Környezeti értékelés 1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Bükkábrány Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. A rendezési szándék a meglévő bányatelken belül kialakult telephelyek fejlesztéséhez, bővítéséhez szükséges területhasználat biztosítása bányaművelés alatt már nem álló terület-egységen. 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A módosítási szándék meghatározásánál a természeti értékek, környezetvédelemre vonatkozó magasabb szintű jogszabályok, termőfölddel való takarékos bánásmód előtérbe kerültek. A biológiai aktivitás-érték szinten tartása miatti fásírási, erdőtelepítési kötelezettség nem merült fel, ugyanakkor a telken belül biztosítandó minimális zöldfelületet tájra jellemző, honos, nem allergén fajokból, lehetőség szerint három szintben (gyep, cserje, lombkorona) javasolt biztosítani. A meglévő temető és újonnan kialakuló gazdasági terület között a funkciók markánsabb szétválasztása zöldfelület, fáítás telepítését indokolja. 1.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet által szabályozott eljárás, továbbá a partnerség helyi szabályait rögzítő képviselő-testületi döntés biztosítja mind a környezet védelméért felelő szervek, mind a nyilvánosság bevonását. 1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok A környezet értékelése során felhasznált adatok: Bükkábrány község adatszolgáltatása Magyar Állami Földtani Intézet térképei Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvános adatai Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása Forgalomszámlálási adatok KSH adattárai 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A hatályos szabályozási terv a Mátrai Erőmű Zrt. érdekeltségében lévő, bányatelekkel fedett, de bányaművelés alatt nem álló, jelenleg több telephelynek területet biztosító ingatlan-együttest különleges beépítésre szánt bányaterületként szabályozza, a meglévő létesítmények fejlesztése, bővítése érdekében a területhasználat módosítása, a tényleges tevékenységhez igazodóan, gazdasági területhasználat kijelölése tervezett. 2.2. A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Jelen módosítási szándék összhangban van a magasabb szintű programokkal, tervekkel a megfelelősséget külön munkarész ismerteti. 3. A terv megvalósítása után várhatókörnyezeti hatások, következmények feltárása 3.1. A célok összevetése országosan kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Az alábbi előírások figyelembevétele szükséges a megvalósítás során: A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet, A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módját szabályozó 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 1
A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII.16.) Korm. rendelet A hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet Az építési és bontási hulladék kezeléséről szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 3.2. A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben A környezet védelmét a hatályos, magasabb szintű előírások biztosítják. 3.3. A terv céljainak releváns tervekkel való konzisztenciája környezeti szempontból a) Nemzeti Környezetvédelmi Program, 2015-2020 időszak {27/2015. (VI.17.) OGY határozat} 5.3. Erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása Magyarország, mint nyersanyagokban szegény, nyitott és egyes erőforrásokra nézve növekvő függőségben lévő ország számára az erőforrás-gazdálkodás ésszerűsítése, az erőforrásokkal való tudatos, takarékos és hatékony gazdálkodás, a túl-használat elkerülése és a használatból eredő környezetterhelés minimálisra csökkentése társadalmi, környezeti, ellátás-biztonsági és versenyképességi szempontból egyaránt kulcskérdés. Célok: minimálisra csökkenti az erőforrások kitermeléséből és felhasználásából eredő környezeti terheléseket, megelőzi a környezeti károkat fokozza az innovációt az állam és a gazdasági, illetve egyéb szereplők partnerségi viszonyára, együttműködésére épít, biztosítja a különböző érdekek együttes figyelembe vételét. A rendezési szándék összhangban van a fent kiemelt célokkal, a termőfölddel való takarékos bánásmód mellett az innovációt támogatja, továbbá az önkormányzat és gazdasági szereplők közötti együttműködést igényli. b) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 2012-2024. {18/2013. (III.28.) OGY határozat} 4.1. A fenntartható fejlődés megjelenése a nemzetközi programokban és jogi eszközökben A sokoldalú nemzetközi szerződésekben egyfelől a fenntartható fejlődés elvének érvényesülését is szem előtt tartva a szerződő felek közös érdekeltségébe tartozó természeti értékek, környezeti erőforrások (állat- és növényfajok, határvizek stb.) kapcsán a felek közös akarattal biztosítják azok megőrzését, illetve fenntartható használatát. Az innováció új fázisára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság erőforrások bővülésével ne nőjenek a természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatások, tiszteletben tartsuk a természet, a természetes folyamatok által megszabott ökológiai korlátokat. A rendezés alá vont terület jelenleg is beépített területeket érint, új beépítésre szánt terület kijelölése, művelés alatt álló földterület igénybevétele nem tervezett. A területen természetvédelmi oltalom nincs. 3.4. A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése 3.4.1. A földrajzilag lehatárolt tervezési terület környezeti jellemzőinek azonosítása A tervezés alá vont ingatéan-együttesen természetvédelmi terület (natura 2000; ökológiai hálózat) nincs, sérülékeny vízbázis, és annak védőterülete nem érinti, ásványvíznyerő hely nincs bejegyezve. 2
érzékenység {MFGI} potenciális hulladéklerakó Vízfolyások földtan {MFGI} deluviális, részben szoliflukciós aleurit természetvédelem {TIR} natura 2000 A község az Északi-középhegység peremvidék sekély porózus víztesthez tartozik, a víztest kihasználtsága igen magas, az utánpótlás a felhasználás ütemét nem tudja követni. A település területén lévő termál víztesteket kút nem tárja fel. A karszttermál állapota jó. A közigazgatási terület érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület kategóriába tartozik. A rendezés alá vont területen felszín alatti vízkivétel nem található. Határozattal kijelölt hidrogeológiai védőidom, védőterület rendszer a módosítás területét nem érinti. Talajvíz mélysége {MFGI} Levegőtisztaság Bükkábrány a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 10. Az ország többi területe zónába tartozik. A zónacsoportban a szennyező anyagok az alábbiak szerint alakulhatnak: kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PM10) benzol F F F E F talajközeli ózon arzén kadmium nikkel ólom O-I F F F F A kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. Zaj- és rezgésvédelem A rendezés alá vont területen zaj- és rezgésterhelési kockázatot elsősorban a 3. sz. elsőrendű főút forgalma, különösen a magas részarányt képviselő tehergépjármű forgalom jelenthet (2013. évi forgalomszámlálási adatok szerint a teljes forgalom 29%-a). A rendezés alá vont terület környezetében bányaművelés nem folyik, így abból származó terhelés sincs. A 2013. évi forgalomszámlálási adatok alapján kalkulálható a zajterhelés (80 km/h átlagsebességet feltételezve; az úttengelytől mért 30 m-es távolságban, java program alkalmazásával) nappal éjjel 3. sz. fő út külterületi (bevezető) szakasza 62 < 65 53 < 55 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szerint gazdasági területen, a különböző típusú közutaktól származó zajra a határérték nappal 65 db, éjjel 55 db. Az országos előírásoknak gazdasági területhasználat esetén megfelel a terület. 3
Területhasználat jellemzői A település igazgatási területének több mint a fele (54%) művelés alól kivett terület, ezzel szemben a belterület mindösszesen az igazgatási terület 8%-a. A művelés alól kivett területek nagysága a bányaterület térnyerése miatt alakult ki. A bányaművelés felhagyását követően, a rekultiváció részeként egyéb területhasználat (pl. erdő telepítése, frekventált helyek gazdasági célú használata) tervezett. A rendezés alá vont terület művelés alól kivett, külterületi ingatlanokat érint. 3.4.2. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása A településen, és a rendezés alá vont területen a vezetékes szennyvízhálózat nem épült ki, a keletkező szennyvizek gyűjtése, tárolása, elszállítása környezeti szempontból kockázatot rejt. A rendezés alá vont területen nem folyik bányaművelés, de a környező területek művelése miatt a terület környezetében számos bányászathoz kapcsolódó technológiai létesítmények vannak, melyek felszámolása a terület igénybevételének függvényében biztosítandó. 3.5. A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése Közvetlen környezeti hatást kifejtő tényezők: beépítések megvalósítása (földmozgatás, alapanyag-szállítás, anyagmozgatás) működés hatása (levegő-, zaj- és rezgésterhelés) Közvetett környezeti hatások: mikroklíma változása (elhanyagolt területek kezelése, minimálisan kialakítandó zöldfelületek biztosítása; burkolt felületek növekedése) 3.6. A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése Levegőtisztaság-védelem A rendezés alá vont terület levegőtisztaságára jelenleg a bányaművelés, a 3. sz. főút forgalma és a környéken üzemelő ipari létesítmények széliránytól függő kibocsátásai vannak hatással. A be- 4
építés intenzitásának növelése megfelelő technológia alkalmazása, a hatályos levegőtisztaságvédelemre vonatkozó előírások betartása esetén várhatóan nem okoz a lakosság számára releváns mértékű változást. Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok Bükkábrányban a szennyvízhálózat még nem épült ki, a keletkező szennyvizek zárt rendszerben történő gyűjtéséről és rendszeres, szakszerű elszállításáról gondoskodni kell a magasabb szintű jogszabályban megfogalmazottak szerint. Talajminőség- és földvédelem A rendezés művelés alól kivett ingatlanok hasznosításával tervezett, így a termőföld védelme biztosított. Esetleges beépítések esetén a humuszos termőréteg megóvását magasabb szintű jogszabályok biztosítják. Zaj- és rezgésvédelem A területre vonatkozó minimális zöldfelület telepítése, fenntartása, továbbá korszerű technológia alkalmazása várhatóan nem okoz határértéket meghaladó zaj- és rezgésterhelést. 3.7. A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása A jelen tervben meghatározott módosítási szándék a környezet-állapot figyelembe vételével készült, a rendezési szándék mértékénél fogva környezeti szempontból elfogadhatónak mondható, hiszen a terület meglévő adottságai csak korlátozott használatot tesznek lehetővé. 4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések A magasabb szintű környezetvédelemre vonatkozó jogszabályok biztosítják a káros hatások elkerülését. A környezetalakítási munkarészben szereplő zöldfelületi javaslat a környezet védelmét szolgálja. 5. Javaslat olyan intézkedésekre, amelyeket más tervben figyelembe kell venni A beavatkozás léptéke és tartalma miatt nincs magasabb tervben érvényesítendő intézkedés. 6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A fejlesztési szándékok monitorozását az alábbi adatok és arányszámaik figyelemmel kísérése mellett javasolt értékelni: Forgalom, illetve forgalom-összetétel, továbbá ezek változása (jármű egység, %, %) Légszennyező anyagok mértéke, változása (μg/m 3, %) Újonnan kiépített közmű-hálózatok hossza, rákötések mértékének változása (km, %) Burkolt felületek aránya, változása (m 2, %) Elszállított kommunális, illetve veszélyes hulladék mennyisége; ezek változása (m 3,%) Zöldterületek nagysága, változása (ha, %) Telepített fák száma, változása (db, %) Lakossági panaszok száma a környezetterhelésre (db) 5