INTEGRÁLT APRÓVADGAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor
Fogoly (Perdix perdix) indikátor faj
1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Fogoly állománybecslési és teríték adatok (1960-2004) pld 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Becslés Teríték
Mezei nyúl Mezei nyúl (Lepus europaeus)
1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 Mezei nyúl állománybecslési és hasznosítási adatok (1960-2004) pld 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 Becslés Hasznosítás
Fácán (Phasianus colchicus)
3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 Fácán állománybecslési, kibocsátási és hasznosítási adatok (1960-2003) 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 pld Becslés Kibocsátás Hasznosítás
1,6 millió t hatóanyag műtrágyázás 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1951-55 1956-60 1961-65 1966-70 1971-75 1976-80 1981-85 1986-90 1991-95 1996-2000 nitrogén kálium foszfor
70 60 50 40 30 20 10 0 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1986-90 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Növényvédőszerek 1000 t formált termék gombaölő gyomirtó rovarölő egyéb
A természetszerű apróvad-gazdálkodás jelenlegi korlátjai Magyarországon (1) A BEFOLYÁSOLHATATLAN IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK, AZAZ A CSAPADÉKOS SZAPORODÁSI IDŐSZAK ÉS A KEMÉNY TELEK. (2) A MAGÁN FÖLDTULAJDON JELENLEGI IMMOBIL JELLEGE, AMI AZ ÉLŐHELY FEJLESZTÉSEK GÁTJA. AZ ÚJ FÖLDTULAJDONOSOK IRRACIONÁLIS RAGASZKODÁSA A FÖLDHÖZ MÉG AKKOR IS, HA NEM MŰVELIK MEG AZT. (3) DÚVAD GYÉRÍTÉS TÖRVÉNY ADTA LEHETŐSÉGEKHEZ KÉPEST -, IGEN ALACSONY HATÉKONYSÁGA, LOKÁLIS JELLEGE, A RÓKAIMMUNIZÁCIÓ NEGATÍV HATÁSAI. ORSZÁGOS RAGADOZÓGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS BEVEZETÉSÉNEK HIÁNYA. VÉDETT ÉS VADÁSZHATÓ PREDÁTOR FAJOK VÉDELMI/VADÁSZHATÓ STÁTUSÁNAK RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA.
MEZEI ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Magyarország fontosabb fátlan, nem vizes természetes növénytársulásai Füves élőhelyek védelme A füves élőhelyeket veszélyeztető tényezők A füves élőhelyek megőrzésének lehetőségei Ugaroltatás, a set-aside A rotációs ugar/set-aside gazdálkodás Rugalmas és tartós ugar/set-aside gazdálkodás A jelen gazdálkodása és a jövő - alkalmazkodó növénytermesztési rendszerek Az integrált növénytermesztés Az alternatív növénytermesztés, biogazdálkodás Extenzív mezőgazdálkodási módok és a mezei vadgazdálkodás A határvegetációk kímélete és fejlesztése Útszélek, vasútpartok, árokpartok, gátoldalak védelme Nem szilárd burkolatú utak védelme Nádfoltok és szegélyek védelme Gyomsávok, gyomfoltok, ruderáliák megőrzése Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása Vegyszermentes táblaszegély kialakítása Tárcsázott (növénymentes) porfürdőző sávok kialakítása Vadvédelmi táblaszegély. A "Game Conservancy"-mezsgye Bogárteleltető bakhátak kialakítása Vadföldek mezei élőhelyeken Vadföldeken termeszthető növények Vadföldek elhelyezése a vadászterületen, ökológiai vadföldművelés Vadbúvók termesztett növényekből, gyógynövényekből
KRITÉRIUMOK AMELYEK AZ ÉLŐHELY-GAZDÁLKODÁS GYAKORLATA SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐK: 1. A természetes élőhelyek védelme a vadgazdálkodónak ugyanolyan érdeke, mint a természetvédőnek. 2. Törekedjünk, hogy az adott vadászterületen lehetőleg minél többféle élőhely-típus legyen jelen. 3. A létrehozott élőhelyek egy része tartós, évelő, vagy fás vegetációjú legyen 4. A létrehozott élőhelyek megfelelő takarást biztosítsanak a fészkelés, a fiókanevelés és a telelés során. 5. Az élőhelyek a fészkelés és fiókanevelés idején zavarásmentesek legyenek. 6. Különös figyelmet kell fordítani a határ/szegély vegetációk (ökotonok) kíméletére és kialakítására. 7. Mérsékelni vagy kerülni kell a kemikáliák használatát a gyom- és ízeltlábú-diverzitás biztosítása érdekében. 8. Megfelelő vízellátást és ha szükséges, mesterséges takarmányozást kell biztosítani a vad számára. 9. Tartsuk elviselhető (alacsony) szinten a dúvad (predátor) sűrűségét.
AZ ÉLŐHELYJAVÍTÁS EGYIK RENDKÍVÜL EGYSZERŰ MÓDJA AZ, HA NEM TESZÜNK A TERÜLETTEL SEMMI HELYREHOZHATATLANT, azaz nem szüntetjük meg, nem degradáljuk vagy egyéb módon nem károsítjuk gyepterületeinket nem szüntetjük meg, nem kaszáljuk le, vagy nem égetjük fel az út-, vasút- és árokpartokat nem szüntetjük meg a gyomsávokat, gyomos foltokat, ruderáliákat nem művelünk meg bizonyos területeket, hanem parlagon hagyjuk, legfeljebb ugaroltatjuk azokat nem égetjük le, kaszáljuk le értelmetlenül a nádszegélyeket és foltokat nem vágjuk ki a cserje- és fasorokat, erdősávokat, remízeket, csendereseket, erdőfoltokat nem vegyszerezzük a táblák szegélyét nem kaszáljuk a pillangósok és gyepek szegélyét
AZ ÉLŐHELYJAVÍTÁS MÁSIK MÓDJA AZ AKTÍV BEAVATKOZÁS, ÚJ ÉLŐHELYEK LÉTREHOZÁSA, úgymint: vadföldek kialakítása vadbúvók létesítése, szántóföldi és erdei növényfajokból csenderesek, erdősávok, cserjesorok kialakítása etető- és itatóhelyek, élvefogó csapdák, azaz vadgazdálkodási berendezések telepítése
MEZEI ÉLŐHELYGAZDÁLKODÁS Extenzív mezőgazdálkodási módok és a mezei vadgazdálkodás A határvegetációk kímélete és fejlesztése Útszélek, vasútpartok, árokpartok, gátoldalak védelme Nem szilárd burkolatú utak védelme Nádfoltok és szegélyek védelme Gyomsávok, gyomfoltok, ruderáliák megőrzése Táblaszegélyek kaszálásának, aratásának elhagyása Vegyszermentes táblaszegély kialakítása Tárcsázott (növénymentes) porfürdőző sávok kialakítása Vadvédelmi táblaszegély. A "Game Conservancy"-mezsgye Bogárteleltető bakhátak kialakítása Vadföldek mezei élőhelyeken Vadföldeken termeszthető növények Vadföldek elhelyezése a vadászterületen, ökológiai vadföldművelés Vadbúvók termesztett növényekből, gyógynövényekből Fás és cserjés vegetáció kialakítása, kezelése A telepítések során alkalmazható fa- és cserjefajok A telepítés módja, a kívánatos szerkezet A fás vegetáció jelenlétének egyéb előnyei Apróvadas vadászerdő kialakítása
EXTENZÍV MEZŐGAZDÁLKODÁSI MÓDOK ÉS A MEZEI VADGAZDÁLKODÁS II. Az extenzív mezőgazdasági rendszerek és területek lehetséges jellemzői : iparszerűség hiánya agrokemikáliák mérsékelt alkalmazása vagy mellőzése vetésváltásos szántóhasznosítás szántóterületek időszakos parlagolása öntözés mellőzése lecsapolatlanság természetes vagy féltermészetes gyepek legelőerdők és fás legelők legeltető állattartás alacsony számosállat-sűrűség természetközeli élőhelyekhez kötődő állatfajták ridegtartás, külterjes, szabadtartásos állattenyésztés természeti környezetben nevelt állatállomány ipari takarmányok mellőzése,gazdaságon belüli önellátás mozaikos földhasználatú tanyarendszerek nagy tértávolságú, idős, régi telepítésű gyümölcsösök gyalogművelésű szőlőültetvények füzesek, nádasok, sásosok, rétek
Magyarországon a következő jelentősebb extenzív mezőgazdasági földhasználati módokat tartjuk nyilván : Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek Homoki gyepgazdálkodás Szikes legelők és legeltetési rendszerek Rétgazdálkodási rendszerek Legelőerdők és fás legelők Extenzív szántók Extenzív gyümölcsösök Extenzív szőlők
EXTENZÍV MEZŐGAZDÁLKODÁSI MÓDOK ÉS A MEZEI VADGAZDÁLKODÁS III. Az extenzív gazdálkodás vadgazdálkodási szempontú értékelése Ha felelevenítjük a magyar apróvadgazdálkodás aranykorát jellemző maximális apróvadállományhoz társuló környezeti feltételeket, akkor a kisbirtokos, kisparcellás termelés túlsúlyát diverz termesztett növényspektrumot magas takarást biztosító növényzet jelenlétét extenzív termesztéstechnológiát (alacsonyfokú gépesítés, műtrágya- és növény-védőszer felhasználás) kell ismételten felidéznünk. Az extenzív termesztés sajátosságai, illetve a kölönböző extenzív növénykultúrák gyakran mozaikos elrendeződése azt mondatja velünk, hogy a természetvédelem támogató, fenntartó hozzállása mellett a vadgazdálkodásnak is mélységes érdekeltsége van az extenzív területek fenntartásában, e területek számításba vételében a vadgazdálkodási célú élőhelyfejlesztések során.
4 17
Steril sáv Füves rézsű fészkelősáv Sövény Vadvédelmi táblaszegély Vetés