Közgazdaságtan Makroökonómia

Közgazdaságtan Makroökonómia Környezet és gazdaság összefüggései Globális problémák Dr. Nagy Gabriella Mária 2016

A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben A föld globális ökológiai válságban van. (Kerényi, 1998) A múlt történései nélkül a jelen eseményei nem érthetőek meg egyértelműen. 3

100000 év kb. 5 millió ember élt a földön, többnyire gyűjtögető életmód, illetve vadászat, kicsi a környezetre gyakorolt hatás. 20-12 ezer év (1.epipaleolitikum) mozgékony nagy területen vadászó, gyűjtögető életmód. Szétszórt népességek kis táborhelyeken, kő- és növényi részekből készített eszközök. 12-10,5 ezer év (2.epipaleolitikum) vadászás, gyűjtögetés intenzívebbé válik, kutyák megjelenése gabonafélék és hüvelyesek termesztésének kezdete, növekvő táborhelyek és népesség. 4

10,5-9,6 ezer év (1. óneolitikum) vadon élő szarvasmarhák, disznók, kecskék és gazellák szelektív és hatékony kihasználása volt a jellemző háziasítás Borsó, lencse, búza és egyéb gabonafélék. Falvak kialakulása, kőeszközök, edények tűk, árucsere kezdete, halottak temetése 9,6-8 ezer év (2. óneolitikum) háziasított birka, kecske, szarvasmarha és disznó növekvő mérető települések, fejlődő építészet, formagazdagság és csonteszközök megjelenése. 5

8-7 ezer év (fejlett neolitikum) nő a mezőgazdaság jelentősége, fazekasság kialakulása mezőgazdaságban használt eszközök széleskörű elterjedése 7-5,75 ezer év (fejlett neolitikum) fokozódó produktivitás, pásztorkodó gazdálkodás, réz használatának megjelenése, legnagyobb hatást a mezőgazdaság váltotta ki. Települések megjelenése, az emberiség egyensúlyban környezetével. 6

Fémek használata: fémmegmunkálás a munkamegosztás igényét veti föl. 8-4 ezer évvel ezelőtt: Réz és bronz Kaukázus, Örményország. A Közel-keletről Európába 3200-2800 évvel ezelőtt széleskörű vasmegmunkálás Ércek bányászata és a fémkohászat - környezetkárosítás ( erdőirtás, bányászat) kb. 5000 évvel ezelőtt: Szántás megjelenése (Mezopotámia, Asszíría, Egyiptom) humuszképződésre kedvezőtlen hatás, illetve biodiverzitás csökkenés, természetes vegetációjú területek művelés alá vonása.

5050 ezer évvel ezelőtt: Öntözés Egyiptom öntözőcsatornák használata másodlagos szikesedés Közlekedés - hajóépítés, kerekeskocsik magas faigény- erdőpusztulás Az alábbiakban említett jelenségek mellett fontos tényező azonban az emberiség létszámának folyamatos emelkedése, ami a mennyiségi viszonyokban is megmutatkozott. 8

A történelmi középkortól a XX. századig a meglévő hatások erősödése figyelhető meg a növekvő népesség függvényében. 10-11. század vízenergia, vízimalmok használata Kőszén felfedezése (Ruhr-vidék 1302) - Lassuló ütemű erdőirtás. 14. század az építőipar megjelenése, mint önálló iparág sok természetes anyagot használ fel. 9

16. - 18. század: textilipar, vasipar fejlődésnek indul, gépgyártás előtérbe kerülése (ipari forradalom) Közlekedésben radikális változások vasút megjelenése, gőzhajók. Ezen tevékenységek erőteljes hatást fejtettek ki a természetes környezet állapotára. Williams (1989) szerint 200 év alatt annyi erdőt pusztítottak ki Észak-Amerikában, mint Európában 2000 év alatt. 10

A XX. Század Egyik legfontosabb alapjelenség a népességnövekedés Urbanizáció Beépített területek mérete és minősége is változik Fajok kihalásának felgyorsulása Kultúr-ökoszisztémák létrejötte 11

Új környezeti problémák megjelenése: Nukleáris energia Műanyagok tömeges gyártása és elterjedése Közlekedés kapacitásnövekedés Repülés, űrutazás Új veszélyforrások: elektromágneses hullámok, hang- és rezgésszennyezés 12

Mit tekinthetünk környezeti alapproblémának a XXI században? Ökológiai és Humán krízis (társadalom, gazdaság): Túlnépesedés, szegénység, éhezés Élelmiszertermelés lassuló üteme Termőföld erózió, sivatagosodás Vízkészlet szűkössége, szennyezettsége Biodiverzitás veszélyeztetése Változó légkör és globális klíma Meg nem újuló természeti erőforrások. 13

Demográfiai átmenet Első (I-V. szakasz) és második (VI. szakasz) demográfiai átmenet III. szakasz Népességrobbanás (nem pontszerű, kaotikus, hanem lavinaszerű) I. szakasz A magas születési ráta, okai: 1. Ismeretlen a családtervezés 2. Magas csecsemőhalandóság 3. Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony 4. A sok gyermek szimbólum A magas halálozási ráta, okai: 1. Járványok, éhínség 2. Kezdetleges egészségügy II. szakasz Csökken a halálozási ráta Születési ráta változatlanul nagy, okai: 1. Javul az egészségügy 2. Javul az infrastruktúra 3. Sokat javul az élelmiszerellátás Halálozási ráta rendkívüli lecsökkenése Születési ráta még mindig magas marad, okok: Előző szakaszban megindult kedvező társadalmi, gazdasági folyamatok folytatódása és kiszélesedése IV. szakasz Csökkenő természetes szaporodás : Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi, okai: 1. Megjelenik a családtervezés 2. Javuló egészségügy 3. Foglalkozási átrétegződés 4. Társadalmi-gazdasági fejlődés

Demográfiai átmenet (folytatás) V. szakasz: Tovább csökken a születési ráta A növekedési ráta nagyon kicsi a népesség alig nő, vagy stagnál VI. szakasz Természetes fogyás, a születési ráta kisebb, mint a halálozási ráta, okai: 1. nagyon alacsony születésszám 2. Kicsit megemelkedik a halálozási ráta az előző szakaszhoz képest: Elöregedett a társadalom A születési ráta a mai fejlődő országokban jelentősen magasabb, mint az ipari országokban valaha is volt A mai fejlődő országokban a halálozási ráta alacsonyabb, mint az ipari országok egy vagy két évszázaddal ezelőtti halálozási rátája A fejlődő országok növekedési rátája több, mint kétszerese az ipari országok 18-19. századi növekedési rátájánál

Demográfiai robbanások a világban XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás Fejlett világ Halandóság csökkenése Előbbit lassan követi a termékenység folyamatos visszaesése II. vh. után 2. Demográfiai robbanás Fejlődő országok Gyorsan csökken a halandóság Termékenység alig esik

Túlnépesedés, szegénység, éhezés http://www.worldometers.info/hu/ 17

A világ 10 legnépesebb országa (millió fő) ország 1900 1950 1990 2001 Kína 430 555 1153 1273 India 236 358 846 1030 USA 23 152 250 278 Indonézia 38 80 151 228 Brazília 8 53 149 174 Oroszország 72 102 147 145 Japán 35 84 124 127 Pakisztán 40 118 145 Banglades 42 114 131 Nigéria 33 109 127

Népesség eloszlása 19

Jövedelem eloszlása 20

Népesség növekedés következményei Ökológiai Társadalmi Gazdasági 21

Népesség növekedés következményei Ökológiai: Élelemigény: Termelésbe vont terület növelése Természetes élővilág csökkenése Kemikáliahasználat szennyeződés, erőforrás csökkenés Jóléti igény: Ipari termelés növekedése Energiaszükséglet növekedése Természeti erőforrások csökkenése szennyeződések Területi igény: Települések növekedése Urbanizáció terület hiány Szennyeződések koncentrálódása 22

Népesség növekedés következményei Ökológiai: Következmények: Meg nem újuló erőforrások kimerülése újabb energia források bevonása Talajdegradációk (erózió, defláció, humusztartalom csökkenés, elsivatagosodás stb.) Vízszennyezés (talajvíz, rétegvíz, tengervíz) Talajszennyezés (kemmikáliák hatékonysága, felhalmozódása Légszennyezés Biodiverzitás csökkenése Globális klíma átalakulása 23

Népesség növekedés következményei Ökológiai: Társadalmi: Társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása Területi egyenlőtlenségek fokozódása Egyes területeken túlzsúfoltság, máshol munkaerőhiány, elnéptelenedés Természeti erőforrások szűkössége miatt növekvő agresszivitás a megszerzésükért Háború 24

Népesség növekedés következményei Ökológiai: Társadalmi: Gazdasági: Gazdasági egyenlőtlenségek növekedése Fejletlenebb régiók kiszolgáltatottsága növekszik Eladósodás Természeti erőforrásaik olcsó átadása erőforrás hiány Régi technológia használata szennyeződések regionális átrendeződése - Kármentesítés költségei lokálisak maradnak Elszegényedés 25

Élelmiszertermelés Termény növekedés kiváltó okai Műtrágyák, Növényvédőszerek, Öntözéses technológia Új termő területek bevonása (erdőirtás, lecsapolás, legelők szántóvá alakítása) Élelmiszer technológia átalakulása GMO. 27

Élelmiszertermelés lassuló ütem okai Okok: az agrártechnológiák csökkenő tartalékai, a természeti erőforrások romló minősége, a termőföldek eróziója és elsivatagosodása. 28

Éhezők eloszlása 32

Éhségöv 33

https://www.youtube.com/watch?v=t CUq7Yd6oPI 34

Nem megfelelő alternatívák élelmiszersegélyek adományozás fejlett országokban alkalmazott, ún. iparszerű technológia változatlan átvitele a fejlődő országokba más ökológiai viszonyok, egészen más termelési kultúra és munkaerő-struktúra. 35

Agrárországok élelmezési csapdája Afejlődő országok gazdasági és társadalmi felépítése kettős. A mezőgazdaságban ezt a kettősséget a világpiacra termelő modern, tőkés gazdálkodás és az alárendelt, önellátásra termelő, hagyományos gazdálkodás képviseli. Az árutermelő gazdálkodás fokozatosan elsorvasztja az önellátó gazdálkodást. 36

A gyarmatrendszer idején a gyarmatosítók hatalmas földterületeket vettek el tulajdonosaiktól, és azokon árutermelő gazdálkodásba kezdtek. A helyi lakosság számára a legrosszabb minőségű földterületek maradtak meg művelésre. Mivel a megművelhető földterületek nagysága a töredékére csökkent, a talajváltó gazdálkodás legfontosabb mozzanatának, az ugaroltatásnak az idejét is kénytelenek voltak lerövidíteni. Ez a talajok gyors kimerüléséhez és a 37 terméseredmények romlásához vezetett.

A megmaradt földterületek már nem tudták eltartani a gazdálkodó közösségeket, amelyek így kezdtek szétesni. Ezért a felbomlott közösségekben a birtokviszonyok is megváltoztak. A közösségi tulajdont törpebirtokokra osztották, amelyeken már szinte lehetetlen az önellátó élelmiszer-termelés. 38

Mindezek a változások az önellátó mezőgazdaságból élő népesség nagymértékű elvándorlásához vezettek. Ráadásul az árutermelő gazdálkodás a legjobb mezőgazdasági munkaerőt vonja el a közösségektől, ezáltal még inkább csökken a termelés színvonala. Ha csökken a termelési színvonal, akkor még többen hagyják el földjeiket, otthonaikat... 39

Az önellátó mezőgazdaságban dolgozók számának és a termelés menyiségének csökkenésével egyre nő a népességnek az a hányada, amelyet máshol termelt élelmiszerrel kell ellátni. Az ültetvényekre vagy a városokba költöző népesség egészségügyi ellátása javul. Ezáltal csökken a halálozások száma, ám a születéseké továbbra is magas. Így a népesség gyorsan szaporodik. 40

Az egyre duzzadó népesség ellátását már csak az árutermelő mezőgazdaság tudná biztosítani. Az ilyen típusú fejlődő országokban azonban a gazdaság fenntartásának és növekedésének összes terhe az árutermelő gazdaságokra hárul, és egyébként sem alapvető élelmezési cikkeket termelnek. Az árutermelő mezőgazdaság növekedési ütemén múlik, hogy az ország mennyi alapvető élelmiszert képes külföldről vásárolni. A megfelelő mértékű növekedés megvalósítása a jelenlegi világgazdasági feltételek között egyre nehezebb, szinte lehetetlen. 41

Globális környezeti problémák Talajdegradáció Vízkészlet csökkenése, elszennyeződése Energetikai válság Klímaváltozás Biodiverzitás csökkenése

Talajdegradáció Vízerózió, defláció Savanyodás és annak következményei Káros só felhalmozódás, szikesedés A talaj vízgazdálkodásának kedvezőtlen irányú megváltozása Talaj tömörödés, levegőtlen talajviszonyok Talajélet romlása, vagy kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok beindulása (biológiai degradáció) A talaj tápanyag szolgáltató képességének romlása A talaj puffer kapacitásának csökkenése, káros anyagok, mérgek felhalmozódása

A vízerózió formái Erózió: a víz által okozott talajrombolás 1. természetes: mindig zajlott, és zajlik 2. gyorsított (antropogén eredetű) felszíni o csepp erózió: a vízcsepp energiájának a talaj felszínére gyakorolt romboló, tömörítő hatása o Lepel erózió: a lejtőn összefüggő lepelként lecsúszó víz talajszemcséket, kolloidokat, és tápanyagokat szállít magával o Barázdás: még átművelhető méretű (10-40cm) barázdák keletkeznek o Árkos: 40 cm-nél mélyebb árkok jelennek meg a területen bemosódásos (rejtett). A talaj felszínéről a mélyebb rétegek felé zajlik látens módon. vízmosás: A táblát véglegesen kettéosztó több méter mély szakadékos árok (fej, torok katlan, láb, hordalékkúp).

A víz erózió számokban Föld: 1,1 milliárd hektár Európa: 115 millió hektár Magyarország: 3 millió hektár Elhordott talaj/év/ha Enyhe erózió: <40t Közepes erózió: 40-100t Erős erózió: >100t Talajpusztulás: 1 mm = 14 t Tápanyagveszteség 0,75-2 t humusz vagy 1,2-3,5 t NPK műtrágya Terméscsökkenés: 20-80%

Védekezés az erózió ellen 1. műszaki talajvédelem 2. agrotechnikai talajvédelem Műszaki védelem: lejtőszög o lépcsőzés o hullámosítás sövénysor, fasor felszínkötés táblaméretek utak csatornák Agrotechnikai védekezés: szintvonalas művelés, váltva forgató ekével való felfelé forgatás talajvédő vetésforgó növénysűrűség (megemelt tőszám) bőséges tápanyag utánpótlás talajlazítás sávos vetés másodvetések HEFOP 3.3.1. szántás utáni hengerezés

A talajeróziót kiváltó és befolyásoló tényezők Kiváltó tényezők: eltérőek) Csapadék Cseppnagyság Beesési szög Intenzitás (mm/h) Időtartam Hó csapadék Mennyiség (cm, vagy vízegyenérték) Olvadás ideje, Olvadás gyorsasága Lejtő Szöge (meredeksége) Hossza Alakja: egyenes, kihajló, behajló Kitettsége (Északi és Déli kitettségek a leginkább Befolyásoló tényezők: Talaj nedvességi állapota vízgazdálkodása szerkezete, fagyossága HEFOP 3.3.1.

Magyarország talajainak erodáltsága Nem Kissé Közepesen Erősen Lerakás HEFOP 3.3.1. Forrás: Varga Csaba Vízgazdálkodási ismeretek

Talajaink szervesanyag készlete HEFOP 3.3.1. Forrás: Varga Csaba Vízgazdálkodási ismeretek t/ha <50 50-100 100-200 200-300 300-400 >400

Az erózió hatásai és költségei Közvetle n Közvetet t Helyszíni (Onsite) A termőrétegcsökkenése Textura és szerkezet Az altalaj felszínre kerül Kedvezőtlen textúra, kémiai tulajdonságok, tápanyagok eróziós formák Tápanyagveszteség Nitrát, Foszfát Távolabb (Offsite) Anyaglerakódás (szedimentáció) Épületek, utak károsítása Csatornák feltöltése A vizek eutrofizálódása N, P, algásodás

Defláció

Defláció, a szél talajrombolása számokban Föld: 550 millió hektár Európa: 42 millió hektár Magyarország: 1-1,5 millió hektár A defláció elleni védekezési módok: mező védő erdősávok uralkodó szél irányára merőleges talajművelés agrotechnikai védekezési módok o műveletek számának csökkentése o tenyészidő kinyújtása o másodvetés o szármaradványok helyben hagyása o kelesztő öntözés o talajvédő öntözés HEFOP 3.3.1.

A talajaink érzékenysége savas terhelésekre A savanyodásért felelős környezeti tényezők: légköri szennyezések okozta savas kiülepedés és savas esők műtrágyázás savanyító hatása Talajaink érzékenysége: Nem érzékenyek: karbonátos talajok Érzékenyek: a csökkent karbonát tartalmú, semleges kémhatású talajok már nem érzékenyek: az erősen elsavanyodott talajok HEFOP 3.3.1.

A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége Forrás: Várallyay HEFOP 3.3.1.

A talajok elsavanyodásának mérséklési lehetőségei 1. Fosszilis tüzelőanyagok kén tartalmának csökkentése. 2. Füstgázok emissziójának csökkentése száraz eljárás: mészkővel (CaCO 3 ) (kéndioxid kivonás hatékonysága 50-70 %-os) nedves eljárás: CaCO 3 /CaO szuszpenzióval (90-95 %-os hatékonyság) 3. Okszerű műtrágya felhasználás Csak a tervezett termési szinthez szükséges tápanyagok kiadagolása HEFOP 3.3.1. Savanyító hatású műtrágyák elhagyása

A talajok elszennyezése Pontszerű Ásványi lelőhelyek Geológiai formációk Szennyvizek, szennyvíziszapok hígtrágya Hulladékok (folyékony, szilárd, nem toxikus, toxikus) Termelési (ipari) emissziók Nem pontszerű Természetes eredetű Természetes (pl. vulkáni) eredet nedves és száraz kiülepedés a légkörből Árvizek, elöntések, nagy esők Erős szelek Természetes radioaktív sugárzások Emberi (antropogén) eredetű Légszennyezésből eredő száraz és nedves kiülepedés Mezőgazdasági vegyszerek: műtrágyák, növényvédőszerek Közlekedés Atomrobbantások HEFOP 3.3.1. A talajszennyeződés legfontosabb forrásai (Vermes, 1996 nyomán)

alaj remediálás (gyógyítás) módszerei 1. Helyben (in situ) végzett Fizikai Kémiai Biológiai (pl. fitoremediáció) 2. Kitermeléssel (ex situ) végzett Fizikai Kémiai Biológiai 3. Kiegészítő eljárások (ex situ) Elszívott gázok kezelése Talajvíz és mosófolyadék kezelése Tisztított talaj revitalizálása

Talaj remediálás (gyógyítás) módszerei in situ: Bioremediációs eljárások szabályozott természetes lebomlás gyorsított természetes lebomlás (biodegradáció) átszellőzés (bioventilláció) növényekkel való tisztítás (fitoremediáció) Talajszellőztetés Talajmosás Termikus eljárások ex situ (onsite, offsite): Agrotechnikai kezelés forgatás lazítás öntözés trágyázás, műtrágyázás Bioágyas vagy prizmás biooxidáció Bioreaktorban szabályozott aerob lebontás Extrakció Termikus eljárások HEFOP 3.3.1.

Vízkészlet csökkenése, szennyeződése

Vízfogyasztás

Vízhiányos területek

A vízfelhasználás szerkezete

Vízhiányos országok Vízhiányos ország, ahol az évente megújuló vízkészlet kevesebb mint 1000 m 3 /fő

Vízkészletek

Öntözött területek aránya

Elsivatagosodás

Kritikus vízfelhasználású területek Aral-tó (hasonló: Kaszpi-tenger, Kara-Bogaz térség, Csád-tó) 1963-ban területe még 66100 km2 volt, átlagos mélysége 16, legnagyobb mélysége pedig 68 méter volt. Sótartalma: csupán 1%. Az 1960-as évek során azonban már a folyók vízhozamának 90%-át fordították öntözésre. A tó területe ettől fogva látványos, és jól dokumentálható csökkenésen ment át felülete negyedére, vízkészlete harmadára csökkent, 1993 óta megkezdődött feldarabolódása is. A betöményedő víz sótartalma már 3,5% körül alakul (és folyamatosan nő).

Vízszennyezés Kommunális (a világ nagyvárosainak szennyvizét 2%- ban tisztítják, egyéb települési viszonylatban rosszabb a helyzet) Mezőgazdasági (legjelentősebbek: vegyszerek, hígtrágya, a műtrágyákból és rovarirtó szerekből kimosódó nitrátok és foszfátok) Ipari eredetű (vegyszerek, technológiai vízkivétel, hőszennyezés)

Tengerek 1990 óta megduplázódott és elérte a százötvenet azoknak a mélytengeri övezeteknek a száma, amelyekből a környezetet szennyező anyagok hatására eltűnt az oxigén, és amelyek emiatt valóságos hal- és növénytemetővé váltak.

Energiaválság

Energiaválságok 1973., 1979., 1989. energiaválság (olajárrobbanás), gazdasági visszaesés Tudatosult, hogy a Föld energia- és nyersanyagkészletei nem kimeríthetetlenek. A világ népességének ¼-e fogyasztja el a világon termelt elsődleges energia ¾-ét. Fosszilis energiahordozókra alapuló gazdaság.

A természeti erőforrások csoportosítása a fenntartható fejlődés szempontjából Megújuló természeti erőforrások (pl. víz, biomassza, nap, szél stb.) Nem megújulók (pl. ásványok, olaj, szén, gáz) Részben (félig) megújulók (pl. talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás)

Erőforrások csoportosítása

Nyersolaj árváltozás

A világ kitermelhető szénhidrogén készletei

Biodiverzitás csökkenése

Édes vizi halfajok diverzitása

Klímaválság

Főbb klimatikus problémák A légkör sugárzási viszonyainak megváltozása Az üvegházhatás fokozódása A globális klímaváltozás

A KLÍMAVÁLTOZÁS KORUNK VESZÉLYE! a Földfelszín átlaghőmérséklete +14 C a felszín hőmérsékletét szabályozza az üvegházhatás üvegházhatás nélkül a földfelszín átlaghőmérséklete mindössze -15 C lenne az üvegházhatású gázok mennyisége az utóbbi 150 évben jelentősen növekedett globális klímaváltozás!

A LÉGKÖR SUGÁRZÁSI VISZONYAI A légkör sugárzási mérlege a 100 %-nak vett beérkező sugárzás egységeiben

AZ ÜVEGHÁZHATÁS FOLYAMATA RÖVID HULLÁMHOSSZÚ SUGARAK felszín HOSSZÚ HULLÁMHOSSZÚ SUGARAK (HŐKISUGÁRZÁS)

AZ ÜVEGHÁZHATÁS FOLYAMATA A Napból érkező rövid hullámhosszú sugarak érik el a földfelszínt a levegő felmelegszik A felszín hőkisugárzása hosszú hullámú sugarak formájában A légköri vízpára és a légköri gázok (elsősorban a széndioxid, a metán, ózon) a hősugarakat visszairányítják a Földre: ÜVEGHÁZHATÁS

AZ ÜVEGHÁZHATÁS FOLYAMATA A légkör egyes összetevői változtak az utóbbi 150 évben: A CO 2, CH 4,koncentrációja jelentősen emelkedett (a CO 2 0,03%-ról 0,036%-ra!) Következmények: az üvegházhatás fokozódik! növekszik a Föld átlaghőmérséklete (utóbbi 100 évben ~ 1 C-kal)

ANTARKTISZI JÉGMINTÁK ELEMZÉSE ALAPJÁN, AZ UTÓBBI 160 EZER ÉVBEN ÍGY VÁLTOZOTT A LEVEGŐ METÁN (felső görbe) ÉS SZÉN-DIOXID KONCENTRÁCIÓJA (alsó görbe), VALAMINT AZ ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET HEFOP 3.3.1.

A LEGFONTOSABB ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KONCENTRÁCIÓJÁNAK VÁLTOZÁSA AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZTÉBEN (Az Intergovernmental Panel of Climate Change adatai alapján, 1 ppm = millimodrész) HEFOP 3.3.1.

A LÉGKÖRI CO 2 -SZINT NÖVEKEDÉSE

HŐMÉRSÉKLET INGADOZÁS AZ 1950-1980 KÖZÖTTI ÁTLAGHOZ KÉPEST

A GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET FEJLŐDÉSE 1880 ÉS 1990 KÖZÖTT, 2 m magasságban

A HŐMÉRSÉKLET VÁRHATÓ EMELKEDÉSE MODELLSZÁMÍTÁSOK ALAPJÁN AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSÁVAL

A) A következő évtizedekben nem lesz lényeges változás B) A fosszilis tüzelőanyagokat jelentős mértékben a földgáz helyettesíti és javul az energiahatékonyság. Megszűnnek az erdőirtások és a Montreali jegyzőkönyvet minden ország elfogadja és előírásait érvényre juttatják. C) A jövő század második felében az energiaforrás egyre inkább az atomenergia. Megszűnik a freonok felhasználása, és a mezőgazdálkodásból eredő légszennyezés is érezhetően csökken. D) A megújítható, illetve az atomenergiára való áttérés már a jövő század első felében megtörténik. Az emissziót szigorúan és a kibocsátás az 1985-ben mért értékek felére csökken. HEFOP 3.3.1.

A PASTERZE GLECCSER (AUSZTRIA) KITERJEDÉSÉNEK VÁLTOZÁSA; A GLECCSER AZ 1940-50-ES ÉVEKBEN (A) ÉS 1974-BEN (B)

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI Éghajlati övek eltolódása hideg égövek kiterjedése csökken fokozódó párolgás vízhozam-csökkenés 1-2 C növekedés 10 % csapadékcsökkenés mezőgazdasági lehetőségek!! -, +

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI Világtenger szintjének emelkedése hőtágulás vízszintemelkedés (kb. +40cm) gleccserek olvadása +20 cm XXI. sz-ig! Ha a teljes jég elolvadna, 30-70 m vízszintemelkedés! a gleccserek tömege a XX. sz-ban 25-30 %-kal, GRÖNLANDON 5-8 %-kal csökkent édesvízveszteség (900-1700 km3) parti területek elöntése élőhely-beszűkülés parti területeken a talajvíz sósabbá válik Magyarországon enyhébb telek; forró, száraz nyarak

Klímaváltozás összefoglalás Az üvegházhatás természetes légköri jelenség, az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódásával azonban globális klímaváltozásnak vagyunk tanúi. E jelenség korunk egyik legnagyobb környezeti problémája, mely a sarki jégsapkák olvadásához, a világtengerek szintjének emelkedéséhez, egyes területek elöntéséhez, járványok kialakulásához, éhínséghez vezethet. Ökológiai következményei továbbá az éghajlati övek átrendeződése, az elsivatagosodás, egyes fajok élőhelyeinek eltűnése ezzel bizonyos fajok kihalása is.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 112