1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására

Átírás

1 Környezeti értékelés 1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Alsózsolca Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. A rendezés alá vont területen {Alsózsolca 037/3, 038, 039, 040, 041, 045, 046/2, 046/3, 046/4, 046/5, 046/6, 046/7, 046/9, 046/10, 046/11, 046/12, 047/2, 048/4, 048/5, 048/8, 048/9, 048/16 hrsz. ingatlanok} ipari gazdasági területhasználat biztosításával munkahelyteremtő beruházás telepítése tervezett. A tervezési terület kijelölése során megrendelői célként merült fel, hogy összefüggő, rendezett tulajdonviszonyú, legalább 100 hektár nagyságú terület-egység legyen lehatárolva, lehetőség szerint 50%-os bővítési lehetőséggel, jó műszaki infrastrukturális adottságokkal, munkaerő kapacitással, továbbá intézményi, szolgáltatási kapcsolódási lehetőségekkel. A város Ipari Parkjában a bővítési lehetőséget is magában foglaló hatályos településszerkezeti terv ~145 ha területegységet jelöl, melynek jelentős része már be van épülve, így ott nem volt lehetőség a megrendelői igénynek eleget tevő területhasználat kijelölésére A területet igénybe venni kívánó szervezet nem ismert, így a konkrét gazdasági tevékenységről sem áll rendelkezésre részletes ismeret. (Amennyiben a végezni kíván tevékenység a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység végzése tervezett, úgy a vonatkozó előírás szerint eljárást le kell folytatni A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A módosítási szándék meghatározásánál figyelembe lettek véve a természeti értékek, illetve a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok; ezen túlmenően, a környezeti értékelés készítése során nem merült fel olyan új információ, amely a módosítási szándék korrigálását tette volna szükségessé. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság /2014 és É /2014 ügyirataiban, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság /2014. ügyiratában foglaltak figyelembe lettek véve A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet által szabályozott eljárás, továbbá a partnerség helyi szabályait rögzítő 176/2014. (XI.10.) önkormányzati határozat biztosítja mind a környezet védelméért felelős szervek, mind a nyilvánosság, illetve az érintettek bevonását A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok A környezet értékelése során felhasznált adatok: Alsózsolca város adatszolgáltatása Magyar Állami Földtani Intézet térképei Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatszolgáltatása ÉMVIZIG, OVF adatszolgáltatása Forgalomszámlálási adatok KSH adattárai 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A város belterületétől dél-keletre gazdasági terület-fejlesztés megalapozása tervezett munkahelyteremtés céljára. A terület a hatályos településszerkezeti terv szerint mezőgazdasági (rét, legelő) területhasználatú, azonban a környező területek használata, valamint az adottságok miatt 1

2 a városrész rendezésére merült fel igény. A gazdasági területfelhasználási módba kerülő ingatlan-együttesen olyan ipari létesítmény telepítése a cél, amely a hatályos előírások betartása mellett munkalehetőséget nyújt a helyben és a környéken élőknek. A tervezett gazdasági létesítmény és a lakóterületek közötti sávban a különböző területhasználatok elválasztása érdekében erdőtelepítés tervezett A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal A fejlesztésre szánt terület kijelölésekor a különböző védettség alatt álló területek, továbbá a már kialakult beépítések és azok területhasználata figyelembe lettek véve. A magasabb szintű tervekkel való összhangot külön munkarész ismerteti. 3. A terv megvalósítása után várhatókörnyezeti hatások, következmények feltárása 3.1. A célok összevetése országosan kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Általános uniós környezetvédelmi cselekvési program 2020-ig A program hosszú távú jövőképe: 2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk. Jólétünk és egészséges környezetünk egy olyan innovatív és körkörös gazdaságból származik, amelyben semmi nem megy veszendőbe, és amelyben a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás fenntartható módon folyik, a biodiverzitást pedig társadalmunk ellenálló képességét fokozva védjük, értékeljük és helyreállítjuk. Karbonszegény növekedésünk már régóta független erőforrás-felhasználásunktól, és megszabja a biztonságos és fenntartható globális társadalom ütemét. A célkitűzésekhez kapcsolt programok: 1. az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és növelése 2. az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdasággá történő alakítása 3. az Uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól 4. a környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával 5. az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának bővítése 6. a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek javítása és a környezeti externáliák kezelése 7. a környezetvédelmi integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése 8. az uniós városok fenntarthatóságának javítása 9. a nemzeti környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése. Tematikus prioritások: természet védelme, gazdasági rugalmasság erősítése, erőforrás-hatékonyság a fejlesztésre szánt területek kijelölése beépített területek közelében, kiépült közút mentén tervezett; az ingatlan-együttest nem érinti országos, illetve helyi védett természeti érték emberi egészséget és jólétet fenyegető levegő- és zajszennyezés csökkentése a módosítás területén a lakóterületek védelme érdekében jelentős mértékű erdőterület került kijelölésre környezetvédelmi fejlesztések monitorozása az országos érvényű előírások, a környezet védelemért felelős szervek ellenőrzési tevékenysége biztosítja a betelepülő vállalkozás működésének, illetve a működésből származó kibocsátások határérték alatti mértékét városok fenntarthatóságának javítása Alsózsolca nem tartozik a szennyezett városok közé, ezen jelenlegi terv sem kíván változtatni; a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület-együttes mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, a megfelelő zöldövezetbe ágyazott gazdasági célú hasznosítással a munkahelyteremtésen és értékteremtésen túl biztosítható a település fenntartható fejlődése. 2

3 Nemzeti Fenntartható fejlődési keretstratégia {18/2013. (III.28.) OGY határozattal elfogadva} Nem csak a természeti erőforrások szenvednek a túlhasználattól. A növekvő gazdaság ellenére beszűkülő foglalkoztatási lehetőségek teszik kétségessé a jövedelmek szinten tartását és bővítését mind egyéni, mind közösségi szinten. A munkából kirekesztődöttekről történő gondoskodás a csökkenő közösségi bevételek, egyre burjánzó adósságok miatt ellehetetlenül. A magyar nemzetet illetően a népesség gyors fogyása jelent problémát. A négy alapvető erőforrás: emberi, társadalmi, természeti, gazdasági erőforrások. Minden generációnak szüksége lesz emberi erőforrásokra, megfelelő létszámú és jó egészségi állapotú az egyre nagyobb méreteket öltő elvándorlás megállításához, illetve a nagyobb gyermekvállalási kedvhez szükséges a munkahelyek teremtése, élhető város kialakítása megfelelő műszaki és humán infrastruktúra biztosításával; jelen beavatkozási szándék közvetlenül a munkahelyteremtést, míg közvetetten (adófizetés) az infrastruktúra fejlesztését támogatja. Nem engedhető meg, hogy a társadalom egy része leszakadjon, és így képességeik elvesszenek a társadalom számára; valószínűsíthető, hogy az emberi tőke gazdasági értéke az ezredforduló környékén meghaladta a dolog tőke nagyságát az egyes társadalmi rétegek leszakadásának megakadályozását szolgálja új munkahelyteremtő beruházás alapjainak megteremtése, a létesítmény kialakítása, működtetése, beszállítói és kiszolgáló tevékenység számos, különböző képzettségű és képességű személy számára biztosíthat megélhetési lehetőséget A jó élet elképzelhetetlen a természeti erőforrások megfelelő mennyisége és minőségi állapota nélkül a változtatási szándék az igazgatási területnek 7,6%-ára terjed ki, azonban új beépítésre szánt terület 4,7%-ot érint; a szántó és legelő művelési ágú területek környezetében forgalmas út, lakóterület, vasútvonal található, így gazdaságos mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas; a tervezett védelmi célú erdőtelepítés ellentételezheti a meglévő és jövőbeni kibocsátásokat, továbbá új élőhelyként funkcionálhat honos növény és állatfajok számára. Az adott társadalom anyagi gyarapodásához a gazdasági erőforrások jelentik az alapot, úgy mint fizikai tőke, pénztőke, értékőrző szellemi alkotások, épített környezet. A termelőeszközök technikai színvonala, az infrastruktúra minősége nemcsak meghatározzák az előállított javak értékét, de a termelés-fogyasztás során az igénybe vett természeti tőle nagyságára is hatással vannak. A vállalkozók azzal válnak a fenntartható fejlődés mozgatórugóivá, hogy ők tárják fel az értékteremtés még kiaknázatlan formáit, és irányítják az emberi, természeti és az ember által teremtett fizikai erőforrások nagy részének hasznosítását. A takarékosság, a hosszú távra tervezés, az ésszerű kockázatvállalás, a fejlesztő- és újítóképesség értékei a fenntarthatóság alapvető erőforrásai közé tartoznak. a fejlesztésre szánt terület meghatározásánál a gazdaságos működéshez szükséges területméretek lettek alapul véve a megfelelő méretű erdőterület számára szükséges terület biztosítása mellett. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása: a környezetegészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. A módosítási szándék során a lakott területek védelme fontos szempont volt, a lakó funkció és a tervezett gazdasági funkció közötti távolság biztosítására védelmi célú erdőterület került kijelölésre. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata: a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A rendezés alá vont területen országos vagy helyi védelem alatt álló természeti terület, egyedi érték nem található. 3

4 Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése: a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség, megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jóléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fejlesztésre szánt terület jelenleg mezőgazdasági művelésre szánt területeket érint, ugyanakkor az ingatlan-együttest övező beépítések, közút, vasútvonal, kiépült infrastruktúra-hálózat a terület intenzívebb használatát teszi lehetővé. A városban élők munkanélküliségi rátája nemcsak az országos átlag, de a megyei átlag feletti, ezért a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében a természeti értékek védelme és a kiváló minőségű földterületek művelésben tartása mellett értékteremtő munkahely-teremtési lehetőségek alapjait szükséges biztosítani a vonatkozó magasabb szintű környezetvédelmi előírások betartásával A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben Az alábbi szempontok figyelembe vételére került sor: A beépítésre szánt terület főút mentén, beépített területek közelségében lett kijelölve; A gazdaságfejlesztésre szánt terület jellemzően szántó és gyep területeket fed; erdőtervezett erdő nem érintett; A rendezés alá vont területen országos, illetve térségi védelem alatt álló természeti, táji érték, védett élőhely nincs; A fejlesztési terület kialakítása során a meglévő beépítések védelme érdekében védőterület, erdőtelepítés került meghatározásra A terv céljainak releváns tervekkel való konzisztenciája környezeti szempontból Országos Területrendezési Terv (OTrT) A többször módosított évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Tervvel való részletes egyezőséget külön munkarész ismerteti. A rendezés alá vont terület sem országos ökológiai hálózat övezete, sem országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete által nem érintett. 3/1. melléklet Országos ökológiai hálózat övezete 3/5. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület 4

5 3/8. melléklet Nagyvízi meder övezete OVF adatszolgáltatása alapján korrigált nagyvízi meder övezete Nemzeti Fejlesztés 2020 Fő stratégiai célok: Magyarország Európa egyik és Közép-Európa legversenyképesebb országává válik a kitörési pontjainak számító terülteken 2020-ig. Megkerülhetetlen közép-európai hídfő-központ kialakulása a gazdaság, a szolgáltatások, a logisztika, az innováció, a kreatív iparágak és a tehetség-koncentráció területén. A magyar külgazdaság földrajzi diverzifikációjának kiszélesítése, az EU-ba irányuló exportdominancia oldása. Az Európa 2020 stratégiáinak területi szempontból kulcselemei a városok és a városias térségek. A globális kihívásokra adott válaszai között az egyik legígéretesebb a területi kohézió erősítése. A fejlesztési célra kijelölt terület nem csak az Alsózsolcán élő lakosság számára nyújt megélhetési lehetőséget, hanem a környező településeken élők is profitálhatnak a jövőbeni beruházásból. Nemzeti Vidékstratégia A vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása, melynek elemei: A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása. A rendezés alá vont területen ismert, regisztrált táji, természeti érték nem található. A környezetminőség fenntartása érdekében védelmi célú erdőtelepítés megvalósítása tervezett. Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és ellátás. A módosítással érintett területen telepítendő gazdasági létesítmény pontos tevékenységéről nincs ismeret. Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára. A megélhetés biztosítása érdekében a megfelelő műszaki és humán infrastruktúrával ellátott, illetve jól ellátható területen kell a munkahelyteremtést biztosítani; a fejlesztési szándék ezt a célt szolgálja A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése A földrajzilag lehatárolt tervezési terület környezeti jellemzőinek azonosítása A mélyföldtani térkép értelmében a területre a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció a jellemző: változó vastagságú kékesszürke homok- és szürke, sárgásszürke, vörösbarna foltos agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos rétegekkel; jellegzetes tavi-folyóvízi összlet. A tervezés alá vont területen természetvédelmi terület (Natura 2000; ökológiai hálózat) nincs, ásványvíznyerő hely nincs bejegyezve. 5

6 földtan {MFGI} folyóvízi aleuritos agyag tektonika felszíni földtan {MFGI} folyóvízi agyag, aleurit mélyföldtan {MFGI} npa2 Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció érzékenység {MFGI} sérülékeny vízbázis (ÉRV X/a. telep) sérülékeny vízbázis védőterülete Vízfolyások Pre-kainozoos térkép nagyon kisfokú metamorf újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül természetvédelem {TEIR} natura SCI ökológiai folyosó Az Alsózsolca 046/4, 046/5, 046/6, 046/7, 046/9, 046/10, 046/11, 048/8, 041 hrsz. ingatlanok a Sajó folyó bal partján a 41,0 és a 43,0 fkm szelvények közötti szakaszon, a Sajó és Hernád folyók közötti számú Ócsanálos-Hernádközi, részlegesen mentesített ártéri öblözet nyílt ártéri öblözet részben helyezkednek el. A Sajó folyó 42,00 fkm szelvényében a jogszabályban Talajvíz mélysége {MFGI} meghatározott mértékadó árvízszint 108,30 mbf. A terület a nyíltártéri öblözetrész áramlási holttérben helyezkedik el, az árvizek levezetésében csak korlátozottan vesz részt, az árvízszintek érdemi befolyásolásában szerepe elhanyagolható. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság nyilvántartásában szereplő, a tervezési területet érintő, illetve annak környezetében lévő, felszín alatti vízre létesült kutak (9 db) főbb műszaki adatai {É /2014}: 6

7 A módosításra kijelölt ingatlanok közül az Alsózsolca 037/3, 041/, 046/11, 046/12, 048/4 hrsz.-ú területek rajta vannak a Bőcs ÉRV Zrt. X/B vízmű telep hidrogeológiai védőidom és védőterület rendszerének B védőövezetén. A vízmű hidrogeológiai védőidom és védőterület rendszerét az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a /2008. számú határozatával jelölte ki. Levegőtisztaság Alsózsolca a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 8. Sajó-völgye zónába tartozik. A zónacsoportban a szennyező anyagok az alábbiak szerint alakulhatnak: kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PM10) benzol F C D B E talajközeli ózon arzén kadmium nikkel ólom O-I E F F F A kibocsátási határértékeket a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A területegységre vonatkozó levegőtisztasági mérési adatok nem állnak rendelkezésre. Zaj- és rezgésvédelem A város területén készített zaj- és rezgésmérésről nem állnak rendelkezésre adatok. A város környezeti fenntarthatósági terve (2010.) a közlekedésből eredő zaj- és rezgésterhelést nevezte leginkább károsnak az emberi egészségre. Az életminőség javítása érdekében elkerülő út nyomvonal kiépítésének kistérségi összefogással történő megvalósítása került meghatározásra. A tervezési terület mellett haladó sz. összekötő út évi forgalma alapján kalkulált zajterhelés (Java program használatával; az út tengelyétől mért 10 m-es távolságban; 50 km/h átlagsebességet feltételezve): zajterhelés lakóterület határérték* gazdasági terület határérték* nappal: <65 éjjel: <55 (*27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 3. sz. melléklet) A forgalomszámlálási adatokból kalkulált zajterhelés mértéke a lakóterületekre előírt határértéket meghaladja, azonban a gazdasági területekre vonatkozó határértékeket nem. 7

8 Területhasználat jellemzői A város igazgatási területének 11,55%-a belterület, míg a kivett területek aránya 31,57%. A külterületi területhasználat jellemzően szántó (KT 58%), de jelentős részarányt képviselnek az erdőterületek is (KT 10%). A kertek, szőlők, gyümölcsösök részaránya csekélynek mondható és a városiasodással párhuzamosan csökkenést mutatnak. A rendezés alá vont terület a hatályos nyilvántartások szerint jellemzően szántó (2, 3, 4, 5 minőségi osztály) és legelő (3, 5 minőségi osztály) művelési ágban van. A termőföld minősége nem egységes; egyes földrészletek a település viszonylatában átlagostól jobb minőségű (24,29-31,30AK/ha) termőföldek, míg mások rosszabbak (6,29-14,80 AK/ha). A rendelkezésre álló adatok szerint a területen jelenleg állattartást nem folytatnak A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása A városnak nagy az ingázó forgalma (más településre járó dolgozók, Alsózsolcára járó dolgozók), jelentős gyalogos, tömegközlekedési és személygépjármű forgalom keveredéséből eredő konfliktusok. A városon észak-dél irányban végigfutó Sajó folyó potenciális veszélyforrás belvíz- és árvízvédelmi szempontból. Településen áthaladó jelentős tehergépjármű forgalmat bonyolító sz. összekötő útról származó kibocsátások A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése A rendezés alá vont területen gazdasági célú területhasználat megvalósítása tervezett, a terület pontos hasznosítása (társaság neve, végzendő tevékenység) jelenleg nem ismert, így a telepíthető funkció általi terhelések általában: Közvetlen környezeti hatást kifejtő tényezők: beépítések kivitelezéséből eredő kibocsátások (anyagmozgatás) üzemelés során keletkező kibocsátások (levegő-, zaj- és rezgésterhelés) termőföld igénybevétele miatti élettér csökkenés erdőtelepítés, fásítás miatti élettér növekedés Közvetett környezeti hatások: a folyamatos működéshez szükséges alapanyag, késztermék, személyzet szállításából eredő kibocsátások 3.6. A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése Levegőtisztaság-védelem A levegőminőségre kedvezőtlenül ható tényezők elsősorban a közlekedés (anyag- és személyszállítás) és az üzemelés (fűtés, hűtés). A kibocsátások mértéke jelenleg nem prognosztizálható, 8

9 mivel nem ismert a gazdasági területet igénybe venni szándékozó tevékenységi köre; ugyanakkor a magasabb szintű előírások biztosítják, hogy a terület igénybevételét követően se haladja meg a kibocsátási határértékeket a levegőterhelés. A területen biztosítandó legkisebb zöldfelület, továbbá a biológiai aktivitás-érték szinten tartása miatti beültetési kötelezettség, fásítás (tájra jellemző honos, nem allergén fajtákkal) ellentételezheti a levegő-terheléseket. Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok A fejlesztésre szánt területet élővízfolyás nem érinti. A sérülékeny vízbázis védőterületében a vonatkozó előírások szerinti tevékenységek végezhetők. A szennyvízhálózat a városban kiépült, beépítés esetén a zárt rendszerű hálózatra történő rákötéssel; továbbá a csapadékvíz külön rendszerű elvezetésével és gyűjtésével a vízminőség-védelem biztosítható. Talajminőség- és földvédelem A humuszos termőréteg megóvását a vonatkozó előírások szerint biztosítani kell. A földterületek mennyiségi védelme érdekében a beruházáshoz szükséges területméretre koncentrál a gazdaságfejlesztési terület, továbbá kiépült műszaki infrastruktúra hálózat közelében tervezett a beavatkozás; a vonatkozó előírások betartása mellett a talajminőség védelme biztosítható. Zaj- és rezgésvédelem A zaj- és rezgésterhelés elsősorban a terület üzemszerű működéséhez szükséges (személy- és tehergép) járműforgalomból várható; a tervezett infrastrukturális fejlesztésekkel és zöldfelület növelésekkel, továbbá szükség esetén forgalomtechnikai módszerek alkalmazásával biztosítható a magasabb szintű előírásokban rögzített kibocsátási határértékek betartatása A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása A rendezési terv javaslat a környezetkárosító elemek minimalizálásával került meghatározásra, a munkalehetőséget biztosító gazdasági tevékenység végzésére alkalmassá váló terület hasznosítása során az országos érvényű előírások biztosítják a környezet védelmét. A január 1-étől hatályos OTrT 3/8. sz. melléklete szerint a rendezés alá vont terület nagyvízi mederrel érintett terület, azonban az Országos Vízügyi Főigazgatóság OVF /2014. iktatószámon kiadott állásfoglalásában rögzítette, hogy a fejlesztési szándékkal érintett terület kikerült a nagyvízi meder nyilvántartásból, így vízügyi szempontból feloldásra került az ellentmondás. Az új termőföld igénybevételét a tervezett beruházási szándék nagyságrendje indokolta; mivel az ipari parkban nem áll rendelkezésre a szükséges területnagyság. A jelenleg jellemzően művelés alatt álló terület-együttesen a humuszos termőréteg megóvását, különösen a jobb minőségű termőföldek esetében biztosítani kell. A biológiai aktivitásérték szinten tartása érdekében honos fajokból szükséges megvalósítani a védelmi rendeletetésű erdő telepítését, továbbá biztosítani kell a rendelettel elfogadásra kerülő helyi építési szabályzatban rögzített minimális zöldfelületet több szintben, szintén honos fajokból történő telepítését. A betelepülő vállalkozás tevékenységi köre szerint a vonatkozó törvény alapján, szükség esetén elkészítendő a környezeti hatásvizsgálat. 4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések A vonatkozó előírások betartása, a biztosítandó minimális zöldfelület és erdőtelepítés megvalósítása mellett a környezeti hatások minimalizálhatók. A helyben történő munkahelyteremtéssel a közvetett környezeti kibocsátások mértéke is csökkenthető (ingázás csökkenése). 9

10 5. Javaslat olyan intézkedésekre, amelyeket más tervben figyelembe kell venni A gazdasági terület-fejlesztést a magasabb szintű tervekbe azok felülvizsgálata esetén be kell építeni, továbbá a szomszédos Sajólád igazgatási területe menti területhasználatok meghatározásánál, jövőbeni módosításánál a gazdasági funkciót figyelembe kell venni. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság előírásai {É /2014}: A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A tervezett módosításokat a felszín alatti ivóvízbázis mennyiségi és minőségi védelme mellett kell kialakítani, ezért a /2008. számú Bőcs ÉRV Zrt. X/B vízmű telep hidrogeológiai védőidom és védőterület rendszerét kijelölő határozatban foglalt előírásokat, korlátozásokat be kell tartani. A határozat előírás pontja szerint ipari, szolgáltató, mezőgazdasági üzem, kiskereskedelmi, gazdasági épület, istálló stb., akkor telepíthető, ha a létesítményben használt, tárolt, szállított vízszennyező anyagok üzemszerű működés közben nem kerülhetnek a talajra, felszíni vagy felszín alatti vizekbe, valamint biztosított, hogy az esetleges szennyezést észlelik és a bekövetkezett rendkívüli szennyezés is rövid időn belül eltávolítható. A módosítással érintett ingatlanok hasznosítása, beépítése során a településrészen található kutakat figyelembe kell venni. A területhasználatot ennek megfelelően, a felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének megóvása mellett kell kialakítani. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásait be kell tartani. Az újonnan kialakításra kerülő létesítmények ivóvízigényét, amennyiben műszaki lehetősége adott, a meglévő ivóvízközmű hálózatról kell biztosítani. A szolgáltatott ivóvíz minőségének ki kell elégítenie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló módosított 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet előírásait. Az újonnan kialakításra kerülő ipari terület és más, rácsatlakozás nélküli ingatlanok és ipari létesítmények esetében a rákötési lehetőséget, amennyiben műszakilag lehetséges, a meglévő közműhálózatra biztosítani kell, illetve ennek hiányában, a képződött szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásait. A közműves ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszer igénybevétele során figyelembe kell venni a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény előírásait. Az új beépítéseknél előfeltételül kell szabni a terület vízrendezését és a csapadékvíz elvezetésének megoldását. 6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A fejlesztési szándékok monitorozását az alábbi adatok és arányszámaik figyelemmel kísérése mellett javasolt értékelni: Teherforgalom-számlálási adatok változása, összetétele (jármű, %) Ivóvíz-, szennyvízhálózat fogyasztás, változása (m 3, %) Erdősített, fásított területek aránya, változása (ha; %) Környezeti terhelésre vonatkozó lakossági panaszok száma (db, %) Művelés alól kivett területek nagysága, változása (ha; %) A művelés alatt álló földrészletek minősége művelési áganként, változása (átlagos AK; %) 10