Környezetvédelmi alapismeretek KÖRNYEZETVÉDELEM Fogalma, kialakulása és története Rausch Péter kémia-környezettan tanár
Környezetvédelem meghatározása A környezetvédelem olyan céltudatos szervezett intézményesített tevékenység, melynek célja az ember ipari mezőgazdasági bányászati egyéb tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. 2
Környezetvédelem alapelvei Alkalmazott természettudományok Műszaki tudományok Ökonómia (gazdaságtan) KÖRNYEZET- VÉDELEM ALAPJA Hatékonyságát és működőképességét a törvényi szabályozás és intézményrendszer biztosítja. A környezetvédelem nemcsak egészségvédelmi, esztétikai szempontú, hanem gazdasági, gazdálkodási tevékenység is. 3
Környezetvédelem alapelvei 1. Egzakt megismerés elve egzakt paraméterekkel jellemezni a környezeti állapotot, ne szélsőségeket használjunk környezeti monitoring rendszer 2. Az Élet tiszteletének és védelmének elve az élet mai formáinak megőrzése a pusztulástól. Élet különlegességének megértése, funkcióinak tisztánlátása környezeti etika 3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve mindenféle környezettel kapcsolatos tevékenység kiindulási alapja, környezetkímélő és fenntartható termelés és fogyasztás 4
Környezetvédelem alapelvei 4. Visszaforgatás elve a termelésben létre kell hozni és bevezetni olyan technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hulladékok visszavezetését a termelés folyamatába 5. Takarékosság elve meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások készletei végesek, minél messzebbre tolni a kimerülés idejét illetve helyettesítő anyagok 6. Elővigyázatosság elve a folyamatok véges ismerete miatt a kedvezőtlen alakulásokra is fel kell készülni, igyekszik megelőzni, kivédeni 5
Környezetvédelem alapelvei 7. Alkalmazkodás elve nem szakadhatunk el a természettől, regenerálódási időt hagyni 8. Fenntartható fejlődés Csak olyan mértékben bővíthetjük a termelést, használhatjuk az erőforrásokat, hogy az hosszútávon is fenntartható legyen ( fenntarthatóság!) 9. Környezetvédelem tervszerű alakításának elve megfelelő környezetpolitikával, programmal, a gazdasági, terület- és települési rendezési, és környezeti tervek együtt kezelendők 6
Környezetvédelem alapelvei 10. Állami felelősségés kötelezettségvállalás elve nem kizárólagos! de felelősség és irányító szerep pl. kutatásban, kv. információs rendszer kialakítása, oktatás és ismeretterjesztés, nemzetközi együttműködések, állami támogatások 11. Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve kv.-i döntések előkészítésébe be kell vonni az embert, és az ellenőrzésnek is részesei kellenek legyenek, önkormányzatok szerepe, helyi döntésekben) 12. Együttműködés elve állam és társadalom közt, a kv-mel kapcsolatos jogok és kötelezettségek akkor érvényesíthetők, ha az érintettek egymásra tekintettel tevékenykednek, együttműködnek a problémák megoldásában 7
Környezetvédelem alapelvei 13. Nemzetközi együttműködés elve az egységes földi rendszer zavartalan működése érdekében, a környezeti ártalmak nem országhatárokhoz kötődnek hosszú távon csak nemzetközi összefogás, érdekellentétek egyeztetése 14. Életminőség javítása a fejlettebb társadalmak az egészséges élet mellett oktatási, kulturális, szórakozási igényeket is magas szinten, szegényebb országokban is biztosítani kell 15. Távlati gondolkodás elve a társadalom irányítói általában a jelennel és a közeljövővel foglalkoznak, ritkán előbbre, a környezeti problémák hosszabb távon is okoznak gondot, tervezni kell, jövőkutatás 8
Környezetvédelem alapelvei 16. Információk szabad áramlásának elve nemzeti szinten mindenkinek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a hatóságok rendelkeznek, az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, biztosítani döntéshozatalban való részvételt 17. Környezeti nevelés elve felnövekvő generációk környezettudatosságát fejleszteni, intézményes oktatás-nevelés fejlesztésével, ember és környezete kapcsolatának jobb megismertetésével 9
Környezetvédelem alapelvei 10
Környezetvédelem kialakulása őskor alacsony népesség és gyűjtögető életmód gyakorlatilag nincsenek környezeti károk ókor középkor újkor városokban megjelentek a problémák: hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák szántóföldi növénytermesztés, állattartás, ércbányászat, kohászat Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, káros hatás a lovagok és felségek egészségére rossz higiénés körülmények, járványok, mocsárlecsapolás, erdőirtás szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése gyarmatosítás a sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű 19. század szén felhasználása, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése 1872 Yellowstone Nemzeti Park (USA), az első nemzeti park 20. század energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elektromosság, fogyasztói társadalom kialakulása, urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés-típusok (vegyi, zaj, rad. ) 11
Környezethasználat alakulása 12
Rádöbbenés korszaka Az 1960-as évekig a tudomány és a technika rohamos fejlődése soha nem látott jólétet hozott. Azt az illúziót keltette, mintha ez a fejlődés megoldást jelenthetne minden problémára. Az emberek emiatt hittek a tudomány és a haladás mindenhatóságában, a természet leigázásában. RACHEL CARSON (1907-1964), tengerbiológus, ökológus Tanulmányozni kezdte a rovarirtószerek környezeti hatásait, különösen a DDT-jét. Kiderült: maradandó környezeti károkat okoznak (madarak tömeges pusztulása, rák kialakulása embereknél), miközben gyorsan kialakul a rezisztencia a szerrel szemben. 1962-ben fejezte be NÉMA TAVASZ című könyvét. Hatás: 1967 USA Környezetvédelmi Alapítvány megalapítása, DDT betiltása világszerte, Föld napja, környezetvédelmi mozgalmak kialakulása 13
Az ember többé nem a Természet ura, hanem annak elválaszthatatlan része. Amit a Természettel teszünk azt magunkkal is tesszük! 14
1968 - Római Klub 1968-ban Aurelio Peccei nemzetközi tudóstársaságot alapított. 10 országból 30 tudósból alakult meg, a szervezetet Római Klubnak nevezték el, a mai napig működik (25 ország 70 tudósával) - http://www.clubofrome.org/ 1972-ben kiadták a Dennis L. Meedows szerkesztésében a Limits of Growth (A növekedés határai) című könyvet, melyben a népességi és a gazdasági növekedés korlátlan növekedésének lehetőségét igyekszik cáfolni. Felhívja továbbá a figyelmet az erőforrások szűkösségére, végességére. Fontos megállapítása továbbá, hogyha túl későn intézkedünk, átlépünk egy határt, akkor vissza nem fordítható eseménysor indulhat meg. Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért! Aurelio Peccei (1908-1984) 15
1972 - ENSZ első kv-i világértekezlet Az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (United Nations, UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. 1972. június 5-17. Stockholm első környezetvédelmi világértekezlet Június 5. Környezetvédelmi világnap Éles ellentét a fejlett (gazdag) és fejlődő (szegény) országok közt: - a fejlettek nem akarták elismerni, hogy a környezeti problémák összefüggnek a társadalmi-gazdasági helyzettel - a fejletlenek pedig csak a szegénységnek tulajdonították ezeket. Érdeme: a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei fejlődésnek indultak. UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program), nemzeti környezetvédelmi törvények alkotása. Magyarországon 1976-ban megszületik az első környezetvédelmi törvény. A nemrégiben megismert környezetvédelmi irányelveket fogadták el. - Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedékek számára - minden ország joga, hogy saját erőforrásait kiaknázza, nem okozva más országoknak kárt 16
További fontos egyezmények 1975 - Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, Finnország) Elismerték a környezet- és természetvédelem nemzetközi jogi és együttműködési elveinek fontosságát. 1979 I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Genfi-egyezmény (Svájc) 34 tagország. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról. 1979 Ramsari-egyezmény (Irán) a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyéről. Magyarországon 30 000 hektárt érint! 1979 Bonn (Németország) egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről 1983 - Környezet és Fejlődés Világbizottság Vezetője a norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland. 22 tagú bizottság, köztük Láng István akadémikus. Fenntartható fejlődés koncepciója, Közös Jövőnk (Brundtland) jelentés. 17
1987 Fenntartható fejlődés (sustainable development) a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Nincs időbeli korlátozása, mindenkire és minden időben vonatkozik. Az alapvető szükségletek: élelem, víz, ruházat, lakás. A nem megújuló és a megújítható erőforrásokkal való bánásmódot meg kell változtatni, környezetkímélő helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat kell találni. 18
További fontos konferenciák, egyezmények 1985 Washingtoni-egyezmény (CITES) (USA) A vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről 1985 Helsini, Bécs (Ausztria) Helsinki: 1993-ig a kibocsátást az 1980-as szinthez képest 30 %-kal csökkentik, Hollandia önként 70 %-os csökkentést vállalt. Bécs: ózonréteg védelme 1987 Montreal (Kanada) ózonkárosító anyagok felhasználása: CFC-k (klórozott-fluorozott-szénhidrogének) termelését 1992-ig nem növelik. Londoni egyezmény szigorított: 2000-ig a CFC-k termelését és felhasználását is betiltják. 1990-es évek közepéig be kell fagyasztani 1986-os szinten a freon- és halonvegyületek termelését, 1998-ig pedig a felére kell csökkenteni. Nagy siker! Az ózonréteg mára gyógyuló fázisba lépett! 1988 Szófia (Bulgária) Nitrogén-oxid vegyületekkel kapcsolatos egyezmény. Az 1994-es termelés nem haladhatja meg az 1987-es szintet. 19
További fontos konferenciák, egyezmények 1989 Baseli-egyezmény (Svájc) Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény Minden államnak szuverén joga megtiltani a külföldi veszélyes hulladékok behozatalát vagy elhelyezését területére. 1990 Bergen (Norvégia) elővigyázatosság elve a fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges feltételeket tárgyalta. Előzetes elővigyázatosság elve: nem lehet addig várni a környezetvédelmi intézkedésekben, amíg minden okot tisztáznak, mert addigra a folyamat visszafordíthatatlan lesz. 1991 Espoo (Finnország) országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról 1992 Rio de Janeiro (Brazília) - Környezet és Fejlődés Konferenciája 178 ország képviselői vettek részt, környezetvédelmi világkonferencia Riói nyilatkozat elfogadása: 27 elv, hosszú távra meghatározzák a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait. Fenntartható Fejlődés Bizottság létrehozása. Ellenérdekek: nem lehetett mindenki számára kötelező vállalásokat elfogadni (pl. az olajtermelők az energiatakarékosság fontosságát vitatták, a fejlődő országok az esőerdők védelmét nehezményezték). Szükséges pénz előteremtésével is gondok. 20
További fontos konferenciák, egyezmények 1997 Kiotói-egyezmény (Japán) konferencia a globális felmelegedésről 6000 (!) fő részvétele, 161 ország képviseltette magát Cél: légköri kibocsájtások csökkentése, szigorítása 38 fejlett ország vállalta az évi átlagosan 5,2%-os csökkentést 1990-hez képest Az Európai Unió 8%-ot vállal, Magyarország 6%-ot Könnyítés: kereskedhetnek a kibocsájtási kvótával A két vörössel jelölt ország a kibocsájtások kb. 30%-ért felelős 21
További fontos konferenciák, egyezmények 2000 Hága (Dánia) konferencia a globális felmelegedéséről 2000 fő, 180 ország képviselője ült össze EU és USA között nézeltérés Nincs még közös állásfoglalás sem. 2002 Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság) 60 000 résztvevő, Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Lényege: a jelenlegi fenntarthatatlan erőforrás-használat fő előidézői, a fejlett államok hajlandóak-e azon szükséges vállalásokra, megszorításokra, amellyel a környezet túlhasználata csökkenthető, és a globális felmelegedés kezelhető. Az USA nem volt hajlandó ratifikálni a kiotói vállalásokat a szén-dioxid csökkentésére, nem csak etikai szempontból lenne ez fontos: 36 %-ért ő a felelős. Ha nem hajlandó drágább, de tisztább és hatékonyabb technológiákat bevezetni, növelheti versenyelőnyét, így a többi ország az USA aláírásához köti a maga aláírását. A riói (1992) feladatok túlnyomó része nem teljesült, a földi környezet állapota tovább romlott, erdőterület és biodiverzitás csökkent, üvegházhatás fokozódik, gázok mennyisége nő, lényegében Riót tárgyalták újra. Az igazi környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak, nagyobb hangsúly a társadalmi-gazdasági problémákra. Újrafogalmazták és bővítették a riói vállalásokat, csak az általánosság szintjén. 22
További fontos konferenciák, egyezmények 2012 Doha (Katari Köztársaság) 200 ország képviselője meghosszabbította a Kiotói-jegyzőkönyvet Csalódást okozó végeredmény Japán, Oroszország és Kína nem akart hosszabbítani USA és Kína a legnagyobb kibocsájtók Orosz álláspont:,, míg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt Félő, hogy mire észbe kap az emberiség, már túl késő lesz 23
# Esemény Eredmény, gondolat 1968 Római Klub A Római Klub alapítása 1972 ENSZ első kv-i világkonferencia A környezetvédelem intézményrendszerei fejlődésnek indultak, világnap 1975 Eu-i Bizt. és Együttműk. Ért. Elismerik a környezetvéd. nemzetközi jogi és együttm. Fontosságát 1979 Genfi-egyezmény Nagy, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozása, 34 ország 1979 Ramsari-egyezmény Nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyéről 1979 Bonn Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről 1983 Brundtland-jelentés Fenntartható fejlődés koncepciója 1985 Washingtoni-egyezmény Vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényf. nemzetközi kereskedelméről 1985 Helsinki, Bécs Légszennyezés-csökkentés, Hollandia önként 70 %-os Bécs: ózonréteg véd. 1987 Montreali-egyezmény Ózonkárosító anyagok használatának korlátozása, tiltása 1988 Szófiai-egyezmény Nitrogén-oxidok kibocsájtásának korlátozása 1989 Baseli-egyezmény Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény 1990 Bergen Elővigyázatosság elve 1991 Espoo Országhatárokon átterjedő szennyezések vizsgálata 1992 Rio de Janeiro Kv-i világkonf. Fenntartható Fejlődés Bizottság alakul, 27 elv, Riói nyilatk. 1997 Kyotói-egyezmény Légköri kibocsájtások csökkentése, globális felmelegedés megfékezése 2000 Hágai konferencia Globális felmelegedési konferencia nagy ellentétek 2002 Johannesburgi konferencia Fenntartható fejlődés világtalálkozó kevés eredmény 2012 Dohai konferencia A Kiotói-jegyzőkönyv meghosszabbítása, kudarc. 24
Környezetvédelem Magyarországon 15. század Luxemburgi Zsigmond király szabályozza a bányák körüli erdők használatát 1769 Mária Terézia Erdőrendtartás törvénye, túlhasználat miatt 1872 Vadászati törvény 1901 Madárvédelmi miniszteri rendelet, 1906-van törvény 1909 Madarak és fák napja május 10. 1910 Lóczy Lajos felterjesztést ad be a Balaton védelméről 1935. évi IV. természetvédelmi törvény 25
Környezetvédelem Magyarországon Debreceni Nagyerdő Kis-Balaton 1935-1945 219 új természetvédelmi terület (első Debreceni Nagyerdő) 1951 Védett lett a Kis-Balaton 26
Környezetvédelem Magyarországon Tihanyi-félsziget Hanság 1952 Tihanyi-félsziget első Tájvédelmi Körzet 1960-as évek Hanság lecsapolása 1961 - A Természetvédelmi Törvény védetté nyilvánította a hüllőket, kétéltűeket és denevérfajokat, madarak többségét és 48 emlősfajt. A védelmet az élőhelyeikre is kiterjesztette! 27
Környezetvédelem Magyarországon Hortobágyi Kilenclyukú Híd Éjszaka Hortobágyon 1972 A Hortobágyi Nemzeti Park alapítása (Yellowstone 100. évf.) 1973 egy rendelet a vállalatokat légszennyezés területén 4 kategóriába sorolja 1976 Új környezetvédelmi törvény 1977 Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) alapul 28
Környezetvédelem Magyarországon KvVM késői logója 1981-1987 vízről, levegőről, földről, veszélyes hulladékokról, zaj és rezgés elleni védelemről születnek törvények 1988 Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvVM) 1995. évi LIII. törvény korszerű környezetvédelmi törvény! Ma is érvényes, sokat módosították. 1997-2002 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) I. (gazdaság-környezet összehangolás) 29
Környezetvédelem Magyarországon - jelen Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Magyarország Alaptörvénye, 2012. 2002-2008 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II. 2009-2013 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) III. 2010 Megszűnik az önálló környezetvédelmi minisztérium csak államtitkára van a Vidékfejlesztése Minisztériumban 2014 Államtitkárság is megszűnt. Több minisztériumban, szétszórtan kezelik a környezetvédelmet. Kérdéses hatékonyság. 2014-2019 Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) IV. 30
Nemzeti Parkok Magyarországon Név Központ Alapítás éve Terület Hortobágyi Debrecen 1973. 81 000 ha Kiskunsági Kecskemét 1975. 48 000 ha Bükki Eger 1977. 43 200 ha Aggteleki Jósvafő 1985. 20 000 ha Fertő-Hanság Sarród 1991. 23 587 ha Duna-Dráva Pécs 1996. 49 479 ha Duna-Ipoly Budapest 1997. 60 314 ha Balaton-felvidéki Veszprém 1997. 56 000 ha Kőrös-Maros Szarvas 1997. 51 125 ha Őrségi Őriszentpéter 2002. 43 933 ha Év vége felé mindegyik nemzeti parkra 1-1 órát szánunk. 31
Fontos környezetvédelmi szervezetek, oldalak mtvsz.hu humusz.hu wwf.hu okotars.hu Greenfo.hu Zöld híroldal vedegylet.hu tve.hu greenpeace.hu 32