VÁROSOK - TÉRSÉGEK Területi tervezési szemléletű felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra Salamin Géza főosztályvezető Területfejlesztési Tervezési Főosztály Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság Hajdúböszörmény, 2012. október 11-12.
Tartalom 1. 2. Európai Unió szintje Országos szint: Trendek és a formálódó nemzeti területi stratégia 3. Területi és helyi szint 4. Tervezők: Szakmai paradigmaváltás? 2
1. Európai Unió szintje 3
Európa: A területi kohézió paradigmája Lisszaboni szerződés Területi Agenda 2020 Kohéziós politika reformjának megalapozása: Hely alapú megközelítés bevezetése (Barca jelentés) flexible gerography Több szintű területi kormányzás területi Városi dimenzió Integrált területi fejlesztések Európai Duna Stratégia 4
Az 2014 20 as kohéziós politika keretei 1. Europe 2020 stratégiájában megfogalmazott célok elérése 2. Ex ante kondicionalitások teljesítése / megfelelés. 3. Eredmény orientáltság 4. Horizontális alapelvek (pl. nemek közötti egyenlőség; partnerség többszintű irányítás megerősítése) 5. Alapok közötti koordináció erősítése 6. Tematikus koncentráció tematikus célok 7. Területi programozás és városfejlesztés Területi dimenzió erősítése Városfejlesztési alapelvek Integrált végrehajtási eszközök 5
Integrált Területi Beruházás (ITI) Integrált területi fejlesztések megvalósításának új eszköze! Egy vagy több OP hoz tartozó több prioritási tengely beavatkozásait fogja össze integrált területfejlesztési stratégiák megvalósítása érdekében Elsősorban város, városrész, városkörnyék, agglomeráció, régión belüli területi egység vagy akár adminisztratív határokon átívelő funkcionális területi egységek számára DE lehetőséget nyújthatna akár a megyék integrált fejlesztéseinek megvalósítására is. Rugalmas finanszírozás több prioritás és több alap forrásai rendelhetők hozzá! Országos szinten az ERFA forrás 5% át kötelező városfejlesztési célokra fordítani ITI n keresztül, lebonyolítás helyi szintre történő ledelegálásával. Pályázati felhívások vezérelte városi fejlesztések helyett Városfejlesztési/térségi stratégiákhoz illeszkedő támogatások 6
Helyi közösségek fejlesztési stratégiái (CLLD) LEADER módszer alapján a városi terekre való kiterjesztése! Integrált, több támogatási területet átfogó területi alapú helyi fejlesztés! Regionális szint alatti: városnegyed, város, város vidék, határon átnyúló funkcionális terület vagy része. Alapok koordinált együttműködésével egy vezető alap kinevezésével! Stratégiák kiválasztása: finanszírozó IH k által létrehozott bizottság döntése alapján! A Multi-fund példája a helyi fejlesztési stratégiában 7
2. A formálódó nemzeti területi stratégia Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi víziója 8
Gazdasági kihívások és lehetőségek 9
Gazdaság 10
Gazdaság 11
Társadalmi kihívások és lehetőségek Gyarapodó emberiség, csökkenő magyarság, öregedő Európa A népességcsökkenés veszélyeztet Egészségi állapotunk kedvezőtlen A társadalmi bizalom és a civil aktivitás erősítésre szorul Közösségi felelősségvállalás hiányosságai, magukra maradt társadalmi csoportok Migráció: a magyar agyelszívás veszélye, területileg koncentrálódó magyarság A tudás megújulását több tényező nehezíti Az oktatási és egészségügyi ellátórendszer megújításra szorul Egyedi, jelentős értéket hordozó kulturális örökségünk fontos érték A közszféra hatékonyságának javítása jelentős hozzáadott értéket adhat Társadalmi értékeink potenciális erőforrásunk, a nemzeti összetartozás lehet az egy integráló erő 12
Öregedő és fogyó Európa és Magyarország Társadalom 13
Fogyunk Demográfiai prognózis (2010-2021) 14
Szülőképes korú nők számának drasztikus lecsökkenése Születések száma: enyhe, de egyértelmű növekedés az elmúlt évben fő 10 800 000 Magyarország népességszámának alakulása 10 709 463 10 600 000 10 400 000 10 322 099 10 374 823 10 200 000 10 200 298 10 000 000 9 961 044 9 985 722 9 800 000 9 600 000 9 400 000 1960 1970 1980 1990 2001 2011 15
Rokkantsági nyugdíjban részesülők száma (2010) 16
Egy társadalmi erőforrás térszerkezeti integrálódásunkban Nemzetiségek a Kárpát-medencében 17
Környezet Az erőforrások fenntarthatatlan használata, kikerülés nemzeti tulajdonból Klímaváltozás, szárazodás, aszály, öntözés, áradások A fokozódik a beépítés, mezőgazdaság kiszorul Lakosság növekvő környezetterhelése, pazarló fogyasztói szokások beleértve az energiapazarlást is Sokszínű tájakkal és élővilággal, természeti értékekkel rendelkezünk, Felszín alatti vízkészletünk kiemelkedő jelentőségű, különösen a termálvizek tekintetében Az ország területének nagy részét mezőgazdasági termelésre alkalmas talaj fedi, melynek állapota kedvező. Folyamatosan nő az erdők kiterjedése. A gyors ütemben fejlődő környezeti infrastruktúra és a csökkenő ipari környezetterhelés következtében a környezeti állapot összességében kedvező. 18
Környezet 19
Felszín alatti víztestek hőmérséklete Környezet 20
Környezet 21
Területi kihívások és lehetőségek Területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek és nem csökkennek Duális térszerkezet, Budapest dominanciája, Térszerkezetünk, területhasználatunk és térszervezésünk nem támogatja a gazdasági fejlődést Az ország geopolitikai helyzete kedvező, közlekedési hálózatok csomópontja. Budapest makroregionális szinten jelentős városunk. A Balatonnemzetközi jelentőségű rekreációs térségünk. Vidéki térségeink értékeik alapján felértékelődnek. 22
Területpolitikai Új térszervezési irányok logika és teendők Új térszervezési logika Magyarország mint regionális központ (HUB) Többközpontú fejlődés, a növekedés hazai pólusai Beruházásösztönző és hatékony térszerkezet Perifériák visszacsatolása/felzárkóztatása Város és vonzáskörzete, mint beavatkozási alapegység Új középszint: új megyei szerepek Stratégiai térszerkezetre van szükség Összekapcsolt terek: az elérhetőség megújuló rendszere Autonóm térségek kitettség csökkentése Helyi gazdaság 23
Transzkontinentális léptékben az ázsiai kapcsolatok kapuja 24
25
Stratégiai térszerkezet 26
Stratégiai térszerkezet 27
Területpolitikai irányok és teendők A beavatkozás terei: Budapest gazdasági régió Közép Európa vonzó központja Külső és belső nagyvárosi gyűrűnk a decentralizáció szolgálatában A közép európai és a nemzeti együttműködést katalizáló határon átnyúló és nemzetiségi térségek Leszakadt térségek újra az ország társadalmi gazdasági vérkeringésében Befektetési és tudásövezetek Természeti erőforrásokra alapozott növekedés övezetei: Víz, termőföld, ásványkincs, táji érték A városfejlesztés nemzeti prioritásai Vidéki térségek értékalapú megújítása 28
Budapest régió globális csomópont A Budapest gazdasági régió csapágy modellje 29
irányok 30
31
Helyi közösség- Átfogó vidékpolitikai fejlesztéscélkitűzések Vidéki térségek értékalapú Helyi gazdaság megújítása Helyi termékfejlesztés élénkítését szolgáló szakképzés Gazdasági együttműködések fejlesztése Város vidék kapcsolatok a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. Szemléletformálás Vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, Helyi gazdaság gazdasági létalapjuk megerősítése. Önkormányzat gazdasági tevékenységei Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási Helyi szerepének növelése, (termékek) helyi értékesítés, gazdaságfejlesztése. promóció Helyi A vidéki munkaerő, különösen vállalkozásfejlesztés, az értelmiség megmaradásának és megtelepedésének beruházás-ösztönzés támogatása. Pénzügyi jellegű intézkedések Szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése 32
A városfejlesztés nemzeti prioritásai Harmonikus város vidék kapcsolat Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása A városok az energiafüggőség csökkentéséért és a klímavédelemért A demográfia változások, népességfogyás kezelése: családok és helyi közösségek megerősítése A leromlott városrészek hanyatlásának megállítása, megelőzése Együttműködés a többszintű kormányzás jegyében A stratégiai szemlélet fokozása a várostérségek tervezésében Stratégiai fontosságú várostérség fejlesztés és gazdaságfejlesztés 33
3. Területi és helyi szint 34
A hazai területfejlesztés intézményi és tervezési rendszerének változásai Területfejlesztési szint 2011. dec. 31-ig 2012. jan. 1-től Megjegyzés Országos Régiós Megyei Kistérségi Intézményrendszeri változás! megyei területfejlesztési tanács megyei önkormányzat! Budapest Megyei szinten koordinált várostérségi részprogramok lehetősége BAFT (Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács) BFT (Balaton Fejlesztési Tanács) Térségi tanácsok Nincs többé központi költségvetési támogatás! 35
A megyei és nagyvárosi tervezés szerepe Országos és EU célok helyi térségi érvényesítése hozzájárulás Hozzájárulás OFTK hoz megyei fejezet az OFTK ban folyamatban Megyei területfejlesztési koncepció folyamatban Integrált térségi (nagyvárosi) program készítése (operatív program(ok)ba beépül) Ágazati programokhoz való közreműködés a megyére vonatkozó összehangolással, sajátos igények megfogalmazásával tervezési véleményezési szerep Helyi (várostérségi) tervezés összefogása, koordinációja Projekteket készít elő ágazati operatív programokhoz 36
A megyei területfejlesztési tervezésről A megyéknek továbbra is két tervi műfajban kell területfejlesztési tervezést végezni Koncepció készítés TELJES TERVEZÉS! a megye társadalmi, gazdasági és környezeti területi alrendszerekre, a tervezés felelőse és a megyei önkormányzat kompetenciájába tartozó a fejlődés szempontjából fontos ágazatokra, a megyei szinten és a központi szinten kezelhető témákra és ágazatokra, az önkormányzat és a közszféra tevékenységeivel befolyásolható témákra és ágazatokra. Programozás NEM TELJES TERVEZÉS! csak a megyei önkormányzat saját kompetenciájába tartozó témák! (még kialakítás alatt állnak) Programkészítés csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre állnak a végrehajtás eszközei, van költségvetése és egyéb eszközök (szabályozás, tanácsadás). A program minden esetben a program készítőjének számon kérhető vállalása! A megyei területfejlesztési koncepciók tartalmát az OTFK tartalmával összhangban kell kialakítani, ezért azok elfogadása csak az OTK elfogadása után történhet meg! A jelenlegi megyei területfejlesztési tervezés a következő (2014 20 as) fejlesztési ciklus forrásfelhasználását határozottan orientálja! (a megyei elképzelések és a forrásfelhasználás pontos kapcsolata azonban a későbbi programozási fázisban alakulhat majd csak ki! ) 37
Az országos és megyei tervezés 2012 2013 IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. Előzetes változat Törvényesítési folyamat II. III. IV. V. VI. VII. OFTK Területi koncepció Preliminary Ágazati version VI. koncepció Operatív programok tervezése Megyék területfejlesztési koncepciói Megyei területfejlesztési programok 38
A megyei és nagyvárosi tervezés szerepe Országos és EU célok helyi térségi érvényesítése hozzájárulás Hozzájárulás OFTK hoz megyei fejezet az OFTK ban folyamatban Megyei területfejlesztési koncepció folyamatban Integrált térségi (nagyvárosi) program(ok) készítése (operatív program(ok)ba beépül) Helyi szintű (várostérségi?) tervezés koordinációja szervezése Ágazati programok támogatása a megyére vonatkozó összehangolással, sajátos igények megfogalmazásával tervezési véleményezési szerep Projekteket készít elő ágazati operatív programokhoz 39
Pest megye sajátos helyzetének kezelése 40
A tervezés felértékelődik Tervezettség (területi, ágazati, integrált) az egyedi pályázatok helyett Hazai prioritások EU célokhoz illesztése projekt szintig Pest megyei fejlesztések beillesztése a többi konvergencia OP ba Területi (megye) igények és ágazati fejlesztési programok összehangolása Tervezési feladatok Tervezési kapacitások bővítésének szükségessége: országos+ helyi 41
4. Szakmai paradigmaváltás? 42
A hagyományos értelembe vett (területi települési) tervezés reputációja Önálló ágazat helyett területiség horizontális szempontja koordinációs funkció A jóléti funkció háttérbe szorul Területi megalapozás és területi válaszok nem saját problémaköre van, hanem válasz a társadalom gazdaság nagy kérdéseinek megoldásához járul hozzá: gazdasági válság növekedés terei, munkahelyek elérhetősége globális kitettség demográfiai válság helyi gazdaság, autonóm térségek családbarát városok helyi közösségek kohéziója közösségi tervezés klímaváltozás Másra van szükség? klímabarát városok 43
Jóléti funkció: Minőségi lakhatást az embereknek 44
Másra van szükség? A hagyományos értelembe vett (területi települési) tervezés reputációja Önálló ágazat helyett területiség horizontális szempontja koordinációs funkció A jóléti funkció háttérbe szorult Területi megalapozás és területi válaszok Integrációs funkció Válasz a társadalom gazdaság nagy kérdéseinek megoldásához járul hozzá: gazdasági válság növekedés terei, munkahelyek elérhetősége globális kitettség demográfiai válság helyi gazdaság, autonóm térségek családbarát városok helyi közösségek kohéziója közösségi tervezés klímaváltozás klímabarát városok 45
Klímaváltozás 46
Integrált gondolkodás. Milyen legyen a VÁROS? Zöld 47 Kézen fog Élhető, vonzó és eladható környezet Kompakt Életerős közösségekbelső kohézióval, társadalmi szolidaritással Ésszerűen tervezett, és a fizikai infrastruktúra a társadalom valódi igényeit szolgálja Gyermek- és családbarát Játékos Élénk és prosperáló gazdaság Nyitott és innovatív Kre-aktív Low carbon
Másra van szükség? A hagyományos értelembe vett (területi települési) tervezés reputációja Önálló ágazat helyett területiség horizontális szempontja koordinációs funkció A jóléti funkciók háttérbe szorult Területi megalapozás és területi válaszok nem saját problémaköre van, hanem válasz a társadalom gazdaság nagy kérdéseinek megoldásához járul hozzá: gazdasági válság növekedés terei, munkahelyek elérhetősége globális kitettség helyi gazdaság, autonóm térségek demográfiai válság családbarát városok klímaváltozás klímabarát városok Helyi közösségek kohéziója Új szemlélettel újraalkotni a szakmai bázist: integrált stratégiai és menedzsment megközelítés 48
Köszönöm m a figyelmet! 49