Önkormányzati energetika



Hasonló dokumentumok
Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban

Az önkormányzatok szerepe az energiagazdaságban

Az önkormányzatok szerepe, lehetőségei az energetikában

Energia költségek csökkentésének lehetőségei az önkormányzati szférában.

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

A megújuló energiahordozók szerepe

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Energy Saving Environmental Program 1

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

energetikai fejlesztései

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A fenntartható energetika kérdései

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

ZÖLD TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS PÉCSEN

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

Energetikai pályázatok 2012/13

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN JÚNIUS 3. BUDAPEST. Polgár Győző energetikai szaktanácsadó

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Átalakuló energiapiac

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

Innovatív energetikai megoldások Kaposváron

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Statisztikai adatok a teleházakról

Tervezzük együtt a jövőt!


A városi energiagazdálkodás és a szabályozó hatóság Budapest november 25. Horváth Károly vezető-főtanácsos

Éves energetikai szakreferensi jelentés

ATKÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK ALAPÍTÓ OKIRATA. Egységes szerkezetben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Magyarország Energia Jövőképe

Biomassza az NCST-ben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Az épületek fűtéskorszerűsítésének és szigetelésének hatása a távfűtés üzemvitelére Kaposváron 10 év tapasztalata

Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

2010. Klímabarát Otthon

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába


tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A városi energiaellátás sajátosságai

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

BAJA ENERGETIKA Kft. távfűtési rendszer, működési területe a évi távhőredszeri rekonstrukció után

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Épületek hatékony energiaellátása

Átírás:

Önkormányzati energetika Dr. Fábián Zsolt Gödöllő alpolgármestere, Magyar Önkormányzatok Szövetsége főtitkára MET Energia Fórum, 2011. Balatonalmádi, Hotel Ramada 2011. Június 8-9. Energiatermelők felhasználók állam önkormányzat Az energiagazdaságban, az energiahatékonyság javítása, a megújuló energia előállítása és alkalmazása terén az állam szerepe elsődleges, hiszen az ő kezében van a törvényhozás, a szabványosítás, az ellenőrzés, esetenként az árszabályozás, a környezetvédelmi kontroll, a gazdaság irányítása, a fejlesztési irányok meghatározása, az alapkutatások finanszírozása, az adóztatás, tájékoztatás és még lehetne sorolni azokat az eszközöket, amelyekkel az energia előállítást és felhasználást alapvetően tudja befolyásolni. Energiapolitika - stratégia Állam szerepe Energiapolitikai célok Energia importfüggőség csökkentése Energiatakarékossággal Energiahatékonysággal Megújulók részarányának növelésével Beszerzési útvonalak diverzifikálásával Energiaszegénység csökkentése Állam szabályozó szerepének növelése (energiaárak) Új alkuk az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése Forrás: Bencsik János államtitkár (NGM-NFM, 2010. október 28.) 10

A Nemzeti Energiastratégia főbb elemei Alapvető cél - Ellátásbiztonság - Versenyképesség - Fenntarthatóság Eszközök: - Energiahatékonyság, energiatakarékosság - Megújuló energia források - Atomenergia - Regionális infrastruktúra, egységes európai piac - Kormányzati intézkedések, KÁT kivezetése Hatások - hőigény csökkenése, távfűtés, geotermális energia - Villamos energiaigény növekedése, hőszivattyú, közlekedés - Megújuló energiák bővülése, biomassza, hulladék - Energiatudatos magatartási formák - Atomenergia széleskörű alkalmazása A MÖSZ a fő döntési pontokat helyesnek tartja: - energiahatékonyság növelését - gázellátási függőség oldását, - egységes európai piac kialakítását - atomenergia felhasználásának meghosszabbítását - klímavédelmet - fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételét A MÖSZ nem tartja elfogadhatónak a kapcsolt gázmotoros energia termelés teljes magára hagyását, A MÖSZ szükségesnek tartja - önkormányzatok szerepének részletesebb elemzését, - termálenergia hasznosításának elősegítését, - koncessziós kötelezettség 3000 m mélységre történő bővítését, - kistérségi energetikai tanácsadó hálózat létrehozását, - CO2 mentes megújuló energia hasznosítására irányuló beruházások ÁFA mentesítését, - CO2 mentes megújuló energia átvételének elősegítését a KÁT újrafogalmazásával, - közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására irányuló törekvések támogatását. Miért foglalkozunk olyan sokat az energiával: Önkormányzati energetika jelentősége ellentmondások a tartalékokban, jelenleg nem csak az a kérdés, hogy mikor fogy el, a legutóbbi becslés 60-260 év között, Magyarországon az energiafelhasználás 70 %-a olajtermék és földgáz, hanem az, hogy mennyibe kerül A végső energiafelhasználás szektoronként 2007 PJ % Összesen 794,4 100,0 Ipar 141,5 17,8 Közlekedés 191,7 24,1 Lakossság 232,5 29,4 A helyi önkormányzatok energiára fordított kiadása 2009- ben meghaladta a 100 milliárd Ftot. Az energia áremelkedés következtében az üzemeltetési költségek többszörösére növekedtek, pl. a gázár az önkormányzatok részére 1994 és 2011 között 12.3-szorosára, az ÁFÁ-ja 10-ről 25 %-ra, a villamos energia ára 6.6- szorosára, az ÁFÁ-ja 0-ról 25 %-ra emelkedett Pápay József nyomán Egyéb 119,5 15,0 Mezőgazdaság 20,9 2,6 Nem energetikai 88,3 11,1 Dr. Járosi Márton nyomán A primer energiafelhasználás fő területei 2007 PJ % Összesen 1125,5 100,0 Végső felhasználás 794,4 70,6 Átalakítási veszteség 256,3 22,8 Saját felhasználás és veszteség 74,8 6,6

Példa: Gödöllő energiafelhasználása 2010-ben a Gödöllői Önkormányzat működési költsége 7.7 milliárd forint - az 1.9 milliárd forintos dologi kiadás 16 %-a, 303 millió forint az energiaköltség, ebből 80-90 millió a közvilágítás, ezen felül - a Kalória Kft. közétkeztetés 116 millió forintos dologi kiadás 23 %-a, 27 millió forint az energia költség - a Távhő Kft. energiaköltsége közel 300 millió forint, (2011-ben 190 millió Ft gáz, 71 millió Ft hő a gázmotorból, 17 millió Ft villamos energia költség, gázmotor 19 millió Ft bérleti díj bevétel) Az önkormányzat és intézményeinek és társaságainak összes energiaköltsége közel 700 millió forint, 6 Lakossági energia felhasználás A lakosság a magyarországi energiafelhasználás 30 %-át fogyasztja el A 2008-ban a lakossági energiafogyasztás legnagyobb része, 75,85%-a a fűtési hőigény fedezésére, míg 10,73%-a melegvíz előállításra fordítódik, emellett 7,15%-ot tesz ki a főzés energiaigénye. 2004-ben használati melegvizet 42%-ban villanybojler, 31%ban gázbojler vagy cirkó segítségével, míg 17%-ban távhő segítségével állították elő hazánkban. A fűtés közel 60%-át földgázból fedezte a magyar lakosság. Jelentős részt (17,72%) képvisel a távfűtés is, mely főleg városi panelházakra jellemző. 2009-ben hazánkban 93 településen működik távfűtő rendszer, a távfűtött lakások száma kb. 650 ezer. (energialexikon)

Az önkormányzatok feladata az energiagazdaságban(ötv. 8..) (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzatok feladatai között nevesíti ugyan a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést, de a feladatellátás mértékéről és módjáról való döntést az önkormányzatokra bízza. Önkormányzatok tevékenysége Az EU irányelve kiemelten hangsúlyozza a közszféra, így az önkormányzatok példamutató szerepét az energiahatékonyság javításában. A közvilágítás a települési önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatai körébe tartozik, de ellátásának módját, részletszabályait 2009-től jogszabály nem rögzíti, azt a villamos energiáról szóló törvény felhatalmazása ellenére a mai napig nem alkották meg. Az önkormányzat sem eszközökkel, sem jogosultsággal, sem a feladathoz rendelt normatív hozzájárulással nem rendelkezik. Ez akadályozta a feladatellátásra kötött szerződéses feltételek egységes kialakítását, a helyi feladatok meghatározását és végzését, az energia hatékony működtetést, felújítást. (ÁSZ vizsgálata:) a közvilágítás korszerűsítését a vizsgált önkormányzatok fontos feladatuknak tekintették, de: - nem történt versenyeztetés (59,5%-nál), - közvilágítás energia felhasználását sok településen nem mérik - nem készültek megalapozó számítások (53,3%-nál), - 73%-ban szolgáltató, külső vállalkozó végezte, amelyet 4-15, éves üzemeltetési, feladat-ellátási szerződésekkel kötöttek össze, - az önkormányzatok a korszerűsítést különböző díjak formájában döntően megfizették (36,3%-os átlagos működési kiadás-emelkedés), - a megfizetett díjak jelenértéke 18,7%-kal meghaladta az egyszeri bekerülési költségeket önkormányzati intézmények működtetése fűtés, világítás, használati melegvíz biztosítása, önkormányzat energia előállító, elsősorban távfűtés biztosítása Az önkormányzat, közvetett hatása a település energiafogyasztóira

Energiahatékonyság javítása o o o o o Az önkormányzat mint energia felhasználó, felismerik kötelezettségüket önkormányzati intézmények fűtése, világítása, használati melegvíz biztosítása terén: épület felújítás, nyílászárók szigetelése, cseréje, falak, födémek hőszigetelése intézményi fűtéskorszerűsítés, bioenergia alkalmazása, központi és helyiségenkénti szabályozás, ellenőrzés világítás korszerűsítése település közvilágításának korszerűsítése, energiatakarékos világítótestek, éjszakai, részleges teljesítménycsökkentés. napenergia felhasználása használati melegvíz előállítására, nyári időszaki létesítményeknél (uszoda, strand, napközis tábor) vagy egész évben folyamatosan működő intézményeknél (szociális otthon) ÁSZ vizsgálata szerint: A korszerűsítések jellemzői: tényleges megtérülési idő a tervezetthez képest nagyobb lett (még kétszeres is), tervezett energiamegtakarítás nem realizálódott, gazdaságosság a szolgáltatók által végzett és finanszírozott beruházások 88,9%-ánál nem érvényesült, mert a szerződés szerint fizetendő kiadások nettó jelenértéke 10-79%-kal meghaladta a fejlesztések szerződés szerinti beruházási költségét. Biomassza hasznosítás alapkérdései Fenntarthatóság, saját forrás, hosszútávú megállapodások, munkahely teremtés, önellátás 1.5 millió m3 fa vágási maradék, kihasználatlan tartalék Kis energiaigény kielégítésére, kis településeken, szállítási távolság Hőszigetelés, nyílászárócsere

Biomassza az intézményfűtésben Dénesfa: fatüzelés, 420 fős település, közösségi ház, évi 1 millió Ft. Megtakarítás, saját fa ellátás Örményes: pellet és mezőgazdasági melléktermék, 1260 fő, iskola, 30 % költség megtakarítás,terv saját pelletáló Taktaharkány: 4000 fő, intézmény fűtés, fatüzelésű fűtőberendezéssel, biomasszát helyben állítják elő, napkollektor Zöld Újbuda Napkollektor a 119 lakásos panelház tetején: panelprogram keretében nyílászáró csere, hőszigetelés, gépészeti felújítás 36 db vákumcsöves kollektor a használati melegvíz előállítására Naperőmű a Polgármesteri Hivatal tetején: 40 kw napos teljesítmény, 65 ezer kwh energia évente, 54 t CO2 megtakarítás, vegyes finanszírozás KMOP, saját erő, hitel, a felesleget az áramszolgáltató veszi át, 10 év körüli megtérülés

Hőszivattyú Hernád: iskolafűtés, 2009-ben befejezett hőszivattyú, hőszigetelés, teljes gépészeti felújítás Önkormányzatok energia termelése Az önkormányzatok energia előállítása túlnyomó részt távfűtésben valósul meg A meglévő távhőfogyasztók, mint stabil hővásárlók, a nemzeti energiapolitikai célok megvalósítása szempontjából kiemelt fontosságúak, környezetvédelem. 93 településen, különböző tulajdon, önkormányzati, független vállalkozás, közel 650 ezer lakás, jelentős eltérés mérettől függően akár duplája is lehet a legdrágább és a legolcsóbb, kiemelkedően alacsony Paks és a termál Szarvas, A távfűtéssel ellátott lakások számának növelése lenne a cél. A távhőpiac szűkülése kedvezőtlenül hat az energiapolitikai célkitűzéseink megvalósítására. Az önkormányzat mint tulajdonos feladata a távhőszolgáltató vállalat hatékonyabbá, versenyképesebbé tétele. Ennek hiányában a fogyasztók a drága szolgáltatási díjak miatt leválnak a távhőszolgáltatásról, vagy a költségeket nem fedező veszteséget a tulajdonos önkormányzatnak kell finanszíroznia. A legtöbb esetben a távhőszolgáltató vállalat az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat ellátási kötelezettsége a meglévő lakossági fogyasztók felé (gazdasági és politikai felelősség is). A távhőszolgáltatás díjait a tulajdonos önkormányzat határozza meg

Energiahatékonyság javítása az energiatermelésben Az önkormányzat közvetlen energia előállító, elsősorban távfűtés területén: o Távfűtő mű energiatakarékos felújítása, kazánok hatásfok növelése, füstgáz rejtett energiájának kinyerése, változó tömegáram, időjárásfüggő szabályozás, ellenőrzési rendszer alkalmazása o Kapcsolt hő és villamos energia előállítása, gázmotorgenerátor beépítése o Termál energia alkalmazása o Megújuló energia kiegészítő alkalmazása, napenergia használati melegvíz előállításra, o Biomassza tüzelés a távfűtésben A kapcsolt energia termelés jelentősége Az említett 93 településen csak 13 szolgáltató nem működtet kapcsolt energia-termelést. Az összes villamos energia termelő kapacitás 9172 MW, teljes kapcsolt kapacitás 2009-ben 2030 MW, az összes villamos energia kb. 22 %-a. Tüzelőanyag hasznosítás 78 86 %. Árbevétel: 80 % villamos energia, 20 % hő. Az 50 MW alatti kiserőművek 51 %-a gázmotor, kb. 600 gépegység kb.1000 MW, az összes 11%-a, a hőtermelő egységek 78 %-a gázmotor Hőtermelők kategóriái Előnyök Primerenergia megtakarítás, 11% 1; 1% 2; 2% 5; 5% Import függőség csökkentés 14; 15% 16% 73; 77% gázturbina gázmotor gőzturbina gáz- és gőzturbina kombi cikl. gáz- és gőzturbina Dr. Bihari Péter P Dr. Gróf f Gyula Dr. Gács Iván nyomán Széndioxid kibocsátás csökkentés 6 % Bérleti díj, olcsóbb fűtésdíj Kisebb hálózati veszteség Hátrányok Magasabb beruházási költség, Magasabb üzemeltetési és karbantartási költség, Kisebb méretben támogatás szükséges, KÁT. Telephely adottságok

A KÁT módosításának következményei A kormányzat módosította a KÁT jogosultság rendszerét Ha a kapcsolt energiatermelő erőművek leállnak, Nő a hazai széndioxid kibocsátás, Nő a hazai primerenergia felhasználás illetve primerenergia import, Befagyott költségek keletkeznek, Energetika beruházások finanszírozhatósága nagy mértékben romlik, Jelentős áram és hőtermelés kiesés Drágul a távhő Távhőellátás versenyképessége romlik 2011-től, Távhőárak növekedése 20-50 %-ot is elérhet, Nő a távhőszolgáltatásról leválók aránya, Szennyező források számának növekedése Önkormányzati távhőszolgáltatás szanálása. Elavult kazánok újraindítása Energiaellátási zavarok, importfüggőség növekedése, Villamos energiadíj emelkedés Biomassza a távfűtésben Heves, intézmény fűtés, biomassza tüzelésű fűtőberendezéssel, biomasszát helyben állítják elő Körmend, 5 MW-os fűtőmű, 2000 lakás és közintézmények Szombathely, 7.5 MW-os fűtőmű ugyancsak 2000 lakás Pécs, Ajka: nem önkormányzati tulajdonú távhőt is előállító erőművekben van biomassza felhasználás, Pornóapáti: 1200 kw-os távfűtő mű, fahulladék, 400 lakos, 86 lakás, 11 közintézmény

Termál energia hasznosítása Jelentős geotermális energiavagyon, 40-50 Co /km, a kitermelhető energia 350 000 PJ, ennek töredéke hasznosul, a termál energiahasznosítás gondjai, magas beruházási költség, 2500 m-es határ, koncesszió kérdése, villamos áram 2500 m alatt, visszasajtolás Távfűtés: Nagyatád, Hódmezővásárhely, Csongrád Szentes, Szarvas, több mint 5000 lakás, átlagár 140 e, a 173 e szemben Hódmezővásárhely: közintézmények, 2725 lakás Szentes: 1402 lakás Kistelek: 8 közintézmény Veresegyháza: közintézmény, de tervezve a bővítés a lakossági irányba Szentlőrinc falufűtés Mályi Megújuló energia kiegészítő alkalmazása 886 lakásos lakóház komplex hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, 1500 m2 napkollektor rendszer, 100 m3-es puffertartály használati melegvíz igény 52 %-a évente 240 tonna széndioxid megtakarítás Óbuda, Faluház program

Önkormányzatok szabályozó szerepe Az önkormányzat, közvetett hatása az energiafogyasztóra: o Rendezési tervi, építéshatósági eszközök, épületek felújításánál, építésénél energiatakarékossági szempontok érvényesítése o energiahatékonysági pályázatok támogatása, szervezése, együttes részvétel o helyi közlekedés optimalizálása, tömegközlekedés támogatása o lakossági fűtéskorszerűsítési, épület energiatakarékos felújítási, megújuló energia alkalmazására vonatkozó törekvések elősegítése, támogatása Javaslatok Önkormányzati árszabályozás feladatok újraszabályozása, közvilágítás, Energetikai koncepció Települési energetikus alkalmazása, energetikusi hálózat rendszer kistérségi energia ügynökség kialakítása, energetikai szaktanácsadás, tervező, szervező tevékenység, energetikai koncepció kidolgozása, pályázati lehetőségeket feltárása, közreműködés pályázatok megvalósításában, önkormányzatok, lakosság, közmű szolgáltatók számára ÁFA csökkentés a megújulók alkalmazásánál Pályázati rendszer újraszabása, hatékonyság növelést erőteljesebben támogatni, Termál hasznosítás elősegíteni, koncesszió kérdése, KÁT újraszabályozása, az önkormányzati gázmotorok működésének elősegítése

Köszönöm a figyelmet Dr. Fábián Zsolt Magyar Önkormányzatok Szövetsége 28 529 179 fzsolt@godollo.hu www.moszlap.hu