Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. március 27-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 61/2014.(III.27.) határozat Kunszentmárton Város Önkormányzata Települési Egészségtervének elfogadásáról Kunszentmárton Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a melléklet szerinti Települési Egészségtervet. Erről értesül: - Képviselő-testület tagjai - Dr. Czuczi Mihály polgármester - Dr. Hoffmann Zsolt jegyző - KKÖH Pénzügyi Osztály - KKÖH Műszaki, Vagyongazdálkodási és Pályázatkezelő Osztálya - KKÖH Szervezési Humánpolitikai és Igazgatási Osztály kmf. /Dr. Czuczi Mihály/ sk. Polgármester /Dr. Hoffmann Zsolt/ sk. jegyző A kivonat hiteles: Kunszentmárton, 2014. március 28. Mihályi Ferenc
KUNSZENTMÁRTON VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI EGÉSZSÉGTERV Készítette: BRAGI Településfejlesztési, Tanácsadó és Kommunikációs Kft. 4060 Balmazújváros, Bólyai utca 14. Kunszentmárton, 2014. január 13.
TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS 5.o I. ÁLLAPOTFELMÉRÉS... 6.o 1. Kunszentmárton város általános bemutatása... 6.o 2. Kunszentmárton város lakosságának bemutatása... 7.o a) Lakónépesség bemutatása. 7.o b) Öregedési adatok... 8.o c) Jövedelmi és vagyoni helyzet... 10.o d) Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció. 10.o da) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya... 11.o db) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 13.o dc) közfoglalkoztatás... 13.o 3. Kunszentmárton város lakosságának egészségi állapota és annak statisztikai mutatói... 13.o II. PROBLÉMA TÉRKÉP.... 31.o III. AZ EGÉSZSÉGTERV STRATÉGIÁJA 37.o I. Stratégai cél. 37.o II. Operatív célok. 38.o A) Egészségfejlesztő oktatás, ismeretek fejlesztése. 38.o B) Egészségfejlesztő Élmény Programok 38.o C) Szűrőprogramok... 39.o D) Egészség Kommunikáció. 39.o III. Az egészségterv elkészítését magában foglaló projekt kapcsolódása a hazai és térségi fejlesztéspolitikához... 39.o a) Országos Fejlesztési Koncepció... 39.o b) Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció... 40.o c) Egészséges Társadalom Komplex Program... 40.o 2
d) Új Széchenyi Terv (illetve korábban Új Magyarország Fejlesztési terv). 40.o e) Illeszkedés hazai egészségügyi programokhoz... 41.o IV. CSELEKVÉSI PROGRAM.. 42.o 1. A CSELEKVÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA.. 42.o 2. A CSELEKVÉSI TERV JAVASOLT PROGRAMTÍPUSAI... 45.o 2.1.A pályázati program általános bemutatása.. 45.o. 2.2.Dohányzás elleni program indítása a különböző színtereken.. 45.o 2.3. Alkoholról leszoktató program szervezése, rehabilitációt segítő közösségi gondozás fejlesztése.. 46.o 2.4. Drog prevenciós programok indítása... 48.o 2.5. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok... 49.o 2.5.1. A koszorúér- és agyér betegségek megelőzése, visszaszorítása 49.o 2.5.2. A daganatos betegségek megelőzése, visszaszorítása 50.o 3. A PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ ÉS PROJEKT BEMUTATÁSA 51.o 3.1. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok lokális színterek TÁMOP-6.1.2-11/1 általánosságban... 51.o 3.2.Egészségre nevelő hitvallásunk és pályázatunk bemutatása 52.o V. VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUS BEMUTATÁSA... 63.o FENNTARTÁSRA VONATKOZÓ TERV BEMUTATÁSA 64.o 3
AZ EGÉSZSÉGTERV MOTTÓJÁUL ÉS EGYBEN BEVEZETŐ GONDOLATAKÉNT AZ ALÁBBI IDÉZETET VÁLASZTOTTUK: Az egészség a legnagyobb ajándék Buddha 4
BEVEZETÉS Az egészséghez való jog az emberi jogok egyik alapköve, nemzeti szinten pedig alkotmányos jogként biztosított. Ugyanakkor közgazdasági szempontból az egészség egy különleges jószág, mert nem helyettesíthető árucikk, hiánya lerombolja az egyén jövedelemtermelő képességét. Keresletét nem a fizetőképesség határozza meg, az egészség helyreállítása iránti igény tervezhető ugyan, de annak időpontja, minősége, időtartama nem. Az egészség a WHO által kiadott, nemzetközileg elfogadott definíciója, miszerint az egészség nem csupán a betegség, illetve a rokkantság hiánya, hanem a teljes lelki, testi és szociális jóllét állapota is azt mutatja, hogy az egészség igen összetett fogalom. Az egészség rendkívül sok tényező együttes, kedvező hatásának az eredménye. Az Ottawai Charta (1986, WHO) egy új egészségszemlélet alapjait fektette le, egészségfejlesztési alapelvei között közösségi akciók segítését (közösségi cselekvés), az egészséges élet egyéni készségeinek fejlesztését, az egészséges választás elősegítését (egészségnevelés), valamint az egészségügyi ellátórendszerek betegségmegelőzési tevékenységének erősítését, a prevenciót hangsúlyozta. Az új egészségszemlélet terjedésének köszönhetően világossá vált, hogy az egészségügyi problémák közösségi szinten hatékonyabban és költségkímélőbben oldhatók meg az állami beavatkozásnál. Ennek tükrében az Európai Unió ösztönzi az egészségfejlesztés szemléletének terjedését és alkalmazását, a TÁMOP 6.1.2. pályázati konstrukcióval támogatja és hangsúlyozza a civil szervezetek és egyéb nem kormányzati szervek szerepét, a tudás és készségek fejlesztését. Továbbá alapvetőnek tartja a rendszeres, életvitelszerűen megjelenő testmozgást ösztönző, szabadidős programok indítását; a lelki egészség helyi, kisközösségi programjainak indítását; a hatóságok, a civil társadalom és az intézmények együttműködését. Fontos célkitűzés nemzeti szinten az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban. Ennek keretében kiemelt figyelmet kap: - a dohányzás visszaszorítása; - az alkohol- és drog prevenció; - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszer-biztonság fejlesztése; - az aktív testmozgás elterjesztése; - a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása; - valamint az egészséges fizikai környezet kialakítása. Az idő előtti és elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területének prioritásai, melyek a projekt szempontjából is lényegesek: - a koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítása; - a daganatos halálozás növekedési trendjének megállítása, visszafordítása; - a lelki egészségvédelem megerősítése; - a mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése. 5
I. ÁLLAPOTLEÍRÁS 1. Kunszentmárton város általános bemutatása A Kunszentmártoni Kistérség központja, a mintegy 8.300 lélekszámú Kunszentmárton kellemes hangulatú, folyóparti alföldi kisváros. Kunszentmárton élénk kulturális élete és magas színvonalú művészeti programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók tömegeit vonzzák a településre. Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Hármas-Körös partján helyezkedik el, Szolnoktól, Kecskeméttől 50-50 km-re, Szentestől, Szarvastól, Csongrádtól 25-25 km-re. Megközelíthető a 44-es és 45-ös főközlekedési úton, valamint a Szolnok- Szentes és a Kecskemét-Kunszentmárton vasútvonalon. A város állandó népessége a kevés munkahelynek és a magas munkanélküliségnek köszönhetően fokozatosan csökken. Míg 2007. évben 9013 fő volt a település lakosságszáma, 2012. évre 8372 főre csökkent. A 2013. évi adatok jelenleg még nem álnak rendelkezésre a KSH területi statisztikai adatbázisában, így az egészségtervben felhasznált legfrissebb adatok 2012. évből származnak. Megfigyelhető, hogy az öregedési index alapján a 65 év feletti lakosok száma jóval meghaladja a kiskorú gyermekek számát. Az öregedési index 164 %. A település elöregedő, ezért az idősek fokozottabb ellátására van szükség. A belföldi állandó jellegű odavándorlás és elvándorlás évről-évre kedvezőtlenül alakul. A településre sajnálatos módon az elvándorlás a jellemző, és ez a folyamat 2010-től egyre inkább növekszik. Kunszentmárton a meleg, száraz, mérsékelten forró nyári éghajlatú körzetbe esik. A térség az Alföld napfényében gazdag területe. A város mellett húzódó Körös-ártér a Körös-Maros Nemzeti Park része. Növény- és állatvilágát az ártéri erdő, rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják. Számos védett növény és állat (madár és hüllő) él a területen. A természeti adottságok nagymértékben meghatározzák a terület mezőgazdaságát. A növénytermesztés fő termékei: búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa. Az állattartásban főként a sertés, a szarvasmarha és a baromfi tartása jellemző, valamint a méhészet is jellemző. Ásványi lelőhelyek a térségben nincsenek, a város határában kiaknázatlan termál kút található. Természeti-turisztikai szempontból kiemelkedő a védett Körös-ártér. A város építészetileg tipikusan alföldi, főként kertes családi házak találhatók. A város központja a század elején alakult ki, itt is a földszintes, legfeljebb egy emeletes épületek a jellemzőek. A 70-es években épült lakótelep négyszintes épületei elütnek a város jellegzetes 6
épületeitől. A város és utcái a Körös folyó vonalát követik. A központ helyileg védett terület a jellegzetes utca-vonalak és épületek miatt. Műemlék jellegű épületek: a felső temetői és alsó temetői kápolna, a zsinagóga és a Szentesi úti szélmalom, nem műemlék jellegű épület az 1781-ben épült római katolikus templom. A városkép és környezeti állapota a korábbi stagnálás után fejlődésnek indult. Korábban kevés új ház épült, a meglévők felújítása is lassú volt. A város közlekedés szempontjából nyitott: közúton, vasúton és vízi úton is elérhető. A belső közlekedést akadályozza, hogy az úthálózat csak mintegy 60%-a portalanított. Ennek megszüntetésére megindult a meglévő útalapok lefedése és új utak építése. A szennyvízhálózat fejlesztése folyamatos (a 2014. évben befejezésre kerülő KEOP-os projektnek köszönhetően is), a felújított szennyvíztelep és a kiépülő gerinchálózat lehetővé teszi a dinamikusabb fejlődést. A villamos és gázenergia kapacitása a lakossági és üzemi igényeket és a leendő fejlesztési igényeket is kielégíti. A telefonhálózat fejlett, nagyobb igényeket is ki tud elégíteni. A fentebb bemutatott főbb jellemzőkkel kívántuk feltárni azokat az inputokat, amelyek a települési egészségterv felépítése, elkészítése kapcsán jelentőséggel bírtak. A fentebbi bemutatáson felül nem tartottuk fontosnak az egyéb jellegzetességeket, adatok ezen dokumentumban tovább taglalni, azok más, a település életében jelentős alapdokumentumok (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Integrált Településfejlesztési Stratégia, Gazdasági Program, stb.) tárgyai kell, hogy legyenek. 2. Kunszentmárton város lakosságának bemutatása a) Lakónépesség bemutatása lakónépesség 2007 (fő) 9013 fő 2008 (fő) 9161 fő Lakónépesség számának változása (%) 101,6 % 2009 (fő) 9060 fő Lakónépesség számának változása (%) 98,9 % 2010 (fő) 8676 fő 7
Lakónépesség számának változása (%) 95,8 % 2011 (fő) 8435 fő Lakónépesség számának változása (%) 97,2 % 2012 (fő) 8372 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,2 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti statisztikai adatokból egyértelműen megállapítható Kunszentmárton város lakosságszámának folyamatos, tendenciózus fogyása, amely jelenség országos szinten is megfigyelhető. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján az egyik legsúlyosabb gond a városban a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő 50 évben népességen belüli arányuk jelentősen emelkedni fog. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ezen utóbbi körülmény pedig kiemelten veszélyes, és azért arra reagálni kell jelen egészségtervben is. Érdekes számadat, hogy Kunszentmártonban a 2001. évi népszámlálás során 88 fő vallotta magát romának, azonban a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szerint számuk jóval magasabb. A 2013-as népszámlálási adatok még nem ismerjük, azonban biztosan lehetünk abban a tendenciában, hogy a 2001. évi népszámlálási és tényleges adatokhoz képest 2014- ben már jóval magasabb számú a romák száma a településen. b) Öregedési adatok A településen a lakosságon belül a gyermekek aránya évről évre csökken. Míg 2008-ban a 0-14 éves korú gyermekek száma még 1109 fő volt, 2011-ben 1033 főre csökkent. 2012-ben a 0-14 éves korú gyermekek száma 1037 fő volt, tehát a számuk stagnál. A gyermekek arányának csökkenését mutatja az ún. öregedési index is, mely 2008-ban 154,3 % volt, 2011-ben már 164,2%. A születések száma is folyamatosan csökken, ezzel szemben azonban a halálozások száma növekszik. A fenti megállapításokat az alábbi táblázatokkal támasztjuk alá, amelyek 2012. évi adatokat tartalmaznak. 8
Állandó népesség Állandó népesség száma 2012. év nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8755 fő 4534 fő 51, 8% 4221 fő 48,2 % 200 fő 2,3 % 515 fő 5,9 % 554 fő 6,3 % 137 fő 1,5 % 127 fő 1,4 % 2152 fő 24,6 % 2714 fő 31 % 368 fő 4,2 % 276 fő 3,1 % 1057 fő 12 % 616 fő 7 % Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2005 1706 1247 136,8 2008 1711 1109 154,3 2009 1733 1098 157,8 9
2010 1683 1066 157,8 2011 1696 1033 164,2 2012 1694 1037 163,3 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 75 121-46 2009 59 134-75 2010 64 150-86 2011 69 128-59 2012 n.a n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR c) Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Ez a jelenség hatással van az érintett személyek egészségi állapotára, megállapítható az egészségi állapot romlása. d) Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció da) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. 10
Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 2979 3082 6061 292 11,5 338 10,9 630 10,4 2009 2905 3004 5909 295 0,8 329 10,9 624 10,5 2010 2874 2982 5856 344 11,9 356 11,9 700 11,9 2011 2828 2936 5764 387 13,6 389 13,2 775 13,4 2012 2813 2900 5713 340 12,1 217 7,5 557 9,7 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az alábbi táblázatban szereplő adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ezen belül is a nők és férfiak száma és ez miként változott az elmúlt években. Megállapítható, hogy a település lakónépessége évről-évre csökkenő tendenciát mutat. A nyilvántartott álláskeresőkből a nők és férfiak száma növekszik. Az adatokból látható, hogy átlagban a teljes lakónépesség 10-13 %-a nyilvántartott álláskereső és ez a szám a 2012. évet kivéve évente növekszik. Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 2008 2009 2010 2011 2012 fő 630 624 700 775 557 fő 19 23 28 38 25 % 3 3,7 4 5 4,5 fő 104 99 100 110 94 % 16,6 15,9 14,2 14,2 17 fő 70 75 81 100 68 % 11,1 12 11,6 12,9 12,2 fő 76 79 92 91 65 % 12 12,7 13,2 11,7 11,7 fő 59 57 72 80 49 % 9,4 9,2 10,3 10,3 8,8 fő 69 69 77 84 57 % 11 11 11 10,8 10,2 fő 82 77 86 84 50 % 13 12,3 12,2 10,8 9 fő 99 95 96 102 65 % 15,7 15,2 13,7 13,2 11,7 11
56-60 év fő 48 47 66 82 79 % 7,6 7,5 9,4 10,6 14,2 61 év felett fő 4 3 3 4 4 % 0,6 0,5 0,4 0,5 0,7 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal db) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános végzettség végzettség Fő fő fő 2008 630 34 217 2009 624 25 193 2010 700 30 202 2011 775 33 235 2012 557 19 161 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A településen az álláskeresők között 4-5% körüli az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma. Ennél jóval magasabb a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (átlagosan 3 %). Szomorú tény, hogy a nyilvántartott álláskeresők 30 40 % 8 általános vagy ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Ez is mutatja, hogy sokkal nehezebb képzettség nélkül munkát találni. dc) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. Kunszentmárton Város Önkormányzata által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatható munkaerő piaci célcsoport: - munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskeresők foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők. 12
A munkaerő piaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtanak támogatást: - rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő), - hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő). A településen a közfoglalkoztatásban részt vevők száma növekszik. Többnyire szakképesítést nem igénylő, kisegítő vagy segédmunkás munkakörben foglalkoztatja az önkormányzat elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket, akik egyben tartós munkanélküliek is. Az önkormányzat alkalmaz közfoglalkoztatottakat valamennyi intézményénél, és törekszik arra, hogy minden lehetősége megragadjon arra, hogy még ha csak közfoglalkoztatás formájában is, de növekedjen azok száma, akik munka után kapnak díjazást, és ennek alapján tartják el családtagjaikat. Korábban már megállapításra került, hogy igen magas a munkanélküliség a településen, illetőleg ezen belül nagyon magas a tartós munkanélküliek aránya. A munkanélküliek száma csökkentésére az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatás keretében dolgozók hasznos munkát, napi 8 órás munkaidőben tudjanak végezni, és a minimálbérnek megfelelő jövedelmet kapjanak. A FENTEBB BEMUTATOTT KORCSOPORT ELEMZÉS, FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE, VAGYONI ÉS JÖVEDELMI VISZONY TAGLALÁSA, MIND-MIND AZÉRT TÖLT BE KIEMELT JELENTŐSÉGET, MERT A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁVAL EZEK A TÉNYEZŐK KÖZVETLEN OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSBEN ÁLLNAK. EZEN TÉNYEZŐK MEGISMERÉSE UTÁN LEHET MAJD LEVONNI A SZÜKSÉGES KÖVETKEZTETÉSEKET A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK DIREKT ELEMZÉSE NYOMÁN. 3. Kunszentmárton város lakosságának egészségi állapota és annak statisztikai mutatói a) Egészségügyi alapellátás A háziorvosok minden évben a hozzájuk bejelentkezettek betegségeiről statisztikai jelentést készítenek, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv részére megküldenek, ezen jelentés képezi alapját a lenti elemzésnek. A kunszentmártoni háziorvosi alapellátást 5 felnőtt és 2 gyermekorvos végzi. Gyermek háziorvosi ellátás 13
Kunszentmárton területén 2 gyermekorvosi körzet működik területi ellátási kötelezettséggel és áll a 18 év alatti korosztály rendelkezésére. A rendelők Kunszentmárton, Kossuth Lajos u. 6. alatt és a Mátyás király u. 34. alatt találhatóak, rendelkeznek Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv engedéllyel, a tevékenységhez az egészségügyi szakszemélyzet megfelelő végzettséggel és működési engedéllyel rendelkezik. A praxisok egymást helyettesítik, ezáltal folyamatos ellátás valósul meg, a rendelési idejük kiterjed a délelőtti és a délutáni időszakra, az orvosok elérhetőek a rendelési időn kívül is. A házi gyermekorvos alapellátási munkáját a vele kölcsönös együttműködési kötelezettséggel bíró Védőnői Szolgálattal egymást kiegészítve végzi és része a gyermekvédelmi jelzőrendszernek. A házi gyermekorvosok a betegek rendelőben való ellátása mellett kiterjedt megelőző munkát is végeznek önállóan vagy a védőnőkkel együtt. A tanácsadásokon a kötelezően beadott védőoltások mellett egyre fontosabb az egészségnevelési feladat. Az egészséges életmódra nevelés mellett fontos elfogadtatni a szülővel az egyre bővülő választható, betegségmegelőző védőoltásokat, amelyek sokszor igen nagy terhet jelentenek a családoknak. A házi gyermekorvosok látják még el a kistérségi járóbeteg ellátást is igény esetén, a szakrendelő orvosaként Mozgó Szakorvosi Szolgálat keretében a gyermekorvossal nem rendelkező környező községeket havonta látogatja és ad szaktanácsot a védőnői szolgálatnál. Háziorvosi ellátás Kunszentmártonban a folyamatosan csökkenő népesség folytán a korfa az elöregedés felé halad, így az alapfokú felnőtt háziorvosi ellátás 5 praxis által történik. A háziorvosi és a gyermek háziorvosi szolgálat Kunszentmártonban, a Kossuth L. u. 5. alatt található. A felnőtt háziorvosi ellátás valamennyi körzetével jelenleg, átmenetileg a Kossuth L. út 5. szám működik, a Városi Egészségügyi Központ épületében, mivel a gyermek és felnőtt háziorvosi szolgálat elhelyezését biztosító épület műszaki állapota miatt komplex felújítást (tető, szigetelés, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, burkolatcsere, festés-mázolás) igényel, az épület 1925-ben épült, leromlott állagú. A tulajdonos önkormányzat úgy döntött, hogy a 2014-2020 fejlesztési ciklusban a kistérségi területfejlesztési projektek keretében, az elsők között tervezi az épület felújítását, korszerűbb, költséghatékonyabban működő rendelők kialakítását. A praxisokban a rendelés a megszokott módon délelőtt történik, a délutáni készenlét osztottan zajlik a praxisok között. Minden praxis megfelelő informatikai rendszerrel és műszerezettséggel rendelkezik, illetve az előírt személyi állománnyal rendelkeznek a praxisok. A napi betegellátás folyamatos, előjegyzés nélkül működik. A betegségek tisztázásához szükséges szakorvosi vizsgálatok a helyi szakrendelőben történnek, többnyire előjegyzés alapján. A helyileg nem elérhető vizsgálatokra a betegek előjegyzés alapján a területileg kijelölt egészségügyi intézménybe utaznak. A gyógyító tevékenység mellett jelentős betegségmegelőző szűrési, járványügyi, egészségnevelő és nem utolsó sorban adminisztratív feladatok ellátása hárul a házi orvosokra. Mindezek mellett nem elhanyagolható a szakértői, látlelet, mintavételek, alkalmassági vizsgálatok és egyéb 14
többnyire térítésmentes igazolások kiadása, amely dokumentumok a páciensek hivatali ügyintézéseihez szükségesek. Foglalkozás Egészségügyi Szakellátás A foglalkozás egészségügyi ellátás megvalósítására a Városi Egészségügyi Központban kerül sor, Kunszentmárton, Kossuth L. u. 6. alatt. A szakfeladat körébe a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 585-ban, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló többször módosított 89/1995. (VII. 14) Korm. rendeletben meghatározott teendők tartoznak. A tevékenységet megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakorvos vállalkozóként és közalkalmazott szakdolgozó látja el. Fogorvosi szolgálat Kunszentmártonban a fogorvosi szolgálat ellátása Kunszentmárton, Kossuth L. u. 6. alatt történi. A fogorvosi körzetek száma 2 db. Iskola-egészségügyi ellátás A házi gyermekorvosok látják el szintén a védőnői-iskolavédőnői közreműködéssel az egyéb gyermek-ifjúsági közösségek prevenciós feladatokat is, mint például a bölcsődei, óvodai, általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai egyészségügyi teendőket. Iskola egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok a következők: - alapszűrések végzése (testi fejlődés súly, hossz, mellkörfogat) - pszichomotoros, mentális szociális fejlődés - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás) - mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerinc elváltozások) - golyvaszűrés - vérnyomásmérés A kötelezően előírt szűrővizsgálatokat az általános iskola 2. 4. 6. 8. osztályos és a középiskola 10. és 12. évfolyamos tanulóinál elvégezték. A védőnői munka jelentős részét teszi ki a tanulók személyi higiénéjének a vizsgálata, amelynek része a fejtetvesség ellenőrzése. Évről- évre nagy gondot jelentenek a krónikusan előforduló esetek. Az iskola egészségügyi munkájának fontos területe az egészségfejlesztési tevékenység. 15
Minden tanévben, minden oktatási intézményre vonatkozóan elkészül az egyeztetett egészségfejlesztési munkaterv, az iskola orvosok és pedagógusok bevonásával. Az elkészítés során figyelembe veszik az előző évben elvégzett iskolai szűrések eredményeit. Védőnői szolgálat A védőnői tevékenységet a 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyben dolgozó védőnők munkáját, a 26/1997. (IX.3.) az iskola egészségügyi ellátásról szóló NM rendelet szabályozza. Tekintettel arra, hogy a prevenció vonatkozásában ezen ellátási formának kiemelt jelentősége van, jelen egészségtervben is hosszabban foglalkozunk ezen ellátási formával. Különösen fontos ez annak függvényében, hogy a gyermek a jövőnk záloga, ezért kiemelten kell védeni, gondozni, ápolni és egészségesen felnevelni a gyermekeket. A védőnői szolgálat feladata: A lakosság egészségi állapotának megváltoztatásához színvonalas elsődleges- másodlagos- és harmadlagos preventív tevékenységre van szükség. A védőnők jelentős szerepet töltenek be a megelőzésben, különös tekintettel a nő- anya-, csecsemő-, gyermek- és családvédelemben. A védőnők az elsődleges megelőzésben (az egészségfejlesztésben, egészségvédelemben) önálló, a másodlagos megelőzésben (a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerésében) részben önálló és a harmadlagos megelőzésben (a tartós betegségben szenvedők életminőségének javításában, az idő előtti halálozás megelőzésében) is részben önálló tevékenységet folytatnak. Az egészségfejlesztés új fogalom, amely más megközelítést, szemléletet, módszereket igényel. A védőnői szolgálat a három fő alapellátó rendszer összekötő láncszeme, amely belenyúlik az egészségügy, a szociális ellátás és a közoktatás területeibe. A védőnő a prevenció szakembere, aki folyamatos gondozási munkája során időben kell, hogy észleljen minden olyan elváltozást, mely kedvezően vagy kedvezőtlenül hat a családra és annak egyes tagjaira. Ennek érdekébena személyiség jogokat figyelembe véve, ugyanakkor a gyermek érdekeit tiszteletben tartva kell, hogy ismerje a család életmódját, szokásait. A védőnő nagy segítséget tud nyújtani minden olyan szakma számára, amely a család diszfunkcionális működéséből adódó problémákkal foglalkozik, mert folyamatos kapcsolatot tart olyan családokkal ahol várandós anya illetve 0-6 éves gyermek van. Személyi feltételek: 16
A védőnők munkáltatója a Városi Egészségügyi Központ. Jelenleg 4 területi védőnői körzet van A védőnők szakmai felügyeletét a JNSZMKH Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mezőtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Népegészségügyi Intézetének vezető védőnője látja el. A védőnői gondozás főbb területei: Nővédelmi gondozás A védőnő feladatai: Családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás Anyaságra való felkészülés segítése Lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel Várandós anyák gondozása A védőnői gondozás egyik meghatározó eleme a várandós család gondozása. Ebben az időszakban nagyobb nyitottság, érzékenység jellemzi a szülőket, ezért nagyobb lehetőség van az egészségfejlesztésre, a kóros folyamatok feltárására. A védőnői szolgálat feladatai a várandós gondozás területén: Vezeti az állapotos nők nyilvántartását A nyilvántartásba vett személyeket otthonukban illetve a tanácsadóban, folyamatos gondozásban részesíti Közreműködik a várandós nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében 33/1992. (XII. 23.) a terhesgondozásról szóló NM. rendeletben meghatározott önállóan végzendő vizsgálatokat elvégzi, dokumentálja, eltérés esetén értesíti a kezelő orvost figyelemmel kíséri a várandós nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról A megelőző ellátás hatékonyságának növelése érdekében fontos, hogy a várandós anya minél előbb gondozásba kerüljön. 2011-ben nyilvántartásba vett várandós anyák száma: 60 fő. Ebből az első trimeszterben gondozásba vettek száma 53 fő 88%. 17
Gyermekágyas anyák gondozása: A védőnő feladata a segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban 0-6 éves gyermekek gondozása: családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos célzott és szükség szerinti gondozás végzése újszülött, koraszülött gyermekek fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése az anyatejes táplálás szorgalmazása módszertani ajánlások alapján szűrővizsgálatok végzése, eltérés esetén a házi orvos értesítése gyermek fejlődését veszélyeztető helyzet észlelésekor a házi orvos illetve a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése a család felkészítése a beteg csecsemő, kisgyermek gondozására a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint Kunszentmártonban, 2011. évben a védőnői nyilvántartásba vett újszülöttek száma: 60 fő. Minden család életében nagy változást jelent egy gyermek érkezése, akár első akár többedik. Szüksége van a családnak a támogatásra és megerősítésre, különösen az első napokban. Ezért is fontos mutató, hogy az újszülött kórházból való hazabocsátását követően mikor látogatja meg a védőnő a családot. A védőnői szolgálat munkájának fontos része a védőoltások szervezése, nyilvántartása és a szülők tájékoztatása. Kunszentmártonban nem fordult elő olyan eset, hogy a szülők ne engedték volna beoltatni gyermeküket, sőt olyan kezdeményezés sincs, amely a védőoltás ellen hatna. Reméljük, hogy a következőkben is sikerül megőrizni a 100%-os átoltottságot. Kunszentmárton város központi orvosi ügyeleti ellátásáról Az orvosi ügyelet megszervezésében figyelmet fordít az Emergency Service Kereskedelmi és Egészségügyi Kft. arra, hogy az eszközök, gyógyszerkészítmények a mindenkori ellátási protokolloknak megfeleljenek. Valamennyi eszköz és gyógyszerkészítmény a sürgősségi ellátásban is rendszeresített és használt legyen. Az ellátó törekvése az, hogy szakmailag a sürgősségi ellátásban közel azonos készítmények legyenek az orvosi ügyeleten is mint más sürgősségi ellátó rendszerben, illetve az eszközök megfeleljenek a nemzetközi elvárásoknak is. 18
A dolgozóknak minden évben szakmai továbbképzésen kell részt venniük, melyet a működtető helyben, térítésmentesen szervez részükre. A személyzet szakmai háttere kimagasló, összeszokott team munka folyik a vezetőség által támasztott szigorú írásos protokollok betartásával. A lakosság a sürgősségi ügyeletet gyakran a háziorvosi rendelés meghosszabbításának gondolja, ezzel megvonva a lehetőséget a sürgős esetek azonnali ellátásától. 2013. év eredményei az orvosi ügyeleti ellátásban Pályázati úton a 216/2011. Korm.rendelet alapján, szinte az összes nagy értékű (ekg, defibrillátor, számítógép konfiguráció..) eszköz csere végrehajtására került sor. A gépjármű park felújítása folyamatos. Az ügyelet beköltözött az új szakrendelő épületébe, így az épület és a körülmények adottak, hogy komfortos, a kornak megfelelő körülmények között történjen meg a betegvizsgálat, az orvos/beteg találkozó. Az előző évi időszakhoz viszonyítva a betegforgalom érdemben nem változott. Az ügyelet működése a jogszabályban foglaltaknak mindenben megfelel. b) Járóbeteg-szakellátás A kunszentmártoni Városi Egészségügyi Központ kistérségi betegellátást folytat, melynek kapcsán, felnőtt és gyermek lakosság egészségügyi alapellátásának egy részét (védőnői szolgálat, iskolaorvosi ellátás), járóbeteg-szakellátást és mozgó szakorvosi szolgálatot (gyermek és nőgyógyászat), valamint gondozói ellátást végez. Az Egészségügyi Központ ellátási területe a Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Xl-R-065/00910-2/2013 számú határozata alapján Kunszentmárton város közigazgatási területe, Öcsöd, Szelevény, Csépa, Cserkeszölő, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Mesterszállás, Mezőhék. Az egyes szakfeladatoknál az ellátási területek változnak. Az Egészségügyi Központ területi ellátásán kívüli betegeket is ellát. A kormány határozata alapján Kunszentmárton és térsége átkerült az egészségügyi szervezés szempontjából a Dél-Alföldi régióhoz. Első szintű fekvőbeteg ellátó hely a szakfeladatok nagy részének szempontjából a szentesi Bugyi István Kórház. Az intézmény életében a 2013. év jelentős változást hozott, hiszen 2013. május 6-án megkezdődött a rendelés az ÉAOP-4.1.2/B-09-2o10-0001 számú pályázat során felújított és átépített Kossuth u. 5 szám alatti telephelyen. A projekt megvalósítását követően 2013. június 3-ai kezdettel megkezdte működését a kardiológiai, urológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti szakrendelés, valamint önálló szakmaként működik a gyógytorna, a fizikoterápia keretein belül gyógymasszázs is működik ezen időponttól, a már meglévő szakrendelések mellett (Járó beteg gyógyító szakellátás, belgyógyászat, bőrgyógyászat, pszichiátria, reumatológia, általános sebészet, szülészet- nőgyógyászat, tüdőgyógyászat, traumatológia). 19
Az Egészségügyi Központ esetszámai következőképp alakultak 2012. és 2013. évben: 20
1 év alatti 5-14 éves 19-24 éves 35-44 éves 55-64 éves 75 évnél több c) Szakmai együttműködés Ezen pontban meg kívánjuk említeni az egyéb, nem önkormányzati fenntartású, de a településen működő egészségügyi ellátást biztosító intézményeket is: Országos Mentőszolgálat - Városi Mentőállomás Gyógyszertárak Otthoni Szakápolási Szolgálat Egészségügyi mutatók a) A háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz bejelentkezettek kor és nem szerinti megoszlása 1500 1000 500 0 Férfi Nő Összesen A táblázatból látható, hogy a 35 éven felüli lakosság vonatkozásában a női orvoshoz bejelentkezettek száma jóval meghaladja a férfi bejelentkezettek számát. Kunszentmárton lakosságának egészségi állapot jellemezői Kunszentmártonban a 3 leggyakoribb betegség a 0-18 éves korú lakosság körében a házi gyermekorvosok jelentése alapján a/az: asztma endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek szemizmok, fénytörés betegségei b) A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Kunszentmártonban a 2010. évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében 21
Betegségek neve Fiú Lány Rosszindulatú daganatok (C00- C97) 4 1 A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) 109 171 Vashiányos anaemia (D50) 76 138 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) 159 171 Diabetes mellitus (E10-E14) 9 4 Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) 7 5 Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) 99 96 Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) 3 110 A szemizmok, a szemmozgás, az alkalmazkodás, fénytörés betegségei (H49-148 165 H52) Vakság és csökkentlátás (H54) 10 10 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 9 8 Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek 35 31 (I10-I15) Asthma (J45) 268 225 Atopiás dermatilis (L20) 47 63 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40- M43) 27 19 A felnőtt lakosság körében Kunszentmártonban a 3 leggyakoribb betegség a házi orvosok jelentése alapján a/az: magas vérnyomás gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák) ischaemiás szívbetegség c) A leggyakrabban előforduló betegségek Kunszentmártonban 2010. évben a 19-X éves férfiak és nők körében Betegségek neve Férfi Nő Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 377 517 A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) 224 538 Vashiányos anaemia (D50) 113 300 Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) 120 536 Diabetes mellitus (E10-E14) 1204 1697 22
Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) 1297 1627 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) 260 337 Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) 4337 6067 Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) 1784 2180 Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) 679 877 Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) 970 876 Asthma (J45) 968 1148 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 425 448 A máj betegségei (K70-K77) 411 320 Köszvény (M10) 484 305 Deformáló hátgerincelváltozások (M40- M43) 373 412 Spondylopathiák (M45-M49) 2121 3444 A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) 274 1409 A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei, valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. Az alábbi két táblázat Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkoztatva, valamint országos, régiós és megyei adatokhoz hasonlítva mutatja meg az SHA számot a legfőbb halálokok tekintetében. d) Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben különböző korcsoportokban 23
Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun- Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légző rendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légző rendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légző rendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. e) Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben a 0-X éves férfiak és nők körében 24
A halálozási egyenlőtlenségek mögött - mint tudjuk,- állhatnak társadalmi-gazdasági különbségek. Ezeknek szerepük van a különböző rizikó-tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, stressz, alacsony vagy magas kalória bevitel, stb.) gyakoribb előfordulásában, mely a morbiditás növekedésével járhat. A nyers mutatók jól tükrözik a halálozás arányait, illetve a nemek közötti előfordulási különbséget is láthatjuk. Kunszentmártonban a keringési rendszer okozta halálozás van első helyen, második a daganatos halálozás, harmadik pedig a külső okok miatti halálozás. f) Nyers halálozási mutatók alakulása a legfőbb halálokok tekintetében Jász- Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2010. évben a 0-X éves férfiak és nők körében Betegségek neve Férfi Nő Keringési rendszer betegségei 133 165 Daganatok 76 57 Emésztőrendszer betegségei 30 15 Légző rendszer betegségei 17 12 Külső ok 36 20 Egyéb halálok 23 21 25
Népegészségügyi szűrésekkel kapcsolatos tevékenység Magyarországon az emlőrák okozta halálozás nőknél a daganatos megbetegedések között a tüdőrák után a második helyen áll. Évente 7 500 új megbetegedést regisztrálnak, többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel, és mintegy 2 400 nő életét követeli az emlőrák. A daganatos betegségek okozta halálozások ellen a szűrővizsgálat segítségével történő korai felismerés és kezelés a legígéretesebb módszer. Jóllehet, a szűrés ma Magyarországon minden érintett számára elérhető, sajnos kevesen élnek vele. A mellrák miatti halálesetek 30%-a megelőzhető lenne, ha a szűrővizsgálaton a céllakosság legalább 70%-a megjelenne. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűréseket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet MaMMa Egészségügyi Zrt. Szűrőközpont és a MaMMa Zrt. Prímavera Mobil Állomása végzi. A szervezett lakossági emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót postai úton. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűrés 2011. évi részvételi aránya 60.8 %, mely meghaladja a közel 50%-os országos átlagot, de a kívánt 70%-os megjelenési aránytól elmarad, viszont az előző évhez képest a megjelentek száma növekedett. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében 2011. évben emlőszűrésre behívottak és megjelentek száma valamint százalékos aránya 2011. évi adatok kistérség BI BII m % Megye 19507 13025 11851 60,8% Jászberény 3477 2464 2374 68,3% Karcag 2294 1643 1387 60,5% Kunszentmárton 1036 1873 715 69,0% Mezőtúr 655 1454 595 90,8% Szolnok 7532 2686 4239 56,3% Tiszafüred 2127 1457 1173 55,1% Törökszentmiklósi 2386 1448 1368 57,3% 26
25000 100,0% 90,8% 90,0% 20000 80,0% 68,3% 69,0% 70,0% 15000 60,8% 60,5% 56,3% 55,1% 57,3% 60,0% Behívottak 50,0% Megjelentek Százalékos arány 10000 40,0% 30,0% 5000 20,0% 10,0% 0 0,0% Megye Jászberény Karcag Kunszentmáron Mezőtúr Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklósi A kunszentmártoni kistérségi népegészségügyi intézet 2011. évi emlőszűrési adatok, az első- és másodkörös behívottak száma, megjelentek száma és százalékos megjelenési arány a településeken: Népegészsé gügyi Szakigazgat ási Szerv Kistérség Szűrőállomás település BI BII m % Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Cibakháza 95 244 73 76,8% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Csépa 54 98 26 48,1% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Cserkeszőlő 109 119 59 54,1% 27
Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Kunszentmárton 290 506 176 60,7% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Nagyrév 35 31 23 65,7% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Öcsöd 73 161 74 101,4% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Szelevény 44 68 23 52,3% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Tiszaföldvár 212 565 182 85,8% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok Tiszainoka 9 14 6 66,7% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok TISZAKÜRT 39 45 41 105,1% Mezőtúr Kunszentmártoni Mamma Klinika - Szolnok TISZASAS 76 22 32 42,1% 350 120,0% 300 101,4% 105,1% 100,0% 250 76,8% 85,8% 80,0% 200 150 48,1% 54,1% 60,7% 65,7% 52,3% 66,7% 42,1% 60,0% Behívottak Megjelentek Százalékos arány 40,0% 100 50 20,0% 0 CIBAKHÁZA Csépa Cserkeszőlő Kunszentmárton Nagyrév ÖCSÖD Szelevény Tiszaföldvár Tiszainoka TISZAKÜRT TISZASAS 0,0% 28
Az emlőszűrésen való részvételről elmondható, hogy a megjelenések aránya 60.7 % -os, mely nagyon jó arány és jelentős növekedés az előző évi 36 %-os megjelenési arányhoz viszonyítva. A 45-65 év közötti nők mammográfiás vizsgálatával a rosszindulatú daganatok okozta idő előtti halálozás kerülhető el. A célzott, szervezett népegészségügyi onkológiai szűrések alkalmazásával a célbetegségek által okozott mortalitás mintegy 30%-os csökkenése várható. Mindez csak magas lakossági részvételi arány mellett érhető el, azaz a célcsoport legalább 70 %-a vegyen részt a szűréseken. Méhnyakrák-szűrés A méhnyak rosszindulatú daganatának elsődleges prevenciójához a genitális fertőzések elkerülése, a személyi higiénia betartása tartozik. Másodlagos prevenciót tekintve nagyon fontos a szervezett szűrővizsgálatokon való részvétel. Az utóbbi 15 év halálozását tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye (és Kunszentmárton település is) az országos átlag körüli értéket mutat. A méhnyakrákok mintegy 99,7%-ában kimutatható onkogén, nagy kockázatú Humán Papillóma Vírus (HPV) törzs. Epidemiológiai adatok alapján a méhnyakrák kialakulásának több mint 70%-áért, a HPV 16-os és 18-as típusa felelős. A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó. A szexuálisan aktív fiatal nők több mint 50%-a legalább egyszer átesik a fertőzésen az élete folyamán. Az összes új fertőzés 75%-a a 15-24 évesek között fordul elő. Becslések szerint a HPV fertőzés az aktív szexuális élet első 2-3 éve alatt történik. A fertőzés azonban több mint 90%-ban megelőzhető, a rendszeres szűrővizsgálaton való részvétellel, a helyes szexuális magatartásra való neveléssel és az oltással. A méhnyakrák elleni vakcina 9-15 éves gyermekek és serdülők, illetve a 16-26 éves nők részére ajánlott. Az alapoltást 3 alkalommal kell megismételni. Az oltás nem helyettesíti a rutinszerű méhnyakrák-szűrést, mivel a vakcina nem nyújt teljes védelmet.(a HPV nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja). A nőgyógyászati szűrővizsgálatok a 25-65 éves hölgyeknek kínálnak háromévente ingyenes méhnyak szűrési lehetőséget. A méhnyak-szűrő vizsgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott nőgyógyászati szakrendelésen lehet ingyenesen igénybe venni. Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 településén, köztük Kunszentmártonban is biztosított az ellátás. 29
2011. évben a megyében csupán 222 fő vette igénybe, meghívó levél alapján, a szűrővizsgálatot. A vizsgálaton megjelent nők 42,3 %-a 55 év feletti, mindössze 9.25 % a 35 év alatti. A méhnyakról vett kenetet akkreditált cytopatologiai laborban (Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet) vizsgálják meg. A levett kenetek 99,1%-a negatív vizsgálati eredményt adott, a továbbiaknál az értékelhetetlenség vagy a kóros elváltozás gyanúja miatt ismételt kenetvételt végeztek. 2 esetben találtak gyanús vagy kóros elváltozást. A szűrővizsgálaton megjelentek körében, 2011-ben méhnyak-rákos esetet nem fedeztek fel. A szervezett lakossági méhnyak-szűrő vizsgálati eredmények csak a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrésen való megjelenését mutatják. A valóságban a nők több mint 50%- ának megtörténik a komplex nőgyógyászati vizsgálata háromévenként legalább egy alkalommal, egyrészt magánnőgyógyászaton, másrészt a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendeléseken. Ennek ellenére sajnos évente országosan mintegy 500 nő hal meg méhnyak-rák miatt. Különösen magas ez a szám annak tükrében, hogy a korán felismert méhnyak-rák igen jól gyógyítható. A lakosság nagyobb arányú megjelenését eredményezheti a szűrés elvégzésébe bevont területi védőnők mintavételi tevékenysége. Ez a rendszer a kis településeken valószínűleg hatékonyan, jól működhet a jövőben is. A méhnyakrák szűrés megjelenési arányának növekedését szolgáló, 2009-ben indított Védőnői Méhnyak szűrés Mintaprogram keretén belül. 30
II. PROBLÉMA TÉRKÉP A kutatások szerint kétségtelen, hogy egy ország, egy adott népcsoport, az egyén egészségét nem csupán és nem elsősorban az egészségügyi ellátás színvonala határozza meg, hanem több tényező együttesen. Így például negatív hatást gyakorol az egészségi állapotra az iskolázottság, foglalkoztatottság, illetve munkanélküliség, a lakhatási körülmények, közösségi normák, kulturális műveltség. Összegezve általánosságban elmondható, hogy sajnálatos módon a rossz szociális körülmények között élő lakosok egészségi állapota rosszabb. Ezáltal az amúgy is eleve rossz szociális körülmények között élők még hatványozottan hátrányosabb helyzetbe kerülnek azáltal, hogy az egészségügyi állapotuk is rosszabb, mint az átlagos vagy jobb körülmények között élőké. Az elmaradottság megmutatkozik a halálozási és megbetegedési mutatókban is. A Kunszentmártoni Kistérségben a férfiak születéskor várható élettartama több mint két évvel, a nőké másfél évvel alacsonyabb az országos átlagnál. A halálozás mutatói - a keringési, daganatos megbetegedések, emésztőrendszeri, légző rendszeri megbetegedések, - az összes lényeges betegségcsoport tekintetében meghaladja az országos és regionális átlagot. Az összesített halálozási arány 20 %-kal haladja meg az országos átlagot. A leggyakoribb népbetegség, azaz a keringési betegségek okozta halálozás harmadával magasabb az országos átlagnál. Az átlagosnál jóval kedvezőtlenebb népegészségügyi helyzet okai a térség elmaradottságából következő jövedelmi viszonyokra visszavezethető rossz életminőségben, illetve az egészségtelen életmódban keresendő. Ezért érdemes megemlíteni az egészségtelen életmódot jellemző szokásokat, melyek a városban is jelentős problémát okoznak az egészségi állapot terén. A dohányzás számos betegség rizikó tényezője, melynek abbahagyásával számos betegség megelőzhetővé, elkerülhetővé válna. Hasonló tényező a rossz szokások terén a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás. Kis mennyiségben bizonyos fajtái jótékony hatással lehetnek az egészségre, azonban nagymértékű fogyasztásuk növeli a megbetegedések valószínűségét. Az egészségtelen életmód részét képezi továbbá az egészségtelen táplálkozás, sós, zsíros ételek nagyarányú fogyasztása, egészséges ételek mellőzése az étkezés során. Mindezt tetézi a rendszeres mozgás hiánya. E tényezők önmagukban is meghatározóan negatív irányba befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, továbbá túlsúlyt, elhízást is okozhatnak, melyek tovább rontják a népegészségügyi helyzetet. 31
Egy felmérés szerint a településen élő lakosok a következő problémákkal, betegségekkel küzdenek a mindennapok folyamán. Állandóan jelenlévő panaszként a legtöbben a látás és/vagy hallásproblémákat emelték ki a kérdezett lakosok közül, majd a szív- és érrendszeri, illetve mozgásszervi problémákat. Az időnként fellépő panaszok között a fejfájás volt a legtöbb lakos által megjelölt tünet, amit a válaszadók 67 százaléka említett. Ezt követi a pszichés problémák és az idegesség, melytől a lakosok több mint a fele szenved időnként. A beszéd és hangproblémák, az immunrendszer és a mozgásszervek problémái szintén a lakosok több mint harmada számára okoznak időnként problémát. A város esetében kiemelten fontos a lakosok egészségének és egészséges életmódjának szem előtt tartása. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a városban az egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása, amelynek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A cselekvési programban erre a problémára megoldási javaslatot kell találni. Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légző rendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légző rendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légző rendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. A cselekvési programban erre a problémára megoldási javaslatot kell találni. A védőnői szolgálat munkájának fontos része a védőoltások szervezése, nyilvántartása és a szülők tájékoztatása. Kunszentmártonban nem fordult elő olyan eset, hogy a szülők ne engedték volna beoltatni gyermeküket, sőt olyan kezdeményezés sincs, amely a védőoltás ellen hatna. Reméljük, hogy a következőkben is sikerül megőrizni a 100%-os átoltottságot. A cselekvési programban ennek a jó gyakorlatnak a fenntartására ösztönző megoldást kell találni. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, így Kunszentmártonban is kiemelt figyelmet érdemel az országos szinten magas halálozási okként kezelt emlőrák. Kunszentmártonban a szervezett lakossági emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót postai úton. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűrés 2011. évi részvételi aránya 60.8 32