ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ÉS JAVASLAT T A R A N Y Régészeti, táji, településszerkezeti és építészeti értékeinek védelmére Készítette: Dr Fazekas Sándorné vezető településtervező mérnök TT1 14-0282/02 Szakértő: építészet: Dr Stadler József vezető építész tervező É1 14-0018/98 régészet. Dr Magyar Kálmán régész 2003. december.
Tartalomjegyzék: I. VIZSGÁLAT Történeti leírás, régészeti örökség Természet, táj, tájhasználat, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, településkép és utcakép Településszerkezet és területhasználat, településkarakter, telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok II. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉK Településhálózati és tájhasználati változás Településszerkezeti, területhasználati és beépítési változás Infrastrukturális változás A népesség alakulása III. HATÁSELEMZÉS A műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása Régészeti lelőhelyet és régészeti érdekű területeket veszélyeztető hatások Régészettel érintett területen követendő eljárás, jogok és kötelezettségek: IV. ÖSSZEFOGLALÁS Nyilatkozat Helyszínrajzok, régészeti adattári dokumentációk Felhasznált irodalom 2
Részlet: II. József korabeli katonai térkép benne Toromb ill. Tarány készült: Anno 1782 3
I. VIZSGÁLAT Történeti leírás, régészeti örökség Tarany nevét egyes feltételezések szerint a falútól dél-nyugatra fekvő dombon lévő toronyról kapta. A közigazgatási terület észak- nyugati részén egykor,- Péterfalu néven,- már létezett település, mely a török időkben kipusztult. Az egykori település épületeinek alapjait a taranyi építkezéseknél használták fel. A település nevének első említése 1454-ből származik. 1498-ig a vránai perjelség birtokai között szerepel, majd Török Bálint, Zrínyi György és 1733-tól 1945-ig a Festetics család birtokolta. A jobbágyfelszabadítás idején 64 család jutott földhöz. A török hódoltság idején kipusztult település a XVIII. században, Vas megye nyugati részéről idetelepített római katolikus vallású vendekkel népesült be. A vendek ősei Lengyelországon és Ausztrián át kerültek Vas megyébe és onnan települtek ide. Nyelvrokonaik a szlávok. A betelepültek puritán életet éltek és általában csak falun belül házasodtak, igen zárt közösséget alkottak. 1763-ban épült fel, az 1950-ben újjáépített barokk templom, melynek a freskóit a szakemberek Dorffmaister István munkájának tartják. A taranyi férfiak kivették részüket az 1848-as szabadságharcból, amikor kapáikkal, kaszáikkal egészen Barcsig mentek, hogy a Dráván átkelő Jellasics seregével felvegyék a harcot. Az 1880-as években nagy kivándorlási hullám indult meg, többen települtek át a közeli Horvátországba, majd a századforduló táján még többen hagyták el a falút, amikor Amerikába vándoroltak ki. 1855 augusztusában súlyos tűzvész sújtotta a falút, mely nagyrészt leégett. A nagy tűz igen súlyos károkat okozott, de hozzájárult ahhoz is, hogy a szűk, keskeny kis utcák, zsuppfedeles tömésházak átépüljenek. Ekkor épült át a széles Szent István utca. Az I. világháborúban 77 halottja volt a falúnak. A Nagyatádi féle földreform idején osztották ki Külső Rigó nagy részét, (Csokonai, Bezerédi utcák) házhelyeknek. A II. világháború idején is súlyos csapásokat élt át a település. A front majdnem négy hónapig állt itt, s a végén a malmot és a Rinya 3 hídját is felrobbantották, elhajtották az összes jószágot. Ezt követően a község életében jelentős változások történtek: megépült a községet Nagyatáddal összekötő kövesút, újjáépült a templomtorony (1950), megindult a buszközlekedés (1957), befejeződött a falu villamosítása (1959), orvosi rendelő, művelődési ház épült, felújították és bővítették az óvodát, iskolát, tanácsházát, kiépítették az ivóvízhálózatot és a hévízre alapozottan fürdő létesült. A sok új ház építésével, a régiek korszerűsítésével megváltozott a településkép is. Tarany 1990-ig a Háromfai Községi Közös Tanácshoz tartozott, ezt követően önállósult és saját polgármesteri hivatalt tart fenn ma is. Tarany két országos védettséget élvező műemléke a Római katolikus templom (Tarany 169/2 hrsz. M 4556 törzsszám) és a Nepomuki Szent János szobor (Tarany 508 hrsz M 9881 törzsszám). 4
Dokumentáltuk mindkettőt, lehatárolva a műemléki környezet területét. Régészeti örökségek Tarany közigazgatási területén külön rendeletben meghatározott védett illetve fokozottan védett régészeti lelőhely nincs. A településen található régészeti lelőhely, illetve régészeti érdekű területek (a mellékelt térképen valamint a településrendezési terv külterületi szerkezeti és szabályozási tervén jelölve ) az alábbiak: 1.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: ( Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges öszszefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. Idézet a 2001 évi LXIV törvényből) Farkasmezői rész: 064/2, 064/4 hrsz-ú külterületi szántó művelési ágú terület. Lelet: 75 db XVII. századi érem, mely az 1664-es hadjárathoz kapcsolódik. ( Dr Draveczky Balász leletmentése 1971.ben) (Rippl- Rónai Múzeum régészeti adattára V/35/3 Ltsz.) (nyilvántartási karton és Dr Draveczky Balázs utijelentése mellékelve.) Helyszín: a helyszínen nem azonosítható lelőhely (csak régészeti feltárással) 2.) Régészeti érdekű terület: ( Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Idézet a 2001 évi LXIV törvényből) a.) Zsidinai dűlő : 087 hrsz-ú külterület, mely művelés alól kivett területként nyilvántartott, az egykori honvédségi gyakorló tér, jelenleg használaton kívül van. A szántásban1975-ben téglatörmelékes részt találtak. A hagyomány szerint Itt állt az egykori Péter falu. Szájhagyomány szerint: E területhez fűződik a helyi legenda, miszerint volt itt a határban egy kükutya, mely a XVIII. században még itt hevert és szántásnál nehezéknek használták, ide-oda dobálták. Egyszer csak jött egy török tiszt és felnyitotta kutya titkos zárját, benne lévő aranypénzeket elvitte. (Rippl- Rónai Múzeum régészeti adattára V/35/4 Ltsz) Helyszín: a helyszínen az egykori település nyomai nem azonosíthatóak. b.) Templom körüli rész: Tarany, Zrínyi u. 2. 169/2 hrszú belterületi, beépített ingatlan, melyen a templom áll. A XVII.-XVIII. századi temető helye. Somogy megye községeiben készült régészeti topográfiai felmérés során tettek említést róla. 1975-ben Vucskits Imre keszűi esp. plébános által összeállított településtörténeti monográfiában is szól róla. (Rippl- Rónai Múzeum régészeti adattára V/35/2, V/35/4 Ltsz. ) Helyszín: a helyszínen rendezett templomkertet találunk. Helyszín: a helyszínen rendezett templomkertet találunk. 5
c.) Rigópuszta: 010 hrsz-ú külterületi szántó terület. Egykori uradalmi major volt (ld. Somogy megye Földrajzi nevei 1974 Végh József 723 old) A területen III. századból származó 4 db római pénzt találtak 1930-ban. (Rippl- Rónai Múzeum régészeti adattára V/35/1 Ltsz.) Helyszín: a helyszínen művelt szántó területet találunk. Természet, táj, tájhasználat, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, településkép és utcakép Tarany erdőkkel övezet, patakvölgyekkel szabdalt szép táji környezetben fekvő, síkvidéki jellegű település. A tájvédelem legfőbb célja ezen természeti értékeknek a megőrzése. Ezért feltétlenül védelemben kell részesíteni a tervezett tájvédelmi körzethez tartozó erdőterületeket (Natura 2000 területek), az 1998-ban felmért lápterületeket. A védett növény- és állatfajoknak menedéket nyújtó lápterületeken a turisztikai funkció csak korlátozottan, a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott keretek között gyakorolható. A rendezési tervben és a helyi építési szabályrendeletben a felmért lápterületek természeti területként történő védelmének előírása, a tervezett természetvédelmi területen belül eső erdőterületek védelmi erdőterületként történő szabályozása indokolt. A településhálózati összefüggések értékelésére a jóváhagyás előtt álló Somogy megyei Területrendezési Terv, a Dél-Dunántúli Területfejlesztési koncepció és program, valamint Nagyatád és Térsége Komplex Térségfejlesztési Programja ad alapot. Ezek szerint Tarany közepes nagyságú település, mely a nagyatádi központú statisztikai régióba tartozik, mint annak egyik meghatározó, alsó fokú ellátást nyújtó központja. Középfokú ellátás szempontjából elsősorban Nagyatádhoz, kismértékben Barcshoz vonzódik. Felsőfokú ellátását a megyeszékhely Kaposvár biztosítja. A múlt század elejére jellemző tradicionális kapcsolatai Horvátország és Nagykanizsa irányába a II. Világháborút követően megszűntek. Közúti kapcsolatai Nagyatád irányába jók, melyet a megfelelő járat-sűrűségű autóbuszok biztosítanak. Vasúti kapcsolatai azonban, melyet a település csak Nagyatádon érhet el, rosszak. A településszerkezeti értékek megőrzése érdekében a meglévő út és térhálózat megtartása indokolt. Tarany eredetileg egy utcás falu volt, melyből folyamatos fejlődés eredményeként alakult ki mai településszerkezet, melyet az egy utcára fűzér-szerűen csatlakozó utcák rendszere jellemez. A kialakult utcakép napjainkban meglehetősen kedvező és egységes. Különösen a Zrínyi, a Szent István és a Bezerédi utcákat illetően tartjuk fontosnak a meglévő utcakép, a kialakult telekosztások megőrzését. Ezért e területeken a kialakult állapotnak megfelelő szabályozás indokolt. Ez annál is inkább lehetséges, mert Tarany esetében kivételesen széles utca-szabályozásokkal találkozhatunk. A település fő utcája, -a Zrínyi utca- mentén alakult ki a falu ősi magja. Feltételezhetően még a templom építése előtt kezdett kialakulni a Szent István utca első fele. A templom a hercegi területen, a gazdasági területeket is megközelítő 6
út, és a kastély mellett épült fel. Ezt az állapotot rögzíti a II. József korában készült, (1782-85-ben) első katonai térkép. Településszerkezet és területhasználat, településkarakter, telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A település szerkezetét ma már a differenciált tagoltság, a Fő utca mellett kialakult további gyűjtő utak hálózata jellemzi (Zrínyi utca, Szent István utca, Dózsa György utca). A településre jellemző az utak viszonylag széles szabályozási szélessége (25-23 m), mely részben a település kedvező domborzati adottságaiból adódóan, részben pedig a XIX. században pusztító tűzvész utáni helyreállítás eredménye. A területhasználatot a falusias beépítés és területhasználat jellemzi. Ebből adódóan a rendezési terv önálló területfelhasználási területként Falusias lakóterületet, Településközpont vegyes területet, Különleges területet, és Gazdasági területet határoz meg, a 253/1997.(XII. 20) Kormányrendelet előírásai szerint. Építés csak a meglévő épület hagyományokat őrző felújításával, vagy a telken korábban állt épület helyén, méreteinek, arányainak megtartásával történő új épület létrehozásával lehetséges. Ennek szép példáját találjuk a Szent István u. 31. szám alatti lakóépületnél, melyet külön is dokumentáltunk. A Somogyi falvakban a lakóházak egészen a XVII. század végéig szinte teljes egészében fából épültek, melyhez a helyi építőanyagokat a somogyi tölgyesek adták. A XIX. század elején tértek át a boronafalas építési módról, a már kevesebb fát igénylő, úgynevezett favázas talpasházak építésére, amelyeknél a falak sártapasztással, vázszerkezettel készültek. A század második felében a vertfalú építési mód is elterjedt. A házakat "kalákában" építették, 2-3 hét alatt készült el egy-egy lakóépület. A férfiak a fafaragást, az ácsmunkát, az asszonyok a sározást és a meszelést végezték. A tetőket náddal, vagy zsupp szalmával fedték. A falu építészeti hagyományairól egykori papja így ír (Rippl- Rónai Múzeum régészeti adattára V/35/2, V/35/2 Ltsz): Ideköltözésükkor minden zsuppos hajlékot készítettek. Az összes anyagot a földesúr adta. Úgyszólván minden ház egyforma volt: fatalp, vert fal, csipkés, cifra oszlopokkal ellátott tornác, folyosó. A múlt század második felében, a nagy tűzvész után, kezdtek eltünedezni a zsuppos házak és jelenleg már egy sincs. Tarany mai arculatát a XIX. és XX. században épült lakóházak határozzák meg. A nagy erdők és szántók határában megbúvó település máig megőrizte hagyományos településszerkezetét, lakóházai egy részének vakolatdíszes homlokzatát, a nyílászárók rendszerét, formáját. Az épületek anyaghasználatában a helyi anyagok alkalmazása jellemző. A falazatok azonban már többségében téglából készültek. Az építtetők tehetősségére utal helyenként a homlokzatok gazdag díszítése. Ezek a díszítések azonban inkább rátét jelleggel, kulisszaszerűen jelennek meg (pillért utánzó fejezetes falsáv, kváderes falazatot utánzó vakolat dísz), melynek nincs igazi szerkezeti jelentősége. 7
A lakóépületek többsége nyeregtetővel épült. Tégla falazattal készült. A lakóházak bejárati oldala mellett húzódott a pitvar, melyből közvetlen megközelíthető volt az un. füstös konyha és a szoba is. Az utcafronti szoba az un. tisztaszoba fűtése buboskemencével történt. Számos helyen jelenik meg a homlokzatokon a kerámia épületdísz is. A lakóházak nagy része egytraktusos. A pitvarról közelítették meg a tiszta szobát, melyet az udvar felé a konyha és a kamra követett. A lakóépületek mögött igen gyakran találkozunk a lakóház méretét nemegyszer lényegesen meghaladó méretű, igényes kivitelű gazdasági épületekkel, istállókkal, melyek többsége az állattartás, a termény és a takarmány tárolására szolgált. Mindez bizonyítja, hogy Tarany múltjában az állattartásnak igen nagy jelentősége volt. Az elmúlt ötven évben a faluk hagyományos beépítése, utcaképe megváltozott. A bővítések átépítések során az eredeti épület arányától, tömegétől idegen elemek jelentek meg. Az eredeti ablakokat felváltották a nagyméretű, hármas ablakok, a cserépfedést a pala és a hullámpalafedés. Az újonnan kialakított lakóterületek, un. kockaházakkal épültek be. A négyzetes alaprajzú sátortetős épületek sablonossá egyhangúvá tették a falvak arculatát. A taranyi lakóházak egy részén még fellelhetők a tájra jellemző hagyományos népi építészeti értékek, melyek megőrzése, átmentése a jelen kor építészetébe indokolt lenne. A hagyományos építészeti értékeket képviselő lakóépületeket ennek szem előtt tartásával dokumentáltuk. A lakóépületek mellett javaslatot tettünk az iskola (egykori grófi kastély) és a plébánia épületének helyi védelem alá helyezésére. Mindkét épület a XIX. század első felének építészeti hagyományait örökíti. Fontos szerepet játszanak az utcakép, a településszerkezet formálásában A település különleges értékeinek számítanak, szőlőhegyi pincék, az út-menti keresztek, szobrok, a temetőben található régi sírok. Ezek védelem alá helyezése is indokolt. Az építészeti értékekkel rendelkező épületekről vizsgálati lapok készültek, melyek az épületen fellelhető védendő értéket és a megőrzését szolgáló javaslatokat is tartalmazzák. Szerencsésnek tartjuk, hogy a felsoroltakon kívül, a településen ma már egyre több épület felújításánál tapasztalhatjuk az értékek, a hagyományos építészeti formák tiszteletét, megőrzésére, újraélesztésére irányuló törekvéseket. Fontosnak tartjuk, - az építészeti értékvizsgálat alapján,- a településrendezési terv helyi építési szabályzatában előírtakon túl, - a helyi védelem részletes szabályait rögzítő önkormányzati rendelet megalkotását, erre a 66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet a helyi önkormányzatoknak lehetőséget ad. ( 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 4. Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai keretén belül - az Étv. 29. -ával, valamint 55. -ának (2) bekezdésével összhangban - szabályozhatja különösen: a) a helyi területi és egyedi védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetésének általános rendjét és feltételeit, b) a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeinek megtérítését, c) a kedvezmények mértékét és módját, d) reklám, hirdető-berendezés vagy más, az építményen vagy attól különállóan megjelenő berendezés vagy tárgy elhelyezésére, valamint a védett területekre és a védett építményekre vonatkozó tiltást, korlátozást, feltételeket. ) 8
II. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉK Településhálózati és tájhasználati változás A település regionális és térségi szerepkörében változás nem tervezett. A közigazgatási területen a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának szakvéleménye alapján tervezett természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, ökológiai hálózat által érintett terület és a védendő lápterületek egyaránt megtalálhatók, ezeket a területeket a rendezési terv tartalmazza. Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002.(I.23.) KöM-FVM együttes rendelet a települést a tervezett érzékeny természeti területek közé sorolta. A tájhasználatot a tájvédelem, a környezetvédelem és a kulturális örökség védelmének kell alárendelni. A rendezési terv nem tervezi a meglévő, kialakult tájhasználat módosítását. Településszerkezeti, területhasználati és beépítési változás A rendezési terv a meglévő kialakult településszerkezet megtartásával számol. A belterület bővítése csupán a 064/3, 059/3 és a 059/2 hrsz-ú ingatlanokat érintően tervezett. E terület a jelenlegi a taranyi fürdő,- mely használaton kívül áll,- és a mellette lévő mezőgazdasági műveléssel hasznosított földeket tartalmazza. A rendezési terv a meglévő adottságok és a 253/1997 (XII. 20) FVM rendelet figyelembevételével rögzíti a terület-felhasználás jelenlegi rendjét. A településre korábban rendezési terv nem készült. Infrastrukturális változás Tarany közműellátottsága a szennyvízcsatorna hálózatot kivéve teljes. A településen keletkező háztartási szennyvíz az ingatlanokon lévő, többségében szikkasztó rendszerrel működő létesítményekbe kerül, ezzel szennyezve a talajt, a talajvizet, a környezetet. Tarany szennyvizeinek fogadására a Nagyatádon üzemelő, 7500 m 3 /nap kapacitású, II. tisztítási fokozattal működő, totáloxidációs telep alkalmas. A beruházás megvalósítását az önkormányzat tervezi, műszaki tervei elkészültek. Az infrastruktúra tervezett fejlesztése régészeti lelőhelyet illetve régészeti érdekű területet, műemléki területet nem érint. A népesség alakulása A település népessége az elmúlt 130 évben mérsékelten csökkent. 1870-ben 1990 fő, 2001-ben 1279 fő élt a településen. Lakóinak száma 1949-ben volt a legmagasabb, amikor 2140 fő élt a faluban. A népesség fogyásában az 1970-1980-as évek voltak a legkritikusabbak. A népesség csökkenése 1998-ban megállt. Hosszútávon a népességszám 1100 fő körüli alakulására lehet számítani. A várható 9
népesség-számot figyelembe véve újabb lakóterületek kialakításával nem kell számolni. A 2001 évi népszámlálási adatok szerint a lakosság 15 %-a (187 fő) vallotta magát a cigány, 1 fő a horvát, 1 fő a lengyel, 4 fő a német, 2 fő az ukrán, és mindössze 2 fő a vend népcsoporthoz tartozónak. A lakosság 90%-a római katolikus, 2, 5 %-a református, 3%-a nem tartozik egyetlen felekezethez sem. A település lakóinak nagytöbbsége eredetileg vend volt, akik különösen az elmúlt ötven év alatt nagymértékben aszszimilálódtak. Hagyományaik újjáélesztésére erőteljes törekvés érzékelhető. A kedvező táji- természeti adottságok vonatkozásában jelentős korlátozó, és veszélyeztető tényező a HM kezelésében lévő, egykori lőtér és gyakorló terület mindeddig fel nem tárt szennyezettsége. A területen előforduló veszélyforrások feltáratlanok, a terület lezárását a HM nem oldotta meg. Ezt a problémát a helyi önkormányzat vezetői is és a tervezői egyeztetések során a tervező is jelezte az illetékes szervek felé. A kárfelmérésre és a kármentesítésre a kezelő részéről intézkedés eddig nem történt. A műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása III. HATÁSELEMZÉS A település mindkét műemléke rendezett környezetben áll. Jó állapotban vannak. (értékelése és fotó dokumentálása mellékelve) A település rendezési terve a meglévő természeti táji, településszerkezeti és kulturális örökség körébe tartozó értékek megőrzésével számol. Ennek érdekének megtartja település utca és térrendszerét, kijelöli a védendő értékeket. A meglévő belterületi határt egy területen, a település északi részében kívánja bővíteni, a fürdő területénél. A helyi építési szabályrendelet előírásai, a meglévő településkép védelme érdekében korlátozzák az egyes területfelhasználási területeken építhető építmények magasságát. Ezt a kialakult állapothoz igazodva szabályozza. A kedvező település- és utcakép változásával nem kell számolni, új utca kialakítása nem tervezett. A közlekedési szakhatóság szakvéleményét figyelembe véve a kialakult szabályozási szélességek változatlanul fenntarthatók, útkorrekció nem tervezett. Régészeti lelőhelyet és régészeti érdekű területeket veszélyeztető hatások A község régészeti lelőhelye, régészeti érdekű területeinek többsége a település külterületére esik. E helyek felhagyott lőtérre, szántó területekre esnek, illetve a belterületen, a templom közvetlen környezetében találhatók. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden lelőhelyet vagy régészeti érdekű területet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH ), illetve a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell. 10
1.) Farkasmezői rész: 064/2, 064/4 hrsz-ú régészeti lelőhely külterületi szántó területen található. Helyi lakósok bejelentése alapján, Dr Draveczky Balász végzett 1971.III. 26.-án leletmentést, melynek során a bejelentő által talált 75 db XVII. századi érmén kívül további 4 pénzérme került elő. A lelőhely a belterülettől és a taranyi fürdőtől északra fekvő, sík vidéki szántóterületen, melyet egy 20 kv-os elektromos vezeték keresztez. A lelőhelytől délre, mintegy 250-300 m-re található a legközelebbi lakóépület. Az idény jellegű fürdő 2002-től bezárt. Rekonstrukciója tervezett, de területének a lelőhely irányába történő bővítése nem. A terület jelenlegi hasznosítását nem szükséges korlátozni, de ha lehetőség van rá, akkor javasoljuk ezen a területen más, kisebb talajmozgatással járó művelési ág (lehetőleg gyep, rét, legelő ) bevezetését. Minden egyéb, 30 cm-nél mélyebb talajmozgatással járó tevékenység, illetve bármilyen beruházás, közműépítés, vagy a művelési ág megváltoztatása előtt, szükséges a KÖH előzetes szakhatósági engedélyét kérni. 2.) Zsidina dűlő : 087 hrsz-ú külterület, régészeti érdekű terület, mely művelés alól kivett területként nyilvántartott, egykori honvédségi gyakorló tér, jelenleg használaton kívül van. A helyi hagyomány szerint itt volt az egykori Péter falu. A területen gyep, láp található. Helyszíni bejárással a település egykori helye a felszínen észlelhető nyomokkal nem volt azonosítható. A terület jelenleg gyepterület, melynek a Somogy Megyei Területrendezési terv szerint erdősítése javasolt. Ez a régészeti érdekű területet veszélyeztetheti, ezért a jelenlegi terület-hasznosítás megtartása indokolt. 3.) Templom körüli rész: Tarany, Zrínyi u. 2. 169/2 hrsz-ú belterületi, templommal beépített ingatlan. A XVII.- XVIII. századi temető helye. A terület rendezett, gondozott. A területet érintheti a szennyvízcsatorna építése. Ezért szükséges a kiviteli terveknek az előzetes szakhatósági egyeztetése a KÖH-el. 4.) Rigópuszta: 010 hrsz-ú külterületi szántó, régészeti érdekű terület, ahol 1930-ban III. századból származó 4 db római pénzt találtak. A területen intenzív mezőgazdálkodás folyik. A terület a Nagyatád, Tarany közötti közút déli oldalán található, melyet keletről erdő terület, nyugatról a belterület lakóterülete határol. A legközelebbi lakóház távolsága 200-220 m. A terület jelenlegi hasznosításának módosítása nem tervezett. A fenti területek mindegyikén előkerülhetnek régészeti nyomok, amelyek bejelentési kötelezettséggel járnak. A régészeti érdekű területeken a talaj 30 cm-t meghaladó mélységű bolygatásával járó munka esetén javasolt a KÖH előzetes szakvéleményének beszerzése. Ebben az esetben a lelőhelyek megléte nem ismert, illetve bizonytalan és a különböző hatások is alig mérhetők fel. Amennyiben a terület jelenlegi használata mellett leletek, vagy jelenségek kerülnek elő, úgy azonnal értesíteni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, és a Somogy megyei Múzeumot. Ettől kezdve a terület nyilvántartott lelőhelynek számít. 11
Régészeti érdekű területen követendő eljárás, jogok és kötelezettségek: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény II. Rész 1. Fejezet foglalkozik a régészeti örökség védelmével, ennek 8. (1) bekezdése kimondja, hogy a föld felszínén, a földben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetve a területet veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz, munkálatokhoz a KÖH engedélye szükséges. (63. (2) bekezdés a.) pont). A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet intézkedik. A KÖH eljárására vonatkozó szabályokat a 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet határozza meg. Tarany esetében védett régészeti terület nincs. Nyilvántartott régészeti lelőhely: A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken minden eddigi használattól eltérő munkavégzéshez, építéshez, a talaj bolygatásával járó földmunkához a KÖH előzetes szakhatósági állásfoglalásának beszerzése szükséges. A 2001. évi LXIV. törvény 22. -a értelmében a földmunkával járó fejlesztéseket el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztést aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházás engedélyezését a régészeti lelőhely megelőző feltárásához kell kötni. A megelőző feltárásra a beruházónak biztosítania kell a szükséges időt és anyagi feltételeket. (a 2001. évi LXIV. törvény 23.. (1) bek. szerint: a fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére, így különösen a régészeti hatástanulmány, próbafeltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról elszámolni. ) Amennyiben a jelenlegi használat mellett régészeti leletek, vagy jelenségek kerülnek elő, azonnal értesíteni kell a KÖH-t, és a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságát. Régészeti érdekű terület: Azok a területek, ahol a rendezési terv szerint a későbbiek folyamán intenzívebb talajbolygatás várható, a pontosan nem lokalizálható nyilvántartott régészeti lelőhelyek, illetve azok a területek, ahol a történeti adatok vagy földrajzi elhelyezkedés, illetve elnevezés régészeti lelőhely meglétét feltételezik. Régészeti érdekű területeken történő bármilyen talajbolygatással járó beruházás esetén már a tervezési fázisban javasolt a KÖH bevonása, illetve szakvéleményének a kikérése. Ezekben az esetekben a Hivatal kérheti ezeken a területeken különböző régészeti tevékenységek elvégeztetését (a kivitelezést megelőző régészeti terepbejárás, a kivitelezés humuszolás közbeni régészeti szakfelügyelet). 12
A 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet szerint a KÖH hatósági engedélyezési eljárása, szakhatósági állásfoglalásának megadása során, a rendeletben foglalt tartalommal, örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületeket (1 ha területet, vagy 500 m 2 szintterületet meghaladó építmények esetében) érintő beruházásokra. A tanulmány elkészítésének költsége a beruházót terheli. Elkészítésére a rendeletben meghatározott szakképesítéssel rendelkező személyek vállalkozhatnak. Régészeti leletek, illetve objektumok előkerülése esetén le kell folytatni a megelőző régészeti feltárást. Ha az előkerült régészeti lelőhely kivételes jelentőségű, a tervezett beruházást máshol kell megvalósítani. ) Amennyiben a jelenlegi használat mellett régészeti leletek, vagy jelenségek kerülnek elő, azonnal értesíteni kell a KÖH-t, és a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságát. A terület ettől kezdve nyilvántartott régészeti lelőhelynek számít. Amennyiben a község közigazgatási területén bárhol;- a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül,- építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a 2001. évi LXIV. törvény 24-25. -ai szerint kell eljárni. A munkavégzést le kell állítani, gondoskodni kell a lelet őrzéséről. A település jegyzőjének haladéktalanul értesítenie kell a KÖH-t és a Somogy megyei Múzeumok Igazgatóságát. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken, régészeti érdekű területeken, illetve ezen kívül előkerülő régészeti leletek, illetve régészeti objektumok bejelentési kötelezettséggel járnak. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A régészeti lelőhelyben vagy leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése, eltulajdonítása büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után (2001. évi LXIV. törvény 82-83., valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet szerint). Ezen kötelezettségeket a helyi építési szabály-rendeletben is elő kell írni. IV. ÖSSZEFOGLALÓ Tarany rendezési tervének készítése keretében készült el jelen hatástanulmány. A település korábban rendezési tervvel nem rendelkezett. A tervezők feladata volt a település társadalmi, gazdasági, szociális, táji, természeti, környezeti adottságainak felmérése a szükséges szakhatósági egyeztetések elvégzése. A település népességszáma az 1970-80-as évekre jellemző erőteljes csökkenést követően napjainkban stagnálónak értékelhető. A község szép táji környezetben fekszik, területét jelentős erdőfelületek borítják, ezek egy része védett, illetve védelemre tervezett. A településen két műemlék található, mindkettő jó állapotban van, környezetük rendezett. A település építészeti hagyományai, értékei felmérésre kerültek 26 épület, illetve egyéb objektum (kereszt) helyi védelmére tettünk javaslatot, közülük kiemelhető a 7 szőlőhegyi présház. A helyi védelemre javasolt épületek egy része sürgős felújításra szorul. A település szerkezete, a település és utcakép megőrzésére törekszik az önkormányzat. Jelentős területigénnyel járó fejlesztés a településen nem tervezett. A bel- 13
terület bővítésének igénye a település északi végén, a fürdő fejlesztése kapcsán fogalmazódott meg. A közigazgatási területen egy nyilvántartott régészeti lelőhely és három régészeti érdekű terület van. Helyszíni szemlére alapozottan értékeltük és rögzítettük e területeket, a rendezési terv szerkezeti és szabályozási tervlapjain. 14
Műemlékvédelem alatt álló épület és szobor: törzsszám: határozat címe: birság hrsz funkciója: száma: kat. M 4556 50041/1958 Zrínyi u. 2. M III. 169 Katolikus templom M 9881 10536/1985 Taranyi Rinya part M III. 508 Nepomuki Szent János szobor Műemléki környezet területe: Templom körül: 171, 170, 166, 3, 2/4, 2/3, 498, 497/2, 497/4, 497/3, 495, 496, 494, 493, hrsz. Nepomuki Szent János szobor körül: a szobor körül 50 m-es sugarú körön belül, mely érinti az 508, 509, 505/1, 505/2, 506, 504, 503 hrsz. Nyilvántartott régészeti terület: Farkasmező: 064/2, 064/4 hrsz-ú Régészeti érdekű területek: Zsidina dűlő : 087 hrsz Templom kert: Tarany, Zrínyi u. 2. 169/2 Rigópuszta: 010 hrsz-ú 15
Helyi védelemre javasolt objektumok: sorszám címe: hrsz funkciója: 1 Bezerédi utcával 122 kereszt szemben, a 68104 sz. bekötő út északi oldalán 2 Zrínyi u. északi végén 82 kereszt 3 Zrínyi u. 12. 162 Szentháromság szobor 4 Zrínyi u. 2. 169 kereszt 5 Zrínyi u. 2. 169 I. Világháborús emlékmű 6 Szent István u. 31. 81/2 kereszt udvarán 7 temetőben 510 síremlékek, kereszt 8 Szent István u. 53. 422 kereszt előtt. 9 Zrínyi u. 124. 98 lakóház 10 Zrínyi u. 126. 97 lakóház 11 Zrínyi u. 129. 70 lakóház 12 Zrínyi u. 79. 44 lakóház 13 Zrínyi u. 72. 128 lakóház 14 Zrínyi u. 49. 26 lakóház 15 Szent István u.31. 181/2 új lakóház 16 Szent István u.45. 188 lakóház 17 Zrínyi u. 6. 167 iskola 18 Szent István u. 14. 497/3 plébánia 19 Zrínyi u. 84. 120 kereszt 20 Szőlőhegy 923 présház 21 Szőlőhegy 949 présház 22 Szőlőhegy 947 présház 23 Szőlőhegy 996 présház 24 Szőlőhegy 1001 présház 25 Szőlőhegy 1053 présház 26 Szőlőhegy 1149 présház 16