(nyomtatott és elektronikus média) Tartalom: 1. Bevezető... 2 2. Küldetésnyilatkozat... 4 3. A specializáció kurzusai... 6 4. A Projektfeladat szeminárium 1-2.... 7 5. Szerkesztőbizottság... 8 6. A szerkesztőség és a stúdiók házirendje... 9 7. Szerzői jogi vonatkozások... 11 8. A Pázmány Média tartalomelőállítási rendje... 11 8.1. Online média... 11 8.2. Rádió... 12 8.3. Televízió... 14 9. Adminisztráció... 14 10. Eszközkölcsönzés... 14 11. Projekprezentáció... 15 12. Újságírás szakmai gyakorlat... 16 13. Záróvizsga sor... 18 14. Online cikk adatlap... 27 1
1. Bevezető Szakma A média világának, benne az újságírásnak a rohamos átalakulását éljük. A folyamat izgalmas, nem mentes a kihívásoktól. Korábban elképzelhetetlen gyorsasággal építjük kapcsolatainkat, soha nem látott mennyiségű információt dolgozunk fel nap, mint nap. A technológiai fejlődés, az okostelefonok, táblagépek és a médiakonvergencia új hátteret ad, lényegében digitalizálja az információs, tájékoztató, orientáló szakmákat. A közösségi média, a web 2.0 világában is komoly újságírói potenciál rejlik. A PPKE kommunikáció szakán úgy gondoljuk, az újságírói szakma nem tűnik el, mert mindig szükség lesz olyan szakemberekre, akik professzionális módon tájékoztatják a szűkebb, vagy tágabb nyilvánosságot. Akik tisztában vannak a hírek, a mögöttük feltárható folyamatok valódi súlyával és képesek összefüggésükben látni az eseményeket, akár lokális akár globális szinten. Számunkra, akik hiszünk az újságírás, a rádiózás és a televíziózás varázslatos világában, kétség sem férhet hozzá, hogy ez a professzió még hosszú évtizedeken keresztül meghatározó tényezője lesz a mediatizált információ megszerzésének. Az újságírás specializáció a hagyományos (offline) és új (online) média iránt érdeklődőknek biztosít kiemelkedő infrastruktúrát (rádió- és televízióstúdiót, internetes portált), magas színvonalú elméleti és gyakorlati kurzusokat, szakmai gyakorlati helyeket. A specializációt választók jó eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mert alaposan megismerik a média működését, magabiztosan használják az itt elsajátított tudást, készségeket, képességeket. Tisztában vannak vele, hogy a nyilvánosság nem csak lehetőség, hanem felelősség is egyben. A specializációt végző hallgató megtanulja, hogyan kell a sajtó, a rádió és a televízió eszközeivel színvonalasan és hitelesen tájékoztatni, a kultúra értékeit közvetíteni, valamint a jövő nemzedékeit nevelni és szórakoztatni, egyszóval etikus szakmai magatartást tanúsítani. Képességek Csupán két dolog kell ahhoz, hogy valaki jó újságíró, kommunikációs szakember legyen: kíváncsiság és kitartás. Örök és természetes kíváncsiság: milyenek az emberek, hogyan viselkednek, döntenek, irányítanak? Hogyan működnek a dolgok, kik és milyen történeteket mesélnek a háttérben? Melyek az igazán fontos dolgok, vélemények? És persze kitartás is kell, mert az igazi válaszok lassan érkeznek. Minden egyéb újságírói készség tanulható, tanítható. S az újságírás szakirányon meg is tanítunk mindenkit jól, kifejezően, műfajban és főleg időre dolgozni. Megtanítjuk, hogyan kell szelektálni az események, vélemények közül, hogyan kell szerkeszteni; vezetni a médiafogyasztó tekintetét, gondolatát; támpontokat adni a befogadó mérlegeléseihez orientálni és párbeszédben maradni a közönséggel. A pázmányos médiumok (rádió, televízió, film, PR ügynökség, portál) lehetőséget teremtenek a tanulásra és a szakma legfontosabb ismereteinek elsajátítására. A katolikus gondolkodásmódot és értékrendet szem előtt tartva teret engednek a szabad alkotóképesség kiteljesedésének, ezzel segítve az egyéni és kollektív fejlődést egyaránt. Egyediségük alapja a mindenkori hallgatók egyéni készségeiben, képességeiben, a kreatív kezdeményezésekben rejlik, mely a személyes motiváció mellett a sokszínűséget is garantálja, hiszen mindenki 2
azzal járul hozzá a sikerhez, amivel a legtöbbet és a legjobbat képes nyújtani. Intézményi kereteket teremtenek a közösségépítésre, egymás megismerésére, szakmai kapcsolatok kiépítésére, ezzel is segítve az együttműködő, egymást támogató közösség kialakítását. Képzés Az itt végzett hallgatók számos díjjal büszkélkedhetnek (Junior Príma-díj, Diákújságírók Egyesülete Az Év Diákrádiósa-díj, Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége különdíj, Korrektúra A hangok versenye különdíj) Az előadásokon a leendő újságírók megismerkednek a nemzetközi és a magyar sajtórendszerrel, a vezető külföldi és magyar médiumokkal. Bepillantást nyernek a szerkesztőségi munka menetébe, a hírgyűjtéstől kezdve a szelekción át egészen az elhelyezésig. A sajtónyelvi kérdések mellett az etikai, jogi oldal bemutatására is nagy súlyt helyezünk. Fontosak a sajtóműfaji órák, a projekt és a szakmai gyakorlat is. Mindezek elsajátításához iránytűként szolgál az az érték- és normarendszer, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a képzésein keresztül a hallgatók számára átadni, a külvilág felé pedig kommunikálni kíván. Ennek gyakorlatba való átültetése érdekében a specializáció oktatói és hallgatói az egyetem szellemiségének jegyében látják el felelősségteljes munkájukat, ez pedig megkívánja minden vallási világnézet tiszteletben tartását. A Pázmány-médiumok határozott elvárása az alkotók felé, hogy a szerkesztés folyamatában kulturált és egyetemistához méltó megnyilatkozásokkal vegyenek részt, hiszen a kamera, ill. a billentyűzet, vagy a mikrofon előtt ülve minden esetben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet képviselik. Tanáraink olyan jövőben gondolkodnak, ahol az oktatás a médiakonvergencia és a digitalizáció összes technológiai lehetőségét kihasználva segíti a diákok szakmai előmenetelét. Büszkék vagyunk rá, hogy az ország legkülönbözőbb pontjain dolgoznak pázmányosok rádió- és televízió-stúdiókban, újságszerkesztőségekben akár a kereskedelmi, akár a közszolgálati média területén. Hivatás Az újságíró, a kommunikációs szakember nem teszi le délután négykor a tollat; aki ezt a hivatást választja, az reggel, délben, este (sőt még álmában is) újságíró, kommunikátor. A nyilvánosság iránti elkötelezettség és felelősség vezeti. Olyan szakma ez, mely mindig kreativitásra ösztönöz, az új felé visz és nyitottá tesz a világra és a többi emberre. Rendkívül változatos, új ismereteket, ismeretségeket hoz és kiteljesít. Az itt szerzett tudás jól hasznosítható a média világában éppúgy, mint a tágabb kommunikációs szakmák körében. Médiumainkat ezért olyan centrum részeként képzeljük el, amely a modern tömegkommunikáció nyújtotta mindenfajta lehetőséget megragad, az így létrehozott szinergiát pedig arra használja fel, hogy kialakítsa a leendő újságírók hivatástudatát, velük közösen egyetemünket a magyarországi médiaoktatás meghatározó és integráns elemévé tegye. A specializáció távlati célja, hogy olyan szakmai ismeretet és gyakorlatot biztosítson a hallgatói számára, amely hozzásegíti őket az sikeres elhelyezkedéshez, valamint ahhoz, hogy a szakma iránt érzett elhivatottság és alázat az újságírás legkiválóbb képviselőivé tegye őket, építve ezzel az egyetem hírnevét is. 3
2. Küldetésnyilatkozat 2009-ben a Médiakapu a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar ének kezdeményezésére jött létre, hogy hozzájáruljon az itt folyó oktatáshoz, a kar működéséhez, hírnevének erősítéséhez, kulturális életéhez. A Médiakapun helyezkednek el a specializációk diákok által működtetett médiumai, úgymint a Pázmány TV, Pázmány Rádió, Pázmány Film, Pázmány PR Ügynökség. Az intézet ezért e médiumra elsősorban az oktatást segítő, azt támogató, modern, interaktív eszközként tekint. A kar médiumai olyan médiumok, melyek az egyetemisták szemszögéből láttatják a világot, tájékoztatnak a kari eseményekről, a kulturális és szellemi életről. Fiatal, rugalmas, vállalkozó szellemű, nyitott és kreatív szerkesztőségeik a magasan kvalifikált és szakmailag elismert tanárok együttműködésével készek a folyamatosan változó igényeket új, innovatív megoldásokkal kielégíteni, és ezzel egyidejűleg a megújulás lehetőségét biztosítani. A portál, a rádió és a televízió különleges státuszt kínál szerkesztői számára, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy megtanuljanak objektív képet alkotni egy olyan világról, amelyről mindeddig csak szubjektív véleményük volt. A szerkesztőségi lét, a közös alkotás örömei és nehézségei mind a szakmai szocializáció részét képezik. Ezen túlmenően mindannyian, akik ebben a munkában részt veszünk, értéknek tartjuk az együttműködő, egymást segítő közösség kialakítását, hiszen a Médiakapu (a Pázmány Rádió és a Pázmány Televízió, a Pázmány Film és a Pázmány PR Ügynökség integrált felületeként) a szakirányokat, az intézetet, a kart, és az egyetem egészét is reprezentáló médium. 2009-es létrehozásával és működtetésével a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet elsődleges célja a hallgatók szakmai előmenetelének elősegítése, továbbá az egyetemi tájékoztatásban való altív részvétel. Olyan szakembereket kívánunk képezni, akik a szakmát a lehető legmagasabb szinten űzik, és munkájuk során hatékonyan érvényesítik az egyetemi tanulmányok alatt megismert szellemiséget. A médiatartalom készítése során célunk nem a hagyományos értelemben vett üres professzionalizmus elérése, hanem gyakorlati rutin, tapasztalatok, gondolkodásmód közvetítése a hallgatók számára. Hisszük, hogy a képzés ideje alatt megszerzett elméleti tudás így alakul majd valódi, piacképes kompetenciává, ami hosszútávon a kommunikációs szakma presztízsét, társadalmi beágyazottságát növeli. A hosszútávú célja, hogy médiumai az előadások, a szemináriumi oktatás eszközeként olyan szakmai gyakorlatot biztosítsanak az egyetem hallgatói számára, amelyek hozzásegítik őket a szakmában való elhelyezkedéshez, valamint ahhoz, hogy a szakma legkiválóbb képviselőivé válhassanak, építve ezzel az egyetem hírnevét. Egyetemünk, mint a magyar felsőoktatás élenjáró intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, a kutatást, fejlesztést és innovációt, valamint a tudományos minősítést a bölcsészet- és társadalomtudományokban, így a kommunikációtudomány területén is. A PPKE célja, hogy 4
diplomája értékes, magas presztízsű legyen: a hazai, a közép- és kelet-európai munkaerőpiacon az egyik legtöbbet érje, végzett diákjaiért versengjenek. A PPKE célja, hogy az általa művelt tudományterületeken intenzív alap és alkalmazott kutatást végezzen, innovációs eredményeket érjen el. Az egyre erősödő versenyben mindenképpen fontos, hogy az egyetem megteremtse a továbbfejlődés infrastrukturális hátterét: ebből a célból határozta el egy átfogó, a médiakonvergencia folyamatait követő médiaműhely létrehozását, melynek fontos állomása volt a Pázmány Médiakapu megalapítása és működtetése. A Pázmány Médiakapu azon elvek talaján áll, melyeket A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Közszolgálati Testület, valamint a Sajtószakszervezet közösen fogadott el, és amelyek többek között a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége honlapján megtalálhatók. 5
3. A specializáció kurzusai tárgykód tantárgy megnevezése kreditpont követelmény típusa heti óraszám félévi óraszám BBNKM04600 Médiaműfajok, médiadramaturgia 3 K 2 30 BBNKM30000 A kortárs médiarendszerek kialakulása 3 K 2 30 BBNKM30100 Médianyelvi gyakorlatok 2 Gy 2 30 BBNKM30200 BBNKM30300 BBNKM30400 BBNKM30500 BBNKM30600 BBNKM14100 BBNKM14200 BBNKM14000 Információs, átmeneti és véleményműfajok Műsorszerkesztés, programtervezés Bevezetés a nyomtatott és elektronikus újságírásba Rádiós stúdiómunka I. (Műsorokés műsorszerkezetek) Rádiós stúdiómunka II. (Műsorszerkesztés) TV felvételi gyakorlatok I. (Műsorok- és műsorszerkezetek) TV felvételi gyakorlatok II. (Műsorszerkesztés) Online média és tartalomszolgáltatás 3 Gy 2 30 3 K 2 30 3 K 2 30 3 Gy 2 30 3 Gy 2 30 3 Gy 2 30 3 Gy 2 30 3 K 2 30 Kiadvány és portálszerkesztés 2 Gy 2 30 BBNKM07100 Digitális vágás 3 Gy 2 30 BBNKM13900 Multimédiás tartalomkészítés (digitális fotó, infógrafika, on-line videó, podcast) 3 Gy 2 30 BBNKM26000 Újságírás szakmai gyakorlat 5 Gy 6 90 BBNKM12300 Újságírás projektfeladat I. 5 Gy 2 30 BBNKM12400 Újságírás projektfeladat II. 5 Gy 2 30 6
4. A Projektfeladat szeminárium 1-2. A tárgy célja a felkészülés a szakirányi képzés folyamatát kísérő és lezáró gyakorlati feladat (ún. projektmunka) elkészítésére. A projektfeladat tanúsítja és ellenőrzi a megszerzett elméleti, illetve gyakorlati tudást, megteremti az egyéni és közösségi feladatok kiválasztásának, megtervezésének, a végrehajtás megszervezésének műhelymunkáját és egyúttal lehetőséget biztosít a felvételi munkákra, különösen az aktuális események felvételére. Az elkészített feladatok az intézet honlapján, valamint a médiumokban bemutatásra kerülnek. A projektoktatás nemzetközi gyakorlatának figyelembevételével a tanári kezdeményezések, magyarázatok folyamatos interaktív együttműködésben élnek a hallgatói kezdeményezésekkel, az egyéni és közösségi feladatok összehangolt műhelymunkában tervezendők és kerülnek megvalósításra. A hallgatóktól elvárt a szemináriumon való interaktív részvétel, órán kívüli részfeladatok elvégzése. Az elkészült feladatok értékelése alapján az érdemjegy: gyakorlati jegy. A projektfeladatok tervezése és kivitelezése csak a szemináriumi egyéni és csoportos interaktív munkával, valamint a kreatív, egyéni és stábszerű produkciós munkával valósítható meg. A képzés egységes: minden hallgatónak egyaránt kell írott, rádiós és televíziós feladatokat készítenie, ezek egyeztetéséről a szemináriumvezető tanárok gondoskodnak. Az egyes feladatok megtervezésének és kivitelezésének rendjét a szemináriumvezető tanárok saját hatáskörükben, de intézeti szinten összhangban határozzák meg. A hallgatói kezdeményezések és a tanár által javasolt, ill. kötelező feladatok összhangját a szemináriumi foglalkozások teremtik meg és itt kerül sor a közös értékelésre is. A szaktanárok az egyes feladatokat részjeggyel osztályozzák (online sajtó részjegy, rádiós részjegy, televíziós részjegy), ezekből alakítja ki a szemináriumot vezető tanár a végleges jegyet. Minden hallgatónak önálló, kreatív munkát kell végeznie és csoportmunkában is részt kell vennie, ill. az egyetemi élettel, rendezvényekkel kapcsolatos, a szakirányhoz kapcsolódó feladatokban is aktivitást kell mutatnia. Kiemelkedő fontosságú a hallgatók kezdeményezőkészsége és a csoportmunka egymás közti megszervezése. Az egyetemi élet területéről, elsősorban a kari, de PPKE szinten is tájékoztatási és kreatív tartalmi közlési műfajokban minden hallgató készít felvételeket és gondoskodik azok műsorba kerülésének feleiről, ennek érdekében tájékozódik rendezvényekről és kapcsolatot épít más tanszékekkel, ill. az egyetem tanáraival és hallgatóival. Fontos a stúdiófelvételek szervezésében és lebonyolításában való aktív közreműködés. A Projektszeminárium c. kontaktórán rendszeres és aktív részvétel kötelező, maximum három igazolatlan hiányzás lehetséges. A kimeneti teljesítmény értékelésénél előnyt élvez, ha a hallgató képes a platformsemleges tartalomelőállításra, azaz ugyanannak a témának az írott, auditív, ill. audiovizuális feldolgozására, és ezzel a médiakonvergencia által nyújtott szinergia felszabadítására. A félév végi értékelés az alábbi kritériumrendszer szerint történik: - szakmai munka általános színvonala: 40% - multiplatform tartalomkészítésre való képesség: 20% 7
- kontaktórán való részvétel: 10 % - órai aktivitás: 10% - hiányzások, elmaradások: 20% A Projektfeladat 1-2. c. kurzusokon készített és a vezető tanárok által egyszer már értékelt médiaszövegek nem használhatóak fel a záróvizsga projektprezentációján (vagyis nem nyújthatók be projektmunkaként, lásd 13. fejezet). Minden itt elkészült írást, műsort, műsorelemet a hallgatónak archiválnia kell, a szemináriumon bemutatni, valamint hetente átadni a szaktanárnak. SAJTÓ RÁDIÓ TELEVÍZIÓ periodika háromheti háromheti háromheti heti típus cikk rádióműsor televízióműsor becsült ráfordítás (óra) 4 x 9 4 x 9 4 x 9 kontaktóra 12 x 1,5 1. táblázat: a projektfeladat 1-2. szeminárium követelményrendszere (összefoglaló) 5. Szerkesztőbizottság Az újságírás specializáció integrálja a hagyományos, online, rádiós és televíziós újságírás elméleti és gyakorlati ismeretanyagát. A hallgatók a képzés során integrált médiaszövegeket készítenek az intézet online portáljára, a Médiakapura, melynek felületén elhelyezkedik el a Pázmány Rádió, a Pázmány Televízió, a Pázmány Film és a PR Ügynökség. Azért, hogy a képzés elérje célját és ezek a médiaszövegek minél magasabb színvonalúak legyenek, egy szerkesztőbizottságot működtetünk minden félévben. Ez a testület és a hallgatók egymás mellé rendelve, egymást segítve dolgoznak, a szerkesztőbizottság koordinálja, összefogja a napi munkát. A szerkesztők az előállítandó tartalom tekintetében autonóm és kreatív módon járnak el, őket ebben a munkájukban kizárólag a szaktanárok irányíthatják. Cél, hogy a hallgatók között kooperatív munkakapcsolat alakuljon ki, ez része a szakmai szocializációnak. A szerkesztőségen belüli szakmai együttműködés és kapcsolattartás is a működés része. A szerkesztőbizottság tagjait a szaktanárok külön eljárásban jelölik ki, feladatuk, hogy a teljes tartalomszolgáltatást felügyeljék, ill. a diákok rendelkezésére álljanak, amennyiben ez szükséges. Szerkesztőbizottsági tag lehet minden beiratkozott PPKE BTK-s hallgató. A műsorok, cikkek diszponálásával kapcsolatos nyilvántartás vezetését a szaktanárok végzik. A szerkesztőbizottság tagjai kapcsolatot tartanak a közkapcsolatok (public relations - PR) szakirány média-koordinátorával, aki saját projektfeladata keretében közvetíti a kari eseményeket a szerkesztőség felé. A média-koordinátor feladata a kapcsolattartás elősegítése a hallgatók és a stábok között, ill. a kapcsolattartás a Dékáni Hivatallal. Az eseménynaptárban található programokra, előadásokra, eseményekre, rendezvényekre a szerkesztőbizottság 8
irányítja a szerkesztőket. A Médiakapu rugalmas digitális tér, amit a hallgatók töltenek fel tartalommal, ők a műsorok, cikkek autonóm és kreatív szerkesztői. Amint az a Küldetésnyilatkozatban is olvasható: a Pázmány Médiakapu nem öncélúan jött létre. Legfontosabb feladata, hogy támogassa az intézetben folyó újságírás oktatást. A működést ennek megfelelően a képzés rendjéhez, struktúrájához alakítjuk. Ezzel egy olyan kivételes oktatói "segédeszköz" áll a hallgatók rendelkezésére, amellyel csak kevés kar büszkélkedhet. A bizottság összee: - 2 fő szaktanár - 1 fő hallgató (rádió) - 1 fő hallgató (televízió) - 1 fő hallgató (online sajtó, címlapszerkesztő) - 1 fő hallgató (médiakoordinátor) 6. A szerkesztőség és a stúdiók házirendje A Pázmány Média szerkesztőségei és stúdiói az alábbi helyiségekben működnek: - Iustineum, A1 - Iustineum, A2 - Stephaneum, 103 A helyiségek használatkor mindenki köteles betartani az alábbi Házirendet: 1. A Házirendet a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Intézete alkotta meg és fogadta el azzal a céllal, hogy megteremtse az általa fenntartott Médiakapu, Pázmány Rádió és Pázmány Televízió működőképességének feleit, szem előtt tartva a szakmai munka színvonalát, valamint azt, hogy a hallgatók képességeiknek megfelelő, korszerű oktatásban részesüljenek. 2. A Házirend a médiumok belső életét, működését szabályozza, egy példánya elolvasható a szerkesztőségekben, valamint letölthető az Intézet honlapjáról. 3. A szerkesztőségekben mindenki köteles megőrizni a rendet. A szerkesztőségek helyiségeiben külön engedély nélkül 8.00 és 18.00 óra között tartózkodhatnak a hallgatók. Ettől eltérő időpontban végzett munkáról tájékoztatni kell az intézet oktatásszervezőjét, vagy a szaktanárokat. 4. A szerkesztőségekben kizárólag az oktatáshoz, vagy a műsorkészítéshez kapcsolódó tevékenység végzése céljából tartózkodhatnak hallgatók. 9
5. A stúdióban, ill. a szerkesztőségi helyiségekben ételt, italt fogyasztani kizárólag az erre a célra kialakított konyhában szabad. A konyha használata során a mindenkor ott tartózkodók kötelesek annak rendben tartásáról gondoskodni. 6. A számítógépeken a szerkesztéshez, ill. a műsorkészítéshez közvetlenül nem kapcsolódó szoftvereket, alkalmazásokat futtatni, telepíteni, vagy hasonló tevékenységet végezni tilos. 7. Minden hallgató köteles a szaktanárnak haladéktalanul jelenteni, ha bármilyen rendellenességet észlel, vagy olyan magatartást, amelynek a során az egyetem bármely szabályzatát, elvárt viselkedési normáit, vagy jelen házirend rendelkezéseit megsértik. 8. A rádió és a televízió szerkesztőségének nyitása, zárása az ott tevékenykedő hallgatók felelőssége. A kulcsot a portán erre a célra rendszeresített füzetbe történő aláírással kell felvenni, valamint leadni. A rádióstúdiót nyitáskor a műút felőli bejáraton kell megközelíteni, a riasztót hatástalanítani, záráskor pedig élesíteni kell. Félévente egy riasztó-kód kerül kiadásra, melyet az aktuális adminisztrációs táblázat tartalmaz. 9. A hallgatók a szerkesztőségek helyiségeit 8.00 és 18.00 óra között semmilyen körülmények között nem hagyhatják felügyelet nélkül. Erre kizárólag intézeti tanár adhat felhatalmazást. 10. A televízió stúdióban a számítógépek Asztalára, valamint a rendszermeghajtó partícióra menteni tilos, az ilyen adatokat folyamatosan töröljük. Az adatokat saját névre létrehozott mappában kell tárolni, a feladat elvégzésével pedig a mappát törölni kell. A 103-as stúdió gépein elérhető a NAVA adatbázis is, mely filmeket a REAL PLAYER segítségével lehet megnézni. 11. A berendezések, konyha, bútorok és egyéb eszközök használata során mindenkinek a jó gazda gondosságával kell eljárni, azokat rendeltetésszerűen használni, állagukat megóvni. Ha valaki ezzel ellentétes magatartás tapasztal, haladéktalanul köteles az intézet tanárait tájékoztatni. 12. A rádió szerkesztőségéből való távozáskor az élő adáshoz szükséges számítógépen kívül minden számítógépet, monitort, villanyt, elektromos eszközt áramtalanítani, a belső ajtókat, ablakokat csukni, a riasztót élesíteni kell. A stúdió zárásakor meg kell győződni arról, hogy a keverőpulton a kimenő jel szintje megfelelően van beállítva (0 ± 3 db, azaz csak zöld led: alulvezérelt jel, zöld+sárga: megfelelő jelszint, piros: túlvezérelt jel.) 10
7. Szerzői jogi vonatkozások A Pázmány Média számára, akár az egyetem eszközeivel, akár saját eszközzel készülő bármilyen írásos mű, kép-, vagy hanganyag ún. szolgálati műnek minősül, azaz vagyoni természetű szerzői jogai a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet illetik. Ennek megfelelően azokat az egyetem, az intézet, ill. annak képviselői tudta nélkül nyilvánosságra hozni, és/vagy engedély nélkül harmadik félnek kiadni tilos. 8. A Pázmány Média tartalomelőállítási rendje A Projektszeminárium 1-2. résztvevői heti rendszerességgel kötelesek médiaszövegeket elkészíteni, azaz minden héten leadandó egy írott cikket, vagy rádióműsort, vagy televízióműsort a 8.1-8.3. pontokban leírtaknak megfelelően. Félévente tehát 4 cikket, 4 rádióműsort és 4 televízió-műsort készít minden hallgató. 8.1. Online média A hallgatóknak a Projektszeminárium 1-2. teljesítéséhez háromhetente írott formában cikkeket kell készíteniük (azaz legalább 4 alkalommal a félévben), melyet a címlapszerkesztőhöz eljuttatnak, aki azután gondoskodik a Médiakapun történő elhelyezésről. A cikkek az alábbi témakörökben készülhetnek: - kultúra - közélet - oktatás - vallás - szabadidő - tudomány A feldolgozandó témához a hallgatók szabadon választhatják meg a műfaji kereteket: - hír - hírmagyarázat - tudósítás - feature - interjú - riport - vezércikk - kommentár - jegyzet - glossza - tárca - kritika 11
A szövegek az online média logikájával készülnek: képeket, beágyazott hang-, esetleg videoanyagokat, hiperhivatkozásokat, multimédiás kereszthivatkozásokat kell, hogy tartalmazzanak. A cikkek leadásának ütemezését a szemináriumvezető a félév első alkalmával közli a hallgatókkal. A soron következő írások témájának, rovatának és műfajának megjelölése legkésőbb az előző cikk leadási határidejéig kell, hogy megtörténjen. A hallgató minden egyes cikket az ún. Online cikk adatlapon készít és küld meg a szaktanároknak, akik ezen az adatlapon teszik meg a bejegyzéseiket, adminisztrálják a cikk készítésének folyamatát. A határidők betartása vagy elmulasztása befolyásolja a félév végi értékelést. Érdemes ezért tehát az interjúalannyal pl. egy riport esetében körültekintéssel megválasztani a határidőt. Ugyanez igaz a kritikára: pl. könyvkritika esetén számolni kell a mű végigolvasásával. Munka menete: 1. Témaválasztás a szerkesztőségi ülésen egyeztetve (szemináriumvezetővel, szerkesztőbizottsággal, címlapszerkesztővel). Ha valaki nem készül saját ötlettel, az online szerkesztő javasol témákat. A téma megtalálása is az újságírói kompetencia része. 2. Cikk megírása határidőre, majd elküldése e-mailen Andok Mónika tanárnő (andok.monika@btk.ppke.hu) és a címlapszerkesztő részére. 3. A tanárnő visszajelez a szerzőnek, ill. a címlapszerkesztőnek, ha javításra van szükség. 4. A szerző javít, és feltölti a munkáját a Médiakapu admin felületére. 5. A címlapszerkesztő ellenőrzi a javítást. 6. A címlapszerkesztő élesíti a cikket a Médiakapu megfelelő rovatában. A folyamatot a cikk adatlapjában dokumentáljuk. Cikket nem élesíthetnek anélkül, hogy Radetzky András vagy Andok Mónika nem hagyta jóvá. 8.2. Rádió A Projektszeminárium 1-2 hallgatóinak a kurzus teljesítéséhez háromheti rendszerességgel (azaz összesen legalább 4 alkalommal a félévben) rádióműsorokat kell készíteniük. A kurzus követelményeinek a rádióban kétféle feladattípus ellátásával lehet eleget tenni. Más szóval ezek a kurzusok kimeneti teljesítményei: 1. szerkesztő-műsorvezető 2. zenei szerkesztő A szerkesztő-műsorvezető saját műsorát a tanárok irányítása és segédlete mellett készíti. Ő a műsor gazdája, szerkesztője, köteles végigkísérni a műsort egészen a sugárzás pillanatáig. A műsorának sugárzási időpontját szabadon választhatja meg 8.00 és 18.00 között. A szerkesztő-műsorvezetők dolgozhatnak egyénileg, vagy párban. A párban készített műsorok esetén, ha az egyik szerkesztő akadályoztatva van, a másiknak egyedül is kötelessége a műsor elkészítése. A készítendő műsorok minimálisan elvárt hosszát a 2. sz. táblázat tartalmazza. A szerkesztő-műsorvezető egészen az adásba kerüléséig felelősséget visel saját műsornak 12
sugárzásáért. Minden elkészült műsort, műsorelemet a hallgatónak archiválnia kell, és a szemináriumon hetente átadni a szaktanárnak. Ha a hallgató valamilyen okból hiányzik a szemináriumról, elektronikusan kell megküldenie műsorát. műsortípus készítő száma szöveges magazinműsor 1 riport/portré/interjú 2 tematikus zenés magazinműsor hírek élő konzerv élő konzerv élő konzerv élő 1 fő 30 15 30 15 45 30 5 x 4 2 fő 45 30 45 30 60 45-2. táblázat: heti rádióműsorok hossza (perc) A Pázmány Rádió műsorstruktúrájában elsőbbséget évez az egyetem életének és történéseinek, szűkebb környezetének, kulturális és tudományos eseményeinek bemutatása, a hallgatók felé történő közvetítése, az egyetemi polgárság tájékoztatása. A Pázmány Rádió egyetemi adóként egy markáns cél megvalósítását tűzte ki célul: az egyetemi közösség fórumaként kíván működni, azaz művelődési, kulturális, művészeti, humán- és természettudományi oktatási programokat sugározni. A rádió adásideje 24 óra, azaz folyamatosan, megszakítás nélkül sugározza adását az interneten. Az Oktatási Minisztérium, ill. az Egyetem által kijelölt oktatási szünetek napján - mely napokon az egyetem zárva tart - a műsorkészítés szünetel. A zenei szerkesztő gondoskodik róla, hogy az adáslebonyolító szoftverben folyamatosan frissüljön a zenei adatbázis. A zenei szerkesztővel szemben támasztott elvárás 50 új dal adatbázisban való rögzítése háromhetente. A zenék kiválasztásánál kritérium a műfaj, a korszakok és stílusok szerinti sokszínűség. A zenei adatbázisba csak kifogástalan hangminőségű felvétel vehető fel, ügyelve annak jelszintjére. Nem válogatható be olyan zeneszám, amely nem felel meg a rádió Küldetésnyilatkozatában foglaltaknak, ill. ellentétes az egyetem szellemiségével. Mivel a rádió adatszolgáltatásra kötelezett, a zeneszámok adatbázisba történő rögzítése során kiemelten figyelni kell az adatok pontos bevitelére, úgy, mint a dal: - címe és előadója, - évszáma, - stílusa, - tempója, - hangulata, - nyelve, - kategóriája (csak már meglévő lévő kategória-elnevezés használható). 1 Legfeljebb 20% zenearány megengedett. 2 Szabadon választható. 13
Nem vehető fel a zenei adatbázisba olyan dal, amely - nem megfelelő minőségű (pl. túlságosan tömörített, tompa hangzású stb.), - nem sztereó felvétel, - videováltozata zavaró szöveggel, filmes betéteket tartalmaz. A zenei szerkesztő további feladata a szorgalmi időszak minden napjára (hétvége és ünnepnap, oktatási szünet is) adáslista készítése. Zenei szerkesztői feladatra félévente egy hallgató jelentkezhet. 8.3. Televízió A televízió műsorgyártó stúdióként működik, a hallgatók háromheti rendszerességgel tesznek közzé önálló, 5-15 perces mozgóképi anyagokat (azaz minden hallgató összesen 4 anyagot készít félévente). A kész mozgóképi televíziós anyagok a Pázmány Médiakapun tekinthetők meg. A hallgatók kétfős szerkesztői stábokat alakítva készítik az anyagokat. rovat címe Hírpercek Grund Tanárportré A mi emberünk rovat rövid leírása egyetemi események, hírek összefoglalója 3 eseményriport: szabadidő, sport, kultúra, művészet egyetemünk oktatóival készülő portré egyetemünk hallgatóival készülő portré rovat hossza 10 5-7 15 15 3. táblázat: a televízió rovatai 9. Adminisztráció A szakirányon folyó oktatást és tartalomszolgáltatás összhangját, a tartalomszolgáltatás adminisztrációját egy online táblázat segítségével végezzük, melyhez a tárgyakat oktató tanárok, valamint a médiakoordinátor kapnak szerkesztési jogosultságot, de hozzáférhet minden érintett egy online felületen. 10. Eszközkölcsönzés A hallgatók a tartalomelőállításhoz, külső felvétel készítéséhez eszközöket kölcsönözhetnek. Ezt a Technikai eszközök átvételi elismervénye c. formanyomtatvány segítségével tehetik meg, melyet először a feladatot felügyelő szaktanárral aláíratnak, majd kölcsönzési időben átveszik az eszközt. A nyomtatvány kitöltésével és aláírásával a hallgató tudomásul veszi, 3 Forrásként a kari honlap és az adminisztrációs tábla Eseménynaptárának használata kötelező. 14
hogy az eszközöket az intézmény használat céljából adja a hallgató birtokába azzal, hogy azokat a kölcsönzés ideje alatt őrizni és felügyelni köteles, harmadik személynek át nem adhatja. Bármilyen, az eszközben esett kárért vagy hiányért a hallgató teljes körű anyagi felelősséggel tartozik. A kölcsönzés időtartama hangtechnikai eszközökre 1 nap, kamerák és azok tartozékaira 3 nap. A forgatásokhoz szükséges eszközök előfoglalása nem kötelező, de erősen ajánlott. Az akkumulátoros eszközöket feltöltött állapotban kell leadni. A memóriakártyás eszközöket a munka végeztével formattálni kell. 11. Projekprezentáció A projektprezentáció nem azonos a projektszemináriumi jeggyel, hanem egy konkrét munka, az ún. projektmunka elkészítését és bemutatását jelenti. A záróvizsgán erről a projektmunkáról konzultál a Záróvizsga Bizottsággal a szakdolgozó. Végzős hallgatóknak a projektmunka benyújtása a Projektfeladat 2. szeminárium teljesítésének a fele, a projektmunkára kapott jegy azonban nem azonos a Projektfeladat 2. szemináriumot lezáró jeggyel. A záróvizsgázni készülő hallgató tehát a projektmunkáját legkésőbb a Projektfeladat 2. szeminárium lezárásáig, azaz a szorgalmi időszak végéig - papírtokos CD-/DVD-n - köteles leadni a szeminárium vezetőjének, aki értékeli azt és a záróvizsgán kérdéseket intéz az államvizsgázóhoz. A projektmunka műfaját és témáját szabadon választhatja meg a hallgató, azaz ő dönti el, írott, rádiós, vagy tévés munkát nyújt-e be, ill. ezen belül milyen műfaj segítségével dolgozza fel a választott témát. A projektmunka hossza, ill. terjedelme ennek megfelelően változhat. Maga a projektprezentáció (amely része a végleges záróvizsga-jegynek) két jegyből áll: a szaktanárnak a projektmunkára adott jegyéből, valamint a hallgató projektmunkájának a záróvizsgán történő bemutatásából. A projektmunka bemutatása nem lehet hosszabb 5-6 percnél mindez tulajdonképpen nem más, mint a hallgató benyújtott munkájának rövid ismertetése és a projektvezető által történő rövid értékelése. Minden Projektfeladat 2-t elvégző hallgató kötelessége tehát, hogy saját munkáját CD-n vagy DVD-n, papírtokba csomagolva legkésőbb a szorgalmi időszak végéig a Projektfeladat 2. szemináriumot vezető tanárnak leadja. (A munkát az intézet a szakdolgozat mellékleteként archiválja.) Azok a hallgatók, akik korábban abszolváltak, szintén kötelesek projektmunkájukat az aktuális félév szakirányos Projektfeladat 2. tanárával egyeztetni, illetve azt a szorgalmi időszak végéig leadni. A munka záróvizsgán történő bemutatásának menete: - a hallgató ismerteti a projektprezentáció tárgyát képező munkáját - a projektvezető (aki a munkát a záróvizsga előtt már értékelte), illetve a bizottsági tagok kérdeznek - a projektprezentáció jegyét (ami tartalmazza magának a munkának az értékelését, illetve ennek bemutatását a záróvizsgán) a többi jeggyel együtt megállapítjuk és összesítjük a végjegy kiszámításához. 15
12. Újságírás szakmai gyakorlat A szakmai gyakorlat célja a szakmai ismeretek gyakorlása, bővítése. Ennek érdekében vagy a hallgatók keresnek gyakorlóhelyet, vagy az illetékes intézet által kijelölt gyakorlati helyek közül kell választaniuk. A gyakorlóhely megfelelőségét, illetve alkalmasságát a szakmai gyakorlatért felelős oktató vagy az intézetvezető ellenőrzi, engedélyezi. (A szakmai gyakorlatot engedélyező nyomtatvány letölthető az intézet honlapjáról.) Az aláírást követően az engedélyt a hallgató a szakmai gyakorlat teljesítéséig megőrzi, és azt ugyanezen a nyomtatványon igazoltatja a gyakorlatvezetővel és az intézet felelős oktatójával. A munkahelyi szakmai gyakorlat előírt féléven belüli kezdési idejét a gyakorlóhellyel történt egyeztetést valamint az esetlegesen a gyakorlathoz kapcsolódó tantervi órák követelményeinek figyelembevételével a hallgatók választják meg, törekedve a saját szakuk szakmai specifikumának való megfelelésnek. Levelező tagozat esetében a hallgató választhatja saját munkahelyét is, amennyiben az a fenti kritériumoknak megfelel. A hallgató felelőssége tehát a gyakorlati hely időben történő megválasztása. A szakmai gyakorlat minden szakirányon kötelező, melyet a hallgató felvett. A szakmai gyakorlat külső gyakorlóhelyen eltöltött minimum 160 munkaórát jelent. (Ez a tanegység teljesítéshez szükséges minimumnak tekintendő, némelyik gyakorlóhely több munkát kíván a gyakornokoktól, néha pedig érdemes a gyakorlóhely által felkínált többletmunka lehetőségével élni.) A szakmai gyakorlatot abban a félévben kell felvenni, amikor a hallgató a szakmai gyakorlat elvégzését igazolni tudja. (Ha valaki nyáron végzi szakmai gyakorlatát, akkor az őszi félévben. A tavaszi félévben nem érdemes felvenni olyan szakmai gyakorlatot, amelyet a hallgató a nyáron teljesít, vagy akkor fejez be, hiszen a teljesítést a félév végén igazolni kell. Ha nem igazolja, nem teljesített tanegysége keletkezik.) A gyakorlat megkezdését megelőzően a hallgató munkatervet készít (elérhető az intézeti honlapon), melyet a felelős oktatóval aláírat. A gyakorlóhely képviselője a gyakorlat teljesítéséről szóló igazolást tölt ki. (Szintén az intézet honlapján megtalálható.) A szakmai gyakorlatról szóló igazolás bemutatásának és leadásának elmulasztása a szakmai gyakorlat teljesítésének megtagadását jelentheti. Amennyiben tantárgyként jelentkezik a szakmai gyakorlat, úgy az azt figyelemmel kísérő oktató a rögzíti az értékelésből adódó jegyet, és aláírásával elfogadja az igazolás formanyomtatványán a szakmai gyakorlat adott helyen történt elvégzését. A szakmai gyakorlat igazolásához közzétett formanyomtatvány oktatói aláírással ellátott eredeti példányát a hallgató köteles leadni az intézetben. Az igazolás és az előzetes engedély ellenőrzését követően az intézet továbbítja azokat a Tanulmányi Osztályra, amely rögzíti a NEPTUN rendszerben a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó információkat, és archiválja a hallgató személyi anyagában az igazolást, valamint az előzetes engedélyt. Aktív státuszú hallgató a szakmai gyakorlat igazolását a vizsgaidőszak végéig köteles eljuttatni a Tanulmányi Osztályra. Záróvizsgát tenni kívánó hallgató esetében az igazolást legkésőbb a záróvizsga előtti három munkanappal kell eljuttatni a Tanulmányi Osztályra. A dokumentáció tehát három részből áll: 16
1. A szakmai gyakorlat megkezdését megelőzően a gyakorlóhely engedélyeztetése, valamint munkaterv kitöltése és a felelős oktató által történő aláírása. 2. Szakmai gyakorlat igazolás, amely tartalmazza az adott gyakorlóhelyen eltöltött munkaórák számát, a végzett feladat típusát és a gyakorlóhely rövid szakmai értékelését, valamint a szakirányfelelős/szaktanár ezen igazolja a szakmai gyakorlat teljesítését. 3. A szakmai gyakorlatot végző hallgató 5000-7000 leütés terjedelmű, géppel írt beszámolóját arról, hogy milyen munkát végzett, milyen szakmai kompetenciákat sajátított el, és milyen tanulságokat vont le saját maga számára. A szakmai gyakorlat teljesítését a szakirányfelelős/szaktanár az elfogadott beszámoló alapján az indexben érdemjeggyel értékeli. 17
13. Záróvizsga sor záróvizsga sor, 2016 I. A MÉDIA INTÉZMÉNYRENDSZERE Tételcsoport: MÉDIATÖRTÉNET A nyomtatott sajtó története 1. A nemzetközi és a magyar nyomtatott sajtó története, korszakonként haladva. A sajtó fejlődésének társadalmi és technológiai háttere. Szakirodalom: KÓKAY György BUZINKAY Géza- MURÁNYI Gábor: A magyar sajtó története. Sajtóház, Budapest, 2001, 13-18, 27-42, 54-58, 80-98, 113-189, 207-214. BARBIER, Frederic BERTHO LAVENIR Lavenir, Catherine: A média története. Diderot-tól az internetig. Osiris Kiadó, 2004, 162-188. GIOVANNINI, Giovanni (szerk.): A kovakőtől a szilíciumig. A tömegkommunikációs eszközök története. Püski Kiadó. én., 117-168. GÁLIK Mihály: Médiagazdaságtan. Aula, Budapest, 2003, 179-197. BRIGGS, Asa BURKE, Peter: A média társadalomtörténete. Gutenbergtől az internetig. Napvilág Kiadó, 2004, 76-118. A rádiózás és a televíziózás kialakulása, története a kezdetektől napjainkig A rádiózás és a televíziózás két útja. A BBC és a közszolgálatiság, a kalózrádiók. a Magyar Rádió megszületése. Televíziós modellek: USA vs. Európa. A Magyar Televízió megalakulása Szakirodalom: MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003, 24-40. 2. BAJOMI-LÁZÁR Péter: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában. Új Mandátum Membrán Könyvek, Budapest, 2000, 14-64., 136-156. GÁLIK Mihály: Médiagazdaságtan. Aula, Budapest, 2003, 179-197, 233-243. HARGITAI Henrik HIRSCH Tibor: Médiatörténet. A televízió története. In: Szabadbölcsészet, ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet HORVÁT János: Televíziós ismeretek. Média Hungária Bt., Budapest, 2000, 3-18. MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003, 24-40. RADETZKY András: A helyi rádió. Gondolat, Budapest, 2011, 15-46. SUGÁR Gusztáv: A néprádiótól a műholdas televízióig. Ajtósi Dürer, Budapest, 1994. 6-14., 31-39., 73-81.,107-127., 151-158., 187-191, 245-252. 18
Az új média megjelenése és az információs társadalom kibontakozása; a multimédia 3. A rádiózás és a televíziózás átalakulása a valóságos és virtuális médiában, a médiakonvergencia jelentősége. A média hálózati logikája. Szakirodalom: MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003, 33-39., 109-114. CASTELS, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat-Infonia, Budapest, 2005, 478-493. BARABÁSI Albert-László: Behálózva. Helikon, Budapest, 2011, 160-196. SZÜTS Zoltán: Az internetes kommunikáció története és elmélete. In: Médiakutató 2012 tavasz BALOGH Gábor: Az információs társadalom dimenziói. Gondolat, Budapest, 212-225. ACZÉL Petra: Újmédia, hír, retorika. In: Martin József Széchenyi Ágnes (szerk.): Klió és a médiagalaxis, Corvina, Budapest, 2011, 9-21. COPE, Peter: A digitális világ. Alexandra, Budapest, 2006, 104-126. JÁKÓ Péter: A digitális rádiózás. AKTI, Budapest, 2010, 141-151. TERESTYÉNI Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. AKTI- Typotex, Budapest, 2006, 295-333. Tételcsoport: MÉDIARENDSZER A modern médiarendszerek globalizálódása A médiarendszer nemzetközivé válásának folyamata, hátterét jelentő technológiai és tulajdonosi szerkezetváltozás. A globális tömegkommunikáció sokrétűsége, valamint a globális médiakultúra. Szakirodalom: BAYER József : Globális média, globális kultúra Magyar Tudomány 2002, 5, 6 MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003, 191-211 4. CASTELS, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat-Infonia, Budapest, 2005, 478-493. BARABÁSI Albert-László: Behálózva. Helikon, Budapest, 2011, 160-196. BALOGH Gábor: Az információs társadalom dimenziói. Gondolat, Budapest, 212-225. COPE, Peter: A digitális világ. Alexandra, Budapest, 2006, 104-126. JENSEN, Jody: Globalizáció és új kormányzás. Budapest Érd: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, Mundus Novus könyvek, 2014, 45-66 5. Országos, regionális, helyi és kisközösségi rádió és televíziózás sajátosságai, jellegzetességei A lokális rádiózás és televíziózás helye a tömegkommunikációban. Műfaji sajátosságok. A kisközösségi média fogalommeghatározása. A civil diskurzus és az interaktivitás megjelenése a tömegkommunikációban. Szakirodalom: RADETZKY András: A helyi rádió. Gondolat, Budapest, 2011, 46-92. 19
BAJOMI-LÁZÁR Péter: A Magyarországi helyi rádiók működése, támogatásuk lehetséges irányai és hatása. In: Médiakutató, 2004 tél BALÁZS Géza SZAYLY József SZILÁGYI Árpád: Médiaismeret. DÚE, Budapest, 2005. 9-15., 79-80. ZÖLDI László: A glokális sajtó. In: Médiakutató, 2001 tél ORTT: A kisközösségi rádiózásról Magyarországon. Országos Rádió és Televízió Testület, Budapest 2007 PÉTERFI Ferenc HUSZERL József (szerk.): Egy kisközösségi rádió alapvető technikai felszerelése. In: Szabadon a szabad közösségi rádiózásról, Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Budapest, 2003 GOSZTONYI Gergely: Kisközösségi rádiók Magyarországon. In Médiakutató, 2007 ősz Tételcsoport: MÉDIASZABÁLYOZÁS Médiapolitikák 6. A médiapolitika megközelítési lehetőségei, dimenziói, főbb jellemzői, elemei valamint korszakai. Szakirodalom: PUPPIS, Manuel: Bevezetés a médiapolitikába. In.: Polyák Gábor (szerk.): Médiapolitikai szöveggyűjtemény. AKTI - Gondolat Kiadó, 2010, 19-38. Van CUILENBURG, Jan McQUAIL, Denis: Médiapolitikai paradigmaváltások. In.: Polyák Gábor (szerk.): Médiapolitikai szöveggyűjtemény. AKTI - Gondolat Kiadó, 2010, 236-259. CURRAN, James: A média és a demokrácia kapcsolatának újragondolása. In.: Polyák Gábor (szerk.): Médiapolitikai szöveggyűjtemény. AKTI - Gondolat Kiadó, 2010, 338-378. ANDOK Mónika: Klasszikus szerzők új irányok a média normatív megközelítésében. In: Széchenyi Ágnes Buzinkay Géza (szerk.): Magyar Nemzet és Európa. Tanulmányok a 70 éves Martin József tiszteletére. Eger: Líceum Kiadó, 2014, 9-16. McCHeSNEY, Robert W.: Mi a baj a médiával? Az Egyesült Államok médiapolitikája a 21. században. Complex, Budapest, 2012, 15-49,175-211. CROTEAU, David - HOYNER, William: A média mint üzlet. Nagyvállalati média és közérdek. Complex, Budapest, 2013, 249-289 A média jogi szabályozása, működésének etikai vonatkozásai 7. A média jogszabályi környezete. Médiajogi sérelmek, a média szociológiai aspektusai. A professzionális médiaetika helye és szerepe a magyar médiarendszerben. A sajtószabadság felelősségteljes gyakorlása. Szakirodalom: GÁLIK Mihály HALMAI Gábor: Médiaszabályozás, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005. POLYÁK Gábor: A közszolgálati műsorszolgáltatás alkotmányos pozíciói. In: Jura, 2007/2, 133-143. ZSOLT Péter: Médiaetika. EU-Synergon, Budapest, 2003, 142-247 Közszolgálati-, Reklámetikai Kódex, valamint a MÚOSZ Etikai Kódex KOLTAY András (szerk.): A médiaszabályozás két éve (2011-2012), Médiatudományi 20
Intézet Médiatudományi Könyvtár, Budapest, 2013, 251-254. CSINK Lóránt MÁYER Annamária: Variációk szabályozásra. Médiatudományi Intézet Médiatudományi Könyvtár, Budapest, 2012, 35-61. FLETCHER, Charles: Visegrádi Irányelvek. Baltic media Center British Embassy, Budapest, 2001 Közszolgálati-, Reklámetikai Kódex, valamint a MÚOSZ Etikai Kódex ZSOLT Péter: Médiaháromszög. EU-Synergon, Budapest, 2005, 129-197. A közszolgálatiság lényege, legfontosabb céljai, megjelenési formái a digitális korban 8. A Közszolgálati Kódex által rögzített célok és értékek. A közszolgálatiság megvalósulásának felei, műfaji sajátosságai. Szakirodalom: PADOVANI, Cinzia TRACEY, Michael LUSTYIK Katalin: A közszolgálati média helyzete. In: Médiakutató, 2001 tél BAJOMI-LÁZÁR Péter: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában. Új Mandátum Membrán Könyvek, Budapest, 2000, 14-64., 136-156. TERSTYÉNI Tamás (szerk.): Közszolgálatiság a médiában. Osiris-MTA-ELTE, Budapest, 1995. 9-99. CSERMELY Ákos (szerk.): A közszolgálatiság újrafogalmazása a digitális forradalom küszöbén. Média Hungária Könyvek, Budapest, 2005. 20-41., 145-190. CSEPELI - DESEWFFY - HAMMER - KITZINGER - MAGYAR - MONORY - ROZGONYI: Közszolgálat a digitális korban. In: Médiakutató, 2007 nyár BORÓKAI Gábor: Fogyasztói média, avagy lufifújás reggeltől estig. In: Médiakutató 2008 tél BAJOMI-Lázár Péter: Közszolgálati televíziózás Közép-Kelet-Európában. In: Médiakutató, 2002 nyár Tételcsoport: MÉDIAGAZDASÁGTAN Az médiapiac gazdasági megközelítése, a média intézményrendszere A médiagazdaságtan alapjai. Reklám és tömegkommunikáció kapcsolata. A televíziók és a rádiók piaca. Médiakutatások: nézettség és hallgatottság mérése. Szakirodalom: GÁLIK Mihály: Médiagazdaságtan. Aula, Budapest, 2003, 31-93., 115-170., 179-222., 233-298., 317-400. MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003, 169-212. 9. O SULLIVAN, Tim DUTTON, Brian RAYNER, Philip: Médiaismeret. A média intézményrendszerének működése. Koron, Budapest, 2002, 213-295. GÁLIK Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon. In: Médiakutató, 2004, ősz, 69 90. RADETZKY András: A helyi rádió. Gondolat, Budapest, 2011, 223-243. CROTEAU, David - HOYNER, William: A média mint üzlet. Nagyvállalati média és közérdek. Complex, Budapest, 2013, 29-57, 175-249 McCHeSNEY, Robert W.: Mi a baj a médiával? Az Egyesült Államok médiapolitikája a 21
21. században. Complex, Budapest, 2012, 117-175. Reklám az elektronikus médiában; szerepe, megjelenési módja, viszonya az újságíráshoz A reklám, mint a modern médiarendszerek harmadik pillére. A rádiózás és televíziózás professzionalizálódása a reklámon keresztül. Társított érték, mítosz a reklámban. Társadalmi funkciók. Szakirodalom: ZSOLT Péter: Médiaháromszög. EU-Synergon, Budapest, 2005, 101-129. Közszolgálati-, Reklámetikai Kódex, valamint a MÚOSZ Etikai Kódex 10. ZSOLT Péter: Médiaetika. EU-Synergon, Budapest, 2003, 136-138., 154-156., 213-221., 231-233, 235-237. MÓRICZ Éva: Reklámpszichológia. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 1999, 23-37., 49-59. GÁLIK Mihály: Médiagazdaságtan. Aula, Budapest, 2003, 13-39., BAUER András BERÁCS József KENESEI Zsófia: Marketing alapismeretek. Aula, Budapest, 2007, 309-3069. GELLER, Valerie: A sikeres Rádió. T. Bálint Kiadó, Törökbálint, 2010, 271-325. RADETZKY András: A helyi rádió. Gondolat, Budapest, 2011, 223-243., 181-197. II. A MÉDIA TARTALMAI Tételcsopor: GYÁRTÁS Médiaszövegek előállítása: gyártási, szervezési ismeretek 11. A média különböző tartalmainak előállítási folyamata, az összeállítás, szerkesztés, gyártás menete. Szakirodalom: A számonkérés alapja a Forgatókönyvírási alapismeretek (BBLKM 08300), Gyártási és szervezési ismeretek (BBLKM10800), Online média és tartalomszolgáltatás (BBLKM14000) órák anyaga. CROTEAU, David - HOYNER, William: A média mint üzlet. Nagyvállalati média és közérdek. Complex, Budapest, 2013, 177-216. JENEI Ágnes: Táguló televízió. Interaktív műsorok és szolgáltatások. PrintXBudavár Zrt., Antenna könyvek, Budapest, 2008 MAST, Claudia: Az újságírás ábécéje. Greger-Delacroix-SZTE Budapest Média Intézet, Budapest, 1998, 28-30., 137-179,187-197. Tételcsoport: MÉDIAREPREZENTÁCIÓK, MŰFAJOK A hírek felépítése, funkciója; rádiós és televíziós hírszolgáltatás 22
12. Hírforrások, hírnyelv, hírműsorok, a hírek információtartalma. Objektivitás és tényszerűség: a hír, mint narratíva. Hírek a közszolgálati és a kereskedelmi rádióban, televízióban. Szakirodalom: BALÁZS Géza SZAYLY József SZILÁGYI Árpád: Médiaismeret. DÚE, Budapest, 2005. 19-35. MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 293-306. RADETZKY András: A helyi rádió. Gondolat, Budapest, 2011, 166-176. ANDOK Mónika: A hírek története. L Harmattan, Budapest, 2013. DOMOKOS Lajos: Press & PR. Teleschola, Budapest, 2005, 203-251 GELLER, Valerie: A sikeres Rádió. T. Bálint Kiadó, Törökbálint, 2010, 161-221. MAST, Claudia: Az újságírás ábécéje. Greger-Delacroix-SZTE Budapest Média Intézet, Budapest, 1998, 28-30., 137-145., 154-162.,190-192. HOLLÓS János: Hírek a kommunikációban. Magyar Rádió, Budapest, 2004, 1-94. BEDŐ Iván: Hírkönyv. Magyar Rádió, Budapest, 1995, 17-83., 115-161. A kereskedelmi televíziózás és rádiózás társadalmi szerepe napjainkban; a valóságtelevíziózás, az infotainment A szórakoztató média funkciója, az infotainment lényege. A magyarországi kereskedelmi televíziós és rádiós piac bemutatása. formátumok. A valóságtelevízió kulturális és társadalmi jelentősége. Az új állampolgár koncepciója. Szakirodalom: JENEI Ágnes: Kereskedelmi televízió és demokrácia. In: Médiakutató, 2005 ősz. 13. ANTALÓCZY Tímea: A szappanoperák genézise és analízise I-II. In: Médiakutató, 2001 nyár-ősz CSÁSZ Lajos: A valóságtelevíziózás szerepe a késő modernitásban. In: Médiakutató, 2009 nyár MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003, 265-288. KOLOSI Péter: A kereskedelmi televíziózás Magyarországon. Corvina, Budapest, 2006, 12-113. RADETZKY András: A helyi rádió. Gondolat, Budapest, 2011, 152-197., 243-281., 109-112. GELLER, Valerie: A sikeres Rádió. T. Bálint Kiadó, Törökbálint, 2010, 17-215. PÁPAI Júlia: Áll az alku, avagy a televíziós műfajhatárok összemosódásáról. In: Médiakutató, 2007 tél ZSOLT Péter: Hírnév, jólét, VV. EU-Synergon-NMHH, Budapest, 2013 Műfajismeret I.: az írott sajtó műfaji klaszterezése 14. A nyomtatott sajtó műfaji kánonja, műfajok felosztása. Sajtóműfajok besorolása a műfajcsoportokba, a műfajok szövegtipológiai jellegzetességei. Szakirodalom: BERNÁTH László (szerk.): Bevezetés a műfajismeretbe. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2008, 47-294 23