Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Rábakecöl Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Rábakecöl Község Önkormányzata 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...4 Értékeink, küldetésünk...10 Célok...10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...12 1. Jogszabályi háttér bemutatása...12 2. Stratégiai környezet bemutatása...14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...49 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...54 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...60 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...67 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...68 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...69 1. A HEP IT részletei...69 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...69 A beavatkozások megvalósítói...69 Jövőképünk...70 Az intézkedési területek részletes kifejtése...71 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...76 3. Megvalósítás...77 A megvalósítás előkészítése...77 A megvalósítás folyamata...77 Monitoring és visszacsatolás...80 Nyilvánosság...80 Érvényesülés, módosítás...82 4. Elfogadás módja és dátuma...83

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31..-a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Rábakecöl község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Esélyegyenlőségen értjük, hogy mindenki elérhesse az általa kitűzött célt, ha annak érdekében lehetőségének megfelelően mindent megtesz. Az állampolgárok törekednek az egyenlőségre, hivatkoznak az esélyegyenlőségre, azonban minden erőfeszítés ellenére a valódi egyenlőség napjainkban elérhetetlen. A helyi társadalmon belül is egyre inkább problémává vált az esélyegyenlőség kérdése. Érzékelhetően nő a társadalom rétegei, csoportjai közötti távolság, egyre távolabb kerül az egyenlő esély. Fontos a helyzet megismerése, a problémák feltárása, feladatok megjelölése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

A HEP elkészítése az önkormányzati jogalkotás számára kettős feladatot jelent: egyrészt a helyi rendeletekben tartózkodni kell a diszkriminatív rendelkezések alkalmazásától, másrészt különböző esélyegyenlőség biztosítását célzó rendelkezéseket be kell építeni a szabályozásokba. A HEP tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Rábakecöl község a Kisalföld dél-nyugati részén fekszik, ahol a Kis-Rába elhagyja az öreg Rábát és ezzel megszületik a Rábaköz. A Kapuvár-Beledi Kistérség legdélebbi települése, egyben megyehatár, Győrtől 60, Soprontól és Szombathelytől egyaránt 55, Pápától 40 km-re elhelyezkedő település a 8611-es közúton, a 86-os főútvonal mentén. Délen Pápóc és Kenyeri, nyugaton Répcelak és Csánig/Dénesfa, keleten Edve, északon Beled és Vásárosfalu településekkel határos. A község fontos közlekedési útvonal. A 86-os főút és a 8611-es utak kereszteződése, és az ezekről elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős átmenő közúti forgalmat indukálnak Vas megye felé az egykori Rába vámhídon keresztül Celldömölk és Sárvár, valamint a Balaton irányába. Rábakecöl 2007 óta Beled város körjegyzőséghez tartozik. Körjegyzőségünkre jellemző, hogy a megyében a legnagyobb (Beled, Edve, Dénesfa, Rábakecöl, Vásárosfalu). Rábakecöl tagja a Kapuvár-Beledi Többcélú Kistérségi Társulásnak. A község infrastrukturális tekintetben mára minden közművel ellátott, a belterületi útjaink 95%-a portalanított. A község oktatási feladatait Beled városban működő oktató-intézetet, a Beledi Általános Művelődési Központ valamint a Beledi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat a KLIK által működtetett

intézmény fenntartó látja el. Rábakecölben melegkonyhás óvoda működik. Szociális feladatainkat a beledi Egyesített Szociális Központ látja el, helyben működtetett családi napközivel. A háziorvosi, gyermekorvosi és a védőnői szolgálatok a településen, a fogorvos Beled központtal működik. Rábakecöl község elsőírásos említése 1162-ben található a levéltári feljegyzésekben. Királyi várbirtok volt, melyet Kun László király Osl-nemzetségbeli, Beludnak ajándékozott 1276-ban. 1291-ben III.Endre Kapu várához csatolja, s Keczöl sorsa ettől kezdve szorosan összefonódott Kapu várának történetével. Zsigmond király 1387-ben megszünteti a Kapu vári uradalomra, így Keczölre is két évszázad óta fennálló birtokjogot, s a területet a Kanizsay családnak adományozza. A család kihalásával 1536-ban Nádasdy Tamás szerzi meg az utolsó, gazdag Kanizsay örökössel, Orsolyával kötött házassága révén. Az 1594. évi törökjárás szinte teljesen kipusztítja a községet, csupán 9 fő talál menedéket, elrejtőzve az erdei mocsárban. A lakosság 1603. és 1610. között kezd visszatelepülni a faluba. Az itt élők a XVI. századvégén földesúri parancsra áttérnek az evangélikus vallásra, majd 1681. után Eszterházy birtokszerzése következtében visszatérnek a katolikus hitre, és templomot építenek a községben. A kuruc-labanc háború elnépteleníti és tönkreteszi a falut. Az 1800-as évek elején már ismét jelentős számú lakosság él a faluban, akik erdőirtásba kezdenek, melynek következtében kitűnő talajú szántóterületek alakulnak ki. A területet bérlő Eszterházyak 1886-ban létrehozzák Miklós-majort, ahol béreseiket letelepítik, majd később Aranyosmajort és Szúnyog-majort, ezzel szinte teljes gazdasági vertikumot alakítanak ki a területen. A község lakóiból katonaként többen részt vesznek az 1848-1849-es szabadságharcban. A község lakossága a korábban épített templomot 1886-ban építi át a mostani formára, melynek ez ideig Szent István volt a védőszentje, ez időtől jelenleg is Rózsa-füzér királynéja, melynek ünnepét október első vasárnapján tartja a község, mely a községi búcsú napja is. A községet 1880. és 1920. között többször tüzeset pusztítja, melynek hatására 1889-ben létrehozzák a mai napig működő tűzoltó egyletet. A századfordulón a községben már szervezett iskolai oktatás folyt, melyben jelentős változást eredményezett az 1930-ban megépült "nagy iskola". Az 1900-as évek kezdetétől a gazdasági válság végéig több rábakecöli vándorolt ki Amerikába a biztos megélhetés reményében, közülük többen visszatértek, de nagyon sokan véglegesen letelepedtek. A harmincas években Pődör János kántortanító szervezésével jelentős kultúrélet működött a községben. Országos hírű volt a dalárda, a színjátszó csoport és a zenekar. Sajnos a község lakossága a múlt század mindkét világháborújából kivette részét, az első világháborúban 41-en, a másodikban 33-an estek áldozatul. A község lakossága a második világháború nehézségeiből 1950-es évek elejére ismét talpra állt, jól működő egyéni és társas vállalkozások alakultak ki. Az ötvenes évek drasztikus politikai és gazdasági intézkedései radikálisan csökkentették az itt élők számát, az 1956-os forradalom leverése után 33-ankülföldre, nagyon sokan pedig városra költöztek. Az1959-es kolhozosítás után, nagyon nehéz éveket élt át a tulajdonuktól megfosztott itt élő parasztság.

Az 1956-os községi villamosítást követően 1963-ban orvosi rendelő, majd 1966-ban óvoda építése követte. A községben élők életszínvonalának fejlődése hatvanas évek végén kezdődött el, mely során a hetvenes évek végéig szinte átépült a község. Jelentős beruházások valósultak meg a községi szövetkezetben is, ez időben épült melegkonyhás étterem, szarvasmarhatelep, sertéstelep, géptelep, gabonaszárító és tárolók. Sajnos a község 1973-ban a Beledi Nagyközségi Tanácshoz való csatolással elvesztette közigazgatási önállóságát. Ebben az időben több új munkalehetőség nyílt a fiatalok számára a 8 községben, mely kihatással volt a község egyéb életére is, több szakosztállyal eredményes sportélet kezdődött el. Országos hírű eredményeket értek el a tekések, labdarúgók és kézilabdázók. Jelentős fejlődést eredményezett, hogy a községet 1984-1985-ben vezetékes ivóvízzel látták el. További infrastrukturális és kommunális fejlődés az 1989-es rendszerváltást követően indult meg a községben. 1990. január l-étől lakossági akarattal ismét önálló közigazgatása lett a falunak. 1992-ben átadásra került korszerű 8 tantermes általános iskolaépülete, kiépült a községi kábel TV rendszer. 1993-ban megépült vezetékes gázhálózat, új postahivatal, és fiókgyógyszertár. 1995-ben korszerű telefonhálózat létesült és bekapcsolódott a község a környezetet kímélő hulladékszállításba. A községet szimbolizáló faluzászló és címer 1995-ben került felavatásra. A község katolikus templomának teljes felújítása és ismételt felszentelése 1996-ban történt meg. Az 1992. évi mezőgazdasági törvénnyel elindult egy szerkezet váltás a tulajdoni és gazdálkodási viszonyok terén, mely több munkavállalót késztetett ingázásra a megélhetés érdekében. 1997-1998-ban a lakosság pozitív hozzáállásával vezetékes szennyvízcsatorna rendszer épült ki a községben, és jelentős mennyiségű út és járdafelújítás történt meg. 2000. évben teljes felújításra került a község közvilágító hálózata. Gazdaság A természeti adottságokból eredően még jelenben is elsősorban mezőgazdaság jelenti a fő megélhetési forrást. Jelenben már a mezőgazdaságra a több szektorú termelési struktúra a jellemző. A község közigazgatási terén két mezőgazdasági szövetkezet, egy hústermelő Rt. 28 fő és 493 fő őstermelő foglalkozik ipari és mezőgazdasági termeléssel. A területen honos gabonafélék termesztése és az állattenyésztés mellett az utóbbi időben egyre többen foglalkoznak zöldségfélék termesztésével. Sajnos a nagyobb volumenű termesztésnek korlátot szab a helyi feldolgozás hiánya, valamint a termelő és a felvásárló közötti nem megfelelő szerződéses fegyelem. Jelenleg egy ipari üzem működik a községben, a SOÓS KFT., mely fafeldolgozást végez változó munkavállalónak ad lehetőséget a megélhetésre. A munkaképes lakosság egyharmada ingázik a térségben lévő községekbe és városokba /Beled, Répcelak, Kapuvár, Sárvár /. A munkavállalók közül 35 fő az önkormányzat intézményeinél, 17 fő a helyi kereskedelemben dolgozik.

A község életére, a lakosság életkörülményeinek javítására pozitívan hatna a helyi tőkebefektetés, ipartelepítés, melynek kedvező feltételei adottak. A község rendelkezik fejlett infrastruktúrával, jól képzett munkavállalókkal, kihasználatlan épületekkel, belterületi beépítetlen területekkel és 9 ha-os közművesített külterülettel. Népesség: Rábakecöl állandó lakossága: 2012-ben 751 fő, ebből (393 nő, 358 férfi). Területe: 1860 ha, belterület 86 ha, 23,03 km² Népsűrűség: 29,79 fő/km² 1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén Év Fő Változás 2007 730 2008 693 95% 2009 686 99% 2010 677 99% 2011 665 98% 2012 693 104% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Rábakecöl község lakónépessége (lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkezők száma) 2007. és 2012. év között csökkenő tendenciát mutat. 2. számú táblázat - Állandó népesség korosztály fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 393 358 751 52% 48% 0-2 évesek na na 8 na na 0-14 éves 36 31 67 54% 46% 15-17 éves 10 6 16 63% 38% 18-59 éves 188 232 420 45% 55% 60-64 éves 28 30 58 48% 52% 65 év feletti 88 59 147 60% 40% Forrás: TeIR, KSH-TSTART

65 év feletti 25% Állandó népesség - 0-14 nőkéves 11% 15-17 éves 3% 0-14 éves 65 év feletti Állandó népesség 8% - férfiak 15-17 éves 16% 2% 60-64 éves 9% 60-64 éves 8% 18-59 éves 53% 18-59 éves A 2. sz. táblázat, illetve a kör diagramok a 2011.évi állandó népesség (bejelentett állandó népesség) adatait tartalmazza, korosztályos és nemenkénti lebontásban. A táblázat a korosztályok nemenkénti egymáshoz viszonyított arányát fejezik ki, míg a kördiagramok a nemek korosztályon belüli megoszlását mutatják. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 154 72 213,9% 2009 153 71 215,5% 2010 145 73 198,6% 2011 149 70 212,9% 2012 118 67 176,1% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 250,0% Öregedési index (%) 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az öregedési index a 100 fő 14 év alattira jutó 65 év felettiek számát jelzi. A fenti adatokból is megállapítható, hogy Rábakecöl lakossága elöregedést mutat.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 18 46-28 2009 16 24-8 2010 16 24-8 2011 35 34 1 2012 14 2 12 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 15 10 5 0-5 -10-15 -20-25 -30 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A statisztikai adatok alapján 2012 évben, csökkent a településre vándorlók száma, de pozitív mutatót mutat a 2012-ben az elvándorlók száma. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 3 12-9 2009 5 9-4 2010 5 7-2 2011 2 6-4 2012 1 13-12 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 0-2 -4-6 -8-10 -12-14 természetes szaporodás (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül, hogy nő és férfi, egészséges vagy fontossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A HEP a 321/2011. (XII.27.) Korm. rend. 1. (2) bekezdésének előírása értelmében kiemelt figyelmet fordít célcsoportjai, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők helyzetére. Rábakecöl Község Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett célcsoportok a saját településen jussanak lehetőséghez az oktatás, a kultúra, a sport, a szociális és egészségügyi szolgáltatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, valamint a közlekedés és a kommunikáció területén. Lehetőséget teremt arra, hogy helyi pályázatok meghirdetésével anyagi támogatásban részesítse az esélyegyenlőség biztosítására irányuló törekvéseket. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja: A HEP célja, hogy a település minden lakójának elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa a gyermekek, nők, idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű főleg roma állampolgárok esélyegyenlőségét. Rábakecöl település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja: Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja: Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A HEP-nek kiemelten foglalkoznia kell: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésével, foglalkozási esélyeinek javításával, a munkaerő-piaci szegregáció visszaszorításával, hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálásával, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, a közszolgáltatásokhoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával, az esetleges lakóhelyi szegregáció felszámolásával, a mélyszegénységben élők, romák, nők, kisgyermekesek esélyegyenlőségével és az egyenlő bánásmód érvényesítésével a megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutásával, az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározásával, a helyben élő nehezebb sorsú, tartós betegségben lévő, fogyatékkal élő, szegénységgel küszködők, hátrányos helyzetben levők segítésével, az emberi méltóság tiszteletben tartásával, akadálymentes közlekedés biztosításával

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégia Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzéseket tartalmaz: az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program (Széll Kálmán terv) A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett.

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket Roma Integráció Évtizede Program A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti, a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. 5/2009. ( VI.02.) önkormányzati rendelet a a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvényben nem szabályozott helyi támogatásokról. 4/2011. (IV. 07. ) önkormányzati rendelet a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi szabályozásáról. 13

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Meg kell említeni azokat a dokumentumokat, koncepciókat, melyek konkrét terveket is meghatároznak, saját területre vonatkoznak. 2013. évi Közbeszerzési terv Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terve 2011-2016 Kapuvár-Beledi Kistérség Közművelődési Stratégiája Gazdasági program 2011-2014. Rábakecöl Hulladékgazdálkodási Terve Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása Közfoglalkoztatási Terve 2010. évre Kapuvár-Beledi Kistérség Többcélú Társulása közművelődési koncepciója 2009-2014 Rábakecöl sportfejlesztési koncepciója 2009-2013. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Rábakecöl Község a Kapuvár Beledi Többcélú Kistérségi Társulás tagja volt 2012. december 31. napjáig. 2013. január 1.- napjától a Kapuvári Járáshoz tartozik. Az esélyegyenlőségi tervezés segíti a nem csak a település, hanem a térség területfejlesztési koncepciója fő célkitűzéseinek megvalósítását, amely első sorban a foglalkoztatási helyzetre, a gazdasági és oktatási, szociális és gyermek területek célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül. Életszínvonal, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, a településen munkahely-teremtési kezdeményezések támogatása Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése Szociális gondoskodás a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása) Közbiztonság, bűnmegelőzés 14

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Rábakecöl Község Önkormányzata és civilszervezetei különböző szolgáltatásfejlesztésekre pályáznak, amelyekhez helyi adatgyűjtések történnek, azonban a település teljes helyzetképére vonatkozó kutatások nem történtek. A felhasznált statisztikai adatok többnyire a TEIR adatbázisból, helyi önkormányzati adatokból, statisztikákból, a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre, figyelembe véve a helyi szakemberek beszámolóit, tapasztalatait. Több helyeztünk adathiányt (na), mivel a megelőző évi hivatalos statisztikai adatok több helyen még nem állnak rendelkezésre. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011.) megállapítása szerint: Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságai miatt -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. De vizsgálni lehetne a szenvedélybetegségek, az alkoholizmus, a drog megjelenésének szerepét is. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. 15

A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) A szegénységnek nincs mindenki által elfogadott, örökérvényű definíciója. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység egyik mutatója a jövedelmi és vagyoni helyzet alacsony szintje. A célcsoporthoz tartozó személyek jellemzően a szociális ellátásokból élnek, amelyek pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások formájában vehetők igénybe. A településen nem élnek romák. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Napjainkban a legégetőbb szociális, sőt ennél tágabb értelemben vett társadalmi kérdés a tartós munkanélküliség. Ma már talán nincs olyan család Rábakecöl településen, amelyet közvetve vagy közvetlen formában ne érintett volna meg a munkanélküliség problémája. A munkanélküliség és ezzel összefüggésben a szegénység kérdése szinte állandó napirenden van a mai magyar szociális-, foglalkoztatási-, de gazdaságpolitikai intézkedései területén is. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által nyilvántartott adatok alapján az utóbbi években, Edvén csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, amelynek arányait, számait a következő táblázatok is mutatják: 16

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 272 290 562 12 4,4% 7 2,4% 19 3,4% 2009 275 288 563 21 7,6% 17 5,9% 38 6,7% 2010 274 286 560 17 6,2% 18 6,3% 35 6,3% 2011 271 280 551 14 5,2% 10 3,6% 24 4,4% 2012 269 268 537 12 4,5% 8 3,0% 20 3,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Álláskeresők aránya 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen A fenti adatokból jól látszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a vizsgált időszakban 2008. évhez viszonyítva 2009-ben jelentősen 100 % - ban megnövekedett, majd folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett 2008 2009 2010 2011 2012 fő 20 36 34 23 20 fő 0 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% fő 5 3 7 6 5 % 25,0% 8,3% 20,6% 26,1% 25,0% fő 1 4 7 2 2 % 5,0% 11,1% 20,6% 8,7% 10,0% fő 3 4 3 3 2 % 15,0% 11,1% 8,8% 13,0% 10,0% fő 3 6 4 4 3 % 15,0% 16,7% 11,8% 17,4% 15,0% fő 3 4 2 3 3 % 15,0% 11,1% 5,9% 13,0% 15,0% fő 2 4 6 2 2 % 10,0% 11,1% 17,6% 8,7% 10,0% fő 1 8 2 1 1 % 5,0% 22,2% 5,9% 4,3% 5,0% fő 1 3 3 2 2 % 5,0% 8,3% 8,8% 8,7% 10,0% fő 1 0 0 0 0 % 5,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17

Álláskeresők száma (fő) 40 35 30 25 20 15 10 A fenti adatok alapján megállapítható, hogy nyilvántartott álláskereső Rábakecölben 2012 évben 20 fő. Amely a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutat. 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 12 7 19 2 1 3 16,7% 14,3% 15,8% 2009 21 17 38 2 5 7 9,5% 29,4% 18,4% 2010 17 18 35 9 6 15 52,9% 33,3% 42,9% 2011 14 10 24 4 3 7 28,6% 30,0% 29,2% 2012 12 8 20 3 3 6 25,0% 37,5% 30,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 60,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők 2012 férfiak 2013 összesen 2014 2015 2016 2017 A táblázatban szereplő adatok azonban nem pontos mutatói a munkanélküliek számának, hiszen azok csak az egy adott év során nyilvántartásba kerülő, illetve szereplő személyek számát mutatják. A szociális területen dolgozók tapasztalatai szerint, vannak olyanok, akik tartósan munkanélküliek, de a nyilvántartásokban nem jelennek meg. A mutatók alapján, Rábakecölben 2012 évben tartósan munkanélküli összesen 6 fő. 18

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 56 73 129 1 1,8% 0 0,0% 1 0,8% 2009 61 69 130 1 1,6% 1 1,4% 2 1,5% 2010 64 67 131 0 0,0% 5 7,5% 5 3,8% 2011 62 64 126 2 3,2% 2 3,1% 4 3,2% 2012 61 60 121 2 3,3% 2 3,3% 4 3,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 6 Pályakezdő álláskeresők száma 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A fenti táblázatból is jól játszik, hogy nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma is csökkenő tendenciát mutat. A szakemberek véleménye alapján az utóbbi években megnőtt a fiatal munkanélküliek száma is, amelynek oka lehet egyrészről a tanköteleskor változása, illetve megnőtt az iskolát elhagyó és nyilvántartásba kerülő, munkát kereső fiatal. Másik magyarázat lehet, hogy a 25 éven aluli, egy éves munkaviszonnyal nem rendelkezők a pályakezdők nyilvántartásába kerülnek. Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyik alapfeltétele, a munkaügyi központtal való egy éves együttműködés, amely miatt munkaviszony hiányában ez a korosztály bekerül a nyilvántartásba. A rendszeres munkavégzési és tanulással kapcsolatos minták hiánya a szocializáció során, a kortársak túlzott befolyása az életvezetés tekintetében a felnőttekkel szemben, a média hatása, a devianciák, vagy a megfelelő oktatási intézmények hiánya egyes térségekben mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik vagy akár megakadályozzák a munkaerőpiacra való beilleszkedést. A Nyugat - Dunántúli Régióban a fiatalok elhelyezkedését a térségben jelentkező munkahelyhiány is nehezítheti. 19

Az elmúlt időszak eltolódott képzési stratégiája mára új körülményeket teremtett. A szakképzettek aránya csökkent, míg a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők száma jelentősen megnőtt, ugyanakkor a szakmunkások körében munkaerő, illetve szakember hiány, míg a felsőfokú képzettséggel rendelkezők esetében országos szinten túlkínálat alakult ki. Az országos tendenciával együtt a mutatók alapján Rábakecöl településen nincs 2008 évtől folyamatosan emelkedett a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az iskolai végzettség, szakképzettség fontos szempontja a foglalkoztatásnak, mely a szegénység vizsgálatánál, a jövedelmi és vagyoni helyzet elemzésénél is kiemelésre kerül. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 689 354 335 582 287 295 107 15,5% 67 18,9% 40 11,9% 2011 700 360 340 649 333 316 51 7,3% 27 7,5% 24 7,1% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A népszámlálási adatok alapján 2001. évben az aktív korú lakosság 84,47 %- a, 2011. évben 92,7 % rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A népszámlálási adatokból kiderül, hogy az általános iskolát végzettek száma növekedett. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya 2001. évi adatok alapján 15.5 %. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint az összes lakosság 7,3 %. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 19 0 0,0% 6 31,6% 13 68,4% 2009 38 0 0,0% 12 31,6% 26 68,4% 2010 35 0 0,0% 11 31,4% 24 68,6% 2011 24 0 0,0% 6 25,0% 18 75,0% 2012 20 0 0,0% 4 20,0% 16 80,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20