Tervezik-e a kis létszámú osztályok visszaállítását, vagy 0 osztály beindítását az iskolaéretlen tanulók számára?

KÖZNEVELÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Iktatószám: 8028-10/2015/KOIR Galló Istvánné részére elnök Hiv. szám: - Ügyintéző: Dr. Kiss László Telefon: 06-1-7955036 Melléklet: - db Pedagógusok Szakszervezete Budapest Városligeti fasor 10. 1068 psz@pedagogusok.hu Tárgy: gyógypedagógiai és pedagógiai szakszolgálati tevékenységekkel kapcsolatos megkeresés Tisztelt Elnök Asszony! A pedagógusok szakszervezete által gyógypedagógiai, pedagógiai szakszolgálati tárgykörben szervezett fórum kapcsán előzetesen eljuttatott kérdések kapcsán a külön egyeztetést nem igénylő kérdésekben az alábbiakról tájékoztatom (jelezve a választ és vastag betűvel a feltett kérdést is). Tervezik-e a kis létszámú osztályok visszaállítását, vagy 0 osztály beindítását az iskolaéretlen tanulók számára? Nem tervezzük. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 57. (1) bekezdés értelmében, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának

2 megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A felfutó rendszerrel egymást váltó 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról fogyatékossági és műveltségi területenként részletesen meghatározza - a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének céljait, módszereit, - egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: - az intézmény pedagógiai programjában, - a helyi tantervben - a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, - az egyéni fejlesztési tervben. Ennek megvalósítása valóban több munkát jelent mind az intézménynek, mind az adott pedagógusnak, de jóval hatékonyabb is, mint egy egyszerű évismétlés. Ezen túlmenően a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. (2) bekezdése értelmében a helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Ezen szabály alkalmazása természetesen nem lehet öncélú, nem szolgálhat egyéni intézményi igényeket, kizárólag a tanulók érdeke vehető figyelembe prioritásként.

3 Az SNI és a BTM-s tanulók ellátását gyógypedagógus végezheti. Míg a SNI tanulók gyógypedagógusa pótlékban részesül, BTM tanulók gyógypedagógusa miért nem? Hiszen ugyanaz a végzettség? Nem csak gyógypedagógus végezheti (egyiket sem). A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt) 47. (9) bekezdése kimondja, hogy a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben való alkalmazás feltétele a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség megléte, ha - a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, - az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, - az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik. Emellett azonban a fent felsoroltakon túl az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség is elfogadható, - ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, illetve nem a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, - valamint az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz. Álláspontunk szerint a jelen hatályos jogszabályok alapján a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, terapeuta szakképzettség: - mozgásszervi fogyatékosság esetén a szomatopedagógia, szomatopedagógus szak, szakirány, - látási fogyatékosság esetén a tiflopedagógia szak, illetve a látássérültek pedagógiája szak, szakirány,

4 - hallási fogyatékosság esetén a szurdopedagógia szak, illetve a hallássérültek pedagógiája szak, szakirány, - enyhe értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány, - középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve az értelmileg akadályozottak pedagógiája szak, szakirány, - beszédfogyatékosság esetén a logopédia, logopédus szak, szakirány, - az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén valamennyi zavar tekintetében a pszichopedagógia, pszichopedagógus szak, szakirány, - az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén kizárólag a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia tekintetében a pszichopedagógia, pszichopedagógus, a logopédia, logopédus, valamint a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány bármelyike, - autizmus spektrum zavar esetén az autizmus spektrum pedagógiája szakirány, valamint az autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, - több sajátos nevelési igény-típus együttes előfordulása, valamint a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók esetén a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógusi szakképzettséget az adott gyermek, tanuló, osztály, vagy csoport sajátosságainak figyelembevételével, egyedileg kell meghatározni. A fentiek a konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, konduktor (óvodapedagógus), konduktor (tanító) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők alkalmazási feltételeit és kompetenciakörét nem érintik. Arról, hogy a mozgásszervi fogyatékos gyermek, tanuló ellátását szomatopedagógus vagy konduktor szakképzettségű személynek kell-e végeznie, a szakértői bizottság szakértői véleménye ad iránymutatást. Az általános szabályok szerint szükséges végzettségi és szakképzettségi szabályok az Nkt. 3. mellékletében találhatóak meg, amelyhez kiegészítésként jelezzük, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet értelmében a nem értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a közismereti tantárgyak oktatása vonatkozásában csak az általános iskola 6. évfolyamáig terjed (értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a nevelés, oktatás teljes időtartamát felöleli). Felhívom továbbá a figyelmet arra is, hogy tanítók esetében nem

5 tévesztendő össze a szakkollégium és a műveltségi terület által adott jogosítvány, az adott tantárgy oktatása szakkollégium esetén 5., műveltségi terület esetén 6. évfolyamig lehetséges (Nkt. 98. (4) bekezdés, illetve Nkt. 3. melléklet). Jelzem továbbá, hogy az Nkt. főszabálya értelmében (a 3. melléklet 25. sora értelmében) az idegennyelvtanár pedagógus-munkakör esetében az alkalmazás feltétele nyelvtanár, nemzetiségi nyelvtanár. Az Nkt. 47. (9) bekezdésének c) pontja ez alól kivételt tesz, miszerint: az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá komplex típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. Mint jeleztük, az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség is elfogadható, - ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, illetve nem a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, - valamint az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz. Az Nkt. definíciója szerint (4. 5. pont) egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Az Nkt. 98. (1) bekezdése alapján egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. Az általános szabályok szerint szükséges végzettség és szakképzettség bármely olyan pedagógus végzettség és szakképzettség, amely az Nkt. 3. mellékletében megtalálható. A fejlesztő foglalkoztatás a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztését (az egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztését) takarja. A fejlesztő foglalkoztatást fejlesztő pedagógusok látják el. Az Nkt. 3. és a Rendelet 6. melléklete alapján a fejlesztő pedagógus munkakör az alábbi végzettség és szakképzettség birtokában tölthető be: a) oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakos gyógypedagógus,

6 gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája vagy logopédia vagy pszichopedagógia szakirányon, b) illetve bármely pedagógus és a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség. Mint látható, az a) pontban jelzett gyógypedagógus szakképzettségek esetében további szakképzettségre nincs szükség, minden más esetben - b) pont - a pedagógus szakképzettség mellé még egy (a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett) szakképzettséggel kell rendelkezni. A beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettségek nincsenek taxatíve felsorolva, egy adott szakképzettség megfelelőségét egyedileg, helyi szinten kell vizsgálni (nem elnevezése, hanem a képzés tartalma alapján). A gyógypedagógiai pótlékkal kapcsolatos szabályokat a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 16. (7) bekezdése tartalmazza. E bekezdés értelmében gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. Természetesen nem irányult jogalkotói szándék arra, hogy az úgynevezett integráló intézmények (ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek száma az óvoda, iskola gyermeklétszámának 33%-át nem éri el) saját állományában alkalmazott, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, illetve az utazó gyógypedagógusok e pótlékból kiszoruljanak.

7 E pedagógusok esetében az adott iskolában, az általuk ellátott gyermekek számát kell figyelembe venni. Példákon bemutatva: - jogosult gyógypedagógiai pótlékra az a gyógypedagógus, konduktor szakember, aki egy adott óvoda, iskola alkalmazásában áll és kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeknek tart egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat, - jogosult gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus szakember, aki egy adott óvoda, iskola alkalmazásában áll és kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, - jogosult gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus, gyógypedagógus, konduktor szakember, aki egy adott óvoda, iskola alkalmazásában áll és az általa ellátott, nevelt, oktatott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű, - jogosult gyógypedagógiai pótlékra az utazó gyógypedagógus, hiszen kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeknek tart egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat (bár nem saját iskolájában), - ha egy gyógypedagógus egy adott óvoda, iskola alkalmazásában áll és részben beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatását végzi, részben sajátos nevelési igényű gyermekeknek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat tart, úgy akkor jogosult gyógypedagógiai pótlékra, ha az általa ellátott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű, - ha a szakembert úgy foglalkoztatják kettős munkakörben, hogy részben utazó gyógypedagógusként dolgozik, részben pedig nem sajátos nevelési igényű gyermeket lát el (például fejlesztő pedagógusként is tevékenykedik), akkor jogosult gyógypedagógiai pótlékra, ha az általa ellátott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű, - ha szakembert úgy foglalkoztatják kettős munkakörben, hogy részben utazó gyógypedagógusként dolgozik, részben pedig az anyaintézményben sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását látja el, jogosult gyógypedagógiai pótlékra, hiszen kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozik. Mint látható, a szabályozás nem differenciál a gyógypedagógusok és a nem gyógypedagógusok (például a közismeretet tanító szakos tanárok) közt, így a gyógypedagógiai pótlékra való jogosultság mindkét esetben fennáll (megjegyzésként jelezzük, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi szövegrész arra is utal, hogy a szakértői bizottság a szakértői véleményében többek közt az integrált ellátási formára is javaslatot tesz).

8 A Rendelet 32. (5) bekezdése értelmében gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelésioktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (így például a gyógypedagógiai asszisztens) közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. Hasonlóképpen a pedagógusokhoz, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők esetében is a jelzett 33%-os arányt önmaguk vonatkozásában kell értékelni, azaz jogosultak a gyógypedagógiai pótlékra, ha a saját maguk által ellátott gyermekek legalább 33%-a sajátos nevelési igényű (függetlenül attól, hogy az intézmény által ellátott összes sajátos nevelési igényű gyermek száma eléri-e az intézmény által ellátott összes gyermek számának 33 %-át). Az EGYMI támogatásával talán rendben van az SNI tanulók többségi iskolában való nevelése, oktatása, de a BTM-s tanulók ellátása háttérbe szorult. Várható-e a fejlesztőpedagógusi hálózat megerősítése? (Van olyan iskola, ahol nincs ilyen megsegítés, s van, ahol alkalmaznak főállású fejlesztőpedagógust, de nagyon sok BTM tanulót fejleszt.) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) megfelelő garanciákat biztosít a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátását, illetve a fejlesztő pedagógiát illetően. A jelzett jogszabályok meghatározzák azon végzettségeket és szakképzettségeket, amelyek birtokában a fejlesztő pedagógus munkakör betölthető. Az Nkt. 2013. szeptember 1-jével hatályba lépett 8. (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy az óvodai nevelés Nkt. 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete magába foglalja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatásának időkeretét, az Nkt. 27. (5) bekezdése pedig rendelkezik arról, hogy az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy három fős foglalkozásokat.

9 Ezen túlmenően azonban az Nkt. egyéb speciális eszközöket is ad az igazgatók kezébe. Az Nkt. 55. (1) bekezdése (első mondata) értelmében, az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Mint látható: - az igazgató nem köteles felmentést adni ebben az esetben, de megteheti, - a tanórán való részvétel alól és nem az értékelés és minősítés alól ment fel, - s a többi közt akkor teheti meg ezt, ha a tanuló egyéni adottságai vagy sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Megítélésünk szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megalapozza az egyéni adottságok vagy a sajátos helyzet szerinti indokoltságot. Így tehát az igazgató a vonatkozó szabályok betartásával e jogcímen felmentést adhat az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiszen az Nkt. ezen szabálya, mint speciális szabály (a lex specialis derogat legi generali elv alapján) lerontja az Nkt. azon általános szabályát, mely szerint: A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon (Nkt. 46. (1) bekezdés a) pont). A szabály alkalmazásával kapcsolatban azonban az alábbiakra hívom fel a figyelmet: - E szabály alkalmazása során tekintettel kell lenni arra, hogy a felmentés csupán az érintett tantárgy óraszámának kisebb hányadát érintse, azaz a tanuló alapvetően az osztályban, a többi tanulóval együtt vegyen részt az órán, s csak időközönként (például kéthetente egy-két alkalommal) vegyen részt (a tanórával párhuzamosan) külön foglalkozáson. - A felmentés alkalmazásánál alapvetően a nehézséggel érintett tantárgyak tanóráit kell figyelembe venni, azaz egy olvasási nehézségnél nehezen indokolható például az ének tanóra egy része alóli felmentés. - E szabály alkalmazása nem vezethet joggal való visszaéléshez, azaz nem vezethet olyan elkülönítő gyakorlathoz, mely sérti a tanulók tanuláshoz való jogát, az iskolai tanórákon, foglalkozásokon való részvételhez fűződő jogát.

10 Fontos kiemelni, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatásának kérdése nem a tanuló és a fejlesztő pedagógus egyéni problémája, hanem egy konstruktívan megoldandó feladat. A nevelési-oktatási intézmény felelőssége nem csak addig terjed, hogy alkalmaz fejlesztő pedagógust, vagy lehetővé teszi, hogy a pedagógiai szakszolgálat fejlesztő pedagógusai a helyszínen teljesítsenek szolgálatot, hanem ténylegesen meg kell teremtenie például a fenti módon a hatékony fejlesztő foglalkoztatás feltételeit. A nevelési-oktatási intézménynek, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének és pedagógusainak aktívan együtt kell működniük a fejlesztő pedagógusokkal (függetlenül attól, hogy a fejlesztő pedagógus kinek az alkalmazásában áll). A fenti megoldási módozattal kapcsolatban még az alábbi jegyzendő meg. Az Nkt. 55. (3) bekezdése értelmében az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A Vhr. 64. (1) bekezdése ezt kiegészítve pedig azt mondja ki, hogy osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. E két jogszabályhely azonban nem a fent vázolt részleges felmentésről, hanem az adott tantárgy tanórái alóli generális felmentésről szól. Így tehát a részleges felmentés esetében az értékelés és minősítés általános szabályai alkalmazandóak. Tekintve, hogy a fentiek a nevelési-oktatási intézmény döntési jogköreit is érintik, ki kell emelni, hogy az Nkt. 37. -a alapján a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, a szülővel. Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a tanuló, a szülő a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a gyermek, tanuló érdekében az intézmény fenntartójánál - eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A részleges felmentésen túl alkalmazható még például a gyakorlatban több helyen is előforduló, jogszabályban nem definiált úgynevezett kéttanáros modell. Ebben az esetben a differenciált óraszervezés (például képesség szerinti csoportmunka) során a tanórán két

11 pedagógus tartózkodik benn, s közösen dolgozzák fel a tananyagot. Ezen módszer alkalmazásakor arra figyelni, hogy - ha a fejlesztő pedagógus szakképzettsége egyebekben az adott tantárgynak is megfelel (Nkt. 3. melléklet), úgy a tananyag-feldogozás során tevékenysége az egész osztályra is kiterjedhet, - ha a fejlesztő pedagógus szakképzettsége a fejlesztő pedagógus munkakörnek felel meg, de az adott tantárgynak nem, úgy a tananyag-feldolgozás során csak a kompetenciakörébe tartozó tevékenységet végezheti. A fentieken kívül természetesen egyéb olyan lehetőségek is létezhetnek, amelyet az intézmény a hatályos jogszabályi környezetben meg tud valósítani, a fentieket példálózó jelleggel jeleztük. Azt, hogy mit takar az óra, 45 vagy 60 percet, az Nkt. nem definiálja. Az Nkt. az óra kifejezést evidenciaként használja részben egyfajta foglalkozásra, részben egyfajta időtartamra. (Hasonlóképpen nem definiál más evidenciákat sem, mint például gyermek, tanuló.) Az óra kifejezés a teljes köznevelési rendszeren átívelő módon megfigyelhető, példának okáért az Nkt. 6. mellékletében (Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete), ahol a gyermek, tanuló heti óraszáma kifejezés jelenik meg (s amellyel kapcsolatban fel sem merült soha a 45 kontra 60 perc kérdésköre). Arról, hogy egy foglalkozás ténylegesen hány perc, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vhr.) ad iránymutatást. A Vhr. az alábbi e kérdésből releváns szabályokat jeleníti meg: 16. (2) Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.

12 17. (1) A szakképző iskolában a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. A művészeti szakképzést folytató iskola eltérhet a hatvanperces foglalkozások időtartamától a művészeti szakképzésre vonatkozó szakmai szabályok alapján. 18. (1) Alapfokú művészeti iskolában a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében vagy az Nkt. alapján az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen résztvevők esetében ingyenesen igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. (2) Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére kötelezően biztosított négy előképzőben csoportos főtárgy esetén kettő foglalkozás együttes időtartama a) alapfokú és továbbképző évfolyamokon zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni foglalkozású előképző évfolyamait is, b) alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag csoportos foglalkozás esetén minden művészeti ágban legalább száznyolcvan perc, c) előképző évfolyamokban zeneművészeti ág csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág képzéseiben legalább kilencven perc. 133. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. Külön ki szeretném hangsúlyozni, hogy a fenti órák percben meghatározott hossza a gyermek, tanuló szemszögéből értelmezendő (azaz, hogy a gyermek, tanuló számára hány percig tart az óra, a foglalkozás). Szakmai álláspontunk szerint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek tanulók fejlesztő foglalkoztatásának órái leginkább az elméleti oktatás tanóráival azonosíthatóak, így időtartamuk főszabályként 45 perc. A mentesítések, könnyítések, felmentések részletes szabályai az alábbiak: Az Nkt. 56. -a, mint főszabály kimondja:

13 (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat. A tanulmányok alatti vizsgák során adható mentesítések és könnyítések a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben (a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) kerületek szabályozásra. E rendelet 68. és 71. -a értelmében a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó esetében, a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - a vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, - a szóbeli vizsgát írásban teheti le, - szóbeli vizsga esetén a vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 6. (7) bekezdése értelmében, ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt engedélyezni kell

14 az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. Szakképzésben részt vevő, sajátos nevelési igényű tanuló esetében a szakmai vizsgán további könnyítések és mentesítések adhatóak. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (a továbbiakban: Szakképzési törvény) 11. -a alapján a szakmai vizsgán a sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását. Ezen szabályokon túl célzottan a középiskolai felvételi vizsgákra az Nkt. ad iránymutatást. A jogszabály szerint középiskolában külön jogszabály szerint szervezett központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. Az Nkt. azt is jelzi (az 51. (5) bekezdésében), hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a (középiskolai) felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A mentesítések és könnyítések vonatkozásában az Nkt., a Vhr., valamint a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról) szabályai mind a sajátos nevelési igényű, mint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében értelmezendőek. A Szakképzési törvény valóban csak a sajátos nevelési igényű tanulókról ír, azonban nem zárja ki a fent jelzett többi jogszabály (a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra is vonatkoztatandó) szabályainak

15 alkalmazhatóságát, így azokat eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a szakképzés során is alkalmazni kell. Mindezek miatt a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónak (azt az esetet kivéve, ha mentesítették az értékelés és minősítés alól) ugyanazon számonkérésben kell részt vennie, mint a többieknek (azaz nincs lehetőség például más, rövidített szövegű felmérő anyag megírására), a számonkérés során azonban a szakértői bizottság által javasolt könnyítéseket, segédeszközöket, hosszabb felkészülési időt stb. alkalmazni kell. Tájékoztatásul még az alábbiakat jelzem az Nkt. 55. (1) bekezdése és 56. (1) bekezdése alkalmazásával kapcsolatban. Az Nkt. 55. (1) bekezdés értelmében: Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. E bekezdés azon eseteket sorolja fel, amikor az igazgató a tanulót - a foglalkozásokon való részvétel alól, - felmentheti (de nem köteles), - a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) kérelmére. Ezzel szemben az Nkt. 56. -a már olyan esetről szól, mely nem kérelemre indul, s amelynél az igazgatónak nincs mérlegelési jogköre: A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

16 b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Mint látható, ez esetben az igazgató a tanulót - a szakértői bizottság véleménye alapján (azaz nem saját szakmai megítélése alapján), - az értékelés és minősítés alól (és nem a részvétel alól), - felmenti (és nem felmentheti), - kérelem nélkül, hivatalból (hisz nincs utalás kérelemre). Ez a kógens szabályozás természetesen azt is jelenti, hogy a szülőnek sincs választási lehetősége, azaz nem nyilatkozhat úgy, hogy az igazgató a szakértői véleményben javasolt felmentést ne adja meg. A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét és az ezzel kapcsolatos egyéb részletszabályokat az Nkt. 62. (5)-(14) bekezdései határozzák meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértéke az őt foglalkoztató intézmény típusától, s nem a szakember szakképzettségétől függ. A fejlesztőpedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje: - amennyiben az adott iskola alkalmazásában állnak: heti 22-26 óra, - amennyiben a pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában állnak: heti 21 óra. Természetesen abban az esetben is heti 21 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, ha a szakember a pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában áll, de ténylegesen az adott iskolában mint feladat-ellátási helyen teljesít szolgálatot. Hogyan lehet betartani a törvényi előírásokat az SNI, BTM tanulók osztálylétszám beszámításánál, ha kötelező felvenni a körzetes gyerekeket? A körzetesség a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében nem értelmezhető, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség ténye pedig a körzetesség szempontjából indifferens. A Rendelet értelmében a szakértői bizottság a Rendelet 16. (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított intézményjegyzék (a továbbiakban: jegyzék) alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben részt vehet,

17 tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. A gyermeket ellátó intézményt a szakértői bizottság a szakértői véleményében kötelezően jelzi, azaz kijelöli az intézményt. Ha a szülő a kijelölt intézménnyel nem ért egyet, illetve ha nem ért egyet a szakértői vélemény tartalmával, vagy a szakértői bizottság eljárásával, úgy felülvizsgálati eljárást kezdeményezhet az illetékes járási hivatalnál. Várható-e az első osztályosok osztálylétszámának csökkentése, hiszen 30-31 fős osztályokban, ahol több BTM tanuló, esetleg 1-2 SNI tanuló is tanul, nehéz a szintre hozás. Nem. Az az alacsonyabb osztálylétszámok garantálására az alábbi szabály szolgál: osztálylétszám számításakor az integráltan oktatott gyermek, tanuló pedig (fogyatékossági terület szerint) 2 vagy 3 főnek számít. Várható-e az iskolaérettségi vizsgálatok, tesztek átdolgozása, hiszen elég sok iskola éretlen tanuló érkezik az első osztályokba? Jelenleg is folyik tesztfejlesztés. Az átalakuló szakszolgálati tevékenységek, szakszolgálatok fejlesztését szolgálja a TÁMOP 3.4.2.B kiemelt projekt, melynek megvalósítási ideje: 2012-2015, a megvalósításra fordítható összeg: 2,3 milliárd forint. A kiemelt projekt főbb tevékenységei: - A pedagógiai szakszolgálati intézménystruktúra megújításának szakmai támogatása. Ezen belül: o Megvalósul a jelenlegi intézménystruktúra részletes helyzetfeltárása, elemzése, illetve javaslatok megfogalmazása. o A megújuló intézménystruktúrában működő pedagógiai szakszolgálatok menedzsmentjét támogató szakemberek felkészítő programjáénak kialakítása. o Információs napok és műhelymunkák. - A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek szakmai megújulásának támogatása. Ennek keretében: o Szakmai protokollok készítése. o Jó gyakorlatok gyűjtése. o Ellenőrzési és értékelési rendszer kidolgozása.

18 - A pedagógiai szakszolgálati munka eszköztárának bővítése. Ezen belül: o Diagnosztikai eszközök standardizálása. o Fejlesztő és terápiás eszközök fejlesztése. o Ehhez kapcsolódóan szakmai helyzetelemzés, a hiányterületek azonosítása, illetve a legitimációs feltétel- és keretrendszer kialakítása. - Egységes elektronikus nyilvántartási rendszer biztosítása. E nyilvántartási rendszer az alábbi modulokból épül majd fel: o Keretrendszer. o Adatbázis. o Jogosultságkövető rendszer. o Napló. o Kommunikációs csatorna. A konstrukció tartalma a társadalmi szervezetek indokolatlan fogyatékossá minősítésre vonatkozóan tett észrevételei, illetve az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottsága befogadó oktatásra tett ajánlásainak figyelembe vételével került meghatározásra. Külön kiemeljük a pedagógiai szakszolgálati munka eszköztárának bővítése projektrészt, melynek keretében tizenhárom diagnosztikai és fejlesztő eljárás standardizálása és fejlesztése folyik. Az óvodai évek utolsó évében, vagy utolsó félévében visszaállítják-e a kötelező foglalkozásokat, ezzel is megsegítve az óvodából iskolába átmenetet? Nem. Az egyes intézmények az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet tartalmához igazodva készítik el helyi pedagógiai programjukat. A 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. mellékletének VI. fejezete határozza meg az óvodáskor végére elérednő fejlődési jellemzőket, ennél közvetlenebb szabályozás indokolatlan. Terveznek-e törvénymódosítást oly irányba, hogy a szülő ne tudja eltitkolni gyermek SNI voltát, s ezáltal nem megfelelő iskolatípusba viszi gyermekét? Nem. Egy ilyen irányú módosítás igen súlyos adatvédelmi kérdéseket vetne fel, amely sem a jogszabályokkal sem elveinkkel nem összeegyeztethető.

19 Az integráció, az integratív oktatás, az inkluzív iskola akkor lesz sikeres, ha adottak a feltételek, (eszköz, humánerőforrás), s ha a szakemberek az iskolában vannak, s azonnali segítséget tudnak nyújtani gyermeknek, pedagógusnak, szülőnek. Várható-e, hogy ilyen fejlesztő teameket hoznak létre a többségi iskolákba, akár kísérletképpen is? Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat szabályozásának előkészítésére államtitkárságunk munkacsoport hozott létre, melynek tagjai: Autisták Országos Szövetsége Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Országos Egyesülete Emberi Erőforrások Minisztériuma, Fogyatékosságügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma, Köznevelés-irányítási Főosztály Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Educatio Társadalmi Szolgáltató Nkft. Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hallássérült Iskolák Országos Egyesülete Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Országos Köznevelési Tanács Pető András Főiskola 1. A jelen lévők tájékoztatást kaptak a munkacsoport létrehozásának okáról, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat jelenlegi jogszabályi környezetéről, a jogalkotás menetéről és ütemezéséről. 2. Az Educatio Nkft. tájékoztatást nyújtott azon kutatásáról, mely az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat, (továbbá a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátórendszerének) jelenlegi feltérképezését szolgálja. A tájékoztatás kapcsán a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat is jelezte, hogy kiegészítő adatokkal és kutatási eredményekkel tud szolgálni.

20 3. A jelen lévők a megalkotandó koncepció vonatkozásában az alábbi kiindulási állapotot, illetve javaslatokat fogalmazták meg: a. Tisztázásra szorul az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat rendszertanban elfoglalt helye (nevelési-oktatási vagy tágabb értelemben köznevelési jelleg), továbbá egyes fogalmak. A szakemberek esetében javasolt fogalom (munkakör) többet közt az együttnevelést támogató pedagógus. b. Ugyancsak szabályozást igényel, hogy az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat mely intézményhez csatlakozva működhetnek, kizárólag i. egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai, módszertani intézményben, avagy ii. többségi intézményben is, iii. kizárólag iskola, vagy iv. óvoda, esetleg más nevelési,oktatási intézmény mellet is. c. A pedagógiai szakszolgálati intézményekhez hasonlóan területi szakmai munkaközösségek létrehozása szükséges az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok esetében is, amelyekben nemcsak a hálózatok, hanem az egyes nevelésioktatási intézmények saját gyógypedagógusai, konduktorai is részt vennének. 4. Tisztázandó, az utazó szakemberek neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, továbbá az, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő az ő esetükben kizárólag a gyermekkel, tanulóval való közvetlen foglalkozást jelenheti-e, avagy ebbe beletartozhat a. megfigyelés (gyermek, tanuló), hospitálás, b. konzultáció a pedagógusokkal (nem a saját intézménye, hanem az integráló intézménye pedagógusaival), szülőkkel, c. tanácsadás, d. előadás, tréning (melyet ő tart), attitűdformáló tevékenység, e. részvétel a befogadó tantestület (nem a saját) megbeszélésein, f. tanórának nem minősülő fejlesztések, szakkörök, g. fórum (amit ő tart). 5. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő különbözetébe javasolt az úgynevezett differenciált feladatbank létrehozása elnevezésű tevékenység beiktatása. 6. Az alapelvek között meg kell jeleníteni, hogy ugyanazon minőségű és tartalmú ellátásra jogosult a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, függetlenül attól, hogy integrált, vagy szegregált körülmények között folyik-e a nevelése, oktatása. 7. Tisztázni kell a szükséges infrastrukturális feltételeket, különösen a. terem, szoba,