Adatok a Csókás - Veczer (Erõsd) természetvédelmi terület ormányosalkatú bogárfaunájához Hozzáadta: KOCS Irén www.szekelyfoldert.info :: Székelyföld  (Kivonat) 2001. tavaszán à s nyarán egy-egy napos kutatást vã geztem a Kovászna megyei Csókás-Veczer termã szetvã delmi terã¼leten A kã zlemã nyben 4 család, 9 alcsalád, 53 nem 103 fajának adatait találjuk. Az eredmã nyek kã zã¼l kiemelendõ a Squamapion samarense Faust, mely aâ Kárpát-medencà ben csak Erdà lybõl ismeretes. Az eredmã nyek szerã nyek, a teljes fauna ismeretã hez további beható vizsgálatra lesz szã¼ksã g, legalább kã t hetente egy -egyâ napos terepmunka kora tavasztól kã sõ õszig. (Kivonat) 2001. tavaszán à s nyarán egy-egy napos kutatást vã geztem a Kovászna megyei Csókás-Veczer termã szetvã delmi terã¼leten A kã zlemã nyben 4 család, 9 alcsalád, 53 nem 103 fajának adatait találjuk. Az eredmã nyek kã zã¼l kiemelendõ a Squamapion samarense Faust, mely aâ Kárpát-medencà ben csak Erdà lybõl ismeretes. Az eredmã nyek szerã nyek, a teljes fauna ismeretã hez további beható vizsgálatra lesz szã¼ksã g, legalább kã t hetente egy -egyâ napos terepmunka kora tavasztól kã sõ õszig. Bevezetà s  Kovászna Megye Tanácsa a 39/2001-es Határozattal 34 megyei termã szetvã delmi terã¼letet ideiglenes vã delem alá helyezett. Annak ellenã re, hogy Romániában a termã szetvã delem már az 1930-as à vekben elkezdõdõtt (1935-ben lã tesã¼lt a Retyezát Nemzeti Park), megyã nk az országos listán csak kã t termã szetvã delmi terã¼lettel szerepe, bár egyik másik ideiglenes termã szetvã delmi terã¼letã¼nk pã ldául a Vargyasi-szoros-Gódra karszt-vargyas-vã lgye, a Csomád-Bálványos-Torja rezervátum à s a Nemere-hegysà g akár nemzetkã zi vã delmet is à rdemelne. E csorba kikã¼szã bã lã sã re a Megyei Tanács Regionális Fejlesztà si Irodája egy 20 tagú kutatócsoportot állított à ssze, melynek à n is tagja vagyok. Kà t à ves határidõt kaptunk egy minimális dokumentáció à sszeállítására, de sajnos az anyagi keretet nem biztosították igy kã ptelensã g volt a felvállalt feladat elvã gzã se. Mivel kutatási terã¼letem a szã kelyfã ldi ormányosalkatúak biódiverzitása, az elmúlt tiz à vben sikerã¼lt szórványos kutatást folytatnom az ideiglenes vã delem alá helyezettâ megyei termã szetvã delmi terã¼leteken, tã bbek kã zã tt az erõsdi Csókás-Veczeren is. Az eredmã nyek szerã nyek mivel csak nã hányszor sikerã¼lt entomológiai kutatást vã geznem (tõlem fã¼ggetlen okokból kifolyólag) a fent említett terã¼leten. A gyûjtã si eredmã nyt kedvezõtlenã¼l befolyásolta az is, hogy a gyûjtã si módszerek kã zã¼l tã bbet egyáltalán nem tudtam alkalmazni. Ezek a kã vetkezõk: fã nycsapdázás, talajcsapdázás, kã rgezã s, nevelã s. A gyûjtã st fûhálózással, kopogtatással, rostálással, kõforgatással à s egyelã ssel vã geztem. A fajok rendszertani besorolását Miguel A. Alonso-Zarazaga à s Christopher H. C. Lyal: A world catalogue of families and genera of Curculionoidea (Insecta: Coleoptera) 1999 alapján vã geztem. A fajlista tartalmazza az egyes fajok elterjedã sã t à s tápnã vã nyeit is. A már publikált fajokat, melyeket 2001-ben nem gyûjtã ttem, *-gal jelõltem, az irodalmi forrás feltã¼ntetã sã vel ( PA, KI = Podlussány Attila, Kocs Irà n: Kovászna megye Curculionoidea faunájának alapvetã se - Acta 1995 - Sf. Gheorghe 1996) Gyûjtõhelyek 1. Erõsd - Csókás - Veczer - 2001. 04. 12. 2. Erõsd - Csókás - 2001. 05. 01. 3. Erõsd - Csókás - 2001. 06. 15. 4. Erõsd - Csókás - 2001. 07. 05. A gyûjtã tt fajok jegyzã ke CURCULIONOIDEA - fõcsalád RHYNCHITIDAE - család (eszelã nyek) RHYNCHITINAE -alcsalád Neocoenorrhinus germanicus (Herbst, 1797) - Euroszibà riai faj. Lh.: 2 (3db.) Neocoenorrhinus pauxillus (Germar, 1824) - Európából, a Kaukázusból à s Perzsiából ismerjã¼k. Gyümà csfa-kártevõ.
Lh.: 1 (4db.) Neocoenorrhinus aequatus (LinnÃ, 1767) - Európai à s kelet-mediterán faj. Gyümà lcs-kártevõ. Lh.: 1 (6db.), 2 (16db.) Rhynchites bacchus (LinnÃ, 1758) - Elterjedà se Európa, Szibà ria à s Algír. Az almatermã sûek kã zã nsã ges kártevõ 1 (6db.) Rhynchites auratus (Scopoli, 1763) - Európától Szibà rián át Japánig elterjedt. Lh.: 4 APIONIDAE - család (cickányormányosok) APIONINAE - alcsalád Taeniapion urticarium (Herbst, 1784) - Elõfordul Kà zã p- à s Kelet-Európában, valamint a Kaukázusban. Tápnà vã nyei: Urtica urens à s Urtica dioica (Csalán). Lh.: 2, 3, 4 (5db.) Oxystoma cerdo (Gerstacker, 1854) - Palearktikus elterjedã sû, Vicia - fã lã ken (Bükkà ny) à lõ faj. Lh.: 3 (2db.) Cyanapion columbinum (Germar, 1817) - Palearktikus elterjedã sû faj. Tápnà vã nye a Lathyrus latifolius (Nagyvirágu lednek). Lh.: 4 Cyanapion (Bothryorrhynchapion) gyllenhalii (Kirby, 1808) - Európai faj. Tápnà vã nye a Vicia cracca (Kaszanyûg bã¼kkã ny). Lh.: 2 Cyanapion (Cyanapion) spencii (Kirby, 1808) - Elõfordul Európában à s Algírban. Tápnà vã nye a Vicia cracca (Kaszanyûg bã¼kkã ny). Lh.: 3 Cyanapion (Bothryorrhynchapion) platalea (Germar, 1817) - Eurószibà riai elterjedã sû, Vicia - fã lã ken (Bükkà ny) à lõ Lh.: 2 Catapion seniculus (Kirby, 1808) - Elõfordul egã sz Európában, a Mediterráneumban à s Ázsiában. Tápnà vã nyei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 1, 2 (2db.) Diplapion stolidum (Germar, 1817) - Elõfordul Európában à s Algírban. Tápnà vã nye a Chrysanthemum leucanthemum (Margarà ta). Lh.: 2, 4 (2db.) Hemitrichapion (Dimesomyops) pavidum (Germar, 1817) - Palearktikus elterjedã sû, kã zã nsã ges faj. Lh.: 3 (5db.) Stenopterapion tenue (Kirby, 1808) - Palearktikus elterjedã sû, kã zã nsã ges faj. Tápnà vã nyei a Melilotus (Somkóró) à Trifolium (Here) fajok. Lh.: 4 Pseudoprotapion elegantulum (Germar, 1818) - Eurószibà riai faj. Tápnà vã nyei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 3 (2db.) Protapion assimile (Kirby, 1808) - Palearktikus elterjedã sû, kã zã nsã ges faj.tápnã vã nyei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 2 Protapion trifolii (LinnÃ, 1768) - Palearktikus elterjedã sû, kã zã nsã ges faj.tápnã vã nyei a Trifolium (Here) fajok. Lh.: 2 (12db.) Protapion apricans (Herbst, 1797) - Palearktikus elterjedã sû, Trifolium (Here) fajokon à lõ faj. Lh.: 2, 3, 4 (3db.) Protapion ononidis (Gyllenhal, 1827) - Palearktikus elterjedã sû. Tápnà vã nyei az Ononis spinosa (Tà vises iglice) à s O. hircina (Szagos iglice). Lh.: 2 (3db.) Protapion fulvipes (Fourcroy, 1785) - Palearktikus elterjedã sû, Trifolium (Here) fajok virágjában à lõ faj. Lh.: 2 (7db.) Protapion nigritarse (Kirby, 1808) - Kà zã p- à s Dà l-európában elterjedt, Trifolium (Here) fajokon à lõ faj. 2 Eutrichapion (Eutrichapion) viciae (Paykull, 1800) - Palearktikus elterjedã sû, Vicia - fã lã ken (Bükkà ny) à lõ faj. Lh.: 3 (6db.) Eutrichapion (Psilocalymma) punctigerum (Paykull, 1792) - Európában à s a mediterrán faunaterã¼leten fordul elõ. Tápnà vã nyei a Vicia sepium à s V. cracca (Bükkà ny). Lh.: 2, 3 (3db.) Squamapion samarense Faust - A Kárpát-medencà ben csak Erdà lybõl ismeretes. Ritka faj. Lh.: 2 Mesotrichapion (Mesotrichapion) punctirostre (Gyllenhal, 1839) - Elõfordul Kà zã p- à s Dà l-európában, a Kaukázusban à s Kisázsiában. Tápnà vã nyei az Astragalus (Bóka) fajok. Lh.: 3 (2db.) DRYOPHTHORIDAE - család RHYNCHOPHORINAE - alcsalád Sphenophorus striatopunctatus* (Goeze, 1777) - Dà l- à s Kà zã p-európa lakója. PA,KI CURCULIONIDAE - család CURCULIONINAE - alcsalád Archarius salicivorus (Paykull, 1792) - Euroszibà riai elterjedã sû, Populus- (Nyár) à s Salix (Fûz) fajokon à lõ faj. Lh.: 2 (1 db.) Archarius pyrrhoceras (Marsham, 1802) - Európában à s Észak-Afrikában honos. Tápnà vã nyei: Ulmus- (Szil) Quercus- (Tà lgy) Salix-(Fûz) fajok. Lh.: 3 (4db.) Acalyptus carpini (Fabricius, 1792) - Holarktikus elterjedã sû, fûz-, gyertyán-, nyárfa fajokon à lõ faj. Lh.: 1 Anthonomus (Anthonomus) pedicularius (LinnÃ, 1758) - Palearktikus faj. Tápnà vã nyei: Ulmus (Szil) fajok. Lh.: 1 (11db.), 2 (6db.), 4 (4db.) Anthonomus rufus Gyllenhal, 1836 - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei a Prunus (Kà kã ny à s Szilva) fajok. Lh.: 1 Ellescus infirmus (Herbst, 1795) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei: Salix- (Fûz) fajok. Ritka faj. Lh.: 1 Dorytomus taeniatus (Fabricius, 1781) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei: Populus- (Nyár) fajok4 Gymnetron (Gymnetron) melanarium (Germar, 1821) - Kà zã p- à s Kelet-Európa lakója. Tápnà vã nye a Veronica teucrium (Veronika). Lh.: 2 (2db.) Orchestes fagi (LinnÃ, 1758) - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei: Fagus silvatica (Bükk), Carpinus betulus (Gyertyán), Salix caprea (Kecskefûz). Lh.: 4
Rhynchaenus alni (LinnÃ, 1758) - Kà zã p- à s Dà l-európa lakója. Tápnà vã nyei: Alnus glutinosa (Mà zgás à ger), U (Szil) fajok. Lh.: 1 Tachyerges salicis (LinnÃ, 1758) - Holarktikus elterjedã sû, Salix- (Fûz) fajokon à lõ faj. Lh.: 1 Smicronyx (Smicronyx) coecus (Reich, 1797) - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei a Cuscuta- (Aranka) fajok2 (2db.) Sibinia pellucens (Scopoli, 1772) - Európai faj, de elõfordul Észak-Afrikában is. Tápnà vã nyei: Lychnis flos-cuculi (Kakuk szúnyogvirág), Melandrium album (Fehà r mã csvirág), Silene nutans (Habszegfû), Isatis tinctoria (Festõ csã¼lleng). Lh.: 3 (3db.) Sibinia primita (Herbst, 1795) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei: Lotus corniculatus (Szarvas kerep), Spergularia rubra, Helichrysum sp. (Szalmavirág). Lh.: 1 (2db.) Sibinia vittata Germar, 1824 - Kà zã p-európa lakója. Nagyon ritka. Tápnà vã nyeit nem ismerjã¼k. Lh.: 3 (2db.) Tychius quinquepunctatus (LinnÃ, 1758) - Euroszibà riai elterjedã sû, vetemã nyborsón, mogyorós ledneken à s bã¼kkã nyã n à lõ faj. Lh. 3 (2db.) Tychius junceus (Reich, 1797) - Európán kivã¼l Észak-Afrikában à s Kisázsiában is elterjedt. Tápnà vã nyei: Melilotus officinalis (Orvosi somkóró), Medicago sativa (Lucerna), Lotus corniculatus (Szarvas kerep), Trifolium sp. (Here). Lh.: 3 Tychius medicaginis Ch. Brisout de Barneville, 1862 - Kà zã p- à s Dà l-európa lakója. Tápnà vã nyei a lucerna-fã lã k. Tychius picirostris (Fabricius, 1787) - Európában à s Észak-Amerikában à l. Tápnà vã nyei: Trifolium sp. (Here), Genista sp. (Rekettye), Plantago sp. (Utifû),1, 2, PA,KI Tychius squamulatus Gyllenhal, 1836 - Dà l-európai faj. Tápnà vã nyei: Lotus corniculatus (Szarvas kerep) à s Melilotusfajok (Somkóró). Lh.: 4 Tychius stephensi* Schà nherr, 1836 - Kelet- à s Dà l-európa lakója. Tápnà vã nyei: Trifolium- (Here) à s Melilotus-fajok (Somkóró). PA,KI CEUTORHYNCHINAE - alcsalád Amalus scortillum (Herbst, 1795) - Kà zã p- à s Dà l-európában à l. Tápnà vã nye a Polygonum aviculare (Iszalag). Lh.: (2db.) Calosirus terminatus (Herbst, 1795) - Észak- à s kã zã p-európai faj. Tápnà vã nye a Petroselium hortense (Petrezselyem) Lh.: 4 Ceutorhynchus floralis (Paykull, 1792) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei a Crucifera fajok (Keresztesviráguak). Lh.: 1, 4, PA,KI Ceutorhynchus sophiae* Gyllenhal, 1837 - Kà zã p-európai faj. Tápnà vã nyeit nem ismerjã¼k. PA,KI Coeliastes lamii (Fabricius, 1792) - Mediterrán faj. Lh.: 2 Coeliodinus erythroleucos (Gmelin, 1790) - Európai elterjedã sû, Quercus (Tà lgy) fajokon à lõ faj. Lh.: 1, 2 (3db.) Glocianus distinctus (Ch. Brisout de Barneville, 1870) - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei a Hypochaeris maculata (Kóros pelyvahordó) à s a Taraxacum officinale (Pitypang). Lh.: 2 Glocianus moelleri (Thomson, 1868) - Kà zã p-európai faj. Nagyon ritka. Tápnà vã nye a Taraxacum officinale (Pitypang). Lh.: 2 Glocianus inhumeralis (Schultze, 1897) - Mediterrán faj. Tápnà vã nyeit nem ismerjã¼k. Lh.: 2 Microplontus triangulum (Boheman, 1845) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nye valószínûleg egy Anthemis (Pipità r) vagy Chrysanthemum (Fà szkes) faj.3 Mogulones abbreviatulus (Fabricius, 1792) - Kà zã p- à s Dà l-európai faj. Tápnà vã nyei a Symphytum officinale (Fekete nadálytõ), Lamium album (Fehà r árvacsalán) à s L. purpureum (Piros árvacsalán). Lh.: 3 (2db.) Mogulones asperifoliarum (Gyllenhal, 1813) - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei az Anchusa- (Atracà l), Echium- (Kigyószisz), Pulmonaria- (tã¼dõfû) fajok. Lh.: 2 Mogulones austriacus (Ch. Brisout de Barneville, 1869) - Kà zã p- à s Kelet-európai faj. Tápnà vã nye a Nonea pulla (Gyászos apácavirág). Lh.: 2 (3db.) Mogulones raphani (Fabricius, 1792) - Majdnem egã sz Európa terã¼letã n honos, tápnã vã nye a Symphytum officinale (Fekete nadálytõ). Lh.: 3 (2db.) Nedyus quadrimaculatus (LinnÃ, 1758) - Euroszibà riai elterjedã sû, csalánon à lõ faj. Lh.: 2 (9db.),3 (12db.), 4 (5db.), PA,KI Thamiocolus viduatus (Gyllenhal, 1837) - Európai elterjedã sû, Stachys- (Tisztesfû) fajokon à lõ faj. Lh.: 2 Thamiocolus pubicollis (Gyllenhal, 1837) - Kà zã p- à s Dà l-európai elterjedã sû, Stachys- (Tisztesfû) fajokon à lõ faj. Lh. (6db.), 2 (3db.), 3 Thamiocolus signatus (Gyllenhal, 1837) - Kà zã p- à s Dà l-európai elterjedã sû, Stachys- (Tisztesfû) fajokon à lõ faj. Lh.: Trichosirocalus troglodytes (Fabricius,1787) - Palearktikus elterjedã sû faj. Tápnà vã nye a Plantago lanceolata (Utifû). Lh.: 4 Zacladus (Zacladus) geranii (Paykull, 1800) - Európai elterjedã sû, Geranium- (Gólyaorr)fajokon à lõ faj. Lh.: 3 (2db.), 4 (3db.) Neophytobius granatus (Gyllenhal, 1836) - Majdnem egã sz Európában megtalálható. Tápnà vã nyeit nem ismerjã¼k. Lh.: 4 ENTIMINAE - alcsalád Graptus triguttatus (Fabricius, 1775) - Kà zã p-európai faj. Tápnà vã nye a Symphytum officinale (Fekete nadálytõ), Lh.: 3
Omias seminulum (Fabricius, 1792) - Kà zã p-európai faj. Tápnà vã nyei valószinûleg fûfã lã k. Lh.: 2 (3db.), PA,KI Otiorhynchus (Podoropelmus) fullo (Schrank, 1781) - Európai faj. Tápnà vã nye a szõlõ de tã lgyã n is megfigyeltã k már. Lh.: 2, 4 Otiorhynchus (Cryphiphorus) ligustici (LinnÃ, 1758) - Európai faj. A lucernán à s a szõlõn kivã¼l mã g igen sok tápnã vã nye ismeretes. Lh.: 4, PA,KI Otiorhynchus tristis* (Scopoli, 1763) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei a szõlõ à s az egres. PA,KI Phyllobius (Phyllobius) pyri (LinnÃ, 1758) - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei: számos lombosfa, kã¼lã nã sen gyã¼mã lcsfák, nyír, bã¼kk à s a csalán. Lh.: 1 (5db.), 2 (13db.), PA,KI Phyllobius (Phyllobius) incanus* Gyllenhal, 1834 - Dà lkelet-európai faj. Tápnà vã nye a tã lgy.â PA,KI Phyllobius (Alsus) brevis Gyllenhal, 1834 - Kelet-mediterrán elterjedã sû ritka faj. Tápnà vã nyei ismeretlenek. Lh.: 3, 4 (3db.) Phyllobius (Metaphyllobius) pomaceus Gyllenhal, 1834 -Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei: à ger, bã¼kk, gyã¼mã lcsfák, csalán. Lh.: 3 (2db.), 4, PA,KI Phyllobius (Nemoicus) oblongus (LinnÃ, 1758) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei a legkã¼lã nbã zõbb lombosfák. Lh.: 2 (4db.) Phyllobius (Subphyllobius) virideaeris (Laicharting, 1781) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei a kã¼lã nbã zõ lombosfák. Lh.: 2 (11db.) Polydrusus (Polydrusus) picus (Fabricius, 1792) - Európai faj. Tápnà vã nyei nyárfã lã k à s a bã¼kk. Lh.: 3 (2db.) Polydrusus (Chrysoyphis) thalassinus (Gyllenhal, 1834) - Balkáni elterjedã sû faj a Kárpát-medence dã li terã¼letein, kã¼lã nã sen Horvátországban à s Erdà lyben elã g gyakori. Lh.: 3 (2db.), 4 Polydrusus (Eudipnus) mollis Strom, 1768 - Euroszibà riai elterjedã sû. Tápnà vã nyei kã¼lã nfã le lombfák à s cserjã k Lh.: 2, PA,KI Polydrusus (Eustolus) corruscus Germar, 1824 - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei fõleg fûz- à s nyárfã lã k. Lh.: 4 Eusomus ovulum Germar, 1824 - Európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nye az Achillea millefolium (Kà zã nsã ges cickafark). Lh.: 3 (13 db.), 4 (2db.), PA,KI Sitona (Sitona) lineatus (LinnÃ, 1758) - Palearktikus elterjedã sû faj. Tápnà vã nyei a here, lucerna, bã¼kkã ny, borsó à s bab. Lh.: 2 Sitona (Sitona) cylindricollis (Fahraeus, 1840) - Kà zã p- à s Kelet-Európában, valamint a Balkán fã lszigeten fordul elõ. Tápnà vã nye a lucerna à s herefã lã k. Lh.: 2 (4db.), 3, 4 Sitona (Sitona) hispidulus (Fabricius, 1776) - Európában a Kaukázusig, valamint Szíriában elterjedt faj. Tápnà vã nyei a herefã lã k, de a lucernán is elã g gyakori. Lh.: 2 (3db.) Sitona (Sitona) humeralis* Stephens, 1831 - Euroszibà riai elterjedã sû faj. Tápnà vã nye a lucerna à s más pillangós nã vã nyek. PA,KI Sitona (Sitona) inops Gyllenhal, 1832 - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyeit nem ismerjã¼k biztosan; megfigyelã sek szerint a lucernán is à l. Lh.: 2, 3 (4db), 4 (2db.) Sitona (Sitona) languidus Gyllenhal, 1834 - Kelet-európai elterjedã sû faj. Tápnà vã nyeit à s fejlõdã smenetã t nem ismerjã¼k. Lh.: 3, 4 Sitona (Sitona) macularius (Marsham, 1802) - Európai à s mediterrán elterjedã sû faj. Tápnà vã nye a borsó à s sok más pillangós nã vã ny. Lh.: 3 (4db.) Sitona (Sitona) sulcifrons (Thunberg, 1798) - Európai elterjedã sû faj. Kà zã nsã ges, fã leg vã rã sherã n, lucernán à l, à rezhetõ kárt is okozhat. Lh.: 2 (2db.), 3 (2db.) Chlorophanus graminicola Schà nherr, 1832 - Kà zã p-európában honos faj. Lh.: 4 (2db.) Tanymecus (Tanymecus) palliatus* (Fabricius, 1787) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nyei az Arctium lappa (Kà zã nsã ges bojtorján) à s a csalánfã lã k. PA,KI. HYPERINAE - alcsalád Hypera (Hypera) postica (Gyllenhal, 1813) - Európában, Észak-Amerikában à s Észak-Afrikában honos, lucernán à s herefã lã ken à lõ kã zã nsã ges faj. Lh.: 3 (3db.), 4 Limobius borealis (Paykull, 1792) - Európában à s Észak- Afrikában à l. A Kárpát-medencà ben ritka. Tápnà vã nyei a Trifolium- (Here) à s Humulus- ( )fajok. Lh.: 4 LIXINAE - alcsalád Larinus (Phyllonomeus) jaceae* (Fabricius, 1775) - Kà zã p- à s Dà l-európa, valamint Nyugat-Ázsia lakója. Tápnà vã nye Carlina acaulis, (Szártalan bábakalács), Centaurea scabiosa (Buzavirág) à s Cirsium (Aszat). PA,KI Larinus (Phyllonomeus) planus (Fabricius, 1792) - Európai faj. Tápnà vã nyei a Cirsium (Aszat)-fajok. Lh.: 2 Larinus (Phyllonomeus) sturnus* (Schaller, 1783) - Kà zã p- à s Dà l-európa, valamint Nyugat-Ázsia lakója. Tápnà vã nye Carlina acaulis, (Szártalan bábakalács), Centaurea scabiosa (Buzavirág) à s Cirsium (Aszat). PA,KI Lixus (Compsolixus) albomarginatus Boheman, 1843 - Európa dã li felã ben egã sz a Kaukázusig elterjedt. Tápnà vã nyei a Beta vulgaris (, Sisymbrium sophia (Zsombor) à s az Atriplex patula (4 (2db.) Lixus (Epimeces) filiformis* (Fabricius, 1781) - Kà zã p- à s Dà l-európai faj. Tápnà vã nye az Onopordum acanthium (Szamárbogáncs). PA,KI Lixus (Epimeces) cardui* Olivier, 1808 - Kà zã p-európától Iránig fordul elõ. Tápnà vã nye az Onopordum acanthium (Szamárbogáncs). PA,KI
MESOPTILIINAE - alcsalád Magdalis (Odontomagdalis) armigera (Fourcroy, 1785) - Euroszibà riai faj. Tápnà vã nye az Ulmus- (Szil) fajok. Lh.: 3 (8db.), 4 (2db.) Irodalom ENDRÕDI S. (1958): Eszelà nyek-attelabidae - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 2. Akadà miai Kiadó, Budapest ENDRÕDI S. (1960): Ormányosbogarak-Curculionidae II. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 5. ENDRÕDI S. (1961): Ormányosbogarak-Curculionidae I. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 4. ENDRÕDI S. (1963): Ormányosbogarak-Curculionidae III. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 6. ENDRÕDI S. (1968): Ormányosbogarak-Curculionidae IV. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 7. ENDRÕDI S. (1960): Ormányosbogarak-Curculionidae V. - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 8. ENDRÕDI S. (1961): Bestimmungstabelle der Otiorrhynchus-Arten des Karpaten-beckens -(Coleoptera-Curculionidae) - Krajskà Nacladatelství v Ostrave GYà RFFY J. (1956): Cickányormányosok-Apionidae - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae), X, 3. Akadà miai Kiadó, Budapest PETRI K. (1912): Siebenbürgens Kà ferfauna - Hermannstadt PODLUSSÁNY A. (1996): Magyarország ormányosalkatú bogarainak fajlistája (Coleoptera: Curculionoidea) - Folia Entomologica Hungarica, LVII, Edidit Museum Historico-naturale Hungaricum, Budapest PODLUSSÁNY A., KOCS I. (1998): Kovászna megye Curculionoidea faunájának alapvetã se - Acta 1995, T3 Kiadó, Sepsiszentgyà rgy Rezumat: Date despre fauna de gãrgãriþe a Rezervatiei Naturale Csókás-Veczer (jud. Covasna) Prezenta lucrare conþine rezultatul cercetãrilor entomologice efectuate à n primãvara ºi vara anului 2001 à n Rezervaþia Naturalã Csókás-Veczer. Am identificat 103 specii aparþinã nd la 53 de genuri, 9 subfamilii si 4 familii. Dintre speciile identificate meritã atenþie Squamapion samarense Faust, care à n Bazinul Carpatic este cunoscut doar din Transilvania. Rezultatele sunt modeste, pentru cunoasterea à ntregii faune fiind necesare cercetãri mai profunde, cel putin cã te o zi din douã à n douã sãptãmã ni, de la à nceputul primãverii pã nã toamna tãrzie. Abstract: Data about the curculionoid-fauna of Csókás-Veczer Natural Reservation (Covasna County, Romania) During the spring and summer ofâ 2001, I made one day enthomological researches in Csókás-Veczer Natural Reservation from Covasna County. The list abow contains the result of this collection: 103 species, belonging to 53 genera and 4 families. The Squamapion samarense Faust is worth to be mentioned, which from the Carpathian Basin is known only in Transylvania. The results are modest, for a better knowledge ofâ the whole fauna more collections are needed, at least one day every two weeks, started from early spring to late autum.  -----ACTA Siculica 2005/1 (a Dà lkeleti Intà zet à s a Digital Studi periodikája) Â