INTÉZKEDÉSI PROGRAM. Pécs és környéke zóna levegőminőség javításáról, Pécs város szállópor (PM 10 ) szennyezettsége csökkentése tárgyában

INTÉZKEDÉSI PROGRAM Pécs és környéke zóna levegőminőség javításáról, Pécs város szállópor (PM 10 ) szennyezettsége csökkentése tárgyában Készült: 2008. szeptember hónapban Készítette: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

2 ELŐZMÉNYEK A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 7. (5) bekezdésében foglaltak alapján az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján külön jogszabályban zónákba kell sorolni. A zónába sorolás szempontjait a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. Az ország területének zónákba sorolását a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben tette közzé. A rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján felügyelőségünk működési területén lévő települések közül a Pécs és környéke régió nitrogén-dioxid légszennyező anyag mért szennyezettsége alapján a C zónacsoportba, szálló por (PM 10 ) légszennyező anyag mért szennyezettsége alapján a D zónacsoportba lett besorolva. E légszennyezettségi zónába a KvVM rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak alapján az alábbi települések tartoznak: Aranyosgadány Bicsérd Cserkút Keszü Komló Kozármisleny Kővágószőlős Mánfa Pécs Pellérd. A 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú mellékletében a szálló porra (PM 10 ) vonatkozó éves és 24 órás levegőminőségi határértékek betartása 2005. január 1.-től kötelező. A Pécs város területén üzemelő monitoring állomások PM 10 -re vonatkozó mérési eredményei szerint 2005-2006. években a levegőminőségi követelmények nem teljesültek, a 24 órás levegőminőségi határértéket meghaladó napok száma éves szinten a megengedett 35 esetszámot meghaladó volt. Az Európai Parlament és Tanács 2008/50/EK számú új irányelve a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának program bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőséget ad a tagállamoknak a PM 10 levegőminőségi határértékek alkalmazásának kötelezettsége alóli mentességre. Az Európai Unió Bizottsága az egyedi, zónákra vonatkozó kérelmek benyújtási határidejét 2008. október 31-ében határozta meg. A mentességre vonatkozó kérelmeknek olyan új, további intézkedésekkel kiegészített levegőminőségi intézkedési programon kell alapulnia, amely meggyőzően biztosítja, hogy legkésőbb a mentesség időtartamának lejártakor (2011. június 11.) a környezeti levegő PM 10 szennyezettsége határérték alatt tartható. A feladat végrehajtása érdekében a R. 7. (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Déldunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: DD-KTVF) az illetékes szakhatóságok bevonásával egyeztető megbeszélést tartott a közlekedési eredetű légszennyezésben érintett üzemeltetőkkel, a közlekedési eredetű kibocsátások emisszió csökkentése tárgyában.

3 Az intézkedési programot ezen előzetes vizsgálatok, az érintett légszennyezők által készített intézkedési tervek és a szakhatóságok véleményét figyelembe véve állítottuk össze. Az Intézkedési Programra vonatkozó szakhatósági véleményeket a 9. sz. melléklet tartalmazza. 1. A LEVEGŐMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEKET MEGHALADÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG TERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA A bevezetőben már felsorolt 10 település tartozik a Pécs és környéke zónába a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben foglaltak szerint. A vizsgált 11 különböző légszennyezőanyag mért szennyezettségi eredményei alapján a szennyezőanyagonkénti besorolásokat az 1. és 2. számú táblázatok tartalmazzák. 1. sz. táblázat Szennyező anyagok SO 2 NO 2 CO PM 10 Benzol Talajközeli ózon Besorolás F C F D F O-I 2. sz. táblázat Szennyező anyagok PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 Benz(a) pirén (BaP) Besorolás F F F F B A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben foglaltak alapján az A, B, C és az O-I kategóriába sorolt zónák és települések esetében szükséges az intézkedési program elkészítése. A DD-KTVF 2003. évben a R. 7. (7) bekezdésben foglaltak alapján intézkedési programot készített Pécs és környéke levegőminőség javítására. Tekintettel arra, hogy a monitoring állomások mérési eredményei szerint a PM 10 szennyezettség a moratóriumi idő leteltét követő időszakban Pécs város területén nem felelt meg a levegőminőségi követelményeknek, jelen intézkedési program az ezzel összefüggő feladatok meghatározását tartalmazza. A szennyezett terület lehatárolását Pécs városában és a zóna területének térképét az 1. sz. mellékletben mutatjuk be a mért levegőszennyezettségi adatok és a NILU légszennyezőanyag terjedési modell eredményeinek felhasználásával. Pécs és környéke levegőszennyezettségi helyzetének meghatározásához az országos levegőszennyezettség mérő hálózat keretében a felügyelőség működési területén üzemeltetett immissziómérő állomások több éves adatsora szolgált alapul. A mérőhelyek helyét és egyéb azonosító adatait, a mért komponenseket a 2. sz. melléklet tartalmazza. A mérőhelyek helyét az 1. sz. térképi mellékletben tüntettük fel. 2. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK Pécs és környéke régió terület nagysága 308,84 km 2, amelyből a két legnagyobb település Pécs és Komló városok nagysága 162,61 km 2, illetve 46,55 km 2. A régióban lévő települések lakosságának száma 193.700 fő, ebből Pécs és Komló településeken 156.500 fő, illetve 27.200 fő él.

4 Földtani viszonyok Térségi sajátságok A vizsgálati terület igen változatos földtani felépítésű térségben helyezkedik el. Környezeti szempontból vizsgálva a térségi jellemzőket megállapítható, hogy a felszíni szennyezésekre - legérzékenyebbek a Nyugat-Mecseki Karszt (Abaliget, Orfű, Pécs-Tettye) és a Havihegytől délre fekvő területek; - igen érzékenyek a Pellérdi- és Torgyogói-kútcsoport; - nem érzékenyek az erőmű térsége és a Zók-Kökény-Pécsudvard-Kozármisleny- Nagykozár-Martonfa vonaltól délre eső területek. Meteorológiai és klimatikus viszonyok /1/ Éghajlat A dél-dunántúli régió a Földközi-tengeri légtömegek elsődleges érkezési területe, ezért erősen érvényesül a mediterrán hatás: korai a kitavaszodás, a nyár meleg és nem túl forró, az ősz hosszú, a tél enyhe és hóban gazdag, a csapadék viszonylag bőséges és kiegyenlített. Ezen belül Pécs térségének éghajlati viszonyai területileg is változatosak, amelyek szorosan összefüggenek a földrajzi helyzettel és a domborzati, beépítettségi viszonyokkal. Hőmérséklet A léghőmérséklet alakulását a domborzat, a beépítettség is jelentősen befolyásolja. Az évi középhőmérséklet a Jakabhegy-Tubes-Misina-Árpádtető-Vasas vonaltól északra 9,0-9,5 o C, a Mecsek déli lejtőin 9,5-10,0 o C, míg a várostól délre fekvő dombsági területeken 10,0-10,5 o C között alakul. Hasonló mértékű hőmérséklet-eltolódás figyelhető meg a nyári félév (áprilisszeptember 15,5-17,5 o C) és a téli félév (október-március 2,5-4 o C) esetében is, ahol a Mecsek, a Mecsek déli területei és a dombsági térség középhőmérsékletei 0,5-1,0 o C közötti eltéréseket mutatnak Légnedvesség, páranyomás A páranyomás a térségben keletkező és az ide érkező légtömegeket jellemzi, és kisebb mértékben változhat a felszínek nedvességviszonyaitól függően. A magas, 14,1 Hgmm-t meghaladó páranyomás értékek fülledtség-érzetet keltenek. Légáramlás, szélviszonyok A vizsgált térség szélviszonyait alapvetően befolyásolják a domborzati és beépítési viszonyok. A szélmérések adatai szerint az uralkodó szél 1500 m magasságig északias, amely mellett azonban nagy arányban fordulnak elő a nyugatias szelek is. 1500-10000 m között a NyDNy-É szektor irányából fújnak a szelek a leggyakrabban. Ez arra utal, hogy az atlanti és mediterrán áramlatok mellett a kontinentális áramlást jelző keleties szelek erősen megritkulnak. A város térségének légáramlási viszonyait a 3. sz. mellékletben bemutatott táblázat tartalmazza a pogányi mérőállomás elmúlt 20 évi szélmérései alapján. Megállapítható, hogy a K-i, az ÉNy-i és NyÉNy-i légmozgások relatív gyakorisága csaknem megegyezik (9,2-9,4 % közötti), és ezek egyben a maximumot is jelentik. Átlagos sebessége viszont az északias (É, ÉÉNy, ÉÉK) szeleknek a legnagyobb (4,1-4,5 m/s közötti).

5 A délies irányú, különösen a DNy-i szelek viszonylag legritkábbak és sebességük is a legkisebb. 3. FELELŐS SZERVEZETEK MEGNEVEZÉSE A R. 7. (7) bekezdésében foglaltak értelmében az intézkedési programot az illetékes környezetvédelmi hatóság készíti el az érdekelt közegészségügyi és közlekedési hatóság, valamint a települési önkormányzatok jegyzőinek szakhatósági közreműködésével, az érintett légszennyezők bevonásával. Pécs és környéke zóna a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működési, illetve illetékességi területén van, így az intézkedési program végrehajtásáért felelős első fokú környezetvédelmi hatóság adatai: Név: Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Cím: 7621 Pécs, Papnövelde u. 13-15. A kiemelten vizsgált szervezetek adatai: 1. Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Baranya Megyei Területi Igazgatósága Cím: 7623 Pécs, Köztársaság tér 5. 2. Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. Cím: 7626 Pécs, Búza tér 8/b. 3. Pécsi Közlekedési Zrt. Cím: 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 33. 4. Pannon Volán Autóbuszközlekedési Zrt. Cím: 7622 Pécs, Siklósi út 1. 5. MÁV Zrt. Pályavasúti EBK Területi Szolgáltató Központ Pécs Cím: 7623 Pécs, Szabadság u. 39. 4. A LEVEGŐSZENNYEZETTSÉG JELLEMZŐI ÉS ÉRTÉKELÉSE A Pécs és környéke zóna levegőszennyezettségi értékelése az ott működő légszennyezettségmérő hálózat 2005-2007. évekre vonatkozó mérési eredményeinek felhasználásával történt. A vizsgált területen 6 db monitoring állomás működik. A 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú mellékletében a szálló porra (PM 10 ) vonatkozó éves és 24 órás levegőminőségi határértékek betartása 2005. január 1.-től kötelező. A Pécs város területén üzemelő monitoring állomások PM 10 -re vonatkozó mérési eredményei szerint 2005-2006. években a levegőminőségi követelmények nem teljesültek, vagyis a 24 órás levegőminőségi határértéket meghaladó napok száma éves szinten a megengedett 35 esetszámot meghaladó volt, illetve 2005. évben az éves levegőminőségi határértéket meghaladó szennyezettség volt. A Pécs és környéke zónában működő monitoring állomások által mért PM 10 éves átlagait, valamint a 24 órás porkoncentrációk határérték túllépési gyakoriságait 5. sz. melléklet tartalmazza.

6 A monitorállomások által mért szállópor szennyezettségek éves átlag eredményeit tekintve a Pécs, Szabadság úti és Légszeszgyár úti állomáson (ST1 és ST4 jelű állomások) a PM 10 szennyezettség tendenciája csökkenő, levegőminőségi határértékhez közeli, míg a Pécs, Búzsáki úti monitoring állomáson (ST3) stagnáló, jóval a levegőminőségi határérték alatti az átlagos szennyezettség. 5. A LÉGSZENNYEZETTSÉG OKA Pécs és környéke légszennyezésének modellezését 1995 évre, 2000 évre és legutóbb 2004 évre végeztük el. A 2004. évre vonatkozó légszennyezőanyag modellezés a nitrogén-oxidok szennyezőanyagra történt, a Pécsi Tudományegyetem és a DD-KTVF között megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint. A vizsgálati területre vonatkozó emisszió katasztert azonban kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd és szénhidrogén szennyezőanyagokra is elkészült (a vizsgálati területet a 4. számú melléklet tartalmazza). Az ugyanazon vizsgálati területre vonatkozó 2000. évi emissziók forrás típusok szerinti megoszlását a 3. sz. táblázat tartalmazza. 3. sz. táblázat: Emissziók t/év Forrás típus SO 2 NO x CO Szilárd Ipar 28644,9 2934,4 319,1 740,9 Lakosság 1797,0 261,1 1495,3 1741,8 Közlekedés 19,8 660,1 6234,8 92,7 Összesen: 30461,7 3855,6 8049,2 2575,4 Az intézkedési programmal összhangban kiemelve az NO x és szilárd emissziókat, megállapítható, hogy NO x légszennyezőanyag esetében meghatározó az ipari eredetű kibocsátás, de jelentősnek mondható a közlekedési emisszió is. A szilárd emissziók terén lakossági vegyestüzelés emissziója a legjelentősebb. Az ipari emissziók NO x és szilárd kibocsátásának mintegy 98 %-át a Pécsi Hőerőmű adja. Pécs Város 2004 évre vonatkozó felmérésének eredményei Ipari és lakossági emissziók. A 2004. évi energiahordozó felhasználások alapján számított ipari és lakossági eredetű emissziókat a 4. és 5. sz. táblázatok tartalmazzák 4. sz. táblázat (ipari emissziók) Időszak Emisszió t/év-ben SO 2 NO x CO Por Összes Erőmű Összes Erőmű Összes Erőmű Összes Erőmű 1. negyedév 5248 5246 572 558 75 69 177 175 2. negyedév 2086 2084 242 236 27 23 218 216 3. negyedév 1711 1710 308 304 48 45 344 342 4. negyedév 1660 1658 429 417 72 67 341 339 Összesen: 10704 10698 1551 1515 223 204 1080 1072

7 5. sz. táblázat (lakossági emissziók) Összes Időszak SO 2 NO x CO Por emisszió 1. negyedév 284,9 133,8 462,7 304,2 2. negyedév 0,8 16,3 5,4-3. negyedév 0,3 6,4 2,1-4. negyedév 195,5 89,9 318,6 209,0 481,5 246,4 1495,3 513,2 Éves Az emissziós adatok jól reprezentálják, hogy Pécs város meghatározó légszennyező tevékenysége a Pécsi Hőerőmű, amely az SO 2, NO x, szennyezőanyag emisszió 98 %-át, a por emisszió 95 %-át és a CO emisszió 80 %-át adja az ipari szférában. A lakossági emissziók tekintetében a vegyes tüzelés (szén, fa) emissziói a legjelentősebbek, ezen belül a széntüzelés. A földgáz kedvezőbb emissziós tulajdonsága miatt a legkisebb emissziókat eredményezi annak ellenére, hogy a termelt hőmennyiség tekintetében a földgáz felhasználásának meghatározó szerepe van. A 6. számú táblázat a Pécsi Hőerőmű és a régió bejelentés köteles légszennyező forrásai 2004-2006 évekre vonatkozó Légszennyezés Mértéke bejelentés szerinti emisszióit tartalmazza: 6. sz. táblázat: Időszak Emisszió t/év-ben SO 2 NO x CO Por Összes Erőmű Összes Erőmű Összes Erőmű Összes Erőmű 2004. 10704 10698 1551 1515 223 204 1080 1072 2005. 10 6 698 664 181 160 55 46 2006. 14 8 582 547 119 97 16 8 A három év adatait összehasonlítva jól látható, hogy az ipari emissziók tekintetében jelentős változások történtek. Az emisszió csökkenés minden vizsgált légszennyezőanyag esetében a 2005-2006 években látványos. Az emisszió csökkenés a Pécsi Hőerőmű Pécs, Edison út 1. szám alatti telephelyén az üzemeltető által elvégzett technológiai rekonstrukcióval magyarázható. A korábbi szén alapú tüzeléstechnológiát korszerű földgáztüzelés és egy fluidágyas biomassza tüzelés váltotta fel. Ennek eredményeképpen az erőmű kén-dioxid kibocsátása gyakorlatilag megszűnt, a többi szennyezőanyag emissziója jelentősen csökkent. Az üzemeltető a rekonstrukciót 2004. évben valósította meg úgy, hogy az átépítés mellett biztosítania kellet a lakosság melegvíz és hőellátását. Ezért az év első negyedévében még üzemeltek az 5. és 7. számú széntüzelésű kazánok, illetve a 9. számú szénportüzelésű kazán még egész évben üzemelt.

8 Közlekedési emissziók vizsgálata A közlekedési emissziók becslése a vizsgálati területen lévő főutak és alsóbb rendű útvonalak forgalomszámlálási adatai alapján és a Közlekedéstudományi Intézet által 2003. évre megállapított fajlagos emissziós faktorok felhasználásával történt. A forgalmi adatok és a vizsgált útszakaszok egyéb paramétereit az országos forgalomszámlálási adatbázis (http://www:/kozut.hu) és a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által 2004. évben az önkormányzati utakra vonatkozó forgalomszámlálási adatok képezték. A KILDER modellel számított közlekedésre vonatkozó emissziós adatokat gépjármű kategóriánként és szennyezőanyagonként a 7. sz. táblázat mutatja be. 7. sz. táblázat: Gépjármű Kategória SO 2 NO x CO Korom * CH Jármű futásteljesítménye kg/h kg/h kg/h kg/h kg/h km/h Személygépjármű 0,41 70,14 645,04 6,09 84,10 51.283 Tehergépjármű 0,22 10,87 27,05 3,80 2,00 2.455 Buszok 0,19 11,61 15,78 2,66 1,64 1.350 Összesen: 0,82 92,62 687,87 12,55 87,74 55.088 * A korom emisszió a gépjárművek gumi kopásából származó szilárd anyag kibocsátást is magában foglalja (7., 8. és 9. számú táblázatokra vonatkozik). A jármű futásteljesítmény adatok a vizsgálati területen egy óra alatt megtett távolságot jelenti km-ben. A szennyezőanyag kibocsátás gépjármű kategóriánkénti megoszlását a 8. sz. táblázat tartalmazza. 8. sz. táblázat: Gépjármű Kategória SO 2 NO x CO Korom * CH Jármű futásteljesítménye % % % % % % Személygépjármű 50,0 75,7 93,8 48,5 95,9 93,1 Tehergépjármű 26,8 11,7 3,9 30,3 2,2 4,5 Buszok 23,2 12,6 2,3 21,2 1,9 2,4 9.sz. táblázat: Pécs város közlekedésének 2004. évre vonatkozó összes éves emissziója t/év-ben SO 2 NO x CO Korom * CH Összes emisszió 7,2 811,4 6025,8 109,9 768,6 Pécs város közlekedési emissziók vizsgálata tárgyában közölt eredmények alapján levonható következtetések: A gépjármű kategóriánkénti futásteljesítmények és a becsült emissziók tekintetében a személygépjármű forgalom szerepe meghatározó.

9 A közlekedési eredetű emissziók közül kiemelhető az NO x, CO és CH emisszió, míg a SO 2 szerepe jelentéktelen. A tehergépjárművek és buszok emisszióit összehasonlítva jelentős különbség nem mutatható ki, de a tehergépjárművek szerepe a légszennyezésben valamivel nagyobb. Pécs város összes emissziója A 10. sz. táblázat jól mutatja az ipar, a lakosság és közlekedés emisszióban betöltött súlyát. 10. sz. táblázat: Pécs város 2004 évi összes emissziója Légszennyezőanyag t/év Kibocsátók SO 2 CO Szilárd szénhidrogén NOx Ipar* 10704,2 223,4 1551,2 1079,8 34,1** Lakosság 481,5 1495,3 246,4 513,2 - Közlekedés 7,2 6025,8 811,4 109,9 768,6 Összesen: 11192,9 7744,5 2609,0 1702,9 802,7 * Az ipari emissziók a DD-KTVF hatáskörébe tartozó tevékenységek emisszióit tartalmazzák ** Az ipari eredetű szénhidrogén kibocsátás a DD-KTVF nyilvántartásában lévő adatbázisból származik. Az összesítés szerint a város emissziójában meghatározó a kéndioxid emisszió, amelynek fő forrása a Pécsi Hőerőmű, illetve a lakossági vegyes-tüzelés. A közlekedés szerepe jelentéktelen. A szén-monoxid emisszió terén egyértelműen a közlekedés és ezen belül a személygépjármű forgalom szerepe jelentős, de a lakossági eredetű kibocsátások sem elhanyagolhatók (lakossági vegyes-tüzelés). A nitrogén-oxidok kibocsátásában az ipari emisszió meghatározó, de e mellett a közlekedés szerepe is jelentősnek tekinthető. A szilárd (korom) kibocsátási mutatók az ipari források, ezen belül az erőmű meghatározó szerepét mutatják. Azonban a lakossági vegyes-tüzelés szerepe is jelentős. A szénhidrogén kibocsátások tekintetében a közlekedési eredetű emissziók dominálnak. Az ipar 2004-2006 évi emissziói szerint jelentős kibocsátás csökkentés valósított meg a Pécsi Hőerőmű, a 2004. évben elvégzett rekonstrukcióval. Ha a 2005. és 2006. évi ipari emissziókat vetjük össze a lakossági és a közlekedési eredetű emissziókkal látható, hogy a közlekedés szerepe dominál /2/. 6. A HELYZET ELEMZÉSE Az előző fejezetben foglalt ipari emissziók 2004-2006. évi adataiból jól látható, hogy a Pécsi Hőerőmű Pécs Edison út 1. szám alatti telephelyén 2004. évben végrehajtott technológiai rekonstrukció milyen jelentős kibocsátás csökkentést eredményezett. A 2004. évre vonatkozó lakossági és közlekedési emissziók terén jelentős változások nem következhettek be 2005. és 2006. években, ezért ezen kibocsátó források éves adatai összevethetők az ipari források 2005 és 2006. évi adataival.

10 Az éves eredmények azt mutatják, hogy az ipar szerepe az összes kibocsátások tekintetében jelentősen csökkent, a lakossági vegyes tüzelés és a közlekedés szerepe minden szennyezőanyag tekintetében jelentősebb. Azt, hogy mely légszennyező forrástípus szerepe dominál a város levegőszennyezettsége tekintetében Pécs város területén üzemelő monitoring állomások mért PM 10 szennyezettség adatai alapján ítélhető meg. A 10 μm alatti szálló por (PM10) 2005-2006. évekre vonatkozó mérési eredményei szerint az éves levegőminőségi határértékhez közeli szennyezettség a Szabadság úti állomáson tapasztalhatók. Ezen a mérőhelyen az éves átlagos szennyezettség az éves levegőminőségi határérték 100,3-98,3 %-a. A 5. számú mellékletben táblázatos formában látható Pécs város területén üzemelő Szabadság úti monitoring állomás éves átlagos szennyezettségi adatai és a 24 órás határértéket meghaladó esetek száma. A 24 órás átlagos szennyezettségi adatokat 2005-2007. évekre diagrammok is mutatják. E diagrammokon jól látható, hogy az 50 ug/m 3 -es 24 órás levegőminőségi határértéket meghaladó esetek száma a fűtési időszakban jóval nagyobb, mint a nem fűtési időszakokban. A fűtési időszakban gyakrabban előforduló 24 órás határérték túllépéseknek az okait elemezve, két kibocsátó terület jöhet számításba. Az egyik a közlekedés porkibocsátása (dízel üzemű járművek szilárd anyag kibocsátása) és a közutak diffúz eredetű porszennyezettsége, a másik a lakossági vegyes tüzelés porkibocsátása. Ha összevetjük a lakossági vegyes tüzelés 2000. évi és a 2004 évi emisszióit, látható, hogy a 2004. évi emisszió a 2000. évi 29,5 %-a, amely kedvező változás oka a földgáz alapú fűtési mód terjedése. Ezzel szemben a 2004. évi közlekedési eredetű porkibocsátás a 2000. évi 118,6 %-a. A növekedésén oka döntően a forgalom növekedése a vizsgálati területen. Mivel a PM 10 szennyezőanyagra vonatkozó levegőminőségi határértékek túllépése a vizsgált 2005-2007. években a Pécs, Szabadság úti állomáson következtek be, amely állomás Pécs városon átmenő 6-os számú főközlekedési út mellett méri a levegő szennyezettségét, vélelmezhető, hogy az érintett területen a közlekedés emissziói okozzák a levegőminőségi határérték túllépéseket. E tekintetben két tényező vehető számításba, egyrészt a dízel üzemű járművek szilárd kibocsátása, másrészt az útfelületek diffúz porkibocsátás. Mivel a 24 órás határérték túllépések a téli időszakban jóval gyakoribbak, valószínűsíthető, hogy a téli fagymentesítési időszakban kiszórt só az egyéb az aszfaltra rárakódott szennyezések az útfelületek időszakos kiszáradása következményeként diffúz porkibocsátó forrásként viselkednek. Pécs város rossz levegőminőségi helyzete nemcsak a jelentős emisszióval magyarázható, hanem a város domborzati adottságaival is. Pécs város a Mecsek hegység déli lábánál egy K-Ny-i irányban elhúzódó völgyben helyezkedik el. A Mecsek hegység módosítja a szélirányokat. A Pogányi Meteorológiai Állomás mérési eredményei szerint ott az ÉNy-i és a K-i szélirányok gyakorisága a legnagyobb, a felügyelőségünk által, a pécsi MÁV főpályaudvaron működtetett meteorológiai állomás adatai szerint a K-i és Ny-i szélirányok gyakorisága a legnagyobb. Tekintettel arra, hogy a Pécs és környéke zóna települései közül a monitoring állomások által mért por szennyezettségi eredmények szerint Pécs város területén voltak levegőminőségi határértékeket meghaladó szennyezettségek 2005-2006 években, ezért a DD-KTVF Pécs város települést jelölte ki azon területeknek, ahol a levegőminőség javítása érdekében intézkedni szükséges.

11 A levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések: A R. 7. (7) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében megtartott egyeztető tárgyalásokon elhangzottak alapján a levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedéseket ismertetjük. Pécs város Önkormányzata: - A várost elkerülő utak kiépítése. - A belváros forgalomcsillapítási rendjének felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása és kiterjesztése. A közlekedési emissziók csökkentése mellett Pécs város levegőminőségének javítását célzó programok: - gázprogram megvalósítása - távfűtés kiterjesztése. Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Baranya Megyei Területi Igazgatósága: - A Kht. kezelésében lévő közutak tisztántartása. - Útburkolati hibák folyamatos javítása (elkerülhető a por megtapadása). MÁV Zrt.: - A forgalom csökkentése: A 2007-es kibocsátási adatok magasabbak, mint a 2005-ről feldolgozott adatok. Ennek kisebb oka egy nagyon kismértékű forgalomnövekedés, mely az ütemes menetrend bevezetésével létrejött, és amely nem arányos az emissziók növekedésével. A 2007-es adatok felvétele részletesebb, mint a korábbi, így több forrás került regisztrálásra, és ez magasabb, de reálisabb emisszió számítást eredményezett. A 2007-es évi kibocsátásokat vizsgálva megállapítható, hogy a kocsi vizsgálattal kapcsolatos tevékenység kihelyezése Pécsbányarendező állomásra közel 1,5 tonna koromképződéssel, és 3 tonnát meghaladó NOx keletkezéssel járt. Ez egy vasútüzemi belső forgalomnak tekintendő, melyet környezeti és költséghatása miatt is csökkenteni célszerű. A tényleges vasúti forgalom esetében mind a személy, mind pedig a teherforgalom csökkentése környezetvédelmi szempontból kockázatos, amennyiben az a közútra terelődik (mely tendencia sajnos nemzetközi szinten megfigyelhető). A régiók levegőminőségének további romlásához vezet, hiszen a fajlagos kibocsátások a vasúti közlekedésnél a legalacsonyabbak. - Új, korszerűbb, kisebb emisszióval rendelkező vasúti járművek üzembeállítása. A feladat a MÁV Csoportnál több éve napirenden van. Az ország tehervállaló képességének függvényében saját vállalata számára segítséget nyújt a korszerű vontatójárművek megvételére, a régiek motorcseréjére. Pécs városában az MD szerelvények működésük során kb. 7 tonna kormot, és 24 tonna nitrogénoxidot juttatnak a levegőbe.

12 A diesel mozdonyok téli fűtése is gázolaj felhasználásával történik. Az MD motorvonat fűtőmotorjának üzemeltetését külön is vizsgálták. Ez további 1 tonnányi korom kibocsátással járt az elmúlt évben a városban. Az eredmények ismeretében a jövőben előremutató tárgyalásokat kell kezdeményezni az MD motorvonatok számának csökkentésére, azok mielőbbi kiváltására. A Desiro motorvonatok EURO-3-as normaértékű kibocsátással rendelkeznek, könnyű felépítésűek, így energetikailag is kedvező, jó hatásfokú üzemeltetést tesznek lehetővé. Használatuk esetén legalább a felére csökkenne az NOx kibocsátás, a koromképződés pedig akár 20 tonnával is kevesebb lenne hasonló futásteljesítmény esetén. Ez a motorvonat típus a konstrukcióját, küllemét, a felhasznált anyagokat tekintve megfelel a kor követelményeinek. Alacsony fenntartási és üzemeltetési költségei mellett nagy az újrahasznosítható anyaghányada, így életciklusát vizsgálva is környezetbarát vonat került országunkba. Az utazóközönség szívesen veszi igénybe. Ezt bizonyítja, hogy a több helyen a forgalom számottevően megnövekedett a kellemes utazást biztosító Desiro üzembeállítása óta. Sajnos ez a vonattípus rendkívül drága, és a nagyobb környezeti problémákat felmutató régiókba került a korábban Pécsre tervezett egyetlen ilyen típusú vonat is, ahol gyorsabban, kedvezőbb kihasználtsággal tudják a jobb minőségű vasúti pályákon üzemeltetni a vonatot. Más lehetőség, és levegő tisztaságvédelmi szempontból jó megoldás a meglévő mozdonyaink remotorizációja is, azaz új, alacsony szennyezőanyag kibocsátású (akár EURO- 4-es normaértékű) dieselmotorokkal történő átszerelése. - A villamos vontatási arány további növelése: Jelenleg is jelentős erőfeszítések vannak a villamosított szakaszok (Pécsbányarendező- Pécs) mind jobb kihasználására, hogy a város területén minél kevesebb ideig járjanak a diesel motorok. Itt a tartalékok kevesek, technológiai, forgalmi okból is előfordul, hogy maradéktalanul nem lehet minden kilométernyi villamosított vasútvonalat csak villanygéppel járatni. - Szervezési intézkedések, környezetvédelmi célú utasítások kidolgozása és alkalmazása A MÁV Zrt rendelkezik környezetvédelmi stratégiával, és érvényes környezetvédelmi utasítással. A területen ezen felül a helyi sajátosságok figyelembevételével a szállítási technológiához igazított környezetközpontú végrehajtási utasításokkal csökkenthető a vonatok emissziója. Az itteni cél a motorok felesleges járatásának elkerülése. Ezt a forgalmi okok mielőbbi elemzésével, gyors operatív döntéssel, és az információ mielőbbi továbbításával lehet elérni a mozdonyvezetők felé, akik lehetőség szerint mielőbb leállítják a mozdonyok motorjait. 7. A LÉGSZENNYEZETTSÉG CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ, 2005. ÉV ELŐTT MEGTETT INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK 7.1. A légszennyezettség csökkentésére irányuló azon intézkedések és programok, amelyeket a R. hatályba lépése előtt végrehajtottak

13 A levegőminőség javítása érdekében az első intézkedési tervet az 1079/1993. (XII.23.) Kormányhatározat alapozta meg, amelynek végrehajtásaként a DD-KTVF 4 telephely üzemeltetőjét kötelezte intézkedési terv elkészítésére és végrehajtására. A négy telephely közül a Pécs környéke régióban érintett volt a Pannon Hőerőmű Rt. Pannon Hőerőmű Rt: Az üzemeltető által elkészített intézkedési programban egy rövidtávú és egy hosszú távú intézkedési terv készült. A rövidtávú intézkedési programban a szénportüzeléses technológia energetikai hatékonyság növelését célozta meg az üzemeltető és ehhez rendelte hozzá a szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedési körbe tartoztak: - a hamu éghető tartalmának csökkentésére irányuló, - a hőhasznosító kazánok felület növelésével kapcsolatos, valamint a - pakura előmelegítés műszaki biztonságát növelő műszaki beavatkozások. A hosszútávú intézkedési program keretében a meglévő szénportüzelésű technológia mellett egy korszerű szénalapú atmoszférikus fluidágyas kazán telepítése szerepelt. A fluidágyas technológia fejlesztésére vonatkozó hatásvizsgálati eljárás a részletes hatásvizsgálati dokumentáció benyújtásáig jutott. Az MVM Rt. által kiírt pályázaton nem nyert támogatást a Pannonpower Rt., így a beruházás meghiúsult, a beruházó a környezetvédelmi engedély kiadására irányuló kérelmét visszavonta. Pannon Volán Autóbuszközlekedési Zrt.: Az autóbusz közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentésére a leghatékonyabb intézkedés az új autóbuszok beszerzése, a régi korszerűtlen motorok felújítása, illetve forgalomból való kivonása. A Pannon Volán Rt. autóbusz állományának átlagos életkora 2000-ben 13 év volt, a 17 éves vagy annál régebbi buszok aránya 36 %-os. Az elavult technikai színvonal miatt az egyre emelkedő ráfordítások ellenére sem volt biztosítható a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése. A cég a probléma megoldására a korábbi fejlesztések során 160 autóbuszba a D10-es motorcsalád valamelyik tagját építette be, azonban ezek légszennyezőanyag kibocsátása nem felel meg az EURO I határértéknek. A környezetszennyező EURO normáknak nem megfelelő motorokat fokozatosan cserélik le, azonban még 2003 évben mindig közlekedtek korszerűtlen fekete motorral rendelkező autóbuszok (36 db). 1995-2000 között átlagosan évente 10-25 motor cseréjére, és összesen 58 db új autóbusz beszerzésére nyílt lehetőség. Jelentős javulás a kibocsátások területén nem a motorrekonstrukció által, hanem csak az új autóbuszok beszerzésével érhető el. Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Baranya Megyei Területi Igazgatósága: Pécs város esetében: - A Kht. kezelésében lévő közutak takarítása. - Az útburkolati hibák javítása: - kátyúzás, - hézagkiöntés, - nyomvályúk megszűntetése

14 - A vízelvezetési rendszerek (folyókák, árkok, csapadékcsatornák) javítása, folyamatos tisztítása. - A korszerű közlekedést elősegítő közutak kiépítése. - A DNy-i elkerülő út I. ütemének megépítése: 1. Keleti ág (6. sz. és 66. sz. főutak csomópontjának kiépítésével, a keleti elkerülő ághoz való csatlakozással). 2. Keleti elkerülő szakasz (A 6. sz. főúttól indul, érinti az 5617. sz. ök. utat és az 57. sz. főúthoz csatlakozik.) Hatása: Csökkent a belvárost terhelő átmenő forgalom. Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt.: A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. városüzemeltetési tevékenysége során takarítási feladatok elvégzésével csökkenti folyamatosan a város levegő szennyezettségét. Tisztítási mód Tisztított felület (Em 2 ) Kézi tisztítás 170 Gépi tisztítás 288 Gépi mosás 20 7.2. A légszennyezettség csökkentésére irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, amelyeket a R. hatályba lépése után végrehajtottak A levegőminőségi határértékek betartása érdekében - a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet 7. (7) bekezdésében foglaltak szerint az érintett légszennyezők bevonásával az érdekelt közegészségügyi-, közlekedési hatóságok és települési önkormányzatok jegyzőinek szakhatósági közreműködésével - felügyelőségünk feladata volt egy intézkedési program elkészítése. A 2003. évben elkészült Intézkedési Program Pécs és környéke zóna levegőminőség javításáról című dokumentáció felügyelőségünk honlapján elérhető az alábbi címen: http://www.ddkvf.hu/légszennyezettség/intézkedési program. A DD-KTVF évente kért beszámolót az érintettektől az üzemi intézkedési tervek időarányos végrehajtásának helyzetéről. A 2003-2007. évekre vonatkozó üzemi intézkedések végrehajtásáról a felügyelőség összefoglaló jelentésben számolt be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak. A beszámoló jelentést a 6. számú melléklet tartalmazza. Az érintett légszennyezők által 2003. évben elkészített üzemi intézkedési tervek mellett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 22/2003. (04.23.) számú rendeletet léptette hatályba. A rendelet célja a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, a légszennyezettségi határérték túllépésének megakadályozása, az emberi egészség védelme és a levegő jó állapotának megőrzése a helyi levegővédelmi követelmények szabályozásával. A helyi rendeletet a 7. számú melléklet tartalmazza.

15 8. A LÉGSZENNYEZETTSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES AZON INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK RÉSZLETEI, AMELYEKET A 2008/50/EK IRÁNYELV HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN FOGADTAK EL. A Pécs és környéke zónára vonatkozó intézkedési terv elkészítése érdekében az érintettek bevonásával egyeztető megbeszélésekre került sor. Az erről szóló meghívót, a megbeszélésről készült emlékeztetőt és az érintettek által benyújtott intézkedési terveket a 8. sz. melléklet tartalmazza. 8.1. A Pannon Volán Autóbuszközlekedési Zrt. tervezett intézkedései: Tervezett intézkedések a Pécsi Forgalmi Üzemnél - 2009-2013. 1. A Pannon Volán Zrt. az autóbusz-közlekedésből származó szilárd légszennyező anyag emisszió csökkentés legeredményesebb módjának továbbra is az alacsony károsanyag-kibocsátású motorokkal működő autóbuszok közlekedtetését tartja. A 2009-2013 közötti időszakban évente 8 db új, Euro V. normákat teljesítő autóbuszt tervez forgalomba állítani, és ezzel párhuzamosan csökkentené a korszerűtlen motorral közlekedő autóbuszok számát. Így 2013. év végére már nem közlekednének Euro 0, igen magas szilárd részecske kibocsátású autóbuszok, és kevesebb Euro I. osztályú motort üzemeltetne a cég. A szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő új autóbuszok révén a jelenleginél 58 %-kal tovább csökkenthető a szilárd részecske kibocsátás, 0,086 g/kw*h-ra. A 40 db új autóbusz beszerzése közelítően 1,4 Md Ft, melyet tulajdonosi támogatással, saját forrásból tervez a cég finanszírozni. Pécs 2003. év Jelenleg 2008. év Tervezett 2013. év Korszerűtlen [db] 15 0 0 Euro 0 [db] 61 15 0 Euro I. [db] 36 53 28 Euro II. [db] 29 25 25 Euro III. [db] 4 28 28 Euro IV. [db] 0 12 12 Euro V. [db] 0 0 40 Összesen: [db] 145 133 133 Szilárd részecske kibocsátás [g/kw*h] 0,739 0,207 0,086 Teljesítési határidő: 2013. december 31. 2. A szálló por szennyezés csökkenése érdekében Társaság nagy hangsúlyt fektet a buszok tisztán tartására, rendszeres mosására. 2008. évben felújításra került a pécsi telephely automata kefés mosóberendezése, mely hatékonyan távolítja el a felületre tapadt szennyeződéseket. Az autóbuszok rendszeres mosásával csökkenthető az útburkolatokra jutó szilárd szennyeződés, por.

16 Teljesítési határidő: Folyamatos 8.2. Pécsi Közlekedési Zrt. A Pécs Holding Zrt. tulajdonában lévő társaság tulajdonosi szerkezet váltása folyamatban van. 2008. év végéig új tulajdonos belépése várható, ezért intézkedési tervet az új tulajdonosi szerkezet kialakulását követően áll módjukban készíteni. 8.3. A Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Baranya Megyei Területi Igazgatósága üzemeltetésében lévő közutak légszennyezettséget javító tervezett intézkedései: 1. Forgalomirányító központ korszerűsítése 2007. évben befejeződött a Pécsi Forgalomirányító központ korszerűsítésének II. üteme. Ennek legfontosabb eleme a tömegközlekedés előnyben részesítése volt. A város tömegközlekedési járatokkal leginkább érintett útvonalán (Zsolnay út-rákóczi út-ürögi fasor-kórház tér), összesen 8 csomópontban módosították a jelzőlámpás forgalomirányítást oly módon, hogy az autóbuszok bejelentkezése esetén a szabad jelzések időtartama meghosszabbításra kerül, ami lehetővé teszi a zöld jelzést egyébként lekéső autóbuszok áthaladását is. A mérések alapján beavatkozással az autóbuszok átlagos utazási ideje csökkent. Korszerűsítés tartalmazta még 2 csomópontban (Lánc utca, Alsómalom utca) kamerás megfigyelő rendszer létesítését is. Ezzel lehetővé vált a két nagy forgalmú csomópontban a forgalom alakulásának közvetlen megfigyelése, ami gyorsabb, hatékonyabb beavatkozást (programváltásokat) tesz lehetővé. 2. Jelzőlámpás forgalomirányítás Az 58. sz. főút Tüskésréti úti csomópontjában módosították a működő fázisterveket, ez által a főúton haladó nagy forgalom folyamatosan, torlódások nélkül tud haladni. A korszerűsített forgalomirányító központban forgalom megfigyelések és tapasztalatok alapján lehetőség van fázistervek közvetlen módosítására. Teljesítési határidő: Folyamatos 3. Közúthálózat-fejlesztések Az épülő és 2010. évben átadásra kerülő M60-as autópálya és annak nyugati irányba történő továbbvezetése biztosítja a város elkerülését, ez által a belső utak közte a legforgalmasabb 6. sz. főút forgalmának csökkentését. A forgalom csökkenésével lehetőség nyílik a jelzőlámpás csomópontokban kedvezőbb, torlódások nélküli irányítások biztosítására, ami a káros környezeti hatások csökkenését eredményezheti. Teljesítési határidő: 2010. december 31.

17 4. Üzemeltetési feladatok végzése A belváros légszennyezési mutatóit javítja az országos közutak átkelési szakaszain a kiemelt szegélyek mellett átütemezett gyakorisággal átlagban heti 2 alkalommal történő gépi tisztítás, seprés a téli időszakra történő kiterjesztése, illetve a havi egyszeri gyakorisággal történő mosás is. Teljesítési határidő: Folyamatos 8.4. Pécsi Holding Városi Vagyonkezelő Zrt.: 1. Köztisztasági feladatok A.) Utak pormentesítése nagyobb esőzéseket követően: Nagyobb esőzések alkalmával a Mecsekről lemosott hordalék, agyag eltakarítását, a vonatkozó vállalkozói szerződés értelmében a megbízott vállalkozó, jelenleg csak hét közben végzi. Javító intézkedés: A porterhelés csökkentése érdekében, 2008.10.01-től a vállalkozói szerződést kiterjesztik a hétvégi időszakra vonatkozóan is. Teljesítési határidő: Folyamatos B.) Az utak téli tisztítása, a síkosság mentesítő anyag eltávolítása: a.) Társaság szervezi és irányítja a gépi mentesítési munkákat, a vállalkozási szerződés mellékleteiben meghatározott útvonalakon. A mentesítési munkák elrendelését a vállalkozóval közli, meghatározza a mentesítési útvonalat és a védekezéshez szükséges anyagot (só, sóshomok, zúzalék, homok, stb.) Javító intézkedés: A síkosság mentesítő anyag kiszórását végző gépek folyamatos korszerűsítésével a só mennyisége szabályozható, ezáltal a kiszórt homok mennyisége csökkenthető, így a porterhelés csökkenthető, az időjárástól azonban nem függetleníthető a kiszórt síkosság mentesítő anyag mennyisége. b.) A köztisztasági éves ütemtervben jelenleg nem szerepel, az útburkolatok téli időszakra vonatkozó takarítási feladata. Javító intézkedés: Az útburkolatok gépi takarítását kiterjesztik 2008. évtől a téli időszakra vonatkozóan is, annak figyelembe vételével, hogy az időjárástól nem függetleníthető a takarítás gyakorisága. Teljesítési határidő: Folyamatos C.) Téli síkosság mentesítő anyag tárolása: a.) A meredek mecseki utcákban, ahol a gépi síkosság mentesítés nem megoldható, a lakosság számára a téli síkosság mentesítő anyag tárolására tároló edényzet (50 db) szolgál. Javító intézkedés: 2009.12.31-ig a tároló edényzet számát növelik 200-250 db-ra. Teljesítési határidő: Folyamatos

18 D.) Útburkolat nyári locsolása: A Társaság éves feladatterv alapján végzi a burkolatok és közterületek kézi és gépi takarítását, illetve gépi mosását. A burkolatok gépi mosását a hó-és síkosság mentesítő anyag eltávolítására, illetve un. hőségriadó alkalmával rendeli el a Társaság. Nyári napokon a városban mérhető hőmérséklet jóval 30 `C fölé emelkedhet, és július végén augusztus elején akár tartósan ott is maradhat. Ilyenkor a katasztrófavédelem hőségriadót rendel el, a városüzemeltető, pedig megkezdi az utcák locsolását. A locsolással egyrészt hűti a felforrósodott aszfaltot, másrészt megköti a levegőben szálló port. Javító intézkedés: A locsolásba bevont utcák köre a levegőszennyezés függvényében kerül meghatározásra. Teljesítési határidő: Folyamatos 2. Forgalomszabályozás A.) A belváros forgalomcsillapítása Több, mint egy évtizede a történelmi belváros forgalomcsillapított övezetként működik, 2001. óta pedig a nem behajtási engedélyekhez kötött útszakaszokon parkolási rendszer került kialakításra. A belvárosban több sétálóutca Király utca, Ferencesek útja és Cirtom utca került kialakításra, amelyen a gépjárművek közlekedése korlátozott. A Jókai tér gyalogos övezetnek lett minősítve, melyen még a kerékpáros is csak gyalogosan tolhatja át a járművét. A fentieken túl, több utca Mátyás király utca; Teréz utca; Irgalmasok útja, Mária utca stb - csak behajtási engedéllyel vehető igénybe, ami a gépjárműforgalom jelentős csökkenéséhez vezetett. A történelmi belváros egésze a fentieken kívül 5 t-s súlykorlátozás alá esik. Erre az útburkolat védelme mellett, a nagy káros anyag kibocsátású tehergépjárművek belvárosból történő kiszorítása miatt is szükség van. Javító intézkedés: Szigorodnak a behajtás és megállás feltételei a Király utca, Ferencesek útja és Citrom utca tekintetében 2008.09.01-től. Teljesítési határidő: Folyamatos B.) Lakó-pihenő övezetek, 30-as zóna kialakítása Lakó-pihenő övezetek kialakítására elsősorban az adott városrészben élők nyugalma és biztonsága érdekében van szükség, de nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az övezeteken belül átmenő forgalom nem közlekedhet, és személygépkocsinál nagyobb jármű sem hajthat be. Lakó-pihenő övezet az alábbi helyeken került már kialakításra: pl.: Melinda utca, Régi Kertváros.

19 30-as zóna kialakításánál kimutathatóan csökken a káros anyag kibocsátás, valamint a zajterhelés, ilyen megoldásra példa: Gólya dűlő, Enyezd utca. Említést érdemel még a közelmúltban a Meszes dűlőben kihelyezett mindkét irányból behajtani tilos kivéve célforgalom tábla, mely az állandó tolatások, várakozások, többszörös újraindulások során a gépjárművek által kibocsátott káros anyag mértékét csökkenti. Javító intézkedés: Igény merült fel övezet kialakítására a Tettye környékén, a Mecsek utca környékén, valamint a Málomi szőlőhegyen. Megvalósítás 2009. év végétől várható. Teljesítési határidő: Folyamatos C.) Egyirányúsítás Pécs földrajzi fekvéséből és történelmi helyzetéből adódóan számtalan szűk, nehezen járható utca, meredek dűlő található, melyek nem a mai forgalomra, sőt nem is gépjárművek közlekedésére lett tervezve. Ezen utcákban a kétirányú forgalom fenntartása egyfelől balesetveszélyes, másfelől az állandó tolatások, várakozások, többszörös újraindulások során a gépjárművek által kibocsátott káros anyag mértéke a többszörösére nőtt. A fentiek miatt az egyirányú utcák kialakítása egyre szükségesebbé vált és válik jelenleg is. A történelmi belvárosban csak egyirányú utcák vannak, azonban egyre elterjedtebb a város más részein is a közlekedés szabályozása. A közelmúltban több ilyenre is sor került: pl.: Donátusban a Vércse dűlő; a Szigeti Vámnál a Meggyfa utca - Málna utca; kertvárosban az Északmegyer dűlő utcái. Javító intézkedés: Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) tervei alapján a Tettye utca és környékének rendezésére is sor fog kerülni forgalomcsillapítással ill. egyirányúsítással együtt. Igény merült fel a Málomi - szőlőhegyen a Laufer dűlő esetében, valamint Patacson az Ürögi Határút Cserebogár dűlő esetében is. Megvalósítás 2009. év végétől várható. Teljesítési határidő: Folyamatos D.) Körforgalom kialakítása Egyes környezetvédelmi kimutatások szerint a csomóponti kialakítások közül a körforgalom a legkörnyezetkímélőbb megoldás. A körforgalom építése révén kevesebb a kipufogógáz kibocsátás, kevesebb a megállás, a tartós várakozás. A 2007. évben a belváros egy történelmi pontján, a Zsolnay szobor körül kezdődött meg körforgalom építése, melyet az autósok már 2008. év elejétől használhatnak.

20 Javító intézkedés: A Pécs Holding Zrt. megbízásából jelenleg készül egy tanulmány terv, melyben 15-20 db. csomópont kerül felülvizsgálatra abból a szempontból, hogy hol alakítható ki körforgalom. E.) Jelzőlámpák szabályozása A megfelelően beállított zöldhullám mellett lényegesen kisebb a kipufogógáz kibocsátás, kevesebb a megállás, a tartós várakozás. A kevesebb várakozási idő és különösen a kevesebb elindulás miatt, csökken a zajszennyezés mértéke is, valamint a káros anyag kibocsátás is kimutathatóan visszaesik. Javító intézkedés: Pécs városában a jelzőlámpák működtetése a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Baranya Megyei Területi Igazgatósága feladata, azonban a Pécs Holding Zrt. is tevékenyen részt vesz abban, hogy a lámpák működése összhangban legyen és a zöldhullám zavarmentesen működjön. Teljesítési határidő: Folyamatos 3. Úthálózat fejlesztése A.) Elkerülő út kialakítása A legfontosabb feladat a 6-os út Rákóczi úti szakaszának a tehermentesítése volt, melyre az Árkád üzletközpont építése folyamán került sor, ekkor a Somogyi B. Sport u. vonalára terelték a 6-os út budapesti irányú forgalmát. Az elmúlt években fejeződött be a D-i elkerülő út, melynek a 6-os út 58-as út közötti DK-i szakasza már megépült, és kiegészült a Kertvároson keresztülhaladó DNy-i szakasszal is. Javító intézkedés: Mivel véglegesen a fenti elkerülő út sem oldotta meg a belváros növekvő leterheltségét, ezért az önkormányzat jelenleg is foglalkozik olyan elkerülő utak tervezésével, mint az Északmegyer dűlő meghosszabbítása a Megyeri útig, a Diófa út összekötése a Basamalom utcával, a Tüskésréti út összekötése a Hegedűs János utcával, valamint a Füzes dűlő meghosszabbítása a DNy-i elkerülőig. Megvalósítás 2009. évtől kezdődően várható. B.) Kerékpárbarát utak kialakítása A kerékpáros közlekedés elősegítése fontos feladat, ezért az elmúlt években több útvonal kijelölésre került, ahol a kerékpárosok közlekedését forgalomtechnikai eszközökkel segítjük. 2005-ben épült ki a fenti szellemben a Verseny utcai kerékpárúttól a Malomvölgyi tavak irányába vezető kerékpárbarát útvonal, valamint 2006-ban a Domus áruháztól a Magyarürögi kerékpárútig tartó útvonal. Javító intézkedés: