KOKAD KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című pályázathoz (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact
Tartalom TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1. AZ ELEMZÉS HÁTTERE... 6 1.1. A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE... 6 1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI... 8 1.2.1. A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért... 9 1.2.2. Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013)... 10 1.2.3. Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései... 12 1.2.3.1. Európai Foglalkoztatási Stratégia... 13 1.2.3.2. Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában... 15 1.2.3.3. Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP)... 16 1.3. MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT... 16 1.3.1. Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe... 17 1.3.2. A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései... 19 1.3.3. Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása... 23 1.3.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv... 25 1.4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI... 26 1.4.1. Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja (2007-2013)... 30 1.4.2. Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja... 34 1.5. FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZER MAGYARORSZÁGON... 38 1.5.1. Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere... 39 2. KOKAD ALAPVETŐ JELLEMZŐI... 43 2.1.1. Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok... 43 2.1.2. Demográfiai adatok... 45 2.1.3. Oktatási és szociális, kulturális ellátottság... 46 2.2. KOKAD FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE... 49 2.2.1. Az álláskeresők főbb adatainak bemutatása Kokadon... 49 2.2.2. Vállalkozások... 50 2.2.3. Korábbi foglalkoztatási kezdeményezések... 52 2.3. KOKAD HELYZEÉRTÉKLÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS... 53 3. A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE... 54 3.1. STRATÉGIAI CÉL... 54 3.2. KISTÉRSÉGI OPERATÍV CÉLOKHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS... 56 3.2.1 Térségi humánerőforrás fejlesztése... 56 3.2.2 Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés... 57 3.2.3 Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése... 57 2
3.2.2 Horizontális célok... 58 3.2.2.1 Esélyegyenlőség... 58 3.2.2.2 Női munkavállalók... 62 3.2.2.3 Megváltozott munkaképességű munkanélküliek... 62 3.2.3 Intézmény-rendszer fejlesztése... 63 3.2.3.1 Non-profit civil szektor fejlesztése... 63 3.2.3.2 Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése... 64 3.2.4 Fenntarthatóság... 64 3.2.4.1 A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása... 64 3.2.4.2 Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése... 65 4 KITÖRÉSI PONTOK... 67 4.1 TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE... 68 4.1.1 Alapfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése (2.2)... 68 Felzárkóztató képzés szervezése az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők számára (Mintaprojekt)... 70 4.1.2 Munka világába való visszavezetés (2.3)... 71 Szakképzés a munka világába való visszavezetés érdekében (Mintaprojekt)... 72 4.1.3 Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések (2.1)... 73 Felnőtt és szakképzés biztosítása igazodva a piaci igényekhez (Mintaprojekt)... 75 4.2 TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS... 76 4.2.1 Mezőgazdasági foglalkoztatás (1.3)... 76 Mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tétele biogazdálkodás meghonosítása (Mintaprojekt)... 78 Alternatív energiahordozók (Mintaprojekt)... 79 Bemutató gazdaságok létrehozása (Mintaprojekt)... 80 Termelői közösségek létrehozása (Mintaprojekt)... 81 4.2.2 Turizmusfejlesztés (1.4)... 82 Kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakítása, valamint marketingkampány lefolytatása (Mintaprojekt)... 84 4.2.3 Infrastruktúrafejlesztés (1.1)... 86 Gazdaságfejlesztési koncepció befektetők vonzására (Mintaprojekt)... 88 Infrastrukturális beruházások (Mintaprojekt)... 89 4.2.4 Vállalkozás fejlesztés (1.2)... 90 Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára (Mintaprojekt)... 92 Vállalkozások technológia fejlesztése (Mintaprojekt)... 93 4.3 MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE... 94 4.3.1 Pályaorientáció (3.4)... 94 Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása (Mintaprojekt)... 96 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 97 ÁBRAJEGYZÉK... 97 TÉRKÉPJEGYZÉK... 97 I. FÜGGELÉK... 98 II. FÜGGELÉK... 104 3
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió és tagjai, így Magyarország számára is egyre fontosabb kérdés a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdések, hiányosságok megoldása. Az Unióhoz történt csatlakozással a tagállamok újabb lehetőségeket és pénzügyi forrást kaptak a jelenlegi, sok területen kedvezőtlen helyzet javítására. Ennek keretében került meghirdetésre Magyarországon a ROP 3.2.1 Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése című pályázat is, melynek egyik nyertese Sáránd Község Önkormányzatának Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi kistérségben című projektje. A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, valamint a helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása volt. Jelen dokumentum a projekt során elkészített Kokad Község stratégiáját tartalmazza. A stratégia-készítés célja, hogy meghatározza a Derecske-Létavértesi kistérség speciális foglalkoztatási problémáira adható hatékony válaszokat és a szükséges beavatkozás módját, mely tükrözi a helyi sajátosságokat. További célja, hogy segítse a kistérség településeinek összefogását és a Foglalkoztatási Paktum megalapításával és működtetésével ösztönözze a helyi kezdeményezéseket és a közös koordinációt. A stratégiai dokumentum elkészítésének várt eredménye a helyi szereplők (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók, önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek) mobilizálása, az egyes szereplők feladatainak és lehetőségeinek meghatározása, valamint minták nyújtása a továbblépés érdekében. A stratégia elkészítése során először az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai törekvései, majd a magyarországi célok és irányvonalak, elkészített stratégiák kerültek elemzésre. Ezzel párhuzamosan zajlott a kistérség helyzetének, foglalkoztatáspolitikai szempontból meghatározó szereplőinek megismerése, személyes interjúk készítésével, valamint statisztikai adatok elemzésével. Ezután kerültek feltárásra a korábbi kezdeményezések eredményei, majd készült el a kistérség helyzetelemzése. A helyzetelemzésben vázolt problémák és lehetőségek összefoglalását egy SWOT analízis tartalmazza, mely egyben kiindulási alapja magának a Stratégiának. 4
A helyzetfeltárás eredményeként az alábbi stratégiai cél került meghatározásra: MultiContact A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése. A célhierarchiában szerepel a fent idézett stratégiai cél, az operatív célok és a horizontális célok illetve a célok megvalósulását elősegítő intézkedések. Az utolsó rész mintaprojektek sorozatából áll, melyek alkalmasak arra, hogy az elméleti célkitűzések gyakorlati megvalósításához útmutatót, kiindulási pontot adjanak. A stratégia a 2007-2010 közötti időszakot öleli fel, ennek oka, hogy a gazdasági környezet és az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatási helyzet gyors változása szükségessé teszi a stratégia négyévenkénti újragondolását, a célok, prioritások, célcsoportok és intézkedések aktuális helyzethez való igazítását. A stratégia megalkotása során a kistérség számos foglalkoztatási szempontból jelentős szereplője volt a dokumentum készítőinek segítségére. Az helyzetelemzéshez szükséges információk megszerzésében és értelmezésében, valamint a célok, prioritások, intézkedések kialakításában aktívan közreműködött mind a tizenegy érintett település polgármestere, valamint a nagyobb vállalkozások vezetői, a Kistérségi Társulás szakemberei, a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetői, a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. irányítója, non-profit szervezetek vezetői, az Érmelléki Iskolaszövetség képviselői, továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. Az ő munkájuk és szakmai hozzáértésük nagyban segítette a dokumentum kidolgozását, a stratégia kialakítását a helyi helyzetkép és igények maximális figyelembe vétele mellett. A közreműködők pontos listáját a II. Függelék Interjújegyzék tartalmazza. Valamennyiük munkáját ez úton is köszönjük! 5
1. AZ ELEMZÉS HÁTTERE A következő oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kistérségi foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen kistérségi foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a Derecske-Létavértesi kistérség adottságainak és lehetőségeinek elemzésével. 1.1. A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE A globális gazdaság az emelkedő olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év őszén kiadott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) szerint ez a bővülés továbbra is folytatódni fog. Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) százalék 5 4 3 2 1 0-1 4,6 4,1 3,4 3,5 3,2 2,6 2,8 2,7 2,2 1,6 2,3 1,8 1,2 1,5 1,7 1 1,1-0,2 2001 2003 2005 év EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán 1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat 6
A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezető gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bővülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. A feltörekvő ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentős kihívást és lehetőséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségű munkaerőhöz való tőkeáramlás jelentős mértékű gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezőgazdasági, illetve az ipari jellegű területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában. Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) 75 70 A Lisszaboni 70%-os cél százalék 65 60 55 50 EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán ország 2001 2002 2003 2004 2005 2. ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon (2001-2005) Forrás: Eurostat A dinamikus gazdasági fejlődés mellett létrejövő egyidejű foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemző. Az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van. 7
1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) 3 893 Foglalkoztatottsági ráta 63,8% Népesség (millió fő) 456,8 Munkanélküliségi ráta 8,7% Munkanélküliségi ráta GDP (milliárd ) 10 816 (25 év alattiak) 1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) 18,5% Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok hasonló mutatójával. A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitől. Mivel a nemzeti össztermék növekedési üteme is lassult az 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) Forrás: http://www.europa.eu Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nő GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezető gazdaságaihoz képest. Az Európai Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése. A következőkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplők részére. 8
1.2.1. A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetői kormányfők és államfők megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely szerint az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva (az Európai Tanács lisszaboni ülését követő Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következőkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belső piac bővítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minőségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elősegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, 2010-ig 70%ra kívánták emelni. A 2007-től 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsősorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (főként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitűzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsősorban a munkaerő-piac európai szintű stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult előrelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erőforrásokat két fő feladatra kívánja összpontosítani: erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése. Az európai munkaerő-piac megerősítése kapcsán A lisszaboni stratégia új kezdete növekedés és munkalehetőség című dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: - még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése 9
- a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása - az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erőforrások területén Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerő-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitűzéseihez. A strukturális alapok következő generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. 1.2.2. Az Európai Kohéziós Politika (2007-2013) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történő modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok munkanélküliek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők esélyeinek és lehetőségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az első csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az előző csoportba nem sorolt régió. Közös jellemzőjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitűzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés 10
11 MultiContact ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erőforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentős szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentős a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti időszakban az európai kohéziós források 51,3%a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekről emiatt a következő fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: - legyen vonzó a befektetések és a tőke számára, és tegye lehetővé a gyors munkahelyteremtést - magas növekedésű, versenyképes és innovatív térséggé váljon - legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminőséget kínáló állással. - biztosítson magas szintű, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok így esetünkben a magyar kormányzat programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhető forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplők számára is.
- JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplőket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek előkészítése terén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb előkészítését várják ettől a programtól. Főként regionális szinten várható jelentős hatása. - JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tűzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elősegíteni. Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedő európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be. 1.2.3. Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió azaz az euró bevezetése érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerződés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság teszi közzé Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetéről címmel. Az utolsó nagyobb összefoglaló 2004-ben, a csatlakozás után jelent meg. E szerint 2003-ban a 25 tagú Unió tagországainak foglalkoztatási képe korántsem volt egységes, hiszen a tagok közel felében éves szinten csökkent a munkahelyek száma. Ebben az évben a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Hollandiában és Svédországban jött létre kevesebb munkahely a tendencia valamennyi országban év közben vált negatívvá. Belgiumban, Dáni- 12
ában, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovéniában 2003-ban tovább folytatódott a munkahelyek számának 2002-ben is tapasztalt csökkenése, ugyanezen a téren Franciaországban viszont stagnálás jellemezte 2003 utolsó negyedévét. A fentiekkel szemben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy más tagországokban jóval egy százalék fölötti volt a foglalkoztatottság növekedésének üteme: különösen Spanyolországban fokozódott erősen (két százalékkal) a munkahely-létesítés volumene, ez pedig közepes javulásként értékelendő. Olaszországban hozzávetőlegesen egy százalékos javulást mértek, noha korábban magasabb értékekről is beszámoltak. Egy százalékosnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság Észtországban, Görögországban, Írországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Szlovákiában is. Az általános gazdasági teljesítmény korábban jósolt növekedése ellenére az ezredforduló után Európában tapasztalt gazdasági visszaesés várhatóan ezután is rányomja bélyegét a munkaerőpiac alakulására, így a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedése jósolható 2004-re és 2005-re. Ennek fényében az Európai Unió foglalkoztatási előrejelzéseinek a Tanács lisszaboni ülésén hozott, illetve az Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment Strategy, EES) alapján kidolgozott célkitűzésekkel és foglalkoztatásimutatóelőirányzattal történő összevetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az előzőekben említetteket. Az Amszterdami Szerződés 1997-es aláírásával került először az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az időszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitől várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az első foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévő nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett. 1.2.3.1. Európai Foglalkoztatási Stratégia A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerő és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerőpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) 13
lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerő-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidőtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg: A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendő iránymutatások közül a legfontosabbak: - befogadó munkaerő-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetődővé tétele az álláskeresők köztük a hátrányos helyzetűek és az inaktívak számára (19. iránymutatás). - humán erőforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás). - oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása (24. iránymutatás). B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban. Intézkedés 1) A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása 2) A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása 3) Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén Iránymutatás A munka legyen mindenki számára lehetőség kortól és nemtől függetlenül Érje meg dolgozni! Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek Korszerű foglalkoztatási szolgálat A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá A földrajzi mobilitás elősegítése Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatásbarát munkaerő-költségek A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés 14
3. Ábra: A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (Forrás: Nagy Zoltán) C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetéről (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következő évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai. D) Ajánlások (Recommendations) Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén. A Magyarországnak szóló, csatlakozás utáni Ajánlás értelmében a Tanács szerint szükséges: a. csökkenteni a munkaerő alkalmazását sújtó adóterheket, igazodni a munkaadók igényeihez b. javítani a munkavállalók egészégi állapotán, valamint a munkakörnyezet színvonalán c. támogatni a részidős munkavállalást, különösen a nők számára d. erősíteni a megelőzést szolgáló munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, ezáltal csökkenteni a munkanélküliség szintjét, különösen az elmaradott régiókban e. esélyegyenlőséget biztosítani valamennyi réteg számára az egyetemi oktatásban való részvételhez, javítani az oktatási rendszer hatékonyságát, növelni a fiatalok rugalmasságát és alkalmazkodó képességét 1.2.3.2. Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az első nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak. 15
1.2.3.3. Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) A Derecske-Létavértes kistérségben a szereplők számára követendő mintaként elsősorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEP-ek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttműködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselői/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttműködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttműködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés elősegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelően tényleges tartalommal az együttműködő partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplők aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttműködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges források felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplők aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésből kiindulva, hogy ők képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez. 1.3. MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) 93,030 Foglalkoztatottsági ráta 56,9% Népesség (millió fő) 10,09 Munkanélküliségi ráta 7,2% GDP (milliárd ) 87,9 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 2. táblázat: Magyarország általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) 19,4% 16
1.3.1. Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentős áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követően haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzetű térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következő táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerő-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzőit: Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000 2005 Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) 3 856,2 3 868,3 3 870,6 3 921,9 3 900,4 3 901,5 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 4 119,9 4 102,4 4 109,4 4 166,4 4 153,3 4 205,4 3 659,6 3 670,0 3 652,8 3 578,5 3 567,9 3 517,1 Foglalkoztatási arány (%) 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Aktivitási arány (%) 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 3. táblázat: Magyarország munkaerő-piaci adatai 2000-2005 Forrás:Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerő-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében (lásd: 3. táblázat). A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. (lásd. 3 ábra) 17
Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005) 303 900 3 901 500 Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma 5 992 915 4. ábra Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005) Forrás: Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresőképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggő, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegű fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülők jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegű ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerű képzésben részt vevő gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a gyermekek és fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idősebb népesség arányaihoz képest. 2005-ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idősebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idősek hányadának jelentős növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentős gazdasági-társadalmi következményekkel jár. 18
1.3.2. A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései 2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése című dokumentumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén: - a foglalkoztatás bővítése (a teljes foglalkoztatottság céljával), - a munkanélküliség csökkentése, - rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása, - humánerőforrás-fejlesztés, - a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése. A röviden Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés -nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett Nemzeti akcióprogramokat fogalmaznak meg, amelyek egy megadott időszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévő kormányzati program a Felülvizsgált Nemzeti Liszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért 1 címet viseli, amelyet az alábbiakban mutatunk be. A dokumentum szerint a foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kívánja azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése a tartós növekedés mellett a 2007-2013 közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike. 2006-2008 között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a 1 Felülvizsgált Nemzeti Liszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért http://www.nfu.gov.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=ci_202 19
közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következő számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében: 4. táblázat Foglalkoztatási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT 1.3.2.1 PRIORITÁSOK A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül: Aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyez az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére. 5. táblázat Aktivitási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT 20
Célzott támogatások hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében MultiContact A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtanak a pályakezdő fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezik az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az e térségekben élők köztük mindenekelőtt a romák foglalkoztatási feltételeinek javításához. 6. táblázat Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT Az egész életen át tartó tanulás támogatása A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánják az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány-határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Cél, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak, erősítsük a kulcskompetenciákat, amelyek munkaerő-piaci szempontból kiemelkedő fontosságúak. 7. táblázat Képzésben résztvevők aránya (%) Forrás: EUROSTAT 21
Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal és az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is. 8. táblázat Iskolázottság és lemorzsolódás (%) Forrás: EUROSTAT 1.3.2.2 INTÉZKEDÉSEK Az akció program alábbi fejezetei az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit, az alábbi három fő terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket: 1. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén. Tervezett intézkedések - A START program kiterjesztése - Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével - Az egészségi állapot javítása 22
- A szociális segélyben részesülők esetében alkalmazott beilleszkedési terv és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott álláskeresési megállapodás jelenleg elkülönülten működő rendszereinek összehangolására. - Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése - Újfajta együttműködés a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között - A romák munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-től 25 hátrányos helyzetű, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési programok elindítása - A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörű elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából az un. védett piacok működési feltételeinek megteremtése - Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer - A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (pl. munkaerő igények feltárása) - A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése - A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá - A földrajzi mobilitás elősegítése - Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek - A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (kulcskompetenciák fejlesztése, munkahelyi képzések, intézmény-rehabilitációs program) - A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése. 1.3.3. Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása A magyar kormány 2006 őszére elkészíti a 2007-2013 EU költségvetési időszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezésű dokumentumot, amely az elkövetkező időszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv ismerete kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetőségek ezekben lelhetők fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás előteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006. augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetők a főbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fő vonalaiban 23
már nem változik a terv, azonban 2006. decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínűsíthetően átdolgozásra kerül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a 2007-2013 közötti időszak 22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához szükséges tervezési dokumentum. Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) átdolgozott, kiegészített változatának tekinthető. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb célkitűzéseire és szerkezetére hívjuk fel a ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése Fenntarthatóság STRATÉGIAI CÉLOK Kohézió figyelmet. Az ÚMFT átfogó célja, a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése. A dokumentum a programozás elvének megfelelően szorosan illeszkedik a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseihez. A stratégia célok között a fenntarthatóság egymást erősítő kohézió céljait találjuk. A foglalkoztatás bővítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlőség) megvalósulását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési terv markánsan különválasztja az ágazati és területfejlesztési feladatokat. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-től minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik. 5. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv (www.nfh.hu) 24
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (2007-2013) PRIORITÁSOK OPERATÍV PROGRAMOK 1. A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztési OP 2. A közlekedés fejlesztése Közlekedési OP 3. A társadalom megújulása Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP 4. Környezet- és energiafejlesztés Környezet és energia OP 5. Területfejlesztés 7 db Regionális Operatív Program: például: Észak-alföldi Regionális OP 6. Államreform Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP 7. Az ÚMFT koordinációja és Végrehajtás OP kommunikációja 9. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai 1.3.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) bár folyamatosan csökkenő részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMVA és az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) források finanszírozzák a agrártermelőket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMGÁból számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földművelési és vidékfejlesztési tárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet, a 2007-2013-as időszakra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki: 25
- A vidéki gazdasági potenciál erősítése, vállalkozásfejlesztés MultiContact - Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése - Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása A vidéki gazdasági potenciál erősítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezőgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja több lábon állás elve által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének támogatása (például a falusi és agrárturizmus, illetve egyéb típusú vállalkozások fejlesztése). 1.4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) 17,729 Foglalkoztatottsági ráta 44,7% Népesség (millió fő) 1,54 Munkanélküliségi ráta 9,1% GDP (milliárd ) 6,6 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 10. táblázat Észak-alföldi régió általános jellemzői (2005) 23,2% 26
2. térkép Magyarország tervezési statisztikai NUTS 2 besorolású régiói Forrás: Wikipedia, (http://hu.wikipedia.org) Az Észak-alföldi Régió a Magyar Köztársaság keleti, észak-keleti részén fekszik, területe 17.729 km 2 (Magyarország területének 19,1%-a) lakosságszáma a KSH által 2005. közepén tartott mikrocenzus alapján 1.540.424 fő (Magyarország népességének 15%-a). A terület hazánk második legnagyobb és legnépesebb régiója. A városi jogállással rendelkező településeket alapul véve, Észak-Alföld Magyarország magasan urbanizált régiója. Azonban az MTA Regionális Kutatások Központjának értékelése szerint problémát jelent, hogy a régió városai között jelentősen felülreprezentáltak a városhierarchia alsó fokain álló települések. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2006-os közlése alapján a régió adja az ország GDP-jének 9,9%-át, az egy főre jutó GDP-je a magyarországi átlag 64,4%-a, az EU25 átlagának 37,5%-a. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát jól tükrözi az a tény is, hogy 27 kistérségéből 24 tartozik a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett (kivétel a debreceni, a szolnoki és a nyíregyházi kistérségek), ezek közül 15 pedig a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. A GDP ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az Észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése (Forrás: Magyarország nemzeti számlái 2002-2003, KSH 2005). A régióban a jövedelmi színvonal jóval az országos átlag alatt található, 2004-ben a háztartások egy főre jutó átlagos bruttó jö- 27