Magyarországi Földgázpiac Rövid Bemutatása Magyarország földgáz lefedettsége meghaladja a 95 %-t, földgázellátásba bekapcsolt települések száma 2691 volt 2008-ban, az egy főre jutó földgáz felhasználás az egész Európai Unióban a 2. legnagyobb. Felhasználásunk mintegy 82%-át importból szerezzük be, több közbeiktatott kereskedelmi lépcsőn keresztül szinte az összes mennyiséget valójában az orosz GAZPROM-tól. *2009. áprilistól nincs igazolt hosszú távú forrás. (Hazai termelésből (MOL KTD), EON-tól, és kiegyenlítő gáz piacról szerzi be a forrásait) A válság miatt a 2009-es évben a hazai prognosztizált földgáz igényből (amely:14,8 Mrdm 3 ) mintegy 3,5 Mrdm 3 fogyasztás eltűnt, a csökkenés több tényezőből vezethető le: 1) takarékosabb tudatosabb fogyasztói magatartás, 2) csökkenő üzemi termelés, 3) a kedvezőbb import áramár miatt csökkenő villamos energiatermelésre történő felhasználás és a csökkenő országos villamos energia felhasználás miatt. Mindezek hatására eltolódni látszik a haza termelés és az import aránya a csökkenő hazai kitermelés mellett a drasztikus földgáz felhasználói igény lecsökkenése miatt nagyobb mértékű importforrás átvételcsökkenés történt, jelentős Take or Pay ( TOP ) fenyegetettséget generálva a hosszú távú forrásszerződésekkel rendelkező gázkereskedő(k)re (EON). A teljes piac kb. 1 100 milliárd HUF, a szabadpiacon elérhető nyereség maximum 2% - 3,5 %, azaz 22 38,5 milliárd HUF; ugyanakkor a nagyobb fogyasztók megszerzése érdekében olyan árverseny alakul ki 2010. július 1-re, hogy beszerzési ár alatti értékesítések is kifejezetten jellemzőek voltak. Liberalizált Földgázpiac A liberalizált földgázpiacon jelenleg két kereskedési mechanizmus működik párhuzamosan: 1. Egyetemes szolgáltatás ( ESZ ): a területileg kötött egyetemes szolgáltatói engedély alapján egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása az ár és a szerződéses feltételek hatóságilag szabályozottak. Az ESZ-t a korábbi kormányzat átmeneti jellegű szabályozásnak, a közüzem továbbélésének tekintette és fokozatos eltörlését tűzte ki célul, míg a jelenlegi kormányzat ismét erősíti azt. 2. Szabadpiaci földgáz kereskedelem: egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználok részére területileg nem kötött egyedi piaci versenyalapú szerződéses feltételek szerint. 1
Mindezt jól tükrözi a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény megjelenésével az átalakult a földgázpiaci modell is. KNK FORRÁSAIVAL RENDELKEZŐ KERESKEDŐ (EFT, ZIGÁZ) KERESKEDŐK EGYETEMES SZOLGÁLTATÓK EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÚLT FELHASZNÁLÓK F O R R Á S O K HAZAI IMPORT TÁROLÓK SZÁLLÍTÓ RENDSZER- IRÁNYÍTÓ ELOSZTÓK SZABADPIACI FELHASZNÁLÓK FÖLDGÁZ ÁRAMLÁS KERESKEDŐK PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK A földgázpiac szempontjából a legfontosabb változás volt, hogy 2009. július elsejével a közüzemi szolgáltatás átalakult egyetemes szolgáltatássá, a korábbi közüzemi szolgáltatási engedéllyel rendelkező társaságok egyetemes szolgáltatási engedélyt kaptak, megszűnt a határon keresztüli földgázszállítási engedély, és a rendszerirányító (FGSZ, MOL csoport tagja) 2010. július 1-jétől a szervezett földgázpiac létrejöttéig napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piacot hoz létre (NFKP) és működtet. Az NFKP az együttműködő földgázrendszer napi egyensúlytartását segítő speciális tőzsde. Az egyetemes szolgáltatók mindegyike földgáz-kereskedelmi engedélyt is szerzett, annak érdekében, hogy a 2009. július 1-től, illetve 2010. július 1-től el tudják látni az egyetemes szolgáltatásból - jogszabály által kötelezően a versenypiacra kiléptetett felhasználókat, melyek a kötelező kilépéskor még nem választottak a versenypiacon működő valamely más kereskedő közül. 2009. július 1-vel valamennyi 100 m 3 /óra fogyasztást meghaladó felhasználó kötelezően kilépett a földgáz versenypiacra. Kivételt képezett ez alól a külön törvényben meghatározott távhőtermelési engedéllyel rendelkező felhasználók, melyek 2010. június 30-ig jogosultak voltak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére. (Meghosszabbításra került 2011. június 30-ig; ugyanakkor a távhőtermelési engedélyesek a módosítás hatályba lépésnek idejére már egy éves tipikusan nem felmondható éves gázellátási szerződéseiket a szabadpiacon megkötötték, így a szabályozás megkésett volt és jelentős jogi problémák megoldásával lehetséges csak a kívánt célt vele elérni.) A 20 m 3 /óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m 3 /óra fogyasztást el nem érő felhasználók 2010. június 30-ig voltak jogosultak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére. A 2009-2010 gázév folyamán az éves mennyiség 55%-t meghaladó mennyiség, azaz több mint 5 Mrdm 3 a már szabadpiacon került értékesítésre. 2
Az Egyetemes Szolgáltatásból kilépett lakossági fogyasztók száma meghaladja a 250ezer háztartást (5-7% az összes ESZ-re jogosultnak); szinte kizárólag az EMFESZ Kft. látja el ezt a versenypiaci lakossági kört. A magyarországi gázpiaci liberalizáció 2010. július elsejével fejeződött be a folyamatot nem lehetséges egyértelmű sikerként értékelni, mivel 1) a szabályozások folyamatosan nem vagy késve jelentek meg; 2) az árszabályozás folyamatosan és kiszámíthatatlan módon, egymással ellentétes irányba is módosult (pl. ármoratórium), 3) nem volt a kapacitáslekötéseket és a kereskedőváltásokat megfelelően szabályozó és elfogadott megfelelő szabályzati alap (Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat), 4) a versenypiacra áteső fogyasztók kezelésére nem volt elegendő idő és 5) egyre erősödő érdekellentét jellemző az infrastruktúraüzemeltetők és a kereskedők között (pl. MJ-ra történő elszámolás átállására felkészülés nem történt meg, lezáratlan csúszó elszámolások.). A nagykereskedelmi gázpiac részletes leírását és a liberalizációs tapasztalatok értékelését lásd az 1. sz. mellékletben meghatározott linkeken. Gázpiaci Engedélyesek 2010. július elsejével gázkereskedelmi engedéllyel rendelkező társaságok száma 47, ebből földgáz kereskedelmi engedéllyel 34, egyetemes szolgáltatási engedéllyel 7, elosztási engedéllyel 11, szállítói és rendszerirányítói engedéllyel 1, tárolói engedéllyel 2, PB gáz elosztási és vezetéken történő szolgáltatási engedéllyel 2 társaság rendelkezik. A legmeghatározóbb szereplők törekvései és tevékenysége az alábbiakkal jellemezhető: egyre erősödő árverseny beszerzési portfólió diverzifikálása SPOT piaci előnyök kihasználása ez azonban a HAG kapacitásokhoz való korlátos hozzáférés miatt korlátozott infrastruktúra költségek optimalizálása szabadpiaci kereskedelmi pozíció megtartása stagnáló mennyiség mellett, csökkenő árral kockázatok csökkentése áthárítása erősödő kisebb szereplők jelenléte. Tárolói Helyzet: EON tárolók: összmennyiség:. igénybevétele drága és teljes mértékben feltöltött viszonylag olcsóbb gázzal. A piaci igények csökkenése és a határkeresztező kapacitás növelése 3
miatt csökkenő tároló használat. Extra költségeket jelent az ESZ számára az ESZ téli felkészülési szint jogszabály alapján előírt mértékének teljesítése. MOL: 1,2 Mrd m3 stratégiai tároló (MMBF), amelyet minden végfelhasználó fizet, ú.n. MSZKSZ díj formájában; mértéke 55 Ft/GJ volt és 60,5 lett. A MOL mintegy 900 millió m3? kereskedelmi tárolóval is rendelkezik. Kapacitáshelyzet: Mosonmagyaróvár rendelkezésre álló kapacitás: 12 138 224 m 3 /nap 2 292 480 m 3 /nap megszakítható Beregdarócon rendelkezésre álló kapacitás: 56 300 000 m 3 /nap Tárlókban rendelkezésre álló kapacitás: EFS tárlóiban 53 316 032 m 3 /nap MMBF tárolóban 25 000 000 m 3 /nap A SPOT piaci kedvező trendek kihasználására való törekvés miatt felértékelődött a nyugatról (Mosonmagyaróvár) történő forrás betáplálás jelentősége. Kapacitás lekötési folyamat átalakítása miatt az év elején kialakult egy hónapokig tartó bizonytalan betáplálási kapacitás hozzáférhetőség. A 2010. június 30-án (július 1-i gázév kezdő napja előtt) megjelenő módosító rendelet alapján a kapacitásaukció elmaradt, így a first come first serve elv alapján volt csak megszerezhető HAG kapacitás. Ezzel a lehetőséggel azok a Társaságok tudtak élni, akik az ÜKSZ FGSZ honlapra való hivatalos publikációjának időpontját ismerték. Mosonmagyaróvári megszakítható kapacitás egyelőre nem kerül értékesítésre. Tőzsde/HUB-ok: A földgáz kereskedelme a világban tőzsdeszerűen zajlik mivel mint energiahordozó kereskedelmi árucikk egy úgy nevezett commodity termék. Földgáz tőzsde viszonylag kevés van a világon (ezeket a földgázszállítási csomópontokat idegen szóval hub -oknak nevezik, ilyen Európában pl. a TTF Bunde Holland, és az osztrák Baumgarten-nek CEGH. Európai gáz hub-ok között virtuális és fizikai csomópontok egyaránt megtalálhatóak. A gáz hub-ok sem klasszikus árutőzsdék, inkább egyfajta OTC piacok. A vezetéken történő szállítás korlátai miatt nem alakulhatott ki a földgáz, mint commodity termék saját piaca, ezért olajtermékek jegyzés áraihoz kötik a földgáz árát Európában. A gazdasági válság hatására a hub-ok növekvő likviditása erősíti a részben gázár alapú árazás bevezethetőségét az olajárhoz kötött képletes ár helyett a beszerzési szerződésekben 4
Gázár elemei és rendszerhasználati költségek a szabadpiaci szerződésekben Gázár, Rendszerhasználati díjak kapacitás lekötési díj, forgalmi díj. A gázár Magyarországon az import és a belföldi forrás szereződések esetében is elsősorban additív vagy multiplikatív olajár indexált képlet alapján kerül negyedévente egységnyi hőmennyiségre amerikai dollárban meghatározásra. A FOB Med fűtőolaj és gázolaj jegyzésárainak alakulása határozza meg 50-50 %-os arányban a földgáz árindex alakulását. Ezeknek az árindexeknek az újraszámolása negyedévente történik a fent említett kőolajtermékek legutolsó 9 havi átlagárát figyelembe véve. A fentiekből következik, hogy 3 hónapig fix az ár, majd az olajtermékek változásának trendjétől és mértékétől függően csökken vagy nő a földgáz következő negyedéves ára. A tipikusan alkalmazott árképletet részletesen a 2. sz. melléklet tartalmazza. Garantált árrések A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő jogutódjára 2009-ben elvégzett költség-felülvizsgálat alapján megállapított árelem. Garantált nagykereskedői árrés mértéke 2010. január 1-től 1,12Ft/m 3 A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltató jogutódjára 2009-ben elvégzett költség-felülvizsgálat alapján megállapított árelem. Garantált egyetemes szolgáltatói árrés mértéke: 2010. január 1-től 20 m 3 /h alatt 20 m 3 /h - 100 m 3 /h 101 m 3 /h - 500 m 3 /h 500 m 3 /h felett között között 5,74 Ft/m 3 1,45 Ft/m 3 1,11 Ft/m 3 0,83 Ft/m 3 20 m 3 /h alatt ESZ garantált árrése 20 25 Mrd HUF. A gázpiac legproblémásabb elemei: - stratégiai tároló szükségessége, végfelhasználókkal fizetett ára - garantált árrések, a multinacionális vállalatok leányvállalat-anyavállalat közötti egyes költségek elszámolásának módja (profitcsökkentés), hálózatok karbantartása-fejlesztése - olcsó források hiánya (1. a Gazprom és a multinacionális vállalatok a viszonylag magas árszint fenntartásában érdekeltek, 2. az EMFESZ olcsó gázforrásainak időleges (?) megszűnése 3. spot piaci- viszonylag olcsóbb források a HAG kapacitás blokkolása miatt nem lehetséges - szabályozási bizonytalanságok és egyes érdekkörök általi befolyásolhatóság - EON/TIGÁZ kb. 66 Mrd Ft-nyi ú.n. ik végfelhasználói visszafizetése (közüzemi időszakban a jogszabályok által előírt szintű értékesítésből származó veszteség kompenzálása) - ármoratórium kezelése az ESZ körben nagykereskedelmi és ESZ szinten - KÁT (kötelező átvétel, zöld áram) termelői kör szűkülésének gázpiaci összefüggése 5
- földgázfüggőség, végső soron nincsenek diverzifikált forráslehetőségek - fogyasztói magatartások (1.) egyes stabil pénzügyi hátterű nagyfogyasztók túl tudatosak az árversenyben és az EMFESZ elkényeztette őket (tipikusan átlagos beszerzési ár alatti jelentős engedményekkel szerződtek a 2010-es gázévre); 2) a kis és közepes fogyasztók teljesen tájékozatlanok a gázpiaci lehetőségek vonatkozásában; 3) felértékelődött a garancia nélküli szállítás lehetősége 4) a szállító partner kiválasztásában egyes elköteleződések meghatározóak) 1. sz. melléklet A gázpiac leírását tartalmazó ú.n. JPE határozat http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201004/jpe_nagyker_hatarozat_.pdf (A másik elemzés linkjét is tedd be lci) 1. sz. melléklet Multiplikatív árképlet PG = P 0 + X * (F-F 0 ) + Y * (G-G 0 ) [USD/GJ] A képletek elemeinek jelentése: Additív árképlet PG = P 0 * (0,5* + 0,5 * ) [USD/GJ] P 0 : a gázár referenciaértéke USD/GJ-ban kifejezve F 0 : 1 %-os kéntartalmú fűtőolaj tonnánkénti havi jegyzésárának számtani középértéke 3 tizedesjegyre kerekítve, amerikai dollárban (USD) megállapítva, a negyedév első napját megelőző 9 hónap alapján. Az 1 %-os kéntartalmú fűtőolaj havi jegyzésárait a Platt s European Marketscan tartalmazza a European low/high averages részben a 1 PCT Fuel FOB Med. Cargoes címszó alatt (2 tizedessel megadott értékek). A havi jegyzésárat a közölt havi low-high averages értékek számtani átlaga adja. F 0 : Referenciaérték, amely az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj 9 havi átlagára USD/t-ban. G: 0,1 %-os kéntartalmú gázolaj tonnánkénti havi jegyzésárának számtani középértéke 3 tizedesjegyre kerekítve, amerikai dollárban (USD) megállapítva, a negyedév első napját megelőző 9 hónap alapján. A 0,1 %-os kéntartalmú gázolaj havi jegyzésárait a Platt s European Marketscan tartalmazza a European low/high averages részben a Gasoil 0,1% FOB Med. címszó alatt (2 tizedessel megadott értékek). A havi jegyzésárat a közölt havi low-high averages értékek számtani átlaga adja. 6
G 0 : Referenciaérték, amely a 0,1%-os kéntartalmú gázolaj (tüzelőolaj) 9 havi átlagára USD/t-ban. X = * 0,5 Y = Rendszerhasználati díj Éves kapacitás lekötési díj: A fizetendő Éves Teljesítménydíj az egységnyi teljesítménydíj (RD) és az adott gázévre lekötött földgázteljesítmény szorzata. Az RD meghatározása az alábbi képlettel történik a mindenkor hatályos rendszerhasználati díjrendeletek alapján: RD = ( TD ENTRY x K ENTRY +TD EXIT x K EXIT +TD CS +TD MOBIL +TD BETAR +TD KITAR +TD ELOSZTÁSI x K ELOSZTÁSI )/K EXIT RD A szerződés keretében eladott gázmennyiség teljesítménydíja K ENTRY K EXIT K ELOSZTÁSI TD ENTRY TD EXIT TD ELOSZTÁS TD CSUCS TD MOBIL TD BETAR TD KITAR Számításban figyelembevett entry kapacitás [MJ/nap], Lekötött exit kapacitás [MJ/h] Lekötött elosztói kapacitás [MJ/h] (20-10 m 3 /h esetében m 3 /h) Éves szállítói entry díj [HUF/(MJ/nap)/év] Éves szállítói exit díj [HUF/(MJ/h)/év] Éves elosztói díj [HUF/(MJ/h)/év] (20-10 m 3 /h esetében HUF/( m 3 /h)/év) Éves tárolói csúcsdíj [HUF/év] Éves tárolói mobil díj [HUF/év] Éves betárolási díj [HUF/év] Éves kitárolási díj [HUF/év] Rendszerhasználati forgalmi díj (B) B a tárolói és szállítási és elosztási költségek a ténylegesen átvett mennyiségre eső része a mindenkor hatályos rendszerhasználati díjrendeletek alapján: B = ((M ÉV + M MOBIL ) x FD SZ + M ÉV x FD SZAG + M ÉV x FD ELOSZTÁSI )/M ÉV Ahol FD SZAG Szagosítási forgalmi díj + MSZKSZ tagdíj [HUF/GJ] FD ELOSZTÁSI Elosztási forgalmi díj [HUF/GJ] FD SZ Szállítási forgalmi díj [HUF/GJ] 7
M ÉV M MOBIL Éves mennyiség [GJ/év] Éves tárolói mobil mennyiség [GJ/év] 8