LLP 2012 KA1: Többoldalú roma projektek SZAKÉRTŐK SZAKMAI KÉPZÉSE AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ ROMA EMBEREK JÖVŐJÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN- Exp-Rom Projekt száma: 530857-LLP-1-2012-1-SI-KA1-KA1MPR Megállapodás száma: 2012-3827/001-001 A projekt időtartama: 2012. 11. 01 2014. 10. 31. D4.1: TANTERV SZAKÉRTŐK SZAKMAI OKTATÁSÁHOZ A projekt az Európai Bizottság finanszírozásával valósul meg. Ez a kiadvány [kommunikáció] a szerző nézeteit tükrözi, az Európai Bizottság nem vállal felelősséget az alább megtalálható információk felhasználásáért.
PROJEKT MEGHATÁROZÁSA Projekt: Többoldalú roma projekt Projekt szám 530857-LLP-1-2012-1-SI-KA1-KA1MPR Projekt rövidítése: KA1 RomProjekt címe: SZAKÉRTŐK SZAKMAI KÉPZÉSE AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS ROMA EMBEREK JÖVŐJÉNEK JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN- Exp-Rom Szerződés száma: 2012 3827/001-001 Projekt időtartama: 01/11/2012 31/10/2014 Projekt koordinátor: Trebnje Oktatási és Kulturális Központ, Szlovénia A KÉZIKÖNYVRŐL Cím: Partnerek: Szerzők: Kiadó: Lektor: Design: Print: Másolatok száma: 100 Év: 2014 Tanterv szakértők szakmai oktatásához The Trebnjei Oktatási és Kulturális Központi, SOŽITJE EGYESÜLET, Fogyatékossággal Élők Oktatásáért és Fejlesztésért Egyesület - ASEDDEDIPE, AMRITA OBK, Vilniusi Roma Közösségi Központ - RCC Adam B., Batakoglou V., Charalabidou C., Flisar J., Imre G., Imre R., Janežič V., Jerič K., Karavasi A., Katakalos S., Konsoulas G., Ločniškar V., mag. Novak M., dr. Novak T., Orsós A., Orsós M., Pavlič P., Stech K., Tori S., dr. Vadnal K. (ed.) CIK Trebnje OPTIMUS LINGUA, storitve, d.o.o. Aleša Vukosavljević Forma 1 d.o.o., Ljubljana 2
Tartalomjegyzék 1.A projektről...45 1.1. A motiváció...45 1.2. Cél...4 5 1.3. Célkitűzések...45 2.Projekt partnerek...56 Project koordinator: Trebnje Oktatási és Kulturális Központ...56 A SOŽITJE Egyesület...5 6 Fogyatékossággal Elők Oktatásáért és Fejlesztéséért Egyesület ASEDDEDIPE...67 AMRITA OBK...6 7 Vilniusi Roma Közösségi Központ...7 8 3.Romák speciáis szükségletei és speciális szükségletú romák-helyzetelemzés...78 3.1. Metodológiai megjegyzsek...78 3.2. Legfontosabb megjegyzések...9 10 3.2.1 Tudatosság novelése...9 10 3.2.2. Egészségügyi ellátás és rehabilitáció...11 12 3.2.3. Oktatás képzés...15 17 3.2.4. Foglalkoztatás helyzete...20 21 3.2.5. Szociális-jóléti helyzet...24 25 3.2.6. Személyes integritás és szervezetk helyzete...25 27 3.2.7. Tanulságok...27 30 4.Tanterv szakértők szakami képzéséhez...29 31 4.1. Bevezés és tanfolyami célok...29 31 4.2. Modulok...32 34 4.2.1. A modul: Romák az Európai Unióban...32 34 A.1. Romák Európában...32 34 A.2. Roma stratégia európai uniós és tagállami szinten...34 36 A.3. A diszkrimináció ördögi körforgása...35 37 A.4. Romák társadalmi integrációja helyi és országos szinten...37 39 4.2.2. B Modul: Értelmi fogyatékossággal élő emberek...39 41 B.1. Értelmi fogyatékossággal élő emberek...39 41 B.2. Értelmi fogyatékosságal élő emberek jellemzői...41 43 B.3. Módszertan értelmi fogyatékos emberek ellátására...43 45 4.2.3. C Modul: Értelmi fogyatékosságal élő roma emberek és családjaik társdalmi szerpének megerősítése...4 46 C.1 Értelmi fogyatékossággal élő emberek hozzátartozóival való együttműködés módszerei...44 46 C.2. Önérvényesítés...46 48 C.3. Egyéni fejlesztési terv...47 49 5.Gyakorlati képzés...48 50 6.Kurzus programja, didaktikai ajánlás...49 51 7.Értékelés...50 52 8.Program minőségének értékelése...51 52 9.Hivatkozások... 53 3
4
1. A projektről 1.1. A motiváció Az értelmi fogyatékossággal élő romák halmozottan hátrányos helyzete adta a projekt motivációját. A romák általánosságában, napi szinten találkoznak a társadalom megbélyegező mechanizmusával, amely a társadalmi kirekesztésben, alacsony iskolázottságban, magas munkanélküliségben és rossz életkörülményeikben is megnyilvánul. A helyzet még inkább aggodalomra ad okot, ha értelmi fogyatékossággal élő romákról van szó. Az alacsony iskolázottság és az információk hiánya miatt a roma családok és általában a roma társadalom nem sokat tud az értelmi fogyatékosságról. Emiatt az értelmi fogyatékossággal élő emberek sok esetben nem vesznek részt a romák mindennapi életben, továbbá a családra marad a gondozásuk, amely legtöbb esetben nem megfelelő. A témát kritikusabbá teszi, hogy legtöbb esetben a szakemberek (pl.: az oktatási szakemberek, szociális munkások), akik a speciális szükségletű emberekkel és családjaikkal, illetve romákkal foglalkoznak, nincsenek megfelelően képezve arra, hogy értelmi fogyatékossággal élő romákkal dolgozzanak. Ebben az összefüggésben a szakembereknek figyelembe kell venniük az adott környezetet, és azt, hogy a romák kulturális különbségekből adódóan eltérően kommunikálnak és viselkednek. 1.2. Célok A projekt célja, hogy felkészítse a szakembereket és a szakértőket, akik már egyébként is értelmi fogyatékossággal élő emberekkel vagy romákkal foglalkoznak. Az innovatív tanterven alapuló célzott oktatáson keresztül képesek lesznek arra, hogy segítsék az értelmi fogyatékossággal élő romákat és családjaikat, továbbá a romák között növeljék a tudatosságot az értelmi fogyatékosság témájában, annak érdekében, hogy harcoljanak a megkülönböztetés ellen, valamint növeljék az értelmi fogyatékos romák elfogadottságát a saját közösségükben és a többségi társdalomban egyaránt. 1.3. Célkitűzések Az Exp-Rom projekt fő célja, hogy megalkossa az értelmi fogyatékos roma emberek szakszerű ellátását biztosító szakmai oktatási anyagot olyan szakemberek számára, akik egyébként is értelmi fogyatékos emberekkel vagy romákkal dolgoznak, továbbá jelentős gyakorlattal és ismerettel rendlelkeznek az értelmi fogyatékosság területén vagy roma ügyekben, de ismereteik hiányosak a roma értelmi fogyatékos emberek célcsoportját illetően. Az értelmi fogyatékossággal élő roma emberek sajátos jellemzőinek megismerésével a szakemberek megtanulják, hogyan közelítsék meg ezeket az embereket, hogyan adjanak tanácsot számukra és családtagjaiknak, és hogyan javasoljanak számukra különböző oktatási programokat. A képzést követően a szakemberek megfelelő tudással rendelkeznek majd ahhoz, hogy tanácsadással, nyomon követéssel segítsék a célcsoportot és családjaikat, megkönnyítsék beilleszkedésüket az oktatási rendszerbe; a roma közösségben felhívják a figyelmet az értelmi fogyatékkal élők helyzetére, ami hozzájárul a megkülönböztetés elleni harchoz és előmozdítja az értelmi fogyatékos roma emberek saját társadalmi, továbbá szélesebb társadalmi közegekben való elfogadottságát. 5
A projekt konkrét céljai és célkitűzései: a roma közösségek és érintett felek bevonásával felmérés készítése az értelmi fogyatékossággal élő roma emberek helyzetéről; a felmérés eredményei alapján meghatározni az oktatási tanterv fogalmi és tartalmi követelményeit; megalkotni a szakértők szakmai képzéséhez szükséges 50 órás oktatás tantervét; elkészíteni a tananyagot, a trénerek kézikönyvét, a résztvevők kézikönyvét és az oktató DVD-t; a tanterv gyakorlati megvalósításaként 50 órás szakmai képzés szervezése a szakértők számára; a nyilvánosság bevonásával a projekt céljainak és célkitűzéseinek terjesztése, és általánosságban növelni a tudatosságot az értelmi fogyatékossággal élő romákat sújtó kettős diszkrimináció témájában; A tanterv és tananyag jövőbeni, és más országokban történő terjesztése a projekt értékeinek fenntarthatósága érdekében. 2. Projekt partnerek Project koordinátor: Trebnje Oktatási és Kulturális Központ (www.ciktrebnje.si) A Trebnjei Oktatási és Kulturális Központ (OKK Trebnje) 1959-ben a trebnjei önkormányzat hozta létre, eleinte népfőiskola funkcióval működött, hogy támogassa és fejlessze a felnőttoktatást. Ma már átfogó oktatási programmal szolgálnak a felnőttek számára: általános iskolai képzéssel, középiskolai és felsőoktatási programmal, továbbá számos nem- formális oktatási programmal (oktatások, képzések és kurzusok). A szervezet 12 munkatárssal dolgozik. Idén nagyobb figyelmet kaptak azok a projektek, amelyek az életen át tartó tanulásra ösztönzik a különböző célcsoportokat, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra (idős emberek, vidéki lakosok, roma emberek, speciális szükségletű emberek, munkanélküliek, börtönbüntetésüket töltő emberek, stb.) Külön hangsúlyt kap a romák oktatása. Trebnje környékén nagyszámú roma közösség el, ahol a romák egy része nem részesül semmilyen típusú oktatásban. Általános iskolai és szakképzést nyújt a szervezet, valamint különböző kurzusokat, melyek az életkörülmények előmozdításában segítenek (főző tanfolyam, személyes higiéniai-, számítógépes tanfolyam és különböző szakmák bemutatása). Közvetlen kapcsolatban állnak a szociális központokkal és a munkaügyi irodákkal annak érdekében, hogy a legjobban tudják segíteni az ott élőket. The SOŽITJE Egyesület (www.zveza-sozitje.si) A SOŽITJE Egyesület Országos Szlovén Egyesület az Értelmi fogyatékkal Élőkért és Családjaikért - 1963-ban került megalapításra az Értelmi Fogyatékos Emberek és Családjaik Társaságaként. Napjainkban SOŽITJE Egyesület 52 helyi szervezetet és a szlovén Speciális Olimpiai Szövetséget tömöríti magában, 15 000 taggal rendelkezik. A SOŽITJE Egyesület a társaságokra vonatkozó jogszabályok alapján működik. A Szlovén Köztársaság Kormánya a fogyatékkal élők reprezentatív szervezeteként tartja számon az Egyesületet, továbbá meghatározó szerepet játszik oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális területeken is. Az Egyesület küldetése, hogy előmozdítsa az értelmi fogyatékos 6
emberek és családjaik teljes körű társadalmi inklúzióját a többségi társadalomba, továbbá a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény intézményi és kulturális közegben való végrehajtása. A fő feladatuk és tevékenységük a politikai folyamatokban való részvétel, és együttműködés az intézményrendszer létrehozása és/vagy a módosítása terén, speciális szociális programok előkészítése nemzeti szinten, kiadói, szállítási tevékenység, speciális segítségnyújtás a szakértői területeken családok és más csoportok számára, valamint segítséget nyújtanak a helyi társaságok tevékenységében. A SOŽITJE rendelkezik egy szociális vállalkozással, a Želva Kft.-vel, amely a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásával a munkaügyi rehabilitációjukat látja el. Fogyatékossággal Élők Oktatásáért és Fejlesztéséért Egyesület ASEDDEDIPE: A Fogyatékossággal élők oktatásáért és fejlesztésért Egyesület ASEDDEDIPE egy görög civil szervezet, amelynek célja, hogy előmozdítsa a tagok (fogyatékkal élők) minden szektorban való jelenlétét. A szervezet már több képzést bonyolított le, továbbá más szervezetekkel együttműködve is folytat oktatási tevékenységet, mint például számítógépes, könyvelői és nyelvi képzéseket, stb. A szervezet legfontosabb célja, hogy lehetőséget biztosítson az oktatási szakembereknek (szociológus, professzor, stb.), hogy megfelelő ismeretet és gyakorlatot szerezzenek a fogyatékkal élő személyek oktatásával kapcsolatban. A tanulók különös szükségletűek és néhányuk etnikai vagy nemzeti kisebbséghez tartozóak. A fogyatékossággal élők számára a szervezet próbálja a foglalkoztatási lehetőségek, és az önállóság elérése érdekében a szükséges képességeket fejleszteni. A munkájuk során együttműködnek más európai országokkal, megismerve különböző eszméket és kultúrákat, gazdagítva a munkatársaik tudását és tapasztalatát, találkozva a legújabb jó gyakorlatokkal Európa-szerte. AMRITA OBK Egyesület (www.amritaobk.hu): Az Amrita roma fiatalokkal foglalkozó szervezet, székhelye Pécsett, Dél-Magyarországon van. Ez egy önsegítő csoport, amely 1994-ben jött létre. A közösségi központot roma tanulók és roma értelmiségiek vezetik. Az Amrita Egyesület támogatást és képzést nyújt roma fiatalok számára. Az Amrita jól ismert, és pozitívan hangzó név a magyar roma szervezetek között, a legnagyobb hallgatói hálózat, amelyet az EU támogat. Az Amrita Egyesület 650 taggal rendelkezik, akik közt roma tanulók és szakemberek találhatóak. Az Egyesület fő tevékenységét jelenti a tanórán kívüli programok biztosítása, amelyek nyelvórák (angol, francia, spanyol, olasz, német, beás és lovári cigány nyelvek) és szabadidős tevékenységek (sport, kirándulás, számítógépes tanfolyamok - ECDL tanfolyam, multikulturális programok) formájában valósulnak meg, továbbá nyaranként nyári tábort szerveznek. Az Egyesület a szociális munkások, tanárok és fiatalok számára szervez képzéseket annak érdekében, hogy felkészítse őket a romákkal való munkára (megismerik a kultúrájukat, új tanítási módszereket, az alapvető szükségleteket). A résztvevőik iskola- és családlátogatáson is részt vesznek. Az Amrita tevékenysége modellként szolgált a hasonló szerveztek számára, így programjukat átvették, továbbá hasonló egyesületek alakultak az Amrita segítségével. Az Egyesület az elmúlt 18 év alatt terjeszkedett, az ország déli területe mellett, Eszak-Kelet Magyarországon is megjelent. Az Amrita "klasszikus" projektjei: lakhatási és hátrányos helyzetű romák munkapiaci részvételét elősegítő programok. 7
Vilniusi Roma Közösségi Központ - RCC (www.roma.lt) A Vilniusi Roma Közösségi Központ 2001. júliusában alakult a litván Állami Roma Integrációs Program (2000-2004) végrehajtásának eredményeként. Az RCC kapui 2011. szeptember 3-án nyíltak meg, közintézményi formában működik. A központ célja, hogy a Kirtimai roma táborban élők társadalmi integrációját segítse. A RCC tevékenységét az alábbi feladatok ellátása érdekében szervezi: A roma közösség attitűdjének megváltoztatása az integrációhoz Segítséget nyújt a romáknak problémáik értékelésében, a szociális és pénzügyi problémák megoldásának lehetséges módszereit bemutatja; Állandó foglalkozásokat tart, gyerekek és tinédzserek oktatásával-nevelésével foglalkozik, az RCC lehetőségeit és terét felhasználva próbálja formálni, motiválni a roma gyerekeket és tinédzsereket, szüleiket és családokat elkötelezetté tenni az oktatás, önképzés, önnevelés irányában; A roma tradíciók ápolása, a roma közösség, mint etnikai csoportnak az asszmilációtól és marginalizációtól való megtartása Az RCC a roma telep közelében helyezkedik el, ahol magas a bűnözési ráta. Lehetőségek tárháza áll rendelkezésre a gyermek és tinédzserek számára szervezhető tevékenységekből. Különböző hobbi, szabadidős csoportok működnek. Nyelvi, számítógépes, online tanfolyamok, zenei, művészeti, sport stb. Tradícióvá váltak a gyermekek és szülők számára szervezett szünidei programok. Különös figyelmet fordítanak a felnőttek számára szervezendő tevékenységekre és tanácsadásra. A központnak 11 roma származású munkatársa van. A litván nyelvképzés és számítógépes tanfolyamok kerülnek megszervezésre. Különféle szakképzési programok állnak rendelkezésre. A "Roma de drom" együttes pedig sikeres zenei fellépéseken vesz részt országszerte. Az RCC szociális és jogi segítségnyújtással is foglalkozik. Az RCC több olyan projektben vesz részt, amelynek célja, hogy a roma felnőttek és gyermekek életminőségét javítsa. A közösségi kezdeményezések támogatására, erősítésre különös figyelmet fordítanak. Az RCC úgy szervezi a tevékenységét, hogy a roma közösség szükségleteinek megfeleljenek. Széleskörű szociális szolgáltatást nyújtanak. Jelentős munkát fektetnek a romák társadalmi életbe való bevonásába. 3. A romák speciális szükségletei és a speciális szükségletű romák -helyzetelemzés 3.1. Metodológiai megjegyzések Az értelmi fogyatékkal élő romák problémájával foglalkozó kutatás alig, szinte nem is létezik. Általánosságban a szakemberek és a közérdeklődés a speciális szükségletű romákra figyelnek, míg gyakran megfeledkeznek a fogyatékos, különösképpen az értelmi fogyatékos romákról. A felmérés azt a célt szolgálja, hogy betekintést nyerjünk az értelmi fogyatékos romák, közösségen belüli és társadalmi helyzetébe. A kérdőív úgy került összeállításra, hogy minél több információt kaphassunk a roma közösségen belüli értelmi fogyatékosságról és hogy megszólítsa az illetékes roma és nem-roma intézményeket (egyesületek, oktatási intézmények, szociális intézmények, az érintett minisztériumok, egyetemek, önérvényesítő központok, értelmi fogyatékkal élők foglalkoztatási központjait, stb.). A válaszadók csoportjainak különbözősége miatt két változatban készült el a kérdőív, az egyik a döntéshozók számára, a másik változat pedig a civil szervezeteknek szólt. Mind a két kérdőív hat alapvető indikátort tartalmazott, amelyek a fogyatékkal élők helyzetére vonatkozó dokumentumok (Bizottság Közleménye 2010, Megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt) és a romák helyzetére vonatkozó dokumentumok is használnak (Európai Bizottság Nemzeti Romaintegrációs 8
Stratégiák Uniós keretrendszere 2020-ig). Ezek a következők: tudatosság növelése, egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, szociális ellátás, a lakhatás és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, személyes integritás, civil szervezetek működése. A kutatási anyag gyűjtése érdekében az interjúkat személyesen vagy e-mailen keresztül készítették. A kutatási terv alapján a partnereknek 50 interjút kellett készíteniük, illetve 50 kitöltött kérdőívet beadniuk. módszertani útmutató részeként javaslat volt, hogy a válaszadókat típus szerint rendezzék. 1. táblázat: A kitöltött kérdőívek száma a válaszadók és projekt partnerek szerint A válaszadókkal való közvetlen kapcsolatnak köszönhetően a kutatók abban az előnyös helyzetben voltak, hogy egyes kérdésköröket mélyebben meg tudtak vizsgálni. Ez azért van, mert általánosságban az emberek szívesebben beszélnek, mint írnak. A válaszadók többsége hozzájárult ahhoz, hogy megbeszéljék és kifejezzék a véleményüket, sőt ezt megtették olyan témákban is amely, bizalmas információkhoz kapcsolódnak. A másik előnye az interjúnak az volt, hogy a kutatóknak lehetősége nyílt arra, hogy a kérdéseket körülírják, elmagyarázzák, biztosítva ezzel azt, hogy a romák megértsék a kérdéseket. Végül, a közvetlen és személyes kommunikáció nagyobb szabadsághot ad a kérdések felvezetésében és sorrendjében. Ugyanakkor nagyon nehéz volt a célzott számnak (50 fő) megfelelő, kompetens és interjút adni hajlandó válaszadókat találni. Például a szlovén partner 180 kérdőívet állított ki különböző, potenciális válaszadóknak, és csak 30 %-át kapták vissza, azaz 54 kitöltött kérdőívet. A leggyakrabban az alábbiak okokat jelölték meg: nem érezték elég kompetensnek magukat arra, hogy a témában kifejezzék véleményüket, a roma közösségben szerzett gyakorlat hiánya, vagy nem rendelkeztek kifejezett, külön adattal a romákra vonatkozóan. A válaszadók, akik hajlandóak voltak az interjúra hasznos információval szolgáltak, ami rálátást biztosított célzottan a problémára: az értelmi fogyatékos romák helyzetére a roma és a többségi társadalomban. 9
3.2. Legfontosabb megállapítások 3.2.1. A tudatosság növelése Társadalami tudatosság A társadalmi tudatosság növelése az értelmi fogyatékos állampolgárok képességeiről, szükségleteiről, jogaikról és kötelezettségeikről alapfeltétele a sztereotípiákkal, előítéletekkel és az élet minden területén megjelenő káros gyakorlatokkal szembeni küzdelemnek (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 8. cikk). Ez a tevékenység rendkívül fontos a roma közösségek számára, hiszen ők egyébként is szembesülnek kirekesztéssel és diszkriminációval. Ezért ha a speciális igényű vagy fogyatékkal élő romáról van szó, az értelmi fogyatékosság nem mindig látható, fennáll a veszélye a többszörös diszkriminációnak. Jelenleg nem, vagy alig létezik a vizsgált országokban olyan tevékenység, amely az ilyen helyzetek elkerülését szolgálnák. Görögországban nem volt még figyelemfelkeltő állami kampány a lakosság részére, amely a figyelemfelkeltést és az informálást szolgálta volna a roma közösségen belüli értelmi fogyatékosság témájában. A civil szervezetek két na-gyobb konferenciát rendeztek Thesszalonikin és Kavalán egyetemi oktatók és előadók bevonásával. Az ilyen jellegű tevékenységre azért nem kerül sor, mert a romák hátrányos helyzetű csoportként nem élveznek elsőbbséget az állami támogatások elosztásának sorában. Litvániában nyelvi akadálya van annak, hogy a romák speciális igényei nem kerültek felismerése. Továbbá sok esetben nem egyszerű a roma családokkal találkozni, és érzékelni az értelmi fogyatékos családtag szükségletei. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a romák maguk, vagy családtagjaik nem kérnek segítséget. Ahhoz, hogy a roma értelmi fogyatékos emberekről, családtagjaikról figyelemfelkelő programok szülessenek, a megfelelő intézményeknek kell megtenniük a lépéseket. Szlovéniában sincs semmilyen tevékenység, ami a társadalmi tudatosságot növelné az értelmi fogyatékos romákról. Csak néhány válaszadó hallott olyan felnőtteknek szóló programról, amelyet helyi és nemzeti szinten valósítanak meg a munkaügyi központok és oktatási szervezetekkel közösen. Hasonló a helyzet Magyarországon. A válaszadók többsége nem hallott figyelemfelkeltő programokról és nem is látta szükségességét, mert társadalmilag ellenkező hatást váltana ki. Ráadásul a válaszadók többsége nem tud és nem is akar többet tudni a fogyatékosságról, mivel negatív társadalmi jelentése van és ezt nehéz ellensúlyozni. Közösségbe való befogadás 10 Az értelmi fogyatékossággal élő személyeknek másokkal azonos alapon joguk van lakóhelyüknek és annak megválasztására, hogy hol és kivel élnek együtt. Nem kötelezhetőek bizonyos megszabott körülmények között élni. A fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell a hozzáférést többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget, mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése céljából szükséges (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 19. cikk. Az értelmi fogyatékossággal élő roma emberek esete érdekes, ugyanis a családjukkal élnek, azonban különös szükségleteik nem kerülnek felismerésre. Görögországban a romák általánosságban a társadalom peremén élnek. Így a marginalizálódás következtében (kedvezőtlen közösségi higiénia) az előítéletek ördögi körforgásában a szegregáció és a társadalmi kirekesztődés, kormányzati tétlenség és a helyi ellenségeskedés áldozatai. Mivel a roma értelmi fogyatékos emberek családjaikkal élnek, részesei a térbeli és társadalmi szegregációnak, ami "gettósodáshoz" vezet.
Ilyen körülmények között sem a család, sem a roma közösség nem képes a fogyatékossággal élők szükségleteinek kielégítésére. Ez az jelenti, hogy értelmi fogyatékosságuk következtében nincs lehetőségük normális magánéletre és társadalmi életre. Ráadásul a fogyatékos emberek napközbeni ellátására szakosodott állami intézmények alig, vagy nem működnek egyáltalán. Az értelmi fogyatékos embereket (nem csak roma betegekét) ellátó 40 központ közül már csak három működik napjainkban. Litvániában az értelmi fogyatékos roma emberek szintén családjaikkal és a roma közösségekben élnek, különös szükségleteiket nem ismerik, vagy nem tudják ellátni. Néhányuknak a közösségen belül megvannak a kötelezettségei és jogai, mint a közösség más tagjának, míg egy részüknek nincs. Sok esetben a közösség teljes értékű tagjaiként tekint rájuk, ez különösen igaz a nőkre, akik megházasodnak, gyerekeket szülnek, ellátják őket és a háztartás körüli munkákat is elvégzik. Másrészről viszont olyan egyéneknek tartják őket, akiknek el kell nézni a hiányosságaikat, hibáikat. A litván válaszadók rámutattak arra, hogy a különleges szükségletek megértéshez szükség lenne egy átható vizsgálatra. Sajnálatos módon, a romák különleges szükségletei nem oldódnak meg idegen nyelvi oktatással (oktatási intézményben) de a gyermekek jogai és kötelezettségei azonosak. A családok sok esetben nem értik vagy nem ismerik a gyerekek szükségleteit vagy a roma értelmi fogyatékosok különös szükségleteit Másrészt pedig a romák vagy családtagjaik nem érdeklődőek és nem is kérnek segítséget. Szlovéniában a roma értelmi fogyatékos emberek többsége a családjukkal él, csak kis százalékuk él intézményi keretek között. Pontos adat vagy tanulmány a témában nem elérhető. Sok esetben a romák nem értik, miért kellene az értelmi fogyatékossággal élőket külön intézményben elhelyezni. Továbbá sok esetben nincs is megfelelő anyagi forrásuk erre, és a kulturális és családi kötelezettségek alapján elvárás, hogy a család maga lássa el a minden tagját (helyzetükhöz mérve, képességeik szerint). Vitatható, hogy a roma családok/közösségek mennyire képesek ellátni az értelmi fogyatékos emberek különös szükségleteit. Az egyik vélemény az, hogy a szükségleteket ismerik, azonban ezeket nem veszik komolyan, sok esetben diszkriminatív a bánásmód, elhagyják őket, anyagilag kihasználják őket, mert nem értik a helyzetet. Az értelmi fogyatékkal élő embereket büntetik, de ebben az értelemben nincsenek mellőzve, mely egyfajta egyenlőséget jelent. Magyarországon a roma családok érzelmi kötődése erős. A roma családok értelmi fogyatékos vagy idős családtagjaikról nem mondanak le. A közösség teljes jogú tagjai, a többiek komolyan veszik őket. A válaszadók szerint a roma és nem roma értelmi fogyatékos emberek különös szükségletei nem ismertek, ennek következményeként nem is megfelelően foglalkoznak velük. Például az értelmi fogyatékos tanulókat lenézik és nem egyenlőként bánnak velük. Sok esetben nem segítik őket a fejlődésben, csak egyszerűen félreseprik őket. Továbbá a családok mélyszegénysége miatt nehezen várható el, hogy képesek legyenek a különleges szükségleteket kezelni. A jogok és kötelezettségek igazodnak a társadalmi helyzetükhöz, a hátrányos helyzetű családok jogai és kötelezettségei nem biztosítottak. Információk a fogyatékoságról Görögországban a családok, akiknek értelmi fogyatékos családtagjuk van, segítséget kapnak információs területen, a szolgáltatásokról és az agyagi támogatásról (állam által biztosított ellátás) továbbá az önkéntesek segítéségről a civil szervezetektől és kluboktól. Litvániában a fővárosi pszichológiai és pedagógiai szolgálaton, a klinikai mentális egészség központokon, és a Fogyatékossággal Élők Szolgálatán keresztül kaphatnak információt az értelmi fogyatékosságról az emberek. Az írástudatlanság miatt a romák számára nagyon nehéz 11
az írott információkra válaszolniuk. Ugyanakkor a válaszadók szerint az említett szervezetek sok feladatok látnak el és nem képesek a közösség komplex problémájának megoldására, mivel nem került végrehajtásra semmilyen egységes állami szakpolitika. A roma közösségi központ korábban dolgozott együtt mentális egészségügyi szervezettel és foglalkoztatott pszichológust, de anyagi források hiányában ez nem volt folyamatos. A szlovén válaszadók szerint a roma családok megfelelő információkkal rendelkeznek és az értelmi fogyatékkal élő emberek családjaik számára nyújtott támogatások elérhetőek a roma családok számára is. Bár néhányuk szerint vitatható, hogy a roma családok megfelelően vannak-e informálva. Arról is meg vannak győződve, hogy az információs rendszer hibás, nem hatékony, továbbá a roma lakosság nem motivált az információk megismerésében. Magyarországon a családsegítő szolgálatokon keresztül érhetőek el ezek az információk. A fogyatékossággal élő gyermekek nevelését ellátó családok anyagi támogatást kapnak, ha a gyermek fogyatékosságát szakértői vélemény mondja ki. A Roma családok a vizsgálatok során és a jelentkezés folyamán is kapnak segítséget. Civil szervezetek támogatása A roma családok támogatásában fontos szerepet játszanak a civil szervezetek. Görögországban önkéntesek töltik be a mediátorok szerepét az állam és a családok között. A mediátorok informálják a családokat, gondoskodnak a fogyatékkal élő családtagról, megfelelő speciális iskolában vagy intézménybe küldik őket, és sok esetben ellátják a családok általános feladatait. Hasonló a helyzet Litvániában és Szlovéniában. Magyarországon több civil szervezet, például az Ámbédkar Iskola és a Jai Bhim Közösség is aktív szerepet vállal az értelmi fogyatékos családtaggal rendelkező roma családok segítésében. A közösség jól fogadja a tevékenységüket, jó az információáramlás: az ellátásokról és a támogatásokról is tájékoztatást nyújtanak. 3.2.2. Egészségügyi ellátás és rehabilitáció helyezte A lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz való jog A fogyatékossággal élő személyek jogosultak a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásra a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a nemhez igazodó egészségügyi szolgáltatásokhoz- (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 25. cikk). Az értelmi fogyatékkal élőknek és családjuknak nagyon fontos, hogy lehető legkorábbi szakaszban, és az egyéni igények és képességek multidiszciplináris értékelésén alapuljon az egészségügyi ellátás (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 25. cikk). Továbbá, az ellátás biztosítja a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén a legteljesebb függetlenséget, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartását szolgálja (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 26. cikk). Ennek elérése érdekében fontos az egészségügy és rehabilitációs szolgálatok szakembereinek a folyamatos képzésének biztosítása a szociális szolgáltatások terén (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény 26. cikk). 12
Egészségügyi ellátáshoz és gyógyszerekhez való hozzáférés Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az egyik legkritikusabb a diszkrimináció szempontjából. A görög állampolgárok minden különbségtétel nélkül jogosultnak ingyenes egészségügyi ellátáshoz. Azonban a romák alacsony szintű integrációja miatt a szociális ellátás színvonala is rossz, és az egészségügyi ellátáshoz való joguk sem érvényesül. Továbbá a társadalmi kirekesztés következtében a romák elvesztették bizalmukat az állami egészségügyi ellátórendszerben. Litvániában az egészségügyi ellátás terén ugyan olyan jogokkal rendelkeznek, mint más állampolgárok. Ugyanakkor ellátásukat megnehezíti, hogy az állapotukra vonatkozóan nem egyértelmű vagy irreális információt szolgáltatnak. Ugyanakkor a szakemberek nem rendelkeznek ismeretekkel arról, hogyan foglalkoznak az értelmi fogyatékossággal élő hozzátartozóval rendelkező családdal. Szlovéniában vitatható, hogy az egészségügyi ellátó rendszer tesz-e különbséget roma és a többségi társadalom tagjai között. A válaszadók kevesebb, mint fele mondta azt, hogy az ellátás és a gyógyszerek a romák számára is ugyanúgy hozzáférhetőek, mint bárki más számára, az iskoláskorú romák pedig preventív vizsgálatokon és fogászati ellátásban is részesülnek. A válaszadók többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy értelmi fogyatékos roma emberek az egészségügyi ellátás és gyógyszerekhez való hozzáférés területén hátrányos megkülönböztetés áldozatai. Magyarországon az egészségügyi dolgozók válaszai szerint, nem létezik megkülönböztetés a roma és nem roma betegek között, mivel az ellátó rendszer nem rendelkezik etnikai alapú információkkal. Ugyanakkor a civilek ezt vitatják. A romák születéskor várható élettartama körülbelül 10-15 évvel rövidebb, mint a nem romáké. A táplálkozási szokásaik a szegénység miatt eltérő és a rendszeres szűrővizsgálatokhoz való hozzáférés sem megfelelő. Nagy részük fogászati problémával, rákos megbetegedésekkel és tüdőproblémával küzd. Fogyatékkal élő roma emberek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése A másik fontos kérdéskör, hogy az értelmi fogyatékossággal élő romák úgy jutnak-e az egészségügyi ellátáshoz, mint más romák, vagy mint a többi értelmi fogyatékos ember. Bár a romák Görögországban nem tartoznak a szívesen látott paciensek közé az előítéletek és jogaik ignorálása miatt, az állapítható meg, hogy a fogyatékos roma emberek egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférése hasonlóképpen alakul, mint roma, vagy mint értelmi fogyatékos társaik. Litvániában az értelmi fogyatékos roma emberek ugyanúgy férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, mint a többi roma vagy értelmi fogyatékos embertársaik. Szlovéniában a válaszadók egy része úgy gondolja, hogy az értelmi fogyatékos romák nem kapják meg a megfelelő egészségügyi ellátást mint egészséges roma társaik, a válaszadók nagyobb számú csoportja szerint hasonlóképpen részesülnek egészségügyi ellátásban a fogyatékossággal élők, mint a roma közösség más tagjai. Ugyanakkor ez nem történik meg gyakran, ugyanis a romák kulturális különbségek miatt nem hajlandóak elfogadni az egészségügyi ellátást. Magyarországon nincs hátrányos megkülönböztetés a roma és nem roma páciensek között, ugyanakkor a valóságban minden értelmi fogyatékossággal élő ember nehézséggekkel küzd az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben. A hozzájutás problémáját leginkább az anyagi nehézségek okozzák. A szakemberek általában a megyeszékhelyeken dolgoznak, ami sok esetben 30 kilométerre van a családoktól és az utiköltség meghaladja a családok anyagi lehetőségeit. Továbbá a fogyatékossággal élő gyermekkel történő tömegközlekedés is nehézséget jelent. 13
Értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő a családlok támogatása Minden szülőt csapásként ér, mikor kiderül, hogy gyermeke értelmi fogyatékossággal küzd. A beteg gyermek a családban veszélyeztetni a családnak, mint rendszernek a működését és rontja a belső dinamikáját. A megfelelő intézményekkel való együttműködés elengedhetetlen a sokk leküzdéséhez. Az egész család viselkedését meg kell változtatni annak érdekében, hogy a gyermek számára kedvező környezetet és megfelelő figyelmet tudjanak biztosítani, amely segíthet abban, hogy elkerüljék az értelmi fogyatékosság legrosszabb következményeit. Ezért a jól képzett egészségügyi szakemberek és más szakemberek ebben a folyamatban segítséget tudnak nyújtani az értelmi fogyatékos családtaggal rendelkező roma családoknak. Görögországban, ezt a segítséget a civilszervezetek nyújtják. Az önkéntesek és mediátorok, pszichológiai segítséget nyújtanak és a szülői feladatok egy részének átvállalásában tudnak szerepet vállalni. Például a mediátorfelelős a mindennapos higiéniáért és felügyelik, az értelmi fogyatékos gyermekeket délben hazahozzák. Sajnos ebben az állam nem nyújt támogatást, így az önkéntes elkötelezettségén múlik a feladatellátás. Feltételezhető, hogy nincsenek képzések a szakemberek számára a roma szülök tanácsadására. Litvániában feltételezhetően nem képzik a szakembereket a roma szülőkkel való tanácsadási feladatok ellátására. Szlovéniában és Magyarországon is hasonló a helyzet. Értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő családok támogatása Az értelmi fogyatékosság a gyermek fejlődésének bármely szakaszában, a fogantatástól a fejlődés befejezéséig (16-18 éves korig) megjelenhet. Az értelmi fogyatékosság alapvetően két okra vezethető vissza, genetikus vagy környezeti hatásokra. Jelenleg az értelmi fogyatékosság oka 65-75%-ban ismeretlen. Azonban nagyon fontos, hogy a gyermeknél a további fejlődés érdekében minél hamarabb diagnosztizálják az értelmi fogyatékosságot annak érdekében, hogy minél hamarabb elkezdődjön a szakszerű ellátás. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szakembereknek jólképzettnek kell lenniük ahhoz hogy hamar észrevegyék és kiszűrjék az értelmi fogyatékosságot, valamint képesek legyenek a korai beavatkozásra. Görögországban külön oktatási program létezik arra, hogy az orvosokat képezze az értelmi fogyatékosság felismerésére és diagnosztizálására. Az értelmi fogyatékosság okának ismerete segíthet a megelőzésében. A korai diagnosztizálás és az ok felismerése fontos, hiszen az értelmi fogyatékosság orvosi beavatkozással kezelhető. A korai felismeréshez kapcsolódnak az új egészségügyi eljárások, amelyek képesek a kromoszóma-rendellenességek meghatározására a terhességi szakaszban. Különböző fertőző betegségek veszélyesek lehetnek a gyermekek értelmi fejlődésére, amelyek azonban megfékezhetőek oltásokkal és diétával, stb. A megelőzés szempontjából nagyon fontos a terhes gondozás. A szoros orvosi felügyelet mellett megelőzhetőek a fertőző betegségek kialakulása, fenntartja az érzelmi egyensúlyt és kialakítható a megfelelő diéta, ezek mind hozzájárulnak az értelmi fogyatékosság kialakulásának megelőzéséhez. A litván válaszadók egy része nem tudott arról, hogy az orvosok kapnak-e képzést az értelmi fogyatékosság korai felismeréséhez és kezeléséhez, míg másik részük, akik kompetensek voltak a témában, nem kívánták véleményüket kifejteni. A szlovén válaszadók szkeptikusak voltak a szakemberek képzésével kapcsolatban a korai felismerés területén. Néhányan elmondták, hogy az illetékes intézmények tisztában vannak azzal, hogy korábban problémát jelentett a szakemberek ismereteinek hiánya a fogyatékosság korai felismerésre vonatkozóan. Magyarországon a válaszadók nagy száma, beleértve a területen dolgozókat is, kritikus az orvosképzés értelmi fogyatékosság korai felismerésével és kezelésével kapcsoltban. 14
Korai beavatkozás A korai felismerést célzó programok segítenek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek családjainak, hogy kialakítsák egyensúlyukat és gyermekeik kilátásait javítsák. Görögországban a roma családok nem hajlandóak részt venni a korai felismerést célzó programokban, amelyek szigorú stratégia alapján preventív eszköz igénybevételével kerül kialakításra. Az állapotos nők nem vesznek részt rendszeresen orvosi vizsgálatokon és csak a szülés előtt keresik fel a kórházakat, nem kerülnek elvégzésre a mikrobiológiai vizsgálatok sem. A terhesség alatt a roma nők ugyanúgy elvégzik feladataikat, mint máskor, ellátják a fiatalabb gyermekeket, sokszor rossz higiénés körülmények között, családjaikkal költöznek, stb. Litvániában is léteznek programok az értelmi fogyatékosság korai felismerésére, függetlenül a gyermekek nemzetiségére, litván, orosz és lengyel nyelven elérhető a szolgáltatás. Nem létezik olyan rehabilitációs program, amit kifejezetten romák számára alakítottak volna ki és nincs olyan szakember sem, aki romani nyelven képes lenne a feladatot ellátni. Láthatóan alig van értelmi fogyatékossággal élő roma a programokban. Szlovéniában léteznek programok az értelmi fogyatékosság korai felismerésére a romák számára is. Azonban úgy tűnik, hogy ezek a programok a többség és a romák számára is nehezen érhetők el. A válaszadók többsége, akik egyébként romákkal foglalkoznak nem tudtak ezekről a programokról. Magyarországon is elérhetőek a korai felismerést célzó programok, viszont a roma gyermekek részvételére nincsenek adatok az etnikai adatgyűjtés hiánya miatt. Ugyanakkor ezek a szolgáltatások a nagyvárosokban érhetőek el, így a vidéken élők számára nehezebb a hozzáférés biztosítása. Rendszeres kapcsolattartás a rehabilitációs szakemberekkel A vizsgált országokban a roma szülőknek lehetőségük van arra, hogy rendszeresen konzultáljanak a rehabilitációs programok szakembereivel (testi, lelki és korai beavatkozás). Azonban jelenleg több gátló tényező is van. Görögországban a roma szülőknek lehetőségük lenne a rehabilitációs programokkal való kapcsolattartásra, azonban életritmusok, az attitűdök és negatív felfogás az állami szolgáltatások igénybevétele kapcsán, és a nyelvi nehézségek megakadályozzák őket ebben. Litvániában azok a szülők, akik érdeklődnek gyermekük egészségügyi állapota felől, egyből konzultálhatnak a szakorvossal. A Vilniusi Városi Pszichológiai és Pedagógiai Központtal léphetnének kapcsolatba a roma szülők, ha nem csak a fogyatékosságot igazoló dokumentumok és pénzbeli támogatás megszerzése, de a gyermekük állapotának fejlesztése is cél volna, ez azonban ritka. A családok számára általában a fogyatékosságot igazoló dokumentum megszerzése a végső cél. A szlovén válaszadók úgy gondolják, hogy a roma szülők nem elég képzettek ahhoz, hogy a rehabilitációs programok képzésein megfelelően részt tudjanak venni, annak ellenére, hogy az információk elérhetőek, képzési és tanácsadási rendszer működik, különböző okok miatt (kultúra, nyelv, a motiváció, a tanácsadók tehetetlensége) a segítségnyújtás ezen formája nem hozott eredményt. Magyarországon is elérhető a szülők számára a szakemberekkel való konzultáció, függetlenül attól, hogy romákról vagy nem romákról beszélünk. A valóságban azonban anyagi és szociális problémák miatt nem tudnak utazni és megfelelően részt venni. 15
Szülők aktív részvétele a rehabilitációs programokban A roma szülők rehabilitációs programokban való részvételének támogatása a gyermekeik érdekében (fizikai, mentális, korai felismerés) trénerként, tanácsadóként, sok tényezőn múlik. Görögországban a roma szülőket ösztönzik az önkéntesekkel való kapcsolat kialakításában, akik informálják a szülőket az értelmi fogyatékkal élő gyermek ellátásához kapcsolatos programokról. Litvániában a családoknak nincs arra lehetőségük, hogy részt vegyenek aktívan a rehabilitációs programok kialakításában és értékelésében. A válaszadók megjegyezték, hogy az értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők kevés információval rendelkeznek az intézményi ellátásokról vagy egyéb támogatási lehetőségekről. Az információk több különböző ok miatt nem jutnak el: írástudatlanság, az ellátó rendszerbe vetett bizalmatlanság, rossz szociális képességek, zárkózott életmód. Szlovéniában a roma értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő roma családok esetében nem mondható el, hogy nem lennének ösztönözve a rehabilitációs programokban való részvételre, hiszen különböző intézmények támogatják őket ebben. Inkább az a kérdés, hogy a romák mennyire akarják ezt. Azok a magyar szülők, akik rehabilitációs programokon vesznek részt, képzést és tanácsadást kapnak arra nézve, hogyan foglalkozzanak fogyatékkal élő gyermekeikkel. Speciális rehabilitációs programok A vizsgált országokban nem találtunk speciális rehabilitációs programot (gyerekek, fiatalok, felnőttek és idősek) Ez igaz Görögországra is. A görög roma fogyatékkal élők csatlakozhatnak a többi fogyatékkal élő számára szervezett programokhoz. Litvániában úgy tűnik, hogy az értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családok nem ismerik a fogyatékkal élők számára nyújtott intézményi vagy egyéb támogatásokat. Szlovéniában sincs speciális rehabilitációs program az értelmi fogyatékossággal élő romák számára, a meglévő értelmi fogyatékossággal élők számára szervezett programokon vehetnek részt. Magyarországon szintén nincs speciális rehabilitációs program az értelmi fogyatékossággal élők számára. Létezik néhány pedagógiai rehabilitációs program. Ugyanakkor a résztvevők a program befejeztével a foglalkoztatási lehetőségeik csekélyek. Vannak programok a védett állásoktól a napközbeni ellátásig. Rebabilitációs programok kialakításában való aktív részvétel A rehabilitációs programok kialakításában, szervezésében és értékelésében való aktív részvétele az értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő roma családoknak azért fontos mert ez az előfeltétele annak biztosításának, hogy a program a gyermek szükségleteinek megfelelően legyen kialakítva és megtartva. Görög roma családok számára nehézséget jelent az aktív részvétel program tervezésében, szervezésében és értékelésében, ugyanakkor a fogyatékkal élők számára adottak a pszichoterápia és a tanácsadási lehetőségek. Litvániában az értelmi fogyatékos családtagot gondozó roma családok nincsenek olyan helyzetben, hogy részt vegyenek az egészségügyi programok bármilyen szintű tervezésében és végrehajtásában. Szlovéniában az értelmi fogyatékkal élő romák és családjaik nem állnak készen és nem is képesek a programok kidolgozásában, szervezésében és értékelésében való részvételre. Ez több ok miatt van, mint például mert nem tudnak az információval mit kezdeni, a téma iránti érdeklődés hiánya, nem motiváltak abban, hogy több mindent tudjanak a témáról, alacsony műveltség és a részvételi szándék hiánya. 16
Van néhány család, akik akarnak és képesek is részt venni a programokban, de csak mások segítségével és támogatásával, az intézmények munkájának következtében (intézmények közötti együttműködés). Magyarországon a roma szülők nincsenek bevonva a rehabilitációs programok előkészítésébe, szervezésébe és értékelésébe. 3.2.3. Oktatás és képzés Az értelmi fogyatékossággal élő személyek joga, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül és másokkal azonos alapon férjenek hozzá az oktatáshoz, a szakképzéshez, felnőttoktatáshoz és élethosszig tartó tanuláshoz. Az értelmi fogyatékossággal élő személyeket fel kell készíteni életvezetési és szociális fejlődési készségek elsajátítására, hogy elősegítsék az oktatásban és a közösségben való teljes és egyenrangú részvételüket. Az oktatáshoz való jog biztosítására a szakembereknek és az oktatási rendszer különböző szintjein dolgozóknak képzéseken kell részt venniük, ez magában foglalja a tudatosság növelését a fogyatékosságról, az alternatív és augmentatív kommunikáció eszközeit és formáit, oktatási technikákat és tananyagokat (Fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény, 24. cikk). Értelmi fogyatékosságal élő romák oktatásának szabályozása A romák oktatása nincs külön szabályozva, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint más értelmi fogyatékosságal élőkre. Jelenleg a roma tanulók nagyobb számban kerülnek a speciális iskolákba és programokba, mint nem roma társaik. Görögországban az értelmi fogyatékossággal élő romák számára ugyanazok biztosítottak az oktatásban, mint bármely más tanulónak. Litvániában-általánosságban elmondható, hogy a fogyatékossággal élőknek integrált oktatást biztosítanak. Ez azonban a szülők kívánságán múlik. Általában a roma szülők nem kérnek speciális segítséget. Néhány intézmény rendelkezik speciális programmal, de gyógypedagógusok segítsége nélkül. Van néhány eset, amikor romák speciális iskolában tanulnak, de ez a ritkább. A szlovén rendszer nem tesz különbséget romák és nem romák között. Az értelmi fogyatékkal élő roma gyermekek speciális oktatásban kerülnek ellátásra, mint más értelmi fogyatékkal élő társaik. A speciális iskolában a roma gyermekek speciális tanterv szerint tanulnak, annak ellenére, hogy ez nem minden esetben indokolt. Romák nagy számban tanulnak speciális tanterv alapján, annak ellenére, hogy nem értelmi fogyatékos gyermekekről van szó. Problémát jelent a mentális fejlődési problémák megfelelő módon történő felismerése, meghatározása. Gyermekek, aki némi tanulási nehézséggel küzdenek, speciális megközelítést igényelnek. Egyértelműen kiderül, hogy a roma lakosság sajátos jellemzőit figyelmen kívül hagyják. Bár néhány lépés történt a romák oktatásának támogatására. Magyarországon a közoktatási törvény rendelkezik az oktatásról, ez határozza meg, hogy ki vehet részt integrált és szegregált oktatásban az előzetes vizsgálatokat követően. A szülőket a szakértői bizottság tájékoztatja. Azok a tanulók, akik integrált körülmények között oktathatóak, normál iskolába járhatnak, akik nem, szegregált, speciális iskolában tanulnak. A válaszadók egy része szerint a romáknak nem adatik meg ez a választási lehetőség, a romák értelmi fogyatékosság hiányában is speciális iskolába kerülnek elhelyezésre. 17
Inklúzió az oktatási rendszbe Addig, amíg a roma értelmi fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok számára a normál oktatási rendszerben való részvétele kétséges, addig a helyzet nehezen követhető. Görögországban nincs speciális program a romák számára. A roma értelmi fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok részére ugyanazok a körülmények biztosítottak, mint a társadalom egyéb tagjainak. Azonban meg kell említeni a roma tanulók nagyszámú részvételének hiányát. Ennek oka, hogy a roma szülők nem hajlandóak gyermeküket iskolába küldeni (főként lányokat). A szegregált oktatási és nem megfelelő oktatási módszerek szintén hozzájárulnak ehhez. Litvániában a gyermekek oktatása a vilniusi pszichológiai-pedagógiai szolgálat ajánlásainak megfelelően történik. Akik szerint fontos, hogy az értelmi fogyatékos gyermeket integrált körülmények között oktatassák, ha azok képesek tanulni. Az értelmi fogyatékkal élők oktatása egyéni fejlesztési terv és szakemberek külön segítségével történik (logopédusok, pszichológusok, szociális oktatási szakemberek) A problémát az jelenti, hogy az oktatás nyelve litván, ami a romák számára idegen nyelv. Ugyanakkor a litván nyelven történő oktatás a romák számára a társadalmi integrációhoz és sikerességhez ad lehetőséget. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a litván oktatás a tanulók tudásának és képességeinek megfelelően azonos lehetőséget biztosít nemtől, etnikai háttértől függetlenül. Különböző program alakítható ki, ha a gyermek speciális szükségletű, vagy átfogó iskolai program hozható létre, ha a gyermek enyhén értelmi fogyatékos. A szlovén válaszadók a roma értelmi fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok oktatási rendszerbe történő integrálását elősegítő szabályokról és szakpolitikákról nem rendelkeznek ismerettel, de általánosságban a szabályozással tisztában vannak, amelyek a romákra is irányadóak. A speciális tantervvel rendelkező iskolák kerültek megemlítésre ebben a kérdéskörben. A magyar nemzeti tanterv szabályozza a fogyatékkal élő gyermekek oktatását, amely azonban igazodik a gyermek szükségleteihez. A speciális igényeiknek megfelelően részesülnek speciális ellátásban. Ugyanakkor döntéshozói szinten a végrehajtásban nincs előrelépés. Oktatási programok rugalmassága A programoknak rugalmasnak kell lenniük annak érdekében, hogy a roma tanulók szükségleteit követni tudják. Ez kifejezetten igaz az értelmi fogyatékkal élőkre. A görög válaszadók szerint az oktatási módszerek nem megfelelőek. Ezt azt jelenti, hogy a tantervek nem elég rugalmasak, így nem tudják a roma tanulók, különösképpen az értelmi fogyatékkal élők sajátos igényeit követni. Litvániában az értelmi fogyatékkal élők számára létrehozott oktatási programokban olyan roma gyermekek is részt vesznek, akik egyébként normál értelmi képességűek. Általánosságban, a litván oktatási rendszer az értelmi fogyatékkal élőket elkülöníti a normál értelmi képességű társaiktól. Ugyanakkor a romák között ez az arány magasabb. Sok család azért küldi gyermeküket speciális iskolákba, hogy emelt összegű ellátást kapjanak. A szlovén válaszadók szerint a tantervek képesek a sajátos nevelési igényű hallgatók szükségleteit ellátni, és ez a roma származású gyermekekre is igaz. A tananyag általában alkalmazkodik az alacsonyabb oktatási standardhoz, az alkalmazott oktatási segítségnyújtáshoz és a tanulási eredmények értékeléséhez. Ez a megállapítás csak az általános iskolákra vonatkozik a közép vagy felsőoktatásra nem. Magyarországon a tantervek szükség esetén alakíthatóak. Figyelembe veszik az tanulók egyéni szintjét és egyéni fejlődésének helyzetét. A tanulók fejlődését nyomon követik, és a következő szint meghatározásánál az egyéni képességeket veszik figyelembe. 18
Szülők részvétele Az értelmi fogyatékkal élő roma gyermekek szüleinek az oktatási folyamatokban való részvétele a vizsgált országokban csekély. Görögországban egyáltalán nem vesznek részt a roma szülők az értelmi fogyatékkal élő gyermekük oktatási folyamataiban. A litván válaszadók megosztottak voltak a roma szülők részvételét illetően. Az pszichológiai-pedagógiai szolgálat szakemberei azt panaszolták el, hogy a szülők ugyan részt vesznek a vizsgálatokon, de az oktatást nem tartják fontosnak. A gyerekek sokat hiányoznak az órákról, későn kezdenek el iskolába járni (7 éves koruk után), nem járnak óvodába vagy előkészítőbe. Ugyanakkor a szülők részvételével kapcsolatban vannak pozitív példák is: az egyéni tervek kialakítása a szülőkkel történik, a szakemberekkel megbeszélik a gyermek helyzetét, eredményeit és sikertelenségeit. A szlovén válaszadók szerint a roma szülőknek, akik értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, ugyanolyan lehetőségeik vannak a gyermekük oktatási folyamataiban való részvételben, mint más szülőknek (szülői értekezlet, fogadóóra, stb.). Ugyanakkor zavarónak látják, hogy ezekkel a lehetőségekkel ritkán élnek a roma szülők. A felnőttoktatás területén ilyen lehetőségek nem adottak. Magyarországon a roma szülők nincsenek bevonva értelmi fogyatékkal élő gyermekük oktatásába. Ennek oka az érdeklődés és a kompetenciák hiánya. Ugyanakkor azokat a szülőket, akik szeretnének részt venni a folyamatokban, az intézmények nem kezelik egyenlő partnerként. Szülők, mint döntésthozók A szülők döntési joga arról, hogy gyermeküket speciális vagy normál iskolába íratják, az értelmi fogyatékkal élők inklúziójának egyik fontos eleme. Görögországban a roma szülők keveset tudnak az iskolai beiratkozásról, és ez által nem rendelkeznek információval a speciális oktatási intézményekről. A mediátorok és az önkéntesek sok esetben gyakorlati segítséget nyújtanak. Azon litván szakemberek szerint, akik közelebbi kapcsolatban állnak a roma közösséggel, a roma szülők valójában nincsenek ilyen döntéshozatali helyzetben, mivel általában egyébként sem vesznek részt az értelmi fogyatékkal élők oktatásának folyamataiban. A roma közösségi központ alkalmazottja és más szakemberek szerint ennek oka, hogy a romák írástudatlanok, sok gyermekük van, és az idősebb testvérek foglalkoznak a fiatalabbakkal és kerülik az állami szervekkel való kapcsolatot. A szlovén roma szülőknek lehetőségük van arra, hogy értelmi fogyatékkal élő gyermekük részvételéről döntsenek. Minden olyan folyamatban részt vehetnek, amiben a többi értelmi fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülő. Ugyanakkor az a kérdés, hogy a roma szülők mennyire értik az eljárást, értenek-e minden részletet, a speciális iskola előnyeit és hátrányait, főleg akkor, ha nincs probléma a gyermek mentális képességeivel, csak tanulási problémákkal küzd. Magyarországon a szülőknek nincs lehetőségük mindenben dönteni, mint minden más, ez is szabályozott. A gyermekeknek vizsgálatokon kell részt venniük, a roma gyermekek felülreprezentáltak a speciális iskolákban. A szülőknek a szakértői véleményt nem kell elfogadniuk, ugyanakkor arról a szülők nem tudnak. Ha tudnak is erről, az iskoláknak megvannak a módszereik, hogy speciális iskolába küldjék a gyerekeket, akár tanév közben is. 19
Oktatási eszközök A jó minőségű oktatási eszközök elengedhetetlen követelménye a tanárképzésnek és a romákkal, értelmi fogyatékosokkal foglalkozó oktatói munkának, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a sajátos szükségletnek megfelelő ellátás. A görög válaszadók szerint ezek a feltételek nem adottak. Litvániában a szakemberek kiemelték, hogy nincsenek magas színvonalú módszertani eszközök, képzések az értelmi fogyatéksággal foglalkozó tanárok számára vagy egyéb segítség a romákkal foglalkozó tanároknak. Ez igaz az értelmi fogyatékkal élő felnőtt romák oktatásra is. A szlovén válaszadók nem tudtak magas színvonalú oktatási eszközökről, folyamatban lévő képzésekről, amely a roma értelmi fogyatékos gyermekek oktatását ellátó szakemberek számára szól. A válaszadók szerint eszközöknek létezniük kell, de képzésekről nem tudnak. A magyar válaszadók szerint az oktatási eszközök nem megfelelőek, kevés speciális oktatási eszköz létezik. Ezek az eszközök drágák, és az iskolák nem tudják megvásárolni. Jellemző, hogy a tehetséges pedagógusok maguk készítenek eszközöket. Felnőttképzés A gyakorlat szerint az értelmi fogyatékos emberek felnőttképzése nem igazán szabályozott, annak ellenére, hogy az értelmi fogyatékkal élők képzése jól szervezett. Görögországban nincs semmilyen program a roma értelmi fogyatékos felnőttek képzésére. Ugyanez a helyzet Litvániában is. Nincs olyan speciális program, ami az értelmi fogyatékos emberek képzéséhez és szükségleteihez igazodna. A szlovén válaszadók nem ismertek olyan képzési programot, amelyek a roma értelmi fogyatékos emberek képzését szolgálták volna, bár vannak romák számára programok, pl. az értelmi fogyatékos roma emberek írástudatlanságát csökkentését célzó, vagy a nappali ellátást biztosító intézmények általános programjai az értelmi fogyatékos emberek számára. Magyarországon az értelmi fogyatékos emberek igen kedvezőtlen helyzetben vannak a foglalkoztatás és szakmai képzés területén. Bár a speciális szakképzések nemsokára kezdetüket veszik különböző csoportokban, amelyek célja a fogyatékkal élő emberek munkához juttatása. Szakképzés Az értelmi fogyatékossággal élő emberek továbbtanulásukkal növelik esélyeiket a társadalmi integrációra. A szakképzés erre jó eszköz, hiszen ez egy fontos eszköz az önállóvá vallásukhoz. Görögországban a szakképzés különböző módokon érhető el, beleértve a magán vállalkozásokat is. Ezek a szervezetek általában különböző szolgáltatások nyújtanak a szakképzést alapozó ismeretektől az önálló életvitelt segítő készségek elsajátításáig. Bár a programokban résztvevők alacsony számban találnak munkát (romák és nem romák egyaránt). Litvániában, mint bárhol másol, a sajátos szükségletű tanulók oktatásának az a célja, hogy segítse a képességeiknek megfelelő oktatás és képzettség megszerzését. A sajátos szükségletű tanulók képzése az oktatási és tudományos miniszter által kiadott rendelet alapján történik. Az oktatási, tudományos tárcáért felelős miniszter, az egészségügyért és szociális biztonságért és foglalkoztatásért felelős miniszter által kiadott rendelet alapján a sajátos szükségletű diákokat négy csoportra osztják: enyhe, középsúlyos, nagy fokban és súlyosan speciális igényűek. A sajátos nevelési igényű tanulók elsődleges értékelését a Gyermekjóléti Bizottság végzi. A tanulók sajátos nevelési igényeit (kivéve a kivételes képességet) a pszichológiai-pedagógiai szolgálat határozza meg oktatási, pszichológiai, orvosi és szocio-pedagógiai szempontból. A speciális oktatás megszervezése a szolgálat vezetője, egyes esetekben az iskola igazgatója, és a szülők megállapodása alapján, a miniszteri 20