KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020 GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020. KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU 2014-2020

KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020 GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020. KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU 2014-2020 2

EU COMPASS 2 2 Sadržaj / Tartalom / Table of contents 2 Kohezijska politika, Korištenje izvora zajednice...4 Agrarna politika zajednice (APZ) između 2014 i 2020...8 Kohéziós politika, Közösségi források felhasználása...12 Közösségi Agrár Politika (KAP) 2014-2020 között...17 Cohesion policy, utilization of Common resources...22 Common Agricultural Policy (CAP) 2014-2020...27 IMPRESSZUM: Információs füzetek EU Compass Kiadás éve: 2012. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN 2063-2797

3 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020. GODINE Kohezijska Politika EU-e u periodu od 2014-2020 godine I nadalje su ostale razlike u razvijenosti pojedinih regija, premoštenje istih i nadalje je istaknuta dužnost Regionalne neravnomjernosti u 27 državama članice EU GDP/osoba (PPS), 2005 Izvor: Eurostat

4 EU COMPASS 2 Kohezijska politika, Korištenje izvora zajednice Važnije izmjene kod kohezijskih fondova EU Sve regije EU i nadalje dobivaju potporu prema trima određenim kategorijama: 1. manje razvijene regije u kojima je GDP (BDP) po glavi stanovnika manji od unijskog prosjeka i nalazi se ipod 75%, i nadalje imaju prioritet unutar stručne politike ; Maksimalni omjer sufinanciranja je od 75 do 85% 2. prijelazne regije, u EU 27 države članice čiji je BDP po glavi između 75 i 90%; Maksimalni omjer sufinanciranja je 60% 3. razvijenije regije, u kojima je vrijednost BDP-a po glavi stanovnika iznad gornjeg prosjeka od 90%; Maksimalni omjer sufinanciranja je 50% Druga kategorija olakšava prijelaz u onim regijama, koje su u zadnje vrijeme postale konkurentnije, ali u kojima su još uvjek potrebna sredstva za ciljanu potporu, a takvih regija ima 51 sa 72 milijuna stanovnika. Prema prognozama od 2014. godine 20 regije će izlaziti iz kruga konvergencijskih smjernica (manje razvijene regije), a što je pokazatelj uspješne kohezijske politike. Iz Kohezijskih fondova ostva- riti će se financiranje onih država članica u kojima je GNI (bruto nacionalni prihod) manji od 90% prosjeka EU-27. Ciljane investicijske aktivnosti kohezijske politike EU prema Europskoj strategiji 2020 Energija- učinkovitost Edukacija Podupiranje malih i srednjih poduzeća Istraživanje i inovacija Promet/transport Izvori obnoljive energije Suradnja između regija Važniji ciljevi i promjene u kohezijskoj politici: Ulaganje u zaštitu okoliša Prijelaz vezano klimatskim uvjetima i prevencija rizika Gospodarenje vodnim resursima i otpadom Biodiverzitet pomoću zelenih infrastruktura Obnova gradskog okoliša Gospodarski model za nisko ispuštanje ugljičnog dioksida Ulaganje u promet i transportiranje Potporu iz Kohezijskog fonda ne

5 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020. GODINE dobivaju regije, nego države članice koje se raspolažu sa nižim prihodima. Investicijsko područje fonda su TEN-T (Trans European Transport Network) prometne mreže, te okoliš. Među investicijskim područjima može učestvovati i enregija, ukoliko se sa datom investicijom afirmiraju pozitivna dejstva. Što se tiče prometa uz TEN-T mreže moguća su i daljnja ulaganja u sustave za nisko ispuštanje ugljičnih dioksida i u gradski prijevoz. Zajednička pravila fondovi pripadaju važećem Zajedničkom strateškom okviru (Kohezijska politika, ruralni razvoj, te morska i ribolovna politika). Otvoriti će se mogućnost za programe istodobno za više fondova (EFRR- Europski fond za regionalni razvoj, ESF=Europski socijalni fond i Kohezijski fond). Momentalni prijedlozi kod Komisije: Harmonizacija pravnog sustava za potpore (ušteda troškova) Povećanje učinkovitosti struktualnih sredstava izraženija će biti uloga indikatora, te ocjenjivanja godišnja kontrola provedbe Operativnih programa / monitoring Pojednostavljenje procesa sa ojačanjem infromatičkih podloga U fokusu održivi gradski razvoj (iz EFRR izvora najmanje 5%) Inovativni koraci u svrhu održivog gradskog razvoja (maksimalni do 0,2% godišnjeg finansiranja) Od vanredne je važnosti ona promjena, koja umjesto potporne politike preferira i osnovne smjernice daje za raspodjelu sredstava iz izvora, a koja je u apsolutnoj mjeri INVESTICIJAMA ORIJENTIRANA POLITIKA Podupiranje upotrebe inovativnih financijskih instrumenata u financiranju Djelokrug proširiti na sva investicijska područja Transparentniji pravni okviri 10% bonusa za inovativne financijske instrumente i u slučaju razvoja kojima upravlja zajednica Fleksibilnost iz brojnih opcija za upravitelje programa Postepena ovjera omjera Imuniteti za programe sa manjim ili niskim proračunima Imuniteti za podsustave koji su postigli trajne dobre rezultate Kod pojedinih operacija smanjenje učestalosti kontrole Komisije

6 EU COMPASS 2 Načela za raspodjelu izvora Kohezijski fond Manje razvijene regije 68.7 162.6 Prijelazne regije 38.9 Razvijenije regije 53.1 Europska prostorna suradnja 11.7 Najvanjske regije i slabo naseljena područja Ukupno 0.9 336.0 Izvor: Kohezijska politika EU od 2014 2020, Prijedlozi Europske Komisije http://ec.europa.eu/regional_policy U ulozi pojedinih fondova nije došlo do promjena. Cilj Europskog regionalnog razvojnog fonda je jačanje gospodarske, prostorne i društvene kohezije. Nacrt za prijelazne i konkurentne regije preporučuje više tematskih ograničenja. Od slijedečih prioriteta moraju odabrati mjere do 80% iz okvira ERFE: učinkovitost energije, obnovljiva energija, konkurentnost i inovacija malih i srednjih poduzeća. Posebna pravila se odnose i na Europsku regionalnu suradnju, koja odgovarajuću mogućnost nudi mjerama u prekograničnim intervencijskim područjima. Za pograničnu suradnju iz raspoloživih izvora dobivena sredstva mogu biti 73,24%, za transnacionalne kooperacije 20,78%, a za interregionalnu suradnju 5,98%. Funkcioniranje Europskog socijalnog fonda (ESF) 2014 2020 Komisija 6. listopada 2011. godine je dala prijedlog na ona pravila, koje određuju funkcioniranje ESF-e u razdoblju od 2014 i 2020. godine. Prijedlog je sastavni dio paketa pravnih propisa buduće kohezijske politike Unije. Omogućiti će, da ESF i nadalje pruži konkretne potpore onim dionicama, kojima je potrebna pomoć u zapošljavanju ili u napredovanju na momentalnom radnom mjestu. Cilj Europskog socijalnog fonda je poboljšanje mogućnosti zapošljavanja, promicanje edukacije i doživotnog učenja, poboljšanje kvalitete života građana, omogućavanjem nji-

7 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020. GODINE hovog stjecanja vještina i boljih mogućnosti zapošljavanja, te razvija institucialni kapacitet javne birokracije. Udio ESF-e iz proračuna Kohezijske politike Izvor: Kohezijska politika EU od 2014 2020, Prijedlozi Europske Komisije http://ec.europa.eu/regional_policy Novi prijedlog komisije očvrstiti će ulogu ESF-a: U odnosu na ranije razine porasti će ona vrijednost koja će deklarirano porasti i kao minimalna vrijednost mora se odvojiti za ESF programe po kategorijama regija (kod manje razvijenih regija najmanje 25%, kod prijelaznih regija 40%, a kod razvijenih regija 52%). Ova vrijednost znači 84 milijardi eura u proračunu ESF, naspram sadašnjeg iznosa koji je 75 milijardi eura. U interesu povećanja učinkovitosti i da postignu kritičnu masu države članice, moraju koncentrirati na ciljane aktivnosti i investicijske priori- tete, a koje su u skladu sa Europskom strategijom 2020 Od ESF-a najmanje 20% će se trošiti na društvene integracijske svrhe. Veći naglasak će dobiti najstojanja protiv nezaposlenosti u mladim godinama, potpora za aktivne i zdrave starije ljude, pomoć onih zajednica koje su na margini društvenog života i retardirane, kao što je romska populacija Veću potporu će dobiti socijalna inovacija, dakle testiranje i realizacija riješenja problematike u moguće najvećoj mjeri, npr. osigurani uvjeti za društvenu integraciju, kao inovativna riješenja. Kod osvrhe ESF-a i dalje će se poticati prisustvo socijalnih partnera i civilnog sektora, - pogotovo civilne udruge - sa izgradnjom kapaciteta, sa iniciranjem lokalnih razvojnih strategija, kao i sa pojednostavljenim sustavom cijelog potpornog procesa. Pojednostaviti će se proces povratnih sredstava iz ESF-a, pogotovo za male privilegizirane dionice, a čiji je broj od sveukupnih privilegiziranih najmanje 50%. U ovaj krug pripadaju civilne udruge, mala i srednja poduzeća. Od strane ESF-a sufinansirana budu ona nastojanja, koja pripadaju kategoriji ulaganja u ljudske potencijale. ESF će se moći uvrstiti i kao garancija za uzete kredite u državama članice, ukoliko su uzeti u svrhu i financiranje aktivnosti iz ESF fonda.

EU COMPASS 2 8 Agrarna politika zajednice (APZ) između 2014 i 2020 Cilj zajednićke agrarne politike (APZ) je suvremena, održiva i učinkovita poljoprivreda untura Europe. Nastoji ojačati konkurentnost sektora, osigurati sigurnosne i zdrave prehrambene proizvode za tržište, zaštitu okoliša i krajolika, a istodobno želi osigurati i kvalietni životni standard za poljoprivredne proizvođače. APZ je origonalno stručna politika europske dimenzije. Države članice umjesto da imaju svoju stručnu politiku i proračune u 27 zemljama, spojili su resurse i izvršavaju jedinu stručnu poltiku iz jednog europskog proračuna. Iz ovog sasvim prirodno proizlazi i slijedi da najveći dio unijskog proračuna pripada APZ-u. No unatoč tome svakako je učinkovitija i isplatljivija ova politika, nego ne koordinirane stavke iz svih članica Unije. Zbog društvenih, gospodarski i ekoloških izazova u APZ-u došlo je do značajnih transformacija u zadnjim godinama. Slijedeći reformi će nastaviti taj proces i dovest će do suvremene, ekološko orijentirane, stručno potvrđene politike, razvijati će lokalna tržišta i radna mjesta, pomoći će reorganizaciju poljoprivdnih aktivnosti i u svrhu održivog poljoprivrednog europskog sekto- ra financirati će plaću poljoprivrednih proizvođača aktivno će doprinijeti realizaciji ciljevima iz Europske strategije 2020. APZ predlaže održiti dvije dosadašnje potpore: Cilj I. potpore je i nadalje direktno financiranje proizvođača i financiranje tržišnih mjera. Direktno financiranje i financiranje tržišnih mjera u potpunosti pokriva unijski trškovnik u onu svrhu, da bi osigurala zajedničku stručnu politiku na jedinstvenom i zajedničkom tržištu, nadalje da osigura primjene integrirane uprave i kontrolnog sustava. Cilj II. potpore APZ-a je i nadalje proizvodnja konkretnih ekoloških javnih dobara, služi poboljšanju konkurentnosti poljoprivrede i šumarstva, nadalje služi i diverzifikaciji i standardnom porastu građana u ruralnom sektoru. Države članice na osnovu svojih nacionalnih i regionalnih potrebama fleksibilno mogu izraditi svoje mjere, ali koje su u skladu sa prioritetima Unije. Mjere koje spadaju potpori II države članice će sufinansirati, a koja će doprinijeti sigurnosnoj činjenici da se realiziraju glavni i pozadinski ciljevi i ojačaju prenošene mjere u ruralnu razvojnu politiku. Putem višim stopama sufinanciranja potpora II doprinese kohezijskim ciljevima Unije u siromašnijim i zaostalim regijama.

9 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020. GODINE Unutar gornjih potpora stručna opsežna politika će nastati suvremenija i znatno jednostavnija, a među reforme spadaju elementi, kako slijedi: 1. Svrsishodnija raspodjela direktnog financiranja prihoda Zbog povjesnih razloga unutar EU znatne su razlike u financiranja poljoprivrednih proizvođača na jednom hektaru. Potencionalne subvencirane površine po hektaru i kao privilegiziranom isplaćena subvencija u Letonija 2013. godine je 94,7 EUR, a u Nizozemskoj 457,5 EUR. Prosjek članica EU-27 je 269,1 EUR. Reformirani APZ zbog neravnoteženosti i nejednakosti uvažiti će jednu vrstu konvergencijskog sustava zbog poštenije raspodjele poticaja. Uravnotežena subvencija je jedan od najznačajnijih elemenata reforma, a čiji je cilj da uskladi ocjenjenu isplatu sa ciljanim namjerama i na taj način ostvari svrsishodniju raspodjelu resursa iz proračuna, to jest da bi u buduće postigla veću usklađenost između poticaja i smjernicama stručne politike. To je moguće postići na slijedeći način: ukoliko kod neke zemlje članice razina poticaja je ispod prosjeka 90% članica EU-27, u ovom slučaju zemlja članica sa jednom trećinom smanjuje razliku koja proizlazi iz momentalnih isplaćivanja i napomenutih 90%. 2. Ekološko privlačnije direktne isplate U buduće realiziranu direktnu isplatu od 30% veže za uzajamnu pogodnost i deklarativnu ekološku praksu. 3. Financiranja aktivnih proizvođača Radi učinkovite upotre potpore iz resursa APZ, direktene poticaje osiguravaju aktivnim proizvođačima. 4. Maksimalizacija raznih poticaja za direktno isplaćivanje najvećim proizvođačima Momentalno velika poljoprivredna poduzeća nerazmjerno većeg udjela dobivaju iz direktnog poticaja APZ-a. Reformirani APZ u omjerenoj i progresivnoj dinamici maksimalizira razinu direktnog poticaja za velika poljoprivredna poduzeća, a istovremeno naravno uzima u obzir prednosti većih sustava iz aspekta isplative veličine i da se preko njih otvaraju u velikom broju radna mjesta. 5. Ruralna politika orijentirana rezultatima 6. Jednostavni programi za male proizvođače Kod direktnih poticaja najčešće su privilegizirani mali proizvođači, mehanizmi koji služe njihovim nastojanijima, a ovi poticaji u znatnoj mjeri smanjuju njihovu i državnu administraciju i istodobno ne utječu na unijski proračun. 7. Mala izdanja i mehanizmi za krize Momentalno europsko gospodarstvo se suoči sa raznim izazovima: ovamo spadaju naročito prihodi iz poljoprivredne proizvodnje a na koje utječu

10 EU COMPASS 2 neočekivani događaji i/ili zbog međudržavnih trgovačkih ugovora prikladnost/promjena. Zbog takvih razloga poželjno je na takav način pretvoriti tržišne mjere iz potpore I, da omoguće ostvarenje dvijuh sredstava, to jest proširenje tih sredstava na širju dimenziju od godišnjeg proračuna. Zbog efikasnog tretiranja kritičkih situacija, koje su npr. vezane problematici sigurnosnim prehrambenim proizvodima ili zbog naglo nastaloj gospodarskoj krizi oformirati će se mehanizam intervencije, koji će brzim postupkom odmah pružiti poticaje proizvođačima. Pristup sredstavima iz ovakvog fonda podesan je procesu rezervi za intervencijsku pomoć. Predložene alokacije: Prijedlog za višegodišnje financiranje iz unijskog proračuna i nadalje preferira poljoprivrednu proizvodnju kao financiranje zajedničke strateške politike. Prema prijedlogu APZ-u stoji na raspolaganju za potporu I 317,2 milijardi EUR (po tekućim cijenama), a za potporu II 101,2 milijardi EUR u proračunskom razdoblju od 2014-2020. godine, koja se sredstva mogu potrošiti na glavne aktivnosti. (Izvor: LexUriServ) Izazovi iz ruralnog razvoja: Nacrti pravilnika pokazivaju na brojne promjene i u ruralnom razvoju, na koja se odgovori daju ne 2014. godine, nego puno ranije. Jedna značajna izmjena je novi pristup lokalnim razvojnim aktivnostima, koji već u fazi planiranja zahtjevaju novi pristu cijelom procesu, pošto namjerava iskoristiti istovremeno sve postojeáe fondove na kogentan način. Prostorne jedinice LEADER planiranja Kod lokalnih planiranja općenito i također nije lako definirati ciljanoga primatelja planiranja. Prema nacrtu propisa Komisija bude ovlaštena da definira one potrebne okvire, među kojima se otvaraju mogućnosti za formiranje lokalnih akcijskih timova, ili da postojeći i nadalje funkcioniraju. Ukoliko lokalne organizacije (npr. parlament) daje ovlast Komisiji, tada još uvjek ostaje otvoreno pitanje da ova odluka koja je važeća za cijelu Europu kako će biti detaljno razrađena za sva područja i kako će funkcionirati u različitim okvirima. Predpostavlja se da razrađenost neće biti detaljnija na odnosu sadašnje, u kojem se sadržaj odnosi na gustoću naseljenosti od 120 osobe/km2. Pitanja planiranja multi funda Planiranje i razvoj koji se napajaju iz više europskih fondova prema momentalnih regulativa Unije na više načina se može ostvariti u razinim državama

11 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020. GODINE članica. Različiti protokoli mogu istaknuti sinergična dejstva, koji proizlaze iz kompleksno iskorištenih mogućih izvora, ali birokratične regulacije koje se odnose na realizaciju u potpunosti može eliminirati one prednosti i ciljeve, na koje zajednička regulativa pak pruži mogućnost. Sinergični model Temelj ovog modela je izgradnja od dole prema gore, a što pak znači za dinamiku planiranja da u redoslijedu planiranja prvo se izrađuju lokalne strategije ruralnog razvoja, naravno u Europa 2020, to jest u pravnim propisima Zajednice, a koje moraju biti u skladu sa centralno izrađenim prioritetima pojedinih d inih zemalja članice. Daljnji sektorski planovi, p lanovi, ili prostorni planovi izrađuju sse e u drugom krugu jer se baziraju na lokalnoj razvojnoj strategiji. Definitivan redoslijed spriječava da se lokalna razvojna strategija ne bazira na principu ostataka. Daljnja očekivanja su da razni fondovi osiguraju stvarne i realne okvire za realizaciju lokalnih strategija. Vidi se, da se EU prilagođava globalnim izazovima i prepoznala je slabosti u raspodjeli sredstava, iz ovog razloga nastoji poticaje Zajednice staviti na nove temelje! Ovome procesu planiranja i pripreme u 2012. godini i mi sami smo učesnici i stvoritelji. Važno je da zemlje članice Zajednice i među njima izrazito 28-a država, Republika Hrvatska osjeti da današnja nastojanja i napori su temelji sutrašnjeg porasta gospodarstva.

EU COMPASS 2 12 Az EU Kohéziós Politikája 2014-2020 között Továbbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között, ezek áthidalás továbbra is kiemelt feladat. Regionális egyenlőtlenségek az EU-27 tagállamában GDP/fő (PPS), 2005 Forrás: Eurostat

13 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020 KÖZÖTT Kohéziós politika, Közösségi források felhasználása Főbb változások az EU kohéziós alapjait illetően Az EU valamennyi régiója továbbra is három meghatározott kategóriában részesül támogatásban: 1. a kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt marad, továbbra is prioritást élveznek a szakpolitikán belül; Maximált társfinanszírozási arány 75 85% 2. az átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU 27 tagállama átlagának 75 és 90%-a között van; Maximált társfinanszírozási arány 60% 3. a fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja a fenti átlag 90%-át; Maximált társfinanszírozási arány 50% A második kategória amelybe 51 régió és több mint 72 millió ember tartozik megkönnyíti az átmenetet azokban a régiókban, amelyek az elmúlt évek során versenyképesebbekké váltak, de még mindig szükségük van a célzott támogatásra. Az előrejelzések szerint 2014-től kezdődően 20 régió kerül ki a jelenlegi konvergencia célkitűzés köréből (kevésbé fejlett régiók), ami a kohéziós politika sikerét mutatja. A Kohéziós Alapból azoknak a tagállamoknak a támogatása valósulhat meg, amelyekben az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál. Az Európa 2020 Stratégiának megfelelően az EU kohéziós politikájának befektetési célterületei Energia- hatékonyság Képzés KKV-k támogatása Kutatás és innováció Közlekedés/szállítás Megújuló energiaforrások Régiók közötti együttműködés Főbb célok és változások a Kohéziós Politikában: Befektetés a környezetvédelembe Klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázat megelőzés Vízkezelés és hulladékgazdálkodás Biodiverzitás zöld infrastruktúrák révén is Városi környezet megújítása Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell

14 EU COMPASS 2 Befektetés a közlekedésbe és a szállításba A Kohéziós Alap támogatásaiban nem régiók, hanem alacsonyabb jövedelmi szinttel bíró tagállamok részesülnek. Az alap beruházási területe a TEN-T (Trans-European Transport Network) közlekedési hálózatok, valamint a környezet. A beruházási területek között szerepelhet az energia is, amennyiben az adott beruházás révén pozitív környezeti hatások érvényesülnek. Közlekedés terén a TEN-T mellett további beruházási területet jelentenek az alacsony szénkibocsátású közlekedési rendszerek és a városi közlekedés. Közös szabályok az alapok a Közös stratégiai keret hatálya alá tartoznak (Kohéziós politika, vidékfejlesztés, valamint tenger- és halászati politika). Lehetőség lesz az egyszerre több alap (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap) forrásaira támaszkodó programokra. Jelenlegi javaslatok a Bizottság előtt: Harmonizálni a támogathatósági szabályokat (költségmegtakarítás) A strukturális eszközök hatékonyságának növelése indikátoroknak, értékeléseknek hangsúlyosabb szerepe lesz Operatív Programok megvalósításának évenkénti felülvizsgálata / monitoringja Az eljárások egyszerűsítése és informatikai alapokra helyezése Fókuszban a fenntartható városfejlesztés (Legalább az ERFA forrásainak 5%-a) Innovatív lépések a fenntartható városfejlesztésben (Az éves finanszírozás legfeljebb 0,2%-áig) Rendkívül fontos változás, hogy a támogatáspolitika helyett egy abszolút BEFEKTETÉS ORIENTÁLT POLITIKA lesz a források elosztásának alapja. Az innovatív pénzügyi instrumentumok használatának támogatása a finanszírozásban A hatókör kiterjesztése minden befektetési területre Átláthatóbb szabályozási keretek 10% bónusz az innovatív finanszírozási instrumentumok és a közösségi irányítású fejlesztések esetében Számos opció kínálta rugalmasság a programok irányítóinak Az arányosság fokozott érvényesítése Mentességek a kisebb költségvetésű programok esetében Mentességek a tartósan jó eredményeket elért alrendszerek esetében Az egyes műveletek Bizottság általi ellenőrzésének mérsékelhető gyakorisága

15 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020 KÖZÖTT A források kiosztásának alapelvei Kohéziós Alap Kevésbé fejlett régiók 68.7 162.6 Átmeneti régiók 38.9 Fejlettebb régiók 53.1 Európai területi együttműködés 11.7 Legkülső régiók és gyéren lakott területek Összesen 0.9 336.0 Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy Az egyes alapok szerepében döntő változások nem következtek be. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap célja az Európai Unió gazdasági, területi és társadalmi kohéziójának erősítése. Az átmeneti és a versenyképességi régiók számára több tematikus megkötést is javasol a tervezet. Az alábbi négy prioritásból kell választaniuk ERFA keretük 80%-ánakerejéig: energiahatékonyság, megújuló energia, KKV versenyképesség és innováció. Külön szabályozás vonatkozik az Európai Területi Együttműködésre is, amely megfelelő lehetőséget nyújt a határokon átnyúló beavatkozási igények kezelésére. A rendelkezésre álló források 73,24%-a van előirányozva a határ menti együttműködésekre, 20,78%-a a transznacionális kooperációkra és 5,98%-a az interregionális együttműködésekre. Európai Szociális Alap (ESZA) működése 2014 2020 A Bizottság 2011. október 6-án javaslatot tett azokra a szabályokra, amelyek meghatározzák az ESZA működését a 2014 és 2020 közötti időszakban. A javaslat az Unió jövőbeli kohéziós politikájára vonatkozó átfogó jogszabálycsomag részét képezi. Lehetővé fogja tenni, hogy az ESZA továbbra is konkrét támogatást nyújtson azok számára, akiknek segítségre van szükségük az álláskeresés vagy jelenlegi munkájukban való előrelépés kapcsán. Az Európai Szociális Alap célja, hogy javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, előmozdítsa az oktatást és az egész életen át tartó tanulást, javítsa a társadalmi befogadást, hozzájáruljon a szegénység leküzdéséhez, valamint fejlessze a közigazgatás intézményi kapacitását.

16 EU COMPASS 2 Az ESZA részesedése a Kohéziós Politika költségvetéséből Forrás: Az EU kohéziós politikája 2014 2020, Az Európai Bizottság Javaslatai http://ec.europa.eu/regional_policy Az új bizottsági javaslat meg fogja erősíteni az ESZA szerepét: A korábbi szinthez képest minden régiókategóriára vonatkozóan emelkedik az az érték, amely meghatározza, hogy a költségvetésnek minimálisan mekkora részét kell az ESZA számára elkülöníteni (a kevésbé fejlett régiók esetében legalább 25%-ot, az átmeneti régiók esetében 40%-ot, a fejlettebbekében pedig 52%-ot). Ez a részarány legalább 84 milliárd eurós ESZAköltségvetést jelent a jelenlegi 75 milliárd euróval szemben. A hatás fokozása és a kritikus tömeg elérése érdekében a tagállamoknak korlátozott számú, az Európa 2020 stratégiával összhangban álló célra és beruházási prioritásra kell koncentrálniuk. Az ESZA legalább 20%-át társa- dalmi integrációs fellépésekre fordítják. Nagyobb hangsúlyt kap a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, az aktív és egészséges idősödés támogatása, valamint a leghátrányosabb helyzetű és a társadalom peremére szorult közösségek, mint például a romák segítése. Nagyobb támogatást kap a szociális innováció, tehát a szociális problémák megoldását például a társadalmi befogadás elősegítését célzó innovatív megoldások tesztelése és nagyobb arányú megvalósítása. Az ESZA végrehajtása során tovább ösztönzik a szociális partnerek és a civil társadalom különösen a civil szervezetek részvételét kapacitásépítés révén, közösségi irányítású helyi fejlesztési stratégiák előmozdításával, valamint a támogatásokhoz való hozzájutás rendszerének egyszerűsítésén keresztül. Egyszerűsödni fognak a projektek költségeinek az ESZA általi viszszatérítésére vonatkozó szabályok, különösen a kis kedvezményezettek esetében, akik az ESZA finanszírozását igénybe vevőknek legalább 50%-át alkotják. Közéjük tartoznak egyebek mellett civil szervezetek, valamint kis- és középvállalkozások. Az ESZA támogatására jogosulttá válnak az olyan eszközök, amelyek

17 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020 KÖZÖTT a társadalmi és emberi tőkébe való befektetésekhez kapcsolódnak. Az ESZA a tagállamok testületei által felvett kölcsönökhöz garanciaként is felhasználható lesz, amenynyiben azok az ESZA fellépési körébe tartozó intézkedések finanszírozását szolgálják. Közösségi Agrár Politika (KAP) 2014-2020 között A közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy korszerű, fenntartható és hatékony mezőgazdaságot biztosítson Európa számára. Növelni kívánja az ágazat versenyképességét, biztosítani az élelmiszer-ellátás megfelelőségét és biztonságát, megóvni a környezetet és a tájat, ugyanakkor méltó megélhetést kíván biztosítani a mezőgazdaságból élőknek. A KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megkö- zelítések összessége. A társadalmi, gazdasági, környezeti kihívások miatt a KAP az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A következő reform folytatja e folyamatot és korszerűbb, környezetbarátabb szakpolitikát eredményez, amely azáltal, hogy felszabadítja a vidéki területek gazdasági potenciálját, fejleszti a helyi piacokat és munkahelyeket, segíti a mezőgazdaság szerkezetátalakítását és a fenntartható európai mezőgazdasági ágazat megóvása érdekében jövedelemtámogatást nyújt a termelőknek tevékenyen hozzá tud majd járulni az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez. A Bizottság a KAP jelenlegi, kétpilléres szerkezetének fenntartását javasolja: Az I. pillér célja továbbra is a termelők közvetlen támogatása és a piaci intézkedések támogatása. A közvetlen támogatást és a piaci intézkedéseket teljes mértékben az uniós költségvetés finanszírozza annak érdekében, hogy biztosítsa a közös szakpolitika egységes piacon történő alkalmazását, és hogy lehetővé tegye egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazását. A KAP II. pillére továbbra is konkrét környezeti közjavak előállítását, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítá-

18 EU COMPASS 2 sát, valamint a gazdasági tevékenység diverzifikálásának és a vidéki területek életszínvonalának előmozdítását szolgálja. A tagállamok a sajátos nemzeti és regionális igények alapján de az uniós prioritásokat tükrözve rugalmasan alakíthatják ki az intézkedéseket. A II. pillérbe tartozó intézkedéseket a tagállamok társfinanszírozzák, ami hozzájárul annak biztosításához, hogy teljesüljenek a mögöttes célok, és felerősíti a vidékfejlesztési politika tőkeáttételi hatását. Az EU szegényebb régióit érintő magasabb társfinanszírozási ráták révén a II. pillér az Unió kohéziós céljaihoz is hozzájárul. A kétpilléres szerkezeten belül a szakpolitika átfogó korszerűsítésen és egyszerűsítésen megy át, mely reform fő elemei közé tartozik: 1. A közvetlen jövedelemtámogatás méltányosabb felosztása Az uniós termelőknek juttatott hektáronkénti közvetlen támogatás történeti okokból jelentősen eltér az EU-n belül. A potenciálisan támogatható földterület után hektáronként és kedvezményezettenként járó átlagos közvetlen kifizetés mértéke 2013-ban Lettországban 94,7 EUR, Hollandiában pedig 457,5 EUR. Az EU-27 átlaga 269,1 EUR. A megreformált KAP az ilyen különbségek csökkentése és a pénz- ügyi támogatás tisztességesebb elosztása céljából egyfajta konvergenciarendszert fog bevezetni. A támogatás kiegyensúlyozása a reform egyik fő eleme, célja, hogy a közvetlen kifizetések méltányosságának és célzottságának növelésével eredményesebbé tegye a költségvetési erőforrások felhasználását, illetve hogy a jövőben nagyobb összhangot biztosítson a vidékfejlesztési támogatások felosztása és a szakpolitikai célkitűzések között. Ez a következőképpen érhető el: ha egy tagállam esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az EU-27 átlagának 90 %-ától, akkor a tagállam a tárgyidőszakban egyharmaddal csökkenti az uniós közvetlen kifizetések jelenlegi szintje és az uniós átlag 90 %-a közötti különbséget. 2. A közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele A jövőben a közvetlen kifizetések 30 %-ának teljesítését a kölcsönös megfeleltetésen túlmenő, környezetkímélő gyakorlatok végrehajtásához kötik. 3. Az aktív termelők támogatása A KAP erőforrásainak hatékony felhasználása érdekében a közvetlen támogatásokat az aktív termelők számára tartják majd fenn. 4. A legnagyobb termelőknek juttatott közvetlen kifizetések szintjé-

19 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020 KÖZÖTT nek maximalizálása Jelenleg a nagy mezőgazdasági üzemek aránytalanul nagy részben jutnak hozzá a KAP közvetlen jövedelemtámogatásaihoz. A megreformált KAP mérsékelt és progresszív ütemben maximalizálja majd a legnagyobb mezőgazdasági üzemeknek juttatott közvetlen támogatások szintjét, miközben figyelembe veszi a nagyobb rendszerek méretgazdaságossági előnyeit és az általuk teremtett közvetlen munkahelyeket is. 5. Eredményorientált vidékfejlesztési politika 6. Egyszerűsített programok a kistermelőknek A közvetlen támogatások kedvezményezettjei sok esetben kistermelők; a támogatásukat szolgáló mechanizmusok egyszerűsítése jelentősen csökkenti a tagállamok és a termelők adminisztratív terheit, és az uniós költségvetés szempontjából semleges. 7. Piaci kiadások és válságkezelő mechanizmusok A mai európai mezőgazdaság számos kihívással szembesül: ide tartozik különösen a mezőgazdasági jövedelmet befolyásoló váratlan események kezelése, vagy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások miatt szükséges alkalmazkodás/átmenet végrehajtása. Ezen okokból célszerű úgy átalakítani a jelenleg az I. pillérbe sorolt piaci intézkedéseket, hogy lehetővé váljon két eszköz létrehozása, illetve kiterjesztése a többéves pénzügyi kereten kívül. A (például élelmiszer-biztonsági problémából vagy hirtelen piaci fejleményekből eredő) válsághelyzetek megoldására létrejön egy sürgősségi mechanizmus, amely gyorsított eljárás keretében azonnali támogatást nyújt majd a termelőknek. Az alap igénybevételéhez alkalmazott eljárás megegyezik a sürgősségisegély-tartalék igénybevételéhez alkalmazottal. Javasolt allokáció: A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014 2020 közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania. (Forrás: LexUriServ) Vidékfejlesztési kihívások: A közösségi jogszabálytervezet számos változást fogalmaz meg a vi-

20 EU COMPASS 2 dékfejlesztés területén is, melyekre a válaszokat nem 2014-ben, hanem jóval korábban szükséges megadni. Egyik fontos változás a helyi fejlesztés újfajta megközelítése, mely a tervezés eddigiektől eltérő megközelítését is igényli, mivel kógens jelleggel egyszerre kíván építkezni a közösségi szinten rendelkezésre álló valamennyi alap igénybe vételére. A LEADER tervezés területi egysége A helyi szintű tervezés esetén hasonlóan nem problémamentes a tervezés címzettjének meghatározása. A jogszabálytervezet szerint a Bizottság kap felhatalmazást arra, hogy meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül lehetőség nyílhat helyi akciócsoportok alakítására, vagy a meglévők további működtetésére. Amennyiben a közösségi szervek (pl.: parlament) biztosítja ezt a jogosítványt a Bizottság számára, akkor még mindig kérdés, hogy ez a meghatározás, mely Európa egészére egyformán érvényes, milyen részletezettség lesz. Valószínűsíthető, hogy ez a részletezettség nem megy tovább a jelenlegi 120 fő/km2 népsűrüség típusú meghatározáson. A multi fund tervezés kérdései A több uniós alapból táplálkozó tervezés és fejlesztés a jelenlegi uniós szabályozás alapján tagállami szinten sokféleképpen megvalósítható. A különböző forgatókönyvek kiemelhetik, érdemileg hasznosíthatják a komplex forrásfelhasználás lehetőségeiből adódó szinergikus hatásokat, de a végrehajtást szabályozó bürokratikusan kialakított szabályozás teljes egészében eliminálhatja azokat az előnyöket és célokat, amelyekre a közösségi szabályozás esélyt ad. Szinergikus modell E modell az alulról-felfelé építkezésen alapul, ami a tervezés ütemezése szempontjából azt is jelenti, hogy sorrendileg a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakítására történik meg elsőként, természetesen az Európa 2020, a közösségi jogszabályban, illetőleg az ezek alapján a központilag kidolgozott hazai fejlesztési prioritásokkal összhangban. A különböző ágazati, vagy további területi tervek a helyi fejlesztési stratégiákra való tekintettel készülnek el második lépésként. A sorrendiség betartása megakadályoz-