SZENT ISTVÁN EGYETEM (SZIE) GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR (GTK) TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS TANÁRKÉPZŐ INTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ISZMSZ) TARTALOM 1. Általános rendelkezések 2. Az intézet feladatai 3. Az intézet alkalmazottainak jogállása 4. Az intézet szervezeti felépítése 5. Az intézet vezető testületei 6. Az intézet vezetői 7. Vegyes és záró rendelkezések 2014. június
1. Általános rendelkezések 1. 1. Az intézet megnevezése: Szent István Egyetem (SZIE) (továbbiakban: Egyetem), Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) (továbbiakban: kar) Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet (TTI) (továbbiakban: intézet). 2. Az intézet a SZIE Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának és a társkaroknak oktatási, nevelési feladatokat ellátó, tudományterületén kutatást folytató és szaktanácsot adó szolgáltató, egységes irányítás alatt működő, egységes gazdálkodást folytató önálló szervezeti egysége, amely nem tekinthető önálló jogi személynek. 3. Az intézet székhelye: 2103. Gödöllő, Páter Károly út 1. 4. Az intézet bélyegzője: Az intézet bélyegzője kör alakú, a SZIE GTK logójával, köriratban az egyetem, a kar és az intézet teljes nevével. 5. Az intézet az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), annak Kari Kiegészítése, valamint a vonatkozó jogszabályok által meghatározott keretek között a jelen saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint látja el feladatait. 1. Az intézet kötelékébe tartoznak: 2. (a) közalkalmazotti jogviszonyuk alapján az intézet oktatói, tudományos kutatói, szakalkalmazottai, gazdasági és más beosztású közalkalmazottai; (b) hallgatói jogviszonyuk alapján az intézet által gondozott alapképzésekben, mesterképzésekben, szakirányú továbbképzésekben, pedagógus továbbképzésekben nappali, levelező és távoktatásos munkarendben részt vevő hallgatók; (c) szerződés (megállapodás) alapján azok a posztdoktori és más ösztöndíjjal rendelkező személyek, akiknek a szerződés munkahelyként (gyakorlóhelyként) az intézetet jelöli meg; (d) szerződés (megállapodás) alapján a professor emeritusok. 3. Az intézet felügyeletét a dékán a jogszabályokban, az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában és annak Kari Kiegészítésében meghatározott módon látja el. 2
2. Az intézet feladatai 4. Az Intézet fő feladata, hogy kutatási tevékenysége révén hozza létre, őrizze meg és fejlessze tudományterületeinek tudományos szakismereteit, felsőoktatási tevékenysége útján pedig adja át mindezeket a jövő értelmiségi generációja számára. Emellett szakismereti tanácsadás keretében segítse a vállalkozók és vállalkozások eredményes munkáját. A fentieknek megfelelően az intézet a felsőfokú szakemberképzésben, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben, valamint az azt szolgáló tudományos kutatásban és szaktanácsadásban felmerülő következő feladatait a Magyar Köztársaság Alaptörvényével összhangban, a SZIE SZMSZ előírásainak megfelelően a jelen szabályzatban meghatározott keretek között látja el: 1. Ellátja az érvényes tantervek szerint az intézetre háruló oktatási, tantárgyfejlesztési, tantervfejlesztési feladatokat az akkreditált szakokon. Ennek megfelelően: (a) kutatási tevékenysége révén létrehozza, megőrzi és fejleszti tudományterületének tudományos szakismereteit. Az általa gondozott tudományterületeken hazai és nemzetközi kutatási pályázatok alapján tudományos kutatási tevékenységet, alap- és alkalmazott kutatást, valamint fejlesztést folytat, az elért kutatási eredményeket hazai és külföldi fórumokon megjelenteti; (b) graduális felsőoktatási tevékenysége útján tudományterületének tudományos szakismereteit átadja a jövő értelmiségi generációja számára; (c) felkészíti a doktori és egyéb szakirányú (posztgraduális) továbbképzésben résztvevőket, támogatja és segíti a hallgatók tudományos munkáját; (d) lehetőségeinek keretei között biztosítja az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, elvégzi a tananyag folyamatos korszerűsítését. 2. Szaktanácsadási tevékenység keretében segíti a mezőgazdasági és egyéb vállalkozók és vállalkozások, továbbá oktatási intézmények eredményes munkáját. 3. Az oktatás, a tudományos kutatás és a szaktanácsadás minőségének fenntartása érdekében kapcsolatot tart a hazai és külföldi intézetekkel és egyéb tudományos szervezetekkel, a gyakorlattal. 4. Az oktatási, kutatási és szaktanácsadási feladatok ellátásában együttműködik az egyetem más szervezeti egységeivel. 5. Részt vesz a hazai és a nemzetközi tudományos és szakmai közéletben. 6. Ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok, az egyetemi és a kari szabályzatok, tantervek és tantárgyi programok az intézet hatáskörébe utalnak. 3
5. Az intézet képzési tevékenysége: Alapképzési szakok: a) Mezőgazdasági szakoktató BSc alapképzési szak (levelező képzési forma); b) Andragógia BA alapképzési szak Munkavállalási tanácsadó szakirány (nappali és levelező képzési forma); c) Emberi erőforrások BA alapképzési szak (Budapesten levelező és nappali képzési formában, Gödöllőn távoktatási képzési formában); d) Kommunikáció és médiatudomány BA alapképzési szak (Gödöllőn nappali és levelező képzési formában). Mesterszakok: a) Emberi Erőforrás Tanácsadó MA mesterszak (nappali, levelező képzési forma); b) Agrár mérnöktanár MA mesterszak (levelező képzési forma); c) Agrár mérnöktanár osztatlan ciklusú képzés (10 félév, nappali képzési forma); d) Vezetés és szervezés MSc mesterszak (Budapesten levelező és nappali képzési formában, Gödöllőn levelező képzési formában). Szakirányú továbbképzések: a) A pályaorientáció szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak (4 félév, levelező képzési forma); b) Szakképzési felnőttképzési tanácsadó (4 félév, levelező képzési forma); c) Alapszintű tréner szakirányú továbbképzési szak (4 félév, levelező képzési forma); d) Alapszintű gazdasági és munkaügyi mediátor (közvetítő) szakirányú továbbképzési szak (4 félév, levelező képzési forma); e) Humánmenedzsment szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak; f) Humánmenedzsment szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak angol nyelvű; g) Humánmenedzsment szakirányú továbbképzési szak; h) Humánmenedzsment szakirányú továbbképzési szak angol nyelvű; i) Cigány népismeret szakirányú továbbképzési szak (2 félév, levelező képzési forma); j) Akkreditált pedagógus továbbképzés A roma tanulók pedagógiai támogatása a szakképzésben és a helyi társadalomban (60 órás képzés); Kooperatív technikák (30 órás képzés); Projektalapú oktatás (30 órás képzés); Minőségbiztosítási és minőségirányítási ismeretek (30 órás képzés); Konfliktuskezelés az oktatási intézményekben (30 órás képzés). 4
3. Az intézet alkalmazottainak jogállása Az intézet oktatói 6. 1. Az intézet oktatási feladatait az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi és főiskolai tanárok, docensek, adjunktusok, mestertanárok, tanársegédek, tudományos kutatók, tanszéki diplomások (pl.: posztdoktor, tanszéki munkatárs és mérnök), valamint professzor emeritusok, doktoranduszok, demonstrátorok látják el. 2. Az intézet oktatási feladatainak végrehajtásában az egyetemmel alkalmazotti jogviszonyban nem álló, habilitált magántanárok, címzetes egyetemi és főiskolai tanárok, professor emeritusok és címzetes docensek, mesteroktatók hazai és külföldi meghívott és vendégoktatók, továbbá hazai és külföldi meghívott- és vendégoktatók, előadók is részt vehetnek. 3. Az intézet oktatói munkaköreinek betöltésével kapcsolatos előírásokat az SZIE Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban ESZMSZ) határozza meg. Az intézeti oktatók jogai és kötelességei 7. 1. Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogait az ESZMSZ 22. -a határozza meg. 2. Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátók kötelességeit az ESZMSZ 23. határozza meg. Az intézetben kutatási tevékenységet folytatók jogai és kötelezettségei 8. 1. A tudományos kutatók jogait és kötelességeit az ESZMSZ 24. -a határozza meg. Az intézeti közalkalmazottak jogai és kötelességei 9. 1. Az intézeti közalkalmazottak jogait az ESZMSZ 21. (1), kötelezettségeit az ESZMSZ 21. (2) bekezdése határozza meg. 5
4. Az intézet szervezeti felépítése Az intézet szervezetei 10. 1. Az intézet feladatait a következő szervezeti egységek látják el: Intézeti adminisztráció Vezetéstudományi Tanszék Pedagógia és Pályatervezés Tanszék Kommunikációtudomány Tanszék Pszichológia Tanszék TTI K+F és Innováció Csoport További tanszékek, intézeti egységek alakulását előterjesztés útján, egyszerű többségi szavazattal az intézeti tanács fogadja el. 11. 1. Az intézetben az egyes szervezeti egységek ideiglenesen az intézeten belül külön-külön nyilvántartott költségvetésből és elkülönített leltárkörzettel gazdálkodnak, az alábbi megosztás szerint: Munkagazdaságtani és Minőségügyi Tanszék; Pszichológia Tanszék, Pályatervezés Tanszék; Pedagógia Tanszék, Oktatásmódszertan és Romológia Tanszék; A korábbi Társadalomtudományi Intézet tanszékei. 2. A szervezeti egységek működéséhez szükséges, rendelkezésre álló erőforrások, illetve kapacitások a következők: Oktatók, kutatók, adminisztratív dolgozók (1. sz. melléklet); Bútorozott irodahelyiségek (2. sz. melléklet); Számítógépes felszereltség és hálózat; Intézeti könyvtár; Pszichológiai alkalmassági vizsgálólaboratórium; Akkreditált munkavédelmi vizsgálólaboratórium; Az intézeti adminisztrációt és a hivatalsegédi feladatokat ellátó egység. 3. Intézeti szinten közösen végzendő feladatok: Az intézet egészét érintő oktatási, kutatási, tanácsadási, irányítási, gazdasági adminisztráció; Könyvtári szolgáltatások (az intézeti könyvtár vonatkozásában); 6
A közös használatú eszközök nyilvántartása, mozgásuk folyamatos nyomon követése és leltározása; Veszélyes hulladékok kezelése; Munkavédelem, tűzvédelem; Takarítási tevékenység; Postázási és egyéb hivatalsegédi feladatok. 4. A közös feladatoknak az intézet szervezeti egységei közötti megoszlását és a feladatok elvégzéséért felelős személyek megnevezését a 3. sz. melléklet tartalmazza. 5. Az intézet vezető testületei 1. Az intézet testületi vezető szervei: Intézeti Tanács Intézeti Értekezlet. 12. 2. Az intézet egyéni vezetője az intézeti igazgató. Az Intézeti Tanács 13. 1. Az Intézeti Tanács megválasztása az ESZMSZ VI. fejezetében leírtak figyelembevételével történik. (a) az Intézeti Tanács tagjainak megválasztásához Szavazatszámláló Bizottságot kell létrehozni. A Szavazatszámláló Bizottság vezetőjének és két tagjának személyére az IT vezetője tesz javaslatot, amit nyílt szavazással kell eldönteni. (b) Az Intézeti Tanács tagjainak megválasztása érdekében külön szavazólapon szavaznak az intézet dolgozói, az alábbi megoszlásban: minősített oktatók; nem minősített oktatók, kutatók, egyéb oktatási feladatot ellátók; egyéb közalkalmazottak. (c) Az Intézeti Tanács tagjainak megválasztása titkos szavazással történik. A leadott szavazatok alapján a (b) pontban meghatározott kategóriánként sorrendben az 50%-ot meghaladó, legtöbb szavazatot kapott személyek kerülnek be az Intézeti Tanácsba, a 2. pontban rögzített létszámban. 7
(d) A Intézeti Tanács megválasztásához rétegenként a szavazati joggal rendelkező dolgozók legalább 50%-ának jelenléte és szavazata szükséges. (e) A fentiekben részletezettek szerint nem teljesítése esetén második fordulót kell tartani, ahol az említett arányok már nem érvényesek. Azonos szavazatszám esetében ekkor már sorsolással kell dönteni. 2. Az Intézeti Tanács tagjai a következők: az intézetigazgató, a minősített oktatók választott képviselője (9 fő), a nem minősített oktatók választott képviselője (3 fő), az egyéb közalkalmazottak választott képviselője (1 fő). 3. Az Intézeti Tanács ESZMSZ Kari Kiegészítés 18. (3) bekezdése értelmében az intézeti tanácsi tagság 5 éves időszakra szól. 4. A megválasztott intézeti tanács tagjai részére az ESZMSZ 144. (1) bekezdése szerint az intézeti igazgató ad ki megbízólevelet. 1. Az Intézeti Tanács 14. meghatározza az 5. -ban megjelölt intézeti tevékenységek megvalósításának stratégiai elveit; a) dönt az intézet fejlesztésére irányuló tervekről; b) dönt az intézet Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról és szükség szerinti módosításáról; c) véleményt nyilvánít az intézethez tartozó szakok tanterveiről, a tantervi módosításokról és a programokról, azok Kari Tanács elé terjesztése előtt; d) dönt az intézeti órarendek elfogadásáról, a szakok közötti közös oktatási felületek egyeztetése után, azok figyelembevételével; e) dönt az intézet keretein belül folyó, illetve az intézet által koordinált kutatásokat érintő kérdésekben; f) véleményt nyilvánít azokkal a kutatásokkal kapcsolatban, amelyekben az intézet, vagy annak valamely szervezeti egysége részt vesz; g) dönt az intézet minőségbiztosítási és minőségfejlesztési programjának elfogadásáról; h) adott helyzetben, a kar érdekeivel és lehetőségeivel összhangban kezdeményezi az intézet illetékességi körébe tartozó új közalkalmazotti státusok létesítését; i) véleményt nyilvánít az intézet illetékességi körébe tartozó egyetemi tanári, docensi, adjunktusi, tanársegédi és más oktatói, tanári és egyéb közalkalmazotti pályázatokról; j) állást foglal az intézetben közalkalmazotti státust betöltő személyek kinevezéséről és felmentéséről; 8
k) véleményt nyilvánít az intézetigazgatói pályázatokról; l) véleményt nyilvánít a tanszékvezetők kinevezéséről; m) tanévenként legalább egy alkalommal értékeli az intézet munkáját; n) dönt, illetve állást foglal azokban az ügyekben, amelyeket a kari vezetés határozott vagy határozatlan időre a hatáskörébe utal. 2. Az Intézeti Tanács vezetője az intézetigazgató. 3. Az Intézeti Tanács szükség szerint, de tanévenként legalább két alkalommal ülésezik. 4. Az Intézeti Tanácsot az intézeti igazgató a napirend írásbeli megadásával hívja össze. 5. Az Intézeti Tanács határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább 50%-ánál több jelen van. Szervezeti kérdésekben azonban minősített többségnek kell jelen lenni. 6. Az Intézeti Tanács általában nyílt szavazással, jelenlévő tagjai többségének szavazatával hozza határozatait. Szervezeti kérdésekben minősített többségű szavazatarány szükséges. 7. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a tanács személyi ügyekben dönt, vagy nyilvánít véleményt, illetve ha a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok több mint 20%-a a titkos szavazás elrendelését kéri. 8. Titkos szavazás elrendelése esetén szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazatszámláló bizottságot a tanszékek által javasolt személyekből nyílt szavazással az Intézeti Tanács választja meg. A szavazatszámláló bizottság saját hatáskörében jelöli ki vezetőjét. A titkos szavazás IGEN, NEM szövegű szavazólapokkal történik. 9. Az intézeti szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, illetve módosításához a testület tagjai kétharmadának jelenléte és a jelenlévők kétharmadának egyetértése szükséges. A testület a kétharmados szavazatarányt más esetben is előírhatja. 10. Az Intézeti Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet az intézet irattárában kell elhelyezni. A jegyzőkönyvbe az intézet valamennyi dolgozója munkaidő alatt bármikor betekintést nyerhet. Az intézeti értekezlet 15. 9
1. Az intézeti értekezlet tagjai az intézettel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalói, és szavazati jog nélkül mindazok, akiket az intézetigazgató meghívott. 2. Az értekezletet az igazgató szükség szerint, de legalább félévenként hívja össze. Az oktatók 25 %-ának az okot megjelölő írásbeli kérésére 8 napon belül az értekezletet össze kell hívni. A napirendet előre írásban közölni kell. 3. Az értekezlet főbb feladatai: Elfogadja az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát; Beszámoltatja az intézetigazgatót a szervezeti egység munkájáról; Beszámoltatja a tanszékek, egyéb szervezeti egységek vezetőit az általuk irányított szervezeti egység munkájáról; Véleményezi az intézet feladatait, fejlesztési terveit; Értékeli az intézeti tanszékek, egyéb szervezeti egységek, továbbá az ott dolgozók oktatási, kutatási munkáját; Kialakítja a többi szervezeti egységgel vagy külső szervezettel való együttműködés kereteit; Véleményezi az intézetet érintő és a felettes szervek hatáskörébe tartozó ügyeket; Megvitatja és véleményezi a személyügyi kérdéseket. 4. Az intézet oktatói-kutatói értekezletére minden esetben meg kell hívni a dékánt is. 5. Az értekezletet 15 napon belül össze kell hívni, ha azt felettes szervek elrendelték, vagy azt az intézet bármely tanszék, egyéb szervezeti egységek vezetője, illetve az értekezlet tagjainak legalább egyharmada írásban kéri. 6. Az ügyek tárgyalásakor az értekezlet akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagjainak 51%-a jelen van. 7. Az üléseken jegyzőkönyvet kell vezetni és a határozatokat, állásfoglalásokat az ülést követően nyolc napon belül meg kell küldeni a dékánnak. 8. A határozatokat az intézet dolgozói számára hozzáférhetővé kell tenni. 9. A jelen szabályzatban nem rendezett kérdésekben az ESZMSZ Kari Kiegészítésében foglaltakat kell alkalmazni. 6. Az intézet vezetői Az intézeti igazgató 10
16. 1. Az intézet vezetője az önálló szervezeti egység egyszemélyi vezetője az intézeti igazgató, aki egyben az intézeti tanács elnöke. 2. Az intézetigazgató feladatai: a) Képviseli az intézet álláspontját a kar vezetői testületeiben és vezetőinél, külső szerveknél és intézményeknél, illetve a szolgálati út betartásával a felsőbb vezetőknél és szerveknél. b) Véleményt nyilvánít és állást foglal az egyetem, valamint a kar vezetőinek és vezető testületeinek az intézetet érintő nevelési, oktatási, gazdálkodási és személyi kérdéseiben. c) Megszervezi és irányítja az intézet valamennyi tevékenységét. d) Vezeti és irányítja beosztottjait, a lehetőség határain belül biztosítja munkájuk feltételeit, ellenőrzi a tanszékek, a szakmai és tudományos műhelyek, a szakcsoportok és a laboratóriumok munkáját, valamint a hozzájuk beosztott oktatók és egyéb dolgozók feladatainak végrehajtását. e) Felelős az intézet beosztottjainak a lehetőségek adta kereteken belüli tudományos szakmai, pedagógiai, nyelvi fejlődéséért, munkakörülményeinek és munkafeltételeinek biztosításáért. f) Megszervezi a felettes testületek döntéseinek végrehajtását. g) Felelős az intézet éves és hosszú távú gazdálkodási és pénzügyi terveinek előkészítéséért, az intézet jóváhagyott költségvetése és gazdálkodói eredménye alapján rendelkezik a pénzügyi keretek felhasználásáról. h) Feladata az intézet nyilvántartásában szereplő eszközök, anyagok felhasználásának ellenőrzése, a berendezések, oktatási eszközök megóvása, karbantartásának megszervezése, működőképességének biztosítása. i) Biztosítja a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges intézeti hatáskörbe tartozó feltételeket. j) A többi vezetővel együtt gondoskodik az intézet oktatási hatáskörébe tartozó tantárgyak tematikájának kidolgozásáról, illetve azok kidolgoztatásáról, továbbá azoknak állandó tartalmi és ismeretközlési fejlesztéséről, az intézeti értekezlet elé terjesztéséről, majd az elfogadott programtervezet a Kari Tanács általi jóváhagyásra történő felterjesztéséről. k) Figyelemmel kíséri és elősegíti az intézet dolgozóinak szakmai fejlődését, az erre vonatkozó hatásköri listának megfelelően elkészíti és elkészítteti azok munkaköri leírásait, továbbá minősíti a beosztott vezetőket, rajtuk keresztül az oktatókat és más dolgozókat. l) Munkáltatói jogait az ESZMSZ 4. sz. mellékletében foglaltak szerint gyakorolja. m) Ellátja a jogszabályokban és ügyrendekben meghatározott egyéb feladatokat is. 11
Az igazgatóhelyettes 17. 1. Az ESZMSZ 100.. (1) alapján az intézeti igazgatót igazgatóhelyettes segíti a munkájában. Az igazgatóhelyettest a Dékán előzetes hozzájárulásával, az intézeti tanács véleménye alapján az intézeti igazgató bízza meg. 2. Az igazgatóhelyettes megbízása az igazgató megbízásának időtartamáig terjed. 3. Az igazgatóhelyettes feladatai: A) Alapvető feladatai: a) Felel az intézetigazgató által kijelölt hatáskörébe rendelt szakterületi egységek (tanszékek, csoportok) hatékony működéséért. b) Kikéri a hatáskörébe tartozó szakterületi egységek dolgozóinak szakmai véleményét, biztosítja az intézeti vezetés és a beosztottak közötti hatékony kommunikációt. c) Tájékoztatja az intézetigazgatót és vezető társait a saját hatáskörben tett intézkedésekről, a szervezeti egységekben folyó munkáról, a felmerült problémákról. d) Koordinációs tevékenységén keresztül segíti a hatáskörébe tartozó szakterületi egységek szakmai és tudományos céljainak elérését, kiemelten kezeli az innovatív ügyeket, támogatja a beosztottak tudományos előmenetelét. B) Az intézetigazgató távollétében, vagy külön felkérése esetén: a) Az intézetigazgatói állásponttal összeegyeztethető módon képviseli az intézet álláspontját a kar vezetői testületeiben és vezetőinél, külső szerveknél és intézményeknél, illetve a szolgálati út betartásával a felsőbb vezetőknél és szerveknél. b) Átveszi a beosztottak vezetési és irányítási munkáit, biztosítja munkájuk feltételeit, ellenőrzi a tanszékek, a szakmai és tudományos műhelyek, a szakcsoportok és a laboratóriumok munkáját, valamint a hozzájuk beosztott oktatók és egyéb dolgozók feladatainak végrehajtását. c) Megszervezi a felettes testületek döntéseinek végrehajtását. d) Ellenőrzi az intézet nyilvántartásában szereplő eszközök, anyagok felhasználását, különös tekintettel a berendezések, oktatási eszközök megóvására szükséges esetben megszervezi a karbantartási munkálatokat. e) Biztosítja a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges intézeti hatáskörbe tartozó feltételeket. 12
Az intézeti tanszékvezetők 18. 1. Az intézeti tanszékvezetők feladatai: a) Megszervezik és irányítják a hatáskörükbe tartozó tanszék tevékenységét. b) Koordinálják a tanszék keretében dolgozók munkáját, a rendelkezésekre álló lehetőségek szerint biztosítják munkájuk feltételeit, ellenőrzik az oktatók és egyéb dolgozók feladatainak végrehajtását. c) A lehetőségeik adta kereteken belül felelősek a tanszék keretében dolgozók szakmai, pedagógiai, nyelvi fejlődéséért, munkakörülményeinek és munkafeltételeinek biztosításáért. d) Megszervezik a felettes testületek döntéseinek végrehajtását. e) Gondoskodnak a tanszék oktatási hatáskörébe tartozó tantárgyak tematikájának kidolgozásáról, illetve azok kidolgozásáról, továbbá azokat állandó tartalmi és ismeretközlési fejlesztéséről, az intézeti értekezlet elé terjesztéséről. f) Irányítja a tanszékek, egyéb szervezeti egységek kutatási tevékenységét. A szakvezetők 19. 1. Az intézet képzési kínálatában szereplő szakok oktatásának biztosítása, irányítása és szakmai felügyeletének biztosítása érdekében az egyes szakok szakmai vezetését a szakvezetők látják el. 2. A szakvezetőket az intézetigazgató javaslatára a kar dékánja bízza meg. A megbízás visszavonásig érvényes. 3. Szakvezetői feladattal alapképzési vagy mesterképzési szakon csak az egyetemmel munkaviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanár vagy docens bízható meg. 4. A szakvezető felelős azért, hogy az intézet által koordinált szakokon folyó képzés a képzési és kimeneti követelményeknek, a szakindítási engedélynek, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően történjen. 5. A szakvezetők feladatai: a) a szakvezetői megbízásban meghatározott alapképzési vagy mesterszak egyetemen történő oktatásának biztosítása, irányítása, szakmai felügyelete az adott szakra vonatkozó képzési és kimeneti követelményeknek, a szakindítási engedélynek, valamint egyéb jogszabályi előírásoknak megfelelően; 13
b) a vezetett szak mintatantervének kidolgozása, folyamatos karbantartása, figyelemmel az a) pontban meghatározottakra, valamint a többi alapszak, a mesterszakok, a felsőoktatási szakképzési, illetve a szakirányú továbbképzési szakok mintatantervére; c) a vezetett szak mintatantervi változásainak követése; d) javaslattétel, illetve közreműködés a vezetett szakkal kapcsolatos kutatási feladatok meghatározásában és ellátásában; e) részvétel a szak minőségbiztosításának kidolgozásában; f) közreműködés a hallgatói és oktatói értékelések összegzésében az intézet oktatói-kutatói értekezletének keretében; g) a vezetett szak oktatói munkájának időszakos ellenőrzése; h) időszakos írásos beszámoló készítése a kar dékánja részére a vezetett szak hallgatóinak és oktatóinak munkájáról; i) közreműködés az egyes oktatók konkrét tanévi/félévi oktatási feladatainak meghatározásában és ellenőrzésében; j) közreműködés a vezetett szak tantárgyait oktatók, kutatók és nem oktatókutató dolgozók minősítésében; k) a vezetett szak működésével összefüggő szakmai tervezés és a szak tantárgyait gondozó intézetek, tanszékek dolgozóinak a szakon végzett oktatómunkájának összehangolása a szak tantárgyainak vonatkozásában. 6. Az 5. pontban meghatározott feladatok ellátásában a szakvezetők kötelesek egyeztetni a szak tantárgyait gondozó intézetek, tanszékek vezetőivel. 7. Vegyes és záró rendelkezések 20. 1. Az intézet gazdálkodása Kari Gazdálkodási Szabályzatban jóváhagyottak szerint történik. 2. Az intézet gazdálkodási keretei: a) A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar költségvetési keretében a Kari Tanács által meghatározott összeg; b) A pályázatok elnyerésével befolyt összeg; c) Az intézet keretén belül képződött bevételek. 3. Az egyes vezetők javaslatot tehetnek oktatók vagy egyéb szakemberek, kisegítő személyzet alkalmazására, ezen joguknál fogva javaslatot tehetnek szerződéses munkaviszonyuk megszüntetésére is. 3. Az intézetigazgató hivatali jogkörénél fogva erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik mindazon vagyontárgyakért, melyeket szabályos és hitelesített leltár keretében vett át hivatali elődjétől. 14
4. A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, továbbá az ESZMSZ és az ESZMSZ Kari Kiegészítésének rendelkezései szerint kell eljárni. 5. Jelen szabályzat az intézeti tanács döntésének, továbbá a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánjának jóváhagyása után lép hatályba. Gödöllő, 2014. június 12. Az intézeti tanács 2014 június 12-i ülésén az ISZMSZ-t elfogadta. Dr. Komor Levente intézeti igazgató Jóváhagyom: Gödöllő, 2014. június. dékán 15