KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor 2011. január

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 7. hét Vízgyűjtő léptékű természeti tőke gazdálkodás 1/a Vízkárelhárítás, területi vízgazdálkodás Ungvári Gábor

Vázlat A felszíni vízkészletekkel való gazdálkodás vetületei Intézményi dobozok: vízkárelhárítás, területi vízgazdálkodás, mezőgazdaság Megjelenési formák: Belvízvédelem (víztöbblet), Árvízvédelem(víztöbblet), Öntözés (vízhiány), halgazdasági vízbiztosítás, természetvédelmi vízbiztosítás (vízhiány), Közvetett hatások

A problémák és így az ágazatok is összekapcsolódnak! Somlyódy L.: A hazai vízgazdálkodás srtatégiai pillérei 2. ábra. Vízügyi közlemények 2000 3-4 379.oldal

Felszíni készletek területhasználat Hatékony-e a területhasználat jelenlegi allokációja a fő használati módok között? Indokolt lehet-e egy nem egyensúlyi pályán kívüli állapot fenntartása? Ha a nyerhető hasznok meghaladják a költségeket. Hasznok: mezőgazdasági (hatékony intenzív termelési struktúra lehetősége); infrastruktúra fejlesztési; település rendezési Költségek: nem hatékony természetvédelmi tevékenység; a ki sem alakuló ökológiai-rendszer szolgáltatások haszon lehetőség költsége (beleértve a kulturális és esztétikai megfontolásokat); Az előállított értéktöbblet fedezi-e a termelési feltételek stabilizálásának költségét? A problémákra az intenzitás növelésével választ adó megoldások közgazdaságilag racionális tere kimerült ha volt egyáltalán.

A tájfenntartás jelenlegi rendszere Vízelvezetés céljából kiépült rendszerek Síkvidék A víztöbblet elvezetése: Belvíz védekezés érintett terület 44 ezer km2, ebből a művelt terület 27 ezer km2, az összes művelt terület 41%-a. 42 ezer km belvíz csatorna 1940 még csak kb 16 ezer km Szivattyú kapacitás: 1940 200 m3/s; 1995 950 m3/s Dombvidék Kisvízfolyások 53000 km ebből belterületi 6000km (1500 települést, 1800 patak szel át), 17000 km rendezett A patakok árterülete 4300 km2 Erózióval veszélyeztetett 23 ezer km2 Vízpótlási céllal kiépült rendszerek Öntözés 1995-ben 3170 km2 öntözésre berendezett terület, 200-500 millió m3 73% Alföldön, 24% Dunántúl, maradék elaprózva a többi dombvidéken

Területi vízgazdálkodás infrastruktúrájának fenntartása Vízügyi igazgatóságok, vízitársulatok Az üzemeltetés a kapacitások karbantartását jelenti, amit nem tudnak megvalósítani A belvíz jelenségek egy része a kapacitás fenntarthatatlanságából származik Táblázat A vízfolyás és csatornahálózat hossza, kilométer Tulajdonviszonyok: Önkormányzati és magán tulajdon: 34 39% Forgalomképes állami tulajdon (FVM, vízitárulat kezelés): 43 47% Állami tulajdonú főművek 18 19% Megnevezés Síkvidéki területek csatornahálózata Dombvidéki területek vízfolyáshálózata 1999 2003 2004 2006 2003 Állami tulajdonú, KÖVIZIG kezelésű 8 178 8 460 8 100 8 100 4 115 Állami tulajdonú, FVM hivatali kezelésű 3 478 3 100 Társulati 16 140 19 754 16 100 15 527 FVM felügyelete alá tartozó forgalomképes állami 19 600 Önkormányzati 5 166 1 800 3 866 Magán (üzemi) 12 777 12 900 28 201 Önkormányzati és magán 14 802 17 943 14 700 14 300 Összesen 42 598 46 157 42 600 42 000 51 833 Eltérés az összegzett értéktől 0 0 600 0 Forrás: A Tisza-völgy síkvidéki belvízvédelmi koncepciója, tanulmány (1999), Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (2003), Kolossváry-Udvari (2004), Csongrád megyei Földművelésügyi Hivatal tájékoztatója (2006)

A területi vízgazdálkodás kereteit befolyásoló földhasználati döntések Hogyan kell többfunkciós rendszerek esetében a használókra terhelni az infrastruktúra fenntartás és a működtetés költségeit? Közösségi és magán igénybevételek Korábban kizárólag állami források, majd hozzájárulások A jelenlegi költség keretekből nem tartható fenn a tervezett kapacitás szint DE magasabb költségeket a használók jelenlegi tevékenysége mellett nem lehet érvényesíteni. Finanszírozási csapdahelyzet Elégtelen források részben működő infrastruktúra Nagyobb kitettség - a véletlenszerű problémák nagyobb valószínű jelentkezése Magas arányú kárelhárítás magas működési költség Csökkenő infrastruktúra fenntartási költések Megváltozott igények: A mezőgazdaság átalakulása a közvetlen földhasználók igényeit változtatta meg A társadalom átalakulása a mezőgazdasággal / földhasználattal szembeni igényeket változtatta meg A használók adaptációjának azaz a szolgáltatás iránti kereslet megváltoztathatóságának feltételezéséhez a használóknak ismerniük kell a szolgáltatás költségét. A területhasználat hatékony allokációjához szükség van a vízrendszer fenntartás tényleges költségeinek és a közösségi haszonként jelentkező ökológiai szolgáltatások értékének (a területhasználó számára jelentkező bevételként) ismeretére VKI elvek: költségfedezés Állami kereslet intézményrendszerének kialakítása az ökológiai szolgáltatások piacai

1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. A mezőgazdasági vízszolgáltatás öntözés 1200 1000 800 600 400 200 0 Mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása 1970-2004 A mezőgazdasági vízfelhasználás alakulása, millió m3 Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 Megoszlás 2004 Halastó ellátására 505,5 502,4 463,2 456,3 385,9 64% Öntözés 178 180,2 186 184,5 182,2 30% Állattenyésztés 28,7 29,3 28,9 29,2 27,9 5% Egyéb 8,5 4,4 1,5 0,0 6,4 1% Mezőgazdasági saját víztermelés összesen 720,7 716,3 679,6 670,0 602,4 99% Viziközműtől vásárolt víz 4,8 4,1 4,7 3,8 3,4 1% Mindösszesen 725,5 720,4 684,3 673,8 605,8 100% Csökkenő felhasználás a víz biztosításának költségeit nem fedező díjak ellenére Szociálpolitikai megfontolások készletgazdálkodás helyett VKJ aszálykor 0 Ft, majd teljes mértékben eltörölték Management anomáliák az fizeti, aki utólérhető fix költségek koncentrálódása a csökkenő fogyasztói kör miatt Bőség és hiány együttes jelenléte: Az egész évi mezőgazdasági vízigény harmada a legkisebb ellátottságú időszakban (júliusaugusztus) jelentkezik Ugyanakkor a VKI 42 tervezési alegysége közül 33 esetében a szűk keresztmetszeti vízhozam nem éri el ezt az arányt. Szükséges tehát az időszakok közötti vízmegőrzés szempontjának érvényesítése. Az sem jut hozzá, aki meg tudná fizetni. (A halastavak működtetésének konfliktusai ökológiai szolgáltatások meg nem fizetése)

A területi vízgazdálkodás ellentmondásai Öntözhető területek nagyságának alakulása km2 a kisvízkor rendelkezésre álló készletek alapján Az öntözés nem jelent megoldást a regionális léptékű vízhiányokra. Nincs annyi nyári felszíni készlet, hogy nagyságrendjében elegendő legyen FORGATÓKÖNYVEK ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS NÉLKÜL FELSZÍ- NI VÍZBŐL FELSZÍN ALATTI VÍZBŐL ÖSSZE- SEN 1 Jelenlegi viszonyok 3 800 950 4 750 2 1 + A mederben hagyandó hozam 50%-kal nő 3 550 950 4 500 3 4 2 +Külföldön lefolyás csökken, vízhasználat nő, tervezett tározók megépülnek 3 + Technológiaváltás (víztakarékos öntözés, kedvezőbb vízigényű növények) 3 100 950 4 050 3 900 1 200 5 100 5 4 + Gazdaságosnak ítélt átvezetések 4 450 1 200 5 650 FORGATÓKÖNYVEK ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS ESETÉN FELSZÍ- NI VÍZBŐL FELSZÍN ALATTI VÍZBŐL ÖSSZE- SEN 6 (3) + enyhe éghajlat változás, 0,3 C 2 050 850 3 100 7 (3) + közepes éghajlat változás 0,7 C 1 600 800 2 400 8 9 10 (3)+ közepes éghajlat változás, szárazabb hazai változat (7) + technológiaváltás (víztakarékos öntözés, kedvezőbb vízigényű növények) 4 + Gazdaságosnak ítélt átvezetések, további hazai és külföldi tározási lehetőségek 1 050 700 1 750 2 000 1 000 3 000 2 850 1 000 3 850 km 2 km 2 Forrás: Simonffy, Vízügyi közlemények 2000/3 4

A földhasználat és a vízminőség összefüggése Millennium Ecosystem Assessment az ökoszisztéma degradáció vezető hajtóerői között azonosítja a tápanyagtúlterhelést- Víz Keretirányelv állapotértékelés: Vízfolyások 33%-a, állóvizek 26%-a A természetes vízfolyások 50%-át érinti Terhelés számszerűsítve pontszerű szennyezőforrások 2,9 kt/év, diffúz szennyezőforrások 2 kt/év, ennek 85%-a mezőgazdasági Ok, szántó közelsége, puffer terület hiánya Diffúz terhelés és erózió = Tápanyag körforgás sérülése és talajvesztés A síkvidéken a diffúz terhelés a belvíz bevezetésből származik

A diffúz tápanyagterhelés és az erózió összefüggése területi megoszlása

A Tisza árvízi szabályozása Költség haszon elemzés, eredmények NKFP 3/A 0039/2002

Növekvő árvízi kockázat egy meg nem nyerhető verseny A védekezési rendszer maga generálja a kockázat növekedését feltöltődés a gátak között A területhasználat átalakítása szintén csökkenti a rendszer védelmi képességét a gyorsabb lefutás okán összetorlódó árvizek Az éghajlat változás kedvezőtlen hatása egyenetlenebb éven belüli csapadék eloszlás télre koncentrálódás és egy-egy alkalom mennyiségének növekedése Szlávik Lajos: A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése, Földrajzi Konferencia, Szeged 2001 http://geography.hu/mfk2001/cikkek/szlavik.pdf

Dr. Kovács, Váriné: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését megalapozó hidrológiai és hullámtér hidraulikai vizsgálatok eredményei a Közép-Tiszán http://www.vizugy.hu/vir/vizugy.nsf/0/361e6f4e45d0f1fbc1256e5b004d64a8?opendocument#2%c3%81

Módszertan Összehasonlított lefolyás verziók Klímaváltozás hatásának feltételezése, feltöltődés folyamata a hullámtérben Költség-hasznon elemzés A ráfordítások és károk együttes minimumának keresése A különböző időpontokban felmerült költségek jelenértéken való összegzése Adatok Károk: lakossági ingó, ingatlan; közintézmények; kitelepítés; ipari, mezőgazdasági és út károk Beruházás; fenntartás; védekezés

NKFP 3/A 0039/2002

A katasztrófa pontok összegzett kárai kártípusonként 100000 90000 80000 70000 60000 50000 40000 mezőgazdasági kár átlaga ipari kar kat.pont szamitas alapjan [mill.ft]: utkar[mill.ft]: kitelepitesi ktsg[millio]: ingosagok kara[millio]: elarasztott teglalakas 2 kar[millio]: 30000 20000 10000 0 24 20 22 10 30 16 7 19 18 5 1 11 4 21 3 15 6 12 17 23 2 27 28 14 29 9 13 8 26 25

Katasztrófa pontok kitettsége Települési 22% Kitelepítés 12% Ipari károk 40% Mezőgazdasági 3% Út károk 22% Erőteljes koncentráció: a felső 20% a károk 47%-a az alsó 40% a károk 20%

p p p 1 1,2 0,8 0,6 0,4 Gátemelés nélküli (MÁSZ+0) forgatókönyvek alap helyzet mélyártér vtt6 vtt11 1 0,8 0,6 0,4 Fél méteres gátemelés (MÁSZ+0,5) forgatókönyvek töltés mélyártér vtt6 vtt11 0,2 0,2 0 0 20000 40000 60000 80000 100000 120000 0 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000-0,2 Millió Ft -0,2 Millió Ft 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000-0,1 1 méteres gátemelés (MÁSZ+1) forgatókönyvek Millio Ft töltés mélyártér vtt6 vtt11 Sorrend Várható kárérték és csökkenése, 3% diszkont ráta mellett Kár csökkentés különbsége Szcenáriók MÁSZ+0-hoz képest*, jelenértéken, Mrd Ft Az összesített várható árvízi kár jelenértéken Mrd Ft 1 14 1610 VTT11 MÁSZ+1 2 25 1600 VTT11 MÁSZ+0,5 3 32 1593 VTT6 MÁSZ+1 4 32 1593 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+1 5 56 1569 MÁSZ+1 6 82 1542 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0,5 7 90 1535 VTT11 MÁSZ+0 8 97 1528 VTT6 MÁSZ+0,5 9 282 1342 MÁSZ+0,5 10 319 1306 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0 11 538 1087 VTT6 MÁSZ+0 * a MÁSZ 0 scenárió várható kárértéke 1614 Mrd Ft.

Eredmények 3% leszámítolás mellett Összes költség Mrd Ft Sorrend Várható kár Mrd Ft Ráfordítás Mrd Ft MÁSZ+0 alaphelyzet 1747 1624 122 VTT6 MÁSZ+0 692 11 538 155 MÁSZ+0,5 454 10 282 172 VTT11 MÁSZ+1 405 9 14 390 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0 397 8 319 78 VTT6 MÁSZ+1 360 7 32 329 VTT6 MÁSZ+0,5 327 6 97 230 MÁSZ+1 311 5 56 255 VTT11 MÁSZ+0,5 309 4 25 284 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+1 295 3 32 264 VTT11 MÁSZ+0 284 2 90 194 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0,5 242 1 82 159

Árvízvédelmi stratégiák összehasonlítása a Tiszán, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Az árvízi védekezési rendszerek várható ráfordításai a Tisza magyarországi szakaszán, MrdFt, 3% diszkontláb mellett, a vizsgált 100 éves időszakra Alaphelyzet 6 tározó gát emelés nélkül Beruházási költség Védekezési költség Árvízi elöntés kár értéke 0,5 méter gát emelés 11 tározó és 1 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás gát emelés nélkül 6 tározó és 1 méter gát emelés 6 tározó és 0,5 méter gát emelés A hatályos VTT törvény célozta elmozdulás 25 év alatt 1 méter gát emelés 11 tározó és 0,5 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás és 1 méter gát emelés 11 Tározó gát emelés nélkül Mélyártéri árapasztás és 0,5 méter gát emelés Mélyárterek elárasztása 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében NKFP 3/A 0039/2002 BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

Árvízvédelmi stratégiák összehasonlítása a Tiszán, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében Az árvízi védekezési rendszerek várható kárértékei a Tisza magyarországi szakaszán, MrdFt, 3% diszkontláb mellett, a vizsgált 100 éves időszakra 6 tározó gát emelés nélkül 0,5 méter gát emelés 11 tározó és 1 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás gát emelés nélkül Beruházási költség Védekezési költség Árvízi elöntés kár értéke 6 tározó és 1 méter gát emelés 6 tározó és 0,5 méter gát emelés 1 méter gát emelés 11 tározó és 0,5 méter gát emelés Mélyártéri árapasztás és 1 méter gát emelés Indokolt az integrált, vízvisszatartáson és földhasználati alkalmazkodáson alapuló stratégiák felé fordulás 11 Tározó gát emelés nélkül Mélyártéri árapasztás és 0,5 méter gát emelés 0 100 200 300 400 500 600 700 800 A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében NKFP 3/A 0039/2002 BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

Az árterek ökológiai rendszerszolgáltatásai csillapító funkció 1 Összes költség Mrd Ft MÁSZ+0 alaphelyzet 1747 Csökkenés a töltés emelés szcenárióhoz képest Mrd Ft Változás az igénybevett terület 1 ha-ra vetítve millft/ha Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0 397 1350 10,4 MÁSZ+0,5 454 1293 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+0,5 242 212 1,6 MÁSZ+1 311 1436 Mélyártéri árapasztás MÁSZ+1 295 15 0,1

A VTT koncepciójának változásai a be nem teljesülő lehetőség Mire ad választ a jelenlegi terv és mire nem?: Csak árvíz csúcs csökkentés vízpótlás nélkül vagy Földhasználati alkalmazkodás, táji vízpótlás árvízvédelmi funkciókkal Tarpa 2001 Első célkitűzés: A legritkábban előforduló nagy árvizek vízszint csúcsainak a levágására. Minimális területigény nagy vízmélység magas fajlagos beruházási költség az árvíz elmúltával a víz visszaengedése a folyóba. Tervezési küzdelmek árvízi, mezőgazdasági, természetvédelmi szempontok összehangolására, eredménye a VTT törvény 2004/LXVII A terv visszafejlődése a szükséges együttműködések elbukása a kormányzati koordináció hiánya és lobbi érdekek mentén VTT 1003/2007 Kormányhatározat továbbra is a gátak között elvezetendő víztöbbletek, 25 évre elnyújtott megvalósítás a majd rendelkezésre álló pénzügyi források biztosította ütemben

A VTT-hez kapcsolódó területfejlesztés tervezési területe