Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató

Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak és szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. () b) I) Szakmai alapozó ismeretek tantárgyi elemei Dusnoki József Kovács Dávid TNT0110 A mentalitástörténettől a kultúrtörténetig N: 15 Tantárgy besorolása: K Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Ajánlott félév: 1. Értékelés módja: kollokvium A tantárgy a kulturális-művelődési jelenségeket vizsgáló, azokat kutatása tárgyának tekintő történetírás kibontakozását kívánja bemutatni. A kultúrtörténet mint történeti stúdium fejlődésére vonatkozó historiográfiai ismeretek megszerzése mellett az egyes irányzatok szemléletét meghatározó történelemelméleti, módszertani előfeltevések feltérképezése is a tárgy céljai között szerepel. A tantárgy a kultúrtörténet két klasszikusa Jacob Burckhardt és Johan Huizinga a Geistegeschichte vagyis a szellemtörténet szemléleti keretébe illeszkedő munkásságának a bemutatásával veszi kezdetét. A későbbiek folyamán a messze nyúló előzmények után a 0 sz. derekára kibontakozó francia mentalitástörténet, valamint az 1970-es évektől megjelenő mikrotörténetírás és a történeti antropológia ismertetésére kerül sor. Az előbbi irányzatok mellett - amelyek az elitkultúra helyett a szélesebb társadalmi rétegek kultúrális gyakorlatát vizsgálták - tovább él a magas kultúra, a kiemelkedő egyéni életmegnyilvánulások, gondolati teljesítmények vizsgálatának igénye. Az előbbi jelenségekkel foglalkozó eszmetörténeti megközelítések szintén vizsgálódásunk tárgyát képezik. A tantárgy a művelődéstörténet fejlődésére is rátekintést nyújt. A tárgy a hallgatók ismereteit és képességeit háromféle módon kívánja fejleszteni. Egyrészt a történetírás történetére vonatkozó, vagyis historiográfiai ismeretek megszerzésével. Másrészt a módszertani szempontoknak a történetírói munkát lényegében meghatározó szerepének tudatosításával. Harmadrészt a szűkebb tudománytörténeti és a tágabb eszmetörténeti kontextus összefüggéseinek megvilágításával, tudatossá tételével. Összefoglaló tankönyv (Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006) Előadások vázlata Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán - Szívós Erika: Művelődéstörténet, kultúrtöténet. In. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. 89-419. Apor Péter: Történeti antropológia. In. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. 449-47. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. 47-500. Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. 500-51. 1

Donald Kelley: Új eszmetörténet a globális korban. Helikon, 009. 1-. -6. Quentin Skinner: Jelentés és megértés az eszmetörténetben. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 7-55. Horkay Hörcher Ferenc: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 87-07. Roger Chartier: A szellemi élet története, vagy szocio-kulturális történet. A francia irányzatok. Történelmi Szemle, 1984.. szám. 404-4. Peter Burke: Mi a történeti antropológia? In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 000. 17-. Giovanni Levi: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 000. 17-147. Várady Zoltán Balaton Petra, Bognár Zalán, Hidán Csaba, Kovács Dávid, Turcsán-Tóth Zsuzsanna TNT011 Történeti segéd- és rokontudományok I: Történeti földrajz Tantárgy besorolása: K Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév:. Értékelés módja: gyakorlati jegy teljesítése, zh A történeti tér és idő összekapcsolásának elmélyítése Felkészítés a földrajzi ismereteknek a történelemtanításban való alkalmazására és átadására. A történész képzés keretében az egyik legfontosabb, kötelező segédtudományi stúdium a történeti földrajz, amely jellegzetes határterülete a történelem- és a földrajztudománynak. E tudományterület definiálása után a hallgatók megismerkednek a történeti földrajz irányzataival, legjelentősebb képviselőivel, kutatási módszereivel. Vázlatosan ismertetjük Európa történeti földrajzát. Részletesen foglalkozunk a Kárpát-medence hegy- és vízrajzával, földrajzi és néprajzi tájaival, közigazgatás történetével (vármegyék, kiváltságos területek, katonai közigazgatás), a gazdaságtörténet földrajzi összefüggéseivel, a fő etnikai, településtörténeti és demográfiai változásokkal. Részvétel az órákon, az teljesítése Falitérképek Atlaszok Internetes segédanyagok Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. Budapest, 1997. Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I III. Budapest, 1996. Csánki Dezső Fekete Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I V. Budapest 1890 191. (CD-ROM: Arcanum 00.) Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I IV. Bp. 196 1998. Kósa László Filep Antal: A nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1978. Lelkes György: Magyar helységnév azonosító szótár. Baja, 1998. Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Bp. 00. Pounds, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Tímár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. TNT00 Történeti segéd- és rokontudományok II: Történeti segédtudományok 1.

Várady Zoltán Tantárgy besorolása: K Várady Zoltán Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium Ajánlott félév:. A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei. Összefoglaló tankönyvek Előadások vázlata Internetes anyagok Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris Kiadó, Bp. 001. TNT00 Történeti segéd- és rokontudományok III: A történettudomány rokontudományai Várady Zoltán Várady Zoltán, Fábián Tantárgy besorolása: K Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium Zoltán, Gálffy László Ajánlott félév: 4. A képzés célja a történelem rokontudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A történelem rokontudományai: régészet, művészettörténet, néprajz, muzeológia és kulturális örökségvédelem legfontosabb összefüggéseinek megismerése, a megszerzett ismeretek gyakorlati használhatósága. Összefoglaló tankönyvek Előadások vázlata Internetes anyagok Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz. Corvina Kiadó, Budapest, 1980. Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis művészettörténet (A honfoglalás korától a XIX. század végéig). Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980. Hatházi Gábor: Muzeológiai alapismeretek. Magyar Nemzeti Múzeum Bp.1991. Kőfalvi Tamás Mészáros Márta Ónodi Márta: Közgyűjteményi ismeretek. Bp. 007. Renfrew, Colin Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris tankönyvek. Budapest, 1999.

Gálffy László TNT011 Történeti szövegelemzés és szövegalkotás 1: Szakszövegolvasás és - elemzés Gálffy László; Gergely András; Kurucz György; F. Romhányi Beatrix; Fábián Zoltán; Fehér Bence; Papp Sándor; Makkai Béla Tantárgy besorolása: K Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév:. Értékelés módja: gyakorlati jegy teljesítése A tantárgy két alapvetően jól elkülöníthető részből áll, melyek azonban számos ponton összefüggnek a tanári forrás- és szakirodalom kezelés kérdéskörével. Első pontban a történeti források információtartalmának hatékony felhasználására helyezzük a hangsúlyt; írott, tárgyi, képi, audio-vizuális, adatbázisszerű stb. anyagok felhasználásán, szövegbeépítésén keresztül. Második pontban a történeti kutatás és a tudományos kommunikáció különböző formáit igyekszik bemutatni történelem tanár szakos hallgatóknak. Az alkalmazott módszer az un. visszagöngyölítés, azaz a tudományos kutatások formát öltött (forráskiadvány, monográfia, tanulmány, cikk, esszé, konferenciaanyagok, recenzió, stb.), eredményszerű, konkrét példáiból kiindulva próbálja meg bemutatni a tudományos munkák felépítését, illetve a szakmai párbeszéd különböző módozatait, nyelvi síkjait, stílusait, és fórumait. A tantárgy hangsúlyt helyez a szakmai szövegmegértési és-alkotási képesség lépcsőzetes elsajátítására (rezümétől, a változatos, kiegyensúlyozott, szakmai követelményekhez igazodó, de célközönségre tekintettel lévő tartalmakig) A kurzusok során törekszünk arra, hogy a hallgatók minden egyes tematikai egységhez érve önálló szóbeli prezentációt is tartsanak. Célunk a hallgatók szakmai rutinjának elmélyítése, a szakdolgozati munka előzetes segítése, illetve a későbbi tanári szakmai tájékozódás alapjainak átadása. többoldalú forráskezelés szakmai kommunikáció, írásképesség Részvétel az órákon, teljesítése. TNT0411 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia 1: Bevezetés a történettudományba Semsey Viktória 4 Dusnoki József, Tantárgy besorolása: K Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: gyakorlati jegy Balaton Petra, Kovács Dávid, Turcsán-Tóth Zsuzsanna Ajánlott félév: 1. teljesítése A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti. Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a

történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához szükséges alapvető ismereteket. Részvétel az órákon, teljesítése Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Gunst Péter: A történetírás története. Debrecen, 1995. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp. 198. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Bp. 000 00. Kristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 00. Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon 00. 6. szám. II) Szakmai törzstárgyak tantárgyi elemei Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt TNT1110 Őstörténet és ókori Kelet II: Ókori Kelet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: K Ajánlott félév: I. kollokvium Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 199. Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp. 1984. 5

Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 001. Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások) Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 199, 1998. Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 198 Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986. Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ Egyetem). Bp. 1995. Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985. Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990. Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 198. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 198. Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar Könyvklub, Bp. 1998. Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt TNT1111 Őstörténet és ókori Kelet II: Ókori Kelet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: K 6 Ajánlott félév: I. gyakorlati jegy teljesítése Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 199. Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp. 1984. Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 001. Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások) Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 199, 1998. Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 198 Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986. Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ Egyetem). Bp. 1995. Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985.

Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990. Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 198. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 198. Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar Könyvklub, Bp. 1998. Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Fehér Bence TNT110 Klasszikus antikvitás: Az ókori Hellász Fehér Bence, Imregh K kollokvium Monika, K. Csízy Ajánlott félév: Katalin 1. A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. Tanári kompetenciák elmélyítése A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai állam- berendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Hegyi D. Kertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 0-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 198. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996. Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981. Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. 7

Fehér Bence TNT111 Klasszikus antikvitás: Az ókori Hellász Fehér Bence, Imregh gyakorlati jegy Monika, K. Csízy K Ajánlott félév: Katalin 1. teljesítése A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. Tanári kompetenciák elmélyítése A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai állam- berendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Hegyi D. Kertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 0-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 198. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996. Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981. Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Fehér Bence TNT10 Klasszikus antikvitás: Az ókori Róma 8 Fehér Bence, Imregh Tantárgy besorolása: K Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium Monika, K. Csízy Katalin Ajánlott félév:. A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig.

Tanári kompetenciák elmélyítése Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 196. Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991. Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 199. Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp. 007. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987. Fehér Bence TNT11 Klasszikus antikvitás: Az ókori Róma Fehér Bence, Imregh K tavaszi gyakorlati jegy Monika, K. Csízy Ajánlott félév: Katalin. teljesítése A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. Tanári kompetenciák elmélyítése Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 196. 9

Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991. Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 199. Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp. 007. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987. Gálffy László TNT110 Középkori Egyetemes történelem I: VIII XIII. század Gálffy László, Bubnó tavaszi kollokvium Hedvig Ajánlott félév:. középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-1. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története.. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 198 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,00. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 198. 10

Gálffy László TNT111 Középkori Egyetemes történelem I: VIII XIII. század Gálffy László, Bubnó tavaszi gyakorlati jegy Hedvig Ajánlott félév:. teljesítése, zh középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-1. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története.. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 198 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,00. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 198. Gálffy László TNT10 Középkori Egyetemes történelem II: XIII XV. század 11

Gálffy László, Bubnó kollokvium Hedvig Ajánlott félév:. középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-1. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története.. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 198 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,00. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 198. Gálffy László TNT11 Középkori Egyetemes történelem II: XIII XV. század ; Gálffy László, Bubnó Hedvig Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1. Oktatás nyelve: Ajánlott félév:. Értékelés módja: gyakorlati jegy teljesítése, zh 1

középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-1. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története.. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 198 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,00. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 198. F. Romhányi Beatrix TNT10 Középkori történelem I: 896 101 1 F. Romhányi Beatrix, Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: Értékelés módja: kollokvium Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba Ajánlott félév:. szakmai ismeretek szerzése középkori források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és vetületben.