MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM 3.0 2014-2020 KÜLSŐ TÁJÉKOZTATÁSRA! ELŐZETES TÁRSADALMASÍTÁSRA! Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) TERVEZET MAHOP 3.0. VERZIÓ AZ EURÓPAI TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI ALAP (ETHA) FORRÁSAINAK FELHASZNÁLÁSÁRA SFC FELTÖLTÉSRE ALKALMAS DOKUMENTUMVÁLTOZAT TERVEZET, NEM VÉGLEGES TARTALOM! 2013. november 11.
A 2014 2020-as ETHA operatív program tartalmának előzetes sablontervezete és irányelvei alapján Jelen dokumentum alapja a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács számára megfogalmazott, az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) vonatkozó szabályozást célzó indítványa alapján 2013. július 22-én született általános megközelítés, valamint, ahol az releváns, a stratégiai programalkotási blokkal kapcsolatos, a Bizottság és az Európai Parlament között 2012. december 19-én létrejött megállapodás szövege a Bizottság indítványát illetően, amely a Közös Stratégiai Keret (Közös Rendelkezésekről Szóló Rendelet) hatálya alatt általános rendelkezéseket határoz meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerészeti és Halászati Alap (ETHA) tekintetében. Mivel jelenleg a fentebb említett mindkét indítvány az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal folytatott tárgyalás stádiumában van, ez a dokumentum előzetes betekintést nyújt az ETHA- programkészítésbe. Véglegesítése csak az ide vonatkozó jogi keret jóváhagyása után történhet meg. Az OP sablontervezet így még változni fog a közeljövőben. A MAHOP benyújtása az eddigiektől eltérően egy, a Bizottság által kialakított elektronikus, online felületre (SFC) való feltöltéssel történik. E dokumentum felépítése tükrözi az új SFC 2014 rendszernek a programok elektronikus közzétételével kapcsolatos ideiglenes struktúrájú megközelítését. Jelen dokumentum kiegészítésre kerül az ETHA- programalkotás ide vonatkozó ügyeiről szóló egyéb dokumentummal, mint például az ex-ante értékeléssel, a Közösségvezérelt Helyi Fejlesztéssel (CLLD), ex-ante feltételrendszerrel, ellenőrzéssel és értékeléssel, monitoring adatokkal és indikátorokkal. A sablon rögzíti a MAHOP Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásának információtartalmát, kezelhető dokumentum formában jeleníti meg a MAHOP SFC adattartalmat. A benyújtott program lényegében egy elektronikus adatszolgáltatás, egy adatbázis lesz. A MAHOP pénzügyi kerete még nem ismert, ezért az intézkedésekhez rendelt forrásösszegek jelen dokumentumban még nem szerepelnek. OP tervezésért felelős minisztérium: Vidékfejlesztési Minisztérium, VM Tervezésért felelős államtitkárság: Élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási ÁT Tervezésben közreműködő háttérintézet: Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) 2
Részletes jogszabályi háttér: A MAHOP tervezése az alábbi jogszabályok figyelembevételével történik: A Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati Alapról A Bizottság 498/2007/EK rendelete (2007. március 26.) az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Az Európai Tanács 104/2000/EK rendelete (1999. december 17.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről. Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös halászati politikáról Módosított javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról [valamint az 1198/2006/EK tanácsi rendelet, a 861/2006/EK tanácsi rendelet és az integrált tengerpolitikáról szóló XXX/2011/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről] (továbbiakban: ETHA tervezet) Tanácsi általános megközelítés 2013. július 22. A rendelet várható elfogadási időpontja: 2014. április (legkésőbb október) Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről. Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről 1731/2013. (X. 11.) Kormány határozat a 2014 2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről 3
Tartalom I. RÉSZ: BEVEZETÉS... 8 Általános alapelvek... 8 Stratégiai programkészítés... 8 Rövidítések... 10 II. RÉSZ: AZ ETHA OPERATÍV PROGRAMJÁNAK SABLONJA... 11 1. AZ OPERATÍV PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA... 11 1.1. Az operatív program előkészítése és a partnerek bevonása... 11 1.1.1. 2013. októberig lefolytatott partnerségi egyeztetések... 13 1.2. Az ex-ante értékelés eredménye... 15 1.2.1. Az ex-ante értékelés menetének ismertetése... 16 1.2.2. Az ex-ante értékelők javaslatainak áttekintése, valamint rövid ismertetés arról, hogyan címezték azokat... 16 2. SWOT ANALÍZIS ÉS AZ IGÉNYEK BEAZONOSÍTÁSA... 18 2.1. Akvakultúra... 19 2.2. Természetesvízi halgazdálkodás... 22 2.3. Halfeldolgozás és kereskedelem... 24 2.4. Kutatás-fejlesztés, innováció és oktatás a halgazdálkodás területén... 26 2.5. Ágazati helyzetelemzés... 27 2.5.1. Az akvakultúra szektor bemutatása... 27 2.5.2. Természetes vízi halgazdálkodás... 28 2.5.3. Halfeldolgozás, kereskedelem és halfogyasztás... 29 2.5.4. Foglalkoztatás... 30 2.6. A kiindulási helyzetet mutató kontextus indikátorok... 31 3. A STRATÉGIA ISMERTETÉSE... 33 3.1. Az operatív program stratégiájának ismertetése... 33 3.2. Egyedi célkitűzések és eredményindikátorok az uniós prioritások szerint... 35 1. PRIORITÁSTENGELY: A fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is... 35 4
2. PRIORITÁSTENGELY: Az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is... 37 3. PRIORITÁSTENGELY: A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása... 39 4. PRIORITÁSTENGELY: A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése.. 40 5. PRIORITÁSTENGELY: Technikai segítségnyújtás... 41 3.3. Idevonatkozó főbb intézkedések és output indikátorok... 41 3.4. Ismertetés a programnak az EU 2020 stratégiához való hozzájárulásáról, valamint egyéb EIS alapokkal történő kiegészítéséről... 42 3.4.1. A program hozzájárulása az EU 2020 stratégiához... 42 3.4.2. Kiegészítési és koordinációs megállapodások egyéb ESI alapokkal (krr 24. cikk 1. bek.)... 43 4. SPECIÁLIS ETHA INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK... 44 4.1. Ismertetés a kompenzáció kiszámításának módjáról az ide tartozó kritériumok szerint, melyek minden egyes felvonultatott tevékenységre vonatkozóan megállapításra kerültek a 54. cikk. bek. alatt- Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra... 44 5. AZ INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS EGYEDI INFORMÁCIÓK... 45 5.1. Információk a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) végrehajtásáról... 45 5.1.1. Ismertetés a CLLD stratégiájáról és a CLLD-hez biztosított költségvetésről... 45 5.1.2. Ismertetés a halászati területek kiválasztásával kapcsolatos eljárásokról, beleértve az ezekre vonatkozó kritériumokat (ETHA 20. cikk 1. bek. (f) pontja)... 45 5.1.3. Ismertetés a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztásának kritériumairól (ETHA 20. cikk 1. G)), beleértve az együttműködési projektekre történő, folyamatban lévő jelentkezések rendszerének ismertetését (azokban az esetekben, ahol az együttműködési projektek kiválasztása nem a HACS-ok által történik) (ETHA 66. cikk 3. bek.)... 45 5.1.4. Világos ismertetés azon szerepekről, melyek A HACS-ot illetik, az integrált helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó valamennyi végrehajtási feladat irányító hatóságát/ kijelölt szervét (ETHA 20. cikk 1. bek. (L) pont (II.) szakasz)... 46 5.1.5. Ismertetés a HACS-ok számára a 63. cikk szerint biztosított többletkifizetésekről (ETHA 20. cikk 2. bek.)... 46 5
5.1.6. Nemzeti hálózat létesítése (technikai segítségnyújtás a tagállami kezdeményezéshez (ETHA 79. cikk BIS 1. bek. (B) pontja))... 46 6. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE... 47 6.1. Ex-ante feltételek azonosítása és teljesülésük értékelése... 47 7. TELJESÍTMÉNYKERET ISMERTETÉSE... 48 8. PÉNZÜGYI TERV... 49 8.1. Az ETHA teljes tervezett hozzájárulása minden évben, euro (a táblázatot a Bizottság tölti ki az SFC 2014-ben a tagországonkénti pénzügyi előirányzatokról hozott bizottsági döntés alapján.)... 49 8.2. ETHA hozzájárulása és társfinanszírozási aránya az Uniós Prioritásokhoz, Technikai Segítségnyújtás és más támogatások... 50 9. HORIZONTÁLIS ALAPELVEK... 54 9.1. Az intézkedések ismertetése az 5.*, 7. és 8. KKR cikkekben (KRR 24. cikk 4. bek.) rögzített alapelvelvek figyelembe vételéhez... 54 9.1.1. Fenntartható fejlődés... 54 9.1.2. Egyenlő esélyek és diszkriminációellenesség. Egyenlőség férfiak és nők között... 54 9.2. Az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekhez felhasznált indikatív támogatási összeg feltüntetése (KRR 24. cikk 5. bek.)... 54 9.3. A kedvezményezettek adminisztrációs terheinek csökkentése (KRR 24. cikk 1. )... 56 9.3.1. Az adminisztratív terhek összefoglaló értékelése... 56 9.3.2. Az adminisztrációs terhek csökkentésének eléréséhez tervezett főbb tevékenységek... 57 10. ÉRTÉKELÉSI TERV... 58 11. PROGRAM-VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK... 62 11.1. Hatóságok és közreműködő szervezetek kijelölése... 62 11.2. Az irányító és ellenőrzési rendszer összefoglaló bemutatása... 62 11.3. A monitoring eljárások összefoglaló ismertetése... 62 11.4. A Monitoring Bizottság általános összetétele... 62 11.5. A 143. cikkel összhangban végrehajtandó tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos intézkedések összefoglaló ismertetése... 62 12. INFORMÁCIÓK AZ IRÁNYÍTÁSI, ELLENŐRZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FELELŐS SZERVEKRŐL... 63 6
12.1. Az irányítási, ellenőrzési és végrehajtási rendszert alkalmazó szervek... 63 12.2. A halászati irányítás, ellenőrzés és végrehajtás elérhető humánerőforrás és támogatási forrásainak rövid ismertetése... 63 13. ADATGYŰJTÉS... 64 13.1. A 2014 2020 időszakra előre láthatólag tervezett adatgyűjtési tevékenységek leírása... 64 13.2. Az adatgyűjtés megbízható pénzügyi és adminisztratív kezelése elérésének ismertetése... 69 14. MELLÉKLETEK A PROGRAMHOZ... 70 7
ÁLTALÁNOS ALAPELVEK I. RÉSZ: BEVEZETÉS Az Európa 2020, egy a gyors, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia fekteti le az Unió stratégiai szempontjait a következő programozási periódusra nézve. Pontos célokat és az ezeknek megfelelő eszközöket határoz meg az Unió számára a 2020-ig terjedő horizonton. A várakozások szerint valamennyi uniós politika (beleértve az Integrált Tengerpolitikát és a Közös Halászati Politikát) hozzájárul majd az Európa 2020 célkitűzéseihez és eszközeihez. Különösen a Kohéziós Politikát, a Közös Agrárpolitikát, valamint a Közös Halászati Politikákat illetően, a megfelelő alapok csoportosításra kerültek a Közös Stratégiai Keret (KSK) alatt, amely lefekteti az Unió ezen alapok felhasználásával kapcsolatos stratégiai szempontjait a következő programkészítési periódusra. A KSK az Európa 2020 célkitűzéseiből eredően 11 Tematikus Célkitűzést (TC) állít fel, amelyek közül az ERFA, ESZA, KA, EMVA és az ETHA az Európai Strukturális és Befektetési Alapok ( ESI alapok ) az adott területekhez kapcsoló célzott támogatásokat nyújtanak. A KSK megmutatja az Unió közös stratégiai irányelveit valamennyi ESI alap esetében a következő programkészítési periódusra nézve. A KSK stratégiai iránymutatásait követve és megfelelő Nemzeti Reformprogramokkal összhangban amelyeket a tagállamok az Európa 2020 stratégia végrehajtása érdekében alkottak meg a tagállamok a Partnerségi Megállapodások (Partnership Agreements - PM) keretében nemzeti stratégiákat alakítanak ki, amelyeket a Bizottsággal kell elfogadtatni. Összefoglalva, a PM-oknak kell meghatározniuk, hogy a KSK mely releváns TC-jét fogják alkalmazni az egyes tagállamokban az ESI alapokon keresztül, és meg kell szabniuk az ehhez szükséges nemzeti irányvonalakat. A KSK-hoz hasonlóan a PM fel fogja váltani a jelenlegi egyedi, külön-külön minden egyes alapra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Terveket. Az egyes PM-okban lefektetett nemzeti stratégiák aztán nemzeti programokon keresztül kerülnek végrehajtásra. Az ESI alapok közötti koordináció fejlesztése és végrehajtási szabályaik összehangolása érdekében a Bizottság az ezen alapokra vonatkozó intézkedéseket indítványozott a Közös Rendelkezésekről Szóló Rendelet keretében. Utóbbi kiegészül alap-specifikus rendelkezésekkel, amelyek minden egyes alapra a megfelelő politikák egyedi jellemzőiből és végrehajtási mechanizmusaiból eredő részletes intézkedéseket határoznak meg. STRATÉGIAI PROGRAMKÉSZÍTÉS Mint a jelenlegi programozási időszakban, az uniós és nemzeti stratégiákon belül kialakított stratégiai irányvonalakat a különböző politikákat lefedő programokon alapulva hajtják végre. Az ETHA programok esetében, a Bizottság javaslatára meghozott általános megközelítés a jelenlegi programozási időszakra való tekintettel egy folytonossági logikát követ. Ennek megfelelően a tagállamoknak a programok által fedett földrajzi területek igényeit felmérő alapos elemzésre épülő, átfogó stratégiát kell létrehozniuk úgy a halászati és akvakultúra szektor, mint a halászati területek általános fejlesztése érdekében. Az ilyen stratégiákat az ETHA intézkedéseken és más végrehatási mechanizmusokon, mint például a CLLD-n és pénzügyi eszközökön keresztül hajtják majd végre. 8
Az új stratégiai keretből adódóan új elemeket kell beépíteni az OP-kba: - A KHP és az ITP legtöbb pénzügyi intézkedése, a Fenntartható Halászati Megállapodásokat (FHM) és az RFMO-hoz való kötelező hozzájárulást kivéve, egy alapba kerül az ETHA-ba; - 6 uniós prioritás adja az ETHA politikai kereteit, ami tovább bontható egyedi célkitűzésekre és intézkedésekre, ennek az összefüggésrendszernek szerepelni kell az OPkban; - Nagyobb teljesítményorientáció az ETHA (más ESI alapokkal együtt) számára, az exante feltételek és egy teljesítményellenőrzési rendszer alapján; - Az uniós menetrendben elöl szereplő három átfogó célkitűzés (innovációhoz, környezet megóvásához, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz kapcsolódó) létrehozását az ETHA programokon keresztül horizontálisan kell folytatni; - Megnövelt rugalmasságra van szükség az ETHA intézkedések használatát illetően, az operatív programokon belül. Ezek az intézkedések nem kapcsolódnak szigorúan prioritási tengelyekhez a továbbiakban, de a várható hozzájárulásukra alapozva, rugalmasan tervezhetőek számos uniós prioritással kapcsolatban. Ezek alapján kerül kialakításra a beavatkozási logika; - A programok eredményorientáltsága a programok pontos céljainak meghatározásán és az ezekről szóló, ésszerűsített közös monitoring és értékelési rendszeren alapuló jelentéseken keresztül a programozási időszak alatt. Az ESI alapokkal kapcsolatos programkészítés általános, közös rendelkezéseit a Közös Rendelkezésekről Szóló Rendelet megalkotását célzó Bizottsági javaslat második része tartalmazza, míg az ETHA operaív programjainak specifikus szabályait az ETHA- rendeletről szóló Bizottsági javaslat állapítja meg. Az ETHA az ITP és a KHP végrehajtásának egy fő eszköze lesz a 2014 2020-as időszakban, együttműködve más programkészítési politikákkal a KSK keretein belül. 9
RÖVIDÍTÉSEK AKI AVOP Bizottság BT CLLD EATiP EGT EHA EMVA EP ETHA EU Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Európai Bizottság Beavatkozási Terület Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés - Community-Led Local Development Európai Technológiai és Innovációs Platform - European Aquaculture Technology and Innovation Platform Európai Gazdasági Térség Európai Halászati Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Parlament Európai Tengerügyi és Halászati Alap Európai Unió FEAP GDP HACs HAHOPIHO Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége - Federation of European Aquaculture Producers Bruttó Hazai Termék (Gross Domestic Product) Helyi Akciócsoport Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály HAKI Halászati és Öntözési Kutató Intézet HALTERMOSZ Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa HASKOBI HKP HMCs HOP HOPE HTT IH KHP KRR KSH MAHAL MASZ MB MOHOSZ MVH NAS OIB REL Tanács TS VM Halászati Stratégia Koordináló Bizottság Halastavi Környezetgazdálkodási Program Halgazdálkodási Munkacsoport Halászati Operatív Program Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Halászati Tudományos Tanács Irányító Hatóság Közös Halászati Politika Közös Rendelkezések Rendelet Központi Statisztikai Hivatal Magyar Haltermelők és Vízterület-hasznosítók Szövetsége Magyar Akvakultúra Szövetség Monitoring Bizottság Magyar Országos Horgász Szövetség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Nemzeti Akvakultúra Stratégia Operatív Irányító Bizottság Rövid Ellátási Lánc Európai Tanács Technikai Segítségnyújtás Vidékfejlesztési Minisztérium VP Vidékfejlesztési Program
II. RÉSZ: AZ ETHA OPERATÍV PROGRAMJÁNAK SABLONJA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA Jogalap: ETHA rendeletjavaslat 18. cikk Az operatív programok előkészítése (2) Az operatív programot a tagállam a [közös rendelkezések megállapításáról szóló [ ]/EU rendelet] 5. cikkében említett partnerekkel folytatott szoros együttműködést követően hozza létre. 20. cikk Az operatív program tartalma (1) (m) a [közös rendelkezések megállapításáról szóló [ ]/EU rendelet] 5. cikkében említett partnerek jegyzéke és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei; 1.1. AZ OPERATÍV PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A PARTNEREK BEVONÁSA A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó, európai uniós társfinanszírozású Vidékfejlesztési Program és Magyar Halgazdálkodási Operatív Program programalkotási folyamatának irányítási rendjét a vidékfejlesztési miniszter 11/B/2012. (V. 2.) számú utasítása alapján rendelte el. Mindezek értelmében a Projekt végrehajtásának és irányításának legfőbb döntéshozó szerve a Projekt Irányító Bizottság (PIB), amelynek elnöke a vidékfejlesztési miniszter, tagjai pedig a Miniszteri Értekezlet állandó résztvevői. A Projekt ügyviteli és szakmai döntéshozó szerve az Operatív Irányító Bizottság (OIB), melynek elnöke a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára, V. Németh Zsolt. Tagjai a VM tervezésbe bevont államtitkárságok kijelölt képviselői, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatói tisztségét betöltő projektvezető, továbbá az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökei, illetve olyan kijelölt szakértők, akiket az elnök kér fel, így a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének delegáltja. A Programok teljes körű szakmai felügyeletéért, a programalkotás horizontális irányításáért, valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) fejlesztési területeinek összehangolásáért az Operatív Programok Koordinációs Csoport (OPKCS) felel. A működéshez szükséges feltételek felmérése és a felmerülő igények OIB részére történő továbbítása, valamint az OIB, az OPKCS, a Koordinációs Csoport, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Tanácsadó Testület és a munkacsoportok feladataihoz kapcsolódó teljes körű adminisztratív és szervezési teendők ellátása a Projektiroda (a NAKVI Vidékfejlesztési Igazgatóság Monitoring és Tervezési Osztálya) feladata. A programalkotás folyamata során felmerülő szakértőket igénylő részfeladatok elvégzéséért az EMVA Tanácsadó Testület felel. A programalkotási folyamathoz szükséges szakmai hátteret meghatározott témákban létrehozott munkacsoportok biztosítják, melyek vezetőit az érintett Államtitkárságok jelölik ki. Az EMVA Tanácsadó Testület analóg feladatait a MAHOP-pal kapcsolatosan a
Halgazdálkodási Munkacsoport látja el. A fő szerepet a Halgazdálkodási munkacsoporton keresztül a HOP Irányító Hatóság játssza, mivel a következőkért felelős: a MAHOP előkészítésének és megírásának irányítása, valamint a vidékfejlesztési programmal és a partnerségi szerződéssel fennálló kapcsolatok kezelése; átlátható konzultációs folyamat szervezése, megkönnyítése és alkalmazása a társadalmi-gazdasági és intézményi partnerekkel, biztosítva az információáramlást és a nyilvánosságot a programozási szakaszban; az előzetes értékelést végző fél és az SKV- szakértők pályáztatása, valamint a velük való együttműködés a program tervezésében; (a program részeként benyújtandó) értékelési terv elkészítése; a dokumentumok és mellékletek benyújtása az Európai Bizottsághoz, ideértve az előzetes megfelelőségi feltételek (ex-ante feltételek leírását, a programok egyeztetési eljárásának lefolytatása a tagállam nevében az Európai Bizottság jóváhagyásáig. A megfelelő minisztériumi szervezeti egységek, végrehajtó/kifizető ügynökségek, hatóságon belüli vagy kiszervezett hivatalok közreműködnek a programok tartalmának kidolgozásában és szakismeretüket adják hozzá, valamint segítséget nyújtanak az irányító hatóságnak a tervezési szakaszban. A partnerek a jelentős érdekeltek álláspontját és érdekeit képviselik. Az érdekeltek közvetlen vagy közvetett kedvezményezettek vagy partnerek a program megvalósításában, az ESIF alapokból nyújtott uniós támogatás elveivel összhangban 1 ; ezek nevezetesen az illetékes regionális helyi vagy egyéb hatóságok, gazdasági és társadalmi partnerek, a civil társadalmat képviselő testületek, ideértve a környezetvédelmi intézményeket, problémák széles körével foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, valamint az esélyegyenlőséget és a kirekesztés ellenességet előmozdító testületeket. A partnereket felhívják a program tervezése és a stratégiai környezeti vizsgálat során zajló konzultációs folyamatban való aktív részvételre. A program előkészítése és az SKV során tartott nyilvános konzultáció alkalmával részt vehetnek munkacsoportokban és/vagy fókuszcsoportokban, illetve fórumokon, értekezleteken, szemináriumokon, internetes blogokon stb. keresztül működhetnek közre a konzultációs folyamatokban és párbeszédben. Halászati Stratégia Koordináló Bizottság A MAHOP programalkotás folyamán az ágazati helyzetelemzéshez és a partnerség biztosítása érdekében megalakult a korábbi 2007-2013-as program előkészületiben már tapasztalatot szerzett Halászati Stratégia Koordináló Bizottság (továbbiakban: HASKOBI). A HASKOBI tagjai a MAHOP partnerei is, azaz halgazdálkodással foglalkozó egyetemek, kutatóintézetek, továbbá szakmai szervezetek küldöttei, illetve a VM Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztályának munkatársai és más szakértők. Ez a Bizottság fórumot biztosít szakmai egyeztetésekre, már a programtervezés kezdetétől. 1 A közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikke. 12
Partnerlista- HASKOBI tagszervezetek: HAKI: Halászati és Öntözési Kutatóintézet MOHOSZ: Magyar Országos Horgász Szövetség AKI: Agrárgazdasági Kutatóintézet MVH: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal MAHAL: Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége MASZ: Magyar Akvakultúra Szövetség SZIE: Szent István Egyetem DE AGTC: Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma NÉBIH: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal A HASKOBI tagok névsora és elérhetősége a Mellékletben található. 1.1.1. 2013. októberig lefolytatott partnerségi egyeztetések Halgazdálkodási munkacsoport eddigi ülései Halászati munkacsoport: 1. (alakuló ülés): 2012. 09. 18. 2. ülés: 2012. 10. 16. 3. ülés: 2012. 11. 06. 4. ülés: 2012. 12. 04. 5. ülés: 2012. 12. 17. 6. ülés: 2013. 01. 15. 7. ülés: 2013. 02. 13. 8. ülés: 2013. 03. 20. 9. ülés: 2013. 04. 30. 10. ülés (1. Halgazdálkodási munkacsoport ülés): 2013. 09. 09. A munkacsoport számos alkalommal véleményezte az Európai Tengerügyi és Halászati Alap rendelettervezetének tárgyalása során felmerült szakmai kérdéseket. Véleményezi és átalakítja a SWOT elemzést, ehhez adatokat és információkat gyűjtött az alátámasztáshoz (folyamatban). Véleményezte a Partnerségi Megállapodást és szövegjavaslatokat tett az aktuális verzióra. Beazonosította a legfontosabb magyar halgazdálkodási prioritásokat és szükségleteket. Véleményezte és kiegészítette a HASKOBI által készített ágazati helyzetelemzést. Véleményezte és aktualizálta a Bizottság által javasolt kötelező és ajánlott indikátorok listáját, amelyek beépítésre kerülnek az OP-be. A munkacsoport előzetesen beazonosította a KEHOP-MAHOP kapcsolódási pontokat is. A munkacsoport, ezen belül a Halgazdálkodási és HOP IH Osztály tagjai adatokat és stratégiai dokumentációt gyűjtöttek, megkezdték a nemzeti akvakultúra stratégia kidolgozását. Az adminisztratív egyszerűsítésről javaslatokat tettek és ugyancsak információt gyűjtöttek. A munkacsoport tagjai kialakították az ágazati jövőképet a többéves (2014-2023) akvakultúra stratégiához. A lista véglegesítése csak az ETHA rendelet jóváhagyása után történhet meg! 13
Konferenciák és fórumok Tájékoztatás az új Akvakultúra Stratégiáról és a MAHOPról 2012-2013 Időpont Esemény Helyszín Téma/Előadás 2012. január Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2012.március Ágazati szakmai fórum Magyar Akvakultúra Szövetség KUTATÓK és TERMELŐK EGYÜTT AZ ÁGAZATFEJLESZTÉS LENDÜLETVÉTELÉÉRT II. 2012. május Halászati Tudományos Tanácskozás (HAKI Napok) 2012. június HOP Monitoring Bizottság + nemzetközi workshop a tervezésről Gödöllő, Szent István Egyetem Debreceni Egyetem AGTC Szarvas, Halászati és Öntözési Kutatóintézet Akasztó, Akasztói Horgászpark és Halászcsárda Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, VM: A Közös Halászati Politika (KHP) reformjának bemutatása, és lehetséges hatásai a hazai halgazdálkodásra Az Európai Tengerügyi Halászati Alap (ETHA) 2014-2020 Bardócz Tamás, VM: Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja és az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) főbb rendelkezései különös tekintettel az ágazati innovációra Bardócz Tamás, VM: A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 időszakban Bardócz Tamás, VM: Az ETHA bemutatása Mihálffy Szilvia, VM: workshop: ETHA: vélemények és javaslatok az új támogatási rendelettervezetről 2012. június Parlamenti nyílt nap Budapest, Parlament Az Európai Unió Közös Halászati Politikájának reformja és hatása Magyarország természetesvízi halgazdálkodására, horgászturizmusára 2012. október Halászati Operatív Program jelene és jövője- konferencia Gödöllő, Szent István Egyetem Mihálffy Szilvia, VM: Az új magyar halgazdálkodási operatív program előkészítése 2012. december HOP Monitoring Bizottság Budapest, VM A 2014-2020 programozási időszak tervezése Magyarországon Mihálffy Szilvia, VM: Általános tervezés: az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) előkészítése Gyalog Gergő. HAKI: A HASKOBI bemutatása, feladatai, kapcsolódása a tervezési feladatokhoz Módos Zsuzsanna, VM: ETHA 14
Időpont Esemény Helyszín Téma/Előadás Monitoring és Értékelés 2013. április Workshop Bánki Erik MEP szervezésében az édesvízi akvakultúra fenntartható fejlesztéséről ( Blue economy in freshwater aquaculture Diversification of aquaculture sites, including environmental services, ecotourism and sportfishing ) 2013. szeptember 2013. szeptember 2013. november 2. Nemzetközi Pontykonferencia OMÉK A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Európai Akvakultúra Termelők Szövetségének konferenciája: Aquaculture in Motion 2013 Moving European Aquaculture foward-sustainable Strategies Európai Parlament, Brüsszel Wroclaw, Lengyelország Budapest, Hungexpo Brüsszel Váradi László, Magyar Akvakultúra Szövetség:- Az édesvízi akvakultúra, mint a kék gazdaság része Bardócz Tamás, VM: New guidelines for the programic period farmers expectations vs. EC view Mihálffy Szilvia, VM: 2014-2020: Az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Nemzetközi egyeztetés a tagállami akvakultúra stratégiák és OP előkészítéséről 2013 november 22. VM és ME: MAHOP partnerségi rendezvény A magyar halgazdálkodás fejlesztési lehetőségei 2014-2020 Szeged Mihálffy Szilvia: MAHOP A magyar halgazdálkodás fejlesztési lehetőségei 2014-2020 1.2. AZ EX-ANTE ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE [KIDOLGOZÁS ALATT] 15
1.2.1. Az ex-ante értékelés menetének ismertetése A MAHOP előzetes értékelés a Bizottság iránymutatása szerint megkezdődött. A MAHOP ex-ante értékelője a magyar közbeszerzés szabályainak megfelelően került kiválasztásra. A megbízott a jelentős értékelési tapasztalatokkal rendelkező KEMET 2011 Tanácsadó Zrt. Az ex-ante értékeléssel egy időben, de külön eljárás keretében kapott megbízást az Stratégiai Környezetvizsgálatért (SKV) felelős értékelő. Az ex-ante értékelő a tervezés korai szakaszától bevonásra került. Folyamatosan részt vett a HASKOBI és a Halászati Munkacsoport, valamint a Koordinációs Csoport ülésein. Az exante értékelő az üléseken előadásokat, képzéseket is tartott a partnerek kapacitásépítésének támogatására a résztvevők feltérképezésének és elemzésének módszertanáról (stakeholder mapping és stakeholder analysis), a SWOT elemzés módszertanáról, az EU 2020 új stratégiai, értékelési és monitoring elvárásairól, az ex-ante értékelésről, az értékelési tervről és az ex-ante értékelési útmutatóról, melynek kidolgozásában szintén maga is részt vett szakértőként, szövegíróként. Az értékelő napi munkakapcsolatban áll az IH-val és az SKV értékelőkkel. Az értékelői munka a jogszabály-alkotási folyamattal párhuzamosan folyik. Az értékelő az elkészült és számára átadott tervezési dokumentumokat folyamatosan véleményezi. Az ETHA rendelet véglegesítésének ütemében a MAHOP felülvizsgálatra és ahol a jogszabály változása miatt szükséges, kiigazításra kerül. Az ex-ante értékelő a módosított dokumentumokat újra megkapja véleményezésre és elvégzi az értékelést. 1.2.2. Az ex-ante értékelők javaslatainak áttekintése, valamint rövid ismertetés arról, hogyan címezték azokat [Előzetes tartalom. A fejezetet a tervezés későbbi fázisában lehet kitölteni.] A programozási folyamatnak három fő szakasza határozható meg, amelynek során az előzetes értékelést végző feleknek részt kell venniük a program tervezésében, és visszajelzéseiket és ajánlásaikat be kell illeszteni az alakuló program tartalmába: 1. szakasz: SWOT- analízis és a szükségletek felmérése; 2. szakasz: a program beavatkozási logikájának kialakítása, ideértve a költségvetési előirányzatokat, a célok és az eredményességmérési keretrendszer meghatározása; 3. szakasz: az irányítási és a megvalósítási rendszer meghatározása, a programdokumentumok véglegesítése, az előzetes értékelési jelentés beépítése. Téma (Bizottság által előre megadott) Javaslat [maximum x karakter] [maximum x karakter] [maximum x karakter] Hogyan címezték a javaslatot, miért vagy miért nem vették figyelembe [maximum x karakter] [maximum x karakter] [maximum x karakter] 16
A Bizottság által előre meghatározott témák listája: [KIDOLGOZÁS ALATT] 17
2. SWOT ANALÍZIS ÉS AZ IGÉNYEK BEAZONOSÍTÁSA Jogalap: [KIDOLGOZÁS ALATT] ETHA 20. cikk (1) (b) Az erősségekre, a gyengeségekre, a lehetőségekre és a veszélyekre vonatkozó elemzés (továbbiakban SWOT-elemzés ) formájában történő helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi területen. Az elemzésnek a releváns uniós prioritásokra kell épülnie és annak összhangban kell lennie a Közös Halászati Politikáról szóló rendelet 43. cikkében említett akvakultúra többéves nemzeti stratégiai tervvel. A környezetvédelemmel, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innovációval kapcsolatos egyedi igényeket az uniós prioritásokon keresztül kell értékelni annak érdekében, hogy ezeken a területeken megfelelő megoldásokat lehessen találni az egyes prioritások szintjén. 18
Belső tényezők (ágazati jellemzők) 2.1. AKVAKULTÚRA a) Tógazdasági haltermelés Tógazdasági haltermelés SWOT 1. Segítik a célok elérését ERŐSSÉGEK 1. Kialakult, a természeti adottságokhoz jól alkalmazkodott technológia 2. Kiemelkedő természeti érték fenntartó és teremtő képesség, természeti erőforrást megújító gazdálkodási forma 3. Kiemelkedő szerep a hazai vízgazdálkodásban a vízvisszatartás, belvíz, árvíz befogadás révén. 4. Az elterjedt alacsony intenzitású termelési technológia (agrotechnika és kemizálás szintje alacsony) jó minőségű termékeket nyújt, (pl. biohal technológia könnyen adaptálható) 5. Jól szelektált pontyfajták (jó genetikai alapok) 6. Kombinált rendszerek (pl tavi recirk, tó a tóban, stb.) kialakításának technikai lehetősége adott, komparatív előnye van a medencés (átfolyó, ill. recirk) rendszerekhez viszonyítva (kisebb beruházási kts-k, környezeti fenntarthatóság) 7. Működő multifunkcionális modell létezik 8. Jól kvalifikált felsőfokú végzettségű munkaerő rendelkezésre állása 9. Minőségbiztosítási rendszer kidolgozottsága 10. Termelési költségek csökkentésének lehetősége 19 Gátolják a célok elérését GYENGESÉGEK 1. Infrastruktúra fenntartás magas költség igényű 2. A természeti értékfenntartásból fakadó bevételkiesés nincs kompenzálva 3. Magasabb áron értékesíthető (pl. ragadozók) halfajokból nincsenek szelektált fajtáink 4. Márkanevek bevezetésének hiánya 5. Az alacsony intenzitású technológia nagy beruházási költséget von maga után, egységnyi termelői kapacitásra vonatkoztatva 6. Kis innovációs hajlam a szektor szereplői részéről 7. A szűken értelmezett tógazdasági technológia évtizedek óta nem tud áttörést elérni sem minőségben, sem volumenben 8. A jelenlegi technológiában alacsony az értékesebb fajok aránya ( szálkás-hal aránya magas) 9. A főtermék (ponty) magas termelési költsége a piaci lehetőségekhez viszonyítva 10. Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések 11. Minőségbiztosítási rendszer nem elterjedt 12. Középfokú képesítésű szakemberek hiánya 13. Megfelelő minőségű hazai előállítású halgyógyszerek hiánya 14. Megfelelő minőségű hazai előállítású haltakarmány hiánya 15. A telephelyen belüli és kívüli (feltáró) úthálózat alacsony színvonala 16. Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból 17. A kombinált (extenzív-intenzív) termelési rendszerek jogi státusza a beruházási pályázatok elbírálása során nem tisztázott 18. Alternatív energia használatának hiánya
Külső tényezők (környezeti jellemzők) LEHETŐSÉGEK 1. Jó környezeti adottságok (ideértve a klimatikus, talaj és vízháztartási jellemzőket) 2. Az EU és Magyarország is jelentős nettó importőr a haltermékek piacán 3. Táplálkozási lánc alacsonyabb szintjén lévő (növényevő) fajok nagyobb részesedése az EU akvakultúra termelésében a fenntarthatóság szempontjából igényként jelenik meg a környezetvédelmi lobbi részéről 4. A közétkeztetésben növekvő igény az olcsó halfajokra (a tógazdasági haltermelésben a növényevők piaci lehetőségeit növelheti) VESZÉLYEK 1. Költségek árbevétel szintjét meghaladó növekedése 2. Olcsó import hal (ár-érték szempontjából a vásárlók előnyben részesítik) 3. A vízgazdálkodás területén a racionalizáció elmaradása, emiatt növekvő vízdíjak, a haltermelők növekvő kiszolgáltatottsága 4. Környezetvédelmi szabályozások (csővégi szennyvíz típusú szabályozás) várható további szigorodása 5. Természetvédelmi szempontú jogi korlátozások 6. Állategészségügyi veszélyek (pl. KHV) 7. Klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás (aszály, árvizek, belvizek) gyakoriságának növekedése 8. Horgászpiac csökkenő vásárló ereje 20
Külső tényezők (környezeti jellemzők) Belső tényezők (ágazati jellemzők) b) Precíziós halgazdálkodás Precíziós halgazd. SWOT 1. Segítik a célok elérését ERŐSSÉGEK 1. Léteznek jól kimunkált technológiák 2. A meglévő termelési infrastruktúra kapacitása a jelenlegi termelési volumennél nagyobb 3. K+F munkában jártas szakemberhálózat léte 4. A szektor szereplőire jellemző az innovatív szemlélet 5. Ágazati szervezettség LEHETŐSÉGEK 1. Egységes és magas színvonalú, ellenőrzött minőségű, egészséges haltermékek iránti kereslet növekedése az EU-ban és Magyarországon 2. Húsliszt használat engedélyezése a haltakarmányozásban 3. Elsősorban melegvízi fajok iparszerű termeléséhez kiváló környezeti adottságok (kiváló) geotermális háttér 4. Termálvíz használat jelenlegi jogi szabályozása inkább segíti az intenzív rendszerek kialakítását (másodlagos hasznosítás) Gátolják a célok elérését GYENGESÉGEK 1. Alacsony tőkeellátottság 2. Kevés a piacképes, bevezetett technológia 3. Iparszerű technológiák többnyire erősen környezetterhelők 4. Iparszerű termelés alacsony energetikai hatékonysága 5. Alternatív energia használatának hiánya 6. Haltápok alacsony felhasználási szintje 7. Megfelelő minőségű hazai előállítású halgyógyszerek hiánya 8. Megfelelő minőségű hazai előállítású haltakarmány hiánya VESZÉLYEK 1. Olcsó import hal (ár-érték szempontjából a vásárlók előnyben részesítik) 2. Tengeri halliszt használat korlátozása 3. Környezetvédelmi szabályozás szigorodása 4. Termelési költségek (takarmány, víz, energia) jelentős növekedése 5. A termálvíz használattal kapcsolatosan vannak jogi anomáliák 21
Belső tényezők (ágazati jellemzők) 2.2. TERMÉSZETESVÍZI HALGAZDÁLKODÁS Term. vízi halgazd. SWOT 1. Segítik a célok elérését ERŐSSÉGEK 1. Fogási módszerek nagy hagyománya és kidolgozottsága 2. A megfelelő színvonalú K+F szakember háttér biztosított 3. A természetes halközösség fenntartásához hozzájáruló technológiai elemek részben (egyes halfajok szaporítási módszere) kidolgozottak Gátolják a célok elérését GYENGESÉGEK 1. A természetesvízi horgászturizmus peremfeltételeinek biztosítása csak a jelenleginél magasabb színvonalú halgazdálkodási tevékenységgel valósítható meg 2. Tudományos megalapozottságú halgazdálkodáshoz szükséges tudásbázis hiányossága (biotika adatok hiánya, megfelelő pontosságú fogási adatok ill. azok gyűjtési rendszerének nem megfelelő színvonala, módszertani hiányosságok) 3. Halastavi termelésre alapozott természetesvízi (elsősorban folyóvízi) telepítések (ponty kihelyezés) nem teszik lehetővé a természetes halközösség szerkezet, valamint anyagforgalmi folyamatok fennmaradását 4. A kívánatos struktúrájú (minőségi és mennyiségi feltételek egyaránt) halközösség fenntartást biztosító technológiák infrastruktúra hátterének hiányai 5. Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból 6. Elavult eszközállmány 7. Alacsony hatékonyságú halvédelem 8. Kiegyenlítetlen és időszakosan bizonytalan árualap 9. Jogszabályi anomáliák 10. Halász-horgász ellentét 11. Több, a természetes halközösséget alkotó halfaj szaporítására, termelésére nincs kidolgozott módszer 22
Külső tényezők (környezeti jellemzők) LEHETŐSÉGEK 1. Kiváló vízrajzi adottságok 2. Horgászturisztikai potenciál kihasználása nem teljes 3. A fenntartó halászat szükségessége a kívánatos struktúrájú halállomány fenntartásához a romló környezeti feltételek mellett, bizonyos víztípusokban 4. Magas fajdiverzitás 5. Integrált hullámtéri halgazdálkodás környezeti feltételei adottak VESZÉLYEK 1. Degradált élőhelyek a szükséges struktúrájú természetes halállomány utánpótlást nem, vagy csak részlegesen képesek biztosítani 2. Több halfaj populációinak jelentős méretcsökkenése a túlhasználat miatt 3. Jelentős madárkár 4. Természetes vízhálózat összefüggő rendszer, a negatív hatások szétterjednek 5. Orvhorgászat-orvhalászat 6. Halastavi horgásztatás jelentős tömegeket vonz el a természetes vizekről, ezzel a természetes vizeken a fizetőképes kereslet csökken 7. Halászati, vízgazdálkodási, természetvédelmi és egyéb jogok szétválása nehézkessé teszi a szükséges élőhelyfejlesztési beruházásokra történő pályázást és/vagy a kivitelezést 8. Klímaváltozás következtében kialakuló száraz periódusok 9. Havária jellegű vízszennyezések 23
Külső tényezők (környezeti jellemzők) Belső tényezők (ágazati jellemzők) 2.3. HALFELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM a) Halfeldolgozás Halfeldolgo -zás SWOT 1. Segítik a célok elérését ERŐSSÉGEK 1. Bevezetett minőségbiztosítási rendszerek (HACCP, ISO) 2. Nyomon követhetőség tótól a kereskedelemig jó színvonalú 3. Jelentős mértékben termelői kézben lévő hazai termelésű halfeldolgozó üzemek 4. A létező késztermékek a hazai fogyasztók által elfogadottak LEHETŐSÉGEK 1. Feldolgozott, illetve konyhakész termékek iránti kereslet növekedése 2. Közétkeztetés növekvő gazdasági súlya 3. Ellátatlan területek (fehér foltok) a halértékesítésben 4. Új halfajok jobb és piacképesebb feldolgozhatósága 5. Élő hal árusításának állatjóléti korlátozottsága Gátolják a célok elérését GYENGESÉGEK 3. Alacsony technológiai színvonal 4. A tógazdasági haltermelésből származó diverz méretű és alakú halak feldolgozása technológiai szempontból nehézségekbe ütközik, a létező technológiák egyszerű átvétele nem nyújt optimális megoldást 5. Édesvízi halak jelenleg alacsony szinten feldolgozottak (jórészt csak halpucolás történik) 6. A tógazdaságban előállított, adott étkezési értékű halak a magasabb szintű feldolgozás hozzáadott költségeivel csak korlátozottan versenyképesek 7. Termelői integrácó hiánya. Ez tenné lehetővé a kisebb, hatékonyan és kis költséggel működtethető feldolgozók piaci versenyképességét 8. Élelmiszer technológus szakemberek hiánya 9. Műszaki képzettség hiánya VESZÉLYEK 1. Olcsó feldolgozott import termékek 2. Áruházláncok által végzett áruházi feldolgozás (versenyhátrány az eltérő szabályozás miatt) 3. A kisebb üzemek létesítésének ellehetetlenítése a létesítésre vonatkozó jogszabályok szigorúsága miatt (vágópontok hiánya!) 4. Kis volumen miatt nincs megfelelő technológiai tervezői és kivitelezői háttér 24
Külső tényezők (környezeti jellemzők) Belső tényezők (ágazati jellemzők) b) Kereskedelem és marketing Kereskedelem és Marketing SWOT 1. Segítik a célok elérését ERŐSSÉGEK 1. Kiépült kereskedelmi kapcsolatok 2. Megfelelő érdekképviseleti háttér a közösségi marketinghez 3. A meglévő technológia jó alapot nyújt az eredményes marketinghez ( tanyasi/házi termékek kedvező megítélése) LEHETŐSÉGEK 1. Meglévő export lehetőségek 2. Létező logisztikai háttér felhasználása egyes (pl. fagyasztott) haltermékek terjesztésében (elsősorban a kiskereskedelem irányába történő kisebb mennyiségek költséghatékony értékesítéséhez) 3. A halas marketing jól illeszthető más ágazatok által kialakított stratégiához (pl. baromfi, bor) 4. Új (modern) marketing eszközök jól illeszthetők a hal marketinghez (pl. közösségi média) 5. Édesvízi halfajok fogyasztása mélyen tradicionális jellegű (keresztény kultúrkörhöz kapcsolt) Gátolják a célok elérését GYENGESÉGEK 1. Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú kereskedelmi szerveződések 2. Megfelelő színvonalú szállítóeszközök hiánya 3. Marketing lehetőségek nagyfokú kihasználatlansága 4. Márkázás hiánya 5. Differenciált marketing stratégiákban rejlő lehetőség kihasználatlansága 6. Az ágazat nem használ marketing képzettségű szakembereket a marketinghez VESZÉLYEK 1. Alacsony érdekérvényesítési képesség az értékesítési láncban 2. A fogyasztókhoz nem legális úton (elsősorban a vendéglátó iparba) kerülő hal veszélyezteti a haltermékek piacát 3. Szálkás és/vagy iszap ízűnek tartott hazai termelésű halak negatív megítélése 25
Külső tényezők (környezeti jellemzők) Belső tényezők (ágazati jellemzők) 2.4. KUTATÁS-FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ ÉS OKTATÁS A HALGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN K+F+I+O SWOT 1. Segítik a célok elérését ERŐSSÉGEK 1. Jó strukturális háttér (önálló kutatóintézet, egyetemi tanszékek, kutatóbázisok) 2. Megfelelő szellemi potenciál rendelkezésre áll 3. Kiváló nemzetközi kapcsolatrendszer 4. Jó hazai oktatási-kutatási hálózat 5. Megfelelő, magas színvonalú felsőfokú képzés 6. Innovatív szemlélet megléte az intenzív (precíziós) szektorban, ami ösztönzi a K+F+I munkát és együttműködést a kutatással LEHETŐSÉGEK 1. Innovációs szükséglet megjelenése (szabályozások szigorodása, gazdasági kényszer) 2. Középszintű oktatás (újra)kialakításának, megerősítésének erős igénye 3. Intenzív rendszerek technológiai fejlődése nagyon gyors: ez teret kínál a további K+F munkához 4. Lehetőség a kutatás profitorientáltságának előremozdítására (spinn-off cégek terjedése) 5. A feldolgozóipari K+F+I-ben (a termékfejlesztésben) vannak más ágazatokban jól bevált eszközök, komoly szakemberek, a velük közös együttműködés ösztönzően hathat a K+F-re Gátolják a célok elérését GYENGESÉGEK 1. Meglévő infrastrukturális hiányosságok 2. Gyakorlatorientált tógazdasági pilotprojektek és félüzemi tesztek hiánya 3. A kutatás és a gyakorlat közötti kapcsolatot megteremtő tanácsadó társaságok hiánya 4. Az akvakultúra gépesítési K+F+I munka alacsony szintje, szakemberek hiánya 5. Feldolgozóipari, élelmiszer technológiai K+F+I alacsony szintje, szakemberek hiánya 6. Állatjóléti képzés hiánya (állatorvosok számára) VESZÉLYEK 1. A tógazdasági haltermelés alacsony K+F+I igénye 2. Költségvetési fenntartási források nem megfelelő szintje 3. Hazai K+F+I forrás permanens hiánya 4. Nagy költségvetésű nemzetközi projektek kevés konkrét eredményt adnak az ágazati fejlődéshez 26
2.5. ÁGAZATI HELYZETELEMZÉS A magyar halgazdálkodási ágazat legfontosabb feladata egészséges, kiváló minőségű hal és haltermék biztosítása a hazai és a külföldi fogyasztók számára. Mivel mindezt egy változó társadalmi és gazdasági környezetben, változó fogyasztói igények és piaci feltételek mellett kell megtennie, folyamatos változásra és fejlődésre van szükség. Célzott támogatással a halgazdálkodás hatékonyabban járulhat hozzá az egészséges életmód és tudatos táplálkozás, illetve az ökoturizmus és a környezetvédelem elterjedéséhez is, mindezek által pedig a vidéki régiók értékeinek megőrzéséhez és a helyi közösségek gazdasági stabilitásához. A KSH adatgyűjtése alapján az ágazat nemzetgazdasági jelentősége a teljes halgazdálkodási ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) által létrehozott bruttó hozzáadott értékét figyelembe véve 2011-ben 3,6 milliárd forint volt, ami a teljes nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 0,015%-át, a mezőgazdaság 0,34 százalékát, míg az állattenyésztés 2,4 százalékát adja. A megfelelő természeti erőforrásokat megújító halgazdálkodási technológia alkalmazása kiemelt jelentőséggel bír természetvédelmi, vízgazdálkodási és társadalmi szempontból egyaránt. Ugyanez mondható el a természetes vízi halgazdálkodásról is, amely megfelelő működése során, a jelenlegi degradálódott környezeti feltételek között alapvetően meghatározhatja a természetes vízi ökoszisztémák fenntartását. A tógazdálkodás és a természetes vízi halgazdálkodás tehát kiemelkedően fontos ágazatok, egyrészt a természeti környezetet formáló képességük a természeti értékek, különösen a vízi és vizes élőhelyek fenntartása, fejlesztése másrészt a vízgazdálkodásban betöltött feladatuk miatt. Mindezekhez kapcsolódik a magyar kultúra részét képező halászati hagyományok, tradíciók megőrzése is. Az ágazat küldetésének megfogalmazása alapján szembetűnik, hogy a halgazdálkodás feladatai, felelőssége jócskán túlmutatnak a szűken értelmezett gazdasági szempontokon, akár ágazati, akár nemzetgazdasági szinten vizsgálva azt. 2.5.1. Az akvakultúra szektor bemutatása Tógazdálkodás A magyar akvakultúra ágazat évi 14-16 ezer tonnás étkezésihal-termelésének 85-88 százaléka halastavakból származik, a maradék részt modern technológiákat alkalmazó haltermelő rendszerek adják. 2012-ben halastó művelési ágba mintegy 36,8 ezer hektár terület tartozott, amelyből mintegy 28,8 ezer hektár volt halastóterület, ebből az üzemelő halastavak 26,1 ezer hektárt tettek ki. A 2007-2013-as költségvetési időszak kiinduló éve, 2006 óta 225 hektár új halastó megépítésére és 1337 hektárnyi halastó felújítására került sor a Halászati Operatív Program beruházási támogatásának köszönhetően. Az Agrárgazdasági Kutató Intézethez beérkezett adatok alapján az üzemelő tavak területe 2006 óta összesen 2205 hektárral nőtt. Tógazdasági haltermelésünkben a döntően alkalmazott extenzív és fél-intenzív termelési technológiák kerülnek előtérbe, az agro-kemizálásnak és az energiaigényes inputoknak kevés szerep jut, a termelési folyamatok csak kis részben vannak gépesítve, így a termelés kifejezetten környezetbarát módon történik. A termeléshez felhasznált felszíni vízkészletek a 27
termelési folyamat során nem szennyeződnek, az alacsony tápanyag-bevitelnek köszönhetően az elfolyó víz minőségi paraméterei nem rosszabbak, mint a feltöltő vízé, hiszen a gabonára alapozott tápanyagbevitel szintje alacsony. Magyarországon az utóbbi években jelentős változás az alkalmazott tógazdálkodási technológiában nem történt, bár néhány tógazdaságban bevezetésre kerültek olyan technológiai elemek, amelyek a termelési intenzitást növelik - több gazdaságban előtérbe került a teljes értékű tápok használata, néhány gazdaságnál kombinált technológiákat alkalmaznak, és az új hozamnövelő vízkezelési eljárások is terjednek. Precíziós haltermelő rendszerek 2012-ben Magyarországon 15 telephelyen foglalkoztak magas termelési intenzitású, kontrollált körülményeket biztosító haltermeléssel, esetenként több halfajt is termelve egyazon telephelyen. Fajonkénti és rendszerenkénti bontásban kategorizálva: 5 telephelyen pisztrángot tenyésztenek hidegvízi átfolyóvizes, ill. recirkulációs rendszerben, felszíni vízátfolyásra alapozva; 4 telephelyen afrikai harcsát meleg átfolyóvizes rendszerben, a felszín alatti vízkészletre alapozva; 6 telephelyen tokféléket nevelnek meleg átfolyóvizes, ill. recirkulációs rendszerben, a felszín alatti vízkészletre alapozva; 1 telephelyen barramundit termelnek recirkulációs rendszerben, a felszín alatti vízkészletre alapozva; 1 telephelyen lesőharcsát tenyésztenek bányatóban, ketreces rendszerben; 1 telephelyen pedig pontyot tenyésztenek ketreces rendszerben. A 2007-2013 közötti Halászati Operatív Programnak köszönhetően új üzemek létesítésével a kapacitások összességében bővültek az elmúlt években. A precíziós termelési rendszerek esetében különösen a geotermikus energiára alapozott üzemek fejlesztését kell kiemelni, annak ellenére, hogy a geotermikus energia halászati hasznosításának legnagyobb akadálya jelenleg az igen magas víz- és vízkezelési költség. A hazai akvakultúra fajonkénti összetétele A haltermelést a tógazdasági ágazat dominanciájának megfelelően a pontyfélék túlsúlya (80-85%) jellemzi, az afrikai harcsa elmúlt évekbeli sikertörténetének köszönhetően azonban precíziós haltermelésünk némileg árnyalja ezt az egyoldalúságot. Az évi 2 000 tonnás afrikaiharcsa-termeléssel Magyarország Európa második legnagyobb afrikaiharcsa-termelője Hollandia után. A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty. Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre állnak a különböző élőhelyi adottságokhoz és termelési célokhoz adaptált, államilag elismert pontyfajták. Ezek a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai erőforrását alkotják, amelynek megóvásáról a jövőben is gondoskodni kell. 2.5.2. Természetes vízi halgazdálkodás Magyarországon a természetes vízi halgazdálkodással hasznosított vizek kiterjedése 2012-ben 141 237 hektár volt. A halászati vízterületek száma és kiterjedése növekedett az elmúlt öt év során. 28