Kis-Benedek József ezredes A TERRORIZMUS ELLEN FOLYTATOTT HÍRSZERZÉS 2001. szeptember 11-ét követoen az Egyesült Államokban és a világ más részein is jogosan merült fel a kérdés, vajon a nemzetbiztonsági szolgálatok megtettek-e mindent annak érdekében, hogy elkerüljék a tragédiát. A tragikus esemény után a Szenátus vizsgáló bizottsága 1 az alábbi megállapításokat tette: minden szolgálat (CIA, DIA, NSA, FBI) gyujtötte az adatokat, de egyik sem adta meg a támadás pontos helyét, idejét és módszerét; Osama bin L aden (ObL) tevékenységérol a nemzetbiztonsági szolg á- latok 1998 óta folyamatosan jelentettek; az NSA (National Security Agency Nemzetbiztonsági Ügynökség) 1999-tol folyamatosan gyujtötte az adatokat ObL tevékenységérol, de konkrétum nélkül. (Az adatgyujtés intenzitására jellemzo, hogy a terrorista vezér 2 200 perces beszélgetését rögzítették). A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a terrorista csoport kiváló muveleti biztonsággal dolgozott és kihasználta a légi biztonsági ren d- szer, valamint a belso ellenorzési rendszerek hiányosságait. A HÍRSZERZÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZOK MEGVÁLTOZÁSA Az aszimmetrikus hadviselés elterjedésével lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyek közepette a hírszerzés ellátja feladatát. A változások az alábbi markáns területeken jelentkeznek: régi feltételek háború odaát háború államok között szervezett eroszak csak államok tevékenykednek meghatározott szabályok biztos gyozok (vesztesek) új feltételek terrorizmus saját területen nem állami tényezok rendszertelen eroszak bárki részt vehet nincsenek szabályok végtelen konfliktus 1 2003 Report to Congress on Combatting Terrorism September 2003. www.fas.org/irp/threat/ombterror03.pdf 117
A terrorizmus elleni hírszerzésben a hírszerzési módszerek alkalmazását lényegesen befolyásolja, hogy az ellenség nem egy személy, állam, politikai rendszer, vagy vallás, hanem fanatikus, politikailag motivált csoportok, vagy titkos ügynökök, akik akcióikat általában nem harcoló célok ellen hajtják végre. A terrorista szervezetek megjelenhetnek csak egy országon belül, (például ETA, IRA), egy régióban, (például Hezbollah), vagy globális szinten (például al Kaida). Az ellenük folytatott hírszerzést a megjelenési formák is befoly á- solják, hiszen egy globális szinten jelentkezo terrorista szervezet lényegesen nagyobb fenyegetettséget jelent, s a hírszerzo szervezetek nemzetközi szintu együttmuködésére is nagyobb igény jelentkezik. A különbözo szinten jelentkezo terrorszervezetek jellemzoit és a fenyegetettség szintjét az alábbi ábra szemlélteti 2 : Terrorista hálózatok kapcsolódás: ideológiai források, közös ellenség, egymás támogatása, szponzorálás, Jemmah Islamiya globális regionális al-kaida állami Abu Sayyaf alacsony fenyegetettség szintje magas A terrorista szervezetek minden esetben bizonyos struktúrákban jelentkeznek, amely piramisszeruen épül fel. A piramis alján azok a tényezok találhatók, amelyek befolyásolják a terrorizmus kialakulását (szegénység, el- 2 National Strategy for Combatting Terrorism Febr 2003 www.fas.org/irp/threat/ctsrategy.pdf 9. oldal 118
nyomás, nemzetiségi ellentétek, harc a létért, az államiságért stb.) A befoly á- soló tényezok bizonyos nemzetközi környezetben érvényesülnek, ami segítheti, vagy gátolhatja a terrorizmus kialakulását. A terrorizmus államon belül jelentkezhet, amely támogathatja, vagy akadályozhatja a terrorista szervez e- tek tevékenységét. A piramis csúcsán a terrorista szervezet, illetve annak vezetése található. A terrorizmus elleni hírszerzés megszervezésekor a stru k- turális tényezok nem hagyhatók ki, hiszen a hírszerzést nemcsak a terrorista szervezetek, hanem az azokat befogadó államok ellen is folytatni kell. A terrorizmus struktúráját az alábbi ábra szemlélteti 3 : A terrorizmus az állami és nem állami szféra bármilyen területén elofordulhat, ezért az ellene folytatott harc is több eszközt használ fel: diplomácia, gazdaság, eroszakszervek, pénzügy, hírszerzés, hadero stb. Fentiekbol következik, hogy a hírszerzés a terrorizmus elleni küzdelem egyik igen fontos területe, hiszen ha nem ismerjük az ellenséget, akkor nem is tudunk ellene fellépni. A terrorizmus elleni hírszerzést befolyásoló tényezok közül néhány kiemelését feltétlenül indokoltnak tartom: a terrorszervezetek zárt szervezetek; toborzási rendszerük konspirált; a sejtek tagjai nem mindig ismerik egymást; a szervezetek esetenként feladatfüggok; gazdasági hátterük konspirált; összeköttetésük korszeru, ebbol adódóan nehezen felfedheto. 3 National Strategy for Combatting Terrorism Febr.2003. www.fas.org/irp/threat/ctsrategy.pdf 6. oldal 119
A sajátosságokból adódóan a terrorizmus elleni hírszerzési feladatok végr e- hajtása újszeru elg ondolást követel meg. Tekintettel arra, hogy a terrorista szervezetek zártak, az ellenük folytatott hírszerzés akkor lehet hatékony, ha elotérbe helyezzük a HUMINT eroket (emberi erok felhasználásával folytatott hírszerzés). A HUMINT képességek kialakításával kapcsolatban Bush elnök 2001. szeptember 11-ét követoen az alábbiakat mondta: újra kell építeni a humán hírszerzési képességeket, olyan emberekre van szükség, akik megtalálják a célt, követik az ellenséget és segítenek ördögi terveik meghiúsításában. A HUMINT tevékenység célja világos és egyértelmu: be kell hatolni a terrorista szervezetekbe, meg kell ismerni azokat, különös tekintettel a tervekre és a potenciális elkövetokre (ha más módszer nincs, akkor likvidálni kell az elkövetoket). A terrorista szervezetekbe HUMINT erokkel történo beépülés azonban nem egyszeru feladat, még akkor sem, ha nagyobb összeget fordítunk rá. A HUMINT hálózat kiépítése hosszú távú feladat, hiszen az al-kaida típusú szervezetekbe történo beépülés majdnem lehetetlen feladat. A terrorizmus elleni hírszerzés feladatai az alábbiakban összegezhetok: a szervezetek céljainak, felépítésének, módszereinek, állományának, eszközeinek, toborzási rendjének, nemzetközi és belföldi kapcsolatainak megismerése; szervezetek muködése, vezetése, finanszírozása; tervek, szándékok, végrehajtás módja; szponzoráló államok, szervezetek; tömegpusztító képességek megállapítása; alvó hálózatok, toborzási módszerek; összeköttetési rendszerek; szervezetek muködését, felszámolását befolyásoló tényezok. A HUMINT módszerek mellett igen nagy jelentosége van a technikai képességek kialakításának és célirányos felhasználásának. A HUMINT módszerek és a technikai eszközök alkalmazása egymás adatait kiegészítik. A technikai eszközök közül kiemelendo a SIGINT (Signal Intelligence) és az IMINT (Imagery Intelligence). Mint minden technikai felderítési módszernek, a SIGINT -nek és az IMINT -nek is megvannak a technikai korlátai, (például a terroristák nem használnak mobiltelefont, ismerhetik a muholdak átrepülési idejét, vagy új és korszeru rejtjelzo eszközöket alkalmaznak). A terr orizmus elleni hadviselés eddigi tapasztalatai azonban egyértelmuen bizonyították, hogy a technikai eszközök alkalmazására nemcsak szükség van, hanem gya k- ran életmento funkcióval is rendelkeznek. Az Egyesült Államokban a SIGINT képességeket 50 új muhold (25 milliárd dollár értékben) rendszerbe állításával növelték. Afganisztánban több 120
mint 10 típusú légi felderíto eszközt muködtetnek (E-3, korszerusített U-2, RC-135 repülogépek, valamint a pilótanélküli légi felderíto eszközök, pl. a Predator). A muholdakat az alacsonyabban repülo felderíto berendezésekkel kapcsolják össze. A terrorizmus elleni hírszerzésben igen fontos a célok azonosítása, ezért olyan eszközöket fejlesztenek ki, amelyek képesek személyek levegobol történo azonosítására arcvonás, járásmód alapján. A technikai hírszerzo képességek a terrorizmus elleni küzdelemben történo fontosságának hangsúlyozásával egyidoben rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a MH nem rendelkezik mobil SIGINT képességekkel, nincsenek pilóta nélküli felderíto eszközeink (nem a legdrágábbak, hanem a forgalomban lévok közül az egyszerubbek beszerzésére gondolok). Ha az NRF erokbe felderíto képességeket ajánlunk fel, úgy vélem ilyen eszközök fejlesztésére vagy beszerzésére elobb, vagy utóbb mindenképpen szükség lesz. Fentieket különösen alátámasztja az a tény is, hogy muveleti területen (például Irakban) sincs semmiféle pilóta nélküli felderíto eszközünk. Nem nehéz elké p- zelni, hogy egy szállító zászlóalj feladatának ellátása elott és közben mennyire hasznos lenne a menetvonal légi felderítéssel történo ellenorzése. A terrorizmus elleni hírszerzés igen fontos területe az elemzo képességek szintjének növelése is. Ehhez elegendo létszámú és tapasztalt elemzore van szükség mind a hírszerzo szervezeteknél, mind a muveleti területen. Nem szabad elfelejteni, hogy csak a hírszerzo szervezetek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy összevessék a nyílt és titkos forrásokból származó adatokat. A terrorizmus elleni elemzo tevékenység semmiképpen nem korlátozó d- hat a napi hírek elemzésére (current intelligence), igen nagy szükség van a tények, összefüggések alapos feltárására. A terrorszervezetek muködésének nyomon követésére jól felhasználható adatbázisokra van szükség. A hírszerzés és elorejelzés magában foglalja: adatszerzést; kockázat elemzést; a stratégiai fenyegetettség elemzését (megelozéshez és ellenintézk e- désekhez, a kritikus infras truktúrák különös figyelmet igényelnek); a taktikai (muveleti szintu) fenyegetettség és sebezhetoség elemzését; értesítést a terrorfenyegetettségrol (nemzeti szolgálatok, szövetség irányába). Az elemzésben ugyanakkor nem nélkülözhetoek a hosszú távú elemzések sem, (pl. az iszlám radikális mozgalom trendje a világban). Ehhez igen nagy segítséget nyújtanak az egyetemek, védelmi kutatóintézetek munkái. 121
A terrorizmus elleni hírszerzésben igen nagy jelentosége van a hírszerzo és biztonsági szolgálatok közötti együttmuködésnek. Az együttmuködés hazai és nemzetközi területen egyaránt fontos. 2001. szeptember 11-e után a hírszerzo és biztonsági szolgálatokat a le g- több országban megerosítették. Új szervezetek kerültek felállításra (pl.: az Egyesült Államokban a Belbiztonsági Minisztérium, a Terrorista Veszély Integrációs Központ), az EU-ban bevezették az ujjlenyomat-rögzítési ren d- szert, a NATO-ban a hírszerzo osztályon belül terrorizmuselemzo részleget állítottak fel). 122