TAKARMÁNYOZÁSSAL ÉS HÚSMINİSÉGGEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN ( )

TAKARMÁNYOZÁSSAL ÉS HÚSMINİSÉGGEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI EREDMÉNYEK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN (2008-2012) MATICS ZS. 1, DALLE ZOTTE A. 2, KOVÁCS M. 1, RADNAI I. 1, GERENCSÉR ZS. 1, SZABÓ A. 1, NAGY I. 1, BIRÓ-NÉMETH E. 1, METZGER SZ. 1, SZÍN M. 3, SZENDRİ ZS. 1 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. 2 Department of Animal Medicine, Production and Health, University of Padova, Agripolis, 35020 Legnaro (PD) Italy 3 Olivia Kft, 6050 Lajosmizse, Mizse 94. E-mail: matics.zsolt@ke.hu ABSTRACT: Experimental results in the field of nutrition and carcass traits of rabbits at Kaposvár University between 2008 and 2012 In this paper we summarize the results of experiment carried out during the last five years. Exp. 1. The aim of the experiment was to study the influence of feeding medicated or non-medicated diets followed by a feed restriction after weaning on the productive and carcass traits of growing rabbits. Half of the rabbits was fed non-medicated (NOMED), while the other half was fed medicated diet (MED) between 4 and 9 weeks of age then they consumed non-medicated diet afterwards. Within both diet groups, half of the rabbits was fed ad libitum (ADLIB), while the other half restricted (RESTR). In the latter group rabbits were allowed to consume for 9, 10, 12 or 14 hours between 4-5, 5-6, 6-7 or 7-8 weeks of age, respectively, then, they were fed ad libitum afterwards. The feed intake was 26.7, 18.3 (P<0.001) and 5.3% (P=0.059) lower in the RESTR group at the ages of 4-5, 5-6 and 6-7 weeks, respectively. After 7 weeks of age no difference was found between groups. Body weight gain of RESTR rabbits was 20.9 (P<0.001) and 8.5% (P=0.039) lower at the ages of 4-5 and 5-6 weeks, resp., while between 6 and 8 weeks of age it slightly increased. Body weight of RESTR rabbits was 9.2% lower at 5 weeks of age compared to ADLIB group (871 vs. 959 g) but this was partly compensated at the end of the experiment (2737 vs. 2799 g, P=0.056). Feed conversion of RESTR group was better compared to ADLIB rabbits (2.57 vs. 2.64, P=0.01). No significant difference was found in the mortality (1 vs. 3.6%). Dressing out percentage (59.4 vs. 58.6%, P<0.001) and the proportion of hind part (19.2 vs. 18.8%), of hind legs (18.3 vs. 18.0%) and that of the m. Longissimus dorsi (7.1 vs. 6.8%) to the body weight were higher in ADLIB rabbits. No difference was found in the proportion of perirenal fat. Production and mortality of MED and NOMED groups were similar; however, the feed intake and the body weight gain of MED rabbits decreased during the transition from MED to NOMED diet at 9 weeks of age. Exp. 2. The objective of the study was to evaluate the effects of time of changing the breeding diet to fattening pellet on the production of does and growing rabbits. In the first group the does and their kits received breeding pellet till weaning (TT group; n=60). In the second group the breeding pellet was replaced by growing pellet at the 21st day of lactation (TN group; n=59). The rabbits were fed both pellet types ad libitum. The kits were weaned at the age of 35 days. No significant differences were observed for kindling rate, litter size and litter weight. The changing of the pellet affected the body weight of the rabbit does at the 35th day of lactation (-80g, P=0.016, TN<TT), the individual and litter weight of the kits at the 35th day of age (-326g, P=0.001; -42 g, P<0.001, TN<TT) and the condition of the does after parturition. For the growing rabbits the weight differences that were observed at weaning remained until the end of the growing period (11 weeks of age: +91g, P=0.033 in favour of TT group). No significant differences were observed for feed consumption and for feed conversion ratio. Based on the results, feeding the rabbits with breeding pellet until weaning was favourable. Exp. 3. The objective of the experiment was to analyze the production and carcass traits of growing rabbits fed by medicament free or by supplemented (with coccidiostatic, or with 3 different tannin levels) pellet. From the age of 18 days the rabbits were fed by medicament free pellet supplemented by coccidiostaticum (Cc), or by tannin (400g/100kg: T400). At weaning (35 days of age) within both groups 5 sub-groups were formed: medicament free (CO), and supplemented pellet containing coccidiostaticum (Cc), or different levels of tannin (Farmatan) (T200, T400 and T600). At weaning the body weight of the Cc rabbits was significantly higher than that of the T400 rabbits. Except for this finding the fed pellet type did not influence the growing rabbits production. The pellet type fed prior to weaning significantly affected the perirenal fat weight (Cc = 28.9 and T400 = 26.3 g; P<0.05). The rabbits fed by tannin supplemented pellet after weaning had a higher mid part ratio (P = 0.1). The mortality rate was low in all groups. It can be concluded that no positive effect can be expected when the rabbits are healthy and the housing conditions and the feed compositions are adequate. Exp. 4. The aim of the experiment was to analyse, how additional dietary linseed oil, vitamin E and selenium affects production and slaughter characteristics and meat quality of growing rabbits. The basal diet (A) contained 69

3% sunflower oil, while in the experimental feed (K) sunflower oil was changed to 3% linseed oil. The vitamin E and selenium content of the two diets was 60 vs. 260 mg/kg and 0.10 vs. 0.46 mg/kg, resp. Rabbits were fed the A diet from the age of 18 days. One group was fed with the A diet until 11 weeks of age, while the experimental groups were fed the K diets for 1, 2, 3 and 4 weeks before the slaughter (K1, K2, K3 and K4 groups). The production performance was identical in all groups. The dressing out percentage was the lowest in the K1 group (61.7%), while it was significantly higher (P<0.05) in the K2 and K3 groups (62.8 and 62.7%). The proportion of the mid part was the lowest in the K1 group and the highest in the K3 (31.3 vs. 32.0%, P<0.05). The proportion of the hind part was the highest in the K1 group (P<0.05) and the lowest in the K2, K3 and K4 groups (38.8 vs. 37.3; 37.2 and 37.1%). The proportion of the fore part and that of the perirenal fat was identical in all groups. It was concluded that additional dietary linseed oil, vitamin E and selenium has no or only a slight effect on the production and slaughter characteristics. Exp. 5. The objective of the study was to evaluate the effect of supplementation and the length of the supplementation) of the growing rabbits diet by Spirulina or/and Thyme on the growing rabbits production. At weaning the rabbits were randomly sorted to 7 groups (42 rabbits/group). Rabbits of the control group (C) received a pellet throughout the experiment (5-11 weeks of age) without any supplementation. In the other groups the pellet was completed by 5% Spirulina (S), or 3% Thyme (T) or by both (ST) for the whole (5-11 wk; groups: S-S, T-T, ST-ST), or for end of the growing period (8-11 wk; groups: C-S, C-T, C-ST). Supplementing the diet by Spirulina or/and Thyme had no effect on the rabbits weight gain, body weight, feed consumption, morbidity and mortality. Significant differences were only found for feed conversion ratio (8-11, 5-11 weeks) of the C-T and C-C groups to the advantage of the C-T rabbits (P<0.05). The carcass traits of different groups did not differ significantly. Based on the results the feed supplements applied separately or jointly had no substantial effect on the growing rabbits production and health status. Keywords: rabbit, feed restriction, tannin, spirulina, thyme, functional food BEVEZETÉS A nyúltenyésztésben nagy problémát jelentenek a választás utáni megbetegedések és elhullások, melyeknek összetett okai vannak (tartási, takarmányozási, higiéniai stb.). Végeredményben mindig a bélflóra egyensúlya borul fel és a fertızı ágensek kerülnek fölénybe. A kiesések kiküszöbölésére, illetve megelızésére a gyakorlatban korábban a gyógyszeres kezeléseket használták. Ma már a francia nyúltelepek 95%-án takarmánykorlátozást alkalmaznak, egyrészt az emésztırendszeri problémák megelızésére, másrészt a takarmányozási költségek csökkentése érdekében. Az újabb kutatásokban a gyógyszerek kiváltására különbözı természetes takarmánykiegészítıket (tannin, prebiotikumok, probiotikumok, növényi kivonatok, enzimek, stb.) próbálnak ki, melyek hatása sok esetben nem egyértelmő. A más állatfajoknál eredményesen alkalmazott szerek a nyúlnál a vakbélemésztésnek és a cékotrófiának köszönhetıen gyakran hatástalanok. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a takarmányozással kapcsolatos kutatásokban az ún. funkcionális élelmiszerek elıállítása. A cél, hogy a takarmányban felhasznált kiegészítıkkel növeljék a húsban bizonyos hasznos összetevık mennyiségét és/vagy arányát. Ezzel a módszerrel értékesebb hús állítható elı, amit az egészséges táplálkozás iránt elkötelezett fogyasztók magasabb árral hajlandók honorálni. Az elıadásban a Kaposvári Egyetemen 2008-2012. idıszakban végzett ilyen irányú vizsgálatok eredményeit foglaljuk össze. AZ ELVÁLASZTÁS UTÁNI TAKARMÁNYKORLÁTOZÁS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA A növendéknyulak takarmánykorlátozásának kettıs elınye lehet. Egyrészt megfelelı szintő és idıtartamú takarmánykorlátozás esetén, azonos hizlalás végi testsúly mellett, csökkenthetı a takarmányfogyasztás, másrészt az elválasztás utáni idıszakban megelızhetık az 70

emésztıszervi megbetegedések. Újabb vizsgálatokban csak az elválasztást követı idıszakban korlátozták a takarmányfogyasztást és - a testsúlybeli lemaradás kompenzálása érdekében - a hizlalás befejezı szakaszában ad libitum ehettek az állatok. Kísérletünk célja annak vizsgálata, hogy az elválasztás utáni erısebb, majd gyengébb takarmánykorlátozás utáni ad libitum takarmányozás, hogyan hat a növendéknyulak termelésére és vágási tulajdonságaira, attól függıen, hogy gyógyszeres vagy anélküli tápot fogyasztottak. A kísérletetben a négy hetesen választott nyulak fele medikált, másik fele gyógyszer nélküli tápot fogyasztott. Mindkét tápon belül a nyulak felét ad libitum takarmányoztuk (ADLIB), a másik felénél a napi evési idıt 4-5, 5-6, 6-7 és 7-8 hét között 9, 10, 12 és 14 órára korlátoztuk (KORL). Ezt követıen ezek a nyulak is napi 24 órán át ehettek. A termelési eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. A nyulak termelési mutatóiban nem volt különbség attól függıen, hogy gyógyszeres, vagy gyógyszer nélküli takarmányt fogyasztottak, vagyis megfelelı tartási és higiéniai feltételek mellett, egészséges állománnyal, gyógyszer kiegészítés nélkül is jó termelési eredményeket lehet elérni. A teljes hizlalási idı alatt (5-11. hét) a KORL csoport átlagos takarmányfogyasztása szignifikánsan kevesebb volt. A KORL csoportban az ad libitum etetésre való áttérés után jobb súlygyarapodás volt megfigyelhetı, mint az ADLIB csoportban. A teljes nevelési idıszak alatt (5-11. hét) így is szignifikáns különbség volt a két csoport súlygyarapodása között. A KORL csoport testsúlya végig elmaradt az ADLIB nyulakétól. Bár az egész nevelési idıszak alatt csökkent a két csoport közötti eltérés, de 11 hetes korra sem történt meg a teljes kompenzálás. 1. táblázat: A gyógyszeres (MED) és anélküli (NOMED), illetve a korlátozott és az ad libitum takarmányozás hatása a növendéknyulak termelésére Table 1: Effect of medication and restricted feeding on productive traits Táp (Pellet) Tak. mód. (Feed intake) Hatás (Effect) Életkor, hét (Age, weeks) Korlátozott SE Táp Tak. mód. MED NOMED ad libitum Interakcio (Restricted) (Pellet) (Feeding) n 108 106 102 112 Takarmányfogyasztás, g/nap (Feed intake, g/day) 5-11. 116 118 120 114 0,91 0,491 <0,001 0,816 Súlygyarapodás, g/nap (Weight gain, g/day) 5-11. 44,4 45,40 45,6 44,2 0,28 0,062 0,016 0,507 Testsúly, g (Body weight, g) 11. 2740 2794 2799 2737 16,2 0,094 0,056 0,638 Takarmányértékesítés (Feed conversion) 5-11. 2,62 2,59 2,64 2,57 0,01 0,129 0,010 0,414 Elhullás, % (Mortality, %) 5-11. 1,9 2,8 1,0 3,6 NS NS Takarmányértékesítésben a KORL csoport ért el szignifikánsan jobb eredményt. Az elhullást sem a takarmánykorlátozás, sem a táp nem befolyásolta szignifikánsan. Az ADLIB csoportnak volt szignifikánsan jobb a vágási kitermelése, nagyobb a hátulsó rész és a hosszú hátizom testsúlyhoz viszonyított aránya. Ugyanakkor a vese körüli zsír testsúlyhoz viszonyított aránya megegyezett. Az eredmények alapján úgy tőnk, hogy választás 71

utáni takarmánykorlátozás elsısorban azoknak a szöveteknek a növekedését korlátozza, amelyek ebben az idıszakban növekednek intenzíven. A MED csoportban szignifikánsan jobb vágási kitermelést kaptunk. A testsúlyhoz viszonyítva a karkasz elülsı és hátulsó része és a hosszú hátizom szintén a MED nyulakban volt nagyobb. Az eredmények alapján megállapítható, hogy jó takarmány etetése esetén sem a medikáció, sem a takarmánykorlátozás nem csökkenti az elhullást. A takarmánykorlátozás hatása független volt attól, hogy a nyulak gyógyszeres vagy anélküli tápot kaptak. A napi evési idı korlátozása alkalmas módszer lehet a takarmányfogyasztás csökkentésére és a takarmányértékesítés javítására. A kísérletben a növekedés-kompenzáció majdnem teljes volt. A vágási eredmények szempontjából figyelmeztetı a vágási kitermelés romlása és a húsbeépülés csökkenése. MATICS ZS, DALLE ZOTTE A, RADNAI I, KOVÁCS M, METZGER SZ, SZENDRİ ZS, 2008. Az elválasztás utáni takarmánykorlátozás hatása a növendéknyulak termelésére és vágási tulajdonságaira. 20. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2008.05.21. pp. 109-113. MATICS ZS, DALLE ZOTTE A, RADNAI I, KOVÁCS M, METZGER SZ, SZENDRİ ZS, 2008. Effect of restricted feeding after weaning on the productive and carcass traits of growing rabbits. 9th World Rabbit Congress Verona, Italy, 2008.06.10-2008.06.13. pp. 741-745. A TENYÉSZRİL NÖVENDÉK TAKARMÁNYRA TÖRTÉNİ ÁTÁLLÁS IDİPONTJÁNAK HATÁSA A NYULAK TERMELÉSÉRE Az intenzív nyúltelepeken az anyanyulak és ivadékaik választásig ugyanazt a tápot kapják. Az anya- és a szopósnyulak táplálóanyag-szükséglete azonban különbözik. A kísérletben azt vizsgáltuk, miként alakul az anyanyúl és az ivadékaik termelése, ha választásig tenyésztápot kapnak (TT), vagy ha 3 hetes kortól hízónyúl-tápot etetünk velük (TN). Választás után mindkét csoport hízónyúl-tápot evett. Mindkét táp ad libitum állt a nyulak rendelkezésére. Az anyanyulak termelési eredményeit a 2. táblázat tartalmazza. A laktáció 35. napján a TT csoport anyanyulai szignifikánsan nagyobb súlyt értek el, mint a TN csoportbeliek. A 35 napos alom- és egyedi súly a TT csoportban szignifikánsan nagyobbnak bizonyult, mint a TN nyulaké. A két csoport takarmányfogyasztása nem különbözött egymástól. A fialt anyai csoportban a TOBEC vizsgálat során mért E-érték a TN csoportban szignifikánsan nagyobb volt. TOBEC vizsgálattal a teljes test elektromos vezetıképességét mérjük. Azokban az egyedekben kapnak kisebb E-értéket, amelyeknek alacsonyabb a víz-, fordítva, nagyobb a zsírtartalma, vagyis a TT anyák jobb kondícióban voltak. Testsúlyban a választáskor meglévı különbség (TT: 1035g, TN: 981g, P=0,008) a nevelési idıszak végéig megmaradt (11 hetes korban TT:2828g, TN: 2737g, P=0,033). A többi termelési tulajdonság nem különbözött. Saját és az irodalomban közölt eredmények alapján megállapítottuk, hogy a tenyész- és a növendéknyulaknál is jobb termelési eredmények elérésére számíthatunk, ha a nyulak választásig tenyésztápot kapnak. 72

2. táblázat: A takarmányozási mód hatása az anyanyulak termelésére Table 2: Effect of the feeding regime on the production of rabbit does Takarmány (Pellet) TT TN Tulajdonság (Traits) SE P Átlag Átlag n n (Mean) (Mean) Termékenyítés/fialás (AI/kindling) 148 1,18 163 1,17 0,02 0,957 Anyanyulak testsúlya, g (Body weight of does, g) fialáskor (at kindling) 205 4154 221 4121 18,0 0,234 laktáció 35. napján (at 35d) 204 4610 220 4530 17,5 0,016 Alomsúly, g (Litter weight, g) 35 napos (at 35d) 204 8160 220 7834 69,2 0,001 Elhullás, % (Mortality, %) 0-21. nap között (0-21d) 3,20 4,02 0,216 21-35. nap között (21-35d) 1,22 0,49 0,144 TOBEC érték, E# (TOBEC value, E) Fialt anyák (Kindled) 108 1922 111 1957 24,3 0,024 Takarmányfogyasztás, g/nap (Feed intake, g/d) 1-21. nap között (0-21d) 206 413 221 414 2,84 0,805 21-35. nap között (21-35d) 205 683 220 668 4,40 0,069 TT: breeding pellet until weaning, TN: breeding pellet until 21d of age, growing pellet after 21d of age GERENCSÉR ZS, MATICS ZS, NAGY I, BIRÓNÉ NÉMETH E, SZENDRİ ZS, 2009. A tenyészrıl növendék takarmányra történı átállás idıpontjának hatása a nyulak termelésére. 21. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2009.05.27. pp. 51-55. GERENCSÉR ZS, MATICS ZS, NAGY I, BIRÓ-NÉMETH E, SZENDRİ ZS, 2009. Effect of time of feed change from maternal to growing pellet. 16. Arbeitstagung über Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere. Celle, Németország, 2009.05.13-2009.05.14. pp. 183-190. KÜLÖNBÖZİ DÓZISBAN TANNINT TARTALMAZÓ TAKARMÁNY HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA A nyúltenyésztésben az egyik legnagyobb problémát az emésztıszervi megbetegedés és az emiatt megemelkedı elhullás okozza. Megelızésének és kezelésének két általánosan használt módja a gyógyszerezés, vagy a természetes alapú hatóanyagok használata. A tannint (Farmatan) a szelídgesztenye (Castanea sativa) kéreg nélküli fájából vonják ki, házinyúlon végzett kísérletek eredményei alapján, bár pozitív hatása nem egyértelmő, érdemesnek tartottuk kipróbálását. A kísérlet célja - a már anya alatt elkezdett etetési kísérlettel - a kezelés nélküli, a kokcidiosztatikumot vagy a tannint három dózisban tartalmazó takarmányon felnevelt növendéknyulak termelési és vágási tulajdonságainak összehasonlítása. 73

A kísérlet felépítését az alábbi ábra mutatja: 25. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2013. CO = kokcidiosztatikum és tannin nélküli táp Cc = 0,5% Robenidint tartalmazó táp T200 = 200g/100kg tannint tartalmazó táp T400 = 400g/100kg tannint tartalmazó táp T600 = 600g/100kg tannint tartalmazó táp A termelési eredményeket a 3. táblázatban foglaltuk össze. 3. táblázat: A kokcidiosztatikummal vagy tanninnal kiegészített tápot fogyasztó növendéknyulak termelése Table 3: Effect of diets supplemented with coccidiostaticum or tannin on performance of growing rabbits Választás elıtti táp (Before weaning) BW Választás utáni táp (After weaning) AW Hatások (Effects) Tulajdonság (Traits) SE Cc T400 CO Cc T200 T400 T600 n (kísérlet elején) 180 180 72 72 72 72 72 BW AW Interakció 5 hetes súly, g (BW at 5wk) 974 940 961 958 949 963 963 6,1 0,005 0,947 0,779 Súlygyarapodás (5-11. hét), g/nap (AWG /5-11wk/) 49,0 49,1 49,4 48,8 48,8 48,9 49,4 0,35 0,898 0,955 0,582 11 hetes súly, g (BW at 11wk) Tak.fogy. (5-11. hét), g/nap (FI /5-11wk/) Tak. ért. (5-11. hét) (FCR /5-11wk/) Elhullás (5-11. hét), % (Mortality /5-11wk/) 3033 3004 3037 3006 3002 3020 3029 15,7 0,341 0,933 0,647 151 152 152 151 151 152 150 1,0 0,748 0,953 0,343 3,09 3,10 3,09 3,11 3,11 3,12 3,04 0,02 0,781 0,626 0,187 3,5 4,1 5,9 0 5,9 1,4 5,9-0,778 0,196 - A választás elıtti takarmányozás (Cc vs. T400) szignifikánsan befolyásolta a nyulak 5 hetes kori testsúlyát, a kokcidiosztatikumos csoport ért el 3,6%-kal jobb eredményt. A két csoport közötti különbség 11 hetes korig megmaradt, de ez már nem volt szignifikáns. Az elválasztás után etetett öt különbözı táp nem befolyásolta sem a növendéknyulak termelését és az elhullást (ami minden csoportban alacsony volt), sem a vágási tulajdonságokat). Az irodalmi adatok és saját kísérletünk eredményeinek összevetése alapján megállapítható, hogy a tannin kiegészítés elsısorban azokban az esetekben hoz pozitív eredményt, amikor magas az elhullás, vagyis ha az állomány egészségi állapotával, vagy a tartási körülményekkel gond van. Kísérletünkben a kokcidiosztatikumot sem tartalmazó csoportban is csak 5,9% volt a mortalitás, vagyis ha az állomány egészséges, a tartási körülmények és a takarmányozás jó, sem a kokcidiosztatikum, sem a tannin pozitív hatása nem jelentkezik. 74

DALLE ZOTTE A, MATICS ZS, GERENCSÉR ZS, NAGY I, RADNAI I, ANGYAL P, SZENDRİ ZS, 2009. Különbözı dózisban tannint tartalmazó takarmány hatása a növendéknyulak termelésére és vágási tulajdonságaira. 21. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 2009.05.27 pp. 79-83. DALLE ZOTTE A, BALZAN S, NOVELLI E, BOHATIR P, MATICS ZS, SZENDRİ ZS, 2010. Effect of the feeding supplementation with chestnut hydrolysable tannin on the colour and oxidative stability of rabbit meat. 56th International Congress of Meat Science and Technology. Jeju, Dél-Korea, 2010.08.15-2010.08.20. DALLE ZOTTE A, MATICS ZS, BOHATIR P, SARTORI A, GERENCSÉR ZS, SZENDRİ ZS, 2012. Effect of dietary supplementation of chestnut hydrolysable tannin on digestive efficiency, growth performance and meat quality in growing rabbits. 10th World Rabbit Congress. Sharm El Sheikh, Egyiptom, 2012.09.03-2012.09.06. A LENMAGOLAJ, E-VITAMIN ÉS SZELÉN KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSI ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA ÉS A HÚSMINİSÉGRE Napjainkban növekvı érdeklıdés tapasztalható az ún. funkcionális élelmiszerek iránt. Ezek részben olyan termékek, amelyek elıállítása során takarmányozással próbálják a hús kémiai összetételét, táplálkozási értékét javítani. Az esszenciális zsírsavak, a megfelelı E-vitamin és szelén ellátottság nélkülözhetetlen az emberek szervezetének harmonikus mőködéséhez. Kísérletünkben a növendéknyulakkal a hízlalás befejezı szakaszában (1, 2, 3 vagy 4 hétig) lenmagolajjal, E-vitaminnal és szelénnel kiegészített takarmányt etettünk, annak érdekében, hogy az ideális etetési idıt meghatározva, a funkcionális élelmiszerekkel szembeni elvárásnak megfelelı nyúlhúst állítsunk elı. A kísérlet felépítését az alábbi ábra mutatja: A csoport (Group) A K1 csoport (Group) A K K2 csoport (Group) A K K3 csoport (Group) A K K4 csoport (Group) A K 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Életkor, hét (Age, weeks) A = alaptakarmány (Basic pellet), K = kísérleti takarmány: lenmagolajjal, E-vitaminnal és szelénnel kiegészítve (Experimental diet supplemented with linseed oil, vitamin E and selenium) Az A takarmány (nyersfehérje: 15,7%; nyersrost: 16,8%) napraforgóolaj, szelén és E-vitamin tartalma sorrendben 3%, 1 mg/kg és 60 mg/kg volt, gyógyszerként csak 0,5% Robenidint tartalmazott. A K takarmányban a napraforgóolajat lenmagolajjal (3%) helyettesítettük, és a kiegészítés után a szelén- és az E-vitamin tartalom 0,46 mg/kg és 260 mg/kg volt. Egyik termelési tulajdonság esetében sem kaptunk különbséget, az elhullás viszont az A (13,4%) és a K3 (11,1%) csoportban szignifikánsan több volt, mint a K1 (0%) nyulak között. A meleg karkasz alapján számított vágási kitermelés a K2 és a K3 csoportban szignifikánsan jobb volt, mint a K1 nyulakban. A középsı rész a K3 csoportban volt a legnagyobb, és a K1 nyulakban a legkisebb. A hátulsó rész viszont a K1 nyulakban szignifikánsan nagyobb volt, mint a K2, K3 és a K4 csoportban. 75

A húsminták fıbb vizsgálati eredményei a 4. táblázatban láthatók. A kezelés nem befolyásolta sem a comb, sem a hosszú hátizom összes telített- (SFA), egyszeresen telítetlen- (MUFA) és többszörösen telítetlen (PUFA) zsírsav arányát. Mindkét húsmintában a kiegészített takarmány etetési idıtartamának növelésével, egyértelmő csökkenés figyelhetı meg az omega-6, illetve növekedés az omega-3 zsírsavaknál. Ezzel összefüggésben, már 1 hétig történı etetés esetén is szignifikánsan javult az n-6/n-3 arány, hosszabb ideig tartó etetés esetén az arány további csökkenése figyelhetı meg. A húsminták E-vitamin tartalmának változásában nem figyelhetı meg egyértelmő tendencia. A kísérleti táp etetési idıtartamának növelésével a hús szeléntartalma szignifikánsan nıtt. 4. táblázat: A húsminták zsírsav összetétele, E-vitamin és szelén tartalma Table 4: Ratio of fatty acids, selenium and vitamin E content of the meat samples Csoportok (Groups) C 1S 2S 3S 4S SE P Combhús (Hind leg meat) SFA 29.50 28.55 29.15 28.76 29.21 0.179 0.479 MUFA 22.11 22.38 22.48 21.76 21.39 0.248 0.629 PUFA 48.38 49.07 48.37 49.48 49.41 0.330 0.723 n-6 45.31 d 42.19 cd 39.34 bc 37.54 b 34.21 a 0.646 <0.001 n-3 3.075 a 6.876 b 9.022 c 11.940 d 15.204 e 0.617 <0.001 n-6/n-3 14.79 d 6.37 c 4.49 b 3.20 a 2.27 a 0.654 <0.001 Vitamin E 28,81 b 28,12 b 27,24 ab 18,72 a 24,70 ab 1,06 0,012 Szelén (Se) 64,5 a 89,1 b 101,9 bc 115,2 cd 126 d 3,47 <0,001 Hosszú hátizom (m, longissimus dorsi) SFA 32.39 32.24 31.82 31.53 31.29 0.199 0.366 MUFA 21.69 22.12 22.94 21.66 21.63 0.219 0.271 PUFA 45.91 45.65 45.24 46.82 47.09 0.331 0.349 n-6 42.77 c 39.13 b 36.39 ab 34.76 a 33.05 a 0.617 <0.001 n-3 3.145 a 6.516 b 8.852 c 12.062 d 14.032 e 0.564 <0.001 n-6/n-3 13.59 e 6.01 d 4.16 c 2.94 b 2.37 a 0.587 <0.001 Vitamin E 19,69 db 16,47 a 23,30 bc 25,30 c 25,85 c 0,76 <0,001 Szelén (Se) 73,1 a 99,6 b 105,1 b 113,4 b 147,4 c 4,01 <0,001 a, b, c, d A csoportok közötti különbség P<0,05 szinten szignifikáns. (Means in a row with different superscripts were significantly different; P< 0,05) Kísérleti eredményeink és az irodalmi adatok elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a lenmagolaj, E-vitamin és szelén kiegészítés nem, vagy alig befolyásolja a termelési és a vágási tulajdonságokat, viszont javítja a nyúlhús, mint funkcionális élelmiszer értékét. A kívánt hatás eléréséhez 2-3 hetes etetési idı elegendı. MATICS ZS, GERENCSÉR ZS, SZABÓ A, FÉBEL H, SZIN M, RADNAI I, SZENDRİ ZS, 2012. Lenmagolajjal, E- vitaminnal és szelénnel kiegészített takarmány hatása a nyúlhús minıségére. 24. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 2012.05.30. pp. 33-38. SZENDRİ ZS, SZABÓ A, SZÍN M, GERENCSÉR ZS, RADNAI I, MATICS ZS 2010. A lenmagolaj, E-vitamin és szelén kiegészítés hatása a növendéknyulak termelési és vágási tulajdonságaira. 22. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 2010.05.26. pp. 103-107. MATICS ZS, GERENCSÉR ZS, SZABÓ A, FÉBEL H, SZÍN M, RADNAI I, SZENDRİ ZS, 2012. Effect of supplementation of linseed oil, vitamin E and selenium in diet on meat quality of growing rabbits. 10th World Rabbit Congress. Sharm El Sheikh, Egyiptom, 2012.09.03-2012.09.06. pp. 967-971. 76

SPIRULINÁVAL (Arthrospira platensis) ÉS/VAGY KAKUKKFŐVEL (Thymus vulgaris L.) KIEGÉSZÍTETT TAKARMÁNY ETETÉSÉNEK HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA A spirulina (Arthrospira platensis) kék-zöld mikroalga gazdag fehérjében, vitaminokban, esszenciális amino- és zsírsavakban, ásványi-, valamint antioxidáns hatású anyagokban. A kakukkfő (Thymus vulgaris L.) gazdag esszenciális olajokban, melyeknek antioxidáns tulajdonsága és antimikrobiális aktivitása jól ismert. Kísérletünkben vizsgáltuk, hogy a spirulinával (5%), kakukkfővel (3%) vagy mindkettıvel kiegészített takarmány és azok etetésének idıtartama (5-11. hét vagy 8-11. hét között) milyen hatással van a növendéknyulak termelésére, morbiditására és elhullására. A takarmányok semmilyen gyógyszert nem tartalmaztak. A kísérlet felépítését az alábbi ábra mutatja: C-C C-S C-T C-ST S-S T-T ST-ST Spirulina (S) Kakukkfő (T) Sp.+Kak.fő (ST) Spirulina (S) Kakukkfő (T) Spirulina+Kakukkfő (ST) 3 5 8 11 Életkor, hét választás (weaning) (Age, weeks) A spirulina és a kakukkfő kiegészítés külön-külön és együtt egyetlen életkorban sem volt hatással a nyulak testsúlyára, súlygyarapodására és takarmányfogyasztására. Az 5-11. hét közötti takarmányértékesítés csak a C-T csoportban volt szignifikánsan jobb (3,39), mint a kontroll (C-C; 3,54) nyulakban. A hetenként végzett hasmenés vizsgálat (morbiditás) eredményei alapján megállapítható, hogy a teljes (5-11. hét) hízlalási periódus alatt egyik csoportban sem volt magas a hasmenéses egyedek aránya (4,8% és 14,3% között). Egyetlen vágási tulajdonságban sem volt különbség a csoportok között. Mivel kísérletünkben a kontroll, gyógyszer kiegészítés nélküli (még kokcidiosztatikumot se tartalmazó) takarmányt fogyasztó csoportban is nagyon kevés volt a hasmenéses egyed és alacsony az elhullás, ezért sem a spirulina, sem a kakukkfő kiegészítésnek az emésztıszervi megbetegedésekre és az egészségi állapotra gyakorolt kedvezı hatását nem tudtuk igazolni. Az eredmények alapján a takarmányok spirulinával és/vagy kakukkfővel történı kiegészítése nem hozta a várt eredményt. Ez nem jelenti azt, hogy a készítményeknek nincs pozitív hatása, hanem csak azt, hogy az átlagosnál jobb tartási körülmények között tartott, egészséges állatoknál nem lehet termelésjavulással számolni. 77

GERENCSÉR ZS, SZENDRİ ZS, MATICS ZS, RADNAI I, KOVÁCS M, NAGY I, DAL BOSCO A, DALLE ZOTTE A, 2012. Dietary supplementation of spirulina (Arthrospira platensis) and thyme (Thymus vulgaris L.).: Part 1: Effect on productive performance of growing rabbits. 10th World Rabbit Congress. Sharm El Sheikh, Egyiptom, 2012.09.03-2012.09.06. pp. 657-661. GERENCSÉR ZS, SZENDRİ ZS, RADNAI I, MATICS ZS, NAGY I, DALLE ZOTTE A, 2012. Spirulinával (Arthrospira platensis) és/vagy kakukkfővel (Thymus vulgaris L.) kiegészített takarmány etetésének hatása a növendéknyulak termelésére és vágási tulajdonságaira. 24. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár, 2012.05.30. pp. 105-110. DALLE ZOTTE A, SARTORI A, CULLERE M, GERENCSÉR ZS, MATICS ZS, DAL BOSCO A, KOVÁCS M, SZENDRİ ZS, 2012. Dietary supplementation of spirulina (Arthrospira platensis) and thyme (Thymus vulgaris).: Part 4: Effect on rabbit carcass and meat quality. 10th World Rabbit Congress. Sharm El Sheikh, Egyiptom, 2012.09.03-2012.09.06. Köszönetnyilvánítás: A kutatást a TECH_08_A3/2-2008-0384 project (OM-00198/2008), a TÉT (OMFB-00358/2008) pályázat, az NFÜ által a GOP-1.3.1. projekt (Innovatív technológiafejlesztés az Olívia Kft-nél), a Padova University research funds (Progetti di Ricerca di Ateneo 2011, CPDA117509/11) és a Bolyai János kutatási ösztöndíj (Magyar Tudományos Akadémia, BO_26/11/4) támogatta. 78