1
Van akinek mumus, van aki esküszik rá. Unit-linked. A magáról vagy családjáról gondoskodni kívánó átlagember nagy valószínűséggel még ma is ezt a feleletet hallja a legtöbbször, ha pénzügyi tanácsadótól azt kérdi, miként fialtassa a pénzét. A szó pontos jelentését és a kifejezés mögött rejtőző pénzügyi konstrukciót azonban kevesen ismerik valójában. A unit-linked alapja egy életbiztosítás. A hagyományos, kockázatinak nevezett életbiztosítástól azonban a unit-linked biztosítás sokban különbözik. A kockázati életbiztosításnál díjat fizetünk, cserébe halálunk esetén a kedvezményezett családtag nagyobb összeghez jut. A unit-linked biztosításnál életbiztosítási védelem mellett növelhetjük megtakarításunkat is, hiszen befizetett pénzünk egy részét a biztosítótársaság befekteti. Első hallásra remek választásnak tűnik és a jelek szerint a magyar lakosság is így gondolja/gondolta ezt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) alig egy évtizeddel ezelőtt valamivel több, mint 27 ezer ilyen szerződést tartott nyilván, 2010 vége felé pedig már 716 ezret. A szerződésszám látványos gyarapodása jó üzlet a biztosítótársaságoknak, hiszen befektetéshez kötött életbiztosításokból származó bevételeiket egy évtized alatt 77 milliárd forintról, közel 300 milliárd forintra növelték. Az ügynökök hada által kínált termék rendszeres, 10-20 vagy még több évig tartó megtakarításra ösztönöz, megismerteti a pénzügyi piacok működését és még védelmet is kínál a tragédiák ellen. Mindennek azonban komoly ára van. Miért lehet jó Önnek a unit-linked? A kérdés magától értetődően felvetődik, hogy vajon mi állhat ennek a példátlan népszerűségnek a hátterében? Egy tény biztos, hogy jó termék nélkül nincs siker. Márpedig a unit-linked első hallásra nem rossz termék. Fontos tényező, hogy a termék megvásárlója biztosítási védettséget is élvez. Magyarul, ha baj történne a futamidő alatt, szerettei akár komoly pénzügyi tartalékhoz juthatnak. 2
Ezt azonban egy sima életbiztosítás is tudja, így a konstrukció valódi csábereje a másik feltételében, a befektetési számla részben keresendő. A unit-linkedbe befizetett pénz egy részéből megtakarítás képződik, és konstrukcióktól függően mi dönthetünk a kockázati (életbiztosítási) rész arányáról. A megtakarítási részbe is van beleszólásunk (portfolió eloszlás az eszközalapok között). A biztosítótársaságok különböző eszközalapokat hoznak létre, és az ügyfél befizetett pénzéből tetszés szerint válogathat közöttük. Amennyiben kerüli a kockázatos befektetéseket és megelégszik a szerényebb hozamokkal, ez esetben például állampapír vagy kötvényalapot választhat. Szeretne nagyobb hozamokat, és nem ijed meg a kockázattól? Ilyen esetben a részvényalapok mellett dönthet. Lehetőség és mód van arra, hogy időről-időre átcsoportosítsa a pénzét (a költségek megfizetése mellett) az alapok között. Miért jó ez? Például, hogy tőzsdei árfolyamzuhanásról szóló hírek esetén a kockázatos részvényalapból a biztonságos állampapír alapba menekítse addig felgyűlt vagyonát. Természetesen hozzáértő és szakértői segédlettel ezek variálhatóak a kockázatvállalási hajlandóságunk tükrében. Fontos, hogy a biztosítási ügynökök nagy része nem jogosult befektetési tanácsadásra (és nem is ért hozzá), így az eszközalapok váltogatásánál magunkra vagyunk utalva, esetleg kérhetjük szakember segítségét. Túl szép, hogy igaz legyen? Lehet, nézzük meg! A sikerszéria másik tényezője egyben a konstrukciók buktatója is. Ezeket a termékeket főképpen befektetési vagy pénzügyi tanácsadó -nak nevezett ügynökök értékesítik, akik komoly jutalékot kapnak, ha az ügyfelet rábeszélik egy ilyen szerződés megkötésére. Gyakorta előfordul ráadásul, hogy a konstrukciók már fentebb említett előnyös oldalait hangsúlyozzák, és sokkal kevesebb, esetleg ferdített információkkal szolgálnak az árnyoldalakról (tisztelet a kivételeknek!). Ügyféljelöltként azt sem árt tudni, hogy a unit-linked meglehetősen költséges és nehezen átlátható konstrukció, ha nem szakértő segít az eligazodásban. Ezért sokan csalódottak, amikor az első két-három év végi elszámolást kézhez kapják, hiszen azon a vártnál általában jóval kisebb befektetési összeg szerepel. Az ügynöki jutalékot a biztosítótársaságok diszkréten kezelik, pontos mértékét nem kötik az ügyfelek orrára, azt kezdeti költség néven terhelik rá a díjfizetőre és a TKM-ben (Teljes Költség Mutató) sem szerepel. A másik tény, hogy nem a befizetett teljes összeg kerül befektetésre, mert a befizetéseink egy részéből az életbiztosítási díjrészt fizetjük. Ugyancsak költségeket generál, ha változtatunk a befektetési politikánkon, és például részvényalapból kötvényalapba helyezünk át. 3
Nem elhanyagolható tétel az árfolyamkülönbség is. A megvásárolt befektetési jegyet több biztosító napi eladási áron kínálja, de a futamidő leteltével vételi árfolyamon veszi vissza, amely különbség pár százalék is lehet. Bizony ezeket átgondolva felmerülhet bennünk a kérdés, hogy... Mennyit ér a befektetésem? A válasz nem egyszerű feladat, az azonban biztos, hogy csak teljes információk birtokában hozzunk döntést és ne ismeretségi vagy emocionális indíttatásból. Minden indulás csak a visszavásárlási és díjmentesítési táblázatok - szakértővel - közös értelmezése után lehet úgymond teljes értékű. Az árnyoldalak közé tartozik, ha az ügyfél idő előtt szeretne kiszállni a unitlinked biztosításból, a visszavásárlási érték akár jóval kisebb lehet a befizetések összértékénél, nem hogy hozam keletkezne. Hova kerül a befizetett pénzem? A megtakarításra szánt pénzt a biztosító az általunk (vagy tanácsadói segítséggel) választott befektetési alapokban helyezi el. A későbbiekben bármikor dönthetünk úgy, hogy megtakarításainkat másik alapokba fektetjük, vagyis addig megtakarított pénzünket áthelyezzük. Sajnos azonban a biztosítótársaságok által kínált eszközalapokkal ha a felszín mögé nézünk több problémánk is lehet, amelyek koránt sem elhanyagolhatóak: Általában csak néhány eszközalap közül választhatunk, amely koránt sem biztos, hogy elegendő alternatívát kínál. Nem tudható, hogy mely eszközalapban pontosan (legtöbbször még nagyjából sem) milyen befektetések részvények, kötvények, egyéb papírok vannak. Legtöbbször csak hangzatos fantázianevekkel találkozhatunk, amelyek nem alkalmasak felelős befektetési döntések meghozatalára. A befektetési jegyek nem kerülnek saját tulajdonunkba, csupán a biztosító nyilvántartásában szerepel, hogy abba fektettünk be, így értelemszerűen például a papírokkal kapcsolatos garanciák sem minket hanem a biztosítót illetik, mi csak egy kötvénnyel rendelkezünk, amely a biztosító igérvénye. Az eszközalapok csak passzívan vagyonkezeltek, ami azt jelenti, hogy hűen lekövetik a piaci mozgásokat, valójában nincsenek menedzselve az egyes eszközalapok. 4
Hozzányúlhatok-e lejárat előtt a megtakarításomhoz, és mit tehetek pénzügyi zavarok esetén? A szerződés kezdeti évei után (feltételtől függően általában 2 vagy 3 év) a unitlinked életbiztosítások több rugalmassági opciót is tartalmaznak, de rendkívüli költségelvonással. Így általánosan lehetősége van a díjfizetés szüneteltetésére, a pénzkivonásra (részleges visszavásárlás), a vállalt díjak csökkentésére vagy növelésére és a számla értékének terhére kölcsön felvételére. Mindez konstrukciótól függő és sajnos költségekkel jár, így legyünk körültekintőek szerződéskötés előtt! Milyen kiegészítő biztosítási lehetőségek közül választhatok? A unit-linked megoldásoknál, a megtakarítás mellett - módozattól függően - kiegészítő életbiztosítási elemek megkötésére is lehetőség van. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak. Kockázati életbiztosítás Baleseti halál kiegészítés Közlekedési baleseti halál kiegészítés Rokkantsági biztosítás kiegészítő Baleseti rokkantság biztosítás Kórházi napi térítés Baleseti kórházi napi térítés Műtéti térítés Baleseti műtéti térítés Rettegett betegségek biztosítás Díjátvállalás rokkantság esetén ELŐNYÖK - HÁTRÁNYOK Nézzük az előnyeit: Több eszközalap választhatunk (még ha viszonylag szűk is a skála). Alapok közötti csere lehetőség anélkül, hogy megszakadna az életbiztosítás. Az alapok közötti váltás nem jelent be- és kiszállást, így a hozam után nem kell árfolyamnyereség adót fizetnünk. 5
Ha korábban a munkáltatója költségként elszámolva - félretett a tőkeszámlájára, akkor a tíz évesnél hosszabb tartamú unit-linked biztosításból arányosítva akár személyi jövedelemadó (mikor már magánszemélyként fizeti tovább) és kamatadó mentesen juthat a befektetéséhez. Választhat egyösszegű megoldás, valamint rendszeres (havi, negyedéves, féléves, éves) díjas konstrukciók között, ezeket kombinálhatja is. A unit-linked életbiztosítás örökölhető. Melyek a hátrányai? A termék kombinálja a befektetést a biztosítással, amelynek az az eredménye, hogy a kockázati életbiztosítást összességében drágábban vásároljuk meg, mint ha külön kockázati életbiztosításunk lenne. A z ábrából látszik, hogy egy 35 éves életkorban kötött 25 éves futamidejű biztosítás esetén akár dupla annyiba is kerülhet az életbiztosítás költsége unit linked terméknél, a sima kockázati életbiztosításhoz képest. Egy nem megfelelően kötött és menedzselt unit-linked biztosítás elviheti a megtakarítás egy jelentős részét is. Két, három évvel ezelőtt a legtöbb konstrukció ilyen volt, nem állt még rendelkezésre függetlenített és emócionális töltet nélküli segítség, hogy mit tegyünk, amikor az árfolyamok esnek. 6
Amennyiben rosszul ítélte meg a megtakarítási lehetőségeit, és egyéb tartalékot nem képzett a váratlan anyagi problémák kezelésére, ezért szüksége van (lenne) az életbiztosításában lévő összegre is, akkor sajnos 2-3 éven belül egyáltalán nem, azon túl igen nagy veszteséggel kapja vissza a megtakarításait. A futamidő első harmadán-felén belül szinte biztosan, de elképzelhető, hogy később is. Ennek okán, ha az életvitelhez szükséges pénzen felül minden megtakarítását ilyen formában szeretné félretenni, akkor jól gondolja át, és beszélje le magát erről. A kezdeti magas költségek figyelembevételével határozza meg a főbiztosítás összegét, és a megtakarítani kívánt összegek számottevő részét inkább az eseti-likvid számlán érdemes elhelyezni! Sajnos a jólképzett tanácsadók többsége nem ezt közvetíti az ügyfelekkel való kommunikációja során, hiszen ez által a saját zsebét rövidíti meg. ÖSSZEGZÉS A rendszeres díjas életbiztosítások szempontjából kedvező és kedvezőtlen adóváltozások egyaránt történtek: ugyanis megszűntek a rendszeres díjas életbiztosításokhoz kötődő szja kedvezmények. Mint mindig, most is érdemes felhívni a rendszeres díjas vagy akár egyösszegű életbiztosításon gondolkodók figyelmét arra, hogy csak akkor érdemes ilyet kötniük, ha a futamidő előtt semmiképp nem kell hozzányúlniuk az így képzett tartalékaikhoz, mert általában legalább tíz évbe telik, amíg a félretett összeget teljes egészében és akkor is általában csak a befizetett összeget -, kifizeti a társaság. A szerződés idő előtti felbontása viszont jelentős veszteséggel járhat. Sőt ha az éves 15% körüli költségekhez a 5-6% inflációt is hozzávesszük, a biztosító által kezelt vagyonnak 20% körüli hozamot kellene hoznia évente ahhoz, hogy ne veszítsen vásárlóértékéből a megtakarításunk. Ilyen hosszú éveken keresztül stabilan tartható hozamot produkáló befektetés sajnos nem igazán lehetséges. Amennyiben szeretne személyes konzultáción egyeztetni arról, hogy Önnek milyen unit-linked terméke van, amely esetleg megérett a felülvizsgálatra, illetve további lehetőségeket, alternatívákat keres, egyeztessen időpontot ide kattintva: http://hozam.info/szemelyes-konzultacio Megfontolandó továbbá az is, hogy a vegyes termék helyett külön termékekkel oldjuk meg a személyes biztosítottság és a befektetés kérdését, vagyis külön legyen egy életbiztosításunk és külön építsük fel vagyonunkat, közvetlenül a gazdaságban elhelyezve megtakarításainkat. 7
. Ehhez kaphat támpontot ide kattintva: http://bit.ly/mjln4y 8