Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Budapest, 2014. október 17.
Kormányprogram a magyar mezőgazdaság megújítása Vidékfejlesztési Minisztérium - Nemzeti Vidékstratégia Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe program A program egyik legfontosabb célkitűzése a közétkeztetés megújítása, a kistermelők, mezőgazdasági kisvállalkozások, mikro méretű élelmiszer vállalkozások által termelt minőségi helyi és hazai termékek arányának növelésével a helyi közétkeztetésben. 2
A közétkeztetéssel kapcsolatos egységes VM álláspontról A program egyik legfontosabb célkitűzése a közétkeztetés megújítása, a kistermelők, mezőgazdasági kisvállalkozások, mikro méretű élelmiszer vállalkozások által termelt minőségi helyi és hazai termékek arányának növelésével. 3
A közétkeztetést három, a tárcát közvetlenül érintő szempont alapján vizsgáltuk és értékeltük: az élelmiszerbiztonság szempontjából, a mezőgazdasági termelés és piacra jutás tekintetében, valamint a vidékfejlesztési és foglalkoztatási kapcsolódás alapján. 4
Diagnózis: A közétkeztetés ellátórendszere és szerkezete elsősorban gazdaságossági okok miatt megváltozott, háttérbe szorítva minden más, az értékelést, a szolgáltatás minőségét és megítélését befolyásoló tényezőt. Sokat rontott a közétkeztetésben felszolgált ételek minőségén, hogy a közbeszerzés során, a szolgáltatók kiválasztásánál többnyire csak az ár érvényesült. 5
A kisebb településeken a főzőkonyhák egy részében anyagi okok miatt megszüntették a főzést, felszámolták és/vagy tálalókonyhává alakították azokaz. Élelmiszerbiztonsági szempontból is kockázatosabbá vált a konyhák működése, mivel jóval nagyobb fogyasztói kört érinthet a konyhán készített ételekkel összefüggésbe hozható esetleges megbetegedés. Az NVS céljaival ellentétben az élelmiszer ellátási lánc is meghosszabbodott. 6
35,05 % Forrás: EMMI-NRSZH 2012. 7
A korábban jellemző helyi ellátási láncok többsége szétesett, elterjedt a nagy kereskedelmi láncokra alapozott beszerzés. Eközben a közétkeztetésre fordítható összegek reálértéke évről évre csökkent, ami az ételek minőségének romlásához vezetett. Az EMMI felmérése szerint 420 intézménynél a kistermelőktől történő vásárlás alacsony, amely különösen igaz a főzőkonyhával nem rendelkező intézmények esetében. Ez utóbbiak esetében alig több, mint 10%-uk vásárol helyi kistermelőtől terméket, de az összes konyha esetében is csak alig minden negyedik! 8
11,78 % 65,09 % 25,24 % Forrás: EMMI-NRSZH 2012. 9
A változás azt is jelenti, hogy a működő, meglévő főzőkonyhák nagyobb területeket, nagyobb étkezői létszámot látnak el. Aggályok: Szállítás során a hűtési, hőn tartási követelmények biztosítása. A közétkeztetési létesítmények egy részében a rendelkezésre álló anyagi források éppen csak a napi tevékenység fedezésére elegendőek. 10
Következmény: a karbantartások, festés, mázolás elmaradása, burkolati hiányosságok kijavítása berendezési, felszerelési tárgyak cseréje, szellőzőrendszerek felülvizsgálata, rovarhálók pótlása, kézfertőtlenítési, mosogatási hiányosságok megszüntetése stb. Ha romlik a minőség, aki teheti más megoldást keres! Egyadagos ételszállítás egyre nagyobb teret nyer a korábbi helyi, szervezett közösségi étkeztetés területéből. Ez főként a szociális ellátás területét érinti! 11
A jelenlegi jogszabályok lehetőséget teremtenek ugyan a kistermelők által megtermelt alapanyagok és feldogozott élelmiszerek közétkeztetésben történő felhasználására, de tapasztalataink szerint ez csak a zöldség-gyümölcs termékekre korlátozódik. Ennek oka, hogy az alapanyagokat a közétkeztető vállalkozások döntő többsége versenyeztetés alapján, beszállító cégek révén szerzi be. 12
A helyi kistermelők termékeinek befogadására alkalmas helyi kis főzőkonyhák jelentős részben felszámolásra, átalakításra kerültek, így infrastruktúra és humán erőforrás hiányában képtelenek feldolgozni a kistermelők által szolgáltatni képes alapanyagokat. 13
Forrás: EMMI-NRSZH 2012. 14
A közösségi szabályok miatt a kistermelő és a főzőkonyha közé nem ékelődhet be az élelmiszerek kezelését, tisztítását, konyhai előkészítését, tárolását végző harmadik vállalkozás, a kistermelő közvetlenül kell, hogy ellássa a végső fogyasztót, vagy a helyi kiskereskedelmi egységet, melybe a közétkeztető is bele tartozik. 15
Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a nem kistermelőként regisztrált mezőgazdasági termelő, mikro méretű élelmiszer vállalkozás esetén ez a korlátozás nem áll fenn, igaz a közösségi jog szerint meghatározott higiéniai követelményeknek meg kell feleljen a vállalkozás. 16
A kereskedelmi láncokból történő beszerzés előnyei: egy helyen beszerezhető szinte minden alapanyag, konyhakész formában is, átutalással vagy kártyával lehet fizetni, bizonyos mennyiség felett házhoz viszik és ki is pakolják az árut, az alapanyagok dokumentáltsága minden esetben megfelelő. Ez utóbbi ok miatt a hatósági elmarasztalás kockázata kisebb. 17
A tapasztalatok és felmérések azt mutatják, hogy a helyi termelők bekapcsolódásának aránya leginkább a település méretével, anyagi helyzetével és a közétkeztetésért felelős személyzet, élelmezésvezető, konyhavezető felkészültségével függ össze. 18
Míg a nagyvárosokban alig, addig a kifejezetten kicsi és szegény kistelepüléseken több jó példa is van erre. Itt egyrészt a pénzügyi kényszer, másrészt a helyben még létező kapcsolati háló vezetett oda, hogy a kényelmesebb, de drága kereskedelmi láncok mellett más beszerzési forrás felé is nyitottak. 19
Mit lehet tenni? 20
Mit lehet tenni? A közétkeztetésben felhasznált hazai és helyi termékek arányának növelése érdekében szükségesnek tartjuk a termelő oldal (nem csak kistermelők) megerősítését is, hogy megfelelő minőségű terméket tudjanak kínálni a közétkeztetést végző intézményeknek. Kiegyensúlyozott minőség Az igényekhez igazodó mennyiség Konyhakész termékek (pl. tisztított, mosott, darabolt zöldség) Támogatni célszerű a biotermékek minél nagyobb arányú felhasználását a közétkeztetésben 21
Mit lehet tenni? Meg kell szervezni a közétkeztetésben résztvevő intézmények vezetőinek, gazdaságvezetőinek tájékoztatását, hogy az élelmiszerbiztonsági előírások betartását figyelembe véve miként tudnak növekvő mértékben beszerezni helyi termékeket a kistermelőktől, helyi mikro- és kisvállalkozásoktól. Ösztönözni kell, hogy a közétkeztetés minél inkább rövid ellátási láncok mentén, helyi magas munkaintenzitású termelési módszerekkel előállított alapanyagokból dolgozzon, helyben képezve ezzel megrendelést és munkahelyeket, erősítve a helyi élelmiszer és gazdasági önrendelkezést. 22
Kistermelői szabályozás (52/2010.) Kistermelői értékesítési lehetőségek Termék Gazdaság / lakóhely Kisker., vendéglátó, közétkeztető Vásár, piac, eng. id. ár., rendezvény Házhoz szállítás Falusi vendégasztal nem állati eredetű alaptermék, méz, méhészeti termék, élő hal + régión belül, vagy 40km egész ország egész ország + állati eredetű alaptermék, előállított élelmiszer + régión belül, vagy 40km régión belül, vagy 40km régión belül, vagy 40km + sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsa + régión belül, vagy 40km régión belül, vagy 40km 23
Mit lehet tenni? Kidolgozandók közétkeztetési étel receptek, amelyek figyelembe veszik az élelmiszerbiztonsági, a táplálkozási és érzékszervi követelményeket, és a szezonálisan elérhető helyi és hazai alapanyag kínálatot. Támogatáspolitikai ösztönzőkkel segíteni kell a korszerű konyhatechnológiák elterjedését, a korszerűtlen, infrastrukturálisan és technológiában is leromlott helyi konyhák felújítását. Támogatások: Iskolatej program 464 M Ft támogatás 2013-ban! Iskolagyümölcs program 1 218 M Ft támogatás 2013-ban! Az élelmiszerbiztonság fenntartása mellett kellő figyelmet kell fordítani az ételek elkészítési, ízesítési és tálalási minőségére, kultúrájára is. 24
Megjelent! A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról Magyar Közlöny 2014/61. száma (IV. 30.) Hatályos: 2015.01.01, 2015. 07.01, 2016. 12. 13. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hi teles/mk14061.pdf 25
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 26