ORIENTER. Fényeslitke-Komoró Záhony térsége. Intermodális Logisztikai Központ. Szárazföldi Kikötő Kelet és Nyugat Kapujában



Hasonló dokumentumok
Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

Normál és széles nyomtávú vasúti vonal találkozása

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

NIPÜF - Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (Inpark)

ÚTON, VÍZEN, VASÚTON A 21. SZÁZAD LOGISZTIKÁJA Rugalmas ingatlanfejlesztés, bérbeadás, értékesítés a város központjában BUDAPEST DOC

IPARI PARK VAGY LOGISZTIKAI KÖZPONT? Debreceni Logisztikai Konferencia október 02.

I- III.

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

E L Ő T E R J E S Z T É S

EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE


NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr)

Nyíregyháza évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Kína a keleti nyitás keretében: a magyar kormány szerepe a gazdasági kapcsolatok élénkítésében

MIDIP MISKOLC DÉLI IPARI PARK

Budapest Airport Cargo helyzetkép Logisztikai kerekasztal reggeli február 21.

KÖZOP Kormánystratégia július 04. szerda, 08:10

HITA roadshow

Országos Ipari Park Koncepció: az állami megoldás

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, november 18.

A zalaegerszegi példa. Dr. Vadvári Tibor Oláh Gábor Firbás György. Óbudai Egyetem, augusztus 30.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, november 12.

CÉG BEMUTATÓ CÉG BEMUTATÓ

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon:

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

Magyarország jövője a logisztikában Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0)

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

A K T U Á L B A U I N G A T L A N F O R G A L M A Z Ó K F T. I N G A T L A N P A R K N Y Í R E G Y H Á Z A D E B R E C E N I Ú T

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában

Szeretettel köszöntjük városunkban!

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

Galovicz Mihály, IH vezető

KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA című konferencia október 6. Révkomárom

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

A Duna Stratégia közlekedési

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont

SAJTÓREGGELI július 23.

Új kihívások az uniós források felhasználásában

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Cégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

Magyar-Szlovák gazdasági kapcsolatok. Szilágyi Balázs, főosztályvezető, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Közép-Európa Főosztály

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet ITB. Ocskay Gyula CESCI 2013

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Valóban két út közül választhatunk?

A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

A TransHUSK Plus projekt

AKTUÁL INGATLANPARK NYÍREGYHÁZA, Debreceni út 233/D.-E. HRSZ.: 01568/96.

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A lehetőségek városa. Pfliegler Péter alpolgármester május 28.

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés


Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség


A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A K ORM ÁNYZAT E XPORTFEJ LESZTÉSI E SZKÖZRENDSZERE

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

A magyar logisztikai stratégia aktuális helyzetképe

Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Dr. Kerekes György vezérigazgató

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Közép-Dunántúli Régió

várható fejlesztési területek


Intenzív térségi gazdaságfejlesztés, projektgenerálás, sikeres településfejlesztés. Kovács Balázs Értékesítési Igazgató

Átírás:

Szárazföldi Kikötő Kelet és Nyugat Kapujában Intermodális Logisztikai Központ Fényeslitke-Komoró Záhony térsége

Kelet és Nyugat Kapujában Az Európai Unió és keleti partnerei Az Európai Unió gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi súlyánál fogva meghatározó szerepet tölt be a világban. Mindenki másnál nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolít le, és a pénzforgalom második legfontosabb valutájával rendelkezik. Egyik legfontosabb stratégiai partnere Kína: a kétoldalú kereskedelem, a kínai gazdaság 1978- as nyitása óta több mint negyvenszeresére nőtt. Mára Kínának az EU a legnagyobb, az EU-nak pedig Kína a második legnagyobb kereskedelmi partnere. Az Európai Unió és Oroszország kapcsolatának középpontjában az energia, a kereskedelem és a biztonság áll. Oroszország az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, Oroszországnak pedig az EU a legnagyobb kiviteli piaca. A Keleti Partnerség keretében az Unió további hat volt szovjet tagköztársasággal - Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Örményországgal, Grúziával és Belorussziával - kívánja szorosabbra fűzni gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú dimenzióban szabadkereskedelmi megállapodások, hosszú távú célként pedig vízumliberalizáció, valamint az energetikai együttműködés fejlesztése jelenik meg. Az Európai Unió keresi továbbá a gazdasági együttműködés leghatékonyabb formáit ázsiai partnereivel is. Az Unió és Ázsia együttműködése lehet az egyik kiindulópontja a gazdasági válság utáni világ megújulásának. Gyorsan fejlődő ázsiai partnereivel az EU úgynevezett megerősített partnerséget alakított ki, ezek a megállapodások kiegyenlítettebb viszonyokat biztosítanak a két fél kapcsolatrendszerének gazdasági elemei között. Magyarország az Unió intézményeivel egyetértésben kiegészítő és támogató tevékenységével fontos szerepet játszik az Európai Unió és keleti partnerei kapcsolatainak továbbfejlesztésében. Magyarország külgazdasági stratégiája Magyarország egyik legfontosabb célkitűzése, hogy mind keleti, mind nyugat-európai partnereivel olyan stratégiai együttműködést alakítson ki, amely ösztönzi a nemzetközi befektetőket, hogy magyar munkahelyeket létesítsenek, minél nagyobb arányban támaszkodva a hazai beszállítókra. Ezen túlmenően elő kívánja segíteni a magas hozzáadott értékű beruházások letelepedését, valamint a hazai innovatív megoldások exportját. A külgazdasági stratégia ezen túlmenően erőteljes keleti nyitást, vagyis a kínai, orosz, indai export növelését tűzte ki célul annak érdekében, hogy a piacok erőteljes importnövekedéséből a magyar cégek se maradjanak ki. Ázsia esetében például, egyes számítások szerint, a magyar export az átlag kétszeresével növekszik, így részaránya a jelenlegi 6 százalékról, 2015-re 10 százalékra emelkedik. Fontos stratégiai célkitűzés továbbá az uniós exportőrökre való rácsatlakozás. A magyar beszállítók ugyanis profitálhatnak a középtávon is legnagyobb exportpiacot jelentő fejlett európai országok Ázsiába irányuló, dinamikusan növekvő exportjából. Magyarország elsősorban a kedvező logisztikai pozíció, az uniós tagság, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet budapesti helyszíne, a magasan képzett és megbízható munkaerő, valamint a rugalmas támogatási rendszer miatt ideális helyszíne a nagy értékű befektetéseknek. Kelet és Nyugat kapujában, a magyar külgazdasági stratégia összességében tehát azt célozza, hogy kedvező és kiszámítható feltételeket biztosítson a magyar gazdasági szereplők külpiaci tevékenységéhez, illetve külföldi partnerei magyarországi beruházásaihoz.

A szárazföldi kikötő Záhony és térsége A térség az Európai Unió keleti határa, egyben a volt Szovjetunióban kiépített, úgynevezett széles nyomtávolságú, és az Európában használt, normál nyomtávúnak nevezett vasutak kapcsolódási, és így természetszerűleg árumegállító pontja. A két nyomtáv találkozásánál fekvő terület kiválóan alkalmas a nagytávolságú szállítási feladatokon túl ipari és logisztikai vállalkozások letelepedésére. Az egyre erősödő kelet-európai befektetői szándékok miatt is előnyös térségnek számít, ugyanis a beszállított nyersanyagok feldolgozása M3 Miskolc M30 M3 Nyíregyháza M3 M35 Tuzsér Komoró Fényeslitke Debrecen 4 Záhony Nyírbátor után, az előállított áruk, mint EU-s termékek tálalhatnak vevőre, az azokra érvényes vámszabályozásnak megfelelően. A térségben külföldi érdekeltségű vállalatok a Michelin, a GE Lighting, az Interspan, a Lada Trans is jelen vannak. Az övezet adottságaiból és kereskedelmi lehetőségeiből fakadóan jelentős az élelmiszeripar, a ruházati termékek gyártása, a fafeldolgozás, a gumi-és műanyagtermékek gyártása, a fémfeldolgozás és a műszergyártás. A magyar államhatár itt találkozik az ukrán és szlovák határral, de közel esnek hozzá Románia és Lengyelország átlépési pontjai is. Záhony 200 km-es körzetében így több, mint 10 millió fős népesség koncentrálódik, olyan városokkal, mint Nyíregyháza, Kassa, Lublin, Lviv, Szatmárnémeti stb. A közúti szállítás szempontjából fontos momentum, hogy az Európai Unió közlekedési minisztereinek döntése értelmében az úgynevezett V. számú közlekedési folyosó (Trieszt Kijev - Moszkva) Záhonyon halad keresztül, s szolgál az áruk kelet-nyugati áramlására. Jelenleg évente 120000-130000 kamion lépi itt át a határt. Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ A 3,5 milliárd forint összköltségű, 160 hektáros, Fényeslitke-komorói beruházás 1,7 milliárd forintos Uniós- és állami támogatás segítségével valósult meg, s ez év tavaszán fejeződött be. A projekt a gazdasági versenyképesség növelését és a foglalkoztatás bővülését célozza, stratégiájában a meglévő gazdaság- és közlekedés-földrajzi potenciálra alapozva, amely elősegíti a működő tőke térségbe áramlását. A Logisztikai Központnak kiemelt jelentőséget tulajdonít, hogy egyike a három európai csomópontnak, ahol a normál és a széles nyomtávú vasúti hálózat találkozik. A területen kiépült a teljes kommunális vízi közmű, az elektromos és a gázhálózat, valamint a szélessávú internet és telekommunikációs infrastruktúra. Az optikai kábel a komorói vasútállomástól 1,8 km hosszú nyomvonalon éri el a Központ északi részét, mely végponton a csatlakozáshoz szükséges jelátalakító telepítésére került sor. Ezzel elérhető váltak a nagysebességű adatátviteli szolgáltatások, mint hang- és adatátvitel, bérelt vonal, internet, kábeltelevízió vagy IPTV. Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ megközelíthetősége rendkívül jó, gépjárművel a 4-es főúthoz közvetlenül kapcsolódó bekötőúton, valamint normál és széles nyomtávú vasútvonalon egyaránt. Természetesen a területen belül lehetőség van a vasúti infrastruktúrának, a bérlők igényei szerinti továbbépítésére. FÉNYESLITKE BELTERÜLET KOMORÓ FÉNYESLITKE 3 1 FÉNYESLITKE DÖGE KOMORÓ BELTERÜLET 2 MÁNDOK KÜLTERÜLET KÜLTERÜLET Intermodális Logisztikai Központ 1. Központi terület: Az összesen 160 hektárnyi terület központi részén, mintegy 85 hektár egyben értékesíthető. 2. Északi terület: Az északi részen lehetőség nyílik további, mintegy 55 ha beépítésére. 3. Déli terület: A déli részen összesen 21.600m 2 beépíthető területet lehet létrehozni.

Akiket várunk Magyarországról, valamint a keleti és az EU-s piacokról Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ Kelet és Nyugat kapuja a kereskedelem, valamint az ipar számára. Az összesen mintegy 160 hektáros terület kitűnő helyszín logisztikai és áruelosztó központok, ipari tevékenységet folytató, illetve raktározási feladatokat ellátó vállalkozások számára. Elsősorban olyan cégek megjelenésére számítunk, amelyek Magyarországon keletről származó nyersanyaggal dolgoznak (pl. vasipar, vegyipar stb.) Keletről hoznak be nyersanyagot és félkész terméket Külföldi szállításaikat, vagy áruik elosztását innen szervezik meg Keleti, főképp orosz ukrán kínai piacokra szállítanak félkész- és késztermékeket Kelet-európai és ázsiai elsősorban ukrán, orosz és kínai nyersanyagoknak az EU határain belül történő feldolgozásában, félkész- és késztermékek gyártásában és értékesítésében érdekelt szakmai befektetők Az Európai Unióban működő, a közép- és távol-keleti országok tömegáru-piacán érdekelt befektetők A széles- és normál nyomtáv találkozásánál meglévő logisztikai potenciálban (átrakás, beszállítás, belső logisztika, kiszállítás, hulladékkezelés, stb.) érdekelt Európai Uniós, valamint kínai, ukrán és orosz vállalkozások Madrid London Berlin Helsinki Warsaw Sankt-Peterburg Moscow Minsk Kiev Amsterdam Charkov Ural sk BudapestH Paris Odessa Volgograd Záhony Constanta Guryev Varna Baku TR Istanbul Ankara Poti Saratov AZ Tehran Jekaterinenburg Orenburg Aktyubinsk TM UZ IR Mary KZ Serachs Aktogay Almaty Tashkent RUS Novosibirsk Druzhba Alashankou Ulan-Ude MN Lanzhou CN Erlen Xian Sabaikalsk Beijing VN Hanoi Harbin Chasan Lianyungang Shanghai KR Shanggan Vladivostok JP Nyomtávváltási hely Intermodális Logisztikai Központ Záhony Budapest Prága Kijev Moszkva München Róma London Lion Marseilles Barcelona Madrid Bukarest 17 km 286 km 814 km 842 km 1694 km 971 km 1511 km 2008 km 1361 km 2439 km 2204 km 2808 km 830 km Belgrád Szófia Zágráb Athén Szentpétervár Vlagyivosztok Peking Sanghaj Debreceni repülőtér Csapi repülőtér Ferihegyi repülőtér Csepeli szabadkikötő GPS koordináta: 685 km 2891 km 629 km 2669 km 1278 km 10778 km 7061 km 8062 km 130 km 50 km 307 km 300 km 48,17 N 22,06 E

Amit nyújtunk Teljes körű szolgáltatás A potenciális betelepülők számára, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. által nyújtott szolgáltatások: Rugalmas telekbérleti konstrukciók Közvetlen elérhetőség közúton, valamint szélesés normál nyomtávú vasúton Kiépített infrastruktúra (teljes közmű, elektromos-, gáz-, valamint optikai hálózat) A logisztikai központ üzemeltetése, területgazdálkodással kapcsolatos teendők ellátása A bérlemények területén (igény esetén) teljes körű üzemeltetési szolgáltatás Egyablakos ügyintézés a letelepedés elősegítéséhez Humánerőforrás-tanácsadás Képzések és átképzések szervezése a választott szakintézményekkel Pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás, pályázatírás és pályázatmenedzselés Pénzügyi, finanszírozási tanácsadás, forráskoordináció Befektetési, üzleti tanácsadás Vámudvar, vámügyintézés Raktárkapacitás biztosítása 24 órás őrzés-védelem Hasznosítás, bérbeadás Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ alkalmas jelentős nemzetközi befektetők fogadására, - infrastrukturális kiépítettsége az ipari és logisztikai tevékenységet végző vállalkozások bármelyikének megfelelő,- valamint az iparterületen működő vállalkozások számára kiegészítő szolgáltatásokat is biztosít. A beruházási terület két önkormányzat, Fényeslitke és Komoró területén helyezkedik el. Mindkét településsel előzetese egyeztetések zajlottak, hogy a legkedvezőbb és legideálisabb keretek között lehessen építkezni. Ennek eredményeképp mindkét település, 2010 júniusában módosított és elfogadott Helyi Építési Szabályzata kellő (törvényi) teret ad az ipari és logisztikai tevékenységek megvalósításához. Sajátos Építési Beépítési mód Kialakítható építési telek Megengedett használat övezet max. szerinti jele építmény- terület Legkisebb Legkisebb Legkisebb Legnagyobb terület (m 2 ) szélesség (m) zöldfelület (%) beépítettség (%) Ipari - Gip szabadon álló, 4000 25 30 50 12,5 gazdasági telepszerű terület magasság (m)

Infrastruktúra Technikai paraméterek Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ területén a betelepülő vállalkozások számára valamennyi közmű rendelkezésre áll. A hálózat a vevők és bérlők igényeihez igazítva folyamatosan bővíthető. Közmű Kapacitás Műszaki jellemzők Ivóvíz 400 m3/nap 10,54 km gerincvezeték, 18 aknás elzáró szelep, 200 m3-es víztorony, D300-as mélyfúrású kút, Szennyvíz 400 m3/nap 5,4 km szennyvízcsatorna, 3 db átemelő, 92 db 80-100 mm-es tisztítóakna, Csapadékvíz 41.000 m3 2,5 km csapadékvíz csatorna, 6 db átvezető, 1 db átemelő, 106 db befolyó, 70 db tisztítóakna, 4 km árok Közút 1,8 km aszfaltút 7,5 m szélességben, 1,8 km aszfaltjárda 1,5 m szélességben Kültéri világítás 2,85 km földkábel, 87 db lámpaoszlop, Elektromos áram 2000 kva, 1300 m új 22 KV-os 3x1x150mm2 keresztmetszetű kábelív 5000 KVA-ig bővíthető Gáz 8 bar üzemi nyomás Nagyközép nyomású gázelosztó rendszer: D110 PE 100/G SDR 11: 5874m D90 PE 100/G SDR 11: 371m, DN 100: 4db 4 bar üzemi nyomás Középnyomású gázelosztó rendszer: D110 PE 80/G SDR 11: 1058m D110 PE: 1db, D90 PE: 1db Vasút Tengelyterhelés: Normál vágányhossz 1026 vm 250kN széles nyomtávon Széles vágányhossz 730 vm 225kN normál nyomtávon Vágányépítéssel érintett vonalak: Komoró állomásszéles kihúzó vá- Sebességkorlátozás: 40 km/h gány, széles vágány melletti baloldali normál vágány, Fényeslitke rendező pályaudvar mozdonykerülő vágány, térvilágítás, biztosítóbe rendezés, műtárgyak széles és normál nyomtávon, pályatartozékok. Internet 6 bit/s ISDN, Voip, IP, VPN Térségi szereplők Az európai piaci versenyben való részvétel során megérett a helyzet arra, hogy egy határ menti logisztikai szerveződés kezdődjön el a Záhonyban és térségében működő logisztikai vállalkozások részvételével, a helyi önkormányzatok, valamint a Regionális Fejlesztési Holding támogatásával. A határ menti logisztikai klaszter az érintett térségi logisztikai vállalkozások közös érdekérvényesítésének legfőbb eszköze. Célja, hogy elősegítse a térségi célok elérését, úgymint a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet gazdasági és társadalmi fejlődését; kutatás-fejlesztési, tudományos és innovációs tevékenység megélénkülését; munkaerő-piaci együttműködések előmozdítását; munkaerő-piaci képzések elindítását A határ menti logisztikai klasztert a Záhony és térségében aktív logisztikai tevékenységet végző vállalkozások alkotják. A térség földrajzi lefedettsége: a 100-as vasúti törzsvonal - és vele párhuzamosan a 4-es főútvonal - mentén, Záhonytól Fényeslitke település közigazgatási határa által, illetve a Záhonytól Vásárosnamény irányába tartó 111-es vasútvonal mentén, Tornyospálca település közigazgatási határa által közrezárt terület. A Klaszter tagjai Agrochimtranspack Kft. BLI Kft. Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság I.CONTROLL Kft. KELET-TRANS 2000 Kft. MÁV Kombiterminál Kft. Nyíregyházi Főiskola Regionális Fejlesztési Holding Zrt. Soft-Dekor Informatikai Rendszerház Kft. Tékisz Zrt. TRANSFER-R Kft.

A beruházásról Orienter Logisztikai Központ: kiemelt állami beruházás 2010. január 15-én került sor az Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kiépítése Fényeslitke-Komoró térségben elnevezésű kiemelt projekt alapkőletételére. A beruházás 2011. március 31-én fejeződött be. A projekt célja egy vasúti és közúti kapcsolatokkal rendelkező, alapinfrastruktúrával (ivóvíz, csapadékvíz, szennyvízhálózat, erősés gyengeáram, közvilágítás, gázellátás és telekommunikációs hálózat) ellátott, mintegy 160 hektár kiterjedésű ipari-logisztikai központ kialakítása volt. Fontos szempont volt továbbá, hogy a fentiek mellett termelő és befejező műveleteket végző ipari tevékenység telepedjen le. A projektmenedzseri feladatokat a Regionális Fejlesztési Holding Zrt., mint a Vagyontörvény alapján 100%-ban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság végzi. A beruházás teljes költsége 3.554.489.000 Ft, ebből az Európai Unió és a Magyar Állam 1.777.244.950 Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként biztosított. A kivitelezés során megvalósult Komoró állomás széles nyomtávú kihúzó vágányának végpontjától új, széles nyomtávú vágány kiépítése, kapcsolódó biztosító berendezéssel és térvilágítással az iparterület határáig, valamint Fényeslitke rendezőpályaudvar normál nyomtávú mozdonykerülő vágányának teljes felújítása és kiágazás építése az iparterület határánál. A záhonyi térség komplex logisztikai fejlesztése Nemzetközi árufuvarozási szakértők szerint Magyarországon 80, sőt akár 150%-os növekedés is várható 2020-ig a vasúti átkelőhelyek áruforgalmának alakulásában. Az összességében 2013 végéig tartó záhonyi komplex gazdaságfejlesztési program célja, hogy a térség a meglévő alapokat felhasználva felfejlődjön ehhez az ambiciózus jövőképhez. Olyan infrastrukturális környezet kialakítására kerül sor, amely vonzza és támogatja a logisztikai ipar letelepülését, ezzel hazánk számára is kihasználhatóvá válik az európai szállítási útvonalak kedvező elhelyezkedése. Ennek érdekében megkezdődött a meglévő vasúti, közúti, és vízi szállítási lehetőségek szükséges fejlesztése. A kormány kiemelten kezeli továbbá a kis- és közepes vállalkozások támogatását, valamint a foglalkoztatottság és a jövedelemszerző képesség növelését. A kormány gazdaságfejlesztési programjának kiemelt eleme a térség belső közúti és vasúti infrastruktúrájának rendbetétele, átalakítása. A program keretében nem csak infrastrukturális beruházások valósulnak meg, hanem a térség kis- és középvállalkozásai is pályázati forrásokhoz juthatnak. A program összességében 32,5 milliárd Ft-os beruházással jön létre. 100%-os támogatással (Uniós forrásból 85%, magyar költségvetésből 15%) 28 milliárd Ft, 50%-os támogatással 4,5 milliárd Ft, pályázati rendszerben pedig további 5-8 milliárd Ft értékű fejlesztés valósul meg. A komplex gazdaságfejlesztési program megvalósításával Magyarország, a területén áthaladó szállítási útvonalaknak köszönhetően hosszú távon interkontinentális logisztikai centrummá válhat.

Kapcsolat Megtalál minket Keressen minket Az Orienter Intermodális Logisztikai Központ megközelíthetősége rendkívül jó, gépjárművel a 4-es főúthoz közvetlenül kapcsolódó bekötőúton, valamint normál és széles nyomtávú vasútvonalon egyaránt elérhető. A Közép-Európa legnagyobb kontinentális kikötőjén áthaladó, Csap (UK) Záhony Nyíregyháza Budapest vasútvonalon nemcsak az ország vérkeringésébe kapcsolódhat be a nyersanyag, a termék, vagy a szolgáltatás, hanem Eurázsiáéba is. A Középső-, és a Déli Nemzetközi Vasúti Főútvonalon, valamint az Európa Kaukázus - Ázsia szállítási folyosón keresztül Kína és Oroszország keleti régióitól eljuthatunk Nyugat- és Észak-Európa távoli területeire. Legfontosabb kapcsolódási pontok Kapcsolat öt országgal (Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Románia, Lengyelország) 100 km-es körzetben. 10 millió fogyasztó 200 km-en belül az Európai Unió országaiban. Bekapcsolódás déli irányban, az Adriai tenger kikötőin keresztül, valamint Ukrajnán át a távol-keleti kereskedelmi vérkeringésbe. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. H-1085 Budapest, Baross utca 22-26. Tel: +36 1 486 3126 Fax: +36 1 486 3171 E-mail: info@orienterlogisztika.hu Web: www.orienterlogisztika.hu AUSTRIA SLOVAKIA ZÁHONY KOMORÓ FÉNYESLITKE UKRAINE CSAP Vasúton: Csomópont széles és normál nyomtávon a Záhony Komoró Nyíregyháza - Budapest vonalon, az átrakótól 1 km-re. BUDAPEST NYÍREGYHÁZA Közúton: M3 (Budapest-Nyíregyháza) és 4-es (Nyíregyháza-Záhony) főúton ROMANIA Vízen: Tisza 11 km, Duna 290 km SLOVENIA Repülőtér Repülőtér: Debrecen 130 km, Budapest 290 km, Ungvár 50 km CROATIA SERBIA Vasút Kikötő GPS koordináta: 48,17 N 22,06 E

Szárazföldi Kikötő Kelet és Nyugat Kapujában Intermodális Logisztikai Központ