satele componente: Ciumani (reș. com.) 84095

Elaborat de: INTREPRINDERE INDIVIDUALA CSÁK LÁSZLÓ CUI 25100668 F19/298/2009 punct de lucru Miercurea Ciuc Kossuth Lajos nr. 28/1 www.planificatio.com Proiectant sef: Colaboratori: Csák László, PhD, PgDip, FeRSA Veres Valér, PhD; Kiss Dénes PhD; Dániel Botond PhD Csizmás Ákos Stagiar: Makó Tünde (Universitatea Babeș-Bolyai, Cluj-Napoca) semnatura pr. sef. L.S. 11.08.2015 1 Coduri SIRUTA: Comuna Ciumani, judetul Harghita 84086 satele componente: Ciumani (reș. com.) 84095

2

TARTALOMJEGYZÉK I. HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET... 5 A népesség száma és összetétele... 5 A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása... 7 A születések és halálozások számának alakulása... 7 A népesség vándormozgásának alakulása... 9 A népesség számának és összetételének prognózisa... 10 A népesség egészségügyi helyzete... 12 Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói... 12 Oktatás és továbbképzés... 15 Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége... 15 Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió... 17 II. ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT... 19 Településhálózat... 19 Közlekedési elérhetőség... 21 Repterek... 21 Autópályák... 21 Ingázás... 21 Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége... 21 Oktatás... 21 Egészségügyi ellátás... 21 Építésügy... 22 Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás... 22 Okmányiroda... 23 Kulturális intézmények... 23 Bank, pénzügy... 23 Úthálózat... 23 Ivóvíz és szennyvíz... 26 Földgáz-szolgáltatás... 26 GAZDASÁGSZERKEZET... 27 Területhasználat, gazdálkodás (9 541 ha)... 27 Vállalkozások... 31 Foglalkoztatás... 32 Gazdaságszerkezet... 35 3

Munkanélküliség... 37 Turizmus... 38 III. SWOT... 40 IV. CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK... 41 V. PROGRAMOK... 43 4

I. HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET A népesség száma és összetétele Gyergyócsomafalva népességszáma a 2011. évi népszámlálás szerint 4.328 fő, a népesség egy településen él. A népesség száma településenként CSOMAFALVA 4 328 CSOMAFALVA 4 328 Népsűrűség: 45,36 fő/km 2 A népesség száma az elmúlt évtizedekben jelentős módon csökkent, 1992 és 2014 között mintegy 9 százalékot. Gyergyócsomafalva népessége a 2011. évi népszámlálás óta is kismértékű, 1-2 százalékos csökkenést mutat. A nemzetiségi összetétel a 2011. évi népszámlálás szerint a következő: a népesség 98,9 százaléka magyar, 0,2 százaléka román és 0,9 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. A község területének népsűrűsége 45,36 fő/ km 2, jóval sűrűbben lakott, mint a csíki községek. A népesség korösszetételét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2011-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya viszonylag magas. 5 A népesség korösszetételét országos és megyei összehasonlításban megfigyelhetjük, hogy a 1992-ben is a 65 éves és idősebb népesség aránya 14 százalék körüli, míg megyei és országos viszonylatban 10 százalék körüli volt. 2014-ben is a községben 19 százalék körüli az 65 éves és idősebb népesség aránya, meghaladva a megyei 15 százalékos arányt is. Hasonlóképpen a 0-4 éves kiskorú népesség 7 százalékos aránya még 1992-ben meggyegyezett az országos és megyei szinttel, 2014-re a 0-4 évesek aránya már magasabb a megyei és országos átlagnál. Azt mondhatjuk, hogy a község népessége elöregedettebb a Hargita megyei és az ország népességének átlagánál.

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 A népesség számának alakulása 2002-2013 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92% 91% 90% Harghita Romania Centru Ciumani A népesség korösszetétele 1990-2013 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 6 0-4 5-19 20-44 45-64 65+ Forrás: INS TEMPO, 2011-es népszámlálás (INS 2015)

A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 1992 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% Local Judeţean Naţional 5% 0% 0-4 5-19 20-44 45-64 65+ A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 2014 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-4 5-19 20-44 45-64 65+ Local Judeţean Regional Naţional 7 A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása A születések és halálozások számának alakulása Gyergyócsomafalva községben a népességszám alakulásának feltárásához megvizsgáltuk a természetes népmozgalmat, ami a születések és halálozások számának alakulását jelenti. A demográfiai események községszintű vizsgálatában tudni kell, hogy az adatokban jelentős ingadozás figyelhető meg az alacsony esetszámok miatt. Így 1990 és 2013 között a születések száma 28 és 77, a halálozások száma 44 és 89 között mozgott évente. A születéseket vizsgálva, a községben az ezer főre eső születésszám 1992-től 2001-ig 9-12 között mozgott, így 1997-et kivéve átlagban elmaradt az országos és megyei szinttől. 2002-től a születésszámok bár ingadoznak, de megállapítható, hogy csökkentek, 6 és 10 között mozogtak átlagosan, majd 2006-tól egy keveset emelkedett a születések arányszáma, de a legmagasabb érték 10 fő volt, a megyei átlag és az országos átlag alatt.

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 A halálozásokat illetően viszont a helyzet rosszabb mind az országos, mind pedig a megyei szinten. 1992 és 2013 között az ezer főre eső halálozások értéke 15 és 25 között mozgott, és csak 2007-ben és 2012-ben sikerült jóval 15 ezrelék alatti értéket produkálni. Ebben az időszakban a romániai és a Hargita megyei átlagértékek alacsonyabbak, 11-12 ezrelék körül mozogtak. A természetes szaporulat arányszámát az ezer főre eső születések és halálozások számának kivonásával kapjuk meg. A községben a természetes szaporulat arányszáma 1992 és 2013 között negatív, tehát a népesség száma természetes okokból csökkent, mégpedig jelentően 1992 és 1997 között -9 és -2 közötti értékekkel. 2007 és 2011 között a fogyás mértéke kicsit mérséklődik, de még mindig -5 és -2 közötti. 2012-ben újra -9 lett a természetes szaporulat egy évre. A születések és halálozások száma, 1990-2013 -89-50 -76-54 -51-65 -57-58 -68-60 -72-69 -66-60 -61-64 -57-69 -71-62 -75-72 -66-44 35 34 42 38 43 47 44 43 28 31 37 44 51 43 49 42 59 52 43 48 55 51 58-100 -80-60 -40-20 0 20 40 60 80 100 77 2012 2010 2008 2006 2004 2002 2000 1998 1996 1994 1992 1990 8 20 18 16 14 12 10 8 6 4 Élveszületések arányszáma 1000 főre 1992-2013 Romania Jud. Harghita CIUMANI COZMENI DANESTI DEALU

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 STRATEGIA DE DEZVOLTARE 2015-2020 Halálozások arányszáma 1000 főre, 1992-2013 28 23 18 13 8 Románia Jud. Harghita CIUMANI A természetes szaporulat arányszáma 1000 főre, 1992-2013 10 5 9 0-5 -10-15 CIUMANI COZMENI DANESTI DEALU Romania Jud. Harghita A népesség vándormozgásának alakulása A község népességének vándorlási egyenlege az 2002 óta pozitív, 2007. év kivételével, tehát 2002 és 2012 között többen telepedtek le a községben, mint ahányan távoztak. Arányszámban kifejezve, a nettó migrációs arányszám értéke 1 és 6 ezrelék között mozgott 2002 és 2014 között, 2007-ben pedig -3 volt, miközben mind Hargita megye, végig negatív, 0 és -2 ezrelék közötti migrációs egyenleggel rendelkezett ebben az időszakban.

A migrációs egyenleg ezer főre, 2002-2012 7 6 5 4 3 2 1 0-1 -2-3 -4 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 CIUMANI Jud. Harghita Romania A községbe állandó lakhellyel letelepedett népesség száma 2002 2012 között összesen 376 fő volt, és 303 fő vándorolt el véglegesen, ezáltal a pozitív migrációs egyenleg értéke összesen 73 fő. Összevetve a vándorlási egyenleget a természetes szaporulattal, megfigyelhető, hogy az elhalálozások és a születések miatt kialakuló népességfogyást 2002 és 2012 között nem tudta pótolni a pozitív migrációs egyenleg, 192 fővel csökkent ténylegesen a község népessége, azonban ezt, ha idősorban nézzük, megfigyelhetjük, hogy 2002 óta már folyamatos népességnövekedés tapasztalható, de az érték 2008 és 2011 között mérséklődött az előző évekhez képest. 10 A be- és kivándorolt népesség száma, 2002-2012 CSOMAFALVA 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Teljes Migrációs egyenleg Természetes szaporulat Teljes szaporulat 10 6 6 7 9-14 11 4 27 0 7 73-22 -32-41 -32-25 -14-10 -22-13 -12-42 -265-12 -26-35 -25-16 -28 1-18 14-12 -35-192 A népesség számának és összetételének prognózisa A 2009-2014 közötti demográfiai adatok függvényében készítettünk egy prognózist arról, hogy a község népessége száma és összetétele hogyan alakul a programozási időszak végéig, azaz 2020-re. Amennyiben a község születési és halálozási viszonyai hasonlóak maradnak a 2009-2014. évek átlagához, és a vándorlás 0 szaldós lesz 2015-2020 között, 2020 végére a népesség száma 4207 fő körüli lesz, ami 2,8 százalékos csökkenést jelent. A jelentősebb változást a népesség korösszetételében észlelhetünk. A 0-4 éves kisgyermekek száma 11,3 százalékkal csökkenni fog, és az általános iskolai népességet magába foglaló, 5-14 éves kiskorú népesség is 16 százalékkal csökken, a 65 éves és idősebb idős népesség aránya

pedig 22 százalékkal növekedni fog. Amennyiben a bevándorlás egyenlege pozitív lesz, és fiatal, munkaképes korúak telepednek le a községben, az elöregedés előre jelzett mértékét némileg csökkenteni tudják. A népesség száma, nemek és életkor szerinti összetétele 2011, 2020 (prognózis)* 2011. népszámlálás 5 alatt 5-14 15-39 40-64 65+ Teljes Férfiak 120 225 725 683 365 2118 Nők 107 202 700 683 518 2210 Összesen 227 427 1425 1366 883 4328 Összesen (%) 5.2 9.9 32.9 31.6 20.4 100.0 2020 Prognózis Férfiak 73 202 599 766 419 2059 Nők 70 185 594 718 582 2149 Összesen 143 387 1193 1483 1001 4207 Összesen (%) 3.4 9.2 28.3 35.3 23.8 100.0 Változás 2011-20 (%) -37.0-9.3-16.3 8.6 13.4-2.8 Forrás: 2011. évi népszámlálás, népmozgalmi adatok (INS, 2015) *Módszertani adatok: Az előrejelzés (prognózis) egy egyszerűsített kohorsz-komponens módszerrel készült. A feltételek (hipotézisek), amelyek esetén helytálló lesz, az, hogy a születések és a halálozások száma 2015 és 2020 között, átlagosan, a népesség korcsoportjain belül hasonló lesz a 2009 2014 között átlagosan jellemző állapotokhoz. A korösszetétel a 2011. évi népszámlálás eredményein alapult. 11

A népesség egészségügyi helyzete Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói A községben működik családi orvosi rendelő és fogorvosi rendelő, valamint van gyógyszertár. A község területén az 1000 főre eső családi orvosi rendelők száma 0,4, ami kissé elmarad az országos és megyei, 0,5 körüli átlagtól. Az ezer főre eső fogorvosi rendelők száma 0,4, ami magasabb a megyeinél és az országosnál, a gyógyszertáraké (0,2) viszont alacsonyabb a megyei átlagnál. A népességre számolt mutatók nagyon érzékenyek az alacsony esetszámokra, más infrastruktúra csak a községen kívül vehető igénybe. Az egészségügyi helyzetet községi szinten viszonylag kevés mutatóval tudjuk mérni. Az egyik mutató a bruttó csecsemőhalandósági arányszám, az ezer élveszületettre jutó csecsemőhalálozás, amelynek értéke nagyon ingadozó az alacsony esetszámok miatt, ezért hosszabb időszakokra számítottuk ki. Az 1990-es években a községben az 1000 élveszületettre eső egy éves kor alatti csecsemőhalálozások száma 22,5, 2000 és 2008 között 4,9 és 2009-2013 között pedig 15,6 volt. 2009-2013 között a megyei és az országos átlagértékek alacsonyabbak, 10,7 és 9,4 voltak. Az utóbbi években a mutató értéke számottevően magasabb az országos és a megyei értéknél, míg azok is jóval magasabbak a legtöbb európai országban jellemző értékeknél. Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra (családi orvos, fogászat, gyógyszertár) 0,6 0,5 12 0,4 0,3 0,2 0,1 national regional judetean local 0 Cabinete medicale de familie Cabinete stomatologice Farmacii

Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra, amely nem elérhető a község területén 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0 national regional judetean A csecsemőhalálozások arányszáma néhány községben, Hargita megyében és Romániában, 1990-2013 13 1990-1999 2000-2008 2009-2013 Románia 22.5 15.5 9.4 Hargita megye 16.1 11.5 10.7 Csíkkarcfalva 23.6 2.6 15.0 Csíkszentgyörgy 28.0 19.7 19.3 Gyergyócsomafalva 22.5 4.9 15.6 Csíkkozmás 8.2 16.0 Csíkdánfalva 21.4 3.7 0.0 Oroszhegy 27.6 9.8 0.0 Gyimesfelsőlok 38.5 12.9 10.2 Csíkszentmihály 0.0 22.1 14.9 Csíkpálfalva 6.5 0.0 9.7 Kászon 18.1 26.0 14.8 Csíkszentimre 18.2 23.1 Csíkszenttamás 8.3 7.8 Kányád 0.0 27.6 0.0

Csecsemőhalálozások összesen, nemzetközi összehasonlításban 1992-2013 Ungaria Italia local 2,00% 1,50% 1,00% 0,50% 0,00% rural HR urban HR national judetean regional 14

Oktatás és továbbképzés Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége A községben két óvoda és egy napközi, 3 egy-négy osztály és egy 5-8 osztályos általános iskola működik. A 2013/14. tanévben a községben az elemi oktatásban 174, az általános iskola felső tagozatán 168 tanuló volt beiskolázva. A megyében is hasonlóan többen tanulnak 1-4 osztályban, mint az általános iskola felső tagozatán. Az iskolai infrastruktúrát 23 oktató, 25 osztályterem, 4 laboratórium, 49 számítógép és egy tornaterem képezi. A diáklétszám 2002. óta lassú ütemben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2011-re közel 17 %-kal csökkent le 2002-höz képest, aztán 2013-ra újra visszaemelkedett a 2002. évi létszám 90%-ára. A 2013/14. tanévben beiskolázottak, oktatók és az iskolai infrastruktúra száma a községben Ebből: 2013 Beiskolázott Osztálytermek Összesen Elemi Általános Oktatók Laborok PC-k Tornaterem HARGITA MEGYE 29353 16355 12998 2307 2355 322 5200 135.0 GYERGYÓCSOMAFALVA 342 174 168 23 25 4 49 1.0 A beiskolázott népesség számának alakulása, 2002-2013 (2002=100%) 180 15 160 140 120 100 80 60 2002 2003 CARTA 2004 2005 2006 2007 2008 2009 CIUCSINGEORGIU 2010 2011 2012 CIUMANI* 2013 COZMENI Romania Harghita Az iskolai infrastruktúrát elemezve a községben, megállapítható, hogy 100 diákra 8 oktató jutott 2002-ben, közel mint a megyei 8 fő, ám 2013-ra ez 6,7 oktatóra csökkent, ami elmarad a 7,9 fős megyei átlagtól, de meghaladja az országos 5,9 oktatót, 100 diákra számolva. A száz diákra jutó laborok száma 8 körüli 2007-ben és 2013-ban 11,7-re emelkedik, ami eléri a megyei 11-es átlagot és megközelíti az országos 12-től is. A száz diákra jutó számítógépek száma 2007-ben 4, 2013-ban 14,3, amely jóval elmarad a megyei 17.7 százalékos átlagtól

országos átlagtól is. Egy osztályteremre, 13,7 diák jut, ami a megyei 12,5 fős átlagtól nem tér el lényegesen. Az iskolák infrastruktúrájának mutatói (oktatók, laborok, PC-k száma 100 diákra, tanulók száma osztálytermekre) 2002-2013 ROMÁNIA HARGITA MEGYE GYERGYÓCSOMAFALVA CSÍKKARCFALVA CSÍKSZENTGYÖRGY CSÍKKOZMÁS CSÍKDÁNFALVA OROSZHEGY GYIMESFELSŐLOK CSÍKSZENTMIHÁLY CSÍKPÁLFALVA KÁSZON CSÍKSZENTIMRE CSÍKSZENTTAMÁS KÁNYÁD Oktatók száma 100 diákra Laborok száma100 diákra PC-k száma 100 diákra Tanulók /1 osztályterem 2002 2007 2013 2002 2007 2013 2007 2013 2013 6.0 5.4 5.9 8.6 9.3 12.6 8.6 16.8 29.0 8.4 7.7 7.9 6.9 8.8 11.0 13.1 17.7 12.5 8.0 6.8 6.7 7.7 8.5 11.7 4.0 14.3 13.7 7.9 7.0 7.4 1.8 3.3 3.9 8.0 10.2 17.1 8.7 7.7 7.9 6.4 4.1 3.7 7.1 10.5 15.9 7.9 6.7 5.6 4.5 9.0 8.9 22.4 6.7 9.0 9.8 4.8 4.7 5.2 18.5 16.1 11.4 8.7 7.5 8.4 5.0 5.4 5.4 11.6 11.3 16.1 11.1 9.6 6.9 2.5 11.0 13.9 28.6 9.6 10.7 11.8 8.1 5.1 17.1 6.2 16.7 13.8 11.7 12.3 10.9 9.7 9.4 6.6 19.3 11.9 12.5 10.1 8.6 3.4 3.5 5.6 7.3 7.2 16.3 6.6 6.9 6.0 5.0 6.6 14.4 20.2 6.1 7.5 0.0 0.0 5.3 6.2 17.5 11.7 9.8 11.5 9.8 16.4 6.9 12.3 15.3 16

Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió Gyergyócsomafalva szociális ellátórendszere több szálon is szorosan kapcsolódik a térség szociális ellátórendszeréhez, ugyanakkor saját szociális intézményekkel is rendelkezik. A legújabb és legmodernebb szociális intézmény a 2015 április végén átadott Szociális Központ. A központ az Európai Unió Vidékfejlesztési Alapjának támogatásával készült el. Gondozási szereződés fejében, öregotthonban élő helyi lakostól került az önkormányzat tulajdonába a községközpontban, a plébániával szemben lévő régi ház. Ennek toldásaként született meg a központ. Az új ingatlan napközi otthon, továbbá helyet ad minden korosztálynak, és minden csoportosulásnak, a közösség számára fontos rendezvényeknek. A tervek szerint az épületegyütteshez tartozó műhelyben a férfiak barkácsolni, faragni fognak, a nők pedig szövőszéket állítanak fel. Szeretnék, ha a fiatalok mindezen mesterségeket itt tanulhatnák el az idősektől. A központ programjainak nagy részét jelenleg a Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálatának gyergyószentmiklósi központjából szervezik. A központban gyűlnek össze az idősek klubjának tagjai, amely már lassan 10 éve (2005-től) működik a községben (korábban Moni Gabriella, jelenleg Pál Emília szociális munkás vezetésével), ugyanakkor a családsegítő szolgálat fiatalok számára is működtet egy csoportot, amely Gyarmati (Ördög) Csilla vezet. Helyi szolgáltatásként működik továbbá a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Páli Szent Vincéről elnevezett délutáni foglalkoztató központja. A központ több csomafalvi gyereknek segít, hogy a délutáni tanulással, neveléssel játékosan felzárkózzanak társaikhoz. A központnak helyet adó épületet 2010 nyarán vásárolta meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, így biztosítva a tevékenység további működését (ugyanis az előzőleg használt épület már nem állt akkor rendelkezésre). Az épület felújítása (újrafödés, vízszerelés, csemperakás, kertelés, fa WC és később fürdőszoba építése) és felszerelése helyi támogatók segítségével zajlott. A közösség úgy a magánvállalkozók, mint magánszemélyek nagymértékben támogatják az alapítvány tevékenységét, különböző nagyrendezvények (falunapok, gazdanapok) alkalmával pénzadományokat gyűjtenek a központ működtetésére. A központban a tavalyi évben 23 gyerek számára szerveztek rendszeres tevékenységet, a központ vezetője Bartalis Bernadette. A térségi szintű szociális szolgáltatások közül továbbá a Gulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó Szolgálata is működik a településen. Ezen program célja a mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen, ágyban fekvő, alapvető szükségleteit ellátni képtelen emberek életvitelének javítása, az egészségi állapot megtartása, helyreállítása, illetve javítása. Szolgáltatásaik közé tartozik a szakápolás, háztartási segítségnyújtás és betegfelügyelet. Mindezek mellett a szolgálat munkatársai nagyban hozzájárulnak az egyedül élő idősek életminőségének javításához azáltal, hogy rendszeresen látogatják őket, ugyanakkor időnként közösségi eseményeket is szerveznek. Erre példa a 2014 17

áprilisában Gyergyószentmiklóson megszervezett találkozó, amikor gondozók és gondozottak együtt készültek a Húsvétra. A találkozó célja az volt, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymás húsvéti szokásait, kimozduljanak a hétköznapok monotonitásából. A kihelyezett szolgáltatások mellett a gyergyócsomafalvi lakosok számára más térségi szociális szolgáltatás is elérhető a közeli Gyergyószentmiklóson. A városban, a Gyergyói Szociális Erőforrásközpont katalógusa szerint 42 különböző szociális szolgáltatás működik, ezek nagy része térségi szintű. A gyergyócsomafalvi sérült gyerekek és fiatalok, valamint az őket nevelő és gondozó családok igénybe vehetik a Gyulafehérvári Caritas Esély Programját, vagy a Napsugár az Esőben Egyesület által működtetett nappali foglalkoztató központot, a településen egy állami gondozó és ápoló központ, valamint egy Gyulafehérvári Caritas által működtetett alapítványi idősotthon is elérhető, családi típusú elhelyező központokat működtet a Megyei Szociális Gyermekvédelmi Igazgatóság és az ORA International Segélyszervezet és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány is. A településen többek között menhely működik hajléktalanoknak és családi erőszak áldozatainak, egyesülettel rendelkeznek a cukorbetegséggel élők stb. Mindezen szolgáltatások nyitottak nemcsak a Gyergyószentmiklóson élőknek, hanem a környező községek, így Gyergyócsomafalva lakói számára is. Ezen szolgáltatások esetén fontos támogatni a szociális problémahelyzetben lévőket abban, hogy hozzá tudjanak férni ezekhez a szolgáltatásokhoz (pl. információk biztosítása az elérhető szolgáltatásokhoz, a felutazás támogatása stb.) Gyergyócsomafalva önkormányzata a szociális háló működtetése során hangsúlyt fektet a más településekkel való együttműködésekre, tapasztalatcserére. 2014-ben került sor az Európai Polgárokért program által finanszírozott konferenciára, amelyen a község és testvértelepüléseinek képviselői cserélték ki tapasztalataikat a szociális problémákról és az önkormányzatok szociális szerepvállalásáról, osztották meg jó gyakorlataikat. A konferencián hat település szociális szolgáltatásait (gyermekjóléti szolgálat, szociális rendezvények, szociális mintahely, családsegítő szolgálat, gondozási központ stb.) mutatták be a vendégek, valamint megismerhették a község Családok éve Csomafalván programját, meglátogatták a Páli Szent Vince Napközi Otthont. 18

II. ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Gyergyócsomafalva község Hargita megyében található, a község egy faluból áll, a 2011-es népszámlálás alapján a népessége 4.328 fő. Csomafalva, Gyergyóújfalu és Gyergyóalfalu között helyezkedik el. Északról a 13B jelzésű útról letérve a 126 jelzésű megyei úton lehet megközelíteni. Dél-keletről a 12-es jelzésű országos útról szintén a 126 jelzésű megyei úton lehet megközelíteni a községet, vagy pedig a 138-as megyei útról, amely Tekerőpatakról indul és összeköti a községet az Udvarhely melletti Fenyéddel. A községet nem érinti vasútvonal. Településhálózat Regionális repterek és nagyvárosi vonzáskörzetek 19 Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro Amint a fenti ábrán is látható Csomafalva nem tartozik egyik százezer lakosúnál nagyobb város vonzáskörzetébe sem. A legközelebbi nagyvárosok közúton, Karácsonykő 94 km, Marosvásárhely 102 km, Brassó 153 km, Bákó 153 km távolságra találhatók. Ezek a nagyvárosok, gyorsforgalmi utak hiányában gépkocsival 2-4 óra alatt közelíthetők meg. Bukarest 336 km-re helyezkedik Csomafalvától. A megyeszékhely 56 km távolságra található a községtől. A lenti ábrán láthatóak a megye városainak vonzáskörzetei. A 2. rangú települések közül Gyergyószentmiklós van a legközelebb (10 km), Udvarhely 56 km távolságra van. Csomafalvához a legközelebbi egyéb városok: Balánbánya (3. rang) és Maroshévíz (2. rang), egyaránt 39 km távolságra helyezkednek el. Csomafalva Gyergyószentmiklós vonzáskörzetébe tartozik, ez a város látja el központi funkciókkal a községközpontot elvileg.

A megyeszékhely, valamint 2. és 3. rangú települések vonzáskörzete Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro Csomafalva község közigazgatási területe 20 Csomafalva, Gyergyószentmiklós mellett, a következő községekkel határos Gyergyóújfalu, Varság és Gyergyóalfalu községekkel. Az említett települések közül, Gyergyóújfaluval és Gyergyóalfaluval van

közelebbi szomszédságba a község. A közelség előnyt jelenthet, amennyiben a községek együttműködnek, ugyanakkor egymás erősségeit is kiolthatják, amennyiben ugyanolyan beruházásokat kezdeményeznek. Közlekedési elérhetőség Repterek Légvonalban, Csomafalvához közel, 200 km-es távolságon belül a következő városok repterei találhatók: Marosvásárhely, Jászvásár, Bákó, Nagyszeben, illetve a közeljövőben megépülő Brassó- Vidombák reptér. A repterek közúton 3,5-4,5 óra alatt érhetőek el, gyorsforgalmi utak nem segítik a repülőterek elérhetőségét, az út 10-20%-os többletköltséget jelent. A helyiek egyik kedvenc úti célja Budapest. Ez a legközelebbi működő, Marosvásárhelyi reptérről, reptéri beszállással 6 óra alatt érhető el, közúton pedig 8-9 óra, így nem igazán versenyképes ez a járat a helyieknek. A marosvásárhelyi reptér a belföldi járatokon kívül, jelenleg a következő országokba indít nemzetközi járatokat: Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Franciaország, Németország. A kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér 210 km-es közúti távolságban található. Innen belföldi járatokon kívül 24 külföldi reptér érhető el, az európai városok mellett Tel Aviv is. A város a globális légi közlekedés rendszerébe csatlakozik Bécsen és Münchenen keresztül. 196 km-re található a nagyszebeni repülőtér is, ahonnan szintén Bécsen (Austrian) és Münchenen (Lufthansa) keresztül érhetők el a globális destinációk. A jászvásári reptér 226 km-re van járható közúton. A város a nemzetközi forgalomhoz is csatlakozik, hiszen az Austrian légitársaság is indít járatokat. A repterek turisztikai hatása igencsak bizonytalan, hiszen a repterektől a községig nagy távolság mellett az autóbérlési díjak is 40-60%-kal magasabbak a nagy nemzetközi repterek áraihoz képest. 21 Autópályák A község elérhetősége javulhat, amennyiben a Jászvásár-Marosvásárhely autópálya, és adott esetben az ahhoz csatlakozó kolozsvári szakasz, vagy gyorsforgalmi út megépül. Az autópályára legközelebb a gyergyóditrói feljárónál lehet majd csatlakozni, ami közúton 19 km távolságot jelent Csomafalvától. Ingázás Gyergyószentmiklós közel helyezkedik el a községhez viszonyítva (10 km), így a község lakói viszonylag kevés idő alatt és olcsón be tudnak ingázni a városba, amennyiben ott találnak munkát. Ilyen összefüggésben ajánlatos lenne a tömegközlekedési feltételeket még tovább javítani. Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége Oktatás A község rendelkezik két óvodával, egy napközi otthonos óvodával, három I-IV osztályos iskolával és egy V-VIII osztályos iskolával. Így elmondható, hogy számszerűleg megfelelő a községben lévő tanintézmények száma. Ahhoz, hogy a község versenyezni tudjon Gyergyószentmiklós elszívó hatásával, a helyi iskolákat kell minél jobban felszerelni tanszerekkel, laborokkal, hogy a diákok helyben maradjanak. Egészségügyi ellátás A község rendelkezik két orvosi rendelővel, egy fogorvosi rendelővel és egy gyógyszertárral. Az ezer főre eső orvosi rendelők és gyógyszertárak száma alacsonyabb, mint a megyei és országos átlag, így továbbiak létesítése lenne szükséges. Mentőállomás legközelebb Gyergyószentmiklóson van, 11 kmre a községtől.

Építésügy Egy főre eső lakófelület, 1992-2013 25 20 15 10 5 0 Építkezési engedélyek 2003-2014 20 15 22 10 5 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2013 2014 Cladiri pentru comert cu ridicata si cu amanuntul Cladiri administrative Cladiri rezidentiale (exclusiv cele pentru colectivitati) Alte cladiri (hoteluri si cladiri similare, cladiri pentru comert cu ridicata si cu amanuntul, etc) Alte cladiri A fenti ábrán látható, hogy a népesség csökkenésével növekedik az egy főre eső lakófelület. Az előző ábrán pedig az építkezési engedélyek kérései láthatóak. Megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban, 2009-ben volt a legmagasabb az engedélyek kérése, azóta folyamatosan csökken, a válság hatása tehát jól látszik az építkezési szektoron. Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás jelenleg nem működik a községben, ebben legközelebb Gyergyószentmiklóson lehet részesülni.

Okmányiroda Telekkönyvi nyilvántartás, államkincstári szolgáltatások és személyazonossági igazolvány kiállítása Gyergyószentmiklóson férhető hozzá, útlevélért, vezetői engedélyért, gépjármű iratokért Csíkszeredába kell elutazni. Kulturális intézmények A csomafalvi kultúrház jó állapotban van, egy falusi kultúrházzal kapcsolatos elvárásoknak teljes mértékben megfelel. Bank, pénzügy Csomafalva rendelkezik bank automatával. Akik viszont más bankhoz tartoznak vagy bankfiókot szeretnének igénybe venni és nem szeretnének kezelési költséget fizetni, kénytelenek utazni más helységekbe, legfőképp Gyergyószentmiklósra, hogy végrehajthassák a pénzügyi tranzakcióikat. Úthálózat Községi utak: DC 61 Csomafalva (DJ 126) Hulladék tároló DC 62 Csomafalva (DC 61) csomafalvi bánya DC 63 Csomafalva (DC 62) víztározó központ 2.600 m 7.200 m 2.500 m Községi utcák: Kerekto Szentmiklos Begek Lukacsok Ujnegyed Szoros Madaraszok Dello Volgy Temeto Kis Alszeg Daviddomb Honcsok Kollo Borsosok 4.025 mp 6.580 mp 750 mp 1.325 mp 5.435 mp 2.975 mp 960 mp 4.860 mp 1.550 mp 2.975 mp 4.375 mp 6.187 mp 2.200 mp 2.446 mp 850 mp 850 mp 23

Huszar Inczeloka Csatak Farkasdomb Mozi Kiseger Toltes Szederpataka Foldklabja Kozeplab Hosszuvesz Ujut Mohos Malom Orbanok 2.750 mp 4.000 mp 1.558 mp 616 mp 878 mp 1.050 mp 87.500 mp 7.040 mp 3.070 mp 2.250 mp 1.200 mp 1.300 mp 6.878 mp 1.858 mp 1.680 mp Alsokakas 2.310 mp Kakas 2.137 m 9.902 mp 24 Rokalyok Habak Hidegpatak Czirjakkert Kulcsar Magyari 1.850 mp 2.550 mp 3.850 mp 2.570 mp 1.050 mp 1.015 mp Mezőgazdasági utak: Sarospatak Festettkeresztfa Nagymezo Kerekto Enke Szentmiklosi 5.250 mp 4.900 mp 17.400 mp 1.600 mp 3.400 mp 8.000 mp

Dello Volgy I Volgy II Ciganyoknal Mihalypataka Hosszuvesz Delhegyut Durgovesze Mermart Mohos Galvesze Ambarasokutja Hamor Szegelet Kotommezeje Hidegpataka Monuspataka Soutja Ketpatakkoze Stetret Fuloputja Veszfo 9.200 mp 3.200 mp 4.800 mp 1.000 mp 7.000 mp 4.200 mp 5.250 mp 3.500 mp 2.450 mp 875 mp 900 mp 4.375 mp 2.100 mp 1.050 mp 1.138 mp 30.000 mp 2.600 mp 31.200 mp 12.250 mp 13.400 mp 19.500 mp 13.500 mp 25 Erdészeti utak: Mihalypataka 4.200 m 20.000 mp Delhegy 5.200 m 20.800 mp Balazspataka 2.900 m 14.875 mp Vadmihaly 1.500 m 7.500 mp Erosteto 1.200 m 6.000 mp Csatakutja 1.500 m 7.500 mp Nagylok 7.300 m 36.500 mp Aranyasz 1.600 m 8.000 mp

Haromutaga 1.300 m 8.500 mp Szaszutja 900 m 4.500 mp Garadicspataka 1.900 m 9.500 mp Gaborutja 1.000 m 5.000 mp Polgaroke 300 m 1.500 mp Nagynyaras 800 m 4.300 mp Sotetpatak 900 m 4.500 mp Nagytormas 1.600 m 4.300 mp Oras 8.600 m 43.000 mp Ivóvíz és szennyvíz A kiépült ivóvíz-hálózat hossza 29.000 m, a szennyvíz hálózat pedig 28.000 m. Azaz majdnem teljes a lefedettség, ugyanakkor az ivóvíz forrás, tárolás és tisztítás, valamint az Alfalu hálózatával összekapcsolódó nyersvíz-vezeték cseréje indokolt. Földgáz-szolgáltatás Földgáz szolgáltatás jelenleg nincs a községben. 26

GAZDASÁGSZERKEZET Területhasználat, gazdálkodás (9 541 ha) Degradált és terméketlen területek 43 Kommunikációs vonalak és vasúti hálózat 149 Épületekkel betelepített 148 Vizekkel és tavakkal fedett terület 35 Erdők és egyéb erdei növényzet 3786 Legelő 2943 Kaszáló 1018 Szántóföld 1419 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 27

Mezőgazdasági területek Erdős terület 28

NATURA 2000 területek: 29 Nyugatról a belterületet harapófogóban tartja: Gyergyói medence és havasok, ROSPA0033 A 2010-es agrárösszeírás adatai szerint Gyergyócsomafalva a Hargita megyei agrárviszonyokhoz mérten látszólag átlagos mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. A valóságban azonban a község szántóföldje az átlagosnál gyengébb minőségű, amely magasabb tengerszint fölötti fekvése miatt számos mezőgazdasági kultúra (pl. kukorica) termesztésére alkalmatlan. Így a szántóterületet nagyrészt az állattartáshoz szükséges takarmány előállítására használják, a község mezőgazdasága pedig állattartásra szakosodott. A fentiek következtében a helyi gazdaság szerkezetében a mezőgazdaság másodlagos szerepet tölt be, ám így is jelentős számú család számára biztosít megélhetést, illetve saját fogyasztásra történő élelmiszertermelési lehetőséget.

Gyergyócsomafalva használt mezőgazdasági területének megoszlása (Mezőgazdasági összeírás, 2010) Gyergyócsomafalva Hargita megye (ha) (%) (%) Szántóföld 685,3 16,0 12,8 Családi kert 48,2 1,1 0,6 Legelő és kaszáló 3537,7 82,8 86,5 Állandó kultúrák 0,1 0,0 0,1 Használt mezőgazdasági terület 4271,3 100,0 100 Gyergyócsomafalva szántóterületének megoszlása különböző kultúrák szerint, hektárban (Mezőgazdasági összeírás, 2010) Teljes Ebből: szántóterület Búza Kukorica Egyéb 685,28 93,63 0,27 591,38 Gyergyócsomafalva állatállománya (darabszám, 2010-es mezőgazdasági összeírás) Szarvasmarha Juh Kecske Disznó Baromfi Ló Méhcsalád 1100 1424 341 741 8559 218 19 30 A statisztikai adatokat kvalitatív jellegű adatokkal is kiegészítve a község mezőgazdasági szereplőiről a következők állapíthatók meg: a. A legnagyobb, farmszerű gazdaságok elsősorban szarvasmarhát és juhokat tartanak, fő termékük pedig a tej (néha a szintén nyersanyagként eladott sajt) és az élőállatként eladott hús (leggyakrabban a még hízlalás előtt álló bikaborjak). Az utóbbi években e gazdaságok jelentős növekedésen mentek át, mind a megművelt terület, mind a tartott állatok száma tekintetében. A területhez jutásnak azonban komoly akadálya a földek tulajdonjogi helyzetének tisztázatlansága, ami nagyfokú bizonytalanságot is eredményez a tervezésben. E családi farmok jelentős mennyiségű családon kívüli alkalmazott számára is munkát biztosítanak, ám a munkakörülmények miatt ezek a munkalehetőségek a helyi lakosság számára nem vonzóak, így az alkalmazottak inkább a településen kívülről kerülnek ki. A helyi gazdatársadalom számára a jelentőségüket az is növeli, hogy a kis és közepes gazdaságok nyári állattartását zömmel e nagygazdaságok vállalják át, esztenázó rendszerben. b. A közepes és kisebb gazdaságok egyre inkább felhagynak a tejtermeléssel, és inkább húsmarhatartásra, bikaborjak felhizlalására térnek át. A közepes méretű gazdaságok fenntartásával inkább idősebb gazdálkodók kísérleteznek, így várhatóan ez a gazdaságtípus el fog tűnni. Fennmaradásukhoz fontos a nagygazdaságokkal való együttműködésük, amelyektől gyakran a hizlalni való borjakat veszik, illetve amelyek a nyári időszakban a saját állataik mellé befogadják bérelt legelőikre e kisebb gazdaságok állatait is. c. A háztáji gazdaságok nagy arányban felszámolódtak, különösen a fiatalabb, nem mezőgazdaságban dolgozó családokban. A még működőkben elsősorban burgonyát termelnek

(ennek egy részét gyakran el is adják), illetve disznót és baromfit tartanak. Ez utóbbiakat szinte kizárólag csak saját fogyasztás céljából tartják a községben. A község mezőgazdaságában észlelt legfőbb hiányosságok és nehézségek o o o o A földpiac nehézkes működése miatt a földterület további növelése egyre nehezebb, a tagosítás pedig nehezen érhető el A legfontosabb termékek, a tej és a sajt, valamint a húsmarha előnytelen áron történő értékesítése és az értékesítés bizonytalansága A minden nagyobb gazdaság számára szükséges abrak és a tápkeverékek beszerzése esetlegesen, egyéni beszerzési csatornák mentén történik, tápkeveréssel a legnagyobb farmok sem foglalkoznak. A gazdaságok termelékenységének jelentős akadálya, hogy a fajállatok a községben igen ritkák. Vállalkozások Gyergyócsomafalván 2005-ben majdnem száz vállalkozást regisztráltak be. Az ezt követő időszakban megnövekedett a vállalkozások száma, esetenként elérve a 120-at is. Viszonylag stabilan alakult a gazdasági társaságok száma, csupán kisebb ingadozás jele láthatóak, a válság évében. Gazdasági társaságok száma 120 100 31 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A forgalomarányos profitnál 2009, 2010, 2011 és enyhe számban 2013-ban is negatív arányt regisztráltak.

Profit a gazdasági súly alapján 3% 2% 1% 0% -1% 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-2% Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Gyergyócsomalfalva vállalkozói hajlandóságot mutató településnek számít, ami igencsak megmutatkozik az ezer főre jutó gazdasági társaságok számánál, hiszen nem sokkal marad el a megyei átlag mögött. Ezer lakosra eső gazdasági társaságok száma 35 30 25 20 15 10 5 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 32 megyei helyi Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Foglalkoztatás A foglalkoztatottak számának alakulása két forrás alapján kerül bemutatásra: az INS Tempo adatbázis és a Lista Firme szerződés. Az INS adatainál látni, hogy 2008 után jelentősen lecsökkent, több mint a felére és utána már viszonylag stabilan alakultak az értékek. Ami pedig a gazdasági társaságoknál beregisztrált foglalkoztatottak számát illeti, ott is csökkenés volt, viszont nem ugyanolyan mértékű. Nagyjából 25%-al csökkent a szám 2013-ra.

Foglalkoztatott számának az alakulása 2005 és 2013 között 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 INS foglalkoztatottak gazdasági társaságok foglalkoztatottjai Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Az átlagos foglalkoztatás a településen szinten azonos szinten van a megyei értékekkel, ami ugyancsak annak köszönhető, hogy a településen a vállalkozói hajlandóság jóval magasabb más településekhez viszonyítva. A beregisztrált vállalatok által foglalkoztatott személyek átlagos száma 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 33 megyei helyi Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés A 2005-ös évhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma a válság éve után enyhén megcsappant, úgy megyei, mint helyi szinten. Ami pedig a vállalkozások számát illeti - pár ingadozással felváltva - enyhe növekedés jelei mutatkoztak, mindkét szint esetében.