Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció
Erózió víz által okozott talajpusztulás
Erózió kiváltó tényezői Csapadék cseppnagyság hevesség tartam az olvadó hó mennyisége az olvadás ideje Lejtő hosszúság alak kitettség
Csapadékviszonyok Csapadék hevessége és tartalma Csapadék mennyisége Lejtőn felületi lefolyás Általában 20 mm feletti csapadék Hóréteg vastagsága Olvadás sebessége fagyott talaj szerepe
Lejtőviszonyok I. Lejtő meredeksége sík v. hullámos (<5 %) felületi rétegerózió, padkásodás enyhén lejtős (5-12 %) felületi rétegeróztió közepes lejtésű (12-17 %) felületirétegerózió, barázdás erózió erősen lejtős (17-25 %) felületi rétegerózió, barázdás és vízmosásos erózió meredek lejtő (>25 %) jelentős talajpusztulás Lejtő hosszúsága lefolyó víz mennyisége a lejtő hosszával nő
Lejtőviszonyok II. Lejtők alakja egyenes lejtő, domború lejtő (max. lejtő felső harmada), homorú lejtő (középső harmad), összetett lejtők, S-alakú lejtő (infelxiós pont) Kitettség esőnek kitett oldal jobban pusztul, besugárzás hatása
Befolyásoló tényezők talaj nedvességi állapota talaj vízgazdálkodása talajszerkezet növényborítottság
A talaj nedvességi állapota száraz talajon csepperózió nedves, vízzel telített talajon: felületi lefolyás
A talaj vízgazdálkodása szelvény vízáteresztő képessége legrosszabb rétegé a mérvadó veszélyes felszínen jó alatta rossz (szikesek, pangó vizes barna erdőtalajok) víztartó képesség hatása
A talaj szerkezete vízgazdálkodást módosítja erodálhatóságot is megszabja nagyobb elemek nehezebben mozdulnak el
Növényborítottság erdő - jelentősen mérsékli az eróziót (főleg a több szintes) erdős puszták, füvek kedvező hatása kultúrterületek szántóföldi művelés növényfedettség kedvező szálas takarmányok
Az erózió formái felületi rétegerózió barázdás erózió vízmosásos erózió padkásodás szedimentáció
Felületi rétegerózió nagy felületen (pár cm mély) típusai: rejtett erózió (mikroszoliflukció) csepperózió lepelerózió
Rejtett erózió Más néven: mikroszoliflukció Jellemzői: egész terület elindul lefelé pépes talaj csúszik felszínen nem látszik csapadékos területeken rossz víztartóképességű rétegek esetén
Csepperózió Jellemzői: mechanikai ütőhatás száraz talajszemcsék szétesnek szemmel nem látható
Lepelerózió felületen nagy tömegű anyag indul meg a víz hatására
Felületi rétegerózió mértéke alap a nem erodált talajszelvény (100 %) gyengén erodált (eredeti talaj 70 %-a megmaradt) közepesen erodált (eredeti talaj 30-70 %-a megmaradt) erősen erodált (eredeti talaj kevesebb, mint 30 %-a maradt meg)
Barázdás erózió felületen kisebb vízerek képződnek vonalas erózió fajta eróziós barázdák mélységük nem nagyobb, mint 50 cm művelést nem akadályozzák
Barázdás erózió mértéke barázdákból kimosott talaj mennyisége alapján minta területek kijelölésével (10 x 10 m) gyengén erodált (elhordott talaj < 40 t/ha) közepesen erodált (elhordott talaj 40-100 t/ha) erősen erodált (elhordott talaj > 100 t/ha)
Vízmosásos erózió jelentősebb mélységű akadályozza a művelést U- és V-alakú élő- és holt vízmosások (mélyülnek-e?) visszavágódás, mellékvízmosások fenék feltöltődése
Vízmosásos erózió mértéke vízmosás hossza alapján gyengén vízmosásos 200 m/km 2 közepesen vízmosásos 200-500 m/km 2 erősen vízmosásos több, mint 500 m/km 2
Padkásodás szikes területeken néhány dm mély, meredek mélyedések padkatető - zárt gyeptakaró padkafenék - sókivirágzás
Padkásodás mértéke területi elterjedés alapján, padkafenék nagysága gyengén padkás 10 %-nál kisebb területen közepesen padkás 10-30 % erősen padkás, padkafenék, több, mint 30 %
Szedimentáció elhordott anyagok leülepednek növényzetet elborítják eliszapolodás
A talajpusztulási folyamatok fejlődése Különböző körülmények között eltérő az erózió fejlődése
Csernozjomokon Löszön, homokon alakulnak ki Erózió lassan indul meg Gyenge erodáltság után gyorsan nő Legnagyobb a pusztulás a talajképző kőzeten (lösz)
Barna erdőtalajokon I. Löszön való képződés esetén: humuszos szint gyorsan erodál majd nagyobb ellenállás (jó szerkezet) felhalmozási szintek csökkentik az erózió a vasas szerkezeti elemek erózió-ellenállása nagyobb, mint a humusszal összeragasztottaké felhalmozódási szint elhordása után, löszön, gyors erózió
Barna erdőtalajokon II. Agyagon való képződés esetén: talajpusztulás megegyezik az előzővel a felső szintekben alapkőzet elérése után csökken az erózió Tömör kőzeten való képződés esetén (redzina, stb.) kezdetben gyors pusztulás hirtelen csökken a pusztulás (tömör kőzet)
Szikeseken Az agyagtartalom változásától függ Ha sok nátriumot és agyagot tartalmaz erős pusztulás
Az erózió elleni védekezés kiváltó és a befolyásoló tényezők alapján kiváltó tényezők csökkentése módosító tényezők befolyásolása lehetséges módszerek lejtő tagolása
Sáncolás lejtőt hullámosítjuk, hogy a vizet visszatartsa Szerepe lejtőhossz csökkentése sáncban víz visszatartása, jobb beszivárgás Típusai vízszintes sánc (teljes mértékű víz visszatartás, csak ott, ahol jó a beszivárgás) lejtős sánc (víz sebességének csökkentése, vízlevezetőkbe vezetése) duzzasztott vízszintű sánc (vízvisszatartás a fenti kettőnél) sáncok művelhetősége sáncok távolsága (18-50 m)
Teraszolás I. jelentősen csökkenti a lejtő hajlásszögét gyümölcsösök, szőlők esetén típusai: vízszintes terasz (lejtőre merőleges) lejtős terasz (lejtő irányú) vizet tartó terasz (vízszintesek és a teraszlap ellenesésű) vizet nem tartó terasz (vízszintesek, teraszlap vízszintes, vagy lejtőirányban dől) vizet vezető terasz (hosszirányban lejtősek, teraszlapjuk ellenesésű)
Teraszolás II. terasz anyaga alapján lehet rézsűs terasz (saját anyag) támfalas terasz teraszok célja gépi művelés víz összegyűjtése Övárok víz összegyűjtése
Agronómiai talajvédelem művelési ág megváltoztatása szántó max. 25 %-ig 40 % felett erdő táblásítás táblák kialakítása lejtőre merőlegesen (kisebb táblák) talajvédő fasorok és erdősávok talajművelés kontúrszántás (rétegvonalakat követve) szalagos vetés (különféle növények vetése) közel szintvonalas szántás mélyszántás, talajlazítása
A vízerózió kockázatának változása 1990 és 2050 között
Földcsuszamlás és árvíz Olaszországban az elmúlt száz évben
Defláció, szélerózió szél által okozott talajelhordás
Kiváltó tényezők szél energiája szél sebessége szél örvénylése
Szélviszonyok Szélsebesség a felszínen lényegesen kisebb, mint a meteorológusok által mért felszíntől 2 mm-re a szélsebesség gyakorlatilag 0 e felett igen vékony lamináris áramlás felette turbulens örvénylő áramlás leginkább a 0,1 mm átmérőjű részecskék a legmozgékonyabbak
Küszöbsebesség Az a sebesség, amely mellet az adott talajra ható szél elmozdítja a talaj szemcséit (kritikussebesség) Átmérő Szél sebessége (m/s) (mm) felszínen 8 m magasban 0,1-0,25 0,28 4,17 0,25-0,50 0,32 4,75 0,50-1,00 0,39 5,80 1-2 0,51 7,59 2-3 0,63 9,38 3-4 0,74 11,01 4-5 0,82 12,20
Szél eróziós kártétel Magyarországon
Befolyásoló tényezők a deflációs terület hossza a talaj szemcseösszetétele talaj szerkezetessége talaj szervesanyag-tartalma talajfelszín érdessége és nedvessége felszín növényborítottsága
Deflációs terület hossza A terület hosszával nő a deflációs veszély Lavina hatás
Szemcseösszetétel Minél kisebb a szemcse annál könnyebben szállítható Fontos, hogy az egyes szemcsék lazán kapcsolódjanak egymáshoz Részecskék átmérője (mm) Szállítás távolsága 8-1 néhány m 1-0,125 1-1,5 km 0,125-0,0625 néhány km 0,0625-0,0312 300 km < 0,0312-0,0156 1500 km < <0,0156 végtelen
Szerkezetesség A szemcseátmérővel csökken a szerkezet elemek kialakulásának lehetősége Ahol kevés a kolloid erősebb a szél hatása Homok talajok osztályozása Megnevezés szerves kolloid szervetlen kolloid futóhomok < 1 % < 5% gyengén kötött h. 1-1,5 % 5-10 % kötött homok >1,5 % 10-20 % Igen nagy szemcseméret csökkenti a defláció veszélyt (pl. kavics) Jelentős szerepe van a szemcsék sűrűségének és térfogattömegének
Szervesanyag-tartalom Humusz kis sűrűségű Sok szervesanyagot tartalmazó talajok jobban pusztulnak (pl. láptalajok) Ha a szervesanyag > 5 % a homoktalajok könnyebben mozdulnak el Agyagtalajoknál ez a határérték 10-20 %
Talajfelszín érdessége és nedvessége Érdesség - kis magasságkülönbségek (néhány cm) Nedvesség felszín nedvessége növeli a térfogattömeget nedves szemcsék jobban tapadnak egymáshoz vízgazdálkodás alapvetően hat a nedvességtartalomra
Növényborítottság Zárt növénytakaró jelentősen csökkenti a deflációs kárt A növénytakaró csökkenti a szél sebességét megköti a mozgásban lévő szemcséket beárnyékolja a talajfelszínt (nedvesség)
Szélerózió formái Szélfodrok - néhány cm (vízfelszín hullámzása), szélre merőlegesek Szélbarazdák - néhány m, szél irányával párhuzamosak (fenekükön nagyobb szemcséjű részek) Homokbuckák (garmadák, dűnék, buckák) - néhány m, de 10-20 m is lehet, torzult parabola alakúak, hossztengelyük aszimmetrikus Lepelhomok - 1-2 m mélyen eltemetett talajszint
Talajszemcsék mozgása
Talajszemcsék mozgása Gördülő mozgás - 0,5-0,2 mm-es homokszemcse (szél energiájához túl nehezek a szemcsék) Pattogó (ugráló) mozgás - 0,05-0,2 mm-es szemcsék a levegőben néhány cm-től 1-2 m-ig Lebegés - finom porrészek, függőleges irányban 3-5 km/h-ás szél Lavinahatás - hatások összegződnek
Szélerózió fokozatai Deflációs folyamattok mindig is voltak, csak a legújabbakat értékeljük Nehezebb az értékelése, mint az eróziónak Defláció mindenütt fellép, ahol szabad talajfelszín van Károsítás: homokverés, kifúvás (talaj elvitele)
Szélerózió elleni védelem Szél erejének csökkentése erdősávok szél útjának csökkentése Homokverés csökkentése köztes növények ültetése öntözés talajkondicionáló anyagok
Talajpusztulás várható képe