Gázkészülékek égéstermék-elvezetése 1. Gravitációs, nyitott berendezések Épületgépészeti rendszerek I. 2009. február 17. 1
Az égéstermék-elvezető berendezések csoportosítása 2
Osztályozás és jelölés Hőmérsékleti osztályok Nyomásosztályok A kondenzátummal szembeni ellenállás osztályai Korrózióállósági osztályok A koromégéssel szembeni ellenállás osztályai Az égéstermék-elvezető berendezések hőmérsékleti osztályai Hőmérsékleti osztály Névleges üzemi hőmérséklet, C T 080 80 T 100 100 T 120 120 T 140 140 T 160 160 T 200 200 T 250 250 T 300 300 T 400 400 T 450 450 T 600 600 3
Nyomásosztályok Jelölések: Huzat vagy szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető berendezések esetén N1 N2 Túlnyomásos égéstermék-elvezető berendezések esetén P1 P2 Nagynyomású égéstermék-elvezető berendezések esetén H1 H2 A nyomásosztályokat, valamint hozzájuk tartozó vizsgálati nyomásokat a szabvány 5. táblázata tartalmazza. 4
A kondenzátummal szembeni ellenállás osztályai: W olyan égéstermék-elvezető berendezések esetén, amelyeket tervszerűen nedves üzemmódban üzemeltetnek, D olyan égéstermék-elvezető berendezések esetén, amelyeket tervszerűen száraz üzemmódban üzemeltetnek. A koromégéssel szembeni ellenállás osztályai: O koromégésnek nem ellenálló égéstermék-elvezető berendezések G koromégésnek ellenálló égéstermék-elvezető berendezések 5
Az égéstermék-elvezető berendezés jelölésének például a következő adatokat kell tartalmaznia: Égéstermék-elvezető berendezés EN 1443 - T400 P1 W 1 Gxx A megfelelő szabvány száma Hőmérsékleti osztály Nyomásosztály: N, P vagy H Kondenzátummal szembeni ellenállás osztálya Korrózióval szembeni ellenállás osztálya Koromégéssel szembeni ellenállás osztálya G vagy O az éghető építőanyagoktól való távolságtartás megadásával 6
Példa az égéstermék-elvezető berendezés jelölésére 7
Gravitációs, nyitott égéstermék-elvezető berendezések Egyedi kémény (MSZ-04-82-2:1985) Egycsatornás gyűjtőkémény 8
Gravitációs, nyitott berendezések - szerkezeti kialakítás Épített kémény (MSZ-04-82-2:1985) Szerelt kémény 9
Az égéstermék-elvezető berendezés fő részei és kialakítása az MSZ EN 1443 szerint 10
Az égéstermék-áramlásbiztosító kialakítása 11
Az égéstermék-áramlásbiztosító feladata A szél szívó hatása esetén a helyiségből szív levegőt, nem a gázkészüléken keresztül Ha az égéstermék-levegő keverék az égéstermékelvezető berendezésben torlódik, az égéstermék a helyiség légterébe áramlik (rövid ideig tartó hatás) Visszaáramlás esetén az égéstermék-levegő keveréket a helyiség légterébe vezeti (rövid ideig tartó hatás) 12
További feladat: az égéstermék harmatponti hőmérséklet csökkentése 13
Kitorkolló idomdarabok Az MSZ EN 13502 szerinti nyitott tetejű kitorkolló idomok: Szűkített keresztmetszetű kitorkolló idomdarabok: 14
Kitorkollás-módosító szerkezetek Meidinger-tárcsa 15
A kitorkollást érő kedvezőtlen környezeti hatások 16
A kitorkollás védelme a kedvezőtlen környezeti hatásoktól az MSZ 04-82 szerint Kéménykúp 17
A kitorkollás védelme az MSZ EN 13384-1 C melléklete szerint: A szomszédos épületek hatása az égéstermék-elvezető rendszer kitorkollására 18
Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásánál akkor kell feltételezni, hogy a szomszédos épületek befolyásolják a működését, ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásának vízszintes távolsága (L) a szomszédos épülettől kisebb, mint 15 m és az épület az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásától nézve vízszintesen 30 -nál nagyobb szög alatt látszik (α szög), és az épület legfelső éle az égéstermék-elvezető berendezés kitorkolásától nézve függőlegesen 10 -nál nagyobb szög alatt látszik (β szög) 19
A kitorkollás védelme az MSZ EN 15287-1 szerint Jelmagyarázat 1 A kitorkollás elhelyezése ablakok és magas tetőn kialakított nyílászárók szomszédságában. 2 Tiltott zóna. 3 Ezek a falak ugyanannak vagy a szomszédos épületnek a falai is lehetnek. 4 A lejjebb fekvő lapostető kiterjedésének határa vagy 10 m a nagyobb szerkezettől. 5 A szomszédos magasépület teteje 20
A gravitációs, nyitott égéstermék-elvezető berendezések méretezése Munkapont számítás A számítás elve 21
A méretezést leíró egyenletek: n i= 1 H i E = n i= 1 i m & = m& + kev ét m& hlev p = H g ( ρk ρkev,köz ) p = H g H D kev, köz 2 ( ρk ρkev, köz ) = ( λ + Σζ ) ( vkev, köz ) ρ 2 22
Az égéstermék-elvezető berendezés munkapontja 23
1. lépés: szakaszokra bontás 24
2. lépés: sztöchiometriai számítások 25
További lépések: A környezeti feltételek bevitele A tüzelőberendezés adatok bevitele A szakaszadatok bevitele A számítások elvégzése: Áramlástani méretezés Hőtechnikai méretezés: Méretezés kondenzációra 26
MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 13384-1 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlás-technikai méretezési eljárás 1. rész: Égéstermék-elvezető berendezések egy tüzelőberendezéssel Chimneys Thermal and fluid dynamic calculation methods Part 1: Chimneys serving one appliance MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN 13384-2 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéscsatlakozással Chimneys Thermal and fluid dynamic calculation methods Part 2: Chimneys serving more than one heating appliance A szabvány szerint a következő feltételek teljesülését kell igazolni: 27
Nyomásfeltételek P Z = P H - P R - P L P W + P FV + P B = P Ze P Z P B Pa Pa P Z - az égéstermék-elvezető berendezés függőleges szakaszának égéstermék bevezetésénél fellépő huzat, P H - az égéstermék-elvezető berendezés elméleti huzata, P R - az égéstermék-elvezető berendezés függőleges szakaszának áramlási ellenállása, P L - a szélnyomás, P W - a tüzelőberendezés üzeméhez szükséges legkisebb huzat-igény, P FV - az összekötő elem tényleges áramlási ellenállása, P B - a levegő bevezetés tényleges áramlási ellenállása, P Ze - az égéstermék-elvezető berendezés függőleges szakaszának égéstermék bevezetési pontján szükséges huzat. 28
Hőmérsékleti feltétel: T iob T g K ahol: T iob - a belső falfelület állandósult hőmérsékletviszonyok mellett, a kitorkolásnál számított hőmérséklete, K; T g - a belső falfelület határhőmérséklete, K. 29