Dunántúli középhegység (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)
Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik BAKONY-VIDÉK Keszthelyi-hegység (Tátika-csoport, Keszthelyi-fennsík) Balaton-felvidék (Badacsony-Gulács-csoport, Balaton-felvidék és kismedencéi, Vilonyai-hegyek) Déli-Bakony (Veszprém-Nagyvázsonyi-medence, Kab-hegy Agártetőcsoport, Sümeg Tapolcai-hát, Devecseri-Bakonyalja) Északi-Bakony (Öreg-Bakony, Bakonyi kismedencék, Keleti-Bakony, Veszprém-Devecseri-árok) Bakonyalja (Pápai-Bakonyalja, Pannonhalmi-dombság, Súri-Bakonyalja) VÉRTES-VELENCEI-HEGYVIDÉK Vértesalji-dombság (Bársonyos, Által-ér-völgy, Móri-árok) Vértes hegység Velencei-hegység és környéke (Vértes-fs., Vértes peremvidéke, Gánti-medence)
Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik DUNAZUG-HEGYVIDÉK Gerecse-vidék (Ny-i-G, Kp-i-G, K-i-G, Gerecsei kismedencék) Bicske-Zsámbéki-medence (Etyeki-dombság, Zsámbéki-medence) Budai-hegység (Budai-hegyek, Tétényi-fennsík, Budaörsi- és Budakeszi-medence) Pilis hegység (Pilisi-hegyek, Pilisi-medencék) Magmás, palás kőzetekből álló alacsony középhegység Velencei-hegység és környéke (Zámolyi-medence, Sörédi-hát, Lovasberényi-hát, Velencei-hegység)
Felszínfejlődés Aljzat: gyengén metamorfizált (variszkuszi) Dél-balatoni kristályos vonulat Óidei kőzetek felszínen: Balaton É-i part (vöröshomokkő), Velenceihegység (gránit) Fő üledékképződés: mezozoikum (Vardar-óceán) Triász Megyehegyi Dolomit, Fődolomit, Dachsteini Mészkő = fő hegységalkotó kőzetek!!! Jura Pisznicei Mészkő, Lókúti Radioralit, Pálihálási Mészkő, mangán stb. (É-i Bakony, Gerecse É-i részén /Tata) Alsókréta Mogyorósdombi Mészkő
Koloska- sziklák Fődolomitból (Balatonfüred)
Dachstein Mészkő Tatabánya: Turul-hegy
Tata: Kálvária-domb (jura kulcsszelvény)
Gerecse Pisznicei Mészkő
Középső-kréta: óceánzárodások szerkezeti mozgások Szinklinálisos szerkezet (ausztriai fázis) Kiemelkedés (szubhercini fázis) trópusi kúpkarsztos tönkfelszín bauxitok, ajkai barnaszén Árkos/sasbérces szerkezet (larámi fázis) Eocén, oligocén, alsómiocén: transz/ regressziók váltakozása (Budai paleogén-medence) Tönkfelszínek többszöri be- és kitakaródása Dorogi Barnaszén, Szőci Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga/Hárshegyi Homokkő, Kiscelli Agyag, Csatkai Kavics, Mányi Homokkő stb.
Bakony vályús szerkezete
Sasbércek és medencék
Középsőmiocén: geomorfológiai inverzió tenger csak a hegység peremén, árkokban, medencékben Lajta Mészkő, Sóskúti Mészkő Pannon-beltó abráziós szinlők visszahúzódása (+szemiarid klímaszakaszok) hegység/sasbércperemen: hegylábfelszínek kialakulása Pannon: emelkedés exhumáció édesvízi mészkőfelhalmozódás kezdete: Budai-hegység, Gerecse Pliocén: bazaltvulkánosság (Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Keszthelyi-hg.) Pliocén/pleisztocén Fokozódó emelkedés exhumáció karsztosodás völgyi felszabdalódás, derázió, peremeken hordalékkúpok Fagyaprózódás periglaciális formakincs Lösz (peremeken), édesvízi mészkő képződés folytatódik Holocén: antropogén tájformálás (bányászat, karsztvízkiemelés)
Tájtípusok, domborzat Középhegységi tönkös sasbércek tájtípusa Típusai: Tagoltság alapján: fennsíkok, sasbércsorok/-csoportok, szingli sasbércek Orográfiai helyzet: tetőhelyzetbe, közepesen, átlagosan kiemelt, küszöb helyzetben, erózió bázis szintje alatt Exhumáció foka: exhumált, félig exhumált, fedett Egyéb hegységi formák: abráziós, eróziós, bazaltvulkáni és karsztformák, periglaciális formák, löszlepusztulásformák
Dombsági tájtípus Típusai: Helyzetük alapján: Hegységbeli, hegységközi dombság Sasbérc- vagy hegységperemi és hegységelőtéri dombság Kialakulásuk szerint: Eróziós hegylábfelszín Hegylábi/hegységelőtéri hordalék/törmelékkúp Süllyedéssel kialakult hegységbeli/közi/előtéri medence-dombság Kőzettanilag preformált szelektív lepusztulással kiformált medencedombs. Tagoltságuk alapján: Eróziós/deráziós völgyekkel gyengén, közepesen, erősen tagolt Orográfiai helyzetük alapján: alacsony, közepes magasságú, magas fekvésű
Sabérccsoportok: közéjük ékelődő kismedencékkel Balaton-felvidék és Kab-hegy Agár-tető csoport Ny-i fele (helyenként bazalttal fedettek/félig fedettek és közepesen vagy átlagosan kiemeltek) Öreg-Bakony: három DNy ÉK elrendeződésű, különböző magasságú sasbérccsoport: Kőris-hegy (709m)-, Som-hegy-, Papod-csoportja (szurdokvölgyek /Gerence, Cuha/ aszóvölgyek, karsztos, periglaciális formák) Baglyas-hegy Iszka-hegy csoport a Tési fennsík DK- részén BAKONY-VIDÉK DOMBORZATA Sasbércek, mint fennsíkok, fennsíkmaradványok: többnyire exhumáltak, látványelemei: aszóvölgyek, karsztformák, dolomitkőbörcök, szurdok-szakaszok Tetőhelyzetbe és közepesen kiemelt: Tési-fennsík Közepesen és átlagosan kiemelt: Keszthelyi-fs, Balaton-felvidék és Kab-hegy Agár-tető csoport K-i fele (aszimmetrikus) Küszöbhelyzetben: Vilonyai-hegyek, Sümeg Tapolcai-hát
Bakony-vidék fennsíkjai, sasbérccsoportjai Kék: SASBÉRCCSOPORTOK: Balaton-felvidék és Kab-hegy- Agár-tető Ny-i fele, Öreg- Bakony 3-as sasbércvonulata Piros: KÖZEPESEN ÉS ÁTLAGOSAN KIEMELT FS_SZERŰ SASBÉRECEK: Balaton-felvidék és Kab-hegy- Agár-tető K-i fele, Keszthelyifs., Vilonyai-fs (Várpalotánál), Sümeg-Tapolcai-hát, Tési-fs.
Keszthelyi-fennsík Balatonszentgyörgy felől Rezi várából
Veszprémi-fennsík letörése a Séd völgyére
Öreg-Bakony Som-hegy Öreg-Bakony Kőris-hegy
Római fürdő Gaja-patak (Tési-fennsík) Ördög-gát Dudari-patak, Ördög-árok (Öreg-Bakony)
Bakony-vidék domborzata Bazaltvulkáni formák: (a bazalt jellegzetes lepusztulási formái ötvöződnek a periglaciális formakinccsel) Tátika-csoport : bazaltkúpok, tanúhegyek, lávatakarók, telérek Tapolcai medence: tanúhegyek (B,SztGyh,Cs,H), bazaltkúpok (G,T,Sz) Káli-medence peremhegyei: kürtőkitöltés (Hegyestű) Tihanyi-félsziget: tufagyűrű, hidrokvarcitkúpok Agár-tető: lávatakaró Kab-hegy: bazaltkúp Karsztformák: Trópusi kúpkarszt maradványai (Úrkút: Csárda-hegy) Mérsékeltövi karsztformák töbrök, víznyelők, barlangok (Keszthelyi-, Tési-fennsík, Öreg-Bakony, Agár-tető stb.)
Hegyestű
Gulács és Badacsony a Szentgyörgy-hegyről
Csobánc
(Úrkúti) Csárdahegyi őskarszt
(Úrkúti) Csárdahegyi őskarszt
Dombsági tájtípusok Hegy/hegységközi medencék Tektonikus süllyedékek: Keszthelyi-hegység: Várvölgyi-, Rezi-medence Öreg-Bakony medencéi: Hárskúti-, Lókúti-, Porva-Borzavári-, Bakonybéli-, Zirci-medence stb. Kisgyón Balinkai-süllyedék Nagyvázsonyi-medence Veszprém Devecseri-árok Szelektív letarolással létrejött medencék: Tapolcai- medence Káli-medence (kőtengerek) Balaton-felvidék Ny-i felének kismedencéi (Pécsely- Balatonszőlősi, Dörgicsei stb.)
Tapolcai-medence
Badacsony hegylábi lejtője/síkja
Káli-medence
Salföldi kőtenger Kővágóörsi kőtenger
Szentbékkálla, ingókő
Dombsági tájtípusok Sasbércek, sasbérccsoportok, fennsíkok peremét övező gyengén tagolt hegylábfelszínek Hegységperemi dombságai: eróziós/deráziós és aszóvölgyekkel tagolt, hegylábfelszínek/hegylábi lejtők, völgykijáratokban hordalékkúpokkal + abráziós szinlők: Keszthelyi-, Balatoni-Riviéra a Tihanyi-félszigettel, Tátikacsoport É-i, K-i, Tési-fennsík É-i pereme, Nagyvázsonyi-medence és a Veszprém Devecseri-árkok szegélye Hegységelőtéri dombságai: eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek/hordalékkúpok Devecseri-, Pápai-, Fenyőfői, Súri-Bakonyalja (erősen tagolt), Pannonhalmi-dombság (löszszurdikok, csuszamlások)
Tihanyi-félsziget: Belső-tó és a gejzírmező
Súri Bakonyalja
Bársonyos VÉRTES-VELENCEI HEGYVIDÉK DOMBORZATA Vértes peremvidék Vértes-fennsík Gánti-medence Lovasberényi-hát Által-ér-völgy Zámolyi-med. Móri-árok Sőrédi-hát Velencei-hg.
Sasbérc-típusai: Fennsík VÉRTES-VELENCEI HEGYVIDÉK DOMBORZATA Vértes-fennsík nagyobbik É, ÉNy-i része tetőhelyzetbe kiemelt (400 480 m), exhumált tönkös fennsík Sabérccsoportok Gánt Csákvári-, vérteskozmai Tábor-hegycsoport közepes, átlagmagasságú, exhumált (aszóvölgyek, szurdokok, dolomit-kőbörcök)
Tetőhelyzetbe kiemelt exhumált fennsík Vértes-hegység geomorfológiai térképe Tábor-hegycsoport Gánt-Csákvári-hegycsoport
Dombsági tájtípusai: Hegy/hegységközi/peremi medencedombságok = süllyedékek (peremükön hegylábi lejtőkkel) Gánti-, Vérteskozmai-medence/Móri-árok/Által-ér völgymedencéje, Zámolyi-medence Hegységperemi dombság = a Vértes-fennsík változó szélességű hegylábfelszíne Vértes peremvidéke, Hegységelőtéri dombságok = egykori hegylábfelszínek és hordalékkúpok (többnyire gyengén tagoltak) Bársonyos, Sörédi- és Lovasberényi-hát (utóbbiak lösszel fedettek)
Vértes hegylábfelszíne Tönkfelszín Meredek lejtő Hegylábfelszín
DUNAZUG-HEGYVIDÉK DOMBORZATA (Gerecse, Budai-hg., Pilis) Sasbérc-típusai: változó magasságúak és fedettségűek, helyenként fennsíkszerűen kiterjedtek Sasbércvonulatok Nyugati és Központi-Gerecse két É D irányú vonulata Budai-hegység: Hármashatár-hegy-csoport kettős vonulata Budai-hegység: Farkas-hegy Csíki-hegyek csoportja kettős, küszöbhelyzetű vonulata Pilis ÉNy DK-i irányú kettős vonulata
Nyugati-Gerecse Központi-Gerecse: Pécs-kő
Budai-hegység és a Pilis geomorfológiai térképe
DUNAZUG-HEGYVIDÉK DOMBORZATA Sasbérccsoportok Budai-hegységben jellemzőek János-hegy Szabdság-hegycsoport, Nagy-Szénás, Nagy-Kopaszcsoport Szingli sabércek: Keleti-Gerecse Nagy-Gete Fennsíkszerűen kiterjedt sasbércek: legtöbbször tetőhelyzetbe kiemeltek és exhumáltak: Nagy-Gerecse, Nagy-Szénás, Nagy-Kopasz, Hármas-határ-hegy, Pilis- tető, Hosszú-hegy, Fekete-hegy Kétágú-hegy Kőzethez kötődő formák karsztformák (hévizes barlangok!) és dolomitlepusztulás látványos formái
Gerecse: elhagyott kőbánya (Tardos)
A Budai-hegység letörése
Nagy-Szénás
Pilis, Teve-sziklák
Átjáró a Pilisben
Molnár János barlang termálvizes terem (20-25 m magas)
Dombsági tájtípusai: Hegy/hegységközi/előtéri medencedombságok: süllyedékek, peremükön hegyláblejtőkkel, változó magassággal és tagoltsággal - Gerecse: Tardosbányai-, Vértestolnai, Héregi- és Tarjáni-medence (közepes tagoltság) - Budai-hegység: Nagykovácsi, Pesthidegkúti, Hűvös-völgyimedence (erősen/közepesen tagolt, lösz lepusztulási formák), Budaörsi-, Budakeszi- (közepesen tagolt), Zsámbéki-medence (gyengén tagolt, lösz lepusztulási formák) - Pilis kismedencéi: Pilisvörösvári-, Dorog Piliscsévi-medence (közepesen tagolt)
Gerecse: Vértestolnai-medence Hegylábfelszín Tönkfelszín Medencetalp
Hegységperemi vagy hegységelőtéri dombságok eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek - Gerecse: Ny-, ÉNy-i hegylábi előtere, Keleti-Gerecse dombsági térszínei (édesvízi mészkövek, szarmata réteglépcsők) - Budai-hegység, Pilis:keskenyebb övezetekben a sas-bércek peremén (lösztakaró!) Hegységelőtéri dombságok eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek - Budai-hegység: Tétényi- és Érd Sóskúti-fennsík (lösz lepusztulási formák, réteglépcsők), Etyeki-dombság löszlepusztulási formák)
Keleti Gerecse: Nagy-Gete
Sóskúti mészkő
Éghajlat ÉNy-i légáramlások (+pl. vázsonyi szél ), orográfia Változatos: hűvös-nedves (Öreg-Bakony) meleg-száraz (Tétényi-fs.) Öreg-Bakony: 800 mm Dunazug-hgv. D-i előtere: 550-600 mm Bakony belső, legmagasabb részein: <18 C Bakony-vidék D-i peremén: >21 C Hegységelőtéri dombság: -1 C, Pilis tetői: -4 C Nyári borult napok téli derült napok
Vízrajz Csapadékos, de karsztos kőzetek nagy aránya Sédek Bányászati tevékenység (felszín alatti vizek) Természetes tavai: tihanyi Belső-tó (posztvulkáni süllyedés), tapolcai Malom-, Hévizi-tó (forrástavak), tatai Öreg-tó (egykor édesvízi mészkő által duzzasztott) Mesterséges tavak: duzzasztott, főleg horgásztavak Mórivíz: Fehérvárcsurgói-tározó, Császár-víz: Pátkai, Zámolyi-tározó, Által-ér: Bokodi-tározó Karsztvizek: bányászat vízháztartás (irány, hő, mennyiség) felborulása Termálkarsztvizek törések mentén felszálló langyos és meleg karsztforrások (Budai-hg.) Talajvíz: völgy-, medencetalpak, rétegvíz: hegység-előtéri dombságok, hegységbeli medencék harmad-időszaki üledékeiben
Talajtípusok csapadékviszonyok, a talajképző kőzet és a növényzet Zonális talajok: Talajok Ny abet, ÉK barnaföld, hegységelőtér CszjBET, D-i perem cszj. + podzolos BET (hkő) Kőzethatású talajok: rendzinák + nyirok Erózió köves-sziklás váztalaj, földes kopár Vízhatás láp, lápos réti, öntés réti talajok
Zonális társulások: Szubmontán bükkösök (Öreg-Bakony) Bükkelegyes gyertyános tölgyesek (Tési-, Vértes-fennsík) Gyetyános tölgyesek (Dunazug-hegyvidék) Cseres tölgyesek: általánosak az alacsonyabb térszíneken Molyhos-tölgyesek: D, DK-i lejtőkön Kőzethez kötődő társulások: dolomit, bazalt, lösz, homoki Dolomit sziklagyepek, lejtősztyepp rétek (Pilisi len), cserszömörcés karsztbokorerdő Domborzathoz kötődő társulások: szurdokerdők (Öreg-Bakony) Vízhez kötődő társulások (Tapolcai-, Káli-medence, Által-ér völgye) Növényzet Növényzeti kép meghatározza É,ÉNy: szubatlanti, DDK: szubmediterrán, ÉK: szubkontinentális hatás, kőzethatás + magasságviszonyok Bakonyerdő
Pilisi len
Égeres láperdő Keszthelyi-hg.
Mélyművelésű bánya okozta roskadás Tokod környékén
Recens csuszamlásos lejtő Tokod térségében
Balaton-felvidéki NP (1997) Duna-Ipoly NP (1997) <>