A MÉDIA ÉS A MENEKÜLTEK ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Irodája 1022 Budapest, Felvinci út 27. Tel. (06-1) 336 3060, -70, Fax: (06-1) 336 3080 email: hunbu@unhcr.org, web: www.unhcr.hu
A MÉDIA és A MENEKÜLTEK
Menekültekkel foglalkozó cikkek a médiában. Hasznos tippek újságírók és fotósok számára A menekültek problémáiról szakmailag magas szinten és korrekt módon beszámolni nem könnyű feladat a média számára. Az EU országaiban a menekültügy és a migráció olyan aktuális és egyben vitatott témák, amelyekről sokszor beszélnek a politikusok, akadémikusok és a szélesebb társadalom is; sajnos gyakran szakmailag pontatlanul és provokatív módon. Míg e viták helyszíne Európa, az üldöztetés, erőszak és menekülés nagy emberi drámái folyamatosan zajlanak a világ válság sújtotta régióiban. Több ezer ember hagyja el hazáját, hogy mentse az életét, és védelmet találjon. Ez a brossúra azért készült, hogy segítséget nyújtson az újságíróknak, akik menekültekkel foglalkozó témában írnak. Azok számára, akik menedékkel kapcsolatos témáról írnak, definiálja a legfontosabb fogalmakat. Azok számára, akik magukról a menekültekről írnak, hasznos tippeket tartalmaz arról, hogyan készítsünk velük interjút anélkül, hogy veszélyeztetnénk emberi méltóságukat, biztonságukat, illetve otthon maradt szeretteik biztonságát. Fotósok és operatőrök számára támpontokat ad a fotózáshoz és a filmkészítéshez. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) érdeke, hogy színvonalas menekültekkel foglalkozó riportok készüljenek, ezért készen állunk, hogy segítsük a médiát. Lépjen kapcsolatba a helyi UNHCR kirendeltséggel, ha szüksége van segítségre interjúk szervezésében a saját országában, vagy ha külföldi menekülttábort látogatna meg!
? Szaknyelv Menedékkérő Minden olyan személy, aki nemzetközi védelmet kér üldöztetés, vagy az attól való megalapozott félelme miatt, ahogy az az 1951. évi Menekültegyezményben szerepel, és akinek kérelmét jogerősen még nem bírálták el. Menekültstátusz-meghatározási eljárás A kormány által lefolytatott eljárás, amely során elbírálják a menedékkérelem jogosságát. Az eljárásnak négy lehetséges kimenetele van. Menekültstátusz Az ENSZ 1951. évi Menekültegyezménye alapján a menekült olyan személy, akinek faji, vallási, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai nézetei miatti üldöztetéstől való félelme megalapozott; aki származási országán kívül tartózkodik; és aki az üldöztetéstől való félelme miatt nem képes vagy nem hajlandó magát az adott ország védelmére bízni, vagy oda visszatérni. A menekültstátusz általában feljogosít a polgárjogok teljes körű igénybevételére, oktatáshoz, ill. munkához, szociális segélyekhez, és a beilleszkedést segítő programokhoz való hozzáférést biztosít. Ideiglenes védelem Kiegészítő védelem, amely nem az ENSZ 1951. évi Menekültegyezményén nyugszik, hanem más nemzetközi emberi jogi egyezményeken. Ezt a státuszt olyan személyek kapják meg, akik nem menekültek, de szükségük van nemzetközi védelemre. Ezek azok a személyek, akik olyan súlyos bántalom terhe mellett térhetnének csak vissza származási országaikba, mint például a halálbüntetés, a kínzás vagy az embertelen és megalázó bánásmód. A kiegészítő védelmet élvező személyeket általában korlátozottabb módon illetik meg szociális juttatások, illetve státuszukat időrőlidőre felülvizsgálják. Befogadott státusz Befogadott státuszt azok kapnak, akiknek nincs megalapozott menedékkérelmük, azonban nem lehet őket visszaküldeni a származási országukba, általában valamely technikai akadály miatt, így például nem tisztázott a nemzetiségük, illetve, mert az ország válság következtében elérhetetlen, vagy nincsen repülőjárat. Ezek a személyek általában egyáltalán nem, vagy csak nagyon korlátozottan rendelkeznek hozzáféréssel a szociális juttatásokhoz és nem vállalhatnak munkát. Státuszukat ugyancsak felülbírálják időről-időre.
A menedékkérelem visszautasítása Amennyiben a menedékkérelmet visszautasítják, a menedékkérő fellebbezhet a döntés ellen legalább egy alkalommal. Amennyiben a kérelmét végleg visszautasítják, biztosítanak időt a személy számára, hogy elhagyja az országot. Amennyiben ezt nem teszi meg, úgy fogvatartással büntetik és kitoloncolják az országból. Illegális bevándorló Az illegális bevándorló nem jogi kifejezés, de széles körben használatos azon személyek meghatározására, akik a megfelelő dokumentáció megléte nélkül léptek be egy országba. Az illegális határátlépés közjogi sérelem. Azonban azoknak, akik nemzetközi védelmet keresnek, gyakran nincs más lehetőségük, mint illegálisan átkelni a határon. Az ENSZ 1951. évi Menekültegyezménye szerint ezért nem büntethetik őket sem fogvatartással, sem egyéb módon. Eurodac Az Eurodac egy adatbázis, amely minden 14 év feletti menedékkérő ujjlenyomatait tartalmazza az Európai Unión belül. Minden új menedékkérőtől ujjlenyomatot vesznek, így az EU képes nyomon követni a kérelmezőket és ellenőrizni, hogy a kérdéses személy folyamodott e menedékért egy másik EU tagállamban. Dublin II Rendelet Az úgynevezett Dublin II Rendelet az EU összes tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban is érvényben van. A rendelet meghatározza, hogy mely országok mely menedékkérelmekért felelősek. A rendelet értelmében a menedékkérőnek abban az országban kell kérvényeznie a menekültstátuszt, ahová először megérkezik. Amennyiben másik tagállamba utazik, visszaküldik abba a tagállamba, amely felelős az eljárás lefolytatásáért. Gazdasági migráns Olyan személy, aki szabad akaratából hagyja el hazáját, hogy máshol keressen munkát. A gazdasági migránsok biztonságban visszatérhetnek hazájukba, így nincs szükségük nemzetközi védelemre.
! Menekültekkel és menedékkérőkkel való interjúkészítés A magánélet tisztelete A befogadó állomás ill. menekült tábor az egyetlen otthona a menedékkérőnek vagy menekültnek. Ezek fényében legyen udvarias és adja meg a kellő tiszteletet. Köszönjön és kérjen engedélyt, mielőtt belép egy szobába, vagy sátorba, hacsak nem hívják be. Szánjon rá időt és figyelmet A menekültek nem tartoznak a szokványos interjúalanyok közé. Gyakran igen megrázó emlékeik, tapasztalataik vannak, amelyekről fájdalmas beszélni. Adjon nekik időt, hallgassa őket, ne kérdezzen túl sokat, hanem finom célzásokkal irányítsa a beszélgetést, hogy az alany saját maga határozza meg a történet menetét és az elbeszélés sebességét. Érzékenység Kínzást, nemi erőszakot átélni, vagy végignézni mások halálát súlyos lelki sérüléseket okozó tapasztalat. Ne tépje fel a sebeket újra túl közvetlen kérdésekkel, helyette beszéljen inkább a szociális munkásokkal, orvosokkal, amennyiben szükséges tudni a részleteket. Ők tudnak adni részletes, jóllehet névtelen jelentéseket. Felelősség A menekültek lehet, hogy sokat megosztanak az újságíróval afelett érzett örömükben, hogy akad végre egy másik emberi lény, aki meghallgatja őket. Ne éljen vissza ezzel a tudással. Nevek vagy specifikus részletek megjelentetése akár ahhoz is vezethet, hogy üldözői beazonosítják a menekültet. Ez súlyosan veszélyeztetheti magát a célszemélyt, vagy még a hazájában lévő szeretteit. Használjon kezdőbetűket, vagy hamis neveket és változtasson az olyan részleteken, amelyek segíthetnek beazonosítani az interjúalanyt.
Ne kavarja fel a gyermekeket Ne kérdezzen érzékeny, vagy felkavaró kérdéseket gyermekektől, mivel ez veszélyeztetheti lelki egyensúlyukat. Ha szükséges részleteket megtudni, beszéljen a szülőkkel vagy a jogi képviselőkkel. Kerülje a félreértéseket A menekülteknek általában nincs gyakorlatuk a médiával kapcsolatban, és akár szociális munkásnak is hihetik az újságírót. Így tisztázza, hogy a sztori publikálva lesz a médiában, illetve határozottan kérdezzen rá, hogy mi az, ami megjelenhet. Szerezze meg az interjúalany határozott beleegyezését. Szerezzen egy jó tolmácsot Megrázó személyes élményekről beszélni önmagában is nehéz feladat, és különösen egy idegen nyelven. A más menekültek általi spontán fordítások súlyos félreértésekhez vezethetnek, ezért mindig professzionális tolmács használata ajánlott. Részletek ellenőrzése A menekültek elbeszéléseiben szereplő adatokat ill. a katonai műveletek és a politikai körülmények leírását ellenőrizni kell, különösen, ha a forrás személy vagy csoport egy meghatározott álláspontot véd. A pontatlan vagy elferdített információnak drámai következményei lehetnek. A stigmatizálás elkerülése Mint bármely más személy vagy társadalmi csoport, a menedékkérők és menekültek is keveredhetnek incidensekbe, és vádolhatják őket bűncselekmény elkövetésével. Túlságosan kihangsúlyozni a státuszukat vagy egy bizonyos népcsoporthoz való tartozásukat ellenségességet szíthat, valamint diszkrimináló hatással lehet nemcsak az egyénre, hanem az egész csoportra vonatkozóan.
! Menedékkérők és menekültek fotózása Kérjen engedélyt Amikor menekült intézményeket látogat, kérjen engedélyt a személytől, akit le szeretne fotózni. Egy menedékkérő vagy menekült kilétének felfedése veszélyeztetheti a saját, illetve szeretteinek testi épségét. Tartsa tiszteletben a névtelenséget Tartsa tiszteletben azon interjúalanyok kérését, akik nem szeretnék, hogy róluk nyomtatásban kép megjelenjen. Ajánlja fel, hogy háttal álló vagy ellenfényben lévő képeket készít, hogy ne lehessen meghatározni az alany kilétét. Legyen kulturálisan érzékeny Néhány kultúrkörben lefényképezve vagy lefilmezve lenni érzékeny kérdés. A szociális munkások bővebb információt is tudnak adni erről. Használjon archív képeket Az UNHCR rendelkezik a nemzetközi menekülthelyzettel kapcsolatos legnagyobb fotóarchívummal Genfben. A budapesti regionális kirendeltség nagy felbontású fotókból álló gyűjteményeket tud felkínálni a közép-európai menekültekkel kapcsolatban. A képek professzionális minőségűek és ingyenesen elérhetők publikációs célokra. Hasznos linkek: www.unhcr.hu