ingyenes emberi jogi magazin

ingyenes emberi jogi magazin A nő helye még mindig a konyhában van? Az emancipáció visszavág? Mennyit ér egy női politikus? A gyengébbik nem valójában az erősebb? Hadviselés és politika: a nő is beleszólhat? 10. szám 2010. szeptember

üdvözlet 2 A nő A nő: tetőtől talpig élet. A férfi: nagyképű kísértet. A nőé: mind, mely élő és halott, úgy, amint két-kézzel megfogadhatod; a férfié; minderről egy csomó kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó. A borítón Jakab Magda fotója látható. A férfi akár bölcs, vagy csizmavarga a világot dolgokká széthabarja s míg zúg körötte az egy-örök áram, cimkék között jár, mint egy patikában. Hiában száll be földet és eget, mindég semmiségen át üget, mert hol egység van, részeket teremt, és névvel illeti a végtelent. Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér, alkot s rombol, de igazán nem él s csak akkor él vagy tán csak élni látszik ha nők szeméből rá élet sugárzik. A nő: mindennel pajtás, elven csak az aprózó észnek idegen. A tétlen vizsgálótól összefagy; mozogj és mozgasd s már királya vagy: ő lágy sóvárgás, helyzeti erő, oly férfit vár, kitől mozgásba jő. Alakja, bőre hívást énekel, minden hajlása életet lehel, mint menny a záport, bőven osztogatva; de hogyha bárki kétkedően fogadja, tovább-libeg s a legény vérig-sértve letottyan cimkéinek bűvkörébe. Valóság, eszme, álom és mese ugy fér hozzá, ha az ő köntöse; mindent, mit párja bölcsességbe ránt, ő úgy visel, mint cinkos pongyolát. A világot, mely észnek idegenség, bármeddig hántod: mind őnéki fátyla; és végső, királynői díszruhája a meztelenség. üdvözlet 02 Weöres Sándor: A nő köszöntő 03 Kegye Adél beköszöntője jogász, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa női oldal 04 A női szépség átalakul 07 A magyar nők A feminizmus története 09 Politika és nők? Ugyanmár 11 Családban marad 12 Két nem két nyelv számtalan félreértés 13 Átalakulóban a nők Interjú Bácskai Júliával 14 Létezik új matriarchátus? 16 Forró előítéletek 18 Programajánló Sas István: Nemek harca a reklámokban is? 19 Adj, hogy adhassunk! Weöres Sándor

3 beköszöntő A másik fél hangja Ma Norvégiában egy gazdasági társaság 10 fős igazgatótanácsában legalább 4 nő foglal helyet. A nők gazdasági döntéshozatalban való szerepének növelése kvótarendszer bevezetésével valósult meg, mindössze három év alatt. Magyarországon ma egy hasonló igazgatótanácsban majdnem két nő foglalna helyet. A politikai döntéshozatalban a magyar nők helyzete még kiábrándítóbb, sem a Bajnai, sem az Orbán kormány tagjai között nem találunk nőket. A nők és férfiak egyenjogúsága megteremtésének érdekében tett első lépések a politikai szabadságjogok kiterjesztésével kezdődtek. Az élet különböző területein a XX. század közepére a nők a férfiakkal azonos jogokat szereztek. Az európai alkotmányok a nők és férfiak egyenjogúságát alapelvi szintre emelték, de ez a formális jogegyenlőség nem teremtette meg a két nem tényleges egyenlőségét. A társadalomban rögzült nemi szerepek és a hozzájuk társított sztereotípiák a meglévő egyenlőtlenségeket tovább mélyítették, a konzervatív családfelfogás, a nők alacsonyabb társadalmi státuszának hagyománya révén a nőket olyan szerepben idealizálta, amelynek megfeleltek, de abból kitörni nem tudtak. A Római Szerződésben még gazdasági megfontolásból szerepelt az alapelv, hogy az egyenlő munkáért a nőket és férfiakat egyenlő díjazás illeti meg. Az 1970-es években, az amerikai feminista mozgalmak virágkora idején a nemek egyenjogúságának szociális kérdésként való megközelítése révén a Európában a foglalkoztatás és a szociális biztonság területén születtek a nők egyenjogúságát biztosító irányelvek. Az Amszterdami szerződést követően a nemek egyenlőségének tényleges megteremtése az Európai Unió egyik célkitűzésének szintjéig emelkedett. Mára jelentős intézményi és jogszabályi háttér áll az uniós esélyegyenlőségi politika és az egyenlő bánásmód érvényesítése mögött. A XXI. században a nemek egyenjogúságáért folytatott harc már mást jelent, mint fél évszázaddal ezelőtt, hangsúlyossá vált a meglévő hátrányok kiegyenlítése érdekében tett pozitív, megerősítő intézkedések alkalmazása, a gender szemlélet közpolitikai szintre emelése pedig hosszútávon a nemek egyenjogúságának előmozdítását eredményezheti a programtervezés, igazgatás és intézkedés különböző szintjein. A nőkkel szembeni erőszak, beleértve a szexuális zaklatást, a családon belüli erőszakot, emberkereskedelmet és prostitúciót ugyancsak a nemek egyenlőtlenségéből eredő, olyan társadalmilag beágyazódott jelenségek, amelyek legtöbbször láthatatlanok maradnak, ezért kiutat nyújtó adekvát intézményrendszer megteremtése elengedhetetlen. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján nem lehet önkényesen, ésszerű indok nélkül nemi alapon különbséget tenni és a diszkriminációs magatartások pönizálása az egyéni jogvédelmen túl alkalmat adhat arra is, hogy a közvélemény tájékoztatása révén a jogalkalmazó szervek a társadalom szemléletformálásban is tevékeny szerepet vállaljanak. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz öt éves működése alatt az életkoron és a fogyatékosságon alapuló diszkriminációs panaszok mellett a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés miatt érkezett a legtöbb panasz, többnyire a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatás területén elszenvedett sérelmei miatt. A Humana szeptemberi számában a szerzők a nemek közötti egyenlőtlenség különböző megnyilvánulásait boncolgatják, ütköztetve a két nem különböző, sokszor összeegyeztethetetlen szempontjait. Furmann Imre mindig azzal hűtött le minket, sokszor talán túlságosan forró fejű, lelkes fiatalokat, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Hallgassuk hát meg a másik felet is! Kegye Adél jogász, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa

női fél 4 A női szépség átalakul szerző Takács Orsolya Szépség. Szubjektív fogalom, mely minden ember számára mást és mást jelenthet. Mégis, minden korszaknak megvan a maga szépségideálja. Gondolhatunk akár Aphroditére, Marie-Antoinette-re, vagy hogy ne menjünk annyira messzire az ötvenes évek filmcsillagjaira. Mindannyian meghatározták a kor divatját, formálták az emberek ízlését. Hogy alakul ki a köztudatban, hogy ki az aktuális szépség, és mi befolyásolja? Mikor az ókori keleti világot említjük, mindenkinek eszébe jut Kleopátra, Egyiptom uralkodónője, aki e korszak szépségeszményeként vált ismertté. A tejben-vajban füröszteni valakit az ő szépségápolása kapcsán vált szállóigévé, hiszen az akkori kor legmodernebb tisztálkodó- és testápoló szereit használta. A fürdő után különböző olajakkal frissítették a nők bőrüket, majd következhetett az arcfestés, főleg a szem kiemelése. Réz- és vasoxidokkal kevert különböző színű iszapokból készített szemhéjfesték hangsúlyozta és védte a szemet. A következő nagy mérföldkövet a középkor jelentette, a maga aszkétikus-misztikus világképével. Az akkori vallásközpontú felfogással a női szépséget a szűzies nő típusa testesítette meg. A szemérmesség és az ezt kifejező enyhe arcpír, a szőke haj és a fehér bőr vált a kor női szépségideáljává. A reneszánsz idején már a kacérság lépett a szemérmesség helyébe, és a vallásban megcsömörlöttek az igazi, valódi szépségeket keresték. Ekkor már nem bűnnek, hanem egyenesen kötelességének számított a női szépség megőrzése és hangsúlyozása. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy elkészült A hölgyek szépségéről (1540) című mű, amely a nő alakját foglalja rendszerbe. Részletezi a nő testének egyes pontjait, s hogy a tökéletességhez milyen kritériumoknak kell megfelelnie: a bőr és fogak fehérsége, hosszú nyak, magas homlok és keskeny orr, ovális arcforma, melyet szőke, dús hajkorona keretez. Kedvelték a telt idomokat, bár a kövérség számukra a tétlen, fényűző élet jele volt. A barokk festészetben aztán mindinkább a testes, az anyaságot idéző hölgyekkel találkozhatunk: telt keblek, kerek csípő, méretes fertály. humana 10 Ezzel ellentétben az 1800-as években már a darázsderekú nő volt az ideál, amit fűző segítségével értek el. A főkötő és hajban viselt szalagok a romantikát fejezték ki. Azzal már mindenki tisztában van, hogy a fűző milyen egészségügyi kockázatokkal legtöbbször ájulással, de hosszú távon komoly szervi károsodással járt együtt. Sokaknak azonban újdonság lehet, hogy a romantika korában az érzelmesség imitálása érdekében mire voltak képesek a nők. Különféle mérgeket (például nadragulyafőzetet) ittak, aminek hatására a pupilla kitágult, ezzel tüzes és szenvedélyes természetüket akarták kifejezni. A szépségért való küzdelem tehát nem újdonság, nem a mai korunk terméke. Minden korszaknak megvolt a maga szépségeszménye, melyet el szerettek volna érni, vagy amelyhez legalábbis hasonlítani kívántak a nők. Ennek érdekében még olyan dolgokat is bevetettek, amelyek az egészség szempontjából nem kis kockázattal járnak. Ezért van óriási szerepe a mindenkori tömegmédiumnak, hogy mit hirdet értékként. A média ilyen mértékű befolyása a női szépségre azonban csak a tömegkommunikációs eszközök elterjedésével vált meghatározóvá. A 20. század elején alakultak ki a modern reklámok és hirdetések elődjei, a mozgókép megjelenésével elterjedtebbé váltak a filmek, mely által a színészek és a színésznők a szélesebb publikum elé kerültek. A némafilmek korában megjelennek a vámpír szóból eredeztethető vampok, az érzéketlen, önimádó, férfiakat letaposó nők, fekete körsatíros szemekkel, hangsúlyos szájjal. A szórakoztatóipar fellendülését azonban a háború megállította, és az majd csak a húszas években kap újra erőre. A háborús idők több ruhadarabban is változást hoztak. Megjelent a kosztüm, mely már a férfiak világába engedett belépést. Elterjedtek a rövid hajú, fiús nők, hiszen sok, addig férfiak által végzett feladatot kellett átvállalniuk a nőknek. Ezek az

Sandro Botticelli: Vénusz születése (1490) nőségű sminkanyagok terjedtek el. Még mindig az erősen sminkelt arc volt a trend, mely csak a harmincas években vált letisztultabbá. Ekkor tűnt fel ugyanis az első hangosfilmek egyikében Greta Garbo, a maga lenyűgöző, természetes eleganciájával, nőies stílusával, szőke Marcell-hullámos hajával és lágy, visszafogott sminkjével. E kor másik meghatározó és divatformáló szépsége az észak-európai Marlene Dietrich volt, akinek hatására a fodrászatokban tömegesen megjelentek a Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, EZ a relativitás. Albert Einstein események a női emancipáció táptalajává váltak, mely csupán a hajuk hosszával tudtak kifejezni. A hajak egyre aztán a huszadik századot jellemezte. A nők az egyenjogúságukat és a szabadságukat hirdetve a férfiakra háborúban a férfiak örömére és a kedvük fokozására hosszabbak lettek, a nők meg egyre vékonyabbak. A próbáltak meg hasonlítani. Kebellaposítóval tüntették megjelentek a pin-up lányok, vagyis tökéletes alakú, kihívó ruhákba öltözött szexbombák. el a mellüket, csípőszorítót, a combjukon pedig szorító kötést viseltek, hogy minél inkább fiús alakjuk legyen. A Az ötvenes évekre pedig a kifinomult elegancia volt fodrászszakmát a rövid haj ekkori divatja virágoztatta a jellemző. Marilyn Monroe, Grace Kelly és Audrey Hep- fel, a vegyipar fejlődésével pedig a jobb mi- hajukat hidrogénezni vágyó vendégek. Divatba hozták burn stílusa mindannyiunk számára varázslatos. Ekkor a szempillahangsúlyos sminket, kiszedett, majd újrarajzolt, már nem a háború diktálta az aktuális trendet, hanem ceruzavékony szemöldökkel. A fehér bőr divatja a szórakoztatóipar, a filmek és az amerikai színésznők, ekkor már teljesen leáldozóban volt, hiszen elterjedtek akik a publikum érdeklődésének központjába kerültek. az UV-kabinok és a barna a bőr azt mutatta, hogy viselője Sminkben az akkor divatos őziketekintetet próbálták megengedheti magának a nyaralást. A második elérni, hatalmas szempillákkal, tusvonallal és halvány világháború alatt a nők immár a nőiességüket szerették szemhéjpúderrel, a szájukat pedig vörös színnel emelték hangsúlyozni, amit a praktikus öltözködésük mellett ki. Ekkor a nőideál a két véglet egyvelege volt, amely 2010. szeptember www.humanamagazin.eu

Audrey Hepburn a Jack Cardiff rendezte Háború és békében Marilyn Monroe-ban találkozott. Egyszerre volt szende és buja, csábító, provokatív, szexis és szemérmes. Ahogy már említettem a 20. században, a női ideál fő látszatja a vékonyság. Ez a hatvanas években éri el első csúcspontját, mikor is Twiggy, a csontsovány modell hatására a divatlapok újabb és újabb fogyókúrás tanácsokkal látják el a kedves olvasókat. Az addigi színésznőből lett ideálokat a modellideálok váltják fel. Előkerül a miniszoknya és minisort, valamint az op-art stílusú topok és kiegészítők. Sminkben a hatalmas babaszemek kerülnek előtérbe, és ekkor már a rövid és hosszú haj egyformán divatos viselet. A fiatalok öntudatra ébredése idején, a hetvenes évek elején, a hippikorszak és lázadás éveiben már nem volt egyetlen, kifejezett szépségszimbólum. Ekkor indult az a mozgalom, amely szerint mindenki egyéniség, mindenki úgy szép, ahogy van, és ehhez nem szükséges mások utánzása. A lázadás évtizedében előkerült a farmer, a különböző szubkultúrák más és más ruha- és hajviseletei. A nyolcvanas években a divat világában, a fiatalok körében már erőteljesen a zene volt a meghatározó. Megjelentek a diszkósok és velük szembenállva a rockerek is, ki-ki a maga stílusával. A felnőtt férfiak és nők egyaránt a munka világában próbáltak meg helytállni, ahol megkezdődött a versengés a két nem között. A tökéletes külső a divatlapok egyre erősödő befolyásának és a megjelenő fitneszkazettáknak köszönhetően egyre nagyobb érték lett. A kilencvenes évektől, a globalizáció hajnalától kezdve az információk a világhálón és a különböző tömegmédiumokon keresztül egy szempillantás alatt elérnek minket. Már nem is lehet követni az aktuális trendeket, hiszen napról-napra változnak és ezáltal összemosódnak. Az bizonyos azonban, hogy a második csontsovány hullám az ezredforduló kezdetén elért minket is. Ennek az időszaknak színésznők, énekesnők és modellek egyaránt voltak a szépségideáljai, de ami közös bennük, hogy egy olyan mértékű anorexia-hóbortot okoztak, ami sok fiatal, de akár felnőtt felfogásában is komoly változást hozott. A vékonyságot és a hibátlan alakot annyira az egekig magasztalták és a tökéletes élettel társították, hogy joggal érezhette úgy egy hétköznapi nő, hogy nehezebben tud érvényesülni az életben. Bár egyre inkább azt látom, hogy az anorexiás kinézetű modellek ideje leáldozóban van, és a divat nyit a nem tökéletes alakú lányok felé is. A média egyre növekvő szuggeszciójának köszönhetjük a vékony alak státuszszimbólummá válását, de azt is, hogy fogadjunk el mindenkit olyannak, amilyen. Egyre több reklám készül manapság hétköznapi nők szereplésével, és egyre többször hangoztatják különböző fórumokon keresztül a szinte már szlogenné vált Fogadd el önmagad! mondatot. Az ezredforduló idején tomboló tökéletesség-mániát ma már sokkal inkább az egészségünkre való odafigyelés hirdetése váltotta fel, ami, valljuk be, sokkal értékesebb üzenet. Ha már a tömegmédiumok káros hatásairól beszélünk, úgy gondolom, felhozhatunk a mentségükre egy pozitívumot is, méghozzá azt, hogy tudatosan igyekszenek helyrehozni azt, amit elrontottak. humana 10

7 női fél A magyar A feminizmus története nők szerző Horváth Valéria A nők társadalmi lehetőségeinek javítása ma már mindenkit foglalkoztat, legalábbis a szónoklatok szintjén. Sőt, vannak kifejezetten erre szakosodott konferenciák, amelyek a nők boldogulásának titkát tárják fel az ták. A nők felülről történő központo- alkotmányunk elődjébe is belefoglal- érdeklődők előtt; férfi szakértők tartanak előadást a stressz és a konfliktus menedzseléséről egy kis protokollal fűszerezve, mutatóba hoz- azon alapult, hogy természetesen a sított emancipációja azonban amely nak pár kivételesen sikeres nőt, s végül megtanítják a nőket sminkelni. nők tanulhatnak és dolgozhatnak, és ezzel egyenlők a férfiakkal ahhoz Ezek után nem csoda, hogy amikor a feminizmus szót halljuk, rögtön egy olyan ország jut vakítja a nőket, és nem veszik észre, hogy a gyakorlatban vezetett, hogy a papíralapú egyenjogúság a mai napig el- eszünkbe, amely a Nők amerikai álma. Azonban fontos tudatosítani a magyar nőkben, A szocializmusban a civil feminista mozgalmakkal helyzetük mit sem változott. hogy az emancipáció nemcsak a tengerentúlon lehetséges, hanem itthon is. Sőt, meglepően hangzik, de Magyarlen félnivalójuk csak az lehetett, hogy eltértek a központi alapvetően problémája az államnak nem volt, az egyetországon is van hagyománya, jelene és jövője a feminista ideológiától, esetleg többet is akartak annál. Ezért is jött mozgalmaknak. létre a Magyar Nők Országos Tanácsa, amely a rendszer Szeretném állítani, hogy az itt felsorolt emberek nevei sajátosságai miatt nemcsak független nem volt, de érdekeket sem képviselt. Hogy azonban a nők érdeklődését és ismertek, de sajnos a feminista mozgalom magyar meghonosítói egyáltalán nem közismertek. Teleki Blanka, Veres figyelmét lekössék, megalapították a mai napig is a legnagyobb példányban eladott hetilapot, a Nők Lapját. Bár Pálné már a 19. század végén a nők közoktatásán munkálkodtak. 1904 decemberében kétszáz női és ötven férfi néha egészen jó írások is napvilágot láttak (és látnak), a taggal alakult meg, Glücklich Vilma vezetésével a Feminista Egyesület. A másik alapító tag, Bédy-Schwimmer Róza megerősítője. A tipikus női hetilap, a tartalma: receptek, lap nem más, mint a jelenlegi nőideál megtestesítője és szerkesztésében jelent meg A nő és társadalom című lap. egy kis divat, szerelem, párkapcsolati terápiás gyorstalpalók és természetesen mese a gyerekeknek. Szomorú az, Ezenkívül, hogy lássuk, hogy az akkori mozgalom nemcsak a nőké volt, említést kell tennünk arról, hogy pár évvel később megalakult a Férfiliga a Nők Választójogáért nevű függetlenül meg akart szólítani, ezért progresszív lap hogy mivel minden egyes nőt, a társadalmi helyzetétől egyesület, amely a nők politikai jogait támogató férfiakból már eleve nem lehetett. Még elkeserítőbb azonban, hogy állt. A korabeli feminista mozgolódások eredménye, hogy mára nemcsak ez az egy lap tudott fennmaradni, hanem bár igen szigorú feltételek mellett, de 1918-ban a nők választójogot kaptak. 1945-ben pedig, az európai trendnek mos más, hasonló újság is megjelent azóta a piacon. annyira jövedelmező vállalkozásnak bizonyult, hogy szá- megfelelően, Magyarországon is bevezették az általános, A rendszerváltozás után, a kilencvenes évek közepén egyenlő, közvetlen és titkos választójogot. Lévai Katalin vezetésével a szocialista kormány létrehozta a Nőpolitikai Titkárságot, melynek az volt a célja, A közhiedelem szerint Magyarországon a szocializmus központi politikája megteremtette az egyenlőséget férfi és hogy a nők kérdését bevezesse a közpolitikába. A civil feminista körökből azonban sokan és több szempontból is nő között. 1948-ban fogadta el az Országgyűlés a nőkre nézve a közszolgálat körében és más életpályákon fennálló hátrányos helyzet megszüntetéséről szóló törvényt, a Munkaügyi Minisztérium egyik titkársága (amely akár bírálták a hivatalt. Egyrészt nem volt önálló, hanem csak amely immár minden téren a férfiakkal egyenlő jogokat lehetőséget is adhatott volna a miniszteri vétónak, ha biztosított a nők számára, s ezt egy évvel később a mai egyáltalán születtek volna bármiféle konkrét változtatást 2010. szeptember www.humanamagazin.eu

női fél 8 hordozó döntések), másrészt a hatékony és eredményes munka teljes hiányát is sokan felvetették. Voltak, akik úgy gondolták, hogy egy érdemes szociológus, aki korábban nem foglalkozott ezzel a témával, nem a legmegfelelőbb ember erre a feladatra. Ezt valószínűleg a kreátorok is észrevették, mert később még mindig szocialista kormány alatt Egyenlő Esélyek Titkárságára keresztelték át. A névváltoztatás azonban ahhoz vezetett, hogy a nők megint csak feladták a nevüket és ezzel identitásukat, és beleolvadtak egy nagyobb közösségbe, ahol a saját érdekeik elvesznek a tömegben. A következő, Fidesz kormány alatt a név visszaváltozott Nőképviseleti Titkársággá, aztán meg is szűnt. A kétezres évekre pedig maradnak a leginkább az EU és ENSZ nyomásának hatására a különböző általános esélyegyenlőségi akcióprogramok és nemzeti stratégiák, amelyek csak burkoltan és mellesleg foglalkoznak a nők helyzetével. A rendszerváltozás másnapján számos nő ébredt rá arra, hogy a rendszer elhitette vele, amit el akart hitetni. A változatlan helyzet pedig abban tükröződött, hogy a parlamenti képviselők hét százaléka volt nő (ma már elérte az európai átlagnak számító 9 százalékot) és abban, hogy jelenleg is léteznek a pártoknak női tagozatai, azok tevékenysége azonban nem igazán jut el a választópolgárokig. Az öntudatukra ébredt nők a közvetlen környezetük megváltoztatását célul kitűzve, a demokrácia önmagunkért vállalt felelősségével és a megszabott kereteken belüli szabadsággal élve kialakították a Feminista Hálózatot. Ez a hálózat olyan kérdéseket vetett fel, amelyek a mai társadalmunkban is aktuálisak. Azonban a megszűnésükig, a kilencvenes évek végéig eltelt idő alatt nem sikerült becsatornázni sem az érdekeket, sem a képviseletet. Jogsegély-központ hiányában az igazi mindennapi problémákat nem tudták megoldani, a függetlenség rögeszméje pedig a megfelelő emberek, szervezetek és a működési költségek fenntartásához szükséges költségek fedezetének beáramlását is korlátozta. A Feminista Hálózat által definiált feminizmus nem volt a leszbikusok és férfigyűlölők gyülekezete, és nem volt a fennkölt elméletek gyára sem. Sajnos, ennél többet nem tudtunk meg tőlük, a Feminista Hálózat magát csak elhatárolni tudta, de behatárolni nem. Széthullása pontosan ennek fotó Jónás Jácint volt köszönhető. Létrejöttek olyan specifikus egyesületek, amelyek konkrét problémákkal foglalkoztak, és konkrét megoldási lehetőségeket nyújtottak a rászorulóknak. A Feminista Hálózat lehetett volna pont annak a hatvannak a kapcsolati hálózata az összesen hatvanötezer nonprofit szervezetből, amelyek ma is önállóan és egymástól túlontúl is függetlenül végzik munkájukat. A magyar feminizmus mint összefogó ideológia pedig lassan szertefoszlik az együttműködni nem tudó szervezetek miatt. Természetesen, a huszonegyedik században minden remény új lendületet kap. Ez már egy másik világ, egy egyenlőbb társadalom, neofeministákkal. Viszont ma már csak úgy lehet foglalkozni a nőkkel, ha szakítanak a múlttal, az előítéletek által lejáratott nagybetűs feministákkal, vagy ha összekapcsolják a kérdést egy másik, a társadalmat szélesebb körben érintő témával. Közben a magyar feminizmus haldoklik, és ezt a magyar nők tétlenül nézik. humana 10

9 női fél Politika és nők? Ugya n m ár... M szerző Jászberényi Rita indenki egyenlő. Ez a mondat papíron demokráciában is. Ez a tendencia azonban ellentétes a egyértelműnek tűnik, hiszen napjaink- világon, valamint az Európai Unióban zajló folyamatok- ra általánosan elfogadottá vált a nők és kal. Az Interparlamentáris Unió adatai jól reprezentálják férfiak közötti egyenlőség. Politikai érte- a nők részvételét a politikai döntéshozatalban: a skandi- lemben ez azt jelenti, hogy nemtől függetlenül minden- náv jóléti államokban a legmagasabb a nők részvétele ki rendelkezik választójoggal és meg is választható. Az (negyvenkét százalék) és még az arab országokban is esélyek egyenlősége így a a politikai esélyek egyenlő- eléri a tizenegy százalékot, szemben a magyar kilenc sége is azonban csak látszólagos. Amikor a felsőfokú százalékkal. A téma egyes szakértői szerint a nők tartós oktatásban a nők ugyanolyan arány- alulreprezentáltsága ban vesznek részt, mint a férfiak, a nők a képviseleti demok- politikai-közéleti alulreprezentáltsá- ráciában rejlő súlyos gának hátterében nem alaptalan rej- egyenlőtlenségeket tett egyenlőtlenségeket, akadályokat jelzi, amelyek ezt a de- feltételezni. Az Interparlamentáris mokráciát tartalmilag is Unió (ipu.org) 2010-es adatai szerint veszélyeztetik, egyene- a nők részvétele a nemzeti parlamen- sen demokráciadeficit- tekben világátlagban csupán tizenki- hez vezethetnek. lenc százalék. A magyar arány sajnos A huszonegyedik szá- még ennél is elszomorítóbb, alig kilenc zad Magyarországának százalék. A jelenlegi magyar kormány igen kínos kritikákkal névsorát megnézve azt a következte- kell szembesülnie, mert tést vonhatjuk le, hogy nincs is politi- a frissen megalakult kai törekvés arra, hogy ez az alacsony kormányban csupán az arány felfelé mozduljon. egyik nem képviselői A tör ténelem folyamán a ne- hoznak döntéseket. Az mi szerepek folyamatos változáson Európai Bizottság esély- mentek keresztül, a huszadik század egyenlőségi bizottsá- második felére többségükben egalitá- gának elnöke számára rius társadalmak alakultak ki, ahol a gyakorlatilag hazánk lett nők és a férfiak egyenlőek. A nemek az elrettentő példa arra, társadalmi egyenlősége a demográ- hogyan lehet feladni a fiai adatok fényében logikusnak tűnik, nemek esélyegyenlő - hiszen a népesség arányát tekintve plakát Wikimedia több a nő, mint a férfi. Hazánkban az általános, egyen- ségéért folytatott küzdelmet Európában. A kormányalakítás annak ellenére lő feltételekkel szabályozott és teljeskörű választójog valósult meg a nők mellőzésével, hogy az Európai Uni- a nőknél 1945-től érvényesül. Ekkortól kezdve a nők óban aktív kampány folyik a nők és férfiak közötti esély- aránya a parlamenti képviselők között 1980-ig folya- egyenlőség megteremtésére. Ennek részeként az Európai matosan nőtt, majd csökkenni kezdett. A csökkenés Bizottság ütemtervet fogadott el a 2006 2010-os idő- tovább folytatódott a rendszerváltás után kiteljesedő szakra (Gender Equality Roadmap 2006-2010), melynek 2010. szeptember www.humanamagazin.eu

női fél 10 egyik prioritása az egyenlő arányú férfi-női részvétel támogatása a politikai döntéshozatalban. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben aggodalmát fejezte ki a nők alacsony részvételével kapcsolatban a parlamentben, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ, az Európa Tanács valamint az Európai Unió is következetesen képviseli a nők és férfiak társadalmi egyenlősége elvének érvényre juttatását. Számos elemzés bizonyítja, hogy a döntések és a demokrácia minőségét pozitívan befolyásolja a nők megfelelő részvétele. Ezt az álláspontot Palasik Mária történész kutatása is erősítette: a nők közéleti részvételének alacsony voltával szegényebb lesz maga a politikai közélet, kimarad belőle egy sor fontos szempont, szemlélet, tapasztalat, és végső soron nemcsak a nők veszítenek, hanem a társadalom egésze. A női képviselők általában érzékenyebben figyelik a választóik véleményét, a férfi kollégáiknál jobban törekszenek a kompromisszumra, kerülik a konfrontációt, és igyekszenek jó kapcsolatokat kialakítani más pártok, eltérő értékrendek képviselőivel is. Ezek a tulajdonságok, melyeket jellegzetes női politikusi tulajdonságoknak nevezhetünk, előnyére válnának a magyar politikai kultúrának is. A nők parlamenti részvételének növelésére a leghatékonyabb eszköz a kvóta-rendszer, amely meghatározza, hogy parlamenti helyek közül hány százalékot kapjanak nők. A skandináv példa jól mutatja, hogy ez a pozitív diszkrimináció nem csorbítja a demokráciát. A kezdeményezés hazánkban csupán a törvényjavaslat szintjére jutott el 2007-ben, azonban a magyar pártok elutasították. Ezt az aktust a női civil szervezetek a nők hátrányos megkülönböztetésének, a döntéshozatali folyamatokból való kirekesztésének nevezték, mindazonáltal pro és kontra érveket is lehet hallani ezzel kapcsolatban. Dr. Ilonszki Gabriella a Szociális és Munkaügyi Minisztérium A női kvóta Magyarországon című tanulmányban összegezte, hogy a kvóta hívei úgy vélik, a nők tartós alulreprezentáltsága a képviseleti demokráciában rejlő súlyos egyenlőtlenségeket jelzi, amelyek ezt a demokráciát tartalmilag is veszélyeztetik. A kvóta melletti érvelés nem azt állítja, hogy egy csoportnak különleges előnyöket kell adni, hanem azt, hogy a lehetőségek egyenlőségét kell megteremteni. Az ellenzők szerint a szabad választások és a parlamentarizmus önmagában garantálja az állampolgári egyenlőséget és politikai szabadságot. A kvóta elleni érvek alapja, hogy a jelenlegi helyzet demokratikus, hiszen érvényesülnek a képviseleti demokrácia alapvető elvei: minden állampolgárnak egyenlő szavazati joga és egyenlő részvételi lehetősége van, vagyis nincs politikai diszkrimináció, érvényesül a politikai esélyegyenlőség. A két érven felül a társadalomban és a politikai vezető rétegben is fellelhetők a korábbi kulturális beidegződéseken alapuló vélemények; az a felfogás, amely szerint a nők nem hiányoznak a közéletből, mert nincs ott helyük. A társadalmi egyenlőség és igazságosság elvén alapuló politikai kultúra indikátora a nők parlamenti részvétele. Ahhoz, hogy ez a politikai kultúra hazánkban is létrejöjjön, szemléletváltásra van szükség. Úgy gondolom, éppen azt a beidegződést kell megváltoztatni, miszerint a politika a férfiak dolga. Ehhez elengedhetetlen a férfias közeg ellenállásának leküzdése, és annak a felismerése, hogy társadalmi szinten pozitív változást hozna a nők részvétele a közéletben. A sztereotípiák lebontásában nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a közoktatás is. Ki kell alakulnia egy olyan társadalmi közegnek, amiben igenis fontos, hogy a női identitás képviselete is érvényesüljön a politikai döntéshozatalban. Összegezve: elengedhetetlen egy nyitottabb, toleránsabb, és az egyenlőséget preferáló politikai kultúra kialakulása. humana 10

11 női fél Családban marad szerző V.N. Becslések alapján az élete során minden ötödik nő kerül fizikailag-szexuálisan bántalmazó párkapcsolatba és hetente egy nő meghal Magyarországon családon belüli erőszak következtében. De vajon mennyi lehet a férfi sértett? kevésre teszi azon esetek számát, amelyekben valóban A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) a férfi volt a párkapcsolati erőszak sértettje (nem szabad összekeverni azokkal a gyakoribb esetekkel, amikor Egyesület információi alapján hazánkban évente körülbelül négyszázezer nőt ér fizikai erőszak a partnere részéről. Nemzetközi Az alapítvány munkatársa hozzátette, hogy a téves a nő sértettből vált elkövetővé). statisztikák szerint pedig a párkapcsolati erőszak áldozatainak kilencven-kilencvenöt százaléka a nő, a többi férfi. bántalmazzák a feleségüket/partnerüket, a nők pedig az az elterjedt vélekedés, hogy a férfiak inkább fizikailag A témában valójában sokkal kevesebb van, mint gondolná mondta Balogh Lídia, a MONA (Magyarországi kapcsolatot, amelyben a férfi üti-veri a nőt, de közben pszichésen. Tényleg el tudunk-e képzelni olyan pár- Női Alapítvány) programvezetője a férfiakat ért családon, párkapcsolaton belüli erőszak témájával kapcso- párkapcsolati erőszak a NANE kiadványa alapján le- pszichésen jól bánik vele? vetette föl Balogh Lídia. A latban. Az alapítvány munkatársa alá is támasztotta het testi, lelki, szóbeli, gazdasági/szociális és szexuális. kijelentését, hiszen az ezzel foglalkozó adatok szerint Volt már férfi hívónk a segélyvonalon mondta a az érintett férfiak túlnyomó többsége két csoportba NANE munkatársa. Arra a kérdésre, hogy miért marad rejtve a férfiakat ért bántalmazás? az egyesületnél tartozik. Az egyik csoportot azok a férfiak alkotják, akik valójában elsődleges agresszorok egy párkapcsolatban, kifejtették, hogy az okok általában ugyanazok, mint a és miután a feleségüket/partnerüket már hosszabb ideje bántalmazzák, a nő önvédelemből leginkább a vé- hibáztatja (lassan elfogadja az őt hibáztatók nézőpont- nők esetében: az áldozat szégyelli magát, és önmagát dekezés közben sebesíti meg őket. A másik csoportba ját). Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a férfiak tartozó férfiak valójában kisfiúk, azaz a gyermekbántalmazás fiú áldozatai. Azután szerepelhetnek még gyelhetők meg. A férfiakat kevésbé lehet elszigetelni, és nők áldozattá válásában markáns különbségek fi- ezekben a statisztikákban idős férfiak, akiket felnőtt enyhébb sérüléseket szenvednek, hamarabb kilépnek gyermekük bántalmaz, valamint előfordulhat partnerbántalmazás a meleg férfiak párkapcsolataiban is. A rással rendelkeznek. a bántalmazó kapcsolatból, és gazdaságilag több for- legritkábban fordul elő az, hogy egy nő elsődleges Megemlítették továbbá, hogy a férfiak bántalmazásának okai egyediek, ellenben a nők bántalmazásának okai a agresszorként bántalmazza a férfi partnerét, fejtette ki Balogh Lídia. patriarchális értékrendben gyökereznek, és egyéni szintű Mindegyik társadalmi csoportot érinti ez a probléma, megnyilvánulásai a nők alacsonyabb státuszának, és a patriarchális hatalmi viszonyok fenntartása iránti igénynek. különbség csak a láthatóságban van mondták a NANE Egyesületnél. Ezt erősítette meg a MONA is, hiszen álláspontjuk szerint a nők elleni erőszak a társadalmi berendezkedésünk A MONA munkatársa megerősítette, hogy néha előfordulhat, hogy nő bántalmaz férfit, hallottak is már alapvető jellemzője. A férfiak ellen a nők által elkövetett ilyen esetekről. Ezt támasztja alá a Rendészeti Szemlében tavaly decemberben megjelent cikk is, melyben csolaton belüli erőszak annak a megnyilvánulási formája, erőszak pedig alkalmi. A nők elleni, családon/partnerkap- Oláh László, a BRFK bűnmegelőzési osztályvezetője elmondta, hogy legtöbbször a nők a sértettek és nagyon lése terén egyenlőtlenségek mutatkoznak. hogy a nők és a férfiak között az emberi jogok érvényesü- 2010. szeptember www.humanamagazin.eu