Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17.
Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási ráta (2010) Magas munkanélküliség, 11,1%-os munkanélküliségi ráta (2010) Az elmúlt évek kormányzati intézkedései nem hoztak érdemi javulást a foglalkoztatásban A gazdasági válság hatására romlott a munkaerő-piaci helyzet 2010 - a munkavállalási korú népesség alig fele foglalkoztatott és a társadalom széles rétegei kiszorultak a munkaerőpiacról A 20-64 éves korosztály munkaerő-piaci mutatói az elmúlt három évben Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélkülis égi ráta (%) Aktivitási arány (%) 200 7 62, 6 200 8 61, 9 7,4 7,9 67, 5 67, 0 200 9 2010 60, 5 10, 1 67, 1 60,4 11,1 67,9
Munkanélküliségi ráta Magyarországon és az Európai Unióban 2000. évtől 2010. évig
Kihívások a munkaerőpiac kínálati oldalán A válság következtében megnőtt a munkanélküliség (az álláskeresők megváltozott összetétele) Jelentős régiós és területi foglalkoztatási egyenlőtlenségek Fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének korlátai Az idősebb munkavállalók korai kivonulása a munkaerőpiacról Az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból A kisgyermeket nevelő szülők alacsony munkaerő-piaci jelenléte - a munka és a családi élet összehangolásának nehézségei
Foglalkoztatási célkitűzés A tartós gazdasági növekedés és a szociális kohézió erősítésének alapfeltétele hazánkban a foglalkoztatás jelentős bővítése. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja ezért a munkahelyteremtés. A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a 20-64 éves korcsoportban. A nemzeti cél elérésének feltételei: Dinamikus gazdasági növekedés, A világgazdaságot elkerülik a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, Magyarországon sor kerül a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre.
A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, 50 éven felüliek, kisgyermekes nők megváltozott munkaképességű személyek. A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek fő területei aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok, közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez, a család és a munka összeegyeztetését segítő programok, a versenyképes tudás megszerzésének támogatása, a szakképzés rendszerének fejlesztése.
Aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok Kettős célzat: Az álláskeresők minél nagyobb hányadának elérése az elhelyezkedést ösztönző és segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal, Segély helyett munkát a közfoglalkoztatás lehetőségeinek kiszélesítése. A munkavállalás ösztönzése és az elhelyezkedés segítése érdekében elsődleges feladat a munkaerő-piaci politikák rendszerének átalakítása: átláthatóbbá, egyszerűbbé tesszük a foglalkoztatási célú támogatások rendszerét, növeljük a foglalkoztatási célú támogatások arányát, felülvizsgáljuk a bérköltség-támogatások feltételeit, célzottabbá tesszük a munkaerő-piaci képzések támogatását, a közfoglalkoztatás átalakítása mellett elsősorban a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás támogatására helyezzük a hangsúlyt, elősegítve a kkv-k foglalkoztatási potenciáljának megerősítését is, összehangoljuk a hazai és az uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási programokat, javítva ezáltal a célzottságukat és az eredményességüket.
A munkahelyteremtés közvetlen támogatása Beruházások és vállalkozásfejlesztési projektek támogatása, amelyek révén tartósan és jelentősen növekszik a nyertes vállalkozások munkavállalói létszáma: növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások támogatása, kiemelkedő nemzetgazdasági jelentőségű beruházást tervező nagyvállalatok támogatása, amelyek a beruházás révén több száz új munkahelyet hoznak létre, és amelyek kiterjedt beszállítói hálózatukon keresztül számos kkv termékeinek/szolgáltatásainak jelentenek biztos piacot
A vállalkozások által igénybe vehető, foglalkoztatást elősegítő támogatások az Új Széchenyi Tervben, illetve ahhoz kapcsolódóan Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkahelyteremtő beruházás támogatása (MPA)
Az Új Széchenyi-terv keretében igénybe vehető támogatások (GOP) Fő cél: a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, amelyek segíthetik a munkanélküliséggel sújtott, fejletlen kistérségekben a munkahelyek teremtését A vállalkozások az Új Széchenyi-terv keretében 2011. március 1-jétől a Vállalkozásfejlesztési Program fejezetben az alábbiakra pályázhatnak, pl: KKV technológia fejlesztés (GOP-2.1.1/A, forrás: 30 milliárd Ft), Komplex vállalati technológia fejlesztés KKV-k számára (GOP-2.1.1., forrás 32 milliárd Ft), Mikrovállalkozások fejlesztése (GOP-2.1.1/B, forrás 15 milliárd Ft), Technológia és foglalkoztatás (GOP-2.1.3., forrás 45 milliárd Ft), Vállalati együttműködések és klaszterek támogatása (mind a 7 régióban, forrás 60 milliárd Ft) A pályázatokkal kapcsolatos egyéb információk a www.ujszechenyiterv. gov.hu honlapról megismerhetők és letölthetők. A mezőgazdasági vállalkozások és a vidéki kisvállalkozások a Vidékfejlesztési Minisztérium által nyújtott támogatásokat vehetik igénybe. (www.vm.gov.hu )
A Munka Törvénykönyve 2011 tavaszi módosítása 1. 2009/50/EK irányelv EU Kékkártya bevezetése: Magas szintű képzettséggel rendelkező 3.országbeli munkavállalók NGM miniszter meghatározhatja a legmagasabb számukat Minimum 1 maximum 4 évre adható ki Súlyosabb szankciók a mulasztó munkáltatóra 1. 2008/14/EK irányelv a munkaerő-kölcsönzés egyes kérdéseiről Kölcsönbe adó lehet EGT tagállamban lévő székhelyű vállalkozás is Ideiglenesség elve: a hatályba lépéstől számított 5 év Semmisség : a kölcsönbe vevővel való jogviszony létesítési tilalom valamint a kikölcsönzési díj Kölcsönvevő tájékoztatási kötelezettsége üzemi tanács, szakszervezetek felé
A Munka Törvénykönyve 2011 tavaszi módosítása 3. 92/85/EGK ire. várandós, gyermekágyas, szoptatós munkavállalók védelméről Kiterjeszti a felmondás indoklásának kötelezettségét a vezető beosztású munkavállalókra is Időszak: Terhesség megállapításától a szülési szabadság végéig 4. Próbaidő 30 nap Felek megállapodása 3 hónap Kollektív szerződés 6 hónap 5. Munkaidő válságszabály véglegesítése Felek írásos megállapodása maximum 1 évre Heti 36/44 óra a harmadik hónap 1.napjától Megemelt munkaidő mellett tilos a rendes felmondás Két megállapodás között 1 évnek kell lenni.
A Munka Törvénykönyve 2011 tavaszi módosítása 6. Szabadság módosuló szabályai Gyermek gondozása vagy ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadságból a rendes szabadságba beszámítható idő 1 évről 6 hónapra csökken, előzetesen be kell jelenteni a megszakítást, ekkor a munkáltatónak 30/60 napon belül munkába kell állítani, kiterjed rá a pénzbeli megváltás lehetősége. Kivételesen fontos gazdasági érdekből a szabadságot kettőnél több részletben is ki lehet adni, figyelemmel az 1x14 napos szabályra. 7. Túlmunka Napi munkaidőn, munkaidő kereten felül végzett munkáért, vagy 50% pótlék, vagy a túlmunkával azonos mértékű szabadidő.
Új szabályok bevezetése az egyszerűsített foglalkoztatás rugalmasabbá tétele érdekében A szövetkezeti szerveződésekre tekintettel kiegészül a mezőgazdasági idénymunka fogalma Az egyszerűbb alkalmazhatóság érdekében pontosításra kerül a foglalkoztatható alkalmi munkások létszámkerete A hosszabb időtartamú egyszerűsített foglalkoztatás keretében tiltás helyett lehetőség a szabadság kiadására További a Munka Törvénykönyvétől eltérő rugalmas szabályok a betegszabadság, munkaidő-kedvezmény munkaidő-beosztás közlése, egyenlőtlen munkaidő-beosztás elrendelése igazolások kiadása a munkaviszony megszűnése esetén munkaidő-nyilvántartás, munkabérről szóló írásbeli elszámolás vonatkozásában.
Köszönöm a figyelmüket! Dr. Jáczku Tamás főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium tamas.jaczku@ngm.gov.hu