KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK"

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPISMERETEK I. Alapfogalmak, bioszféra-átalakítás története, globális problémák, a környezetvédelem története Készítette: Rausch Péter, 2014.

2

3 Alapfogalmak szemelvények a évi LIII. törvényből Környezeti elemek: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői Környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. Fenntartható fejlődés (modernebb, pontosabb kifejezés: fenntarthatóság): társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. Miért van szükség környezetvédelemre? Az élet az anyag, illetve a természet általunk ismert legmagasabb szerveződési szintje. Az emberiséget a természet hozta létre, a létezését a bioszféra 1 működése teszi lehetővé, tehát az ember nem kivételes élőlény olyan szempontból, hogy nem képes tartósan elszakadni a bioszférától. A bioszféra egy rendkívül összetett rendszer, mely többé-kevésbé egyensúlyi állapotok mentén szüntelenül változik, ahogy általában a környezet is (ez azt jelenti, hogy egyensúlyban inkább sok apró változás történik, mint kevés nagy). Az élővilág ezért könnyebben és kisebb megrázkódtatással viseli a sok gyenge zavarást, mint a kevés erőset, mivel utóbbi esetben kikényszerül egyensúlyi helyzetéből, melyet emberi időmértékkel mérve csak nagyon hosszú idő során képes visszanyerni. A bioszféra nem-egyensúlyi állapotát ökológiai válságnak is nevezzük azért, mert az élővilág változatossága 2 (ezáltal stabilitása) és általában a termelékenysége is jelentősen csökken. Minden élőlény átalakítja a környezetét, életműködése során folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Az emberiség kivételesen nagy hatást képes gyakorolni 1 az élet színtere, a Földön azok a helyek, ahol élet van. Az atmoszféra (légburok), a litoszféra (kőzetburok), a hidroszféra (vízburok) és a pedoszféra (talajtakaró) egyes részeit foglalja magába. 2 idegen szóval: diverzitása, egyszóval a biodiverzitás.

4 a környezetére és ez a hatás nagyon gyorsan növekedett az elmúlt 2 évszázad folyamán. A Föld történetében már voltak olyan élőlények, melyek alapvetően formálták át bolygónk arculatát. A mai ismereteink szerint a cianobaktériumok (kékmoszatok) tehetők felelőssé azért, hogy a reduktív őslégkörből (N 2, H 2 O, CO 2, CO, NH 3, CH 4 ) oxidatív légkört formáltak. Ez a folyamat 2,4 milliárd évvel ezelőtt zajlott le paleoproterozoikumban, ez volt az úgynevezett oxigénkatasztrófa, mely tömeges fajkihalást eredményezett. A környezeti változások és a kihalás is jóval lassabban ment végbe, mint a ma tapasztalható, így az élővilágnak több ideje volt alkalmazkodni. Azért van szükség környezetvédelemre, mert az utóbbi időkben, rendkívül rövid időn belül, az ember olyannyira nagy hatást gyakorol a bioszférára, hogy az kimozdulni látszik egyensúlyi állapotából. Az emberi tevékenység következtében nem csak az élővilág, hanem emberi szemszögből a környezet minősége is jelentősen romlott. A környezetvédelem alapelvei 1. Egzakt megismerés elve: egzakt paraméterekkel jellemezni a környezeti állapotot, ne szélsőségeket használjunk környezeti monitoring rendszer. 2. Az Élet tiszteletének és védelmének elve: az élet mai formáinak megőrzése a pusztulástól. Élet különlegességének megértése, funkcióinak tisztánlátása környezeti etika. 3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve: mindenféle környezettel kapcsolatos tevékenység kiindulási alapja, környezetkímélő és fenntartható termelés és fogyasztás. 4. Visszaforgatás elve: a termelésben létre kell hozni és bevezetni olyan technológiákat, amelyek lehetővé teszik a hulladékok visszavezetését a termelés folyamatába. 5. Takarékosság elve: meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások készletei végesek, minél messzebbre tolni a kimerülés idejét illetve helyettesítő anyagok. 3

5 6. Elővigyázatosság elve: a folyamatok véges ismerete miatt a kedvezőtlen alakulásokra is fel kell készülni, igyekszik megelőzni, kivédeni. 7. Alkalmazkodás elve: nem szakadhatunk el a természettől, regenerálódási időt hagyni. 8. Fenntartható fejlődés: Csak olyan mértékben bővíthetjük a termelést, használhatjuk az erőforrásokat, hogy az hosszútávon is fenntartható legyen ( fenntarthatóság). 9. Környezetvédelem tervszerű alakításának elve: megfelelő környezetpolitikával, programmal, a gazdasági, terület- és települési rendezési, és környezeti tervek együtt kezelendők. 10. Állami felelősség- és kötelezettség-vállalás elve: nem kizárólagos! De a felelősség és irányító szerep pl. kutatásban, környezetvédelmi információs rendszer kialakítása, oktatás és ismeretterjesztés, nemzetközi együttműködések, állami támogatások. 11. Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve: környezetvédelmi döntések előkészítésébe be kell vonni az embert, és az ellenőrzésnek is részesei kellenek legyenek, önkormányzatok szerepe, helyi döntésekben). 12. Együttműködés elve: állam és társadalom közt, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogok és kötelezettségek akkor érvényesíthetők, ha az érintettek egymásra tekintettel tevékenykednek, együttműködnek a problémák megoldásában. 13. Nemzetközi együttműködés elve: az egységes földi rendszer zavartalan működése érdekében, a környezeti ártalmak nem országhatárokhoz kötődnek hosszú távon csak nemzetközi összefogás, érdekellentétek egyeztetése. 14. Életminőség javítása: a fejlettebb társadalmak az egészséges élet mellett oktatási, kulturális, szórakozási igényeket is magas szinten, szegényebb országokban is biztosítani kell. 15. Távlati gondolkodás elve a társadalom irányítói általában a jelennel és a közeljövővel foglalkoznak, ritkán előbbre, a környezeti problémák hosszabb távon is okoznak gondot, tervezni kell, jövőkutatás. 4

6 16. Információk szabad áramlásának elve: nemzeti szinten mindenkinek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz, amelyekkel a hatóságok rendelkeznek, az egyes közösségeket érintő veszélyes anyagokra és tevékenységekre vonatkozó információt, biztosítani döntéshozatalban való részvételt. 17. Környezeti nevelés elve: felnövekvő generációk környezettudatosságát fejleszteni, intézményes oktatás-nevelés fejlesztésével, ember és környezete kapcsolatának jobb megismertetésével. Az emberiség bioszféra-átalakításának rövid története Mit jelent a bioszféra átalakítás? Minden élőlény hatást gyakorol a környezetére, sőt egyes fajok korábban (jóval az ember megjelenése előtt) is gyökeresen átalakították a földi környezetet. A légkörben található oxigént például jórészt a kékmoszatoknak köszönhetjük. Az ember bioszféra-átalakítás jelentős beavatkozást jelent a Föld folyamataiba. Például amikor az ember kivág egy erdőt, lecsapol egy tavat, hogy ott gabonát termeszthessen, beavatkozik a természetes folyamatokba. Amikor világszerte sok-sok ilyen helyi beavatkozás történik, s a megzavart területek aránya már összemérhető a bioszféra egészével, bioszféra-átalakításról beszélünk. Az emberiség egyedül, rövid idő alatt (!) szerzett óriási befolyást a földi folyamatokban nem valószínű, hogy a bioszféra, illetve az emberiség elég gyorsan tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Miért épp az ember lett erre képes? 5

7 Elvont (absztrakt) fogalmi, szimbolikus gondolkodás: Az ember fejlett központi idegrendszerrel rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy elvonatkoztasson az aktuális környezetétől. A nyelv és az elvont fogalmi gondolkodás kölcsönösen határozzák meg egymást. Az ember képes szimbolikusan gondolkodni, fogalmakat alkotni, illetve olyan jelenségekről, tárgyakról gondolkodni, amelyek nem lelhetők fel a környezetében (el tudsz képzelni egy 11 lábú asztalt? És láttál is már?). Sőt, olyan elvont fogalmak értelmezésére, mint például az erkölcs, jog vagy éppen a számok stb. A fogalmak mentén gondolkodás során kategóriákat hoz létre az ember, melynek segítségével a világot egyszerűbb egységekre bontja, s ezek mentén kezeli. Kiemelkedő tanulási képesség: óriási mennyiségű információt tud feldolgozni és gyorsan előhívni az agyunk, emiatt kiválóan tud alkalmazkodni a környezethez. Társadalmi létezés: Az ember társas lény. A nyelv, és ezáltal az elvont fogalmi gondolkodás nem valósulhat meg, ha az ember nem emberek között nő fel, illetve nem maradhatna fenn, ha az emberek elszigetelten élnének. Az emberi lét társadalom nélkül elképzelhetetlen. Nyelv: egyezményes jelrendszer, a kommunikáció rendkívül hatékony, kifinomult módja. Gondolkodásban is döntő szerepe van (gondolj arra, amikor vészhelyzetben hangosan gondolkodik az ember). Manipulatív tevékenység: Evolúciós adottságai révén (felegyenesedett testtartás felszabadult végtagok, jó közellátás, szembefordítható hüvelykujj fogás, kifinomult kézmozgató izmok és tapintás, köröm) az ember nagy hatékonysággal képes átalakítani a környezetét. Az ember a tárgyakat és eszközöket nem csak alkalomszerűen használja, hanem az eszközöket magánál tartja (állandó eszközhasználat). Ezen felül az ember képes eszközöket készíteni, köztük olyanokat is, melyekkel újabb eszközöket képes előállítani. 6

8 Nagy ugrások az ember történetében a bioszféraátalakítás szemszögéből nézve 1. nagy ugrás kőeszközök megjelenése 2,5 millió éve Kőeszközök segítségével a Homo habilis (ügyes ember) nagyobb mennyiségű húshoz tudott hozzájutni, Ezek a kőeszközök az állatok alkalmi eszközeivel szemben, már állandó szerszámok voltak! Az emberek eszközkészítő eszközöket is készítenek. 1,9 millió évvel ezelőtt a Homo erectus (felegyenesedett ember) elvándorol Afrikából. 2. nagy ugrás a tűz ezer éve A tűz segítségével főzni illetve sütni tudtak, az ételt tartósítani tudták, fűteni is tudtak. Egyes vélemények szerint nagy szerepe volt az emberek társadalmi érintkezésének fejlődésében is. A tűztől más állatok (köztük az emberre veszélyes ragadozók is) ösztönösen félnek, ezért a tűz segítségével távol tudták tartani őket. A tűz használatával a Homo sapiens (értelmes vagy bölcs ember) több élelmet tudott szerezni, a népesség tovább növekedhetett. 7

9 3. nagy ugrás a nyelv ezer éve 4. nagy ugrás a mezőgazdaság 10 ezer éve Maihoz hasonló összetett kommunikációs eszköz, amely rendelkezik a szintaxissal (szavaknak van sorrendjük, jelentést hordoznak). Megjelennek a művészetek, ruhákat, sátrakat készítenek. Hatékonyabb kommunikáció és tervezés (pl. egy vadászaté) népességnövekedés, az első letelepedések. Gyűjtögető életmódból letelepedés, tudatos élelemtermelés megindulása, élelmiszer-raktározás. Állatok háziasítása és gabonák nemesítése, egyszerű gépek megjelenése növekedett a terméshozam A letelepedett életmód, élelmiszerraktározás, az egyszerű gépek és a házasítás révén az életkörülmények javultak, a népességszám megugrott. 5. nagy ugrás a civilizáció i.e körül Megjelentek az első városok, a társadalom rétegződik, megjelenik a munkamegosztás (nem mindenki foglalkozik már élelemtermeléssel, megjelennek pl. a kézművesek, papok stb.) Az írásbeliségnek köszönhetően létrejön az állam, megalakulnak az első civilizációk. A vas és a különböző fémeknek a használata általánossá válik. 6. nagy ugrás a nagy hódítások i.sz. 16. sz ben felfedezték az európaiak Amerikát (Kolombusz), 1519-ben megkezdődött Magellán Föld körüli útja. 16. században megkezdődik a gyarmatosítás. Óriási mértékű természetátalakítás, idegen fajok behurcolása más kontinensekről. Kialakul a világgazdaság. Megújuló (fa, szél) 8

10 energiaforrások használatának növekedése. A népesség eközben folyamatosan növekedett. 7. nagy ugrás ipari forradalom 1769-től napjainkig Fosszilis tüzelőanyagok felhasználása megkezdődik (kőszén, olaj és földgáz), a népesség folyamatosan növekszik. Piacgazdaság kialakulása, világkereskedelem fejlődése, tudományos-technikai forradalmak. Globális környezeti problémák megjelenése. A XX. században az ember már képes arra, hogy megsemmisítse magát. A világ népességének növekedése ig szeptember: 7,125 milliárd fő 9

11 A világ energiafelhasználásnak alakulása i.e ig A világ energiafelhasználásnak alakulása ig 8. nagy ugrás? Szinte biztosra vehető, hogy a bioszféra és a környezet használatának csökkenését fogja okozni. Ha a nagy ugrást az emberiség nem lépi meg, a bioszféra fogja kikényszeríteni (ennek az emberiségre gyakorolt hatása beláthatatlan). A 8. ugrás fogja eldönteni jó időre az emberiség jövőjét. Azért kell környezetvédelmet tanulnunk, hogy az emberiség hosszútávon fennmaradjon. 10

12 Globális, világszintű problémák Az ember már az ókortól maradandó sebeket ejtett túlzott vagy helytelen környezethasználattal (pl. görög kopárok, Húsvétszigetek). Ezeken a területeken rendkívül nagymértékben lecsökkent a környezet eltartó képessége. A Húsvét-szigetekről pl. eltűnt az ember. Az egyre sokasodó helyi problémákból, ma már világszintű (globális) problémák lettek, ami már az ember létezését is veszélyeztetik a bolygón. 1. Népesedés, népességrobbanás 1 2 milliárd 123 év 2 3 milliárd 33 év 3 4 milliárd 14 év 4 5 milliárd 13 év 5 6 milliárd 12 év 6 7 milliárd 13 év 7 8 milliárd 12 év 8 9 milliárd 24 év Duplázódás: 1 2 milliárd 123 év 2 4 milliárd 47 év 3 6 milliárd 39 év 4 8 milliárd 50 év Az ember által okozott környezeti problémák nagyságát alapvetően meghatározza a népesség nagysága. Több embernek több élelemre, ivóvízre, ruházatra, lakóhelyre van szüksége, így jobban igénybe veszik a környezetüket. 11

13 További gond, hogy a Földön ma elsősorban a szegény országokban nagy a népességnövekedés, miközben itt a legnagyobb az éhezés, legtöbb áldozatukat itt szedik a járványok (AIDS, malária, ebola) stb. A fejlett, ipari országokban a gyermekvállalási kedv lecsökken, a népességnövekedés leáll, sőt egyes esetekben pl. ilyen Magyarország népességfogyás jelentkezik. 2. Élelmezési gondok A Föld iparilag fejlett részein túltermelés (a termelés szüneteltetéséért jár sokszor állami támogatás), másutt óriási hiány. Kb. 1 milliárd ember táplálkozik hiányosan, ebből 400 millió éhezik! A lenti ábrán azt látjuk, hogy az adott ország lakosságának hány %-a küzd éhezéssel. Legrosszabb helyzetben Közép-Afrikában lévő országok vannak. A hagyományos éhezés mellett, fejlett országokban is jellemző a minőségi éhezés. Ennek kulturális vagy életmódbeli oka is lehet. A minőségi éhezés azt jelenti, hogy kellő kalóriájú (sőt, néha túl kalóriadús) étel áll rendelkezésre, de az nem vagy nem megfelelő arányban tartalmazza tápanyagokat (fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok, rostok stb.), esetleg szennyezettek. 12

14 3. Ivóvíz-hiány 1,4 milliárd ember nem jut naponta megfelelő minőségű ivóvízhez. A lenti térképen azt látjátok, hogy melyek azok a területek ahol ivóvíz-hiány van. Szerte a világon, a fejlett államokban ennek ellenére ivóvízzel öblítjük le még a WC-t is 4. Energiatermelés, energiahiány Az energiatermelés (fosszilis tüzelőanyagok égetése, áramtermelés) az az ágazat, ami a leginkább megterheli a környezetünket. Itt is nagy a különbség a fejlett és a fejlődő (szegény) országok között. A fejlett országok alapvetően pazarolnak, túl sokat fogyasztanak, a fejlődő országokban pedig energiahiány van. Sokat mondó szám, hogy a világ népességének negyede fogyasztja el a megtermelt energia 75%-át. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, földgáz, kőolaj) emellett idővel elfogynak. Jelenleg a világ energiatermelése 80%-ban ezekre az energiaforrásokra támaszkodik. 13

15 5. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése, élőhelyek eltűnése, állat- és növényfajok kihalása Az élővilág stabilitását az élőhelyek és vele, az élők végtelen változatossága adja. Minél változatosabb, sokszínűbb egy élőhely, minél fajgazdagabb, annál életképesebb, erősebb. Egy fajgazdag, színes, változatos életközösség, illetve bioszféra képes leginkább alkalmazkodni a környezet változásaihoz. Az ember tevékenységével csökken az élővilág rendelkezésre álló terület, a megmaradt élőhelyek töredezettsége miatt sérülékenyebbek, kiszolgáltatottabbak a változásoknak. A bioszféra esetleges válsága, egyben az emberiség legnagyobb válságát jelentené. 6. A környezet elszennyeződése, tönkretétele Az ember tevékenységével - földtörténeti idővel mérve - rövid idő alatt olyan anyagokat juttat a környezetbe, melyek addig egyáltalán nem voltak vagy nem olyan mennyiségben voltak ott jelen. Ezeknek a legnagyobb része károsítja az élő szervezeteket, tönkreteszi az életközösségeket. A fény-, hő-, zaj- és radioaktív sugárszennyezés is negatívan befolyásolhatja az élővilágot, annak ellenére, hogy ezek nem vegyi (anyagi) természetű szennyezések. A környezet szennyezettsége visszahat az ember életlehetőségeire, egészségére is. 7. Globális klímaváltozás A fosszilis energiahordozók felhasználása során nagy mennyiségű szén-dioxid, az iparral és mezőgazdasággal sok metán és egyéb üvegházhatást fokozó gáz kerül a légkörbe. Emellett az energiatermelés és felhasználás nagy mennyiségben bocsájt ki az emberiség hőt (hőszennyezés). Mivel megváltozik a Föld üvegházhatása, illetve az élőhelyek beépítésével, megváltozásával a földfelszín fényelnyelő képessége is, így a bolygó klímája is változik. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik, ezért sokszor ezt a jelenséget globális klímaváltozásnak nevezik. 14

16 8. Ózonréteg pusztulása A 20. század folyamán felfedezett és széles körben használt halogéntartalmú szénvegyületek (CFC-k) a légkörbe kerülve, a sztratoszférában lévő ózonréteget kezdték bontani. Ennek következtében, főleg a sarkok környékén megnőtt a káros UV-sugárzás, mely magával hozta a bőrrákos megbetegedések számának ugrásszerű növekedését. A problémát okozó vegyületek gyártásának és felhasználásának világszintű tiltásával, olyan jelek vannak, hogy sikerült megállítani az ózonréteg pusztulását, sőt az ózonréteg az utóbbi években lassú gyógyulás jeleit mutatja. 9. Környezetegészségügyi gondok, járványok Az egészségtelen környezet, illetve életmód, rossz társadalmi viszonyok (pl. családok szétesése, alkoholizmus, drogok) következtében az emberek életminősége csökken. A nem megfelelő élelem és ivóvíz miatt komoly megbetegedések, járványok üthetik fel a fejüket. 15

17 10. Háborúk, szegénység, óriási társadalmi különbségek A világ jelentős hányadán zajlik ma is háború, melyek során a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdések huszadrangú gondokká válnak, mind az állam, mind a társadalom számára. Magyarországon szerencsére béke van. A társadalmi különbségek azonban ahogy sajnos a világon mindenütt igen nagyok és egyre nagyobbak. A szegények szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek. A tehetősebbek számukhoz képest jobban tudnak hatni a politikára, sikeresebbek érdekeik érvényesítésében, mint a szegények. A környezeti problémákat nem lehet megoldani a társadalmi gondok enyhítése nélkül! Mik a lehetséges megoldások? 1. Népesedés, népességrobbanás Születésszabályozás, családtervezés, fogamzásgátlás, életszínvonal növekedése 2. Élelmezési gondok Termőföldek védelme, pazarlás csökkentése, igazságosabb elosztás 3. Ivóvíz-hiány Csatornázás, szennyvízkezelés, szakszerű műtrágyázás, vízhasználat csökkentése 4. Energiatermelés, energiahiány Energiahatékonyság, energiatakarékosság, használata megújulók 5. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése 6. A környezet elszennyeződése, tönkretétele Természetes élőhelyek védelme, fajok védelme, ökológiai szemléletű gazdálkodás Környezetbarát hulladékszegény ipari technológiák, újrahasználat, újrafeldolgozás 16

18 7. Globális klímaváltozás Üvegházhatás fokozó gázok kibocsátásának csökkentése, CO 2 - szegény technológiák 8. Ózonréteg pusztulása CFC-k használatának szigorú korlátozása, CFC-mentes technológiák alkalmazása 9. Környezetegészségügyi gondok, járványok 10. Háborúk, szegénység, társadalmi különbségek Tiszta környezet, higiénia, fejlett egészségügy, környezetbarát ipari technológiák Oktatás, ösztönző szociális háló, korrupció visszaszorítása, a konfliktusok tárgyalásos rendezése, tolerancia, egymás kultúrájának, vallásának tisztelete A környezetvédelem kialakulása őskor: alacsony népesség és gyűjtögető életmód, gyakorlatilag nincsenek környezeti károk ókor: városokban megjelentek a problémák: hulladékkezelés, vízellátás és szennyvízelvezetés, higiénés problémák, szántóföldi növénytermesztés, állattartás, ércbányászat, kohászat középkor: Edward angol király Londonban betiltja a kőszén égetését, káros hatás a lovagok és felségek egészségére, rossz higiénés körülmények, járványok, mocsárlecsapolás, erdőirtás újkor: szél és napenergia hasznosítása, bányászat és kohászat fejlődése, gyarmatosítás, a sziléziai Bunslauban megépül az első szennyvíztisztító telep és vízmű 19. század: szén felhasználása általánossá válik, gőzgépek, ipari termelés, bányászat, ipar fejlődése, 1872 Yellowstone Nemzeti Park (USA), az első nemzeti park 17

19 20. század: energiafogyasztás és életszínvonal robbanásszerű emelkedése, belső égésű motorok, elektromosság, fogyasztói társadalom kialakulása, urbanizáció, népességrobbanás, új szennyezés-típusok (vegyi, hő, zaj, fény, radioaktivitás ) Összefoglalva A környezetvédelem története A rádöbbenés korszaka Az 1960-as évekig a tudomány és a technika rohamos fejlődése soha nem látott jólétet hozott. Azt az illúziót keltette, mintha ez a fejlődés megoldást jelenthetne minden problémára. Az emberek emiatt hittek a tudomány és a haladás mindenhatóságában, a természet leigázásában. RACHEL CARSON, ( ), tengerbiológus, ökológus munkássága kulcsfontosságú volt. Carson tanulmányozni 18

20 kezdte a rovarirtószerek környezeti hatásait, különösen a DDT-jét. Kiderült: maradandó környezeti károkat okoznak (madarak tömeges pusztulása, rák kialakulása embereknél), miközben gyorsan kialakul a rezisztencia (ellenálló képesség) a szerrel szemben ben fejezte be NÉMA TAVASZ című könyvét. Hatás: 1967 USA Környezetvédelmi Alapítvány megalapítása, DDT betiltása világszerte, Föld napja, környezetvédelmi mozgalmak kialakulása. Segítségével felismertük: Az ember többé nem a Természet ura, hanem annak elválaszthatatlan része. Amit a Természettel teszünk azt magunkkal is tesszük! 1968 Római Klub - Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért! 1968-ban Aurelio Peccei gyáriparos nemzetközi tudóstársaságot alapított. 10 országból 30 tudósból alakult meg, a szervezetet Római Klubnak nevezték el, a mai napig működik (25 ország 70 tudósával) ben kiadták a Dennis L. Meedows szerkesztésében a Limits of Growth (A növekedés határai) című könyvet, melyben a népességi és a gazdasági növekedés korlátlan növekedésének lehetőségét igyekszik cáfolni. Felhívja továbbá a figyelmet az erőforrások szűkösségére, végességére. Fontos megállapítása továbbá, hogyha túl későn intézkedünk, átlépünk egy határt, akkor vissza nem fordítható eseménysor indulhat meg ENSZ - első környezetvédelmi világértekezlet Az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy röviden ENSZ (United Nations, UN) egy nemzetközi szervezet, amely az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. 19

21 1972. június Stockholm első környezetvédelmi világértekezlet, június 5. Környezetvédelmi világnap Éles ellentét a fejlett (gazdag) és fejlődő (szegény) országok közt: - a fejlettek nem akarták elismerni, hogy a környezeti problémák összefüggnek a társadalmi-gazdasági helyzettel, a fejletlenek pedig csak a szegénységnek tulajdonították ezeket. - Érdeme: a környezetvédelem nemzetközi és nemzeti intézményrendszerei fejlődésnek indultak. UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program), nemzeti környezetvédelmi törvények alkotása. Magyarországon 1976-ban megszületik az első környezetvédelmi törvény. - A nemrégiben megismert környezetvédelmi irányelveket fogadták el. - Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és jövő nemzedékek számára - minden ország joga, hogy saját erőforrásait kiaknázza, nem okozva más országoknak kárt Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, Finnország) Elismerték a környezet- és természetvédelem nemzetközi jogi és együttműködési elveinek fontosságát I. Összeurópai Környezetvédelmi Tanácskozás, Genfi-egyezmény (Svájc) 34 tagország. Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés korlátozásáról Ramsari-egyezmény (Irán) A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, a vízimadarak tartózkodási helyének védelméről. Magyarországon hektárt érint! 20

22 1979 Bonn (Németország) Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről Környezet és Fejlődés Világbizottság, Brundtland-jelentés Vezetője a norvég miniszterelnök, Gro Harlem Brundtland. 22 tagú bizottság, köztük Láng István akadémikus. Fenntartható fejlődés koncepciója, Közös Jövőnk (Brundtland) jelentés. a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Nincs időbeli korlátozása, mindenkire és minden időben vonatkozik. Az alapvető szükségletek: élelem, víz, ruházat, lakás. A nem megújuló és a megújítható erőforrásokkal való bánásmódot meg kell változtatni, környezetkímélő helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat kell találni Washingtoni-egyezmény (CITES) (USA) A vadon élő, veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről Helsini, Bécs (Ausztria) Helsinki: 1993-ig a kibocsátást az 1980-as szinthez képest 30 %-kal csökkentik, Hollandia önként 70 %-os csökkentést vállalt. Bécs: ózonréteg védelme 1987 Montreal (Kanada) Ózonkárosító anyagok felhasználása: CFC-k (klórozott-fluorozottszénhidrogének) termelését 1992-ig nem növelik. Londoni egyezmény szigorított: 2000-ig a CFC-k termelését és felhasználását is betiltják es évek közepéig be kell fagyasztani 1986-os szinten a freon- és halonvegyületek termelését, ig pedig a felére kell csökkenteni. Eredmény: Siker! Az ózonréteg mára gyógyuló fázisba lépett! 1988 Szófia (Bulgária) Nitrogén-oxid vegyületekkel (gázok) kapcsolatos egyezmény. Az 1994-es termelés nem haladhatja meg az 1987-es szintet. 21

23 1989 Baseli-egyezmény (Svájc) Veszélyes hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó egyezmény. Minden államnak szuverén joga megtiltani a külföldi veszélyes hulladékok behozatalát vagy elhelyezését területére Bergen (Norvégia) elővigyázatosság elve A fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges feltételeket tárgyalta. Előzetes elővigyázatosság elve: nem lehet addig várni a környezetvédelmi intézkedésekben, amíg minden okot tisztáznak, mert addigra a folyamat visszafordíthatatlan lesz Espoo (Finnország) Országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szólt Rio de Janeiro (Brazília) - Környezet és Fejlődés Konferenciája 178 ország képviselői vettek részt, környezetvédelmi világkonferencia. Riói nyilatkozat elfogadása: 27 elv, hosszú távra meghatározzák a gazdasági fejlődés környezetkímélő irányait. Fenntartható Fejlődés Bizottság létrehozása. Ellenérdekek: nem lehetett mindenki számára kötelező vállalásokat elfogadni (pl. az olajtermelők az energiatakarékosság fontosságát vitatták, a fejlődő országok az esőerdők védelmét nehezményezték). Szükséges pénz előteremtésével is gondok Kiotói-egyezmény (Japán) konferencia a globális felmelegedésről 6000 (!) fő részvétele, 161 ország képviseltette magát. Célja a légköri üvegházhatású gázok kibocsájtások csökkentése, szigorítása. 38 fejlett ország vállalta az évi átlagosan 5,2%-os csökkentést 1990-hez képest. Az Európai Unió 8%-ot vállal, Magyarország 6%-ot. Könnyítés: kereskedhetnek a kibocsájtási kvótával. 22

24 A vörös színnel jelölt területek a kibocsájtás kb. 30%-áért felelősek 2000 Hága (Dánia) konferencia a globális felmelegedéséről 2000 fő, 180 ország képviselője ült össze EU és USA között nézeteltérés a vállalásokban. Nincs még közös állásfoglalás sem Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság) résztvevő, Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó. Lényege: a jelenlegi fenntarthatatlan erőforrás-használat fő előidézői, a fejlett államok hajlandóak-e azon szükséges vállalásokra, megszorításokra, amellyel a környezet túlhasználata csökkenthető, és a globális felmelegedés kezelhető. Az USA nem volt hajlandó ratifikálni a kiotói vállalásokat a szén-dioxid csökkentésére, nem csak etikai szempontból lenne ez fontos: 36 %-ért ő a felelős. Ha nem hajlandó drágább, de tisztább és hatékonyabb technológiákat bevezetni, növelheti versenyelőnyét, így a többi ország az USA aláírásához köti a maga aláírását. A riói (1992) feladatok túlnyomó része nem teljesült, a földi környezet állapota tovább romlott, erdőterület és biodiverzitás csökkent, üvegházhatás fokozódik, gázok mennyisége nő, lényegében Riót tárgyalták újra. Az igazi környezetvédelmi kérdések háttérbe szorultak, nagyobb hangsúly a társadalmi-gazdasági 23

25 problémákra. Újrafogalmazták és bővítették a riói vállalásokat, csak az általánosság szintjén Doha (Katari Köztársaság) 200 ország képviselője meghosszabbította a Kiotói-jegyzőkönyvet. Csalódást okozó végeredmény. Japán, Oroszország és Kína nem akart hosszabbítani. USA és Kína a legnagyobb kibocsájtók. Orosz álláspont:,,míg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt Félő, hogy mire észbe kap az emberiség, már túl késő lesz Környezetvédelem Magyarországon 15. század Luxemburgi Zsigmond király szabályozza a bányák körüli erdők használatát 1769 Mária Terézia Erdőrendtartás törvénye, túlhasználat miatt 1872 Vadászati törvény 1901 Madárvédelmi miniszteri rendelet, 1906-van törvény 1909 Madarak és fák napja május Lóczy Lajos felterjesztést ad be a Balaton védelméről évi IV. természetvédelmi törvény új természetvédelmi terület (első Debreceni Nagyerdő) 1951 Védett lett a Kis-Balaton 1952 Tihanyi-félsziget első Tájvédelmi Körzet 1960-as évek Hanság lecsapolása A Természetvédelmi Törvény védetté nyilvánította a hüllőket, kétéltűeket és denevérfajokat, madarak többségét és 48 emlősfajt. A védelmet az élőhelyeikre is kiterjesztette! 1972 A Hortobágyi Nemzeti Park alapítása (Yellowstone 100. évf.) 24

26 1973 egy rendelet a vállalatokat légszennyezés területén 4 kategóriába sorolja 1976 Új környezetvédelmi törvény 1977 Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) alapul vízről, levegőről, földről, veszélyes hulladékokról, zaj és rezgés elleni védelemről születnek törvények 1988 Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvVM) 1989 Alkotmányos alapjog az egészséges környezet: A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez évi LIII. törvény korszerű környezetvédelmi törvény! Ma is érvényes, sokat módosították Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) I. (gazdaság-környezet összehangolás) Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) III Megszűnik az önálló környezetvédelmi minisztérium csak államtitkára van a Vidékfejlesztése Minisztériumban 2014 Államtitkárság is megszűnt. Több minisztériumban, szétszórtan kezelik a környezetvédelmet. Kérdéses hatékonyság Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) IV. 25

27

28 Fontosabb környezetvédő szervezetek Magyarországon mtvsz.hu humusz.hu okotars.hu Greenfo.hu Zöld híroldal greenpeace.hu wwf.hu tve.hu vedegylet.hu

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,

Részletesebben

Környezetvédelmi alapismeretek KÖRNYEZETVÉDELEM. Fogalma, kialakulása és története. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

Környezetvédelmi alapismeretek KÖRNYEZETVÉDELEM. Fogalma, kialakulása és története. Rausch Péter kémia-környezettan tanár Környezetvédelmi alapismeretek KÖRNYEZETVÉDELEM Fogalma, kialakulása és története Rausch Péter kémia-környezettan tanár Környezetvédelem meghatározása A környezetvédelem olyan céltudatos szervezett intézményesített

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9.

Fenntarthatóságra nevelés. Saly Erika Budapest, október 9. Fenntarthatóságra nevelés Saly Erika erika.saly@gmail.com Budapest, 2017. október 9. Helyzetkép Ha a világon mindenki átvenné az amerikai fogyasztók szokásait, további öt Földre lenne szükségünk. A népességnövekedés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

2. Globális problémák

2. Globális problémák 2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Hagyományos és modern energiaforrások

Hagyományos és modern energiaforrások Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezetvédelmi problémák Alapfogalmak A környezetvédelem kialakulása Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Napjaink környezetvédelmi problémái: vékonyodik

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések

Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések Környezet és fejlődés 2017 Ellenőrző kérdések A növekedés határai 1. Mit értünk azon, hogy a Föld összetett anyagforgalmi rendszer? 2. Mely kérdésekre keresték a választ a Római Klub által megbízott kutatók,

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett

Részletesebben

Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás

Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás A fenntartható fejlődés gazdaságtana /42M004/ és a Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás /42MN20/ kurzusok előadásainak vázlata (2018. tavasz MSc-kurzusok) Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi

Részletesebben

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ

Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Vidékfejlesztési menedzsment és marketing e-learning - VETÉSFORGÓ Környezetgazdálkodás környezetpolitika Az utóbbi évtizedekben kénytelenek voltunk belátni, hogy a környezetvédelem nem választható külön

Részletesebben

Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei

Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Veszprém, 2018. november 13. Áttekintés A Világörökség fogalma,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják: Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE

A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1 Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

1. előadás: Fenntartható fejlődés, vagy csak fenntarthatóság Mi és kinek az érdekében fenntartható? Jelenlegi helyzet:

1. előadás: Fenntartható fejlődés, vagy csak fenntarthatóság Mi és kinek az érdekében fenntartható? Jelenlegi helyzet: 1. előadás: Fenntartható fejlődés, vagy csak fenntarthatóság. 1.1. Mi és kinek az érdekében fenntartható? 1.2. Eddigi energiaforrásaink felhasználásának (fosszilis: szén, kőolaj, földgáz) véges volta,

Részletesebben

VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA

VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA VÍZ A VÉGES ERŐFORRÁS HIDVÉGHINÉ DR. PULAY BRIGITTA ÉDESVIZEK FAJTÁI FELSZÍN ALATTI VIZEK Kontinentális víztározók (nk-i) Karsztvizek rétegvizek FELSZÍNI VIZEK Folyók, tavak Esővíz Gleccserek, jégsapkák

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik ÖkoPosta: a jövőnek címezve Előadó: Hermann-né Garai Mária EBK osztályvezető Magyar Posta Zrt. Biztonsági Főigazgatóság EBK Osztály Budapest, 2017. november 8. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek

Részletesebben

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A biomassza rövid története:

A biomassza rövid története: A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

Plog (1973) Cohen (1974)

Plog (1973) Cohen (1974) Cohen (1974) Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket Egyéni

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben