Önkormányzati energetika Dr. Fábián Zsolt Gödöllő alpolgármestere, Magyar Önkormányzatok Szövetsége főtitkára MET Energia Fórum, 2011. Balatonalmádi, Hotel Ramada 2011. Június 8-9. Energiatermelők felhasználók állam önkormányzat Az energiagazdaságban, az energiahatékonyság javítása, a megújuló energia előállítása és alkalmazása terén az állam szerepe elsődleges, hiszen az ő kezében van a törvényhozás, a szabványosítás, az ellenőrzés, esetenként az árszabályozás, a környezetvédelmi kontroll, a gazdaság irányítása, a fejlesztési irányok meghatározása, az alapkutatások finanszírozása, az adóztatás, tájékoztatás és még lehetne sorolni azokat az eszközöket, amelyekkel az energia előállítást és felhasználást alapvetően tudja befolyásolni. Energiapolitika - stratégia Állam szerepe Energiapolitikai célok Energia importfüggőség csökkentése Energiatakarékossággal Energiahatékonysággal Megújulók részarányának növelésével Beszerzési útvonalak diverzifikálásával Energiaszegénység csökkentése Állam szabályozó szerepének növelése (energiaárak) Új alkuk az energiaszolgáltatókkal Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése Forrás: Bencsik János államtitkár (NGM-NFM, 2010. október 28.) 10
A Nemzeti Energiastratégia főbb elemei Alapvető cél - Ellátásbiztonság - Versenyképesség - Fenntarthatóság Eszközök: - Energiahatékonyság, energiatakarékosság - Megújuló energia források - Atomenergia - Regionális infrastruktúra, egységes európai piac - Kormányzati intézkedések, KÁT kivezetése Hatások - hőigény csökkenése, távfűtés, geotermális energia - Villamos energiaigény növekedése, hőszivattyú, közlekedés - Megújuló energiák bővülése, biomassza, hulladék - Energiatudatos magatartási formák - Atomenergia széleskörű alkalmazása A MÖSZ a fő döntési pontokat helyesnek tartja: - energiahatékonyság növelését - gázellátási függőség oldását, - egységes európai piac kialakítását - atomenergia felhasználásának meghosszabbítását - klímavédelmet - fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételét A MÖSZ nem tartja elfogadhatónak a kapcsolt gázmotoros energia termelés teljes magára hagyását, A MÖSZ szükségesnek tartja - önkormányzatok szerepének részletesebb elemzését, - termálenergia hasznosításának elősegítését, - koncessziós kötelezettség 3000 m mélységre történő bővítését, - kistérségi energetikai tanácsadó hálózat létrehozását, - CO2 mentes megújuló energia hasznosítására irányuló beruházások ÁFA mentesítését, - CO2 mentes megújuló energia átvételének elősegítését a KÁT újrafogalmazásával, - közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására irányuló törekvések támogatását. Miért foglalkozunk olyan sokat az energiával: Önkormányzati energetika jelentősége ellentmondások a tartalékokban, jelenleg nem csak az a kérdés, hogy mikor fogy el, a legutóbbi becslés 60-260 év között, Magyarországon az energiafelhasználás 70 %-a olajtermék és földgáz, hanem az, hogy mennyibe kerül A végső energiafelhasználás szektoronként 2007 PJ % Összesen 794,4 100,0 Ipar 141,5 17,8 Közlekedés 191,7 24,1 Lakossság 232,5 29,4 A helyi önkormányzatok energiára fordított kiadása 2009- ben meghaladta a 100 milliárd Ftot. Az energia áremelkedés következtében az üzemeltetési költségek többszörösére növekedtek, pl. a gázár az önkormányzatok részére 1994 és 2011 között 12.3-szorosára, az ÁFÁ-ja 10-ről 25 %-ra, a villamos energia ára 6.6- szorosára, az ÁFÁ-ja 0-ról 25 %-ra emelkedett Pápay József nyomán Egyéb 119,5 15,0 Mezőgazdaság 20,9 2,6 Nem energetikai 88,3 11,1 Dr. Járosi Márton nyomán A primer energiafelhasználás fő területei 2007 PJ % Összesen 1125,5 100,0 Végső felhasználás 794,4 70,6 Átalakítási veszteség 256,3 22,8 Saját felhasználás és veszteség 74,8 6,6
Példa: Gödöllő energiafelhasználása 2010-ben a Gödöllői Önkormányzat működési költsége 7.7 milliárd forint - az 1.9 milliárd forintos dologi kiadás 16 %-a, 303 millió forint az energiaköltség, ebből 80-90 millió a közvilágítás, ezen felül - a Kalória Kft. közétkeztetés 116 millió forintos dologi kiadás 23 %-a, 27 millió forint az energia költség - a Távhő Kft. energiaköltsége közel 300 millió forint, (2011-ben 190 millió Ft gáz, 71 millió Ft hő a gázmotorból, 17 millió Ft villamos energia költség, gázmotor 19 millió Ft bérleti díj bevétel) Az önkormányzat és intézményeinek és társaságainak összes energiaköltsége közel 700 millió forint, 6 Lakossági energia felhasználás A lakosság a magyarországi energiafelhasználás 30 %-át fogyasztja el A 2008-ban a lakossági energiafogyasztás legnagyobb része, 75,85%-a a fűtési hőigény fedezésére, míg 10,73%-a melegvíz előállításra fordítódik, emellett 7,15%-ot tesz ki a főzés energiaigénye. 2004-ben használati melegvizet 42%-ban villanybojler, 31%ban gázbojler vagy cirkó segítségével, míg 17%-ban távhő segítségével állították elő hazánkban. A fűtés közel 60%-át földgázból fedezte a magyar lakosság. Jelentős részt (17,72%) képvisel a távfűtés is, mely főleg városi panelházakra jellemző. 2009-ben hazánkban 93 településen működik távfűtő rendszer, a távfűtött lakások száma kb. 650 ezer. (energialexikon)
Az önkormányzatok feladata az energiagazdaságban(ötv. 8..) (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzatok feladatai között nevesíti ugyan a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést, de a feladatellátás mértékéről és módjáról való döntést az önkormányzatokra bízza. Önkormányzatok tevékenysége Az EU irányelve kiemelten hangsúlyozza a közszféra, így az önkormányzatok példamutató szerepét az energiahatékonyság javításában. A közvilágítás a települési önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatai körébe tartozik, de ellátásának módját, részletszabályait 2009-től jogszabály nem rögzíti, azt a villamos energiáról szóló törvény felhatalmazása ellenére a mai napig nem alkották meg. Az önkormányzat sem eszközökkel, sem jogosultsággal, sem a feladathoz rendelt normatív hozzájárulással nem rendelkezik. Ez akadályozta a feladatellátásra kötött szerződéses feltételek egységes kialakítását, a helyi feladatok meghatározását és végzését, az energia hatékony működtetést, felújítást. (ÁSZ vizsgálata:) a közvilágítás korszerűsítését a vizsgált önkormányzatok fontos feladatuknak tekintették, de: - nem történt versenyeztetés (59,5%-nál), - közvilágítás energia felhasználását sok településen nem mérik - nem készültek megalapozó számítások (53,3%-nál), - 73%-ban szolgáltató, külső vállalkozó végezte, amelyet 4-15, éves üzemeltetési, feladat-ellátási szerződésekkel kötöttek össze, - az önkormányzatok a korszerűsítést különböző díjak formájában döntően megfizették (36,3%-os átlagos működési kiadás-emelkedés), - a megfizetett díjak jelenértéke 18,7%-kal meghaladta az egyszeri bekerülési költségeket önkormányzati intézmények működtetése fűtés, világítás, használati melegvíz biztosítása, önkormányzat energia előállító, elsősorban távfűtés biztosítása Az önkormányzat, közvetett hatása a település energiafogyasztóira
Energiahatékonyság javítása o o o o o Az önkormányzat mint energia felhasználó, felismerik kötelezettségüket önkormányzati intézmények fűtése, világítása, használati melegvíz biztosítása terén: épület felújítás, nyílászárók szigetelése, cseréje, falak, födémek hőszigetelése intézményi fűtéskorszerűsítés, bioenergia alkalmazása, központi és helyiségenkénti szabályozás, ellenőrzés világítás korszerűsítése település közvilágításának korszerűsítése, energiatakarékos világítótestek, éjszakai, részleges teljesítménycsökkentés. napenergia felhasználása használati melegvíz előállítására, nyári időszaki létesítményeknél (uszoda, strand, napközis tábor) vagy egész évben folyamatosan működő intézményeknél (szociális otthon) ÁSZ vizsgálata szerint: A korszerűsítések jellemzői: tényleges megtérülési idő a tervezetthez képest nagyobb lett (még kétszeres is), tervezett energiamegtakarítás nem realizálódott, gazdaságosság a szolgáltatók által végzett és finanszírozott beruházások 88,9%-ánál nem érvényesült, mert a szerződés szerint fizetendő kiadások nettó jelenértéke 10-79%-kal meghaladta a fejlesztések szerződés szerinti beruházási költségét. Biomassza hasznosítás alapkérdései Fenntarthatóság, saját forrás, hosszútávú megállapodások, munkahely teremtés, önellátás 1.5 millió m3 fa vágási maradék, kihasználatlan tartalék Kis energiaigény kielégítésére, kis településeken, szállítási távolság Hőszigetelés, nyílászárócsere
Biomassza az intézményfűtésben Dénesfa: fatüzelés, 420 fős település, közösségi ház, évi 1 millió Ft. Megtakarítás, saját fa ellátás Örményes: pellet és mezőgazdasági melléktermék, 1260 fő, iskola, 30 % költség megtakarítás,terv saját pelletáló Taktaharkány: 4000 fő, intézmény fűtés, fatüzelésű fűtőberendezéssel, biomasszát helyben állítják elő, napkollektor Zöld Újbuda Napkollektor a 119 lakásos panelház tetején: panelprogram keretében nyílászáró csere, hőszigetelés, gépészeti felújítás 36 db vákumcsöves kollektor a használati melegvíz előállítására Naperőmű a Polgármesteri Hivatal tetején: 40 kw napos teljesítmény, 65 ezer kwh energia évente, 54 t CO2 megtakarítás, vegyes finanszírozás KMOP, saját erő, hitel, a felesleget az áramszolgáltató veszi át, 10 év körüli megtérülés
Hőszivattyú Hernád: iskolafűtés, 2009-ben befejezett hőszivattyú, hőszigetelés, teljes gépészeti felújítás Önkormányzatok energia termelése Az önkormányzatok energia előállítása túlnyomó részt távfűtésben valósul meg A meglévő távhőfogyasztók, mint stabil hővásárlók, a nemzeti energiapolitikai célok megvalósítása szempontjából kiemelt fontosságúak, környezetvédelem. 93 településen, különböző tulajdon, önkormányzati, független vállalkozás, közel 650 ezer lakás, jelentős eltérés mérettől függően akár duplája is lehet a legdrágább és a legolcsóbb, kiemelkedően alacsony Paks és a termál Szarvas, A távfűtéssel ellátott lakások számának növelése lenne a cél. A távhőpiac szűkülése kedvezőtlenül hat az energiapolitikai célkitűzéseink megvalósítására. Az önkormányzat mint tulajdonos feladata a távhőszolgáltató vállalat hatékonyabbá, versenyképesebbé tétele. Ennek hiányában a fogyasztók a drága szolgáltatási díjak miatt leválnak a távhőszolgáltatásról, vagy a költségeket nem fedező veszteséget a tulajdonos önkormányzatnak kell finanszíroznia. A legtöbb esetben a távhőszolgáltató vállalat az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat ellátási kötelezettsége a meglévő lakossági fogyasztók felé (gazdasági és politikai felelősség is). A távhőszolgáltatás díjait a tulajdonos önkormányzat határozza meg
Energiahatékonyság javítása az energiatermelésben Az önkormányzat közvetlen energia előállító, elsősorban távfűtés területén: o Távfűtő mű energiatakarékos felújítása, kazánok hatásfok növelése, füstgáz rejtett energiájának kinyerése, változó tömegáram, időjárásfüggő szabályozás, ellenőrzési rendszer alkalmazása o Kapcsolt hő és villamos energia előállítása, gázmotorgenerátor beépítése o Termál energia alkalmazása o Megújuló energia kiegészítő alkalmazása, napenergia használati melegvíz előállításra, o Biomassza tüzelés a távfűtésben A kapcsolt energia termelés jelentősége Az említett 93 településen csak 13 szolgáltató nem működtet kapcsolt energia-termelést. Az összes villamos energia termelő kapacitás 9172 MW, teljes kapcsolt kapacitás 2009-ben 2030 MW, az összes villamos energia kb. 22 %-a. Tüzelőanyag hasznosítás 78 86 %. Árbevétel: 80 % villamos energia, 20 % hő. Az 50 MW alatti kiserőművek 51 %-a gázmotor, kb. 600 gépegység kb.1000 MW, az összes 11%-a, a hőtermelő egységek 78 %-a gázmotor Hőtermelők kategóriái Előnyök Primerenergia megtakarítás, 11% 1; 1% 2; 2% 5; 5% Import függőség csökkentés 14; 15% 16% 73; 77% gázturbina gázmotor gőzturbina gáz- és gőzturbina kombi cikl. gáz- és gőzturbina Dr. Bihari Péter P Dr. Gróf f Gyula Dr. Gács Iván nyomán Széndioxid kibocsátás csökkentés 6 % Bérleti díj, olcsóbb fűtésdíj Kisebb hálózati veszteség Hátrányok Magasabb beruházási költség, Magasabb üzemeltetési és karbantartási költség, Kisebb méretben támogatás szükséges, KÁT. Telephely adottságok
A KÁT módosításának következményei A kormányzat módosította a KÁT jogosultság rendszerét Ha a kapcsolt energiatermelő erőművek leállnak, Nő a hazai széndioxid kibocsátás, Nő a hazai primerenergia felhasználás illetve primerenergia import, Befagyott költségek keletkeznek, Energetika beruházások finanszírozhatósága nagy mértékben romlik, Jelentős áram és hőtermelés kiesés Drágul a távhő Távhőellátás versenyképessége romlik 2011-től, Távhőárak növekedése 20-50 %-ot is elérhet, Nő a távhőszolgáltatásról leválók aránya, Szennyező források számának növekedése Önkormányzati távhőszolgáltatás szanálása. Elavult kazánok újraindítása Energiaellátási zavarok, importfüggőség növekedése, Villamos energiadíj emelkedés Biomassza a távfűtésben Heves, intézmény fűtés, biomassza tüzelésű fűtőberendezéssel, biomasszát helyben állítják elő Körmend, 5 MW-os fűtőmű, 2000 lakás és közintézmények Szombathely, 7.5 MW-os fűtőmű ugyancsak 2000 lakás Pécs, Ajka: nem önkormányzati tulajdonú távhőt is előállító erőművekben van biomassza felhasználás, Pornóapáti: 1200 kw-os távfűtő mű, fahulladék, 400 lakos, 86 lakás, 11 közintézmény
Termál energia hasznosítása Jelentős geotermális energiavagyon, 40-50 Co /km, a kitermelhető energia 350 000 PJ, ennek töredéke hasznosul, a termál energiahasznosítás gondjai, magas beruházási költség, 2500 m-es határ, koncesszió kérdése, villamos áram 2500 m alatt, visszasajtolás Távfűtés: Nagyatád, Hódmezővásárhely, Csongrád Szentes, Szarvas, több mint 5000 lakás, átlagár 140 e, a 173 e szemben Hódmezővásárhely: közintézmények, 2725 lakás Szentes: 1402 lakás Kistelek: 8 közintézmény Veresegyháza: közintézmény, de tervezve a bővítés a lakossági irányba Szentlőrinc falufűtés Mályi Megújuló energia kiegészítő alkalmazása 886 lakásos lakóház komplex hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, 1500 m2 napkollektor rendszer, 100 m3-es puffertartály használati melegvíz igény 52 %-a évente 240 tonna széndioxid megtakarítás Óbuda, Faluház program
Önkormányzatok szabályozó szerepe Az önkormányzat, közvetett hatása az energiafogyasztóra: o Rendezési tervi, építéshatósági eszközök, épületek felújításánál, építésénél energiatakarékossági szempontok érvényesítése o energiahatékonysági pályázatok támogatása, szervezése, együttes részvétel o helyi közlekedés optimalizálása, tömegközlekedés támogatása o lakossági fűtéskorszerűsítési, épület energiatakarékos felújítási, megújuló energia alkalmazására vonatkozó törekvések elősegítése, támogatása Javaslatok Önkormányzati árszabályozás feladatok újraszabályozása, közvilágítás, Energetikai koncepció Települési energetikus alkalmazása, energetikusi hálózat rendszer kistérségi energia ügynökség kialakítása, energetikai szaktanácsadás, tervező, szervező tevékenység, energetikai koncepció kidolgozása, pályázati lehetőségeket feltárása, közreműködés pályázatok megvalósításában, önkormányzatok, lakosság, közmű szolgáltatók számára ÁFA csökkentés a megújulók alkalmazásánál Pályázati rendszer újraszabása, hatékonyság növelést erőteljesebben támogatni, Termál hasznosítás elősegíteni, koncesszió kérdése, KÁT újraszabályozása, az önkormányzati gázmotorok működésének elősegítése
Köszönöm a figyelmet Dr. Fábián Zsolt Magyar Önkormányzatok Szövetsége 28 529 179 fzsolt@godollo.hu www.moszlap.hu