izaparti hű barátja : Horogszeghi Szilágyi István élete és kora. Nagykőrös, Arany János Társaság. Rö l l e k e, He i n z 1975 Die älteste Märchensammlung der Brüder Grimm. Synopse der handschriftlichen Urfassung von 1810 und der Erstdrucke von 1812. Cologne Genève, Fondation Martin Bodmer. S. Va r g a Pá l 2005 A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban. Budapest, Balassi. Sáfrán Györgyi 1960 Arany János és Rozvány Erzsébet. Budapest, MTA Irodalomtörténeti Intézet. (Irodalomtörténeti füzetek, 31.) Salamon Ferenc 1889 Petőfi Sándor bemutatása a francziáknál. In Irodalmi tanulmányok. Első kötet. Kiadja a Kisfaludy-Társaság Ksselik Jenő alapitványából. Budapest, Franklin-Társulat, 237 254. Sándor István 1964 A mesemondás dramaturgiája. Ethnographia LXXV. 523 556. 1977 (szerk.) A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1850 1870. Tanulmányok és adatok a Kárpát-medence etnográfiájához. Budapest, Akadémiai Kiadó. Sánta Gábor 2000 Mikor keletkezett a János vitéz? Tiszatáj 5. sz. (Diákmelléklet) Sc h e n d a, Rudolf 1993 Von Mund zu Ohr. Bausteine zu einer Kulturgeschichte volkstümlichen Erzählens in Europa. Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht. 2007 Semiliterate and Semi-Oral Processes. Marvels & Tales: Journal of Fairy-Tale Studies XXI. No. 1. 127 140. Sc h n e l l, Rü d i g e r 2000 Mi az új az új filológiában? A német medievisztika helyzetéről. Helikon XLVI. 492 521. Sc h o t t, Albert Schott, Art h u r 1845 Walachische Maehrchen. Mit einer Einleitung über das Volk der Walachen und einem Anhang zur Erklärung der Mährchen. Stuttgart und Tübingen, J. G. Cotta scher Verlag. 342

Sebestyén Gyula 1917 Arany János és a hagyomány. (Elnöki megnyitóbeszéd a Magyar Néprajzi Társaság 1917 márczius havi XXIX. rendes közgyűlésén.) Ethnographia XXVIII. 1 6. 184 196. Sebő Ferenc 2006 Vikár Béla népzenei gyűjteménye. Budapest, Hagyományok Háza Néprajzi Múzeum. Sh a h a r, Sh u l a m i t h 2000 Gyermekek a középkorban. Ford. Pukánszkyné Király Katalin Vajda Zsuzsanna. Budapest, Osiris. Sh o j a e i-kawa n, Christine 2004 Reflections on International Narrative Research on the Example of the Tale of the Three Oranges. Folklore (Electronic Journal of Folklore) XXVII. 29 48. Solymossy Sándor 1917 Arany János népiessége. Ethnographia XXVIII. 7 21. 1991 A vasorrú bába és mitikus rokonai. Budapest, Akadémiai Kiadó. Sta n o n i k, Ma r i j a 1996 Literary Folklorism. Fabula XXXVII. 71 86. Staud Géza 1931 Az orientalizmus a magyar romantikában. Budapest, Sárkány-nyomda. Sz a b ó Ká r o ly, P. 1863 Költészettan. Tanodai s magány használatra. Pápa, a reform. főiskola betűivel. 1867 Költészettan. Második, újonnan dolgozott kiadás. Pápán, a reform. főtanoda betűivel. Szabó Lajos 1906 Szalonta népe. In Móczár József (szerk.): Nagyszalonta 1606 1906. Nagyszalonta, Székely J. Jenő könyvnyomdája, 196 221. Szabó Sámuel 2009 Erdélyi néphagyományok 1863 1884. Szabó Sámuel és gyűjtői körének szétszórt hagyatékát összegyűjtötte, szerkesztette, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin. Budapest Marosvásárhely, Európai Folklór Intézet Mentor Kiadó. Szajbély Mihály 1999 Vörösmarty Mihály Toldi-történetei. Irodalomtörténeti Közlemények CIII. 357 360. 343

2005 A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után. Budapest, Universitas. Szakál Anna 2010 A folklórgyűjtő Tiboldi kéziratos anyaga és értékelése. In Filkó Vero nika Kőhalmy Nóra Smid Bernadett (szerk.): Voigtloristica. Tanulmányok a 70 éves Voigt Vilmos tiszteletére. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 38 61. (Folcloristica, 11.) Szalay Olga Rudasné Bajcsay Márta (szerk.) 2001 Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése. Budapest, Balassi Magyar Néprajzi Társaság. (MNGY XV.) Szász Károly 1870 Tompa Mihály életrajza. In Tompa Mihály Összegyűjtött Költeményei. Első kötet. Kiadták barátai, Arany János, Gyulai Pál, Lévay József és Szász Károly. Pest, Ráth Mór, I LI. Szemerkényi Ágnes (szerk.) 2005 Folklór és irodalom. Budapest, Akadémiai Kiadó. Szendrey Zsigmond 1914 Arany János a szalontai nép emlékezetében. Irodalomtörténet III. 64 67. 1924 (szerk.) Nagyszalontai gyűjtés. Gyűjtötte a Folklore Fellows magyar osztályának nagyszalontai gyűjtő szövetsége Kodály Zoltán közreműködésével. Budapest, kiadja a Kisfaludy Társaság. (MNGY XIV.) Szerb Antal 1934 Magyar irodalomtörténet. I II. Kolozsvár, Erdélyi Szépmives Céh. Szigetvári Iván 1922 A százéves Petőfi. Jellemrajz. Budapest, Székasi Sacelláry Pál kiadása. Sziklay Ferenc 1913 János vitéz és Toldi. A fehértemplomi állami főgimnázium értesítője 1912/1913. 44 47. Szilády Zoltán 1921 Népnyelv I. Magyar Nyelv XVII. 133 136. Szilágyi János György 1982 Az átváltozások költője. In Ovidius Naso, Publius: Átváltozások. (Metamorphoses.) Ford. Devecseri Gábor. Budapest, Európa, 455 481. Szilágyi Márton 2002 Kegyelem és erőszak. Fazekas Mihály Lúdas Matyija. Alföld LIII. 7. sz. 41 57. 2003 Alkalmatosságra írott versek, avagy vidám férfikompániák humora. Csokonai, Arany és a közköltészeti hagyomány. Bárka XI. 5. sz. 53 62. 344

2005a Folklór, irodalom vagy irodalmi folklór? In Szemerkényi Ágnes (szerk.): Folklór és irodalom. Budapest, Akadémiai Kiadó, 154 161. 2005b Arany János és sírversek. In Csörsz Rumen István (szerk.): Mindenes Gyűjtemény. I. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. Budapest, ELTE Folklore Tanszék, 167 179. (Artes Populares, 21.) 2006 [Ism.] Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. Irodalomtörténet LXXXVII. 467 472. 2008 Irodalom és folklór összefonódása egy Csokonai-anekdota körül. (Esettanulmány). Ethnographia CXIX. 23 38. Szilasi László 2000 A selyemgubó és a bonczoló kés. Budapest, Osiris Pompeji. Szili József 1995 Hogy tempóz Tompa? (Irodalomtopológiai Tompalógia.) Irodalomtörténet LXXVI. 555 592. 2003 Hangnemváltozatok Tompa lírájában. In Fried István Kabdebó Lóránt Kovács Viktor (szerk.): Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából. Miskolc, Miskolci Egyetem BTK, 245 253. 2004 A nemzeti versidom öntudata a János vitéz és a Toldi versnyelvében. In Szitár Katalin (szerk.): A szó élete. Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére. Budapest, Argumentum, 291 305. Szinnyei Ferenc 1925 1926 Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. I II. Budapest, MTA. Sz i n n y e i Jó z s e f 1891 1914 Magyar írók élete és munkái. I XIV. Budapest, Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedése. Szörényi László 1989 Szöveggondozás magyar módra. (Delfinológiai vázlat.) In uő: Múltaddal valamit kezdeni Budapest, Magvető, 250 279. 2002 Arany János Csaba-trilógiája és Ipolyi Arnold Magyar Mythologiája. In Korompay H. János (szerk.): A két Arany. Összehasonlító tanulmányok. Budapest, Universitas, 67 79. Szvorényi József 1851 Ékesszólástan vezérletűl a remekirók fejtegetése- s a szép-irásművek kidolgozásában. Eger, k. n. 345

1867 Magyar irodalmi szemelvények. Kézi-könyvűl a felgymnasiumi V VIIIdik osztályi ifjuságnak a magyar nyelv- és irodalomban oktatására. A szónoklat s költészet elméletének és a magyar irodalom történetének vázlatával. Pest, kiadja Heckenast Gusztáv. T. Er d é ly i Il o n a 1972 Ki volt a 12 -es bíráló? Irodalomtörténet LIV. 367 382. 1974 A Magyar Népköltési Gyűjtemény kiadásának története. Magyar Könyvszemle XC. 55 77. 1982 Az észak-európai balladaköltészet és Erdélyi János. In Kríza Ildikó (szerk.): Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikából. Budapest, Akadémiai Kiadó, 165 194. Ta g g a rt, Ja m e s M. 2008 Spanish Tales. In Haase, Donald (ed.): The Greenwood Encyclopedia of Folktales and Fairy Tales. Vol. III. Westport, Greenwood, 907 911. Ta k á t s Jó z s e f 2007a A tér és az idő nemzetiesítése és az irodalmi kultuszok. In uő: Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok. Budapest, Kijárat, 346 2007b 137 151. Arany János szokásjogi gondolkodása. In uő: Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok. Budapest, Kijárat, 202 233. Tangherlini, Timothy R. 2008 And the Wagon Came Rolling in Legend and the Politics of (Self-) Censorship in Nineteenth-Century Denmark. Journal of Folklore Research XLV. 241 261. Tarbay Ede 2008 Egy népmese írott változatai. Kortárs LII. 1. sz. 76 88. Tat a r, Ma r i a 1992 Off with their Heads! Fairy Tales and the Culture of Childhood. Princeton, NJ, Princeton UP. Tatay István 1847 Költészeti és szónoklati remekek. Magyar prosodiával, metrikával, s a költői és szónoki beszédnemek és fajok rövid elméleti fölvilágositásával eme nemek és fajok szerint osztályozva. Szónokköltészeti és bölcsészeti osztályu tanulók, nemkülönben egyéb serdültebb mindkétnemü olvasóknak használatára. Pest, Kilián György tulajdona. Tátrai Szilárd 2002 Az én az elbeszélésben. A perszonális narráció szövegtani megközelítése. Budapest, Argumentum.

Tausend und eine Nacht, Arabische Erzählungen 1825 Zum erstenmal aus einer Tünesischen Handschrift ergänzt und vollständig übersetzt von Max. Habicht, F. H. von der Hagen und Karl Schall. Breslau, im Verlage von Josef Max und Komp. Te d l o c k, De n n i s 1990 From Voice and Ear to Hand and Eye. Journal of American Folklore CIII. 133 156. TESZ II. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. 1970 Főszerk. Benkő Loránd, szerk. Kiss Lajos Papp László. Budapest, Akadémiai Kiadó. TESZ III. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. III. 1976 Főszerk. Benkő Loránd, szerk. Kubinyi László Papp László. Budapest, Akadémiai Kiadó. Tódor Ildikó (szerk.) 1997 A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. IV. 1849 1905/II. Budapest, Akadémiai Kiadó Argumentum. To d o r o v, Tz v e ta n 2002 Bevezetés a fantasztikus irodalomba. Ford. Gelléri Gábor. Budapest, Napvilág. Toldy Ferenc 1864 1865 A magyar nemzeti irodalom története. A legrégibb időktől a jelen korig. Rövid előadásban. Pest, Emich Gusztáv m. akad. nyomdász tulajdona. Tolnai Lajos 1878 Tompa Mihály költészete. Budapesti Szemle XVIII. k. 27 86. Tolnai Vilmos 1902 Arany János az eposzi hitel -ről. Egyetemes Philologiai Közlöny XXVI. 73 75. 1906 Tompa Mihály és a Polgári Lexicon. Egyetemes Philologiai Közlöny XXX. 285 293. 1913 Jelentés a Lehr Albert-pályázatról. Akadémiai Értesítő XXIV. 299 304. Tompa Mihály 1846 Népregék, népmondák. Pesten, nyomatott Beimel Józsefnél. 1847 Versei. [Első kötet.] Pesten, Emich Gusztáv bizománya. 1852 Regék, beszélyek. Miskolc, nyomatott Deutsch Dávid betűivel. 1854a Virágregék. Pest, kiadta Friebeisz István. 1854b Versei. II. kötet. Pest, kiadta Friebeisz István. 1858 Versei. I V. kötet. Pesten, kiadja Heckenast Gusztáv. 1870 Összegyűjtött költeményei. Első kötet. Kiadták barátai, Arany János, Gyulai Pál, Lévay József és Szász Károly. Pest, Ráth Mór. 347

348 1885 Összes költeményei. Teljes kiadás. Negyedik kötet. Népregék. Virágregék. S. a. rend. Lévay József. Budapest, Méhner Vilmos kiadása. 1914 Művei. Első kötet. Költemények 1840 1847. Kiadja Kéki Lajos. Budapest, Franklin-Társulat. 1964 Levelezése. I. 1839 1862. II. 1863 1868. S. a. rend., jegyz. Bisztray Gyula. Budapest, MTA Irodalomtörténeti Intézete Akadémiai Kiadó. (A magyar irodalomtörténetírás forrásai, 6 7.) 1988 Dalfüzér 1844. (Tompa Mihály kéziratos, kottás népdalgyűjteménye.) S. a. rend., kísérő tanulmányok Pogány Péter Tari Lujza. Miskolc, Herman Ottó Múzeum. Tooth István 1847 Költészet-tan. Kézi könyvül. Pest, kiadja Heckenast Gusztáv. Torkos László 1865 Költészettan. Főgymnasiumok számára. Pest, kiadja Batizfalvi István. 1871a Költészettan tanodai és magánhasználatra. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Pest, Athenaeum. 1871b Olvasókönyv a költészettanhoz a költészeti nemek és fajok szerint. Pest, Athenaeum. 1877 Költészettan tanodai és magánhasználatra. Harmadik, javított kiadás. Budapest, Athenaeum R. Társulat. Tóth Lőrincz 1858 Magyar irók arczképei és életrajzai. Első gyüjtemény 40 arczképpel. Pest, kiadja Heckenast Gusztáv. Tóth Péter 1984 Napló. 1836 1842. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta Szegedy-Maszák Mihály. Budapest, Magvető. (Magyar Hírmondó) Trencsény Kálmán 1914 Petőfi János vitézének hatása Arany Toldijára. Zombor. Trencsényi-Waldapfel Imre 1966 A János vitéz. In uő: Humanizmus és nemzeti irodalom. Budapest, Akadémiai Kiadó, 197 230. Turóczi-Trostler József 1927 Mesenyomok a XVIII. század magyar irodalmában. (A racionalizmus és az irracionalizmus küzdelméhez.) Magyar Nyelvőr LVI. 6 12, 42 47, 79 87, 101 109, 142 149. 1939a A mese felfedezése és a magyar mese. In uő: Kegyességre serkentő, sziveket vídámító, elmét mulattató Históriák és Mesés Fabulák, melyeket iminnen amonnan vállogatva egybeszedegetett s mind hasznos időtöltésre

2001b s mind épületes tanuságra újonnan ki-bocsájtott Turóczi-Trostler József. Gyomán, nyomtattatott Kner Izidor betüivel, 55 98. 1939b Kegyességre serkentő, sziveket vídámító, elmét mulattató Históriák és Mesés Fabulák, melyeket iminnen amonnan vállogatva egybeszedegetett s mind hasznos időtöltésre s mind épületes tanuságra újonnan ki-bocsájtott Turóczi-Trostler József. Gyomán, nyomtattatott Kner Izidor betüivel. 1943 Tárgytörténet, mesetörténet, stílustörténet. In Vikár Béla (szerk.): Országos Néptanulmányi Egyesület Évkönyve. Budapest, Országos Néptanulmányi Egyesület, 49 56. 1947 A Holdvilágos éj. Képzettörténeti tanulmány Vörösmarty mesenovellájáról. Egyetemes Philologiai Közlöny LXX. 37 59. 1961 Magyar irodalom világirodalom. Tanulmányok. I. Budapest, Akadémiai Kiadó. 1974 Petőfi belép a világirodalomba. Ford. Berczik Árpád Komor Ilona, szerk. Kiss József. Budapest, Akadémiai Kiadó. Ujváry Zoltán 1962 A szakállas farkas mondájához. Ethnographia LXXIII. 458 461. 1990 Folklór elemek Tompa Mihály költészetében. In uő: Folklór írások. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 205 218. (Borsodi kismonográfiák, 34.) 2001a Gaal György. In uő: Kis folklórtörténet. IV. Debrecen, KLTE BTK Néprajzi Tanszék, 7 30. (Néprajz egyetemi hallgatóknak, 23.) Majláth János. In Kis folklórtörténet. IV. Debrecen, KLTE BTK Néprajzi Tanszék, 31 48. (Néprajz egyetemi hallgatóknak, 23.) 2007 Magyar folklórtörténet. I. Debrecen, MTA DE Néprajzi Kutatócsoport. ÚMT II. = Új Magyar Tájszótár. II. 1988 Főszerk. B. Lőrinczy Éva, szerk. Hosszú Ferenc. Budapest, Akadémiai Kiadó. Ut h e r, Ha n s-jö r g 1987 Katalog zur Volkserzählung. 1 2. München New York, Saur. 1991 Illustration. In Brednich, Rolf Wilhelm (Hrsg.): Enzyklopädie des Märchens. Handwörterbuch zur historischen und vergleichenden Erzählforschung. Band 7. Berlin New York, Walter de Gruyter, 45 82. 1997 Indexing Folktales: A Critical Survey. Journal of Folklore Research XXXIV. No. 3. 209 220. 2004 The Types of International Folktales. A Classification and Bibliography. I. Animal Tales, Tales of Magic, Religious Tales, and Realistic Tales with an Introduction. II. Tales of the Stupid Ogre, Anecdotes and Jokes, and Formula Tales. III. Appendices. Helsinki, Suomalainen Tiedeakatemia. (FFC 284 286.) 349

2008 Illustrations to the Folktale The Fisherman and his Wife (KHM 19, ATU 555). Folklore. Electronic Journal of Folklore XL. 7 20. Váczy János 1913 Tompa Mihály életrajza. Budapest, MTA. Vahot Imre 1845 Előbeszéd. In Petőfi Sándor: János vitéz. Népmese. Pest, kiadta Vahot Imre. I IV. 1880 Emlékiratai és Petőfi Sándor emlékezete. I II. Összeállította és kiadta Vahot Gyula. Budapest, nyomatott Kocsi Sándornál. Vajda Zsuzsanna Pukánszky Béla (szerk.) 1998 A gyermekkor története. Szöveggyűjtemény. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó. Versényi György 1890 Poétika. A költői műfajok elmélete. Megfelelő olvasmányokkal. Reáliskolák VI. s gymnasiumok VII. osztálya számára. Budapest, kiadja Nagel Bernát. 1914 Erdélyi János emlékezete. Ethnographia XXV. 265 280. 1917 Tompa népies költészetéről. Ethnographia XXVIII. 161 184. 1918 Tompa Diós-Győr cimű mondájának egy variánsa. Irodalomtörténet VII. 299 300. Vi i d a l e p p, Richard 1969 A mesélők és a mesemondás körülményei az észteknél. Ethnographia LXXX. 447 460. Vikár Béla 1898 Petőfi a nép közt. In Bartók Lajos Endrődi Sándor Szana Tamás (szerk.): Petőfi-album. Budapest, Athenaeum, 135 141. Viski Károly 1913a A szalontai nép nyelvéből. I. Magyar Nyelvőr XLII. 210 218. 1913b A szalontai nép nyelvéből. Magyar Nyelvőr XLII. 454 463. Viszota Gyula 1903 Dobozy Mihály és hitvese történetének költői feldolgozásai. Irodalomtörténeti Közlemények XIII. 50 58, 160 168. Vita Zsigmond 1968 Gyermekirodalmunk bölcsőjénél. In uő: Tudománnyal és cselekedettel. Bukarest, Irodalmi Kiadó, 243 281. Voigt Vilmos 1974a 350 A szóbeliség három rétege. In A szájhagyományozás törvényszerűségei. Nemzetközi szimpozion Budapesten. 1969. május 28 30. S. a. rend. Voigt Vilmos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 45 56.

1974b A repertoárok összehasonlítása. In A szájhagyományozás törvényszerűségei. Nemzetközi szimpozion Budapesten. 1969. május 28 30. S. a. rend. Voigt Vilmos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 67 70. 1977 A népköltészet változása a 19. században. Ethnographia LXXXVIII. 49 61. 1979 A történeti magyar mesekutatás kérdései. Budapest, ELTE. (Előzmények és tervek a Folklore Tanszékről. Sokszorosított szövegek és jegyzetek, 5.) 1981 A folklór és az irodalom kapcsolata a magyar állatmesékben. In Dankó Imre Módy György Ujváry Zoltán (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979. 281 329. 1982a A magyar népköltészet forrásai egy forráskiadvány-sorozat tervezete. Artes Populares VIII. 217 221. 1982b A magyar népmesekutatás a múlt század első felében. In Kríza Ildikó (szerk.): Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Budapest, Akadémiai Kiadó, 139 150. 1989a A magyar mese- és mondakutatás bécsi triásza. In Csáky, Moritz Haselsteiner, Horst Klaniczay Tibor Rédei Károly (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. Budapest Wien, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 375 379. 1989b A magyar népmese. Ethnographia C. 384 409. 1990 Mesék és értelmezésük. Helikon XXXVI. 100 109. 1993 Az új magyar népmesekatalógus kérdései. Ethnographia CIV. 167 179. 1997 Gaal György. In Csoma Zsigmond Gráfik Imre (szerk.): Kapcsolatok és konfliktusok Közép-Európa vidéki életében. Tanulmányok Gaál Károly professzor 75. születésnapjára. Szombathely, Vas Megye Önkormányzata, 205 216. 1998 Mese. In uő (szerk.): A magyar folklór. Egyetemi tankönyv. Budapest, Osiris, 221 280. 2001 Reformkori mondák Magyarországon. In uő: A folklórtól a folklorizmusig. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest, Universitas, 133 145. 2005 (szerk.) Magyar folklór szöveggyűjtemény. I. Budapest, Osiris. Voigt Vilmos Balogh Lajos 1974 A népköltési (folklór) alkotások kritikai kiadásának szabályzata. Budapest, Akadémiai Kiadó. (Szerkesztési irányelvek, IV.) Voinovich Géza 1929 Arany János életrajza. I. 1817 1849. Budapest, MTA 1931 Arany János életrajza. II. 1849 1860. Budapest, MTA. Vozári Gyula 1881 Tompa Mihály életéhez. I. Figyelő. Irodalomtörténeti Közlöny X. 81 95. 351

Vörös Imre 1987 Fejezetek XVIII. századi francia-magyar fordításirodalmunk történetéből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 106 119. (Modern Filológiai Füzetek, 41.) Zentai Mária 2007a 2007b Szuszmir mesél. Egy Csokonai-jelenet erotikus vonatkozásai. In Jankovics József et al. (szerk.): Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet, 633 637. http://www.iti.mta.hu/szorenyi60/zentai.pdf Álmok hármas útján. In Szegedy-Maszák Mihály Veres András (szerk.): A magyar irodalom történetei. 1800-tól 1919-ig. Budapest, Gondolat, 169 184. Zilahy Károly 1864 Petőfi életrajza. Pest, Nyomatott Emich Gusztáv magyar akad. nyomdásznál. Zi p e s, Ja c k 1983 Fairy Tales and the Art of Subversion. The Classical Genre for Children and the Process of Civilization. London, Heinemann. Zsilinszky Mihály 1868 A magyar költészet és szónoklat kézi könyve. A költői és prózai irály elméletének vázlata a magyar irodalom remekeinek műnemek és fajok szerint rendezett válogatott példáival s az illető irók rövid életirataival. Főtanodai és magán használatra. Pest, Kilián György magyar kir. egyetemi könyvárus tulajdona. 352