Városfejlesztés az örökségvédelem tükrében Előadó: Őze János Tisztelt Hallgatóság! Szécsény Önkormányzata a 2003. évben elfogadott Helyi Építési és Szabályozási Rendeletével összhangban, 2008-ban elkészítette, Szécsény város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, melynek előkészítésében volt szerencsém résztvenni. Ez az anyag, részletesen teljeskörűen foglalkozik Szécsény, település hálózatban betöltött szerepével, társadalmi-gazdasági, környezeti és szolgáltatási adottságaival, valamint fejlesztési lehetőségeivel. Szécsény központi belterülete 5 részre van bontva (lásd 1. kép), melyből - az 1- számú akcióterület - a városközpont területét mutatom be. (lásd 2. kép) 1. kép 2. kép Nógrád megye talán legszebb műemlék-együttese Szécsény városfallal kerített történelmi városmagja, amely a XIV-XVII. Században alakult ki. A városfalakon kívül a XVIII. századtól, először a falak vonalát követő Rákóczi út, és a kastély déli tengelyében lévő Kossuth út épült ki. Ezt követően a város a domborzati adottságok következtében fokozatosan fejlődött déli irányban, míg kisebb mértékben, a főút mentén észak-keleti irányban. (lásd 3. kép)
3. kép A városmag meghatározó szerkezeti elemei: az egyes helyeken megjelenő, másutt feltárásra váró városfalak és bástyák, a belső vár falaira részben ráépült és az Ipoly völgy fölé méltóságosan emelkedő Forgách kastély, a Ferences templom és kolostor együttese, a középkori plébánia templomrom, a falakon kívül a barokk gyógyszertár és a volt postaállomás épülete, a tűztorony, mely északi irányban megdőlve jelképévé vált a városnak. A felsorolt jelentős történeti értékű épületek mellett kisvárosias, viszonylag tömör városmag beépítésében még jó néhány, nem jelentéktelen épület található, melyek városképi és morfológiai szempontból egyaránt értékes jellegzetességét adják a településnek. Mik lehetnek a városfejlesztés kitörési pontjai? A város és a városrészek elemzése tükrében megállapítható, hogy az egyik kitörési pont a történelmi városmag rehabilitációja és a megújult történelmi városmag lehető legjobb hasznosítása turisztikai attrakcióként. A történelmi városmag rehabilitációja, továbbá egyes kiemelt épületek, építmények felújítása hatással van (lesz) a város gazdasági és turisztikai célkitűzéseire és programjaira.
Ennek keretén belül kerül sor folytatva a korábbi beruházást városközpont felújításának II. ütemére. (lásd 4. kép) 4. kép A felújítási terület kiemelten védett régészeti terület, nagy felületekben maradtak meg a középkori-, koraújkori város emlékei 50-60 cm mélységből indulóan. A program több álló későközépkori emléket is érint, melyek műemléki védelmet élveznek. A középkori város területét részben ma is körbeveszi a török háborúk idején szerepet kapó erődítés falai. Kialakulása akár a XIV. század közepétől feltételezhető, de a XV. század közepén már több forrás is szól erődítési munkákról. A XVI. századtól a XVIII. század elejéig bőséges írott forrás szól átépítéseiről, felújításairól. Vegyük sorjában a fennmaradt emlékeket: (lásd 5. kép)
5. kép 1. Városfalak, tornyok, bástyák felújítása 1.1 ÉK-i kerekbástya /elektromos és kisebb építészeti felújítás/ 1.2 Kaputorony /részbeni rekonstrukciós helyreállítás/ (lásd 6. kép) alaprajz, (lásd 7. kép) homlokzat
6. kép 7. kép
- K-i városfal /rekonstrukciós felújítás/ (lásd 8. kép) alaprajz, (lásd 9. kép) homlokzat 8. kép 9. kép
- DK-i bástya (rondella)/rekonstrukciós helyreállítás (lásd: előző képek) 1.3 D-i városfal/ három szakaszra bontott/ - DK-i rondella és a Haynald L. u. 4. közötti szakasz (lásd: előző képek) - Haynald L. u. 4. számú épület déli homlokzata - Haynald L. u. 4. és a D-i szögletes bástya közötti szakasz Rekonstrukciós visszaépítés (lásd 10. kép) alaprajz, (lásd 11. kép) homlokzat 10. kép
1.3.1 D-i szögletes bástya /rekonstrukciós visszaépítés/ (lásd: előző kép) Az 1946-ban lebontott szögletes bástya visszaépítésével, valamint a Földalatti pincerendszer felhasználásával Welness központ kerül megépítésre, magánberuházásban. 2. XIV. századi romtemplom körüli, középkori járófelület kialakítása, régészeti feltárásnak megfelelően Ez a terület a visszaállított DK-i rondellával és gyilokjáróval ellátott városfalaival, új turisztikai súlyponttá válhat a belső városban. (lásd 5. kép) 3. A (cölöp) falak nyomvonalát követve, az egykori Pintér-ház kúria jellegű épületének visszaállítása, helytörténeti kiállítóhelyként, a Pintér hagyaték bemutatására (könyvtár). Cölöpfal bemutatása, kertépítészeti módszerekkel. 4. Szent Erzsébet-tér (lásd 12. kép) térkialakítás Cölöpfal bemutatása, kertépítészeti módszerekkel. Itt záródik a fal a templom melletti középkori kőfalhoz 12. kép 5. Városképi szempontból jelentős Evangélikus templom felújítása 6. Művelődési-ház épületének műemléki környezetbe illő homlokzati felújítása, hőszigetelése, részbeni szerkezeti átépítése. 7. Rákóczi úti járda, park, parkolók, közvilágítás felújítása Kapcsolódó területek alkalmazott anyagai, kialakításai követik a belső város anyag és formavilágát. 8. Városháza felújítása, homlokzati rekonstrukció 9. Posta és piac közötti parkoló kialakítása 12. kép
Az előzőekben felsorolt fejlesztési elképzeléseket magalapozó földrajzi és történeti adottságok ismertetése A város központja a Szécsényi Kistérségnek, melyhez 13 önkormányzat tartozik. A térség az országosan kiemelt idegenforgalmi pólusokhoz, a Dunakanyarhoz és a Mátra-Bükk térséghez közel helyezkedik el. Nógrád megye az Észak-Mo-i Idegenforgalmi régióhoz tartozik Heves és BAZ megyék mellett. A Szécsényi térség adottságait tekintve előnyt jelent a főváros közelsége, valamint történelmi és irodalmi kapcsolatokkal bíró szlovákiai Felvidék természeti látnivalókban gazdag táj flórája és faunája, üdülésre és pihenésre alkalmas. A Cserhát dombjai között lévő falvak őrzik népi hagyományaikat és viseletüket. Évszázados várak, templomok, kastélyok és kúriák szintén látványosságai e-tájnak. (lásd 13. kép) légi fotó északról 13. kép
Szécsény történelmi hangulatú kisváros, amely az Ipoly völgyének peremén húzódó fennsíkra épült. A városba látogatók figyelmét megragadja völgy fölé emelkedő barokk kastély, két oldalán egy-egy középkori bástyával, háttérben a ferences templom és kolostor épületegyüttesével. A településnek 1334-ben Buda város jogaival megegyező kiváltságokat szerzett Szécsényi Tamás, aki a térség birtokosa. A török elleni harcokban királyi végvár volt, ahol később 1705-ben II. Rákóczi Ferencet vezérlőfejedelemmé választották. Az elmúlt 100 év alatt jelentős Rákóczi kultusz alakult ki. A város földrajzi fekvéséből és történelmi szerepéből adódóan egyidejűleg rendelkezik jelentős kultúrtörténeti tárgyi és szellemi emlékekkel, értékekkel. A PHARE program keretében megvalósult a történelmi városmag rehabilitációjának I. üteme. (lásd 14-23. kép) 14. kép
15. kép 16. kép 17. kép
18. kép 19. kép
20. kép 21. kép
22. kép 23. kép
Ez kiemelkedően fontos feladat volt, amit a város eredményesen teljesített. Az 1705. évi országgyűlés 300. évfordulója alkalmával szervezett országos jelentőségű évfordulós ünnepségre így már a megújult történelmi városmagban kerülhetett sor. Több mint 100 éves kultusz tovább éltetése érdekében az oktatási intézményeken kívül az Egyház bevonására is szükség van, s ezzel egyidejűleg erősíteni kell, hogy a kolostorban lévő Rákóczi szoba a vallási turizmus egyik állomása legyen. Város turizmusa szempontjából a Rákóczi kultusz ápolása mellett, a hagyományőrzés és már hagyománnyá vált városi kulturális rendezvények országos és nemzetközi szintre való emelése. A kulturális értékekre építő turizmus fejlesztése nagy lehetőségeket rejt magában. Hasonló lehetőség mutatkozik a konferencia turizmusban is. Magyarországon ma a legtöbb konferenciát Budapesten rendezik. Az utóbbi években, azokban a vidéki kisvárosokban, ahol rendelkezésre áll a megfelelő tárgyi és egyéb infrastrukturális háttér, elindult a konferenciák szervezése. Szécsény esélyét is javítja ezen a téren, hogy eredményesen megtörtént a Forgách-kastély és a benne működő múzeum Nógrád megye leglátogatottabb múzeuma felújítása a történelmi városmag rehabilitációjának I. ütemében. A 2005-ben nagy sikerrel megrendezett kihelyezett országgyűlés akár úgy is tekinthető, mint nyitó rendezvénye, főpróbája a konferencia turizmus beindításának. Ehhez a fejlesztéshez azonban szükség van a város turisztikai infrastruktúrájának további jelentős fejlesztésére is. A művelődési-ház felújítása és a történelmi városmag építészeti öröksége további elemeinek helyreállítása, illetve felújítása megadja a lendületet ahhoz, hogy az Önkormányzat és a magántulajdon együttműködésével meggyorsulhasson Kelet-Nógrád és az Ipoly-völgy legkorszerűbb Welness szállodájának, a négy csillagos Bástya Hotelnek a megvalósítása a történelmi városmag megújított műemlékeihez kapcsolódva. Az újjáépülő Ipoly-híd következtében fontos a város makroregionális elhelyezkedése. Ezért az egyik fő prioritása:, hogy kihasználja Szécsény térszerkezeti pozícióját az európai építészeti örökség potenciálisan egyik legattraktívabb és legnagyobb összefüggő térségét jelentő területének a Felvidéknek az egyik kapujaként, és egyben a Szécsényi kistérségnek, kulturális örökség szempontjából az ország leggazdagabb kistérségének a központjaként. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni azt is, hogy Szécsény kistérségében található Hollókő, amely az UNESCO listáján jegyzett világörökségbe tartozik, és amelynek restaurált vára a felvidéki végvéri rendszer egyik délebbi megmaradt eleme, így önmaga is egy kapcsolódási pont a felvidék várai felé.
24. kép Az előadásban szereplő képek: 1. kép Szécsény központi belterületének városrészei 2. kép városközpont 1. sz. akcióterület 3. kép légi felvétel délről 4. kép XVII. századi alaprajz térképre vetítve 5. kép helyszínrajz II. ütem 6. kép kaputorony alaprajz 7. kép kaputorony homlokzat 8. kép keleti és déli falszakasz a DK-i rondellával alaprajz 9. kép keleti és déli falszakasz /gyilokjáróval/ - homlokzat 10. kép szögletes bástya és a mellette lévő déli falszakasz alaprajz 11. kép - szögletes bástya és a mellette lévő déli falszakasz homlokzat 12. kép Szent Erzsébet-tér kialakítás helyszínrajz 13. kép légi felvétel északról 14-23. kép a felújított történelmi városmag 24. kép légi felvétel északról